Lészpeden Fehér Katalin munkásasszony és Fazakas József nyugdíjas saját kezdeményezéssel mintegy félszáz csángó gyermeknek tanítja a magyar betűvetést. A hatóságok felléptek, Fehér Katalint a rendőrségre idézték, ahogy erről írt a sajtó. Most Fazakas Józsefet vették célba. Mintegy öt árnyi földjétől akarják megfosztani. A Fazakas testvérek írásos megállapodása eltűnt a polgármesteri hivatal irattárából. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy/, márc./
1995. március 31.
A határokon túl nyúló regionális gazdasági együttműködésről szóló kormányelőterjesztés kidolgozása megkezdődött, jelentette be Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke a hivatal által szervezett kétnapos gazdasági együttműködési konferencia zárónapján, márc. 31-én. Elmondta, hogy a konferencián a térségben megoldásra váró általános gondokat tekintették át. A közelmúltban létrehozott Kézfogás Közalapítványhoz benyújtott pályázatok elbírálási szempontja a program minősége lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A konferencián elhangzott, hogy modernizációs szigetek elképzelése körvonalazódik, melyek a magyarlakta térségek egészének gazdasági felemelkedését szolgálná, etnikai megkülönböztetés nélkül. A gazdasági együttműködés főbb területei: információs bázis kialakítása, oktatás, menedzserképzés, infrastruktúra fejlesztése, bankok szerepvállalása. György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke elmondta, hogy keserű szájízzel marad a konferenciát követően, mert "másfél napon keresztül folyamatosan kioktattak arról, hogy mit mulasztottunk el, mit értelmeztünk félre", a "lecke végén mi is elmondhattuk, hogy mégis tettünk egyet s mást a közösségünkért, amelyet képviselünk. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 5./
1995. április 1.
A budapesti Csoma Gergely szobrászművész 1977 óta járja a csángó falvakat, sokezer felvételt készített, 1988-ban a Corvin Kiadó /Budapest/ adott ki egy válogatást képeiből. Ikeda Ikuson San, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke egyben egy kiadóvállalat tulajdonosa érdeklődött Csoma Gergely fotói iránt és februárban megjelent Japánban egy album a csángókról, Kadoi Kijuki szerkesztésében, Csoma Gergely előszavával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2., átvéve a Magyar Nemzetből./
1995. április 1.
Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./
1995. április 1.
A sajtó gazdasági gondjaira megoldást kereső Sajtó Ereje akciócsoport márc. 28-i ülésén kifejtették, hogy a gazdasági gondok közül elődlegesnek tartják a helyi illeték eltörlését, a reklámra kivetett adó mérséklését, a hazai papírgyártás kérdésének megoldását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. április 1.
Újabb rohamra indulnak a szélsőséges nacionalista erők, állapította meg Gyarmath János bukaresti tudósításában. A vezető kormánypárt keményebb szárnya ismét keresztülvitte a 15 ezer lejes határátlépési illetéket, ez alkalommal a szociális segélyt szabályozó törvénybe beépítve. Ugyanígy a szenátusban elfogadtatták a Btk-t megszigorító törvényeket: börtönbüntetés jár más államok himnuszának eléneklése, zászlajának kitűzése esetén. Az országgyalázás szubjektíven értelmezhető bűntette egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. /Magyar Nemzet, ápr. 1./
1995. április 1.
A Nagyszentmiklós környéki Keresztúr színmagyar falu, magyar tagozatának összevont I-IV. osztályába kilenc tanuló jár, a román osztály tizenkét tanulója közül csak egy román anyanyelvű. Szapáryfalván csak IV. osztályig van magyar tagozat, Kisszentpéteren megszűnt a magyar tagozat, Keresztesen heten járnak magyar osztályba, de nincs magyar tanítójuk. A Temesváron tartott Anyanyelvű oktatás a szórványban című vitafórumon Kiss Ferenc tanfelügyelő ismertette az adatokat: az 1990/91-es tanévhez képest Temes megyében 1993 tanulóról 1701-re csökkent a magyar nyelven tanulók száma. A Bánságban csak minden harmadik magyar gyermek jár anyanyelvű iskolába. Kevés a szakképzett pedagógus. Az egyetlen pozitívum, hogy a magyar óvodások száma 1989 után 600-ról 750-re nőtt. A megye egyetlen magyar nyelvű líceuma, a temesvári Bartók Béla Líceum évről évre alig tudja betölteni a három párhuzamos osztály helyeit, derült ki Halász Ferenc igazgató beszámolójából. A katolikus líceum magyar tagozatán kevés a jelentkező. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. április 1.
Márc. 30-án és 31-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának szervezésében Budapesten, a Volga Szállóban a gazdasági együttműködési konferencia résztvevői, határon inneni és túli szakemberek a határon túli magyarság életkörülményeiről, a térség gazdasági felemelkedéséről és a szomszédos országokkal történő gazdasági együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak. Lábody László, a HTMH elnöke elmondta, hogy kormány-előterjesztést dolgoznak ki a határon átnyúló regionális együttműködési program megvalósítása érdekében. A HTMH feladata a magyar vállalkozók és a nyugati cégek ösztönzése arra, hogy a határ menti régiókban és a határon túli magyarlakta területeken is építsenek ki kapcsolatokat. Lábody László elmondta, hogy az Új Kézfogás Alapítványnál a pályázatok elbírálásának szempontja a programok minősége lesz. A visszakapott földeket eszközök híján megművelni nem tudó kisebbségieken hitelrendszerrel, finanszírozással tudnának segíteni. Tabajdi Csaba államtitkár a Budapest Bankot említette, amely Páterbank néven fiókintézetet létesít Romániában. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, ápr. 1./
1995. április 2.
Két olvasói levél szerzője, Bálint Miklós /Székelyudvarhely/ és Lőrincz László /Csíkszereda/ kiáll Tőkés László mellett és elítéli Nagy Benedeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
1995. április 2.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság márc. 31-e és ápr. 2-a között vezetéselméleti tréninget szervezett Szovátán az RMDSZ tisztségviselői számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.5./
1995. április 2.
Warren Christopher külügyminiszter ápr. 3-án Washingtonban, egy emberi jogi konferencián a megelőző diplomácia példájaként említette a magyar-szlovák alapszerződést, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Románia és Magyarország között is hamarosan létrejöhet egy hasonló megállapodás. /Népszabadság, ápr. 4./
1995. április 2.
Tőkés László nyitotta meg márc. 31-én a Gellért Szállóban rendezett kiállítást, melyen Erdélyből áttelepült művészek munkái láthatók. A huszonhárom kiállító művész jótékony céllal hozta létre a tárlatot. A befolyó pénzből akarják segíteni a Szatmárnémetiben, Makovecz Imre tervei alapján épülő Rákóczi Kollégium felépítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Új Magyarország, ápr. 3./ A román politikai vezetésnek nincs szándékában visszaadni a magyarság hajdani intézményeit, hangsúlyozta Tőkés László. Külön megköszönte Ligeti László Zoltán nyugalmazott szatmárnémeti tanárnak, az ottani Kölcsey Kör elnökének ügybuzgalmát, amely nélkül nem kerülhetett volna sor a kollégium kiharcolására. /Új Magyarország, ápr. 5./
1995. április 2.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő ápr. 3-i sajtóértekezletén írásos nyilatkozatot olvasott fel, kifejtve, hogy a párizsi stabilitási konferencia utáni fejlemények igazolták Romániát, amely "nem hagyta magát belerángatni egy elhamarkodott akcióba, egy olyan formális és kétértelmű román-magyar politikai szerződés megkötésébe, amely megkérdőjelezte és megsértette volna az alkotmányos rendet". Nem sürgős az alapszerződés aláírása, hangsúlyozta. /Népszabadság, ápr. 4./ Az 1201-es ajánlást elítélte. "Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat" - jelentette ki. /Magyar Hírlap, ápr. 4./
1995. április 2.
Markó Béla elnök kérésére ápr. 2-án egyeztető tanácskozást tartottak Szovátán, amelyen részt vett Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, dr. Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Tőkés László tiszteletbeli elnök megbízottja, az ügyvezető alelnöke, a platformok és társult pártok vezetői, valamint meghívott szakértők. A tanácskozás célja az autonómia-statútumok kidolgozásával kapcsolatos újabb kérdések tisztázása volt. Megállapodtak, hogy az ápr. 7-én kezdődő rendkívüli SZKT-ülés elé kell terjeszteni az autonómia-statútumokat /az SZKT által megbízott statútum-bizottság, Bakk Miklós, Szilágyi N. Sándor tervezete/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1995. április 3.
Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./
1995. április 4.
Dublinban székel az Európai Unió egyik intézménye, a Kevesek Által Beszélt Nyelvek Európai Irodája. Szász János felkereste az intézményt és az intézmény főtitkára, Dónall O Riagáin nyilatkozott munkájukról. Költségvetésük 1983-ban 100 ezer ECU-val indult, jelenleg évi 3,5 millió, amelynek 90 százalékát az EU állja. Az EU minden országában bevezették az aktív nyelvvédelmet. Sikerült elérni, hogy megjelenjenek a kétnyelvű feliratok, mondja a főtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ önálló akadémiát hoz létre, amely szeptemberben kezdi meg tevékenységét, jelentette be Csoóri Sándor elnök. Az akadémia az MVSZ Semmelweis utcai székházában fog működni, rektora Pozsgay Imre lesz. A sajtótájékoztatón az MVSZ vezetői reagáltak a sajtótámadásokra is. Cáfolták a szervezet szabálytalan gazdálkodására vonatkozó vádakat. Az MVSZ-t azok formálták, akik benne voltak, kívülről csak bomlasztani vagy megszüntetni lehet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalomversenyt, idén Nagyváradon volt a döntő, az Ady Endre Líceumban, ahol tizenhat megye 189 diákja mérte össze erejét márc. 26-31-e között. A tiszteletbeli elnök Fábián Imre költő-szerkesztő volt, ügyvezető elnök dr. Kozma Dezső egyetemi tanár volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Ápr. 4-én a bukaresti Magyar Kulturális Központban bemutatták a magyarországi valóságot bemutató, külföldieknek szánt folyóirat első román nyelvű számát, a Revista Ungarát, melyet Zádor Tibor főszerkesztő ismertetett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1995. április 4.
Tőkés László mellett áll ki Kálmán Gyula, elítélve Nagy Benedeket, akit negyven év óta ismer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Idén is két párhuzamos magyar IX. osztály indulhat Besztercén az Andrei Muresanu középiskola magyar tagozatán. Beszterce-Naszód megyében csupán Besztercén van magyar középiskola. 1993/94-ben ebben a megyében 156 magyar tanuló végezte el a VIII. osztályt, közülük azonban csak 44-en folytatták anyanyelvükön tanulmányaikat Besztercén és kb 20-25-en Kolozsváron vagy más városban. A többi román iskolába ment. A tanfelügyelőség kimutatása alapján 1993/94-ben 522 magyar gyermek tanult a megye román iskoláiban, 270 a román középiskolákban és 202 román szakiskolákban. A magyar általános iskolákban ugyanebben a tanévben 556-an jártak, magyar középiskolába 162-en, magyar szakiskola nincs Beszterce-Naszód megyében. A magyar gyermekeknek tehát több mint fele román iskolába jár. Guther M. Ilona számítása szerint az óvodásokkal együtt 1284 magyar gyermek jár román óvodákba és iskolákba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Márc. 25-én ünnepi közgyűlést tartott Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Ifjúsági Szervezetek Koalíciója /GYISZK/, amely az iskolai diáktanácsokat, a Széchenyi Kört és az Info Klubot tömöríti. A GYISZK tagja a MISZSZ-nek, tevékenységei között szerepel a falusi ifjúsági szervezetek megalakítása, rendezvények szervezése, továbbá tárgyalások a rendőrséggel az ártatlanul megvert fiatalok ügyében. A GYISZK áprilisban tanácsadó irodát nyit Gyergyószentmiklóson. Suciu Gábor, a GYISZK elnöke elmondta, hogy segítséget kaptak a vállalkozóktól és a Gyergyói Kisújságtól is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ platform Katona Ádám szóvivő által jegyzett nyilatkozata elítélte a Székelyudvarhely környéki rendőrség által elkövetett jogsértéseket, a legutóbb márc. 10-én Nyikófalván, majd márc. 30-án Betfalván történt felháborító eseményeket, amikor fizikailag bántalmaztak cigány és magyar nemzetiségű lakosokat. Az EMK felvállalja a sértett személyek védelmét, és jogorvoslatért folyamodik hazai és külföldi testületekhez, egyben felkérte az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy tiltakozzon a törvénysértések ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./
1995. április 4.
A romániai magyar sajtó megújulásáért pályázatot hirdet az Illyés Közalapítvány. Prioritással tárgyalja a közösségi sajtóintézmények pályázatait, a terjesztés hatékonyabbá tételét, a művészeti-művelődési és ifjúsági sajtó pályázatait. A pályázatokat a Sajtószaktestület bírálja el, amely igényli, hogy a támogatás révén termelt profit egy részét a Spectator Alapítvánnyal kötött szerződés alapján visszaforgassák a sajtó szociális alapjainak támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
A hivatalos román biztonsági koncepció 1989 után abból indul biztonsági garanciákkal, hangzott el Petru Forna, Románia bécsi nagykövetének előadásában, amelyről a bécsi Die Presse számolt be. A nagykövet Románia biztonságának belső kockázati tényezőihez sorolta a szociális problémák mellett a magyar kisebbség etnikai autonómiára vonatkozó "követelését" is, amelytől a románok félnek, mert az autonóm régiók szovjet intézményt jelentenek. /Népszabadság, ápr. 5./
1995. április 4.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Szilágy megyei választmánya tartott Zilahon beszámolót és tisztújító gyűlést márc. 28-án. Jokits Attila /Szilágysomlyó/ elnök elmondta, hogy a továbbképző tanfolyamokon megjelentek a megye pedagógusai. Közöny tapasztalható a tanárok körében: a mostani versenyhelyzetben nem figyelnek arra, hogy a magyar nyelvű oktatásban a gyermekek tudásszintje alacsony. Újból Jokits Attilát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
1995. április 4.
Kolozsváron, ápr. 4-én tartották a harmadik szórványtanácskozást. A szórvány felvállalása a tömbmagyarság feladata, hangzott el a tanácskozáson, nem lehet mindig a magyarországi alapítványokra számítani. Takács Csaba az RMDSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Bodó Barna politikai alelnök és Vetési László tiszteletes vázolta föl a szórványban élők legfőbb problémáit, Fülöp-Fischer Ildikó és Ferencz Rita az oktatás kérdéseiről beszélt, Dáné Tibor Kálmán a szórványmagyarság művelődési életét mutatta be. Megalakították a szórványtanácsot, elnöke Takács Csaba, a régiókat Kramer Tamás /Észak-Erdély/, Perka Mihály /Csángóföld/, Nagy Endre /Regát/, Török Ernő /Dél-Erdély/, Kakassy Sándor /Belső-Erdély/, Makkay Botond /Bánság/ képviseli. A bizottság tagjai között van Salamon József és Vetési László az egyház részéről, valamint Máté Dénes, Péntek János, Révész Erzsébet és Farkas Zoltán is, akik az oktatási, művelődési és gazdasági problémákat vállalták fel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
1995. április 4.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ápr. 4-i ülésén megvizsgálták a terrorista cselekmények elleni törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be. A tanács különböző nemzetbiztonsági törvényjavaslatokat is megvitatott. Ugyancsak ápr. 4-én a kormány is közleményt adott ki, ebben sürgette a terrorizmus elleni törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
1995. április 4.
Magyarország számára sem sürgős a magyar-román alapszerződés, reagált ápr. 4-i sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő a legutóbbi bukaresti állásfoglalásra. A magyar fél számára értelmezhetetlenek az 1201-es ajánlással kapcsolatos megfogalmazások, például "az etnikai identitás primitív formáit szorgalmazó erők" kitétel Traian Chebeleu szóvivő nyilatkozatában. Szentiványi emlékeztetett arra, hogy Románia ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. /Új Magyarország, ápr. 5./
1995. április 5.
Márc. 24-én Zilahon tisztújító közgyűlést tartott a Szilágy megyei RMDSZ. A küldöttek a megye 22 665 RMDSZ-tagját képviselték. A beszámolót Kozma Sándor elnök tartotta. Újraválasztották Kozma Sándort megyei elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
