Háromszéken a cigányság valóságos demográfiai robbanása tapasztalható. Hetén kívül szinte teljesen romák lakják Bölönpatakát, Gidófalván nyolcszázan, Nagyborosnyón szintén ennyien élnek, de népes kolónia él Sepsiszentgyörgyön is, meg a többi településen. A településhálózathoz hozzátapadt ikertelepekként funkcionál külön világuk. A módosabbak megkezdték benyomulásukat a városokba. Van már példa arra, hogy a magyar cigányságot gondjaiba vette a katolikus, református, unitárius, baptista egyház. Az RMDSZ-nek is ki kellene dolgoznia elképzeléseit a székelyföldi cigánykérdés kezelésére, írja B. Kovács András. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. április 19.
A múlt héten tárgyalta a képviselőház a nemzeti kulturális kincs védelmét szabályozó 1994/68-as kormányrendeletet. Ez a tervezet az önkényes, rendőrállam keretébe illő elképzeléseket támogatja, hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, mert ezzel visszavonhatatlanul államosítanák mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet az egyházaktól koboztak el. Ezt szorgalmazta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, a szakbizottság vezetője. A kormány ezzel akart dönteni az állam tulajdonába került műemléképületek sorsáról, de ezt sikerült kivenni a tervezetből. Márton Árpád több módosító javaslattal élt, mindegyiket elutasították. AZ RMDSZ-képviselők sem álltak mind melléje vagy hiányoztak az ülésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. április 19.
Ápr. 13-án a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek /gyergyói, csíki, udvarhelyi, háromszéki/ Székelyudvarhelyen megalakították az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsát, amely az egy tömbben élő magyarság politikai cselekvésének összehangolását célozza. A megalakult tanács közleményében leszögezte: támogatja a három szintű autonómia megvalósítását és bírálta az SZKT döntését, hogy az autonómiatervezetek véglegesítését egy szűk szakértői csoportra bízta. Székelyföldön nő a rendőrségi akciók száma, ezért felkérik a területi szerveket, hogy haladéktalanul jelentsék a tapasztalt atrocitásokat, a dokumentumokat adják át a parlamenti képviselőknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Megállapították, hogy a rendőrség "egyre inkább megszálló hatalomként viselkedik Székelyföldön, a lakosság megfélemlítésére és megalázására törekszik, emberi és nemzeti önérzetét sértő akciókat hajt végre". A rendőri alakulatok több "rasszista jellegű" cselekményt követtek el. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1995. április 19.
Az államelnökséghez közel álló Dimineata ápr. 19-i számában a kormánypárt szóvivője, Dumitru Pislaru kifejtette, hogy Romániának "minden esélye megvan arra, hogy visszanyerje az 1940-ben elvesztett területét." Az ellenzéki Romania Libera ápr. 19-i száma is hasonlóan vélekedik: "minden román ember számára világos, hogy Erdély román föld volt, és az ma is, és hogy Besszarábia és Bukovina északi része...ugyancsak román föld maradt. Nekünk nincsenek területi követeléseink senkivel szemben, csak azt akarjuk visszaszerezni, ami a nemzetközi jog szerint a miénk." /MTI, idézi: Új Szó (Pozsony), ápr. 20./
1995. április 19.
Az Eörsi Mátyás vezette SZDSZ-delegáció megbeszéléseinek lényege az volt, hogy azok a romániai politikusok, akik a történelmi megbékélés hívei, azok támogatják az alapszerződés aláírását. Az aláírás elsősorban Románia érdeke, hiszen Magyarország már bizonyított, szinte valamennyi szomszédjával aláírt egyezményt. Eörsi Mátyás reméli, hogy rövid időn belül megállapodás születik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 19.
Liviu Maior oktatási miniszter ápr. 19-i sajtótájékoztatóján közölte, hogy máj. 1-2-án Bukarestbe látogat a magyar művelődési miniszter a két ország közötti oktatási együttműködési szerződés aláírására. Maior közölte, megtiltotta, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó helységeket valamely elismert vagy el nem ismert egyház, szekta rendelkezésére bocsássák vagy bérbe adják. Az intézkedést azzal indokolta, hogy keleti eredetű, okkult szekták tűntek fel, és egyes iskolaigazgató helyiségeket biztosítottak számukra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 19.
Mircea Geoana külügyi szóvivő ápr. 19-én bejelentette, hogy a román-magyar alapszerződés szakértői tárgyalásai ápr. 24-25-én folytatódnak Budapesten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./
1995. április 19.
Iliescu elnök ápr. 19-én Lengyelországban tárgyalt Lech Walesa elnökkel, majd közös nyilatkozatot adtak ki, kifejtve, hogy a két ország tovább munkálkodik a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztésén. 1989 óta első ízben érkezett román államfő Varsóba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 19.
Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 19.
Mircea Snegur moldovai államfő több miniszterével és üzletemberekkel ápr. 18-án este Budapestre érkezett. Megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./ Ápr. 19-én Budapesten Snegur aláírta a magyar-moldovai alapszerződést. A független Moldova vezetője első ízben járt Magyarországon. A nemzetiségi kérdésben Moldova álláspontja megegyezik a magyarral. Olyan országról van szó, ahol a lakosság 35 százaléka nemzetiségi. A gagauzok széleskörű önkormányzatot kaptak, ez bizonyítja, mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, hogy egy kisebbségnek autonómiát lehet biztosítani anélkül, hogy ez veszélyeztetné az állam egységét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./ Snegur meghívta Kovács László külügyminisztert /aki az EBESZ soros elnöke/ elnöki minőségében is. Technikai okokból nem került sor Horn Gyula miniszterelnök és Snegur tárgyalására. /Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 20.
Ápr. 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten Mircea Snegur moldovai elnök és Göncz Árpád. Snegur bejelentette, hogy Göncz Árpádot meghívta a Moldovai Köztársaságba. Elmondta továbbá, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg három éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. A sajtótájékoztató után Snegur elutazott Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 20.
Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke ismertette márc. 22-i vezetőségi ülésük határozatát. Az RMDSZ ún. belső választási tervét nem támogatják. A Szociáldemokrata Tömörülés ragaszkodik az RMDSZ demokratikus egységéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. április 20.
Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 20.
Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1995. április 20.
A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./
1995. április 20.
Asztalos Ferenc képviselő a 88/1993-as akkreditációs törvény következményeire figyelmeztetett: a törvény az 1989 előtt megalakult állami felsőoktatási intézményeket veszi alapul, csak az akkreditált intézmények hallgatóira vonatkozóan tartalmaz utasításokat, de a többivel nem foglalkozik. Az 1989 után alakult egyetemeken 16 866 hallgató végzett, sorsukról nem intézkedett a törvény. Erre vonatkozóan született egy tervezet, de ez nem vonatkozik a jövőre végzőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. április 20.
Iliescu elnök lengyelországi látogatása során, Lublinban Iliescu kijelentette, hogy a két országnak az európai stabilizáció alappillérének kell maradnia. A kisebbségi kérdésről elmondta, hogy Romániában minden kisebbség alkotmányos garanciákat élvez jogai gyakorlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 20.
Közleményben fejtette ki álláspontját a magyar-román alapszerződéről a Polgári Szövetség Pártja. A liberális tömörülés szerint az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. /Magyar Hírlap, ápr. 22./
1995. április 20.
Ápr. 20-án Bukarestben parafálták a román-magyar légügyi egyezményt. Ennek értelmében a jövőben a légitársaságok járatokat üzemeltetnek a két ország között, a két fővároson kívül Konstanca, Temesvár, illetve Debrecen, Siófok és Sármellék repülőtereiről. A román fél elemezni fogja annak lehetőségét, hogy igénybe lehessen venni Marosvásárhely, Nagyvárad, Arad és Kolozsvár repülőtereit is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 20.
Az RMDSZ, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata párt és a Liberális Párt`93 összehangolja parlamenti tevékenységét, erről döntött a három párt vezetősége ápr. 20-i találkozóján. Horia Rusu, az LP`93 ügyvezető elnöke bejelentette, hogy pártja a román-magyar alapszerződésről külpolitikai vitát akar kezdeményezni. A megbeszélésre a többi ellenzéki pártot is meghívták, ezek azonban távol maradtak. /Új Magyarország, ápr. 22./
1995. április 20.
Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. április 21.
Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV /Európai Népcsoportok Szövetségének Uniója/ elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres magyar népcsoport kifogását, hogy a szlovák-magyar alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. Ehhez a kifogáshoz a magyar ellenzéki pártok is csatlakoztak. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. /Magyarország, ápr. 21./
1995. április 21.
Hazánk, Közép-Európa címmel rendez nemzetközi "magyar-magyar" diáktalálkozót Pécsett ápr. 24-29-e között a határon túli magyar egyetemisták és főiskolások szervezete, a Kiskapu. A magyarlakta régiók diákszervezeteinek képviselőit is meghívják a találkozóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke ápr. 20-án bejelentette, hogy az RMDSZ mérlegeli önálló elnökjelölt állításának lehetőségét. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke, Ioan Gavra megfenyegette Funar pártelnököt: amennyiben nem türtőzteti magát, és kijelentéseivel veszélyezteti a vezető kormánypárt és az RNEP viszonyát, akkor megfosztják elnöki megbízatásától. /Magyar Nemzet, ápr. 22./
1995. április 21.
Csupán az erdélyi magyarokat évente húsz forinttal támogatja minden magyar állampolgár. Ez kétszáz millió forintot jelent. Ez az összeg nem kevesebb, mint amennyit Románia költ a határon kívüli románok megsegítésére. Mire is kellene költeni ezt a pénzt, teszi fel a kérdést Sike Lajos. Az erdélyi magyarság egyik jeles képviselője többmillió forintból sem tudott életképes napilapot letenni az asztalra. Az újságíró közli: visszaadja a ráeső részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 22.
Az Erdélyi Világszövetség ápr. 22-én tartotta Budakeszin a közgyűlését. A szervezet új elnevezést vett fel, ezentúl Bocskai Szövetség lesz a neve. Újraválasztották Kreczinger István elnököt, aki elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. /Új Magyarország, ápr. 24./
1995. április 22.
Adrian Moruzi, Brassó polgármestere kihallgatást kért Iliescu elnöktől. Az ellenzéki politikus arra kívánja figyelmeztetni az államfőt, hogy Romániát kizárhatják az Európa Tanácsból, ha a kormány folytatja az ellenzéki polgármesterek leváltását. /Magyar Hírlap, ápr. 24./
1995. április 22.
Markó Béla bejelentette, hogy a májusi RMDSZ kongresszuson indul az elnöki mandátumért. Az RMDSZ Maros megyei szervezete javasolta, hogy ismét Markó Bélát válasszák szövetségi elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 22.
Roland Vasilevici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, most bebizonyította, hogy ma is működik a levélcenzúra. Három, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött három városból saját címére. A leveleket azóta sem kapta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 22.
Ápr. 22-én Kolozsváron megalakult a romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Alapító tagjai az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a MISZSZ, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Megfigyelőként részt vett a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége. Meghívottként az RMDSZ vezetői is megjelentek. A MIT a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma. Célja az érdekvédelem, az országos képviselet, valamint az intézményes jogok érvényesítése. A MIT kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. Első küldöttközgyűlésüket jún. 24-25-én tartják Székelyudvarhelyen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 518. sz./
