Az RMDSZ-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Partriciu, a Liberális Párt`93 egyik vezetője. "Becsülettel bevalljuk, hogy az RMDSZ széttörésére számítunk." "...akkor majd lesz gondunk arra, hogy a magyar liberálisokat a mi pártunkhoz kössük." - mondta a Cotidianul jan. 10-i számában. /Új Magyarország, jan. 11./
1995. január 11.
A jelenleg Hollandiában élő Elderling házaspár is tiltakozott a Tinerama hetilapban megjelent hazugság ellen, hogy Tőkés László 1975-ös nyilatkozata miatt kitoloncolták őket. A házaspár régen ismerte Tőkés Lászlót, akit bátran szembeszállt Papp László püspökkel. 1989 márciusában felkeresték Tőkés Lászlót, ezután a Securitate emberei felszólították őket, hogy hagyják el az országot. A kitoloncolás tehát 1989-ben történt. "Romániában kevés olyan férfi és nő akadt, aki saját élete kockáztatásával így mert harcolni az önkényuralom ellen." - olvasható nyilatkozatukban. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./
1995. január 12.
Csíkszeredában a Corvina könyvklubban bemutatkoznak a marosvásárhelyi Mentor Kiadó szerkesztői. A könyvklub következő rendezvényét Szabó Dezsőnek szenteli, akiről Fábián Ernő tart előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
Adrian Paunescu szenátor, a Szocialista Munkapárt alelnöke bírálta Afred Moses amerikai nagykövet kijelenetését egy másfajta koalíció szükségességéről. Paunescu szerint, amint a Romania Libera jan. 10-i számában olvasható, ez csak a nagykövet személyes véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1995. január 12.
Otthonában köszöntötték Méliusz József Bukarestben élő írót, 86. születésnapja alkalmából. A magyar nagykövetség nevében Kálmán Béla tanácsos, a romániai magyar írók PEN-klubja részéről Gálfalvi Zsolt köszöntötte. Életútjáért nemrég Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjét adományozta az írónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./
1995. január 12.
Gál Éva Emese /Gyergyószentmiklós/ Egy hős jelleme címen áll ki Tőkés László mellett, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Fey László sem kételkedik Tőkés László becsületességében, csak arra figyelmeztet, hogy érvekkel vitatkozzanak, ne egymás megbélyegzésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
Iliescu elnök igazságtalanságnak nevezte a romániai németek deportálását, kijelentette, hogy a deportálások idején "voltak olyan momentumok, amelyekért a románok voltak felelősek". 1945 januárjában 70 ezer erdélyi szászt és bánáti svábot tartóztattak le és a Szovjetunió követelésére szovjet munkatáborokba hurcolták őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15./ A lágerekben 15 ezer deportált halt meg. /Új Magyarország, jan. 14./
1995. január 12.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa, a vezető kormánypárt megyei elnöke kijelentette: amíg pártja, a Szociális Demokrácia Pártja kormányoz, nem lesz az RMDSZ által kért autonómia. Liviu Medrea Kolozs megyei alprefektus az ügyészség "haladéktalan fellépését" követelte az RMDSZ ellen. Szerinte az DK "legitimizálja a nemzetközi terrorista szervezetet, az RMDSZ-t." Funar pártelnök kifejtette: az RMDSZ nem éri meg a 6. születésnapját, szerinte a magyar etnikumúak csak 300 ezren vannak. - A DK-hoz tartozó Polgári Szövetség Pártja is elhatárolta magát az RMDSZ bizonyos nyilatkozataitól. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
1995. január 12.
Az amerikai nagykövet kijelentette, hogy hazájában szívesen vennék, ha nagykoalíció venné át Románia irányítását: a kormányzó párt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/, Petre Roman Demokrata Pártja és a Demokratikus Konvenció. A hír hallatán a kormánypárt szövetségesei tanácskoztak a kormánypárttal és hűségükről biztosították az SZDP-t. Adrian Nastase házelnök kijelentette: a román kormányt Romániában alakítják meg és nem külföldön állítják össze. /Magyar Nemzet, jan. 12./
1995. január 12.
Tőkés László a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig pusztán azáltal, hogy hivatását komolyan vette, közösségét becsülettel szolgálta, az ebből következő törvényszerű konfliktusok láncolatán keresztül eljutott a Ceausescu-rezsimmel való totális konfrontálódásig. - írja Szőcs Géza a Beszélőben Üttött-e Tőkés László órája? címmel. Nem csinált semmi különöset. Nem akart hős lenni. A "történelem ment utána és emelte a magasba." "Hogy is ne hinne ezek után önmaga kiválasztottságában" "Tőkés László hatalmas, alapvető hibát követett el, amikor állást foglalt magyarországi belpolitikai kérdésekben." Emiatt "Tőkés László viszonylag rövid idő alatt elveszítette az anyaországi közvélemény szimpátiáját."- véli Szőcs Géza. Nézete szerint az "RMDSZ recseg-ropog", Tőkés Lászlót a perifériára szorították, "csak idő kérdésének tűnik, hogy a romániai ragadozók segítségével mikor fogják teljesen megsemmisíteni." /Beszélő, jan. 12./
1995. január 12.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt Mihály József elnök jegyezte állásfoglalása hitet tesz Tőkés László püspök mellett, a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége nem kíván állást foglalni, de diverziós eredetűnek tartják az egész ügyet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
1995. január 12.
Politikai fogoly volt és a börtönben megtagadta a kollaborációt, tehát elégséges erkölcsi alappal rendelkezett ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, nyilatkozta Nagy Benedek képviselő. Sajnálja, hogy óhaja ellenére nyilvánosságra hozták írását és ez botrányt kavart az RMDSZ-ben. Ezért a felelősség Borbély Imre képviselőt terheli. Nagy Benedek emlékeztetett arra, hogy jan. 6-án az RMDSZ parlamenti csoportjával való megbeszélésén visszavonta írását, aláveti magát az Etikai Bizottság kivizsgálásának. Sajnálja, hogy írása nyilvánosságra hozatalával Tőkés László tiszteletbeli elnököt sérelem érte. Sajnálja, hogy az RMDSZ csíki választmánya jan. 5-i ülésén kizárta őt tagjai sorából, a "legsötétebb bolsevista korszak gyakorlatát idéző" vésztörvényszékhez hasonló eljárással, ahogy Nagy Benedek minősíti. /Nagy Benedek képviselő nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 12./
1995. január 12.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége jan. 12-én ülésezett Kolozsváron. Az etikai bizottság elé tárják a Tőkés László elleni írással kapcsolatos dokumentumokat és parlamenti frakcióülést kezdeményeznek. /RMDSZ Tájékoztató 449. sz., jan. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, jan. 17./
1995. január 13.
A szentkatolnai Bálint Gábor Közművelődési Egyesület közli, hogy 1994 utolsó napjaiban hagyta el a nyomdát a Szentkatolnai Bálint Gábor kötet az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában, az Erdélyi Tudományos Füzetek 220. köteteként. A kiadvány a tudós nyelvész születésének 150. évfordulója alkalmából 1994 tavaszán Szentkatolnán tartott tudományos ülésszak előadásait tartalmazza, továbbá Barta Árpád szegedi tanszékvezető és Senga Toru professzor, a budapesti egyetem vendégtanárának értekezését. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1995. január 13.
Venczel Józsefről olvashatunk emlékezést, aki legtermékenyebb éveit börtönben töltötte: 1950. febr. 17-től 1961. jan. 11-ig. Temetésén /1972-ben/ volt zárkatársa, Márton Áron püspök mondott beszédet, akit Venczel József etetett, amikor a püspök kezét, lábát bilincsbe verték. Venczel József megérdemelne egy szobrot. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1995. január 13.
A brassói rádió jan. 1-jétől többé nem sugároz magyar nyelvű műsort, ezt közölte a rádió vezetősége a magyar adás szerkesztőivel. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
1995. január 13.
1990 óta sok alapítványt hoztak létre Erdélyben, de még mindig nincs teljes, átfogó lista az erdélyi magyar alapítványokról. 1993 decemberében, az alapítványok II. találkozóján 47 szervezet képviseltette magát, 1994 decemberében 86 alapítvány számolt be tevékenységéről Sepsiillyefalván. A beszámolókból kiderült, hogy többségük alkalmakra összpontosított munkát végez /emléktábla-, szobor-, kopjafa állítása, a nekibuzdulást hullámvölgy követi, hiányzik az átfogó stratégia. Nagyon sok alapítvány az anyaországi támogatás függvényében létezik. Az illyefalvi dokumentációs és tájékoztató iroda 1994 májusában közel száz alapítványt tartott számon, egyes vélemények szerint viszont 120-nál is többre tehető a számuk. A hetilap közli mintegy száz alapítvány névsorát, a működési hely megjelölésével. /A Hét (Bukarest), jan. 13./ Az alapítványi kezdeményezésekből sokminden megvalósult, többek között: Brassóban egyórás magyar nyelvű közszolgálati rádióadás indult, Csíkszeredában csángó gyermekek tanulnak, Marosvásárhelyen hároméves népfőiskola indult 629 hallgatóval, biztosítják a Látó irodalmi folyóirat megjelenését, elkészült Szilágysomlyó kismonográfiája, Gyergyószentmiklóson gépköröket létesítettek, Kolozsváron egy művelődési hálózat centrumát hozták létre, létrejött a hétfalusi líceumi oktatás, Magyarózdon kultúrközpont alakul, Nagyváradon 1800-an fordultak a Családsegítő Szolgálathoz, Sepsiszentgyörgyön helyi televíziós adás indult, Marosvásárhelyen 30 ágyas magánkórház létesült. /A Hét (Bukarest), jan. 20./ Az alapítványok legutóbbi találkozója: Illyefalva, 1994.dec. 2.
1995. január 13.
Jan. 13-án kezdődik Csíkszeredában és 15-ig tart a MISZSZ választmányi ülése. Szó lesz a különböző alapítványok /Fiatalok a Demokráciáért, Civitas, Illyés Alapítvány/ ifjúsággal kapcsolatos programjairól, valamint megvitatják a MISZSZ programját. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 13./
1995. január 13.
Tovább érkeznek a testületi és egyéni állásfoglalások Tőkés László mellett a Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Az RMDSZ gyergyói választmánya egyetért a csíki RMDSZ határozatával, szintén megvonja bizalmát Nagy Benedektől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
1995. január 13.
A Reformtömörülés /a MISZSZ-ből kivált politikai szárny/ kiállt Tőkés László püspök mellett, szükségesnek tartva a képviselőházi RMDSZ-frakció kiállását is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1995. január 13.
Az Erdélyben börtönbüntetést szenvedett, Budapestre áttelepült Bartis Ferenc állt ki írásával Tőkés László mellett. Amint Tőkés László visszavonulna a politikai élettől, megszűnne a személye ellen indított támadás-sorozat, állapította meg. /Új Magyarország, jan. 13./
1995. január 13.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1994. dec. 10-én tartott közgyűlésén ismertették A megmaradás esélye című tanulmányt, melyet a szövetség megbízásából Nagy F. István alelnök és Balla Júlia nagyváradi tanárok készítettek. Az A Hét két folytatásban közölt részleteket a tanulmányból. A demográfiai adatok csökkenést jeleznek. Az életszínvonal erőteljes romlásával magyarázható az óvodai létszám csökkenése. Megnőtt a pályát elhagyó pedagógusok száma. Az elmúlt években a középiskolai képzés iránti igény növekedett. Aggasztó jelenség a magyar nemzetiségű tanulók lélekszámának csökkenése: vagy kimaradnak és munkát vállalnak, vagy átiratkoznak román iskolába. 1994-ben 275 073 magyar gyermekből 64 648-an jártak román osztályokba. Az előző tanévben 57 080 magyar iskolás tanult román nyelven. - Súlyos gond a szakemberek hiánya. 1994-ben 14 676 pedagógus tanított a magyar iskolákban, közülük 3 180 /26 %/ képesítés nélküli. A képesítetlen pedagógusok aránya éppen ott a legrosszabb, ahol a legjobbak a beiskolázási arányok /Kovászna, Hargita stb/. - Az oktatási rendszer elavult, általános iskolában túlméretezett műveltséganyagot közvetít, elavult az iskolatípus-választék. A lemaradás felszámolására szolgál a jelenlegi oktatási reformtervezet. Ebből a koncepcióból hiányzik a nemzeti kisebbségek oktatási sajátosságaival foglalkozó problémakör. /A Hét (Bukarest), jan. 6., jan. 13./
1995. január 13.
Az osztrák külügyminisztérium hivatalosan tiltakozott Romániánál, amiért a román titkosszolgálat megfenyegette Eva Maria Barki bécsi ügyvédnőt. Ezt a bécsi külügyminisztérium politikai osztálya megerősítette jan. 13-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1995. január 13.
A Szocialista Munkapárt hét vezetője /három alelnök és négy titkár/ bejelentette, hogy lemondanak tisztségükről és kilépnek a pártból, esetleg új pártot alakítanak, amely megpróbálja egyesíteni a különböző pártokba szétszórt szocialista erőket. Ilie Verdet pártelnök és Adrian Paunescu kijelentették, hogy ez Tudor Mohora akciója. A kilépettek kijelentették, hogy megunták a Verdet-Paunescu páros diktatórikus vezetési stílusát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14-15., Magyar Nemzet, jan. 13./
1995. január 13.
Sütő András bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ törvényes elszámoltatása érdekében kifejtett - sikertelen - kísérleteit. Sütő András az NTA tiszteletbeli elnöke volt. Ábrahám Dezső, az NTA volt főtitkára elmondta a Népszava munkatársának, hogy a céltámogatások felhasználása iránt érdeklődő leveleire alig kapott választ. Ábrahám Dezső az ügyészség alapítványokat felügyelő illetékeseihez fordult. A volt főtitkár a tisztázatlan céltámogatások között említette az RMDSZ-nek - Szőcs Géza közreműködésével átutalt - 8 millió forintot, egy kolozsvári épület megvásárlására átutalt 800 ezer forintot és a Tőkés László könyvei után befolyt 9 millió lejjel nem számolt el hiánytalanul a püspöki hivatal. /Népszava, jan. 13./
1995. január 14.
Soros György Romániában járt, számbavette romániai birodalmát, találkozott az újságírókkal. Szász János kérdésére, hogy támogatna-e egy román-magyar megbékélést szolgáló lapot, Soros kijelentette, nem kíván ilyen lapok gazdája lenni, csupán a támogatók egyike. Soros György 1995-ben 10 millió dollárt szán Romániának, ez a Soros-birodalom évi jótékonykodási kiadásainak egyhetede. Romániában elsősorban tankönyvek fordításában segíti, továbbá a civil társadalom létrehozását, orvosi felszerelések beszerzését, a számítógépes kommunikáció terjesztését /erre egymilliót fordítanak/ és a könyvkiadás finanszírozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1995. január 14.
A Romániai Magyar PEN-Club, a Barabás Miklós Céh és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság felhívással fordult Európa művészeihez, támogassák azt a kérést, hogy a kolozsvári Mátyás szoborcsoport és a főtér épületegyüttesét nyilvánítsák nemzeközileg védett műkincsnek. Akik csatlakoznak a felhíváshoz, azok Plugor Sándornál aláírhatják, munkahelyén, Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1995. január 14.
Az Amerikai Szövetség tájékoztatója, a Transsylvania /New York/ negyedévenként jelenik meg, tallózó lap, tiszteletbeli főszerkesztője néhai gróf Teleki Béla, főszerkesztője Cseh Tibor. Legfrissebb a XXXV. évf. 4. száma, 1994. dec. 30-án jelent meg. Sokféle erdélyi lapra figyelnek, így a Csernátoni Füzetekre például. A Háromszékből is több írást vettek át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1995. január 14.
Az utóbbi időben a székelyekről szólva csak Hargita és Kovászna megyét említik, mintha a Maros megyei székelység nem lenne a székelység integráns része, figyelmeztet Fábián Ernő. Az "enklávé sem helyénvaló kifejezés, mert a székelység nem zárvány és nem beépült valakik közé, hanem saját területén - Háromszék, Csík-, Udvarhely-, Gyergyó-, Maros-, és Aranyosszék - népileg egységes, ezeréves kultúrájú történelmi magyar nemzetrész." Amikor megvalósul a székelység önkormányzata, a marosszékieknek is mellettük a helye. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./
1995. január 14.
Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./
