Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2921 találat lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2921
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. december 16.

A határon túli magyar szervezetek részvételével dec. 13-án háromnapos magyar-magyar ifjúsági csúcs kezdődött Budapesten. A Baloldali Ifjúsági Társulás /BIT/ által szervezett rendezvényre Romániából, Jugoszláviából, Csehországból, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett vendégeket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta. Gál Zoltán megjegyezte: Magyarország az euroatlanti csatlakozástól várja a kisebbségi problémák megoldását. Simon Gábor, a BIT elnöke elmondta: a határon túli fiatalok az együttműködés érdekében koordinációs iroda felállítását szorgalmazzák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1996. december 17.

Dec. 17-én a parlamentben egyperces néma felállással emlékeztek meg az 1989-es események temesvári áldozataira. Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő az 1989-es forradalom 7. évfordulója kapcsán szorgalmazta a forradalmárok megkínzóinak és az áldozatok gyilkosainak felelősségre vonását, az igazság kimondását az 1989-ben történtekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 17., 932. sz./ Kifejtette: az igazi forradalom Temesváron kezdődött, amikor románok, magyarok, németek és szerbek Tőkés László köré felzárkózva hozzájárultak a hallgatás és félelem falának lerombolásához. /Népszabadság., dec. 18./

1996. december 17.

A Szociáldemokrata Unió és a Demokrata Konvenció egyik tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyébe magyar prefektust nevezzenek ki. Szerintük a határszéli megyét mindenképpen románnak kell vezetnie. A román nacionalisták felháborodtak azon is, hogy Szilágy megyének magyar prefektusa lesz. Ugyancsak elítélték azt, hogy Hargita megye élén magyar prefektus álljon, a leköszönő prefektus, Doru Ioan Vasloban szerint a megyében feltétlenül román prefektusra van szükség. A magyar prefektusok kinevezése ellen több bukaresti román lap is tiltakozott. /Magyar Hírlap, dec. 17./

1996. december 17.

Nem tudja még, hol lesz az irodája, válaszolta a 168 Óra hetilapnak adott interjújában Tokay György. Valószínűleg a központi kormányépületben. Az eddig kirakatintézményként szolgáló Nemzetiségi Tanács helyett egy hatékony intézményt kell létrehozni. Szükség van nemzetiségi törvényre is, eddig csak tervezetei vannak. - A napokban Sepsiszentgyörgyön az egyik líceumban bombariadó volt, az ismeretlen telefonáló azt mondta: "Ti magyarok mind meg fogtok halni", vetette közbe Márványi Péter, a lap munkatársa. Nyilvánvaló, reagált rá Tokay György, foglalkozni kell az ilyesmivel is. A konfliktusmenedzselés is a hivatal dolga. - Az RMDSZ koalíciós partnereivel harmonizálta programját. "Egyik félnek sem sikerült száz százalékig rákényszerítenie akaratát szövetségeseire, de a kormányprogram tartalmazza a mi törekvéseink lényeges elemeit." Az autonómia másképpen fogalmazódik meg a kormányprogramban, mint ahogy az RMDSZ dokumentumaiban szerepel. Ezentúl anyanyelvükön vizsgázhatnak a felvételizők olyan tárgyakból, amelyeket anyanyelvükön tanultak. Ez benne van a 2000-ig szóló kormányprogramban. Szerepel az is, hogy megszüntetik a tiltó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák azon szakmák és tudományágak körét, amelyeket magyarul lehet tanítani akár az egyetemen is. /168 Óra, dec. 17./

1996. december 17.

Göncz Árpád köztársasági elnök dec. 17-én fogadta Frunda György szenátort. A találkozón mind az RMDSZ által vállalt koalíciós kormányzati szerepet, mind a két szomszédos ország euroatlanti törekvéseit illetően teljes nézetazonosságról számoltak be. Frunda kifejtette: a kisebbségi problémákat, sérelmeket ott tudják igazán orvosolni, ahol az érintettek maguk is szerepet vállalnak a döntésekben. A Népszabadság Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a véleményével szembesítette a szenátort. Tőkés László ugyanis úgy nyilatkozott: az új kormány féléves cselekvési programja egyetlen kisebbségi elemet sem tartalmaz. Frunda szerint viszont nem lehet külön értékelni a kezdő hat hónapot, amikor az örökölt nehéz helyzetben a legsürgetőbb gazdasági kérdésekkel kell szembenézni. A hosszabb távú célkitűzésekre bizalommal tekint, mondta. Reméli, hogy egy éven belül sor kerül a tanügyi törvény és helyi önkormányzati törvény módosítására. Elutasította Tőkés László azon megállapítását is, hogy az RMDSZ-en belül a konformista szárny került előtérbe. "Az igaz, hogy az RMDSZ-en belül nyert a reálpolitika, a pragmatikus megoldást kereső politika, de ez minden felmérés szerint megfelel a romániai magyarság döntő többsége elvárásainak." /Szegő Gábor: Frunda György Göncz Árpádnál. = Népszabadság, dec. 18./

1996. december 17.

Kolozsváron új egyházi lap jelent meg a Szent Mihály plébánia havi értesítőjének első száma, a Szent Mihály Üzenete. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

1996. december 17.

A Juranlul National bukaresti napilap szerint ha az új hatalom teljesíti az RMDSZ követeléseit, a románságra vesztőhely vár. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

1996. december 17.

Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke megerősítette, hogy felmentését kérte funkciójából. Az elnök nem kívánta indokolni lemondását. /Magyar Hírlap, dec. 17./ Lábody László hirtelen lemondásának okát hivatalos hírzárlat fedi. Az Új Magyarország több forrásból megtudta, Tabajdi Csabával, a HTMH-t felügyelő államtitkárral romlott meg Lábody viszonya. A konfliktus nem politikai természetű, hiszen Tabajdi és Lábody a nyolcvanas években együtt dolgoztak, előbb az MSZMP külügyi osztályán, utóbb pedig a Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságán. Mindkettőjüket az MSZMP népi-nemzeti szárnyán tartották számon, a támadásokat időről időre a szabaddemokratáktól /SZDSZ/ kapják. Kettőjük között nézetazonosság volt az alapszerződés létrejöttében. /Új Magyarország, dec. 18./

1996. december 17.

Ráduly Jánost úgy ismerik, mint a Kis-Küküllő menti, főképpen a kibédi folklór kutatóját, gyűjtőjét, aki mesét is ír, fordít, újabban a rovásírásos emlékeket kutatja. Legújabb, tizenötödik kötetében új műfajjal mutatkozott be, verseskötetével: Fény és gondolat /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1996/. /Udvarhelyi Híradó (Székely-udvarhely), dec. 17./

1996. december 17.

Az 1970-es évek végén megszüntették a zeneoktatást a középiskolákban. Azóta a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumban nem működött énekkar. Most alakult egy 60 tagú énekkar, amely Simó Margit zenetanárnő vezetésével. A tanárnő két hírneves zenekara mellett most egy harmadik életre hívásával bizonyította szakmai rátermettségét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 17./

1996. december 17.

A Beszélő folyóiratban nemrég megjelent Tamás Gáspár Miklós Csecsemők demokráciája című "tanulmánydolgozata". A nyakatekert mondatokat olvasva az embernek az a benyomása, hogy a tanulmány nem magyarul íródott, írja ismertetőjében Budai Kulcsár János. Az írás sznoboknak való "szellemi" rágógumi, idegen szavakból összetákolt politikai pamflet. TGM többször önmagára hivatkozik tanulmányában. TGM rozsdatemetőnek nevezi az országot, de hogy kik tették azzá, arról hallgat. Szerinte Kelet-Európában nem unottság van, "hanem politikai demokrácia iránti izzó gyűlölet." TGM a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/ "...az etnicista jobb- és baloldal nemzetközi fedőpártja, 'népfrontja', egyben párhuzamos külügyminisztérium és legösszetartóbb lobbista klikk"-nek nevezi. Majd így folytatja: "...a csonka magyar kormány és a magyarországi parlamenti pártok aláírtak egy közös közleményt az utódállami magyar kisebbségi politikusokkal, amelyekben ígéretet tesznek ez utóbbiak autonómiatörekvéseinek támogatására - föltétel nélkül. Ez az utóbbi két év jelentős külpolitikai sikereinek a teljes megsemmisüléséhez vezethet /.../ ellentmond a kormány egyik legtekintélyesebb tagja, Kovács László külügyminiszter hosszú évek óta hangoztatott józan érveinek." - Kár, hogy senki sem informált az utóbbi két év külpolitikai sikereiről - tette hozzá az ismertető szerzője. /Budai Kulcsár János: TGM neoliberalizmusa pokoli politikai stressz a társadalom számára. A "szakállas csecsemők" demokráciája. = Új Magyarország, dec. 17./

1996. december 18.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 18-án fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Horn Gyula miniszterelnöknek az új román kormány megalakulását üdvözlő levelét. Horn Gyula kormányfői dialógust kezdeményezett. /Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./

1996. december 18.

Dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök a parlamentben fogadta a határon túli magyar pártok vezetőit. A résztvevők úgy nyilatkoztak, hogy az eszmecsere hasznos volt. /Új Szó (Pozsony), dec. 19./

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1996. december 18.

Dec. 18-án jelentették be a Vatikánban, hogy II. János Pál pápa a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki Tamás József teológiai tanárt, spirituálist /lelki vezetőt/. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ 1978 óta spirituális Gyulafehérváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./

1996. december 18.

Ioan Vosloban Doru, Hargita megye prefektusa elbúcsúzott munkatársaitól. Voslobant Pataki Imre 1992-es lemondatása után nevezték ki a megye élére. Az új Hargita megyei prefektus nevét még nem hozták nyilvánosságra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

A Demokrata Konvenció /DK/ Szilágy megyei szervezete Emil Constantinescu elnökhöz címzett levelében tiltakozott amiatt, hogy a megye élére RMDSZ-prefektus került. Amennyiben a DK nem hajlandó felülvizsgálni döntését és megfosztani az RMDSZ-t e tisztségtől, a DK Szilágy megyei szervezetének vezetősége testületileg lemond. - Végül Szilágy megyének nem lesz RMDSZ-es prefektusa. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1996. december 18.

Dec. 18-án összeült az új összetételű Legfelsőbb Védelmi Tanács. Elnöke Emil Constantinescu államelnök, alelnöke Victor Ciorbea miniszterelnök, tagjai között van a két fő hírszerző szolgálat vezetője /Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és Ioan Talpes dandártábornok, a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója/, Dumitru Cioflina államtitkár, vezérkari főnök, az ipari, a védelmi és a belügyminiszter is. Emil Constantinescu javaslatára tárcaközi bizottság felállítását határozták el a román nemzetbiztonsági koncepcióval kapcsolatos tervezetek elemzésére és korszerűsítésére. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1996. december 18.

Cseri József ezredes és Rotaru dandártábornok - a magyar, illetve a román hadsereg térképész szolgálatainak vezetői - dec. 18-án Bukarestben együttműködési megállapodást írtak alá a térképészeti hivatalok közötti együttműködésről. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

1996. december 18.

Fodor Sándor nem ért egyet Kádár Attila írásával /Rendszerváltás?, Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./. Kádár Attila megállapította, hogy a román társadalom elindult a demokratizálás útján. "Az RMDSZ-ben pedig minden maradt a régi." Kádár Attila szerint az RMDSZ-ben a másként gondolkodókat "rendre kiiktatták, lejáratták" és felsorolja őket: Király Károly, Katona Ádám, Szőcs Géza, Borbély Imre és Tőkés László. Fodor erre megjegyezte, hogy Tőkés Lászlót senki sem iktatta ki, hozzátette: "politizálásával, kivált taktikai kérdésekben, nem föltétlenül értek egyet". Tőkés Lászlónak azonban ott a helye az RMDSZ vezetésében. A többiek önmagukat iktatták ki az RMDSZ vezető testületeiből. /Fodor Sándor: Várjunk talán... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1996. december 18.

A Nemzetközi Valutaalap Bukarestben járt szakértői megállapították, hogy az ország pénzügyi mutató jelentősen romlottak. A következő intézkedéseket javasolták: a közkiadások csökkentése, az energia, ezen belül a kőolajtermékek árának emelése, a Román Nemzeti Bank kedvezményes mezőgazdasági hiteleinek leállítása, rugalmas valutaárfolyam kialakítása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1996. december 18.

Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./

1996. december 18.

Székelyudvarhelyen a kommunista diktatúra és a második világháború áldozataira emlékező emlékművet avattak, Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását. Beszédet mondott Páll László, Politikai Foglyok Országos Szövetségének helyi elnöke és Kedei Mózes unitárius lelkipásztor. A szobrot dr. Silay Ferenc, a szövetség udvarhelyi rangidős tagja leplezte le, akit többször letartóztattak a kommunista rezsimben. Először 1947-ben, szabadulása után 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett, 1950-ben újból érte jöttek, akkor megúszta pár hónappal, 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

Bonyha község múltját a helybeli Benczédi Albert tiszteletes kutatja, kéziratban van monográfiája, kár, hogy nem jelent meg, állapította meg Bögözi Attila. Bonyhához tatozik egy kicsi falu, Bernád, ma már csak néhány ház jelzi az egykori falut. Református temploma is volt, mely a háborúban megsérült. Mindössze 25 főre fogyatkozott 1945-re a lélekszám, ezért engedélyt kaptak, hogy lebontsák a templomot. Idén aug. 6-án emléktáblát állítottak a templom helyére: "E helyen állt a bernádi ref. templom 1735-1945". Bonyha református egyházközsége elhatározta, hogy a környék tanulni vágyó ifjainak otthont épít. Ezért nyílt levéllel fordultak mindazokhoz, akik segíteni tudnak, hogy környék falvaiban élő magyar gyermekeket összegyűjtsék, biztosítsák számukra az anyanyelvű oktatás lehetőségét. /Bögözi Attila: A segítség lehet: pénzbeli vagy építőanyag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

A millecentenáriumi év záróeseményei közé tartozik a Magyar Cserkészszövetség Betlehemi láng elnevezésű túrája, melynek hossza 7500 kilométer, s amelyet a magyar cserkészek az osztrák cserkészekkel együtt Erdélyben szándékoznak befejezni. A küldöttség dec. 16-án érkezett Kolozsvár határába, ahol a staféta továbbvivőivel találkozott, ezt követően a Szent Mihály templomban került sor a láng átvételére, amely azután folytatja útját Tordán át Ludas, Marosvásárhely, Bács, Magyarvista, Nagypetri, Zilah, Kraszna, Szilágysomlyó irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1996. december 18.

Megjelent Mészáros József marosvásárhelyi irodalomtörténész szerkesztésében Kós Károly egyetemessége /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996/ című könyve, amely a Marosvásárhelyen kiadott Kós Károly egyetemessége felé című munkájának második, bővített kiadása. A könyv az élete végéig alkotó építész-műemlékvédő-író-drámaíró-levélíró-politikus-történész-nyelvész-könyvművész egyetemességét tükrözi. Helyet kap benne többek között Balogh Edgár, Czine Mihály, Balogh Ferenc, Gábor Dénes, Péntek János és Benő Samu írása. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1996. december 18.

Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.

1996. december 18.

Püski Sándorral, a Püski Könyvesház és Könyvkiadó tulajdonosával készített interjút Váradi Mária. Püski Sándor visszatekintett életútjára, az államosításra, bebörtönzésére, New Yorkban töltött éveire, ahol 1970 és 1989 között a nyugati világ legnagyobb magyar könyves vállalkozását építette fel. 1989-ben hazatért, Budapesten, a Krisztina körúton van a könyvesháza. 1989 óta itthon 150 könyvet adott ki, főleg ezek között vannak a mai nemzeti gondok könyvei. Sokan jönnek be hozzá a boltba és kérik, segítsen a balul sikerült rendszerváltásban a megrontott nemzeti egység megteremtésében. Püski Sándor a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. Részt vett Szárszón az új táborozásban. Kiadta Raffay Ernő újabb Trianon-tanulmányát. "Az elmúlt hetvenhat év bebizonyította, hogy valamennyi elszakított területen az ott honos magyarok sorsa: erőszakos beolvasztás, elűzés, kiirtás." "Az utóbbi ötven évben született magyar nemzedékek alig tudják, legalábbis az iskolában nem tanulhatták, hogy az első világháború után nem szomszédaink ereje, hanem az akkori szövetséges nagyhatalmak döntése szülte meg a békediktátumokat." Raffay könyvét a kiadó a közeljövőben angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven is megjelenteti. /Váradi Mária: A történelmi megbékélés ügyében saját magunkkal is vállalni kell a vitát. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./


lapozás: 1-30 ... 2821-2850 | 2851-2880 | 2881-2910 | 2911-2921




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998