A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott a Romániai Református Egyház Zsinata nevében dr. Csiha Kálmán püspök és dr. Mártha Ivor főgondnok, az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének tagjai által nyilvánosságra hozott nyilatkozat miatt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése ugyanis máj. 7-i rendkívüli ülésén kimondta, hogy "azonnali hatállyal, meghatározatlan időre felfüggeszti egyházkerületünk részvételét a Zsinatban". Emiatt Csernák Béla és Balogh Barnabás a május 11-i tanácskozáson való önkényes részvételükkel súlyosan megszegték az egyházkerületi közgyűlés idézett határozatát. A kolozsvári tanácskozás a királyhágómelléki elnökség - Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok - távollétében nem tekinthető szabályos zsinati ülésnek. /Tőkés László püspök-elnök, Kovács Zoltán főgondnok-elnök: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./
1999. május 23.
Máj. 23-án ünnepélyes keretek között avatta föl székházát az Ethnographia Gyergyóiensis Alapítvány Gyergyószentmiklóson, a város legrégebbi, 1840-ben épült, Gábor Áron u. 18 sz. alatti műemlékházában. A megnyitó alkalmával Kiss Portik Irén néprajzos, az alapítvány elnöke saját gyűjtéséből nyitott kiállítást A Gyergyói medence népi építkezésének deszkakivágásai címmel. A műemlékháznak állandó nyitvatartási programja lesz, otthonra lel benne a néprajzoktatás, a kézművességeket, népi mesterségeket gyakorló tevékenység, tárlatok, kulturális rendezvények egész sora. /Gál Éva Emese: Műemlékház avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 23.
Magyarországon, Gárdonyban rendezték meg idén a Kárpát-medencében, a katolikus médiaközpontokban dolgozók találkozóját. A továbbképző tanfolyamot többek között a Határon Túli Magyarok Hivatala szakemberei támogatták. A rendezvény fővédnöke dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök volt. /Médiaközpontok találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 23./
1999. május 23.
Május 23-án Antall József néhai magyar miniszterelnök síremlékét avatták fel a budapesti Kerepesi úti temetőben. Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke 9 évvel ezelőtt ezen a napon tette le a hivatali esküt. Bolberitz Pál pápai prelátus megemlékező beszédében leszögezte: nem elég emlékezni a néhai kormányfőre, tettekre kell váltani az antalli örökséget. A Melocco Miklós szobrászművész által alkotott síremlék avatásán megjelent és koszorút helyezett el Orbán Viktor miniszterelnök is. Antall József kormánya nevében Boross Péter és Mádl Ferenc rótták le kegyeletüket. /Antall József síremlék. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./
1999. május 24.
Ion Iliescu volt román államfő a The Washington Postban megjelent cikkében amellett kardoskodott, hogy a NATO-nak távol kellene tartania az oroszokat a Duna vidékétől, illetve a Balkántól. "Ne kényszerítsétek Romániát és más országokat arra, hogy megnyissák határaikat és főútvonalaikat a Koszovóba tartó orosz csapatok és harckocsik előtt" - intette a NATO-t Iliescu. Szerinte Románia bevonásával kell békét kötni Jugoszláviával. /Tartsák távol az oroszokat! Iliescu ellentmondásos cikke a The Washington Postban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1999. május 24.
Egy héttel az avatóünnepség után letörték a városépítő püspök, Hám János nevének - fémből készült - kezdőbetűit, illetve a születési év első számjegyét. /ám ...ános lett Hám Jánosból! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1999. május 24.
Milyen segítséget tud a magyar kormány nyújtani abban, hogy Erdély gazdaságilag megerősödjön? - kérdezte Gui Angéla Németh Zsolt államtitkárt. Ebben szerepet vállalhat a megújuló Új Kézfogás Közalapítvány, illetve azok a magyarországi multinacionális cégek, amelyek képesek tőke kihelyezésére. - A Budapest-Bukarest autópályával kapcsolatban közismert a magyar kormány álláspontja: mi egy Kolozsváron át vezető autósztráda megépítését ösztönözzük, de tudjuk: Romániának úthálózata fejlesztésére vonatkozóan másfajta elképzelései vannak. Vannak előremutató törekvések a román úthálózat fejlesztésében, Bánffyhunyad és Nagyvárad között például érezhetően jobb az út, Marosvásárhely és Csíkszereda között azonban sajnos szinte járhatatlan. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a két ország között a bilaterális együttműködés nagyon fontos területe kell hogy legyen. Németh Zsolt sikeresnek tartja az RMDSZ kongresszusát. Előremutató politikai nyilatkozatokat és állásfoglalásokat hoztak, amelyek mind az autonómia, mind a délszláv válság, s a térség integrációs viszonyainak vonatkozásában orientálóak lehetnek nemcsak a romániai magyarság, hanem a román politikum egésze számára is. Gratulált Markó Béla újraválasztásához. "Minden bizonnyal elgondolkodik majd, hogy az egyharmados ellenszavazat mire és minek szól". "Az a tény, hogy nemcsak a külügy területi felelőse, hanem Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is jelen volt, azt jelzi, a magyar kormány a legmagasabb protokolláris szinten kezelte az RMDSZ-t. Az elmúlt egyéves tevékenységünk alapvetően igazolja azt az álláspontot, miszerint a magyar kormány elkötelezett a határon túli magyarság támogatása és szülőföldön való megmaradása mellett." "Az önálló politizálás egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. Mi nem kívánunk a romániai magyarság helyett dönteni, ez az ő lehetőségük és felelősségük. De ha a jogállamiság keretei között alkotja meg célkitűzéseit, akkor számíthat a magyar kormány támogatására." /Gui Angéla: Az RMDSZ Kongresszusának üzenete iránymutató lehetne a román politikum számára is. Interjú Németh Zsolttal, a Magyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. május 24.
Máj. 23-án a nagykárolyi és szatmárnémeti evangélikus gyülekezetekben Mózes Árpád, az Erdélyi Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott pünkösdi istentiszteletet. A püspök kifejtette, hogy az erdélyi lutheránus egyház szórványegyház. Köztudomású, hogy az erdélyi magyar evangélikusok előbb a szászokhoz, majd a magyarországi püspökséghez tartoztak. A Barcaságon kívül - ahol nagyobb tömbben élnek a hívek -, nagy a szórványosodás. . Ezért a lélekszám meghatározása is szinte lehetetlen. Tény az, hogy a három egyházmegye 44 anya- és 116 leányegyházközséget foglal magába, melyek közül három szlovák, egy pedig - Bukarestben - román gyülekezet (ez a világon az egyetlen román lutheránus egyházközség). Olyan nagy egyéniségeket adott a magyarságnak az evangélikus egyház, mint Apáczai, Bartalis, Reményik, Kossuth és Petőfi stb. Sepsiszentgyörgyön az evangélikusok nemrég új templomot építettek. A lelkészutánpótlással nincsenek gondok, sőt, lassan több lett a végzett lelkész, mint amennyi az egyházközségek száma. Június 15-16-án ismét összeül a zsinat, hogy új szervezeti szabályzatot alkosson. Erre nagy szükség van, mert a legutóbbi zsinatot 1948-ban tartották, és máig az ott elfogadott, politikai beütésektől sem mentes kánon van érvényben. /Fodor István: Ft. Mózes Árpád, evangélikus püspök: Szórványban élve, de lelkiekben gazdagon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./
1999. május 25.
Máj. 25-én a szenátus elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. Az ellenzéki szenátorok tiltakozó kivonulása után a testület 74 pró szavazattal és egyetlen tartózkodással (George Pruteanu személyében) elfogadta a tervezetet, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatát is szabályozza. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a jóváhagyott dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által 1997-ben kibocsátott 22-es sürgősségi kormányrendeletben foglaltakat. A törvényt értelmében lényegesen bővül a helyi tanácsok hatásköre. A törvény - többek közt - egyharmaddal csökkenti a helyi tanácsosok számát, szabályozza a kapcsolattartást a különböző régiók helyhatóságai között, pontosabban behatárolja a prefektus hatáskörét, és harmonizálja a többi közigazgatást érintő törvényt, lásd a regionális fejlesztésről szóló, a helyi közpénzek, a koncesszió, illetve a patrimónium törvényét. Mindenekelőtt pedig természetesen szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. - A képviselőháznak is meg kell vitatnia és elfogadni a törvénytervezetet. /Székely Kriszta: Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt Az ellenzék tiltakozásképpen kivonult a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 25.
Az RMDSZ stratégiája elfogadhatatlan, Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorlóterepe - jelentette ki Adrian Nastase, a PDSR első alelnöke Temesváron. Szerinte az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán "nem európai, Amerika ellenes megfogalmazások hangzottak el". Toró T. Tibort - mint mondta - "azért küldtek éppen ide Temesvárra, hogy megbontsa a városban és a megyében a toleranciát, az etnikumok közti harmóniát". - Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy Románia Párt elnöke párthívei brassói tanácskozásán kijelentette: "Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyékben, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak". /RMDSZ-ellenes kirohanások. Még a levegőt is elvennék a magyaroktól. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1999. május 25.
Dr. Kalmár László kezdeményezésére 1990-ben öttagú, lelkes csoport létrehozta a Segítő Jobb Alapítványt, azon határon túli súlyos betegek segélyezésére, akik ellátására egyes szomszédos országok még nem rendelkeznek kellő felszereltséggel. Kezdetben ezt teljes mértékben szponzorok segítségével oldották meg. A kormánytámogatás 1993-ban indult be, 120 millió forinttal, s évente átlag 20 millió forinttal növelték. A kormánytámogatás jelenleg az alapítvány költségvetésének a felét teszi ki, a többi adományokból gyűl össze. - A határokon túl - Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Újvidék, Horvátország - kb. 40 előszűrő állomás működik. Mivel a budapesti intézmények nem bírják ki azt, hogy az összes határon túli beteg Budapestre kerüljön, egy részüket Debrecenbe, Szegedre vagy Pécsre irányítjuk, ahol diszpécserközpontokat is működtetünk. Erdélyben kb. 30 orvosi-karitatív előszűrő állomásunk van. - A Segítő Jobb kórházi szintű ellátást nem támogat, mert elméletileg ezt a határon túli országokban is el tudják látni. A közepes és alacsonyabb szintű betegellátás, javul a határokon túl is. - A daganatos betegekre költötték a legtöbbet, ennek egyharmada gyermek. - Gyógyszereket adnak abban az esetben is, ha nincs vagy éppen hiánycikk. - A Segítő Jobb továbbképző tanfolyamokat szervez, illetve különböző ösztöndíjakat ad orvosoknak. A debreceni Ady Akadémia keretében kéthetes nyári egyetemet működtetnek határon túli orvosoknak, 50 fős létszámmal. Kétharmaduk Erdélyből jön, a többi máshonnan. Ez évente belekerül közel kétmillió forintba. - Szakkönyvekkel is segítenek. - Folyamatos javulás tapasztalható a határon túli egészségügyi ellátásban. - Jó volna összehangolni a régió államainak egészségügyét. Ami például Magyarországon jól megoldott - mondjuk az idegsebészet, a gyerekszívsebészet - nem biztos, hogy azt Romániában a nulláról kéne felépíteni. Egyszerűen el kellene cserélni a kapacitásokat. Ehhez bizalom kell, együttműködés. Guther M. Ilona: Interjú dr. Kalmár Lászlóval, a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 25.
Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./
1999. május 25.
A NATO koszovói beavatkozása teljességgel új kontextusba helyezi a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Ez a fordulat Molnár Gusztáv szerint az, hogy "a NATO egyértelműen az emberi és kisebbségi jogokat részesíti előnyben a nemzeti szuverenitással szemben" (Szabadság, április 28.) Ezért kulcsfontosságú, hogy ne simuljanak bele a román kormánypropagandába, írta Borbély Zsolt Attila. Most elhivatott, bátor vezetésre van szükség. Kincses Elődöt tartja alkalmas vezetőnek. Bízik abban, hogy az RMDSZ kongresszusán "kivehetjük a kormányrudat azok kezéből, akik hat év alatt nem voltak képesek a két évre tervezett, saját hatáskörbe tartozó programpontokat teljesíteni..." /Borbély Zsolt Attila: Sorsforduló. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./ A cikk a kongresszus előtt született.
1999. május 25.
Az elmúlt évben 11 000 kötettel gyarapodott a Maros Megyei Könyvtár könyvállománya, ebből a magyar nyelvű kötetek száma alig 3000. A könyvtár igazgatója azzal magyarázta ezt az aránytalanságot, hogy a magyar importkönyvek jóval drágábbak mint a hazai román könyvek. Valójában itthon is szép számban nyomtatnak magyar nyelvű könyveket, melyeknek helyük lenne a könyvtárban. - Az intézmény saját rendezvényei között szinte nincs olyan, melyen magyar meghívottak is szerepelnek, arról nem is beszélve, hogy a Teleki Tékának máig sincs az intézmény rangjához méltó felirata. /Nemcsak a pénzen múlott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1999. május 25.
Május 14-én elhunyt Antal Pál, a marosvásárhelyi bábozás atyja, mestere, a bábszínház alapító rendezője. Antal Pál 1925-ben született Gyimesközéplokon, Marosvásárhelyen végzett pedagógiai főiskolát, 1949 óta dolgozott megszakítás nélkül a ma Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház nevet viselő intézményben, keze alatt kiváló bábosok számos nemzedéke nevelődött. /Függöny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./
1999. május 25.
Május 14-én jelentették be hivatalosan Csíkszeredában: megnyitotta kapuit a város első hivatásos színháza, a Játékszín. Az önkormányzat támogatásával megalakult csíki teátrum első bemutatójára (Szép Ernő: Vőlegény) idén ősszel kerül sor, jelenleg a társulatszervezés és intézményépítés folyik. Parászka Miklóst hívták meg művészeti vezetőnek, az új "székely színháznak" a Városi Művelődési Ház (képünkön) ad egyelőre otthont. /Csíkszereda magyar színészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./
1999. május 25.
A magyarországi borsodi kisközség, Köröm határában lévő Rákóczi emlékműnél - azon a mezőn, ahol 1707. május 24-én II. Rákóczi Ferenc megnyitotta az Ónodi Országgyűlést - rendezte meg máj. 22-én a tíz évvel ezelőtt alakult Rákóczi Szövetség második nemzetközi találkozóját. A Rákóczi emlékének ápolásával, a határokon túl élő magyarság gondjainak felkarolásával foglalkozó, ma már 56 egyesületben háromezer tagot számláló civil szervezet küldötteit és a velük érkezett hagyományőrző csoportokat elsőként Tóth Tibor körömi polgármester köszöntötte. Németh Zsolt államtitkár beszédében leszögezte: a szövetség kiemelkedő érdemeket szerzett a határon túl élő magyarság törekvéseinek felkarolásában, illetve gondjainak megoldásában, valamint a határon túli magyarság és az anyaország kapcsolatainak erősítésében. "Nyolcvan éve élünk olyan helyzetben, amelyben a nemzet és az ország nem azonos. Ez a 80 év csaknem úgy telt el, hogy nem, vagy csak néha tudtunk beleszólni sorsunkba. Nem olyan régen sikerült úgy alakítani mások segítségével is a politikát Romániában és Szlovákiában, hogy az ott élő magyarság is beleszólhat az állam, az ország ügyeinek intézésébe, és megpróbálja saját arculatára is alakítani a viszonyokat" - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus. /A Rákóczi Szövetség nemzetközi találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
1999. május 26.
Nicolae Popa, a Szövetség Romániáért Párt alelnöke azzal vádolja Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hogy a szövetség kongresszusán való felszólalásával "nemzeti széthúzásra és területi szakadásra ösztökélt". A Teodor Melescanu vezette párt alelnöke szerint Tőkés nyilatkozatai "egy külföldi erők által megrendezett forgatókönyv része, és távol állnak a román nemzeti érdekektől". A képviselő kérni fogja az ügyészségtől, hogy "kezdjék meg az alkotmányos rend elleni akciók" kezdeményezőinek a kivizsgálását. /Melescanuék alkotmányellenes akciókkal vádolják Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
A Szatmár megyei tanfelügyelőségre a napokban megérkezett ama korábbi minisztériumi rendelet megerősítése, mely szerint a kisebbségi gyerekek román osztályokba járva is tanulhatják anyanyelvüket, amennyiben erre ők vagy szüleik igényt tartanak. Erdei Líviusz főtanfelügyelő helyettestől elmondta, hogy csak kevesen élnek e lehetőséggel, még ott is, ahol egy iskolában 20-30 vagy akár több magyar diák tanul; több osztályból is lehet ugyanis ilyen csoportot létrehozni. Megyei szinten 3000-nél is jóval több magyar gyerek jár az elemi I-VIII. román osztályaiba. Sőt, még Szatmárnémetiben is van olyan román osztály, ahol a tanulók fele magyar! /Sike Lajos: Román osztályban is tanulható a magyar nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
A Wildt József Tudományos Társaság és a Babes-Bolyai Tudományegyetem szervezésében - a Soros-alapítvány támogatásával - a matematikatanárok számára állandó jellegű továbbképző tanfolyam működik Kolozsváron, a Báthory István Líceum tantermeiben. A továbbképzési tanfolyam két félévre oszlik. Az előadókat a Babes-Bolyai Tudományegyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem biztosítja. Általában Erdély legtevékenyebb matamatikatanárai gyűlnek itt össze. /Szabó Csaba: Állandó matematikai továbbképzés Kolozsváron Közeledik a tanfolyam első félévének vége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
Désen új rádióadó kezdte meg működését, a Radio Fir magán rádióadó. A jövőben huszonnégy órásra szeretnék kiterjeszteni az adásidőt. Ezen a héten beindul egy magyar nyelvű műsor is! /Máté Kálmán: Magyar nyelvű adás is lesz Halló! Itt a dési rádió! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
Új tizenhat oldalas független hetilap indult Zilahon "Repere Transilvane" címmel. A magyarellenességgel teletűzdelt helyi román újságokhoz szokott zilahi magyar olvasó számára kellemes meglepetés az új sajtótermék, melynek egy oldala magyar nyelven jelenik meg, Fejér László szerkesztésében. /Kerekes: Új román-magyar lap Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
Megjelent a békéscsabai Typografika Kft. képes-szöveges útikönyvsorozata második kötetének első része. Ez a Csíkszék egyik felét - Közép- és Felcsíkot, valamint a Gyimes-völgyet - mutatja be, a várhatóan őszire elkészülő második része pedig Alcsíkkal, Kászon-székkel és a Tölgyesi-szorossal foglalkozik. A Typo-Go útikönyvek című sorozat közelmúltban napvilágot látott első darabja Segesvár történeti, építészeti, városképi értékeit ismerteti meg az érdeklődőkkel. A kötet Máthé Andrásnak, Segesvár időközben elhunyt RMDSZ-titkárának írása és Barabás Ferenc 53 fényképe mellett két térképet is tartalmaz. - A békéscsabai útikönyvsorozat a tervek szerint sorra veszi mind a hat székely széket, ám programjában a legjellegzetesebb magyarországi városok és tájak bemutatása is szerepel. /Pünkösdi útikönyv. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1999. május 26.
A Magyar Kisebbség című társadalomtudományi folyóirat legújabb száma /1999/1/ felkerült az internetre, megtalálható https://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/ Az év végéig szeretnék visszamenőleg feltenni az eddig megjelent összes lapszámot. /A Magyar Kisebbség a világhálón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
Gyergyószentmiklóson bemutatták dr. Vofkori László Székelyföld útikönyve I-II. /Cartographia Kft., Budapest/ című kötetét, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. Vofkori a könyvben 607 települést, 600 műemléket mutatott be. Külön tárgyalta a székely székeket. Minden helységet művelődéstörténeti, néprajzi, gazdaságtörténeti vonatkozásaival mutat be, kismonográfiát tárva az olvasó elé. A szerző különben a székelyudvarhelyi tanítóképzőben való oktatás mellett vállalta a gyergyószentmiklósi turisztikai főiskolán is a tanítást. /Székelyföld útikönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
Nagykárolyban a Római Katolikus Líceum ősztől egy osztállyal bővül. A tanintézmény 1993-ban indult be, akkor kapott helyet a Iuliu Maniu Iskolaközpontban, a volt vármegyeháza épületében, ahol annak idején Kölcsey Ferenc vármegyei főjegyzőként dolgozott. Ez év áprilisában megkapta a jóváhagyást a szatmári tanfelügyelőségtől a Kalazanczi Szent József Líceum név felvételére. Egyébként a név latinosított változatát kérték, hogy ez senkit se zavarjon: Josephus Calazantius. A felvételin hittani ismeretekből is kell vizsgázni, természetesen vallási hovatartozás szerint. Visnyai Csaba zenetanár, igazgató szerint a többi nagykárolyi középiskolában nem fordítanak megfelelő figyelmet a nevelésre, előnyben részesítve az oktatást. /Egy osztállyal bővül...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
A Homoródmente egyik kicsi faluja Lokod, ahol 1995-ben megalakult a Lokodi Ifjúsági Alapítvány Helyi Ifjúsági Faluja, ami szemre valóban valamiféle falu a faluban, lényege szerint pedig a gyerekotthonból kinövő és a felnőtt társadalomba belenövő fiatalok otthona, munkahelye, megélhetése. A közösségi épületet május derekán avatták fel, kicsi faluban a még kisebbet, s a ház neve: Wenterf-ház. Egyébként az ifjúsági falu tizenkét épületből áll, és a németországi egyházi közösségek segítették. /Kicsi faluban még kisebb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
Csíkszeredában nemrég kibővített elnökségi ülést tartott az RMGE országos vezetősége. Az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos közös álláspont megfogalmazása, illetve a működő gazdasági tevékenységek elemzése volt a tanácskozás célja, közölte Sebestyén Csaba országos megbízott elnök. Ahol meg tudták oldani a székház kérdését, állandó jelleggel működik a tanácsadó szolgálat. Az Erdélyi Gazdában állandó jelleggel ismertetik az alternatív termelési módokat, de a piaci lehetőségeket is. - A magyarországi felvásárlókkal egyesek megjárták: szerződést kötöttek, ám a terményeket a mai napig sem vásárolták fel. Így jártak Bihar megyében a búzával, Székelyföldön az összegyűjtött bárányokkal, amelyekért nem jött az olasz megrendelő. /Gazdafórum Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26.)
1999. május 26.
Kolozsváron, az eddig magyar könyvekkel is bőségesen előrukkoló Egyetemi Könyvesboltban eltűntek a magyar könyvek. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó visszavonult Kolozsvárról.. Így most a magyar könyvek visszaszorulnak egy sarokba, s az egésznek amolyan "túrkáló"-jellege lesz. /A távozó Pallas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./
1999. május 26.
Az elmúlt évben Floridában elhunyt Wass Albert író életművének erdélyi és magyarországi ismertetését tűzte zászlójára a budapesti Wass Albert Alapítvány. Simó József előadóművész, az alapítvány elnöke máj. 21-én tartott előadást Székelyudvarhelyen. Simó József ismertette "az erdélyi sorsproblémákat veretes márványba foglaló vándorprédikátor" életrajzát, elmondta, hogy irodalmi hagyatékának rendezésére őt kérték fel a Wass-fiúk. Bár 1990 óta regényei itt is terjednek, mint A funtineli boszorkány, Kard és kasza, Farkasverem, jócskán van még, ami Magyarországon is csak nemrég látott napvilágot, például a Hagyaték, Elvásik a veres csillag, Mire a fák megnőnek vagy meséskönyvei, az Erdők könyve, Tavak könyve. Az előadáson - a csíksomlyói búcsúra menet - jelen volt Csoóri Sándor író. Csoóri Sándor pár évvel ezelőtt közbenjárt Magyarország belügyminiszterénél és államfőjénél, így ideig-óráig felcsillant a remény, hogy Wass Albert hazatelepülhet. Ám a bürokrácia ezt megakadályozta, a hivatalos jelentés záradékában az állt, hogy a jeles író egy évig érvényes állampolgárságot kaphat csupán. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy élete tragikus fordulatot vett. /Bálint Rozália: Magyarsága Széchenyiéhez mérhető. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
