A Szovátafürdő privatizálásának kivizsgálására kiküldött román parlamenti bizottság semmilyen kivetni valót nem talált az egyes szenátorok által kifogásolt magánosítási folyamatban, de 2002. március végéig haladékot kért jelentésének véglegesítésére. Az év folyamán több szenátor heves kirohanást intézett a törvényhozás felsőházában Szovátafürdő magánosítása ellen, azt állítva, hogy az előző törvényhozási ciklusban az állami vagyonügynökség "bagóért eladta a fürdőt a magyaroknak, egy magyarországi cégnek". Ezért hozták létre a szovátafürdői magánosítást felülvizsgáló parlamenti bizottságot, amely ismét elnapolta végleges jelentésének beterjesztését. Ez már a második haladék, amit a vizsgálóbizottság kért. Eredetileg okt. 31-ig a végkövetkeztetéseket tartalmazó jelentéssel le kellett volna zárni a vizsgálatot, de a bizottság dec. 17-ig haladékot kért. Szovátafürdőt tavasszal vásárolta meg a Salina Invest, amelyben meghatározó részesedése van a Corvinus Rt.-nek és a Danubius Rt.-nek. /Nem találtak kivetnivalót Szovátafürdő privatizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Románia más államok parancsnoksága alá rendelt katonaorvosokat és önkéntesekből álló, legfeljebb század nagyságú katonai alegységet ajánlott fel az Afganisztánba küldendő haderő számára - jelentette be Eugen Badalan altábornagy, a szárazföldi erők vezérkari főnöke. Eugen Badalan hozzátette: még nem tudja, hogy a román felajánlást elfogadják-e és milyen mértékben. Erről Brüsszelben és Londonban döntenek - mondta. Román katonai részvétel Afganisztánban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Az RMDSZ nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy részt vegyen a kormányzásban, ha ez a romániai magyar kisebbség sajátos gondjainak megoldását jelentené és ugyanakkor pozitívan hatna az általános reformokra, jelentette ki dec. 20-án Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője a Mediafaxnak adott nyilatkozatában azt követően, hogy megbeszélésre került sor az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői között. A szenátor elmondta: a megfogalmazott javaslat "nem az egyik vagy a másik részről merült fel", hanem "mindkét részről megfogalmazódott gondolat". Az egyeztetésről Verestóy Attila elmondta: a találkozón az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, Frunda György szenátor volt még jelen, a kormánypártot Viorel Hrebenciuc képviselő és Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára képviselte. Tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodás kiértékelése baráti beszélgetéssel folytatódott, amelynek során felmerült az a kérdés is, hogy többen akadályozni próbálják, mások meg elősegíteni szeretnék az újabb RMDSZ-SZDP-egyezmény megkötését. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ a közeljövőben újabb kormányzati szerepet vállalna-e, Verestóy kifejtette: - Nem időszerű még ezt a kérdést tárgyalás témájává tenni. Jelen pillanatban számunkra a leghatásosabb eszköz a parlamenti együttműködés, amelyet az elkövetkezőkben sokkal több konkrétummal és biztos garanciákkal kell majd megtölteni. - Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az RMDSZ olyan javaslatot tett volna az SZDP-nek, miszerint belépne a kormányba. A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) múlt heti ülésén világosan körvonalazódott, hogy elvben a jelenlegi együttműködési formát kellene folytatni. Mindezt azonban csakis akkor, ha megfelelő feltételeket lehet kialakítani az együttműködéshez. Az egyeztetésről Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára a hírügynökségnek úgy nyilatkozott: az RMDSZ olyan javaslattal állt elő, hogy kész kormányzati felelősséget vállalni a SZDP-kabinetben. Gusa értelmezése szerint ennek "az RMDSZ-javaslatnak" az lehet az oka, hogy a szövetség vezetőinek megítélése szerint 2001-ben a Nastase-kabinet elkötelezte magát a reform iránt. - Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a Szabadságnak elmondta: tudomása szerint az RMDSZ semmilyen vezető testülete nem tárgyalt hivatalosan ilyesmiről, Verestóy szenátornak valamiféle magánakciója lehet ez, a piac "tesztelésére" dobhatta be a hírt, hogy a reakciók függvényében bonyolíthassa saját tárgyalásait. - Azt hiszem, hogy az RMDSZ-ben valóban van egy olyan csoport, amelynek személyes érdeke fűződik ahhoz, hogy az RMDSZ kormányon legyen, hiszen a koalícióban töltött négy évben már kipróbálhatták, így lehet a leghatékonyabban érvényesíteni az egyéni érdekeket. A romániai magyar közösség, akinek javára köttetett ez a szerződés, egyáltalán nem lát semmit az együttműködés hozadékából. Toró kijelentette: mindaddig, amíg az elemzést nem végzik el, nem lehet egyértelmű választ adni a hogyan továbbra. Az elmúlt egy esztendő azonban sajnos arra enged következtetni: a romániai magyarság semmit sem nyer azon, ha az RMDSZ kormányra lép az SZDP-vel. Verestóy szenátor nyilatkozatára reagálva Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke úgy vélekedett: az RMDSZ legalább annyira a hatalom szerelmese, mint a Szociáldemokrata Párt. Basescu szerint a két párt nem szolgálja az ország érdekeit. /P.A.M - Sz. K.: Kormánybalépését fontolgatja az RMDSZ? Markó cáfolja, hogy a szövetség ajánlatot tett volna az SZDP-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Budapesten dec. 21-én folytatódnak a megbeszélések a magyar és a román kormányfő személyes megbízottai között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a két miniszterelnök által aláírandó egyetértési megállapodás szövegének tervezetéről - jelentette be dec. 20-án a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, e témákról Németh Zsolt magyar és Constantin Diaconescu román külügyi államtitkár tárgyal. Az egyetértési megállapodást a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Adrian Nastase írja majd alá dec. 22-én Budapesten. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár úgy vélte, hogy körvonalazódik a kompromisszum a konzulátusok és az ajánlószervezetek jogkörével, az igazolványok adattartalmával és az igazolvány kiadásának feltételeivel kapcsolatban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt meglepte az a vehemencia, amellyel a szlovák külügyi bizottság fellép a státustörvény ellen. Hozzátette: abban is megállapodtak, hogy a szlovák fél jelzi az esetleges kifogásait. "Ám ők ezt nem tették meg, továbbra is várom jelzéseiket, mi készen állunk arra, hogy hasonlóan a román féllel folytatott tárgyalásainkhoz, velük is konkrét és tárgyilagos párbeszédet folytassunk" - hangsúlyozta Németh Zsolt. /M. Á. Zs.: Ma tárgyalás, holnap aláírás? Román-magyar kompromisszum a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Színházi vita. Cs. Kovács Katalin szólt hozzá a vitához. Most meg számon kérik tőle, hogy mit akar ő, az arctalan közönség? Minek szól bele olyasmibe, ami nem rá tartozik? Okt. 20-tól követi nyomon a színház körül gyűrűző vitát. Az mutatta, hogy valóban baj van a színház körül, amikor Toma Gábor direktor nem éppen udvarias nyelvi fordulatokkal reagált ezekre a hírlapi jegyzetekre a román nyelvű sajtóban. - Kolozsváriként, magyarként felelősséget érzek az iskoláimért, az újságaimért, folyóirataimért, műemlékeimért, emléktábláimért, ünnepeimért, általában mindenért, ami magyar kultúrámmal lehet kapcsolatban. A színházamért is. - szögezte le a cikkíró. A vita tétje nem a színház művészi teljesítményének elítélése, inkább az akár diktatórikusnak is nevezhető, igazgatói hozzáállásnak a megkérdőjelezése, amely a közönséget eltávolította a színháztól. - Színháztudomány és más tudományágak között nem a szakadékot kéne mélyíteni, hanem hidakat kell építeni. Sértődés és harag nélkül. /Cs. Kovács Katalin: Szakma és/vagy hivatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ becsületbírósága közleményében sajnálattal állapította meg, hogy a Krónika december 20-i számában a MÚRE etikai bizottságának egy folyamatban levő ügyéről a működési szabályzat előírása ellenére került közlésre egy állásfoglalás. /A Krónika arról tudósított, hogy az etikai bizottság helyt adott a Reform Tömörülés keresetének, és megállapította, hogy Tibori Szabó Zoltán a Szabadság augusztus 21-i számában megjelent publicisztikai írásával etikai vétséget követett el.) A megjelent tudósítást a MÚRE becsületbírósága sajnálatos mulasztásnak tekinti, amelyet a becsületbíróság működési szabályzatának megfelelően fog kezelni. /MÚRE-közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Tibori Szabó Zoltánt elmarasztalta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Etikai Bizottsága (EB), ezért ő azonnal cikkben támadta meg az ítélkezést, koncepciós perre emlékeztető módról beszélt és visszautasította az eljárást. Az aug. 21-én megjelent írásai miatt a Reform Tömörülés (RT) nyújtott be keresetet a testülethez. Tibori felidézte, hogy öt évvel ezelőtt a MÚRE magyarázkodásra szólította fel a Magyarok Világszövetségében létező állapotokat bíráló írásáért, s azzal kapcsolatban egész sor dokumentum bemutatását kérte. Szerinte azóta mindenki belátja, hogy igazam volt. /Tibori Szabó Zoltán: Eljárás helyett elbánás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./ Öt éve Tibori Szabó Zoltán "bíráló" cikkében világméretu svihákságnak minosítette a Magyarok Világszövetségét. Ez több mint bírálat, akkor az erdélyi püspökök is tiltakoztak az ilyen minosítés miatt...
2001. december 21.
A Bethlen Egyesület és a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ meghívására jan. 19-én Bethlenbe látogat a napokban regionálissá, területivé vált Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége. A Kolozsvári Televízió szerkesztői az elmúlt hónapokban legalább tíz riportot készítettek Beszterce-Naszód megyében - mondta Borsós K. László, az egyesület elnöke. Jónéhány magyarlakta falu már úgy érezte, leírta őket az erdélyi és a magyarországi társadalom. Mivel a riportokat, beszámolókat az érintett közösségeknek csak elenyésző hányada látta, arra gondoltak, hogy ezeket az anyagokat tévé-házimozi keretében bemutatni. Ezzel a megye különböző sarkaiban élő magyar közösségek megismerkedhetnek egymás gondjaival. A megyében szétszóródott 17 000 magyar olyan településeken él, melyeknek határain más nemzetiségű lakosok élnek. Ezek a szigetek nem nagyon tudnak egymásról. Ezek az adások hozzájárulhatnak e szórványvidéki magyarok identitástudatának megőrzéséhez. /Szabó Csaba: Honfoglal a Kolozsvári Tévé. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 21.
Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2001. december 21.
Hatályon kívül helyezi a búza és búzaliszt import minőségi követelményeit rögzítő rendeletet 2002. január 1-jével Románia. A magyar külügy közlése szerint erről Románia genfi WTO (Kereskedelmi Világszervezet) képviselete hivatalos levélben tájékoztatta a magyar felet. A hatálytalanító rendeletet megjelenése a napokban várható. Az ez év augusztusában hozott román rendelkezés az importra különleges, az általánosnál jóval szigorúbb minőségi előírásokat vezetett be, amely a búza bevitelét gyakorlatilag lehetetlenné tette. A magyar fél az eljárást a CEFTA, illetve a WTO szabályokkal összeegyeztethetetlennek tartotta és konzultációkat kezdeményezett. Eredmény hiányában a magyar fél a WTO Vitarendezési Testületénél döntőbizottság létrehozását kérte, amelyről a testület dec. 21-ére összehívott ülése lett volna hivatott dönteni. A közlemény szerint Magyarország a román féltől most kapott hivatalos tájékoztatás nyomán e kéréstől eláll. /Szabad az út a magyar búza és liszt előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2001. december 21.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő, a Reform Tömörülés országos elnöke a vele készült interjúban kifejtette: sok éve hangoztatják, hogy elégedetlenek az RMDSZ-vezetéssel, s mindent megtesznek azért, hogy az általuk helyesnek tartott jövőképet, az ahhoz kapcsolódó politikai programot megvalósítani tudó embereket juttassanak az RMDSZ döntéshozó testületébe. - Politikai eszköz az ellenfelekről kijelenteni, hogy nem rendelkeznek alternatívával, s ezt alkalmazza Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetése. A Reform Tömörülés autonóm közösségben gondolkodik. Az erdélyi magyarság egy autonóm közösség, mely képes saját intézményrendszerét létrehozni, azt működtetni, s képes saját dolgai fölött dönteni. Ezzel szemben a jelenlegi gyakorlat szerint a kijárás, a paktumpolitika részesül előnyben. Ez a két gondolkodásmód áll egymással szemben. - Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a Reform Tömörülés óvatosan viszonyul az egész Sabin Gherman nevével fémjelzett törekvéshez, annak ellenére, hogy magával az elvvel - miszerint regionális pártokra szükség van, egyetértenek. /Gazda Zoltán: A szándék világos: reform az RMDSZ-ben. A Székely Hírmondó exkluzív beszélgetése Toró T. Tibor parlamenti képviselővel, a Reform Tömörülés országos elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 21./
2001. december 21.
Székelyudvarhelyen a bíróság ismét bejegyezte az Udvarhelyért Polgári Egyesületet, ezzel véget érhet az a persorozat, melyet az RMDSZ vezette román Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett az UPE ellen, arra hivatkozva, hogy a 2000-es bejegyzéskor a megyei Törvényszék mulasztást követett el, amikor nem idézte meg a Kisebbségvédelmi Hivatalt is. Kérdés, hogy az UPE listáján városi, illetve megyei tanácsosi címet szerző személyek visszakapják-e mandátumukat, vagy sem. /Immár törvényesen bejegyzett szervezet az UPE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2001. december 21.
Méltó túlélés címmel Páskándi Géza Kossuth-díjas író 1978 és 1995 között írt tanulmányait, esszéit, leveleit gyűjtötte kötetbe a Hamvas Béla Kultúrkutató Intézet. A kötetet összeállította: Páskándi Sebők Anna, szerkesztette: Szakolczay Lajos. Páskándi Géza /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./ 1974-ben Magyarországra áttelepült költő, író, drámaíró ezekben az írásokban a kor és a magyar közélet sarkalatos kérdéseivel foglalkozott. A könyvben helyet kapott többek között a Korfordulóvita (1991), a Kolozsvári ötvenhatos napok - részlet egy készülő regényből (1992), az 1993-ból származó Levél Esterházy Péternek, A logika erkölcséről - Levél Václav Havelnek (1993), a Zúg-e majd a vadkenderes - Levél Konrád Györgynek (1994), valamint A szabadság nem politikai téma, a szabadság: ösztön (1995) című írás. /Páskándi Géza posztumusz esszékötete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2001. december 22.
Révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök személyes megbízottja sikerrel zárta tárgyalásait a státustörvényről, Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő dec, 22-én Budapesten aláírhatják a magyar-román egyetértési megállapodást. Maratoni hosszúságú egyeztetésen Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárnak dec. 21-én Budapesten sikerült megegyezni annak a dokumentumnak a szövegéről, amely arra hivatott, hogy lezárja a státustörvény körül kialakult román-magyar vitát. A megállapodás három részből áll. Az első az euroatlanti integrációs folyamatban rögzíti egymás támogatását, a második a státustörvény részleteivel foglalkozik, a harmadik pedig a kétoldalú kapcsolatok egészére vonatkozik. A státustörvényre vonatkozó szövegrész fő feltételrendszerét a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások jelentik. "Ez a rész tisztázza a külképviseletek, konzulátusok szerepét a magyarigazolványokkal kapcsolatban, rögzíti az ajánlószervezetek kompetenciáit az igazolvány adattartalmára vonatkozóan" - fejtette ki Németh. Elmondta, a román fél jelezte: fontos számára az egyenlő bánásmód a román állampolgárok részére a szociális-gazdasági jellegű kérdések területén. Ezért a román anyanyelvűekre is kiterjesztették a három hónapos munkavállalás jogát. Az államtitkár utalt arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlása is különbséget tett a kedvezménytörvény kulturális-oktatási, illetve szociális-gazdasági területei között. A dokumentum harmadik részéről Németh Zsolt annyit mondott, hogy intenzívebbé kell tenni a magyar-román alapszerződést ellenőrző vegyes bizottsági rendszer működését, hiszen az megfelelő keretet nyújt a vitás kérdések rendezésére. Bukarestben Adrian Nastase román miniszterelnök jelezte, csak akkor utazik Budapestre, ha a kedvezménytörvény kapcsán készülő román-magyar egyetértési nyilatkozat figyelembe veszi a törvénnyel szemben megfogalmazott három legfontosabb román észrevételt. Azt szeretné, ha a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos magyarországi törődés az európai szinten elfogadott normák keretében maradna. "Az nem zavar bennünket, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek" - mondta. A román miniszterelnök leszögezte: Romániát elsősorban a kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok zavarják. Geoana külügyminiszter a budapesti tárgyalások kimenetelének ismerete előtt bejelentette: arra az esetre, ha a közös szöveg véglegesítésére vonatkozó megbeszéléseken nem tudnak "elfogadható megfogalmazásokra jutni", a román félnek előkészített más változatot is. a is". /M. Á. Zs.: Révbe jutott a státustörvény. Maratoni magyar-román egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2001. december 22.
A parlamentnek a forradalom 12. évfordulójának szentelt ünnepi ülése a korábbi évfordulókhoz hasonlóan ismét viharosra sikeredett. Az egyik liberális párti temesvári képviselő a "személyi kultuszt" vetette a jelenlegi román kormányzat szemére. S amikor az ilyen kitételek miatt megvonták tőle a szót, a képviselő kijelentette: "Az 1989. utáni Romániában ebben a pillanatban kezdődik a rémálom". Ion Iliescu elnök ünnepi beszédében ismét a leghatározottabban visszautasította azokat "a kísérleteket, amelyek összeesküvésnek, államcsínynek vagy ellopott forradalomnak próbálják beállítani és ily módon meggyalázni" "a népi lázadástól gerjesztett radikális román forradalmat". Tizenkét évvel ezelőtt a romániai forradalom szétzúzta a régi rendszert. A temesváriak lázadását nem egy külföldről távirányított személynek vagy egyének egy csoportjának a sérelmei gerjesztették - jelentette ki. Az eltelt 12 évről szólva Iliescu úgy vélekedett: a mérleg politikai szempontból pozitív, külpolitikai szempontból pedig általánosságban pozitív, a gazdasági mérleg az életszínvonal szempontjából viszont inkább negatív. Az együttes ülésen a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt által benyújtott bizalmatlansági indítványt tárgyalták, amelynek az előterjesztők Hideg és éhinség címet adták. Az ülésen a kormánypárti, a Román Humanista Párt, illetve az RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellenszavazata következtében az indítványt elvetették. Az együttes ülésén a szenátorok és képviselők elsöprő többséggel megszavazták Ion Iliescu azon kérését, amelynek értelmében Románia felajánlotta, hogy hegyivadászokat, katonai rendészeket és katonaorvosokat, összesen 300 személyt küld az ENSZ égisze alatt Afganisztánba vezényelt nemzetközi erőkbe. /Hideg és éhinség - 12 évvel a forradalom után. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitájában hozzászólásában emlékeztetett: Nastase miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy ha az RMDSZ szavazatai és a nemzeti érdek között kellene választania, természetesen a nemzeti érdeket választaná. Az RMDSZ szeretne hozzájárulni az egész romániai társadalom jólétéhez. Az RMDSZ egy éve megállapodást írt alá a választásokat megnyerő párttal, akkor nemcsak a romániai magyarok érdekeire gondolt, hanem az ország minden állampolgárának igényeire és törekvéseire. A mostani bizalmatlansági indítvány aláírói szerint Románia érdeke az lenne, hogy bukjon meg a kormány. Számos dologban az RMDSZ is elégedetlen, de ez nem téveszthető össze az indítványt aláíró ultranacionalista párt elégedetlenségével, sem a liberálisokéval vagy a demokratákéval. Szolidaritás és nem összeütközés, részvétel, és nem elszigetelődés - ezek az elvek jellemezték az RMDSZ minden lépését. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az interetnikus együttélés problémája kikerüljön a politikai harc kontextusából. A magyarok érdekei azonosak a románok érdekeivel: hogy közeledjünk Európához, és hogy legyen meg az esélyünk egy méltó életre szülőföldünkön. Hogy megőrizhessük nyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat, és hogy kölcsönösen elismerjük egymásnak ezt a jogát - hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ a bizalmatlansági indítvány ellen fog szavazni. /RMDSZ Tájékoztató, dec. 24., 2109. sz./
2001. december 22.
A romániai magyar történelmi egyházak közös fellépéssel kívánják felhívni az európai fórumok figyelmét arra, hogy a román állam több mint tíz éve halogatja jogaik érvényesítését - közölte Tőkés László református püspök. Rámutatott: az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989 óta eltelt több mint egy évtized során számtalan közös beadványban, memorandumban, nyilatkozatban és testületi állásfoglalásban folyamodtak az illetékes fórumokhoz ingatlanaik visszaszolgáltatását kérve. Minderre válaszul csak csip-csup rendelkezésekkel és halogatásokkal fizettek ki bennünket - mondta. Elhatározták, hogy panaszaikkal és kéréseikkel felkeresik Ion Iliescu államfőt és Adrian Nastase miniszterelnököt. Megkeresésükre nem kaptak választ. Ezzel egyidejűleg közös levelet írtak az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz és a brüsszeli NATO-központhoz is, ismertetve egyházaik ingatlanjogi helyzetét. Decemberben olyan visszajelzést kaptak az Európai Parlament és az Európa Tanács illetékeseitől, hogy januárban magas szinten készek fogadni egyházaink főpapjait. /Strasbourgba készülnek az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2001. december 22.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2001. december 22.
Hatályon kívül helyezi a kormány 2002. január 1-jével a búza és búzaliszt import minőségi követelményeit rögzítő rendeletet - közölte a külügyminisztérium. Az idén Magyarországon 5,1 millió tonna búza termett az Országos Gabona Terméktanács összesítése szerint. A terméktanács elemzése alapján 2 millió tonna búzát kellene külföldön eladni. Eddig valamivel több mint 860 ezer tonna termést szállítottak ki az országból, az év végére az exportált búza mennyisége eléri az 1 millió tonnát. /Jöhet a magyar búza. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2001. december 22.
A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány hagyományos Karácsonyi Gálaműsorán több mint kétszáz tehetséges táncosnak tapsolhatott a közönség, a Kenderkóc közismert népi táncegyüttes tagjainak. A gálaelőadás jövedelmét a szokásoknak megfelelően a tékásokat támogató 2-es Számú Általános Iskola diákjainak ajánlják jutalomkönyvek vásárlása céljából. /Erkedi Csaba: Gálaműsor Szamosújvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2001. december 22.
Első ízben hozott ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/ hetilap. Az évkönyv havonta bemutat néhányat a város neves személyiségeiből: Dán Mihály, Hegyesi Attila, Páll Sándor, dr. Clopotel Gelu, Tarisznyás Mártonné, dr. Simó István, Páll Vilmos és Hajdó István főesperes. Az évkönyv bemutatja a gyergyói falvakat is. /(gál): A Gyergyói Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2001. december 22.
Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2001. december 24.
Sütő András a lap karácsonyi számában a státustörvényt köszöntötte: "Határon túli gyermekeinek karácsonyi ajándékul státustörvényt ígért az édes anyaország." "Ne mondjátok, hogy adhatott volna többet, ígérhetett volna Bécsi Döntést is! Bethlen Istvánnal elment az az idő." Petőfi még azon búsult joggal, hogy kétországos nemzet a magyar. Ma már hétországos nemzet a magyar. "Egyesülésünk álma szertefoszlott, győztes mészárosok földaraboltak minket." A státustörvény a határon túli magyar közösségek állapotbeli meghatározása. "Hivatalos kormányálláspontként e mostaninak párját Antall József miniszterelnök fogalmazta volt meg 1990 májusában. Lényege így hangzik: a határon túli magyarság szerves része a magyar nemzetnek." - Romániában a vértiszta nemzetállam megteremtésének fanatikusai rendkívüli sikereket értek el az ország nemzetiségeinek kiárusításában és szétszóratásában. "Akkor szép a magyar, mikor beolvad. Renegátként futja karrierjét. De még szebb, ha kivándorol és mindenét hátrahagyva román nemzeti tulajdont gyarapít. Erre gondoljon, aki nem érti, hogy a magyar státustörvény miért kelt oly hisztérikus sajtóhadjáratot Romániában." A nemzet részei vagyunk, hangsúlyozta Sütő András. "Küzdenünk kell, hogy állapotunkat, ezt a státust másokkal is elfogadtassuk." /Sütő András: A nemzet részei vagyunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2001. december 24.
Az év utolsó TKT (Területi Képviselők Tanácsa) ülését tartotta meg dec. 20-án a megyei RMDSZ. Kelemen Atilla megyei elnök a PSD-RMDSZ együttműködés Maros megyei helyzetét úgy minősítette, hogy "nem kifejezetten rossz". Hangsúlyozta: a következő protokollum külön pontja kell legyen majd, hogy a felső szintű egyezségek hogyan valósulnak meg megyei szinten. Emellett egész sor dolog lesz, amit a megyei egyezségbe tételesen is be szeretnének vinni. Például a Bolyai ügye, az orvosi egyetem magyar tagozatának "teljes rehabilitációja", s hogy 2002-ben legyen Kossuth utcája Vásárhelynek. Ugyanakkor felrótta a polgármestereknek, hogy színmagyar helységekben sem tették ki sok helyen a magyar nyelvű helységnévtáblát. Többen kérdést intéztek a jelen nem lévő Markó Bélához a volt koalíciós időszakról és az RMDSZ belső demokráciájáról. /Mózes Edith: Nem értették meg az üzenetet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2001. december 24.
Tőkés András tanár dec. 20-án felháborodottan ismertette az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsával a Papiu Líceumban történteket: a román igazgatónő fel akarja számolni a magyar informatika osztályt. Tőkés András elmondta, hogy Marosvásárhelyen három magyar matematika-informatika osztály van, kettő a Bolyaiban, egy a Papiuban. Az igazgatónő, kihasználva azt, hogy a Papiuban a tanári kar többségében román, nem akarta, hogy legyen magyar informatika osztály. Tőkés András tiltakozott az igazgatónőnél, erre ő ajánlotta: támogatja a magyar informatika osztály indítását, ha Tőkés közbenjár az iskola hőközpontjának felszereléséért. Tőkés András emlékeztetett: még Ceausescu alatt sem akarták megszüntetni a magyar tagozatot. Négy éve nincs a Papiunak magyar aligazgatója. Az igazgató és három aligazgató közül egyik sem magyar, ezért tudnak mindent megcsinálni. Tőkés András az RMDSZ támogatását kérte ebben az ügyben. /Mózes Edith: Egy különös ajánlat. Magyar informatika osztály - hőközpontért cserébe! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2001. december 24.
Dec. 23-án ünnepségen köszöntötte Marosvásárhelyen a kilencven, illetve nyolcvan évet megért professzorait az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége. A szenátus az intézmény tiszteletbeli professzora oklevéllel tüntette ki a nagy öregeket. A megtisztelő címmel járó oklevelet és emlékplakettet a 91 éves Dóczy Pál, a 90 éves Puskás György és a 90. életévébe lépő Horváth Endre, a 87 éves Kasza László, a 83 éves Kovács Endre valamint a 75 éves Simu George egyetemi tanárok vehették át. Tevékenységüket Sabau Marius egyetemi tanár, a MOGYE rektora, majd a rektor-helyettes, Nagy Örs professzor méltatta. "A belgyógyászat atyja, aki ritkán tapasztalt munkabírással végezte feladatát" - jellemezte többek között Dóczy professzort a rektor. /Tiszteletbeli professzorokat avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2001. december 24.
Hargita Megye Tanácsának vezetőtestülete a Hargita Népe Kiadó "magánosításának" beindításával kapcsolatban a következőket kívánta a közvélemény tudomására hozni: A Hargita Népét nem magánosították, a lap nevének hivatalos levédését a szerkesztőbizottság elmulasztotta. A lap továbbra is Hargita Megye Tanácsának struktúrájában maradt. A Hargita Népe Kiadó az évek során önfinanszírozó volt, s a megyei köztulajdonba tartozó épületet ügykezelői joggal használja. A Megyei Tanács indokoltnak tartja a privatizálási folyamat elindítását, a döntéshez a Megyei Tanács tagjainak 2/3-os támogatása szükséges. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./
2001. december 24.
A Népújság szerkesztősége a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körével közösen a könyvgyűjtést hirdetett a Bánd községhez tartozó eldugott kicsi település a 200 lakosú Feketelak I-IV. osztályos iskolája javára, amelynek tanulói azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretnének olvasni, csakhogy otthon egyetlen könyv sincs, hisz 12 tagú, illetve hét gyereket nevelő családokban élnek egyesek közülük. Egy hét alatt közel 300 gyerek- és ifjúsági könyv gyűlt össze. A Szerkesztőség még egy-egy új Benedek Elek- és Kányádi Sándor-meséskönyvet ajándékozott mind a tíz feketelaki iskolás gyermeknek. /(bodolai): Népújság- karácsony Feketelakon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2001. december 27.
A dec. 22-én megkötött magyar-román egyetértési memorandum a státustörvénnyel kapcsolatban egyebek között a következőket tartalmazza: A nyilatkozat megállapítja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénynek a román állampolgárokat érintő végrehajtási feltételeit. Minden román állampolgár, származására való tekintet nélkül, a Magyar Köztársaság területén érvényes munkavállalási engedély alapján ugyanazokat a munkavállalási feltételeket és elbánást élvezi. A munkavállalási engedélyek egy naptári évben legfeljebb három hónapra szólnak, de lehetőség van azok meghosszabbítására. A nem magyar identitású román állampolgárok nem kapnak (magyar)igazolványt, és nem lesznek jogosultak olyan előnyökre, amelyeket a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény biztosít. Az igazolványok kiállításának folyamata a Magyar Köztársaság területén fog elsősorban lezajlani a magyar hatóságok által felállított megyei közigazgatási hivatalokban, illetve a Belügyminisztérium irodájában, valamint a magyar diplomáciai képviseleteken. A magyar ajánló szervezetek vagy egyéb szervezetek Románia területén nem adnak ki olyan ajánlást, amely az etnikai eredetre vagy egyéb feltételre vonatkozik. Ezek a szervek, illetve egyéb szervezetek Románia területén csak egyéb hivatalosan igazoló iratok híján jogilag nem kötelező erejű információt szolgáltathatnak. A magyar hatóságok által az előnyök igénybevételére jogosító hivatalos igazolvány neve: magyarigazolvány. Az igazolvány csak a legszükségesebb személyes adatokat és az előnyökre való jogosultságot tartalmazza, s nincs benne utalás a származásra vagy nemzeti identitásra. Az igazolványok kiadásának kötelező feltételei az alábbiak: megfelelően beterjesztett kérelem, az állampolgársága szerinti államban lakó, magyar kisebbséghez tartozó személy szabadon tett, magyar identitásának vállalásán alapuló nyilatkozata, a magyar nyelv ismerete, vagy az állampolgárság szerinti állam nyilvántartása, amely a személyt magyarként jegyzi, vagy a személy egy magyar érdek-képviseleti szervezet tagja (különösen az RMDSZ-tagság), vagy egy magyar egyház bejegyzett tagja. A Magyar Köztársaság nem nyújt támogatást a romániai magyar politikai szervezeteknek, kivéve a román hatóságok előzetes értesítésével és hozzájárulásával. A felek közös tapasztalatainak alapján a Magyar Köztársaság kormánya hat hónappal a jelen egyetértési memorandum aláírását követően kezdeményezi a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény felülvizsgálatát és szükséges módosításait. 2002. január 1-jéig a Magyar Köztársaság hatóságai meghozzák a szükséges intézkedéseket a jelen egyezmény előírásainak megvalósítása érdekében, végrehajtási jogszabályok formájában, s a továbbiakban is figyelembe veszik a kisebbségi bizottság ajánlásait, amely a jövőben vizsgálni fogja a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdéseket is. /A kétoldalú megállapodás főbb pontjai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2001. december 27.
Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2001. december 27.
Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodás tényét, ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg. Véleménye szerint kaotikus állapotok alakulhatnak ki a feketemunka ellenőrizhetősége terén, ha életbe lép a kedvezménytörvény. Az ellenzéki politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Medgyessy Péter szerint minden tisztességes politikusnak arra kell törekednie, hogy a magyar bérek közeledjenek az európai uniós fizetésekhez, ám ebben a helyzetben óriási bérverseny lesz, amely negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. Budapesti látogatása alkalmával Adrian Nastase személyesen is találkozott Medgyessy Péterrel. A szocialista politikus értékesnek és hasznosnak nevezte a megbeszélést. Nastase újságírók előtt kijelentette, hogy nagyra értékeli az MSZP támogatását a NATO-csatlakozás vonatkozásában. Külön köszönetet mondott azért, hogy az MSZP nem írta alá azt a kezdeményezést, hogy Románia és Bulgária nélkül történjen az Európai Unió bővítése az első körben. Ezért is értékeljük, hogy a megállapodásban szerepel: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozását - szögezte le a román miniszterelnök. Szent-Iványi István (SZDSZ) emlékeztetett rá: pártjának mindig is az volt a véleménye, hogy a kedvezménytörvény rossz törvény. A munkavállalást illetően a kormány most a lehető legrosszabb megoldást választotta. Az Orbán-Nastase megállapodás hátrányos helyzetbe hozza majd a magyarországi munkavállalókat. A Független Kisgazdapárt üdvözli, hogy a státustörvényt illetően sikerült megegyezésre jutnia a magyar, illetve a román miniszterelnöknek, de rendkívül veszélyesnek tartja a magyar munkaerőpiacra nézve, hogy román állampolgárok is vállalhatnak majd munkát munkavállalási engedély nélkül. Győri Béla, a MIÉP szóvivője szerint pártja sokkal tapintatosabban és ügyesebben kezelte volna a román munkavállalók kérdését. /Munkaerőpiacukat féltik a magyar pártok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
