Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5377 találat lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5377
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. december 28.

Napvilágot látott Szabó Gyula munkája /Képek a Kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon I-II. kötet /Pallas Akadémia, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/. A könyv a szerző visszaemlékezése az 1953-1960 közé eső időszakra, az írói pálya alakulásának irodalompolitikai vonatkozásaira. Szabó Gyula a hitelesség megteremtése érdekében a jelzett évek dokumentumait idézi: kritikákból, jegyzőkönyvekből, pártszervezeti vagy írószövetségi gyűléseken elhangzott - annak idején nyilvánosságra nem hozott - beszédekből, irodalmi művekből kiemelt, önmagukért beszélő szövegek építik fel művét. /Új Könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 28./

2001. december 28.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör az idén is rendez szilveszteri kabarét. A két részes zenés-humoros műsor címe: Ha nekünk így is jó...?! Öszszeállította: Simori Sándor. Rendezte: Krizsanovszki István és Simori Sándor. Konferál: Simori Sándor, Smitkó István. A bemutatóra december 28-án lesz. /Szilveszteri kabaré! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./

2001. december 28.

Tüdős Kinga, a bukaresti Nicolae Iorga Történeti Kutatóintézet munkatársa Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ c. könyvében a háromszéki jobbágyokkal kötött szerződéseket vagy szegődményleveleket tartalmazza. A mű több mint háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. A kötettel azt próbálta bizonyítani, hogy a kétirányú mozgásnak, a be- és kivándorlásnak a fejedelemség korában nem voltak nemzetiségi vonatkozásai. A román jobbágyokat Erdélyből nemhogy kiűzték volna, hanem ellenkezőleg, behívták, behozták őket, mert olcsó munkaerőnek számítottak, számban is sokan jöhettek, és mentesek voltak bizonyos kötöttségektől. Tüdős Kinga szerint a pontosan fogalmazó, pártatlanul ítélő történészből van kevés./Antal Erika: Kevés a pontosan fogalmazó történész. Tüdős Kinga új kötete háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2001. december 29.

Nincs lehetőség a tömeges munkaerő-beáramlásra, ez ügyben semmifajta veszély nem fenyeget - közölte a vonatkozó jogszabályokra hivatkozva Orbán Viktor miniszterelnök, a kabinet dec. 28-i ülését követő sajtótájékoztatón, Budapesten. Orbán Viktor szerint a közte és a román kormányfő között létrejött egyetértési nyilatkozatot követő "hangzavar és zűrzavar" a tények nem megfelelő ismeretéből fakad. A kormányfő ismertetése szerint a kedvezménytörvény egyetlen könnyítést ad a munkavállalók számára, mégpedig azt, hogy a magyar igazolvánnyal rendelkezők a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatják meg munkavállalási engedélyüket. Az összes többi törvény, szabály, előírás a határon túli magyarokra is vonatkozik. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a kormány megalkotta a magyar igazolvány igénylést szabályozó rendeletet. /Orbán: Nincs lehetőség tömeges munkaerő-beáramlásra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt (a továbbiakban: Szátv.) - mint kerettörvényt - az Országgyűlés jún. 19-én fogadta el. Az ezt követő időszakban megkezdődtek a törvény 2002. január 1-jén történő hatályba lépéséhez szükséges végrehajtási rendeletek előkészítésének munkálatai. Teljes mértékben adottak a Szátv. 2002. január 1-jével történő hatályba lépéséhez szükséges jogszabályi feltételek. Az igazolvánnyal járó kedvezmények igénybevételére a magyar igazolvány átvételét követően, az igazolvány birtokában nyílik mód. A magyar igazolvány kiállítását az a nem magyar állampolgárságú, magát magyar nemzetiségűnek valló személy kérheti, aki Romániában állandó lakóhellyel rendelkezik, magyarnak vallja magát - erről a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell -, továbbá tud magyar nyelven; további lehetőségek a jogosultság bizonyítására: a lakóhelye szerinti állam a kérelmezőt, magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tartja nyilván, vagy a lakóhelye szerinti állam területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet nyilvántartott tagja, vagy a lakóhelye szerinti állam területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartják számon, nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, vele szemben az illetékes magyar hatóság nem rendelt el beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve vele szemben Magyarországon szándékos bűncselekmény miatt nincs folyamatban büntetőeljárás. A területi információs irodák a kérelmet eljuttatják a Romániában működő magyar diplomáciai és konzuli képviselethez. Ez a kérelmező számára jelentős idő- és utazásiköltség-megtakarítást is lehetővé tesz. A kérelmet a magyar diplomáciai és konzuli képviseletek juttatják el a magyarországi hatósághoz - nevezetesen a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalához -, és azt a Központi Hivatalhoz történő beérkeztét követő harminc napon belül kell elbírálni, amely határidő egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható. A kérelmet a hivatal az igazolvány kiadásával teljesíti. A diákigazolvány kiállítását a magyar igazolvány igénylésekor lehet kérni, hasonlóképpen a magyar igazolvány igénylésekor kérhető a pedagógus- és oktatói kedvezményekre jogosultságot biztosító, a magyar igazolvány mellékletét képező pedagógusigazolvány, illetve oktatói kártya kiállítása. A jogosultak a kérelmükben megjelölt magyarországi megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál és a területi információs irodánál érdeklődhetnek az iránt, hogy benyújtott kérelmük alapján elkészült-e az igazolványuk. Ha igenlő választ kapnak, akkor az igazolványt az általuk megjelölt, magyarországi megyei, illetve fővárosi közigazgatási hivatalban, kivételes jelleggel a magyar diplomáciai és konzuli képviselet közreműködésével vehetik át. - Azoknak a személyeknek, akik már rendelkeznek érvényes magyar igazolvánnyal, számos területen támogatás iránti kérelem benyújtása is lehetővé válik. A támogatás iránt az érvényes igazolvány birtokában kérelmet (pályázatot) kell benyújtani, a szülőföldön igényelhető támogatások esetében a Romániában a későbbiekben létrehozandó pályáztató szervezetekhez, a Magyarországon igényelhető támogatások esetében pedig a magyarországi pályáztató szervezetekhez, amelyekről a Határon Túli Magyarok Hivatalától kérhető tájékoztatás. /Tájékoztató a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Dec. 28-án Ion Iliescu államfő jelenlétében letette az esküt a Versenytanács új vezetősége. A három alelnök egyike Neményi József Nándor. /Neményi József Nándor a Versenytanács alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Szent-Iványi István /SZDSZ/ képviselő szerint a kedvezménytörvény a magyar külpolitika legsúlyosabb veresége. Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a megállapodás ellentétes az elfogadott törvénnyel, ezért annak haladéktalan módosítására van szükség. Szent-Iványi István közölte: a külügyi bizottság ülésén a külügyminisztertől, a gazdasági minisztertől, valamint a szociális és családügyi minisztertől vár választ kérdéseire. Magyar Bálint ügyvivő a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Grósz Károly volt az utolsó olyan magyar miniszterelnök, akit ilyen mértékben félrevezetett és lealázott a román diplomácia. /Az SZDSZ lépése. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2001. december 29.

Horn Gyula volt szocialista miniszterelnök a diplomácia csődjének nevezte a kedvezménytörvény kapcsán kötött román-magyar megállapodást; ezért ismételten sürgette a kormányt, hogy függessze fel a jogszabály végrehajtását. Horn szerint a munkavállalás lehetőségének korlátozás nélküli biztosítása a román állampolgárok számára Magyarországon súlyos társadalmi és szociális feszültségeket kelthet, továbbá felerősítheti a románellenességet és a nacionalizmust. - Ilyen alkut csak egy legyőzött kormány köt - mondta a volt miniszterelnök. /Horn szerint diplomáciai csőd. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./ Horn szerint az egyezmény aláírását előkészítő politikusok nem képviselték Magyarország érdekeit, amit felháborítónak tart. Hangsúlyozta: az egyezmény alapján a magyarság gyakorlatilag semmit sem kap a románoknak szabaddá vált magyarországi munkavállalás fejében. - A Bocskai Szövetség levelet intézett Kovács László MSZP-elnökhöz, amelyben megdöbbenésének adott hangot az Orbán-Nastase megállapodással kapcsolatosan kifejtett szocialista álláspont miatt. "A nyilatkozatok és nyilatkozók tömege meggyőzött arról, hogy nem ismerik az erdélyi viszonyokat, nem ismerik az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, és nem áll szándékukban hatékony támogatást nyújtani a határainkon túli magyarságnak" - áll a Bocskai Szövetség közleményében. /Horn Gyula bírálja a memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Liberális parlamenti körökből származó információk szerint a Szociáldemokrata Párt komolyan számít arra, hogy jövőre kormánykoalíciót létesítsen az RMDSZ-szel, és felajánlotta az Ilie Sarbu jelenlegi tárcavezető moszkvai nagykövetté való kinevezésével megüresedő mezőgazdasági tárcát. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy a szövetség komolyan fontolgatná a kormánybalépést, így tehát egyetlen tárcára sem áhítozik. Az RMDSZ-SZDP megegyezést elemző bizottság január közepén terjeszti elő észrevételeit, ezt követően születik majd döntés egy következő protokollum megkötéséről, amit majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa hivatott megerősíteni. /Sz. K. [Székely Kriszta]: RMDSZ-es mezőgazdasági miniszter? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Székely Istvánt, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozását segítő kolozsvári Felsőoktatás-fejlesztési Programiroda eddigi vezetőjét nevezte ki pályázati úton a státustörvényt felügyelő országos testület a kolozsvári központi iroda vezetőjévé. Az irodák csak információkat szolgáltatnak a kolozsvári magyar főkonzulátusnak és a bukaresti magyar nagykövetségnek, amelyek majd megteszik a magyar igazolvány kiállításához szükséges tényleges ajánlásokat a magyarországi Belügyminisztérium mellett működő, erre a célra létrehozott hivatal számára. Az irodavezető szerint a rendszer valószínűleg már januárban alkalmas lesz arra, hogy fogadja a kéréseket. /P. A. M.: Már januárban fogadják a kéréseket. Székely István a központi státusiroda vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Új gazdasági alelnököt kell kijelölnie az új évben az RMDSZ ügyvezető elnökségének azt követően, hogy Péter Pál lemondott tisztségéről. A gazdasági főosztály volt vezetője döntését azzal indokolta: vállalkozói tevékenysége egyre több időt vesz igénybe, emiatt a két feladatot, az ügyvezető alelnökit és a vállalatvezetőit nem lehet egyszerre ellátni. /Új RMDSZ gazdasági alelnök kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Kolozsváron a megyei RMDSZ-székházban az év utolsó sajtótájékoztatója. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint külpolitikai téren a legfontosabb esemény Románia számára a vízumkényszer feloldása a schengeni országokban. Belpolitikai szempontból a költségvetés időbeni megszavazása, 11 év alatt egyszer sem sikerült ezt elérni. A legfontosabb privatizálás a galaci Sidexé. Az igazságszolgáltatásban a legnagyobb hiba a főügyésznek a magyar himnusz eléneklésével kapcsolatos hivatalból megindított bűnvádi feljelentése. A legtárgytalanabb indítvány a parlamentben a Har-Kov volt, melyet NLP nyújtott be. A szenátusban a leggyorsabban megszavazott törvény a szociális biztosításról szóló: december 18-án terjesztették elő és 21-én a szenátus jóváhagyta. A legembertelenebb tettnek a kolozsvári házasságkötőnek ama tettét minősítette, aki elutasította egy házasság megkötését két fiatal között azért, mert da, igen válasz adnak az esketésen. A legkomolyabb politikai szervezetnek az RMDSZ tartja. /(Csomafáy Ferenc): Szenátori toplista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. december 29.

Az előző kormány egy miniszteri rendelettel engedélyezte, hogy a felekezeti iskolákban más - reál és humán - jellegű szakképzést is lehet folytatni. Ezt a rendeletet október 16-án visszavonta a jelenlegi oktatásügyi miniszter. Veszélybe került a felekezeti iskolák léte. Azóta Kolozsváron és Brassóban is tanácskoztak a felekezeti iskolák egyházi képviselői, valamint az RMDSZ is többször tárgyalt a kormánypárt képviselőivel, akiktől ígéretet kapott e jogfosztó rendelet visszavonására, azonban nem történt semmi. December 21-én sor került a parlamentben a kormánypárt ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány megvitatására. Az RMDSZ ekkor a kormánypárttal kötött egyezség mentén egyik feltételének szabta, hogy csak akkor szavaz a kormány mellett, ha a szóban forgó jogfosztó rendeletet az oktatásügyi miniszter visszavonja. Ez megtörtént: a felekezeti iskolák a jövő iskolaévben is az eddigi rendszer szerint működhetnek. /Bágyi Bencze Jakab: Változatlanul működhetnek a felekezeti iskolák. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

2001. december 29.

Sepsiszentgyörgyön a dec. 28-i városi tanácsülésről két kormánypárti tanácsos kivonult, miután az RMDSZ-frakció ragaszkodott az ülés törvény biztosította kétnyelvűségéhez. /Csinta Samu: A költségvetés még várat magára. Újabb nyelvbotrány Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Első ízben került európai fórumok elé 2001-ben a csángó kultúra ügye. A csángómagyarok hiába kérvényezték, hogy Klézsén és Pusztinán elkezdődjék az iskolákban a magyar nyelv oktatása, vágyuk nem valósult meg. Csángóügyben a 2001-es év első fontos lépését éppen a csángómagyar törekvések ellen fellépők tették, amikor március 17-én Bákóban megalakították a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesületet. Elnökük, Gheorghe Bejan kijelentette, Moldvában semmi keresnivalójuk a magyar nyelvhez fűződő követeléseknek, a moldvai katolikusok ősidőktől fogva románok. A rendezvényt Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke levélben üdvözölte. Az egyesület vádjaira az Európa Tanács parlamenti közgyűlése adott csattanós választ. A közgyűlés állandó bizottsága május 24-én Isztambulban foglalt állást csángóügyben. Tytti Isohookana Asunmaa finn raportőr jelentése alapján a testület kilenc pontban fogalmazta meg ajánlásait Románia számára. A 9078-as ajánlás a csángókat római katolikus vallású nem homogén csoportként mutatja be, mely a középkortól Moldvában él, a magyar nyelvnek egy archaikus formáját beszéli, és egész Európa számára rendkívül értékes hagyományvilágot, kultúrát képvisel. Az ajánlás szerint a román alkotmánnyal és az oktatási törvényekkel összhangban biztosítani kell a csángók számára az anyanyelvű oktatás lehetőségét. A helyi iskolákban osztálytermeket kell biztosítani az anyanyelvük tanításához, és a csángóul tanító tanárokat meg kell fizetni. A dokumentum szerint a csángó szülőket tájékoztatni kell a román oktatási törvényekről, és segíteni kell őket abban, hogy alkalmazzák a törvény nyelvhasználatra vonatkozó lehetőségeit. Ugyanakkor lehetőséget kell nyújtani a csángóknak az anyanyelvi római katolikus misék hallgatására és arra, hogy az egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. A dokumentumot egyhangúlag fogadta el az állandó bizottság, kénytelen-kelletlen Gheorghi Prisacaru szenátor, Románia képviselője is megszavazta. A szenátus külügyi bizottságának elnöke üdvözölte az Európa Tanács döntését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) úgy döntött, nem kezd el újabb, kudarcra ítélt harcot a Bákó Megyei Tanfelügyelőséggel azért, hogy az iskolákban induljon be a magyar nyelv tanítása. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával hét moldvai településen tizenkét pedagógus irányításával indított alternatív magyarórákat. Klézsén, Budán, Somoskán, Pusztinán, Rekecsinben, Diószénen és Trunkon többnyire magánlakásokon kezdődtek el a délutáni magyarórák. Ezzel párhuzamosan a csángómagyar közösségi házak építésébe is belekezdtek. Az MCSMSZ július közepén költözött át új bákói székházába, melyet szintén az NKÖM támogatásából vásárolt. Ugyanabból a pénzforrásból Forrófalván és Pusztinán is telket vásároltak egy-egy közösségi ház építésére. "Lesznek olyan központjaink ezekben a falvakban, ahová hazatérhetnek az Erdélyben és Magyarországon tanuló csángó diákok, ahol programokat szervezhetnek, tanítást vállalhatnak - nyilatkozta Bartha András, a szövetség elnöke. A békés építkezés időszakának a hatóságok durva fellépése vetett véget. November 14-én házkutatással és bírságokkal fenyegették meg azokat a klézsei csángó családokat, akik befogadták az iskola utáni magyartanítást. "A főtanfelügyelő-helyettes asszony legalább ötször kijelentette: ha nem felel meg számomra, ami itt van, menjek Magyarországra - nyilatkozta a Krónikának Istók Angéla, az egyik berendelt asszony. - Én azt mondtam, nem akarok elmenni, de magyarok voltak az első szavak, amelyeket anyámtól hallottam és megtanultam, és azt akarom, hogy a gyermekeim is megtanulják a magyar nyelvet." A klézsei hatósági fenyegetéssel egy időben foglalt állást csángóügyben Strasbourgban az Európa Tanács miniszteri bizottsága. Szorgalmazta az anyanyelvi oktatás támogatását és a csángó nyelvű istentiszteletek biztosításának lehetőségét, s ennek kapcsán üdvözölte a Szentszéknek a csángó kisebbség anyanyelvű hitoktatását és lelkipásztori ellátását célzó törekvéseit. A Bákó Megyei Közegészségügyi Felügyelőség ellenőrei november 19-én a prefektúra írásos felkérése nyomán szálltak ki Klézsére, ahol meglátogatták a délutáni magyarórák helyszíneit. Megállapították, a magánlakásoknak nem megfelelő a hőszigetelése, és az udvar végében mindössze egy illemhely áll az ott lakó család és a gyermekek számára. Ideiglenesen betiltották a tanítást az épületekben, és öttől negyvenmillió lejig terjedő bírságot helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a szükséges átalakítások és jóváhagyások nélkül órákat tartanának bennük. A Krónika az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályától tudta meg, hogy a romániai iskolák hatvan százaléka nem rendelkezik az egészségügyi hatóságok jóváhagyásával. A minisztérium illetékesei azt is elmondták, az egészségügyi jóváhagyás nélkül működő tanintézmények száma csupán Bákó megyében 223. A minisztériumi közleményből kiderült, a Klézse községhez tartozó öt iskola közül csupán egy rendelkezik egészségügyi jóváhagyással. Miután a csángószövetség vezetői és az oktatási program szervezői az RMDSZ ügyvezető elnökével is tanácskoztak, úgy döntöttek, elkezdik a kilincselést a hivatalokban, hogy összegyűjtsék a délutáni oktatás törvényesítéséhez kért jóváhagyásokat. Budapesten az Országházban november 27-én Kelemen András, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese tájékoztatta az Országgyűlést a csángóföldi történésekről. A csángó szövetség és az oktatási program vezetőinek november 29-én sikerült első ízben érdemi vitát folytatni a magyar oktatás ellen fellépő hatóságokkal. Hegyeli Attila programvezetőt és Bilibók Jenőt, az MCSMSZ alelnökét idézték be a Bákó Megyei Tanfelügyelőségre. A két fiatalember azt a kérvényt is magával vitte, amelyet egy nappal korábban harminchét magyarul tanuló klézsei gyermek szülei írtak alá. December 8-ra a klézsei rendőrségre idézték be a csángó gyermekek magyaróráinak szervezőit és befogadóit. A rendőrség a vizsgálatot alighanem a Krónika érdeklődése miatt fújta le. A rendőrtiszt végül úgy döntött, nem avatkozik bele az ügybe. A csángókérdés december 10-11-én ismét felmerült az Európa Tanács művelődési, oktatási és tudományos kérdésekkel foglalkozó bizottságának párizsi ülésén. Gheorghi Prisacaru szenátor üdvözölte a miniszteri bizottság november 14-én elfogadott csángó-ajánlásait. Arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy egyes magyarországi hivatalosságok - semmibe véve az Európa Tanács dokumentumait - továbbra is magyar eredetű népcsoportnak próbálják feltüntetni a csángókat. Prisacaru egyben jelezte, 2002-ben Románia kész a Román Akadémia és más intézmények bevonásával tudományos ülésszakot szervezni a csángókérdésről. Úgy vélte, visszaélésnek tekinthetők a csángók magyar kisebbségbe való beolvasztására tett ismétlődő kísérletek. /Gazda Árpád: Európai ügy. Visszatekintő a csángókérdésben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

A "befektetők" annak idején ismertetett közleményükben azt ígérték, hogy január első munkanapjára hozzák ki az új Hargita Népe napilapot, és jelezték, hogy e lapcímnek a használatára a jelenlegi szerkesztőségnek nincs joga, mert azt ők hivatalosan levédték. Borbély László főszerkesztő hangsúlyozta: az új esztendőben, január 4-én jelenik meg első lapszámuk változatlanul Hargita Népe címmel. A szerkesztőség, minden híreszteléssel ellentétben egyben maradt, nem távozott el senki a másik, tervezett laphoz. /(Gyarmath János): Mindenki maradt! A Hargita Népe is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. december 29.

Az elmúlt tíz év bebizonyította, hogy a határon túli magyarság önhibáján kívül nem tudja teljes mértékben kialakítani és fenntartani jövője zálogát képező intézményrendszerét. Dr. Veress László, erdélyi származású fiatal jogász az Illyés Közalapítvány igazgatója. A kezdeti fellángolás után, a kilencvenes évek derekán a magyarországi közhangulat nem igazán kedvelte a határon túli magyart, állapította meg Veress László. 1990 után ugyanis a régió minden országában csökkent a társadalmi szolidaritás, a gazdasági folyamatok által okozott bizonytalanság miatt minden társadalmi réteget egzisztenciális kérdések foglalkoztatták, ez így volt Magyarországon is. 1998 után következett be érezhető változás, amikor olyan kormány került hatalomra, amelynek a határon túli magyarság nem idegenrendészeti kérdés. Lassan reális kép alakult ki az éppen jelenvaló helyzetről határon innen és túl. Az ezredfordulóra fordulat következett be Magyarország és a határon túli magyarság kapcsolatában is. Hosszú évtizedek során csak a sokszor szomorú tényekkel való szembenézés történt. A változás az, hogy most Magyarország rendelkezik a cselekvés erejével is. A magyarországi politika elsöprő többséggel támogatja a határon túli magyarság ügyét, a magyarországi társadalom, a polgárok többsége minden ellenkező híresztelés dacára támogatja és egyetért ezzel a politikával. A magyar gazdaság már rendelkezik a fenti törekvések megvalósításához szükséges erővel. Az elmúlt három esztendőben a kuratórium több pályázatot bírált el, több pályázatot támogatott, és összegszerűen is több támogatást nyújtott, mint az előző nyolc évben összesen. Egyszer és mindenkorra fel kell ismerni, a határon túli támogatások alapfeladat jellegűek. A természeti és politikai katasztrófákkal sújtott térségben - lásd kárpátaljai árvizek, délszláv válság stb. - az egyre romló gazdasági feltételek között a magyarországi támogatás intézményi létszükséglet. Az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma - mely társadalmi munkában végzi tevékenységét - havi nyolcórás kuratóriumi ülésekkel számolva statisztikailag nem egészen két percet szánhat egy pályázat elbírálására. A döntéshozatal során óriási segítséget nyújt a támogatott közösségek képviselői által megfogalmazott javaslat, véleményezés. Közel háromszáz Kárpát-medencei magyar értelmiségi dolgozik a valamennyi szomszédos országban működő alkuratóriumi tanácsadó testületekben. Javaslattételeikkel nincsenek könnyű helyzetben, mert egy maroknyi pénzből tíz maroknyi támogatást kellene biztosítani. Az 1998-as évet követően jelentősen megnövekedett költségvetési támogatásnak köszönhetően - 1999- 2002-es időszak 4,56 milliárd forintjával szemben az 1990 és 1998 közötti időszakban csupán 2,93 milliárd forint állt rendelkezéskre - az Illyés Közalapítvány az elmúlt két és fél évben több pályázatot bírált el (12 728 db), mint a korábbi nyolc évben (10 661 db) összesen. Az 1990-1998-as időszakban összesen 5938 pályázatra megítélt 3,077 milliárd forinthoz képest az elmúlt két és fél évben 6032 pályázatra 3,088 milliárd forint támogatást ítélt meg. Ebben az évben rendkívül jelentős összeggel támogaták a Kárpát-medencei magyar közszolgálati televíziós együttműködést. A magyar Országgyűlés által rendelkezésre bocsátott kilencszázmillió forintból biztosítani tudják tizenkilenc határon túli televíziós műhely korszerű, egymással kompatibilis digitális technikával való felszerelését. Erdélyben ez az esztendő az építkezések éve volt. A teljesség igénye nélkül említhető, hogy Nagybányán Magyar Ház létesült, a felsővisói kis magyar közösség ingatlanhoz jutott, a kolozsvári diákszövetség tanulmányi házat vásárolhatott. Kolozsváron és Székelyudvarhelyen televíziós stúdiók alakulnak, Marosvásárhelyen folytatódik a Bernády-ház építkezése, Szovátán létrejött a Pedagógus Szövetség korszerű konferenciaközpontja, a fehéregyházi magyarság is közösségi házzal rendelkezik, Székelyudvarhelyen modern főiskolai épület nyitotta meg a kapuit, de jutott támogatás például Kőhalomra, Besztercére és Csángóföldre is. Számtalan rendezvény és kiadvány létrejöttéhez járult hozzá az alapítvány. /Zilahi Imre: A világ szebb velünk, mint nélkülünk. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

Marosvásárhelyen Kányádi Sándor volt a helyi Kemény Zsigmond Társaság vendége, zsúfolásig megtelt a terem. Csíky Boldizsár zeneszerző, a KZST elnöke, beszélgetett a költővel. Saját verseivel (Vannak vidékek; Jövendőmondás Ady Endre lapjaiból; Vagyunk amíg...; Gázkorszak) illusztrált mai helyzetelemzése pesszimistára sikeredett. ("Ha lenni hagynak, szolgálgatunk, mint az ablak"; "nyersen falja föl egymást mind a maradék".) A csángókérdés is terítékre került. Visszaemlékezett arra, hogy Márton Áronnal annakidején beszélgettek erről. A püspök azt mondotta: a Vatikánnak az az érdeke, hogy románul beszélő római katolikus közösségek létezzenek. Tehát nem tesz semmit annak érdekében, hogy a csángók a templomban magyarul hallgassák az igét. Kányádi a költészetről is szólt, "a vers a nyelv szobra" - az ő maghatározásában. /(Máthé Éva): "A vers a nyelv szobra". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. december 29.

Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. december 29.

Lupény történetében talán először a szeretet ünnepe az iskolás gyerekek műsora révén összefogta a különböző felekezeteket. A magyar tagozat kórusa, a VII. osztály Hódolat a bethlehemi jászol előtt című jelenete, valamint az I-IV. osztályosok műsora örömet szerzett a három templom híveinek. Dec. 23-án a baptista imaházba kaptak meghívást a magyar tagozat tanulói. Szentestén a református templomban adták elő műsorukat. 25-én, szentmise után a katolikus templomban szerepeltek. /Farkas Éva tanárnő: Karácsony az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2001. december 29.

A Református Család /Kolozsvár/ november-decemberi száma - a folytatásokban megjelenő egyháztörténelmi írások mellett - elsősorban adventi és karácsonyi szám. A címlapon lévő új csíkszeredai református templomot, illetve az egyházközség rövid történetét Hegyi István, a gyülekezet lelkipásztora mutatta be. A lap teljes oldalt szentelt a harminc éve megboldogult dr. Biró Mózes kolozsvári lelkipásztor és orvos emlékének, aki templomépítő munkája mellett testi és lelki gyógyítója is volt híveinek. Szintén teljes oldalban emlékezik a szeptember 24-én 86 évesen Marosvásárhelyen meghalt Kabós Évára. /Makay Botond: Református Család. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2001. december 29.

Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2001. december 29.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület kalendáriumában a naptári rész, illetve a napi és heti szentírásolvasási anyag mellett havi egy-egy versajándék jár az olvasónak az egyetemes magyar irodalom lírájából. A Templom és Iskola fejezet a történelemben és a mában, az egyházban és a nemzetben gondolkodva gyűjti össze a hazai, illetve a kárpát-medencei említésre méltónak ítélt eseményeket, személyiségeket. /Makay Botond: Református Kalendárium a 2002. évre. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2001. december 29.

Megjelent Bajor Andor: Ütünk /Gloria, Kolozsvár, 2001./ című rendhagyó munkája. A régi időkben a kolozsvári Utunk szilveszteri különszáma volt az Ütünk, Bajor Andor irodalmi paródiája. Most megjelent az Ütünk "évfolyamainak" teljes kollekciója, egy teljes irodalomtörténeti folyamat vált hozzáférhetővé egy kötetben. /Balázs Imre József: Nevetésterápia és irodalomtörténet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 29.

A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye hivatalos lapja /Vita Catholica Banatus/ decemberi számát a román nyelvű Van Üdvözítőnk című, Pál József Csaba főesperes által jegyzett vezércikkel indította. Roos Márton megyés püspök német nyelven beszámolt az októberi, Vatikánban tartott püspöki zsinat munkálatairól. A többnyelvű lapban a humoros oldal is több nyelven van jelen. /Krassay Szörény: Vita Catholica Banatus. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2001. december 29.

Nemrégiben Adrian Nastase kormányfő újból nemet mondott a regionalizmussal kapcsolatos országos vita puszta felvetésére is. Ioan Rus belügyminiszter hülyeségnek, Adrian Nastase miniszterelnök pedig "eltévelyedettek"-nek nevezte a Memorandum szerzőit. Tófalvi Zoltán az előzményekre emlékezetett. Az 1956-os magyar nemzeti szabadságharc ürügyén futószalagon gyártott koncepciós perekben is akkor hozták a legsúlyosabb, gyakran kivégzéssel járó ítéleteket, amikor az autonómia, Erdély hovatartozásának kérdése felvetődött. 1958-ban ennek a kérdésnek a puszta felvetéséért tizennégy személyt ítéltek halálra, és tizenkettőt ki is végeztek. Közülük az egyik, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvéd román anyanyelvű volt. Az 1956-os szabadságharc leverése után Erdélyben rendezett öt, úgynevezett "hazaáruló-per" már önmagában is jelzi a retorzió méreteit. Ezek a perek: a "Szoboszlay-per", az "érmihályfalvi csoport", az "ENSZ-Memorandum", a "Fodor Pál baráti köre" és Teodor Margineanu lázadási kísérlete. Az első négy az "erdélyi kérdés" megoldását tűzte zászlajára. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására - Temesváron még korábban - különböző elképzelések születtek az erdélyi kérdés megoldására: Erdély tartozzon Romániához, Erdélyt csatolják Magyarországhoz, lakosságcsere révén mindkét fél számára méltányosan és igazságosan oldják meg az erdélyi kérdést. Szoboszlay Aladár magyarpécskai-temessági plébános - igaz, szóbeszédek szintjén és gyermekien naivan - felvetette a föderalizmus, a konföderáció gondolatát is. Így kezdődött az ötvenes évek végének legsúlyosabb politikai pere, melyben jelképesen 56 személyt ítéltek el, közülük tizenegyet halálra. A halálraítéltek közül tízet kivégeztek. Szoboszlay Aladár megkérte a görög katolikus egyház egyik képviselőjét, dr. Fintinaru Alexandru aradi ügyvédet, hogy többpártrendszer programját jogi szempontból öntse komoly formába. Meg is tette. Románul és magyarul is elkészült a program. A lényeg, az elgondolás az volt, hogy az erdélyi román-magyar kérdést meg kell oldani, egy közös párt alapján: a Keresztény Szolidaritás Pártja révén. Közel 200 személyt tartóztattak le, legtöbbjüket ártatlanul. Több papot is elítéltek: Ferencz Béla (Ervin), Müller Jenő, Mezei Mózes Levente, Ábrahám Árpád, Ráduly István, Rádulyu Géza, Kosza József, Kovács Béla, Kovács Balázs római katolikus papokat, valamint Dan Aurel görögkeleti papot. Az ügyész mind az 56 vádlottra a halálbüntetés kiszabását kérte. Végül, 1958 májusában tizenegy vádlottat halálra ítéltek, tízet közülük kivégeztek: Szoboszlay Aladárt, báró Huszár Józsefet, Ábrahám Árpád római katolikus lelkészt, Orbán Károly marosvásárhelyi földbirtokost, dr. Kónya István-Bélát, dr. Fintinaru Alexandru ügyvédet, Tamás Dezsőt, Tamás Imrét, Orbán Istvánt, Lukács Istvánt. /Tófalvi Zoltán: A Memorandum-vita előzményei. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2001. december 30.

A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete életében a 2001-es év egyfajta mérföldkőnek nevezhető. Megcsappantak az országba beérkező segélyek. A szervezet több külföldi alapítvánnyal, segélyszervezettel vette fel a kapcsolatot, hogy közösen alakítsanak ki különböző projekteket, amelyek az egyházmegye területén megvalósíthatók. Új kezdeményezésekbe is betársultak. Ezek közül megemlíthető a négy egyházmegye (szatmári, váradi, gyulafehérvári és temesvári) Caritas-szervezete által létrehozott és közösen működtetett kolozsvári médiairoda, amelynek átadására június 26-án került sor. Szeptember 29-én Temesváron zárdaszentelésre került sor. Az épület alagsorában a kantin tovább folytatja tevékenységét, míg az első és második emeleten ferencrendi nővérek rendháza kezdte el karitatív, emberbaráti tevékenységét. November 22-én került sor az új temesvári katekétikai központ átadására, amely a püspökség egyik rendbe hozott épületében kapott helyet. Október 22-én Buziáson sikerült a Heiner Buttenberg Alapítvánnyal (Németország) közösen egy gyermekotthont megnyitni. Az épületegyüttes európai színvonalú gondozásra ad lehetőséget a bentlakó 15 árva gyermek számára. Az otthon létrehozásához szükséges anyagi támogatást a németországi alapítvány fedezte, míg az épület felépítését, berendezést és felszerelését a temesvári Caritas vállalta. /Boér Jenő: Egy év a temesvári Caritas életéből. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2001. december 30.

December 8-án felszentelték a csíkszeredai Segítő Mária Katolikus Líceum új kollégium-épületét. Az ünnepségen jelen volt dr. Jakubinyi György érsek, Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Tamás József segédpüspök, Szász János, a főegyházmegyei Caritas igazgatója, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Sógor Csaba Hargita megyei szenátor, Kálmán Ungvári Zsófia megyei főtanfelügyelő, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Farkas Ibolya, a Segítő Mária Líceum igazgatója köszöntötte az összegyűlteket. Barth Ottó, a főegyházmegye gazdasági igazgatója ismertette az immár 10 éve újrainduló líceum ezen épületének történetét. 1992 novemberében vásárolták meg a város központjában az elkezdett, eredetileg sportlétesítménynek tervezett épületet, majd később a mellette lévő üres telket. 1997 óta az épület egy részében már működik a bentlakás. Jelenleg a líceum 236 diákja közül 81-en laknak a kollégiumban. Bentlakásnak, ebédlőnek, tanuló- és multifunkcionális termeknek, kápolnának is helyet biztosít a létesítmény. A pénzt külföldi adományokból, helyi támogatók, közöttük a Hargita és a Wass Albert Alapítvány segítségével valamint az érsekség tartalékaiból biztosították. /Csúcs Mária: Hivatás és feladat: a jövő egyik szellemi fellegvárává válni. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2001. december 30.

Megszólaltak a Sepsiszentgyörgy Állomás negyedi Szent Benedek római katolikus templom új harangjai. A több mint másfél ezer lelket számláló plébánia 1992-től lett önálló egyházközség. Ide tartozik a 470 lelket számláló szépmezői filia is. Tamás József ünnepi szentmise keretében felszentelte a templom három harangját. A háromból két harangot Németországból kaptak, a harmadikat Tenkén öntötték. Ezután a szépmezői és a szotyori katolikus filiák sok-sok áldozat árán felépült és most befejezett kápolnáit, azoknak harangjait szentelte fel a püspök. A szépmezői kápolna belsejét festett székely bútor díszíti. Az Állomás negyedi plébánia és a szépmezői filia templomainak, javainak megteremtése nagy mértékben Hajdú János plébános fáradhatatlan munkájának eredménye. Az Illyefalvához tartozó szotyori filia lakóházból átalakított és bővített, félkész állapotban levő kápolnáját nem egy alkalommal le akarták bontatni a kommunista rendszer alatt. A hívek kitartó munkájával most kis tornyot is emeltek az épületre, s ebben helyezték el két harangjukat. /(kisgyörgy): Kápolna- és harangszentelés. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 30./

2001. december folyamán

Megjelent Kányádi Sándor Küküllő Kalendárium. Versek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyve. A kötet 12 verset tartalmaz, az év minden hónapjára egyet. A könyv érdekessége, hogy a versek rovásírásban is megjelennek, felidézve ezt az ősi magyar íráshagyományt. /A Pallas-Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./


lapozás: 1-30 ... 5311-5340 | 5341-5370 | 5371-5377




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998