Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, miután beadta újrajelölésének kérvényét a helyi RMDSZ-hez, az elmúlt napokban lemondott a Magyar Polgári Szövetség Szatmár megyei elnöke tisztségéről. Egy interjúban (amit a Szatmári Friss Újság munkatársának, Princz Csabának adott) Pécsi Ferenc megindokolta visszavonulásának okait. Korábban javasolta Szász Jenőnek, mivel az MPSZ-elnöke erdélyi, a választmány elnöke partiumi legyen, s az udvarhelyi mellett működjön egy területi MPSZ-iroda Nagyváradon is, vagyis kellően érvényesüljön a területi elv. Javaslatát nem fogadták el. Szept. 12-én Szász Jenő Szatmárnémetibe utazott és Pécsi távollétében gyűlést hívott össze az itteni MPSZ egyes elnökségi tagjaival. Amint ezt Pécsi megtudta, lemondott Szatmár megyei MPSZ-elnöki tisztségéről, mivel a háta mögött puccsot szerveztek ellene.. /(Sike Lajos): Szász Jenő puccsot szervezett Szatmárnémetiben? . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Az erdélyi magyar gazdatársadalom támogatásának további lehetőségeiről, valamint a választási kampányban való szoros együttműködésről tárgyalt Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnök a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) vezetőivel. Sebestyén Csaba, a küldöttség vezetője elmondta, aktívan részt vesznek az előválasztásokon: több helyen is indítanak saját jelöltet, illetve támogatnak jelölteket. /Csernik Attila: A gazdatársadalom támogatásáról tárgyaltak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A 15 milliós magyarság már emlék, a legfrissebb magyarországi összesítés szerint a Kárpát-medencében 1 millió lélekkel vagyunk kevesebben. A demográfiai helyzetről, illetve a kivezető utak megtalálásáról kérdezte Makkay József, a lap munkatársa zilahi látogatásán Orbán Viktort, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnökét, illetve Tőkés László református püspököt. Orbán Viktor családi élete akár személyes példa is lehetne a gyerekvállalásra, hiszen nemrég született ötödik gyerekük. Kifejtette: "Kevesen látják be, hogy a XXI. században a legfontosabb tényező a demográfia lesz. A fogyatkozó nemzetek alulra kerülnek, amelyek gyarapodnak, viszont felemelkednek." A határon túli népességfogyás okait Orbán Viktor egyes szomszédos államok által tudatosan támogatott beolvadással, a Magyarországra történő kitelepedéssel, illetve a kevesebb gyerek vállalásával magyarázta. Kivezető út az egész Kárpát-medencében a magyar családokat támogató adó- és gazdaságpolitika lenne. Orbán Viktor szerint egy ilyen össznemzeti program elfogadása és finanszírozása megvalósítható a magyar költségvetésből. Mint fogalmazott "minden egyes állami forint kiadásakor azt kell megfontolni, hogy mennyi annak a megtérülése. Én jó lelkiismerettel mondom azt, hogy a határon túli magyar területeken a magyar népesség megtartására, a családtámogatásra, az iskoláztatásra, a határon túli magyar területeken történő beruházások támogatására elköltött forintok nagyon gazdagon megtérülnek. Ezek valójában nem kiadások, hanem befektetések". Tőkés László püspök rámutatott: "Ha feltételezzük, hogy a sorvasztó politikai kurzus, ami a mai Magyarországra jellemző, megváltozik, akkor el tudom képzelni, hogy például egy határon átívelő magyar nemzetpolitikai program keretében akár egy magyar Marshall-terv szülessen." /Makkay József: Gazdagon megtérülnek a ránk költött forintok. A népességfogyás megállításának Kárpát-medencei esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Magyarországon a K&H-botrányban egyre többen firtatják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt érintettségét. Az egyik lehallgatási jegyzőkönyv szerint ugyanis egy bizonyos „nagy embertől” függött a brókerügy több főszereplőjének a sorsa. A vezéralakot ugyan nem Gyurcsánynak, hanem Gyurcsányi Ferencnek hívták, de mind a lakcíme, mind az édesanyjának, mind a vagyonkezelő cégének a neve teljesen megegyezik a szocialista miniszterelnök-jelöltével. Demeter Ervin parlamenti Fidesz-képviselő szerint a miniszterelnök-jelöltnek nyilvánosan színt kellene vallania arról, hogy valóban ő-e „a legnagyobb ember” – Gyurcsányi. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Lényegesen egyszerűsödött a magyarigazolványok, illetve a kedvezménytörvénnyel járó többi okirat kiváltásának módja. Székely István, a státusirodák vezetője elmondta: ezentúl a kolozsvári magyar főkonzulátust is meg lehet jelölni a kérvényező űrlapon a magyarigazolvány átvételének helyeként. Az érdekelt romániai magyarok eddig a magyarigazolványt csak Magyarországon (Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden) vehették át. A mostani könnyítés az igénylések további növekedését eredményezheti. A 38 000 diákigazolványon kívül eddig hétezer pedagógusigazolványt és ötszáz oktatói kártyát bocsátottak ki romániai magyarok nevére. A magyarigazolványt eddig mintegy 490 000 személy váltotta ki Erdélyben. /Egyszerűsödött a magyarigazolvány kiváltása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése szept. 18-án új vezetőséget választott. Az új elnök Kira Miklós, ügyvezető elnök Bánhegyesi József, gazdasági titkár Terschanszki György. Az előző elnök dr. Bucur Ildikó volt. /Tisztújítás az RMDSZ platformban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte az aláírásokat, ennek alapján meg kell szavazni a referendum kiírását. A népszavazáson felteendő kérdés így hangzik: ,,Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19. paragrafusa szerint »Magyar Igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Eörsi Mátyás /SZDSZ/ képviselő kifejtette, hogy ő nemmel fog szavazni a népszavazáson. Szerinte Magyarország két szomszédjával együtt már belépett az unióba, sorra kerül majd Románia és Horvátország is, ezért a kettős állampolgárságnak nincs értelme. – Egy tipikusan budapesti balliberális polgártól nem is lehet elvárni, hogy érzékelje: az uniós csatlakozás közben éppen hogy rendezni kellene a nemzeti együvé tartozás ügyét, vállalni kellene a nemzetegyesítés feladatát, szögezte le írásában Sylvester Lajos. Szabó Vilmos államtitkár /MSZP/ szerint meg kell nézni, hogy a kettős állampolgárság bevezetése mit jelent az adott közösségre nézve. Ez a lépés vajon a szülőföldön maradást szolgálja-e? A Fidesz maradéktalanul támogatja a népszavazást, az MDF képviselői (Dávid Ibolya, Herényi Károly) a népszavazás mellett érveltek, bár Dávid Ibolya elnök asszonynak előbb kétségei voltak a szavazás kimenetele felől, a magyarországi lakosság egy részét nem tartja elég érettnek az ügy jelentőségének érzékelésére. Tizenöt év alatt ki juttatta oda a magyar társadalom bizonyos rétegeit, hogy a határon túl rekedt nemzetrészekkel kapcsolatban ellenszenvet éreznek? A ,,tízmilliós Magyarország”, a ,,Merjünk kicsik lenni”, a magyar nemzeti jelképek lejáratása és meggyalázása, a határon túli magyarok ügyének ébrentartása helyett a másságkeresés, a státustörvény kiherélése, a körülötte keltett, Magyarországról táplált nemzetközi botránysorozat, a szomszéd államok vezető köreivel való elvtelen lepaktálás egyaránt ludas ebben. A legnagyobb felelősség az írott és elektronikus sajtónak egy részét terheli, amely társult a balliberális és szocialista körökhöz, hangsúlyozta Sylvester Lajos. Jellemző, hogy a referendum kiírásának országgyűlési elfogadása után a Magyar Hírlap jegyzetírója, Nagy Iván Zsolt szerint ,,a dolgok jelenlegi állása szerint a nép bizony szavazni fog a kettős állampolgárságról, azután pedig vagy a határon túli magyarok utálják majd szívből a magyarországiakat, vagy fordítva, az itteniek egy része gyűlöli majd az erdélyieket. Ez a biztos.” (A nép baja). A szerző már százezres tömegek áttelepedésével számolt. Közben Magyarország lakossága rendkívüli mértékben fogy, öregedik. Nemzetstratégia? – minek az? A kettős állampolgárság könnyített megszerzése elleni merényletsorozatban a pálmát Aczél Endre vitte el, az MTV Napkelte műsorában Patrubány Miklóssal folytatott beszélgetésben mondta: Illyés szerint ,,magyar, aki magyarnak vallja magát”. Ha egy olyan pici előny származik abból, hogy én magyarnak vallom magamat, és nagyon távol vagyok még az Európai Uniótól, akkor meg fogom keresni azt a hetedik leágazású rokont, aki magyar, és arra hivatkozva fogom magamat magyarnak nevezni. De ne beszéljek a levegőbe, azt tudja például ugye, hogy hogyan történt az izraeli bevándorlás? Mentek az orosz zsidók tömegestül, de harminc százalékuk nem volt zsidó, se vallási, se faji tekintetben. Ennél aljasabb sértés eddig nem érhette a Magyarországon kívül élő nemzetrészeket, minősítette Aczél szavait Sylvester. /Sylvester Lajos: És mégis magyarnak, számkivetve… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Ifj. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke /Kolozsvár/ elmondta, hogy körülnézett a létező szervezetek között, de sehol sem találta meg azokat az értékeket, amelyeket elvár volna. Többféle ifjúsági szervezet működik, de egyik sem a nemzeti értékekre épít. Ezt a hiányt akarták betölteni az Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ megalakításával. A magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság (www.e-m-i.hu) összmagyar ifjúsági szervezet. 2003 decemberében volt az alakuló gyűlése Budapesten. Ez a szervezet magában foglalja az erdélyi EMI-t, a délvidéki DISZ-t (Délvidéki Ifjúsági Szervezet), a csonka-országiakat és a felvidékieket. Szeretnék, ha minden elcsatolt magyar területen létrejönne egy nemzeti érzelmű ifjúsági szervezet.. Fontos szerepet játszott az EMI a délvidéki atrocitások ügyében. Az összmagyar EMI oroszlánrészt vállalt az a kettős állampolgárság ügyében. Az EMI-sek többezer aláírást gyűjtöttek össze. Idén februárban egy 24 órás felolvasó-maratonnal hívták fel a közvélemény figyelmét Wass Albertre. A Kárpátok Népe Egyesület kezdeményezte ezt a felolvasó-maratont. Az EMI-sek vállalták a szervezést Végül két kontinensen, hét országban, 19 helyszínen több ezer embert gyűjtöttek össze ugyanabban az időben egy rendezvényre. Második éve Trianonról is megemlékeztek, tavaly szeptember 11-én pedig a honvédség 1940-es Kolozsvárra való bevonulásáról is emlékeztek egy vetítéssel egybekötött előadás erejéig. Ezekkel az előadásokkal a céljuk az, hogy emlékeztessenek és okuljanak mindebből. Idén a Házsongárdi temetőben rendeztek egy Trianon-körutat. Meglátogattak minden olyan sírhelyet, amelynek valamiféleképpen köze volt Trianonhoz. Az EMI már rengeteg könyvet gyűjtött és adott át a csángó-magyar gyerekeknek. Most úgy látják, hogy a szórványban élő gyerekeknek és fiataloknak kell segíteniük. Jövő nyáron Erdélyben szeretne az EMI egyhetes tábort szervezni. A magyar értékekre szeretnék felhívni a figyelmet. Idén a Bihar megyei Szentimre volt az EMI-tábor helyszíne. A szentimrei EMI az egyik legújabb EMI-tagszervezet. Az érdeklődők a honlapjukon találhatnak több információt: www.erdely.tk. Villámposta címük: ([email protected]). /Fábián Tibor: Erdélyi Magyar Ifjak: „Nevet adtunk gondolatainknak”. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A torockói iskola a régió egyik legrégebbi oktatási intézménye. Az első írásos dokumentum 1595-ből származik. Az iskola infrastruktúrája megfelel a korszerű követelményeknek, azonban csak egy elsős diákunk van, ami az I–IV. osztály összevonását eredményezi, tájékoztatott Deák Szilárd igazgató. Az V–VIII. osztályban összesen 56 tanuló van – ez nagy hátrányt jelent pályázatok esetén. Az iskola fejlesztésében oroszlánrész jut a budapesti Bocskai István testvériskolának. Ha megszűnik az iskola, néhány évtized múlva kihal az elöregedőben lévő falu is. /Szabó Emese: Kitűnő körülmények, kevés gyerek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A háromszéki vidéki iskolák igazgatóinak átnyújtotta a tanfelügyelőség képviselője az 1500 oktató segédkönyv címét tartalmazó katalógust, amelyből minden iskola a számára megszabott pénzkeret függvényében rendelhet. A minisztériumi ajándékcsomag választékból azonban magyar nyelven csak tizenhat cím található. A Cartographia Kiadó magyar atlaszai nincsenek a katalógusban, pedig a tankönyvek mellett ezeknek vennék leginkább hasznát a gyermekek. /(fekete): Segédkönyvek falusi iskoláknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Szept. 18-án dr. Ébner Jenő nevét vette fel a marosfői 4-es számú Általános Iskola, bensőséges ünnepség keretében. Dr. Ébner Jenő lazarita szerzetes 1907. április 22-én született Budapesten. A lazarita rend romániai feloszlatása után, 1953-ban költözött Marosfőre, 1989. december 27-én gyilkolták meg marosfői otthonában. A névadó ünnepségen a hű barát, a szatmárnémeti Willand Ferenc emlékezett dr. Ébner Jenőre. Dézsi Zoltán alprefektus hangsúlyozta, jelentős előrelépésnek tartja, hogy Vasláb községben, melyhez Marosfő tartozik, sikerült magyar nevet adni egy tanintézménynek (igaz, az iskolatábla még csak egy nyelven, románul hirdeti ezt), és úgy látja, egyre erősödik a marosfői magyar közösség. /Iskolanévadás Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./ Kiegészítés: Ébner Jenőt a kommunista diktatúra idején bebörtönözték. A nyolcvanas évek végén többször betörtek hozzá. A betörőkben többször felismerte a Szekuritate embereit. A végezetes napon öten rontottak rá, kihurcolták a kápolnába, összekötözték a kezeit és agyonverték. /Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vöröscsillag árnyékában 2. kötet /Lámpás Kiadó, Abaliget, 2002/
2004. szeptember 21.
Marosvásárhelyen a Népi Egyetem épületében működő drámapedagógiai szakkör Ripacsok nevű színjátszó csoportja hét éve működik. A csoportban fiatalok sokasága tanulta esztendőkön át a színjátszás, a beszédtechnika fortélyait. A megvalósított előadások, produkciók rengeteg díjat nyertek. A csoport vezetője, pedagógusa, rendezőjével és (legújabban) háziszerzője, Tatai Sándor színművész elmondta, hogy a színjátszó csoport egy oktatói folyamat eredményeképp jött létre. Kialakult a folyamat: kétéves a képzés, van egy első-, és egy másodéves csoport, középiskolások számára. /Nagy Botond: Több mint játék – sulikomédia. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Temesváron a Csiky Gergely Színház bábtagozata szept. 20-án indította idei évadját. Fodor Sándor népszerű meseregényéből, a Csipikéből Lábadi Éva bábszínész és rendező készített előadást. /(Szekernyés): Csipike marionett-előadásának bemutatója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Folklórgálával zárult szept. 19-én az Újszentesi Falunapok rendezvénysorozat. Egymást váltogatták az együttesek a református templom kertjében felállított szabadtéri színpadon. Sikeres volt a végvári Csűrdöngölő együttes, melyről ma már megyeszerte mint hivatásosról beszélnek, noha a fiatalok között egyetlen hivatásos táncos sincs. Szeretettel fogadta a közönség a sándorfalvi ifi-együttest és a népdalénekeseket is. /(S. J.): Újszentesi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Selymesilosván a helyi RMDSZ rendezésében tartották meg a Magurahegyi Napokat szept. 19-én, melyet ökumenikus istentisztelettel kezdtek meg a református templomban. Megkoszorúzták a második világháborúban elesettek síremlékét, valamint Ilosvai Selymes Péter emléktábláját. Az elmúlt esztendőben állított a helyi közösség a históriás énekszerző Ilosvainak emléktáblát, akinek nevét viseli az általános iskola. A rendezvény keretében mutatták be „Az idő akkoron szép folyással vala” címmel megjelentetett falumonográfiát, melynek szerzői Erdei Sándor és Szabó Éva. /Magurahegyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A Magyarok Székelyföldi Társasága, együtt a csíkmindszenti egyházközséggel és Csíkszentlélek község önkormányzatával, 2007-ben Attila hun királynak akar egész alakos szobrot állítani Csíkmindszent település tízesek által határolt Havala nevű határrészében, ahol eredetiben megmaradt a tízes településforma. A szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész fogja elkészíteni – olvasható a kezdeményezők által létrehozott szoborbizottság felhívásában. A szoborbizottság támogatást kér a szobor elkészítéséhez. /Attila-szobor Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Negyven éve, 1964-ben szabadultak az általános amnesztia feltételei mellett többek közt az ún. Szoboszlay-per életben maradt elítéltjei is. Lőrincz Károly Vargyason lakó hivatásának tekinti elítélttársai emlékének ápolását, többek közt Kézdivásárhelyen sikerült neki és segítőinek kopjafát állítani. Lőrincz Károly élettörténetéről írt Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2000/ című kötetében. Lőrincz Károlyt 25 évre ítélték, a Szoboszlay-perben összesen tizenegy halálos ítélet született, ezeket végre is hajtották, volt négy életfogytiglan, négy huszonöt éves, a legkisebb büntetés négy év volt. Lőrincz Károly megállapította, hogy a kommunizmus perét a mai napig nem folytatták le, bár áldozatainak száma százmilliónál többre tehető. Romániában az egykori gyilkosok, kínzók jó része hősi címet visel. A gyergyószárhegyi Ferencz Béla Ervin ferences atyát azért kínozták, hogy vallja azt: Szoboszlay Bukarestben ki akarta robbantani a forradalmat. Ha ezt vállalja, ígértek neki négy évre leszállított börtönbüntetést, de ugyanakkor kivégeztek volna 36–38 vádlottat, többek között Lőrincz Károlyt is. És Ferencz atyában volt annyi erő, hogy nemet mondjon. Macskássi Pál volt az erdélyi tartományi hadbíró alezredesi rangban, akinek nevéhez számtalan kegyetlen ítélet kapcsolódik. Lőrincz Károlyt 1993 októberében, meghívták Budapestre az ’56-osok világtalálkozójára, és ott elmondta, ’56-nak Erdélyben is voltak mártírjai, tizenegyet végeztek ki csak a Szoboszlay ügyben. Kérte, segítsenek emléket állítani nekik. Végül 1999-ben a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában avatták fel az emlékművet. Az emlékmű egy székely anyát ábrázol, aki felfogja eleső fiát, az 1956-os erdélyi mártírok neveit rávésték. Torján Ábrahám Árpád plébánosnak, vértanúnak állítottak kopjafát, Kézdivásárhelyen pedig egy kollektív kopjafát a kivégzettek neveivel, 24 név szerepel rajta. A kézdivásárhelyi temetőben minden év október 23-án megemlékeznek róluk. A Szoboszlay-ügyben 1957-ben voltak a letartóztatások, 1958-ban hoztak ítélete, s a per beilleszkedett az akkori magyarságellenes megtorlási hullámba. A Szoboszlay-üggyel azt akarták bizonyítani, hogy a magyarság az ország biztonsága ellen szervezkedik. 1958 februárjában látogatott Marosvásárhelyre Kádár János és Kállai Gyula, s kérték, hogy példás büntetésben legyen része az ’56-os szimpatizánsoknak. Meg is tették. Kezdve az ő perükkel és folytatva másokkal, így az EMISZ-szel, melyben 72 ifjút ítéltek el. Ugyanakkor a Faliboga-ügyben, melyben valóban fegyveres szervezkedés folyt Marosvásárhely környékén, mivel a vádlottak románok voltak, sokkal kisebb büntetések születtek. –A Szoboszlay-per anyagát Tófalvi Zoltán fogja feldolgozni, gyűjti hozzá az anyagot. Lőrincz József tüdővérzést kapott a börtönben, a börtönkórházból szabadult 1964-ben. Szabadulása után először nem alkalmazták sehol. A Szekuritáté be akarta szervezni besúgónak, de nem állt kötélnek. /B. Kovács András: Negyven éve szabadultak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
2004. szeptember 21.
Gub Jenő /sz. Szováta, 1929/ volt helyettes tanár, címzetes tanár és iskolaigazgató. Biológia-földrajz szakos tanári oklevelét a kolozsvári egyetemen szerezte. 1964 óta mindvégig szülővárosában tanított, forma szerinti 1989-es nyugdíjazásáig. Gub Jenő két évtizedes kitartó munkával öt kötetbe gyűjtötte össze és adta ki a Sóvidék embereinek az élő és élettelen természetre vonatkozó ismereteit, néphagyományait. (Erdő- mező növényei a Sóvidéken; Erdő- mező állatai a Sóvidéken; Háziállataink dicsérete; Kertek-mezők termesztett növényei a Sóvidéken; Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken.) Szakterülete: az etnobotanika és az etnozoológia. Újabb könyve szólásokat tartalmaz: Üres kalász fenn hordja a fejét. Székelyföldi szólásmondások, közmondások, találós kérdések, mondókák, rigmusok, táncszók, húsvéti locsolóversek, székelykapu-feliratok /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/. /B. D.: A gyűjtőmunka hasznos hordaléka. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./
2004. szeptember 21.
A vajdasági magyar szervezetek az elmúlt fél évben közel 300 magyarellenes kilengést jegyeztek fel a Vajdaságban. Magyar fiatalok megverése, temetők és műemlékek megrongálása vagy katolikus és református templomok meggyalázása tartozik ide. A fizikai bántalmazás leginkább a fiatalokat éri. Mivel ez a korosztály a legmozgékonyabb, őket lehet legkönnyebben rábírni, hogy elhagyják szülőföldjüket és Magyarországra meneküljenek. Bár a cselekmények eltérő súlyúak és jellegűek, közös vonásuk, hogy egyetlenegy esetben sem talált felelőst a rendőrség, és a helyi hatóságok egyetlenegy esetben sem jutottak el a bírósági eljárásig. És bár a volt Jugoszláviában számos hasonló incidens történt a különféle etnikai háborúk kitörése előtt, a szerbiai sajtó minden egyes esetben igyekszik elkenni az ügyeket. /Szomorú mérleg. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./
2004. szeptember 22.
A verespataki aranybánya-beruházás ügyében Magyarországnak a nemzetközi jog eszközeivel kell fellépnie – jelentette ki az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szept. 21-i budapesti ülésén Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. /Magyar fellépés a verespataki bánya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az erdélyi történelmi egyházaktól és az RMDSZ ügyvezető elnökségétől közleményben kérte, hogy az előválasztások ellenőrzésébe vonják be az egyházak laikus tisztségviselőit. Az EMK az előválasztásokra a következő politikusokat jelöli: Sógor Csaba református lelkipásztort a Hargita megyei, illetve Kincses Előd ügyvédet Maros megyei szenátori helyre, és Kerekes Károly jogászt Maros megyei képviselői helyre. /Legyenek egyháziak a megfigyelők! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2004. szeptember 22.
A kormánynak szándékában áll egyeztetéseket tartani a kettős állampolgárság ügyében, hiszen annak esetleges bevezetése egy sor kérdést vet fel, amelyet újra kell gondolni és szabályozni – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő szept. 21-én Budapesten. Hozzátette: a szabályozás nyilvánvalóan nem lehet diszkriminatív és egy sor kérdés általános rendezését igényli. Kitért arra is, hogy sok esetben kétoldalú megállapodásokat is módosítani kell emiatt. Kovács László külügyminiszter a parlamentben beszélt azokról a tisztázatlan kérdésekről, amelyeket a népszavazás felvet, így arról, milyen jogosítványok járnak az így megadott állampolgársággal, vagy meglesz-e ebben a kérdésben a négy párt konszenzusa. /Kettős állampolgárság: egy sor kérdés tisztázatlan. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Továbbra is tisztázatlan Fazakas László margittai református lelkész múltja. „Nem vagyok büszke az 1989 előtti múltamra, de az biztos, hogy nincsen szégyellnivalóm” – jelentette ki Fazakas László margittai lelkész. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székére és az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelöltségére egyaránt pályázó tiszteletessel az átvilágító bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru tudatta: a bizottság szerint „nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet”. Ezzel a levéllel a bizottság a négy évvel ezelőtti döntését változtatta meg. Akkor azt állapította meg, hogy az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelölt-listáján befutó helyen szereplő lelkész együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Fazakas mindvégig elutasította az ellene felhozott vádakat. Markó Béla visszalépésre szólította fel, ennek ellenére a lelkész 2000 novemberében átvette parlamenti mandátumát, és csak néhány hét múlva mondott le a képviselőségről. Csendes László, a bizottság tagja kijelentette, a korábbi döntésük alapjául szolgáló valamennyi dokumentum ma is megvan, és ma is érvényes, de a lelkész olyan kiegészítő információkkal szolgált, amelyek árnyalták a róla alkotott képet, és indokolttá tették a besorolás megváltoztatását. A református egyház berkeiben nem okozott osztatlan lelkesedést Fazakas László újabb besorolása. „Ez azt jelenti, hogy tovább működik” – jelentette ki egy lelkésztársa, aki diákévei alatt a teológiai bentlakásban Fazakas szobatársa volt. Elmondta, hogy egyszer félig-meddig tetten érte Fazakast. Fazakas írógépen írt valamit, az indigón jól olvasható volt az írás címe: Tájékoztató feljegyzés. Erről akkor megkérdezték Fazakast, de kitérő válaszokat adott. Az újságíró kérdésére, hogy aláírt-e besúgói nyilatkozatot, Fazakas nem felelt. /Gazda Árpád: Besúgó volt-e a püspök- és képviselőjelölt? = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Egy májusban megjelent sürgősségi kormányrendelet alapján az ingatlan-nyilvántartás egész rendszerét kívánják átszervezni Romániában. A sürgősségi kormányrendelet valójában az 1996-ban hozott 7-es számú törvény módosítása, amely már közel egy évtizede a föld- és ingatlan-nyilvántartás egységesítésének leple alatt a csak Erdélyben, Bukovinában és néhány kisebb óromániai régióban létező telekkönyvi rendszer ,,átszabását” irányozta elő. A jogszabály indoklásában az EU-csatlakozás kapcsán vállalt kötelezettségekre hivatkoznak. Miért kell ilyen hirtelen egy közel két évszázados múltra visszatekintő erdélyi intézményt néhány hónap alatt átalakítani? A telekkönyvi rendszer nemcsak ingatlan-nyilvántartás, hanem olyan hiteles rendszer, amely történetiségében is követi a tulajdonviszonyok alakulását. Most ezt a rendszert akarják megszüntetni. Kovászna megyében Felician Ursache hivatalvezető mellőzte a személyes és az etnikai szempontokat. Hírek szerint tizennégy magyar alkalmazott került az utcára. /Ferencz Csaba: Veszélyben a telekkönyvi rendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Ha a hó lehull, nagy bajban lesznek az előadásokkal, ismertette helyzetüket Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. Marosvásárhely büszkeségéről, az ország egyik legszebb színházépületéről van szó: a színpadra beesik az eső. Százmilliárd körüli összeg kellene a felújításhoz és 29 milliárd a színház összköltségvetése (ez Bukarestben egy-két előadás anyagi háttere). A polgármesteri hivatal nem hajlandó segíteni, mert az épület nem a városé. /Nagy Botond: A Kabriószínház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Nagyszebenben az új tanévben megmaradt a magyar óvoda, az általános iskola alsó és felső tagozata és a líceum egyaránt. Azonban maroknyian képviselik a magyar nyelvű közoktatást: 15 óvodás, 18 elemis – 2 osztályban, 36 V–VIII. osztályos, 25 középiskolás. A kilencedik osztályba iratkozott négy tanuló nem volt elegendő ahhoz, hogy magyar osztály alakuljon. A harcok tovább folynak azért, hogy "félmagyar" osztályba járjanak, vagyis a magyarul tanulandó tantárgyakat magyarul. A nagyszebeni iskola magyar osztályai fennmaradásához hozzájárul az RMDSZ mikrobusza, amely már több mint hat éve naponta hozza a környező falvak, városok diákjait. Idén megnyílt a református egyház bentlakása, melyben egyelőre hat diák kap szállást. Vízaknán már 32 óvodással foglalkozik az óvónő, az elemiben pedig 10 gyermek tanul magyarul. Bürkösön hat éve sikerült újraindítani a magyar nyelvű oktatást. Hat gyerek jár most iskolába, nyugdíjas tanítónőjük pedig több mint 50 km-ről ingázik azért, hogy anyanyelvükön tanulhassanak gyerekeink. Mihályfalván 10 gyerekkel működik a már 2 éve beindított magyar nyelvű óvoda. Idéntől elemi osztály is indulhatott volna, de egy szülő visszalépett, így a régi álom nem valósulhatott meg. Oltszakadáton 4 tanulóval működik az I–IV. osztály. /Mitrica Sanja, Szombatfalvi Török Réka: Nagyszeben. Harc a "félmagyar" osztályért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Magyar-magyar viszályt vetít előre a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügye, mivel a Magyarok Világszövetsége minden hatástanulmány nélkül kikényszerítette a népszavazást egy olyan kérdésben, amelyben a magyar állampolgárok tájékozatlanok és megosztottak – írta Stanik István, az Erdélyi Riport főszerkesztője. A magyarországi magyarok többsége nem ismeri érdemben a határon túli magyarok problémáit, a kettős állampolgárság bevezetésének következményeiről pedig leginkább azt gondolja, hogy azon a kevésen, amit a magyar állam biztosítani tud polgárainak, a mostaninál több embernek kell majd osztoznia. /Erdélyi Riport (Nagyvárad), szept. 21./
2004. szeptember 22.
Magyarózdi általános iskolája augusztustól a település neves szülöttének, Horváth Istvánnak a nevét viseli. Külföldiek adományokkal is segítették a faluban élőket. Holland támogatással tanszereket, füzeteket, didaktikai eszközöket vásároltak és felújítást végeztek az iskolákban, mondta el Ferenczi Margit iskolaigazgató, aki immár hatodik éve vezeti a magyarbükkösin kívül Magyarózd, Gombostelke és Lándor iskoláját. Jelenleg a négy iskolában öt tanítónőt, négy óvónőt és tíz tanárt foglalkoztatnak. Magyarbükkösön 13 gyerekkel indul egy egy-négyes magyar tagozatú osztály, illetve 30-cal az öt-nyolc osztály román és magyar tagozattal. Gombostelkén és Lándoron is alacsony az osztálylétszám, az idei tanévre az előbbi településen 12 óvodás és 8 egy-négy osztályos, az utóbbin pedig 11 óvodás és 14 kisiskolás iratkozott be. Magyarózdon sikerült két I-IV. osztályos csoportot indítani, az V-VIII. osztályba 15-en jelentkeztek. A nagy távolságok miatt kardoskodtak amellett, hogy minden településnek maradjon meg a saját iskolája. /Mészely Réka: Kevés gyerekkel, de működnek Magyarbükkös község iskolái. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Péterszabó Ilona régóta gyűjti szülőfaluja, az Arad megyei Tornya falumonográfiájához az anyagot. Keserűen állapította meg, hogy helyi lakosság – nemzetiségre való tekintet nélkül – képtelen fölébredni csipkerózsika álmából, s megrekedt a személyiségpusztító szürkeségben. Nem fogtak össze, nincs egyetlen képviselőjük sem a pécskai városi tanácsban, amelyhez tartoznak, az egykori középületek eltűnnek, a közkutak nem működnek, az egyetlen parkban derékig ér a gyom, a kultúrotthont csak lakodalmakra veszik igénybe. Közöny, nemtörődömség, igénytelenség… Nem akad egy pap, orvos, tanár vagy bárki, aki fáklyavivője lenne a közösségnek. Egy kétgyermekes magyar család mindkét gyermekét egyszerre íratta az első osztályba, de mivel a településen már jó pár éve megszűnt a magyar oktatás, az újrakezdéshez minimum hét gyermekre volt szükség. Hónapokon keresztül győzködték a magyar szülőtársakat, adják ők is magyar osztályba gyermeküket. Egyik nap volt elég gyermek, másnapra már nem. A szülők ilyen-olyan nyomásnak, zsarolásnak engedve, megmásították szavukat. Az igazgató kiutalt a magyar osztálynak egy termet, majd visszavette azt. A helyi román pópa követelte a románok jogainak tiszteletben tartását, később hízelegve megpróbálta átédesgetni a román osztályba a magyar tanítónőt. Végül a tanfelügyelőség munkatársai kiszálltak a helyszínre, és megindulhatott a magyar osztály. /Péterszabó Ilona: A kálvária egy iskolapéldája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
2004. szeptember 22.
Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület őszi rendezvénysorozatát Gyulai Nagy Margit és Albert Sándor képzőművészek közös tárlatával indítja szept. 24-én a Reménység Házában. /Tárlatnyitó Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
