A Királyhágómelléki Református Egyházkerület oktatási főtanácsosa, Tolnay István is úgy látja: a felekezeti oktatást és annak állami finanszírozását nem a felekezeti törvényben, hanem külön jogszabályban, illetőleg az oktatási törvény külön fejezetében kell rögzíteni. Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága tagjának szerint az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak által közösen kidolgozott oktatási törvénytervezet 26 cikkelyéből az oktatási tárca 20-at már elfogadott, és saját törvénytervezetébe foglalt. Iskola (oszt. száma/ összlétszám): Segítő Mária Róm. Kat. Teológiai Gimnázium, Csíkszereda 13/356; Árpádházi Szt. Erzsébet Róm. Kat. Teol. Gimn., Gyimesfelsőlok 15/370; Gróf Majláth Gusztáv Kollégium, Gyulafehérvár 4/100; Nagy Mózes Gimnázium, Kézdivásárhely 1/16; Hám János Róm. Kat. Gimnázium, Szatmárnémeti 12/339; Szt. László Róm. Katolikus Gimnázium, Nagyvárad 8/254; Bolyai Farkas Gimnázium, Marosvásárhely 1/19; Római Katolikus Teológiai Gimnázium, Kolozsvár 5/130; Gerhardinum Róm. Kat. Líceum, Temesvár, román tannyelvű 4/112; Gerhardinum Róm. Kat. Gimn., Temesvár, magyar tannyelvű 4/53; Lóránffy Zsuzsanna Református Gimnázium, Nagyvárad 13/345. Óvodák a Királyhágómelléki Ref. Egyházkerületben 9/192; Református Gimnázium, Szatmárnémeti 19/497; Wesselényi Miklós Kollégium, Zilah 12/319; Református Kollégium Kézdivásárhely 8/211; Református Kollégium, Kolozsvár 10/268; Református Kollégium, Marosvásárhely 8/234; Református Kollégium, Nagyenyed 3/64; Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy 8/217; Baczkamadarasi Kis Gergely Ref. Koll., Székelyudvarhely 8/225; Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr 6/136; János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár 8/200 /Benkő Levente: Konszenzus a felekezeti oktatás ügyében? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontnak ma sincs önálló épülete, az Országos Restitúciós Bizottság által visszaszolgáltatott öt ingatlan közül ez az épület válik leghamarabb szabaddá. Az épületet mostanáig az 1–es Számú Általános Iskola használta, jelenleg pedig kőművesek dolgoznak. Az épület egy részének a felújítására a termek felszabadulása után kerül sor. Visnyai Csaba, a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpont igazgatója olyan iskolának az igazgatója, amelynek nincs önálló épülete. Reméli, hogy egy varróosztályt és a számítástechnikai labort átköltöztethetik a Zárda épületébe. /Boros Ernő: Két éven belül a katolikus líceumé a volt Zárda iskola épülete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./
2004. november 12.
A Szentmárton Napok nyitórendezvényeként vendégszerepelt nov. 10-én Csíkszentmártonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíki Területi RMDSZ karavánja keretében az együttes eddig tíz előadást tartott a csíki falvakban. Ráduly Róbert Területi RMDSZ elnök az RMDSZ politikusai nevében elnézést kért azért, hogy nem mindig úgy döntöttek a politikusok, ahogy azt elképzelték volna. Csíkkozmáson a helyi közösség erejéből felújított, modern kultúrotthonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése is rendhagyó volt, hiszen a hangosító berendezés meghibásodása következtében a közönség a táncok mellett a népdalok szövegeit is élvezhette. Az előadáson az együttes tagjai rímbe is szedték gondolatikat: tulipánra sok stampilla/ kormányfő lesz Markó Béla. /(Daczó Dénes): „Tulipánra sok stampilla”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 12.
Brailán a belvárosban van a református templom. Hegyi Mózes egykori brailai pap 1937-ben adta ki Végvár című könyvecskéjét a helyi református egyház fennállásának 75. évfordulója alkalmából. Hegyi Mózes részletesen megadta, hogy melyik esztendőben hány fiatal tanult a helyi magyar iskolában. Az 1887-88-as tanévben nem kevesebben, mint 126-an jártak oda. A brailai református templom, 1892-ben épült. Azonban megfogyatkozott és megöregedett a helyi magyar közösség. A reformátusok templomát immár az itteni román pünkösdisták használják, alkalomszerűen továbbra is helyük van benne a reformátusoknak. /Sike Lajos: Vendégségben a regáti magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 12.
A sokoldalú szobrász Lövith Egon nov. 10-én grafikusként mutatkozott be Kolozsváron, a főtéri Kisgalériában. Kisgrafikákkal, amelyeket bagatelleknek nevez. /Németh Júlia: Bagatelles. Lövith Egon kisgrafikái a Kisgalériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
Nov. 10-én Kolozsváron, a Tranzit Házban bemutatták Fischer István Németországban élő erdélyi származású filmrendező Rémálmok nyomában című alkotását, amely a Désről 1946-ban Ábrahám Adolf névvel Amerikába került, és ott neves történész-politológussá vált Randolph L. Braham professzor portréfilmje. A képsorok sorra vették Braham professzor életének legfontosabb állomásait. Désen az egykori zsidónegyedet, a szülői házat, a magyarok 1940-es bevonulását, a cionista szervezkedéseket, Auschwitzot (családjából sokan pusztultak el a vészkorszakban). 1946-ban Amerikába távozott. Randolph L. Braham a holokauszt-kutatás nemzetközileg elismert alakja. /Ö. I. B.: Rémálmok nyomában – Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
Képzőművészeti tárlattal kezdte idei évadját Tordán a Népfőiskola. A tordai Petőfi Társaság IKE galériájában Gligor Mihaela és Labancz Lóránt tordai képzőművészek festményei, szőttesei tekinthetők meg. A tárlatmegnyitón Nagy Albert, a tordai Petőfi Társaság elnöke köszöntötte a közönséget, majd Suba László képzőművész méltatta a kiállított munkákat. Labancz Lóránt elmondta, hogy több hónapon át készíti faliszőnyegeit. /Ladányi Emese Kinga: Évadkezdés a tordai Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
Nyolcadik alkalommal szervezte meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivált a Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány a vidék adatközlő táncosai, énekesei és zenészei számára. A múlt hét végi rendezvényen a buzai hagyományőrző zenekar és a szamosújvári Sóvirág zenélt. 76 énekes, táncos és zenész lépett közönség elé. /Értéket őriz a Mezőségi Népzene és Néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
A X. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár zsűrije díjazta a vásár legszebb könyveit. Az első díjat Kányádi Sándor 75. éves születésnapjára kiadott: Noé bárkája felé című verseskötete (illusztrálta: Deák Ferenc, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda), míg a második díjat Domokos Géza: Apályban. Napló – ezerkilencszáznyolcvannyolc (borító- és könyvterv Hajdú Áron igazgató, nyomtatta a csíkszeredai Alutus nyomda) című könyv kapta. /Legszebb Könyv – 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 12.
Nov. 10-ére tűzték ki a tárgyalást a gyergyószentmiklósi bíróságon, amelyben Melles Elődöt, Ferencz Károlyt és Ferencz Dénest „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen”, valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen” vétkekkel vádolta az ügyészség. A tárgyaláson Melles Előd nem jelent meg, jelen volt Ferencz Károly és több tanú Gyergyószárhegyről. A tárgyalást 2005. jan. 12-ére halasztották. /A tárgyalást elhalasztották. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 12.
Az iskolai könyvtárak könyvtáros-találkozóját szervezte meg Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum könyvtárosa. Háromszéken kilencvenkét iskolai könyvtár működik, harminckettőben dolgozik teljes, illetve fél állású könyvtáros, a többiben önkéntesek szolgálják ki az olvasókat. Idén huszonhárman tettek képesítő szakvizsgát. A találkozón szó esett az iskolai könyvtárak informatizálásának szükségességéről is. /(fekete): Iskolai könyvtárosok egymás között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2004. november 12.
Másfél hónapig volt jelen a romániai magyar sajtópiacon A Nap című, Csíkszerdában és Bukarestben szerkesztett napilap, a bukaresti román Ziua című lap magyar nyelvű kiadása. Nov. 10-től – anyagi források hiányára hivatkozva – beszüntette megjelenését. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2004. november 13.
Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. november 13.
A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) hatástanulmánya szerint a kettős állampolgárság bevezetése és a határon túli magyarok esetleges áttelepülése nem kiadásokat, hanem többletbevételt jelentenének a magyar költségvetésnek – jelentette ki Patrubány Miklós elnök nov. 12-én a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) helyszínén, a Béla király úti kormányrezidenciánál tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján. "Sajnos, a Máért összehívásáért felelős miniszterelnök nem tartotta fontosnak, hogy a kettős állampolgárságot kezdeményező szervezet elnökét meghívják” – mondta Patrubány. A Fidesz összesen 3,5 millió példányban minden magyar háztartásba eljuttatja szórólapját, amellyel igen szavazatra buzdít a kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazáson. "A népszavazás kérdése politikai megmérettetés és lépcsőfok, amelyben nem könnyű tisztán és világosan látni" – jelentette ki Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője, közölve, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizáció kérdésében is nemmel kell voksolni, "mert ha igent mondanánk, az a múltról szólna". /Megkezdődött Budapesten a Máért VIII. ülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./
2004. november 13.
A Magyar Állandó Értekezlet teljességgel egyértelművé tette, hogy az MSZP és az SZDSZ a magyar történelem ,,szégyenletes és gyalázatos históriák” fejezetébe sorolandó álláspontja a parlamenti pártok közül nem csak a Fidesz – MDF igenpárti eltökéltségébe ütközik, hanem a határon kívüli pártok és szövetségek véleményének határozott akaratába is, állapította meg Sylvester Lajos. Tisztázódott, hogy a kettős állampolgárság Európában közismert, bevett gyakorlat és jogszerű. /Sylvester Lajos: Szülőföldünk a Kárpát-medence. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2004. november 13.
Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: megdöbbentette néhány magyarországi kormánypárti vezető politikusnak az utóbbi időben a népszavazás kapcsán elhangzott kijelentése. Emiatt Hiller István magyar miniszter, MSZP-pártelnök sepsiszentgyörgyi látogatásán sem akart részt venni. Mégis úgy döntött, hogy személyesen, szóban fog tiltakozni. Végül is Hiller látogatása elmaradt. /Hecser Zoltán: A társadalomfejlesztésről, az együvé tartozásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/
2004. november 13.
A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2004. november 13.
Nem tartja korszerű megoldásnak a mai Európában a kettős állampolgárság intézményét Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, aki szerint a szlovákiai magyarok jogait kellő mértékben és európai színvonalon szavatolják a Szlovák Köztársaság törvényei, ráadásul már ők is uniós polgárok. A román politikusok rendkívül óvatosan foglalkoztak a kettős állampolgárságról folyó magyarországi vitával – derül ki a Népszabadság összeállításából. Adrian Nastase kormánya mindeddig nem fogalmazta meg az erdélyi magyarok tömeges magyar állampolgárrá válásával kapcsolatos álláspontját. Románia csaknem egymillió román etnikumú moldvai állampolgárnak adott román állampolgárságot. Az ügy technikai részét kormányrendelettel szabályozták. Az ukrajnai, azaz észak-bukovinai románoknak nem adott Románia kettős állampolgárságot, mert az ukrán alkotmány ezt tiltja. /Hallgatnak a "szomszédok". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Politikai akarat hiányában teljesen mindegy a népszavazás eredménye. A mostani magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy "nem"-mel szavazzon a lakosság. Ezért hiú reményeket csak ne tápláljon senki. Magyarországon sokaknak fogalmuk sincs arról, hogy Erdélyben másfél millió magyar él, aki kettős elnyomatása ellenére is vállalta magyarságát. /B. É.: Magyar vagy nem magyar? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és erdélyi barátaimmal – akik Kárpát-medencei össznemzetben gondolkozunk a Szent Korona közjogi fennhatósága szellemében, és akik szellemi örökösei vagyunk Szabó Dezső, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula íróinknak – egybehangzóan aggódunk Magyarország jövőjéért – írta a kolozsvári dr. Újvári Ferenc. /Dr. Újvári Ferenc: Magyar jóvátételt! = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Asztalos Lajosnak a Szabadság nov. 8-i számában megjelent írásával /Szavazás a kettős állampolgárságról – harangfélreveréssel kíséri az MSZP, az SZDSZ/ kapcsolatban egy magyarországi olvasó megjegyezte, hogy írásának hangvétele (elvtársozás, pufajkázás) ma már csak magyar szélsőjobb sajtó sajátossága. Az olvasó mindkét nagy párttól távolságot tartva vívódik a kérdésen. /Pattermanné Farkas Györgyi, Magyarország: Racionális döntés a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Egy Erdélyből Magyarországra áttelepült magyar szólt hozzá: nagyon szeretné, hogy minden Magyarországon kívül élő magyarnak megadnák a magyar állampolgárságot. Szerinte a vállalkozások jó része Erdélyből áttelepült magyarok kezében van, mert nem ültek karba tett kézzel, hanem a saját erőből erősödtek meg. A kommunista, begyepesedett gondolkodásúakkal van baj, akik azt hiszik, hogy a zsebükből kell fizetni a külhoni magyarok állampolgársága megadásának költségeit és következményeit. /Gondosch János, Budapest: Erdélyi magyarnak lenni Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Nov. 12-én kezdődött az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ által szervezett Nemzetközi Vegyészkonferencia. Az előadások helyszíne Kolozsváron a BBTE aulája, illetve a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Karának díszterme. /Vegyészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
A gyulafehérvári katolikus főegyházmegyei Caritas kiemelt figyelmet szentel a nehéz helyzetben lévő családoknak. Ennek jegyében sikerült október folyamán a trieri Caritas-szal közösen, egy határokon átívelő akciót megszerveznie: németországi gyerekek több mint 5000, tanfelszereléssel teli iskolástáskát gyűjtöttek és adományoztak a romániai szegény gyerekeknek. Az iskolástáskák a gyulafehérvári főegyházmegye területén a Caritas-kirendeltségek, a plébániai Caritas-csoportok közvetítésével jutottak el a szegény gyerekekhez. A szociális gondoskodás számos területén végzett kiemelkedő munkája alapján a gyulafehérvári Caritas 2004 szeptemberében elnyerte a közhasznú intézmény státust. /Fehér megye. Iskolatáska-gyűjtés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Sárpatakon a református templom 1928-ban épült, akkor több mint kétszáz református élt itt. Jelenleg már csak hárman vannak. Fehéregyháza református temploma az 1440-es években épült. Az 1848-as szabadságharc idején a kozákok felgyújtották a falut, akkor égett le a templom is. A templomot 1889-ben újjáépítették. Fehéregyháza falu lakóinak valamivel több mint húsz százaléka vallja magát magyarnak. Benefi Sándor lelkész elmondta, 1990-ben költözött Fehéregyházára, akkor a faluban 638-an vallották magukat magyar reformátusnak. A legújabb felmérések alapján mintegy százzal csökkent azóta a magyarok lélekszáma. A fiatalok zöme külföldön próbál elhelyezkedni: Magyarországon, Amerikában. A magyar óvoda idén egy tanerőssé esett vissza, az összevont elemi viszont még két pedagógussal működik. Fehéregyházán a három felekezet (a római katolikus, az unitárius, és a legnépesebb: a református) összesen 830 magyart számlál. A katolikusoknak imaházuk van, az unitáriusoknak pedig nemrég sikerült templomot építeniük. Fehéregyházának van egy több mint százéves fúvószenekara és van gazdaköre is. Az Ispánkútnál álló Petőfi-emlékművet négy évvel ezelőtt felújították, de hiába. Ellenséges érzületűek mindig meggyalázzák. /Szabó Csaba: Szeptember végén Fehéregyházán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10., folyt.: nov. 13./
2004. november 13.
Pusztinán november 21-én lesz a Szent István-emlékmű ünnepélyes felavatása – tájékoztatott Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület titkára. Az emlékmű azt jelképezi, hogy a falu római katolikus csángómagyar népe első magyar királyunknak, a magyar nemzet mennyei patrónusának oltalmában áll – olvasható a meghívóban. Moldvában a történelem során öt templom ismeretes, amelynek patrónusa Szent István magyar király volt: Herló, Kickófalva, Magyarfalu, Pusztina és Szőlőhegy, de ma már csak a pusztinai templom és egyházközség áll Szent István oltalma alatt. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön – a Szent Istvánt ábrázoló mellszobron – a következő szöveg olvasható: SZENT ISTVÁN REX HUNGARORUM 975-1038; az alatta lévő oszlop elülső részén: SFINTE STEFANE ROAGA-TE PENTRU NOI – SZENT ISTVÁN KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK; az oszlop egyik oldalán: SEGÍTETT BARTOS MARCEL – PUSZTINAI SZENT ISTVÁN EGYESÜLET – BÁCSI ZOLI; az oszlop másik oldalán: EZEN FÁT FARAGTA GERGELY A PÓZÁS – ÁLLÍTOTTA LAKATOS DEMETER EGYESÜLET – MAGYAR KOLLÉGIUM ÉS ERŐSS JÓZSEF GAZDA CSALÁDJÁVAL – 2004. A meghívóban olvasható településismertető szerint Pusztinát az 1764. évi madéfalvi vérengzés elől, Erdélyből menekült székelyek alapították az 1770-es években. A bujdosók kezdetben a Pojána nevű félreeső határrészen laktak, csak fokozatosan, az 1800-as évek második felében költöztek a falu mai helyére. Első temploma 1780-ban épült Szent István magyar király tiszteletére, ezt 1830-ban megújították, 1848-ban leégett, de hamarosan újjáépítették. Ez a fából készült templomocska a mai orvosi rendelő helyén állt. Jelenlegi templomának 1937-ben szentelték az alapkövét és 1957-ben fejezték be az építését. Oltárképén látható, amint Szent István király felajánlja Szűz Máriának az országot jelképező magyar koronát. /(Guther M. Ilona): Szent István-emlékmű Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. november 13.
A gyülekezeti élet fellendítésén, a szomszédos települések közötti egyházi és személyes kapcsolatok elmélyítésén munkálkodnak Patóháza, Józsefháza, Apa és Szatmárgörbed református lelkipásztorai. Első lépésként felváltva hirdetnek majd igét advent vasárnapjain. A négy egyházközség hasonló helyzetben lévő, hasonló problémákkal küszködő kisgyülekezet. Aranyosmeggyesen 70 református él, ebbe a leányegyházközségbe a szatmárgörbedi lelkipásztor szolgál be. Szatmárgörbeden is mindössze 140 a református hívek száma. A józsefházai gyülekezet 150 lelkes. Patóházán az egyházközség tagjainak száma: 293. Apa a maga 300 egyháztagjával a környék legnagyobb református közössége. /Fodor István: Kapcsolatépítés fiatal lelkészek és szomszédos gyülekezetek között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./
2004. november 13.
Tizenhat évvel ezelőtt álmodta meg két tanár, Patek Máris és Lakatos Mihály az Őszi Szavalóversenyt, s azóta évről évre a költészet ünnepévé vált Gyergyószentmiklóson. Az idei, XVI. szavalóverseny volt az első, amelyet nem ők szerveztek: a tavaly mindkettőjüket a Salamon Ernő Gimnázium élére választották, s most átadták a stafétabotot, tanárkollegáikra bízva a szervezést. A versenyen kilenc középiskola diákjai versenyeztek. /Gál Éva Emese: A XVI. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. november 13.
A Heltai Alapítvány felelevenítette a First Exhibition néven indított tárlatok hagyományát. Nov. 12-én Andor Tamás nagykárolyi fiatal művészjelölt kapott lehetőséget a bemutatkozásra Kolozsváron: grafikáit, tusrajzait állította ki. /Farkas Imola: First Exhibition – Andor Tamás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
2004. november 13.
Nov. 5-én a bukaresti református egyház Koós Ferenc Körének az RMDSZ két közismert hargitai politikusa volt a vendége: Nagy Benedek történelemtanár és Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Nagy Benedek megörökítette életének 1956–1961 közötti krónikáját, bebörtönzésének történetét Egy sors volt ez is /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ címen. Nagy Benedek harmadéves kolozsvári egyetemi hallgató volt, amikor letartóztatták és koncepciós perben elítélték. A Koós Ferenc Körben Zsold Béla, a vendéglátó Calvineum templom lelkésze köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kelemen beszédében felvázolta az 1956-os magyar forradalom romániai visszhangját. Nagy Benedek elmondta, miért itt tartja könyvének bemutatóját: mert édesapja, dr. Nagy András a ’30-as években Bukarestben volt orvostanhallgató, ilyen minőségében egyike a Koós Ferenc Kör megalapítóinak. Nagy Benedek szerint nincs olyan romániai magyar intézmény, amely az egykori politikai elítéltek vallomásait összegyűjtené, hogy forrásként szolgáljanak mai és jövendő kutatók, írók számára. Sokan sírba vitték az emlékeiket. Tófalvi Zoltán és – tőle függetlenül – Páskándiné Sebők Anna saját kezdeményezésre összegyűjtötte, amit még lehetett, és közreadta tévében, nyomtatásban. Elszórtan jelentek meg visszaemlékezések, például Vastag Lajostól az utolsó órában, mert nemsokára elhunyt Amerikában, és közölt Dávid Gyula, Páll Lajos, Bartis Ferenc, Koczka György, Puskás Attila és számos pap. A Hargita Népe az évek során szóra bírta az elérhető, egykori politikai elítélteket. Új fejlemény, hogy a CNSAS (Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság) kérésre korabeli nyomozati és törvényszéki iratokat, titkos jelentéseket bocsát az egykori elítéltek és családtagjaik rendelkezésére, ezek újabb és újabb adalékokkal gazdagítják a korszak tényirodalmát. /Barabás István: Pennás börtön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 13/
