Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének nyílt levelet írt a testvérvárosok – Zalaegerszeg, Szeged, Baja, Kecskemét, Budapest XI. ker. – választópolgáraihoz, felkérve az anyaországi választókat, hogy szavazzanak IGEN-nel a kettős állampolgárságra. Kérésük jogos, írták, hiszen a trianoni katasztrófa őket szülőföldjükkel együtt szakította el az anyaországtól, saját akaratunk ellenére. /Nyílt levél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2004. november 19.
Új magyar nemzetpolitika belföldön és külföldön címmel zajlott Budapesten parlamenti vitanap nov. 17-én, egy nappal korábban pedig négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. A vita mutatta, hogy a magyarországi kormányzati és ellenzéki politikai erők nyilvánosság előtt képviselt álláspontja a MÁÉRT óta nem változott. /Guther M. Ilona: Nemzetpolitika ügyben. Megalázó és riasztó belháború. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 19.
A Magyarországi Unitárius Egyház valláserkölcsi felelőssége és kötelessége támogatni minden olyan kezdeményezést, mely segíti a határon túli magyarságot a nemzet egységesítése érdekében, áll a közleményükben. Lelkiismeretes döntésünktől függ, hogy a kettős állampolgárság megadásával fejezzük ki hivatalosan is egymáshoz való tartozásunkat, még akkor is, ha mindez anyagi áldozatokat követel. /Magyarországi Unitárius Egyház: igen december 5-én. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége nyílt levéllel fordult Gyurcsány Ferenchez miniszterelnökhöz és Hiller Istvánhoz, a Magyar Szocialista Párt elnökéhez. Döbbenettel értesültek arról, hogy felszólították híveiket, szavazzanak nemmel december 5-én a kettős állampolgárságról tartandó népszavazáson. Ennek a nemnek a valóságot nélkülöző tényekkel történő megindoklása megrökönyödést váltott ki bennük. Érthetetlen, hogy Magyarország két vezető politikusa egy ilyen nagy jelentőségű kérdésben a nemzet és Magyarország érdekei elé helyezi az olcsó szavazatszerző célokat, nem érdekli őket, hogy az elcsatolt területeken élő magyarok nem saját szándékukból kerültek abba a helyzetbe, amiben vannak; figyelmen kívül hagyják azt a tengernyi szenvedést, amiben részük volt, csupán amiatt, mert magyarok. Azzal érvelnek, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítja majd a szülőföldről való eltávozást. A szülőföldről való eltávozást nem a kettős állampolgárság segíti elő, hanem a kilátástalanság, a jogtalan bánásmód és a nyomor. A népszavazáson egy esetleges nem hosszú időre kettészakítaná a nemzetet. Jogosan éreznék úgy a határon túli magyarok, hogy Magyarország megtagadta őket. A svédországi magyarok kérik a jelenlegi álláspont felülbírálását. /Svédországi magyarok magyar vezetőkhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2004. november 19.
Rozsnyai Sándor ügyvéd, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara dékánja írt nyílt levelet Gyurcsány Ferenchez miniszterelnöknek. Azon kevés, határon túli magyar értelmiségi közé tartozik, írta, akik kezdetektől fogva a Magyarországon hatalomra jutott, baloldalinak számító kormány tagjait legalább olyan jó magyarnak tartották, mint az előző jobboldali kormányt és annak tagjait. Azonban a kettős állampolgárság lehetőségének megvonásával megvonják a határon túli magyaroktól még az erkölcsi együvé tartozás lehetőségét is. Ez olyan bűn, amely azokat igazolja, kiknek kezdettől fogva az volt a véleményük, hogy a magyar baloldal elhanyagolja a határon túli magyarokat. Ezért a bűnért a történelem előtt felelni fognak. /Nem lenne szabad e bűnt elkövetni (Nyílt levél Magyarország miniszterelnökéhez). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./
2004. november 19.
A határon túl élő magyarok ismét megalázva érzik magukat. Lehet, hogy a kettős állampolgárság évtizedek ügye nem a legideálisabb időszakban került terítékre, azonban ez nem menti a félretájékoztatásokat, hazugságokat, amelyekkel a kormányerők a magyarországi polgárokat butítják, írta Kilin Sándor, lap munkatársa. A szórólap azzal riogatja a magyarországiakat, hogy ha magyar állampolgárok lesznek a határon túliak, akkor helyettünk kell majd adót fizetni, az áttelepülők elfoglalják a munkahelyeket, lakásokat. Az MSZP Felelős döntés című kiadványát egy székelyudvarhelyi nyomdában készítették, másfél millió példányban. /Kilin Sándor: Szégyelljük magunkat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2004. november 19.
A második világháború utáni békekötéskor a román és magyar kommunista küldöttség úgy írta alá a versailles-i okmányokat, hogy abban egyetlen szót sem pazarolt az erdélyi (akkor még) több mint kétmilliós magyarságra. Aztán 1958-ban Kádár János marosvásárhelyi látogatásakor úgy beszélt, majd 1977-ben Nagyváradon is úgy tárgyalt a román pártfőtitkárral, mintha csupán egy néhány ezres magyarul beszélő csoportról lenne szó. S néhány éve az MSZP elnöke 23 millió román vendégmunkással riogatta a magyar választópolgárokat, amikor a státustörvény alkalmazásáról volt szó. Békésen meg is egyezett a két kormány, hogy a törvény kivesézett változatát fogadtatják el a magyar parlamenttel. Az MSZP azt javasolja választóinak, hogy a népszavazáskor nemmel szavazzanak a kettős állampolgárságra. Ujj János attól fél, hogy ezúttal is a határon túli magyarok lesznek a nagy vesztesek. /Ujj János: Megint vesztesek? = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2004. november 19.
- Ahogyan a történelemben, úgy ma is minden magyarnak, minden székelynek össze kell fognia: november 28-án ugyanis önmagunkról, eredményeink megőrzéséről, a kettős állampolgárságról, Székelyföld autonómiájáról döntünk – hangsúlyozta nov. 18-án Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje székelyföldi kampánykörútjának első napján. Markó mintegy 8 megyét érintő, több hetes kampánykörútját folytatva az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltjeinek társaságában számos székelyföldi település magyarságával találkozott. A székelyföldiek lelkesen fogadták a piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót, és a magyarság egységét jelképező RMDSZ ernyőt. – Az RMDSZ üzenete: Székelyföld, Erdély fellendítése – hangsúlyozták az RMDSZ vezetői a Székelykeresztúron tartott választási fórumon. /(Csernik Attila): RMDSZ-karaván a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 19.
Minden romániai magyar szavazatára szükség van ahhoz, hogy ez a közösség a jövőben is biztosíthassa képviseletét a román parlamentben – ezt fogalmazta meg nov. 18-án közzétett felhívásában tizenhét vezető erdélyi értelmiségi. A dokumentumot Ágoston Hugó, Dávid Gyula, Domokos Géza, Egyed Péter, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Parászka Miklós, Sütő András, Székedi Ferenc és Varga Gábor írta alá. "Egy erősen központosított országban, ahol a politikai mentalitások és cselekvésmódok többsége is erősen centralizált, a jelenlét a parlament döntéshozó folyamatában – az ehhez tartozó intézményrendszert is figyelembe véve – különösképpen nélkülözhetetlen" – állapítják meg az aláírók, hangsúlyozva, hogy ehhez minden magyar szavazatra szükség van. "Lehetnek közöttünk véleménykülönbségek világnézeti, politikai, magatartásbeli kérdésekben, beleértve az RMDSZ eddigi politikai gyakorlatának megítélését is" – fejtik ki a dokumentum szerzői, de hozzáfűzik: most nem egyszerűen az egyik vagy a másik politikai álláspontra, hanem az érdekképviseleti szövetség egészére, az erdélyi magyarság érdekvédelmének további lehetőségére és folyamatos érvényesítésére kell szavazni. /Értelmiségiek felszólítása a szavazásra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
Szilágyi Pál, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora írásában kiállt az RMDSZ, az egységes fellépés mellett. Amennyiben kimaradnának a törvényhozásból, az nehéz helyzetbe hozná a magyarságot, és tragikus helyzet alakulna ki Erdélyben a magyar kisebbség megmaradása szempontjából. /Szilágyi Pál: Az egységes fellépés az esélyünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
Újabb feljelentést tett a Nagy-Románia Párt a Központi Választási Bizottságnál amiatt, hogy az RMDSZ Magyarország színeit használja a kampányanyagaiban. A szélsőségesen nacionalista párt Kolozs megyei szervezetének vezetőit ezúttal a tévében sugárzott kampányklip zavarja, ugyanis véleményük szerint ebben is megjelenik a piros-fehér-zöld színkombináció. A párt azt kéri, hogy tiltsák be a szóban forgó kampányanyag sugárzását, és büntessék meg a szövetséget. – Az OAT hallgat, amikor lábbal tiporják az alkotmányt, bezzeg egy helyi tévéállomást megbüntettek amiatt, hogy én egy adásban az RMDSZ-ről, Románia Al-Kaidájáról beszéltem – mondta felháborodva Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester. /Újabb nagy-Romániás feljelentés az RMDSZ ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
Albert Álmos, a Háromszéki RMDSZ elnöke közölte, hogy a megyei szervezet törvénytervezetet dolgoz ki a Székelyföld elnevezés hivatalos használatával kapcsolatban. Horia Grama Kovászna megyei prefektus válaszában kijelentette, hogy a Székelyföld feliratú névtáblák elhelyezése törvénytelen. Felhívást intézett mindazokhoz, akik választási kampányt folytatnak, hogy tartsák tiszteletben a hatályos törvényeket. /Törvénytervezet a Székelyföld név hivatalos használatáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./ Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke kijelentette, hogy a megyei szervezet traktorral dönti majd le a Székelyföld feliratú névtáblákat, amelyek elhelyezését az RMDSZ tervezi, és ha kell, Románföld feliratú táblákat állít fel. A Kovászna megyei SZDP elnöke elmondta, a névtáblák nem fognak közterületen állni, legfeljebb egy fél óráig. /Traktorral döntik ki a Székelyföld- névtáblákat? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./
2004. november 19.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő nov. 16-i parlamenti felszólalásában rövid történeti áttekintést nyújtott a székelység autonómiájáról a letűnt századokban, majd kitért Székelyföld mostani területi autonómia-igényének okaira. Elvártam volna, mondta, hogy a Népi Akció Pártja, ha már listáin indulnak magyar jelöltek, MPSZ-tagok, nyíltan vállalja fel azt az autonómia-programot. Azonban hivatalos programjában sehol nem szerepel Székelyföld autonómiája. Garda Dezső hangsúlyozta, autonómiát csakis egy magyar politikai érdekképviselet tud kiharcolni. A képviselő felszólította Székelyföld lakosságát, hogy szavazzon az RMDSZ-re. /Gál Éva Emese: Román pártok reménye: Hargita megyét képviselhetik, ha kiesik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 19.
Aggodalmak merültek fel az új román tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A jogszabály értelmében a kevéssé hatékony vidéki kisiskolák helyett kistérségi iskolaközpontokat alakítanak ki. Szórványban az a veszély fenyeget, hogy a magyar iskolák román tanintézmények tagiskoláivá válnak. A bihari Micske nem egyedüli, de jellegzetes példája a törvényből fakadó dilemmának a faluközi „kényszerházasságok" miatt. Bihar még nem került a tanügyi törvényt alkalmazó megyék közé. Micskén attól félnek, hogy a színmagyar falu iskoláját jövőre vagy azután egybeolvaszthatják a román többségű Vámosláz község tanintézetével. Micske Miskolczy Károly Általános Iskolájának igazgatója, Hodgyai Edit 138 tanuló nevében kért segítséget. Micskén valamennyi pedagógus képzett, az iskolában fakultatív néptáncoktatás folyik, és a Görböc együttes tagjaivá válhatnak az ügyes lábú fiatalok. Micskén hagyományőrző falunapokat szerveznek, táncháztalálkozót, monográfia és helyi újság született, a faluban felekezeti árvaház és református ifjúsági központ (a Timóteus-ház) működik. Romániában 1990-ben 245 ezren tanultak magyarul az óvodától a középiskoláig, az idén már csak 190 ezren. Több mint 50 ezerrel kevesebb a magyarul tanuló fiatal. Országosan megcsappant a gyermekek száma. Biztató jel, hogy az utóbbi években egyre többen adták magyar tagozatos iskolába gyermeküket. /Balla Tünde: Ha szorít az iskola, milyen lesz a vándorcipő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 19.
Nov. 12-13-án került sor Brassóban a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által tizenegyedik alkalommal megszervezett Bartalis János Szavalóversenyre. Az egyesület elnöke Házy Bakó Eszter elmondta, hogy az évek során erre a versenyre összesen 321 versmondó jelentkezett. Idén 35 versmondó jelent meg és két énekmondó is. A zsűri elnöke, Kozsik József színművész elmondta, hogy az idei verseny volt a legszínvonalasabb. /(tóásó áron zoltán): Bartalis János szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 19.
Bogdándon az iskola tanárai a diszkót, a televíziónézést ellensúlyozandó megpróbálnak tartalmas időtöltést ajánlani a diákok számára szombat esténként. A kötetlen beszélgetések, különféle foglalkozások iránt van érdeklődés. Az iskolaigazgató, Mészáros Lőrinc kezdte el „Nem tudhatom, másnak e táj mit jelent: nekem szülőhazám” című előadásával. A foglalkozások iránt meglepően nagy az érdeklődés, bár ez nem kötelező a tanulók számára. /Fodor István: Bogdándi iskola: tartalmas tevékenység a diszkó helyett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./
2004. november 19.
Nov. 17-én Lippán a Művelődési Házban kettős rendezvényre gyűltek össze szép számban a helybeli magyarok. A megjelenteket Czernák Ferenc helybeli RMDSZ-elnök köszöntötte, majd elszavalta Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című költeményét. A továbbiakban bemutatta az RMDSZ Arad megyei listáinak két vezetőjét, Király Andrást és Cziszter Kálmánt. Király András ismertette az RMDSZ választási programját. Cziszter Kálmán szenátorjelölt a gazdasági felemelkedés lehetőségét emelte ki. A találkozó második részében sor került az olvasókör ülésére, amelyen Simon Luca óvónő Petőfi Sándor életét, forradalmi és szerelmi költészetét ismertette, majd Czernák Ferenc elszavalt néhányat a költő legszebb verseiből. /(Balta): Sikeres találkozó, olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2004. november 19.
Jótékonysági koncerttel és képzőművészeti aukcióval támogatja parókiája építését a Bihar megyei Gyanta református egyházközsége. Az új papilak építésének gondolata összefügg az 1944. szept. 25-i gyantai vérengzéssel. A román hadsereg Tudor Vladimirescu hadosztályának katonái 43 helybéli magyar lakost és két magyar katonát mészároltak le, ekkor perzselték fel a református parókiát is. A vérengzés legfiatalabb áldozata a kétéves Antók Juliánna volt, legidősebb pedig a 71 éves Köteles István. A román nemzetiségű Togyinka Lajos az egyik szomszédos faluból nősült be Gyantára. Szólt a katonáknak, hogy ő román, erre kiállították a kivégzendők sorából. „De ott van a feleségem és a két gyermekem...” – próbálta menteni övéit az édesapa. „Ők is románok?” – kérdezték a katonák. „Nem, ők magyarok”. „Akkor ők ott maradnak” – hangzott a tiszt, Bride válasza. „Akkor visszaállok közéjük” – mondta Togyinka, és feleségével, valamint 17 és 13 éves fiával együtt őt is agyonlőtték. A történtek évtizedeken keresztül tabutémának számítottak, míg 2000-ben megszervezték az első megemlékezést a faluban. Idén a gyülekezet emléket állított a vérengzés áldozatainak, jelezte Soós József lelkész. A gyülekezet elhatározta: az 1944 őszén felperzselt parókiáját is újraépíti. Az 1900-as évek elején Gyantát még 1500-an lakták, a faluban ma 250 református, 20 baptista és 2-3 római katolikus él. /Benkő Levente: Gyanta, félelmek nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
Nov. 19-én mutatják be Temesváron Remus Georgescu karmester és zeneszerző Triade, egy kiállítás szobrai – zenekari tanulmány Jecza Péter szobraira című zeneművét, maga Remus Georgescu dirigálja alkotását. A hangverseny előtt megnyitják a koncertterem előcsarnokában Jecza Péter bronzszobrainak tárlatát. /(Sz. I.: Zene Jecza Péter szobraira. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
2004. november 19.
Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
Alig két hónapig jelet meg a Ziua bukaresti kap kiadása, a székelyföldi terjesztésre szánt magyar nyelvű napilap, A Nap. A lap hevesen támadta az RMDSZ jelöltjeit a parlamenti választási kampányban. Kállai László, A Nap főszerkesztője a lap megszűnése után megtagadott mindennemű nyilatkozatot. Ugyancsak tiszavirág életű volt az előző próbálkozás, a hetilapként megjelent A Nap, 1998. augusztusától 1999. szeptemberéig. /Albert Endre. Újra befellegzett A Nap-nak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 19./ Az A Nap szept. 13-tól nov. 9-ig jelent meg. A román tulajdonú, román irányítású lap kimúlása nem olyan nagy szomorúság számunkra, írta Gálfalvi Csaba. /Gálfalvi Csaba: Ha meghal A Nap. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 19./
2004. november 19.
Nyomtatásra kész a Szatmár Megyei Könyvtár állományában lévő XVII. századi könyvek katalógusa, melyben közel 1200 könyv leírása szerepel. Cordea Márta, a régi könyvek részlegének munkatársa állította össze a katalógust. A könyvtár 1998–ban elkészítette a XV. és a XVI. századi könyvek jegyzékét, abban a katalógusban 365 könyv címe szerepel. /Katalógus a XVII. század könyveiről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./
2004. november 19.
Megjelent Jeney Tóth Annamária Míves emberek a kincses Kolozsvárott – Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Füzetek 247. sz./. A Debrecenből indult kutató munkájának kiadását az ottani egyetem Történettudományi Intézete is támogatta. Jeney Tóth Annamária nemcsak a céhekre vonatkozó iratokkal, de adókönyvekkel, polgárkönyvekkel, tanácsi jegyzőkönyvekkel is foglalkozott, személyekre szűkített, komplex táblázatokat eredményező vizsgálatából kiderül, hogy ki milyen pozíciót foglalt el a társadalomban. /(Rostás-Péter Emese): Céhek az igazi kincses városban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 20.
A határon túli magyarság ügyéről és az egészségügyről a parlamentben kellene vitát folytatni, nem népszavazáson dönteni, rosszul feltett kérdésekre adott válasszal – mondta hatvani sajtótájékoztatóján Oláh Lajos, az MSZP pártigazgatója, hozzátéve: nem szabadna „pártpolitikává silányítani" ezeket a kérdéseket. Az MSZP szerint kettős nemmel kell szavazni december ötödikén – fogalmazott. Sós Tamás, Heves megyei MSZP pártelnök, országgyűlési képviselő. /December 5-én Mikulás-estet ünnepelnek? Az MSZP kitart a kettős nem mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Nov. 19-én Bukarestbe látogatott Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Persányi román kollégájával, Speranta Maria Ianculescuval megtartotta a magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság második találkozóját, és erről jegyzőkönyvet írtak alá. Románia és Magyarország ad-hoc szakbizottság keretében közösen készül felmérni a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén a lehetséges környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra – mondta Persányi Miklós. /Bukarestbe látogatott a magyar környezetvédelmi miniszter. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2004. november 20.
Kétnapos tisztújító küldöttgyűlés kezdődött a Magyarok Világszövetségénél (MVSZ) nov. 19-én Budapesten, a szervezet jelenlegi elnöke, Patrubány Miklós újrajelölteti magát. A gyűlésen a Kárpát-medencei és a Kárpát-medencén kívüli (korábban nyugatinak nevezett) régióból érkező tagok 100-100 küldöttet állíthatnak. A Kárpát-medencei régió elnöke Sárközy Csaba szombathelyi magyartanár, míg a Kárpát-medencén kívüli testület elnöke Pungor József Kanadában élő református lelkész lett. A régióelnökök személyét a nov. 20-i küldöttgyűlés erősíti meg. /Tisztújító küldöttgyűlés az MVSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./
2004. november 20.
Vekov Károly leszögezte a kettős állampolgárság vitáról, hogy a hivatalos magyar álláspont lemondott a határon túlra került magyarságról, nem akar tudomást szerezni arról, hogy az továbbra is a magyar nemzet részének tekinti magát. Régen is nehezményezték, rosszallták egyesek, hogy mit mind kell "magyarkodni". Hol világpolgárok, hol a világ proletárjai kerültek szembe a magyarokkal, írta Vekov Károly. Évtizedeken át folyt az agymosás a különböző izmusok és "korszerűségek" jegyében: nincs már szükség magyarságra, meghaladott ez a gondolkodásmód, maradi, nacionalista. A "határon túlinak" nevezett magyarság – hosszú szünet után – hovatartozását és szolidaritását szeretné újólag kifejezni, egyben a kettős állampolgársággal növelni biztonságérzetét. Van-e aki – magyarként – ezt a jogot megkérdőjelezi? /Vekov Károly: Magyarnak lenni… = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Európa számos országában létezik a kettős állampolgárság intézménye. Csehország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, kivételt képeznek azok a szlovákiai csehek, akik 1993-ban, Csehszlovákia kettészakadásakor fölvették a szlovák állampolgárságot. Őket akkoriban azonnal megfosztották cseh állampolgárságuktól, de egy 1997-es alkotmánybírósági határozat megadta nekik a jogot a kettős állampolgársághoz; ezt 1999-ben az állampolgársági törvény módosítása megerősítette. A szlovákiai csehek száma mintegy 50 ezer. Becslések szerint közülük 25 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Visszakaphatja cseh állampolgárságát – az eddigi állampolgárság elveszítése nélkül – az a Csehországból származó emigráns is, akit cseh (csehszlovák) állampolgárságától a kommunista rendszer idején, 1948. február 25. és 1990. március 28. között fosztottak meg a prágai hatóságok. E törvény alapján az Egyesült Államokban eddig mintegy 4000 ember kért cseh állampolgárságot. Ezekre a személyekre vonatkoztak a cseh restitúciós törvények is, tehát részt vehettek a kárpótlásban, és visszakérhették a kommunista rendszer által elkobzott vagyonukat is. Valamennyi kettős állampolgár rendelkezik választójoggal a csehországi parlamenti választásokon. Horvátország azonnal a függetlenség kikiáltása után, 1991-ban rögzítette alkotmányában, hogy a határon túli horvátokat megilleti a horvát állampolgárság. A kettős állampolgárság intézményének bevezetése nem okozott elvándorlást. A horvát állampolgárság megszerzéséhez nem kell előzőleg igényelni a letelepedési engedélyt, ugyanakkor a kettős állampolgárság szavazati joghoz is juttatja a kérelmezőt. Szerbiában hamarosan a parlament elé kerül a szerb kormány által nemrég elfogadott állampolgársági törvénytervezet. Ennek egyik jellegzetessége a kettős állampolgárság intézménye. A törvényelőkészítő szerint az új jogszabály nem akadályozza a kettős állampolgárság megszerzését, de más ország állampolgárságának megszerzése minden ország nemzeti törvényeitől is függ, illetve a Szerbiával kötött kétoldalú megállapodásoktól. Oroszországban a 2002-es orosz állampolgársági törvény értelmében külföldi állampolgárság megszerzése nem vonja maga után az orosz elvesztését. Moszkva ezeket a kettős állampolgárokat kizárólag oroszoknak tekinti, s ekként védelmezi őket külföldön. Az orosz állampolgárság megszerzéséhez viszont feltételül szabja a külföldiről való lemondást az Oroszországot lakhelyükül választók számára. Ez alól kivételt csak azok képeznek, akikre kettős állampolgársági megállapodás terjed ki. A Szovjetunió szétesése után Oroszországon kívül rekedt 20–22 millió orosz jelentős része új állam polgára lett. Moszkva csak Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal tudott egyezményt kötni a kettős állampolgárságról. Németországban az állampolgárságot alapvetően a származási elv határozza meg: bárhol született valaki, ha csak egyik szülője is német, akkor már maga is német polgár. 2000. január 1. óta a területi elv is érvényesül, korlátozottan. Amennyiben egy külföldi gyereke Németországban születik, megkaphatja a német állampolgárságot is, ha bármelyik szülő nyolc év óta jogszerűen tartózkodik Németországban, vagy a szülést megelőzően három évvel korlátlan időtartamra szóló tartózkodási engedélyre tett szert. A kettős állampolgárság azonban csak átmeneti: az érintettnek 23 éves életkoráig el kell döntenie, hogy melyik ország állampolgára akar lenni. Ausztriában az állampolgársági törvény csak kivételes esetekben engedélyezi a kettős állampolgárságot. Nagy-Britanniában az 1981-ben kelt törvény alapján két alapvető állampolgársági forma létezik. A legáltalánosabb a brit állampolgárság, amelynek feltétele, hogy az illető Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban szülessen brit állampolgárságú édesanyától, vagy törvényesen elismert édesapja brit állampolgár legyen. Ha ezek a feltételek megvannak, külföldi születés és lakhely esetén is általában megadják a brit állampolgárságot. Létezik emellett a "Brit Függő Területek állampolgársága" megjelölésű forma, amely a tengerentúli területeken – ezek összlakossága nem haladja meg a 180 ezret – élő személyekre vonatkozik. Az állampolgársági jogok szempontjából jelentős másik sajátos intézmény a Nemzetközösség, amelyeknek polgárai – csakúgy, mint a tengerentúli területekéi –, a brit választójogi törvény alapján a brit parlamenti választásokon is részt vehetnek, ha életvitelszerűen az Egyesült Királyságban élnek, automatikus nagy-britanniai letelepedési joguk azonban nincs. Ebben az összesen 54 tagállamot számláló, jórészt az egykori brit gyarmatokból álló országcsoportban ugyanúgy megtalálható Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Pakisztán és Banglades, mint Tuvalu, Nauru, Vanuatu, Kiribati és Tonga. Kivételes helyzetben van az Európai Unió egyik tagországa, az Ír Köztársaság is, amely ugyan nem tagja a Nemzetközösségnek, de Nagy-Britanniában vagy Észak-Írországban élő polgárai indulhatnak és szavazhatnak a brit parlamenti választásokon. Franciaország A francia jog nem követeli meg a francia állampolgárságot felvett külfölditől, hogy lemondjon az eredeti állampolgárságáról, illetve hogy a külföldi állampolgárságot felvett francia feladja a francia állampolgárságát, kivéve a nemzetközi megállapodásokban leírt eseteket. A szuverenitás elve értelmében Franciaország úgy tekinti a kettős állampolgárságú személyt, mint a francia állampolgársággal kapcsolatos jogok és kötelességek összességével felruházott állampolgárt, legyen szó franciáról, aki külföldi állampolgárságot nyert, vagy francia állampolgárságot nyert külföldiről. A kettős állampolgárságú francia azonban nem érvényesítheti francia állampolgárságát annak az államnak a szervei előtt, amelynek állampolgárságával szintén rendelkezik, ha éppen annak területén tartózkodik. A kettős állampolgársággal rendelkező francia számára a francia állampolgárság megszűnik: vagy automatikusan a nemzetközi megállapodások, illetve a felvett állampolgárság szerinti ország törvényei alapján, vagy a tartózkodási országban lévő konzulátuson tett lemondó nyilatkozattal. Portugália Az ibériai ország törvényei elismerik a kettős állampolgárság intézményét. A portugál állampolgárságot megszerző személynek, illetve a valamely külföldi államét fölvevő portugálnak csak abban az esetben kell lemondania egyik állampolgárságról, ha azt a másik állam törvénye kötelezően előírja. A portugál törvény nem tesz különbséget belföldi (anyaországi) és külföldi portugál állampolgár között. Külföldi személyek 10 évi portugáliai tartózkodás után kérvényezhetik a portugál állampolgárságot; a volt gyarmatokról érkezettek esetében ez az időtartam 6 év. A külföldön élő portugál, illetve kettős állampolgárok szavazati joggal bírnak, amennyiben állandó külhoni tartózkodásukat bejelentették az ottani portugál nagykövetségen, illetve konzulátuson. E bejelentés alapján vehetők ugyanis fel a választói névjegyzékbe. A külföldön élő portugál állampolgárok száma mintegy 4 millió; a legtöbben közülük Franciaországban, Brazíliában, Venezuelában, Kanadában és az USA-ban élnek. Az anyaországban csak parlamenti választásokon bírnak szavazati joggal. A 180 tagú lisszaboni törvényhozásba – a részvételi aránytól függetlenül – 4 képviselőt küldenek a külhonban élő portugálok. Románia A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont "felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal: nem indulhattak romániai választásokon, nem viselhettek közjogi hivatalt. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott moldovaiak száma eléri a félmilliót. (Arról a Moldováról van szó, amely a Prut és a Dnyeszter folyó között terül el – korábbi neve Besszarábia volt –, s amelyet a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Románia 1940-ben kénytelen volt átengedni a Szovjetuniónak.) Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Tavaly nyárig nem jelentek meg hivatalos adatok a román állampolgárságot is szerzett moldovai állampolgárokról, mivel egy évvel ezelőtt még a moldovai alkotmány tiltotta a többes állampolgárságot. A Moldovai Köztársaság azonban tavaly törvényben tette lehetővé ezt. Szlovákia Szlovákia jogrendjének egyetlen, állampolgárságot érintő törvényében sem fordul elő a "kettős állampolgárság" kifejezés. Sem az alkotmány, sem az állampolgárságról rendelkező 1993-as törvény, sem a határon túli szlovákok hazai jogállását szabályozó, 1997-ben hatályba lépett törvény nem írja le a kettős állampolgárság fogalmát. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Tekintet nélkül arra, hogy ennek a későbbiek során megfelelt-e vagy sem, a szlovák állampolgárság az ilyen kérelmezőnek megadható akkor, ha: szlovák állampolgárral kötött házasságot, vagy ha gazdasági, tudományos, kulturális, műszaki területen különleges jelentőségű érdemeket szerzett a Szlovák Köztársaságnak. Kedvező elbírálás alá esik az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy is, aki már kiváltotta a határon túli szlovák státusát bizonyító igazolványt. Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára az MTI érdeklődésére megerősítette: A kettős állampolgárság fogalma a szlovákiai jogrendben valóban nem jelenik meg, viszont az állampolgárság odaítélése során a kedvezményezett kategóriába sorolható kérelmezőnek nem kell teljesítenie azt a feltételt, hogy kilépjen azon állam kötelékéből, amelyhez a szlovák állampolgárság kérelmezésekor éppen tartozik. /A kettős állampolgárság intézménye néhány európai államban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2004. november 20.
Jakubinyi György érsek körlevelében felhívással fordult a katolikus hívéhez. Az egység jegyében minél erősebb képviseletet kell küldeni a törvényhozásba. Egységben kell maradni, nem kell engedni felelőtlen vezetők és egységbontó csoportosulások csábításának. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 20.
Varga Gábor arra emlékeztetett, milyen is volt 1989 előtt. Amikor a gyereket véresre verték, mert magyarul beszélt, amikor már a magyar újságokban is Oradeát írtak le, amikor egész Nagyváradon összesen két magyar középiskolai osztály létezett. Eltelt idestova 15 év, a nagyváradi állomáson ki van írva magyarul, hogy Nagyvárad, a Nagyváradi Állami Színház neve ki van írva magyarul, a polgármesteri hivatalban magyar feliratok vannak, magyarul lehet fogalmazványokat beadni. Mindezért nagy küzdelmet kellett folytatni napról napra, évről évre. Ezt az eredményt úgy tudta elérni az erdélyi magyarság, hogy egységes maradt. Azok, akik az egységet teszik kockára, azok Varga Gábor előtt nemzetárulók. Az RMDSZ-t lehet szidni, ő is szidja. Azonban az egység a romániai magyarság egyetlen értéke. /Varga Gábor, a Szabadalmi és Védjegyhivatal vezérigazgatója: Egység vagy felszámolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
