A Központi Restitúciós Bizottság (KRB) újabb ingatlanok visszaadásáról döntött, nyilatkozta Markó Attila helyettes államtitkár, a KRB RMDSZ-es alelnöke. A gyulafehérvári római katolikus érsekség 5 ingatlana esetében született elvi döntés, közülük is kiemelkedő a dési művelődési ház visszaadása, az Erdélyi Református Egyházkerület esetében pedig 2 ingatlan visszaadásáról, ezek egyike a szórványban nagy jelentőséggel bíró lupényi óvoda épülete. Ugyancsak nov. 30-án el fogadták 11, korábban elvi döntéssel már rendezett ingatlan végleges határozatát is. A listán 5 magyar ingatlan szerepel, valamennyi az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. /További egyházi ingatlanok sorsáról döntöttek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Kiírták az autonómiáról szóló népszavazást a háromszéki Nagybaconban 2005. április 3-ára, jelezte Bardocz Csaba polgármester a nagybaconi tanács határozatát. A község lakói a következő kérdésre szavaznak: „Nagybacon község lakosaként egyetért-e azzal, hogy szerves törvény révén létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási autonómiája, és akarja-e, hogy Nagybacon község ehhez az autonóm közigazgatási egységhez tartozzék?” Bardocz Csaba szerint a 4400 lakosú, nyolcvan százalékos magyar többségű község támogatja fogja Székelyföld területi autonómiáját. Nagybacon jegyzője, Oláh Veronka nem ért egyet a határozattal, szerinte a tanácsosok határozata Románia alkotmányának, valamint a büntető törvénykönyvnek is több szakaszába ütközik. Tanácsosok: igen, jegyző: nem. /G. E.: Tanácsosok: igen, jegyző: nem. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Gyergyószentmiklóson is határoztak, január 30-án szavaznak az autonómiáról. A városi tanács nov. 30-án egyhangúlag döntött a kiírásról. Gyergyóalfaluban és Gyergyóújfaluban december 19-én szavaznak autonómiakérdésben, Gyergyóditróban döntöttek a kiírásról, ám a népszavazás dátumáról még nem. Gyergyószárhegyen eddig kétszer próbálkoztak a napirendre tűzéssel, de mindeddig csupán elvi jóváhagyás született a kiírás támogatásáról. /Benkő Levente: Megvan a dátum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
A 15–28 éves korcsoporton belül 1991-től kezdve állandó jelleggel növekszik a tanulási migráció, ami azt jelenti, hogy egyre több diák dönt amellett, hogy külföldön is képezi magát – állapította meg Horváth István szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója. 1995-től 2000-ig a munkanélküli népességen belül kétszeresére nőtt a diplomás álláskeresők száma. /Pál Anikó: Nő a külföldön tanuló diákok száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Nov. 26-áról új parancsnoka van az erdélyi 4. hadtestnek Ioan Ciupei vezérőrnagy személyében, miután az eddigi parancsnokot, Bahnareanu Neculai vezérőrnagyot a vezérkar egyik ügyosztályának a vezetőjévé nevezték ki. /(balázs): Új parancsnok az erdélyi hadtest élén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Nov. 29-én emlékeztek Kolozsváron Cs. Szabó Lászlóra, a magyar esszé klasszikusára, halála huszadik évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság, az EMKE és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szervezésében. Vetési László, a Kolozsvár Társaság elnöke bevezető beszédében emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy Cs. Szabó László Kolozsvár szerelmese volt. Kötő József, az EMKE elnöke Cs. Szabó László életművéről szólt, Cs. Szabó László Erdélyi metszetek című kötetéről pedig Kántor Lajos és a kötet összeállítója, Pomogáts Béla. A kötet verseket, tanulmányokat, jegyzeteket, esszéket és elbeszéléseket egyaránt tartalmaz, egyik legszebb darabja az Erdélyben című útirajz. Nov. 30-án előadásokkal folytatódott az emlékünnepség. Bányai János: Az esszé és az esszéíró, Kántor Lajos: Csé, a Kolozsvár–Bázel–London tengelyen, Pomogáts Béla: Cs. Szabó László Budapesten, Gömöri György: Cs. Szabó és Anglia címmel tartott előadást. /F. I.: Cs. Szabó László emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Nov. 29-én Kolozsvárott bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által kiadott Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyv második kötetét. A kötetet Bodó Barna ismertette. A főszerkesztő, Somai József véleménye, hogy ez a kötet történészek és közgazdászok szerencsés találkozása. /Ördög I. Béla: Időszerű gazdaságtörténeti kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 2.
Magyarországi kampánytémának nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát dec. 1-jén Gyulafehérvárott Adrian Nastase miniszterelnök, aki szerint semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Nastase őrültségnek minősítve az "ötletet", amely szerinte a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi. Ha a kettős állampolgárság megadásáról szóló elképzelés valóra válna, Nastase értelmezése szerint a romániai magyarok kollektív formában, nem pedig egyénileg jutnának állampolgársághoz. E magyarok ráadásul 2007-ben "hármas állampolgársággal" is rendelkeznének majd, mivel egyben az Európai Unió állampolgárai is lesznek – mondta. Nastase azt állította, hogy a kettős állampolgárságot "Orbán úr és csapata" kezdeményezte, így akarván újból vitát nyitni a kisebbségi kérdésről, hogy kedvező helyzetbe hozza a Fideszt a két év múlva esedékes magyarországi választásokon. Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezetni a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára – szögezte le Adrian Nastase. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben kész az európai intézményekhez fordulni, "szövetségesre" találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében. – Az RMDSZ-t is aggodalommal tölti ez el, mert vezetői tudják, hogy ha a romániai magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen emigrálnak majd Magyarországra. Jelenleg 1,7 milliónyi magyar etnikumú román állampolgár él Romániában, de ha ez a terv valóra válik, jóval kevesebben maradnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ez utóbbi állításra azt felelte: a román kormányfő ezek szerint nem ismeri a magyarok érdekképviseleti szervezetének álláspontját, miszerint igen szavazatra ösztönzi a magyar állampolgárokat a vasárnapi népszavazáson. /Adrian Nastase ellenzi a kettős állampolgárságot. Románia kész ismét a Velencei Bizottsághoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
Gyanúsan kapóra jött a Gyurcsány-kormánynak a népszavazási hajrában, hogy román kollégáik, mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját országuk korábbi gyakorlatával, nekitámadtak a romániai magyarok kettős állampolgársági álmainak. A bejelentés időpontja nagyon is egyezik a magyar kabinet érdekeivel. Miután a magyar– román szociális egyezmény körül kirobbant botrányt követően már megkérdőjelezhetőek az amúgy is alaptalan százmilliárdos riogatások, jöhetnek a szomszédok méltatlankodására figyelmeztető kijelentések. Gyurcsány Ferenc tíz nappal korábban a Newsweek című magazinnak nyilatkozta, mennyire fél a szerb és a román reakcióktól. Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikusok már Mádl Ferenc vajdasági látogatásakor kijelentették, természetesnek tartják az ilyen jellegű nemzetegyesítést. Vajon mi lehet a mozgatórugója annak a gyűlöletkampánynak, amit a magyar kormány folytat a trianoni határokon kívül rekedt honfitársai ellen? – tette fel a kérdést Kiss Csaba. /Kiss Csaba: Galádok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
Az állampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Közölte: „nem látjuk az összes következményt, nem látjuk, hogyan változtatja ez meg a magyar-magyar viszonyt”. Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán a népszavazásról szólva Kaposvárott azt mondta: „nagyon nehéz lesz feldolgozni odahaza nekünk, ha kudarcba fullad ez a vasárnapi népszavazás”. /Népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól. A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában. Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2004. december 2.
A „nem a kettős állampolgárságra” szavazatra buzdítás egyik fő érveként hangoztatja az MSZP hetek óta, hogy az esetleges áttelepülők nyugdíját a magyar társadalombiztosításnak kell majd fizetnie, az érvényben lévő kétoldalú egyezmények szerint. És ez most így is van. Arról viszont mélyen hallgattak eddig, hogy román-magyar viszonylatban létezik már egy megállapodás-tervezet, amely véget vet ennek a gyakorlatnak, mindenki attól az államtól kapja majd a nyugdíját, ahol a társadalombiztosítást fizette. Áder János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője mutatta be Budapesten az erre vonatkozó, magyar-román megállapodáson alapuló kormány-előterjesztés tervezetét, felszólítva Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt: kérjen bocsánatot a magyarországi választóktól, illetve a határon túli magyaroktól, amiért egy „hazug kampány” érdekében elhalasztotta a szociális egyezmény aláírását Romániával. Nov. 29-én Nyugdíjasoknak a népszavazásról címet, illetve a Felelős döntéshez tudniuk kell alcímet viselő röplapokat terjesztettek Budapest-szerte. Nem a Magyar Szocialista Párt szignója van rajta, hanem három nyugdíjas szervezeté. Ebben sincs szó arról, hogy a riogatás alapjául szolgáló 1961-es magyar-román egyezmény órái meg vannak számlálva. Inkább ez olvasható benne: „Tudta-e Ön, hogy ha valaki 20 év román szolgálati idő után 10 évig Magyarországon dolgozik, akkor az összes – 30 évnyi – szolgálati időnek és az elért magyar keresetnek megfelelően állapítható meg a nyugdíj; havi 100 000 Ft átlagkereset figyelembe vételével a nyugdíj összege 68 000 Ft lesz; ez az összeg lényegesen magasabb, mint ha Romániában állapítanák meg, és magasabb a magyarországi átlagnyugdíjnál is.” A röplap még hozzáteszi: „Ez a helyzet a további nyugdíjemeléseket, illetve a 13. havi nyugdíj kifizetését veszélyeztetheti.” /Guther M. Ilona: A kettős állampolgárság kapcsán. Nyugdíjügyben is zavarosak a vizek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
- A kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint a Magyarországra akadálytalan utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter dec. 1-jén a parlamentben a szülőföld programcsomagról szóló törvényjavaslat együttes expozéjában. /Bemutatták a Szülőföld-programcsomagot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
A nemzeti önbecsülés próbája előtt állunk, írta a dec. 5-i népszavazásról Plugor Magor. Mégha a kettős állampolgárság megadása 500 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, akkor is meg kellene azt szavazni! A magyar állampolgárság megadása valamennyi magyar számára nagy horderejű nemzeti jóvátétel. Amennyiben anyagi nehézséget jelentene, alighanem a külhoni magyarok szervezetei önként elzárkóznának az állampolgárság kérésétől, hiszen számukra mindennél értékesebb egy erős, tehetős anyaország. A kormányfői érvelés mégis 500 milliárdos kiadással riogatja a polgárokat, s arra hív, hogy az állam alkotmányával szembemenve nemmel szavazzanak a feltett kérdésre. – Ha nincs egy Illyés Gyula, a Magyar Népköztársaság évtizedekig a külhoni magyarok létezését is letagadta volna. /Plugor Magor ,,kettős” állampolgár: Magyar állampolgárságot! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./
2004. december 2.
Jó tizenöt éve mondogatja, hogy nem kellünk nekik, írta hozzászólásában Ady András. Már a magyar igazolványra morgott: csak nem fogja egy anyaországi előtt papírral bizonyítgatni magyarságát, de ami most folyik, az vérlázító. Magyaroknak magyarokkal való szembefordítása, a mostani megosztottság lassan az anyaország és a végvárak harcává kezd átalakulni. Miért nehéz megértetni az anyaországgal, hogy nem többletjogokért koldulunk? A régiós stabilitás értelmében és csakis érte, mindent meg kell tenni, inkább hulljon a férgese, ejtsük Erdélyt. /Ady András: Mezei reakció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Útjuk során mindenhol meleg fogadtatásban részesültek azok a zarándokok, akik november 21-én keltek útra a kettős állampolgárság érdekében Nagyváradról Budapest felé. A budapesti fiatalok szervezte menethez Kolozsvárról az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai társultak, akik a határon túliak üzenetét eljuttatták valamennyi parlamenti párthoz. Egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem tudták átadni az üzeneteket tartalmazó kötetnyi vastagságú dossziét. Üzenetüket Mádl Ferenc államelnökhöz is eljuttatták, sőt a Szabad Demokraták Szövetsége is a sajtó jelenlétében vette át. Az üzenetek között szerepelt Tempfli József megyés püspök levele. /Lázár Lehel: Zarándokok útbeszámolója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta a csoport tagjait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
A Bocskai Szövetség /Budapest/ levélben kereste meg a kormánypárti képviselőket, kérve vizsgálják felül álláspontjukat és mondjanak IGENT a kettős állampolgárságra december 5-én. A Bocskai Szövetség s megdöbbenéssel szembesül nap, mint nap az érvek hamis áradatával, amelyekkel a kormánykoalíció buzdítja híveit, hogy szavazzanak nemmel december 5-én a határainkon túli magyarság magyar állampolgárságára, olvasható a levélben. A levelet dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke írta alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Fülöp Lídia reagált a Romániai Magyar Szó nov. 12-i számában megjelent Erdélyi magyar fiatalok a kettős állampolgárságért című felhívást. Hát ide jutottunk? – tette fel a kérdést. Hát minket igennel és nemmel lehet elintézni? Félnek tőlünk, hogy odatelepszünk? Hát ne féljenek, mert mi, akik itt maradtunk, ha kevesen is, de ott akarunk meghalni, ahol születtünk. /Fülöp Lídia néni, Lugos: Válasz a fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Parádésan groteszkre sikeredett annak az interjúnak a címe, amit Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével készített a kolozsvári napilap (Szabadság. november 27.): "Ötszáz bizony dalolva ment…" Mint később kiderült, amit a blikkfangos cím Somogyi Botond újságírótól származott, írta Cs. Gyimesi Éva, aki először szólalt meg a kettős állampolgárság ügyében. Milyen igazság nevében vonult most át Magyarországra a népes segélycsapat, a református egyházak által kiküldött imasereg?– kérdezte. Mindenki úgy szavaz majd, ahogy a lelkiismerete diktálja. „Többet használna tehát az egyház, ha a szeretet szolgálatában azt a pénzt, amivel ötszáz külhonit utaztat, odaadná például a hajléktalanoknak, vagy bárkiknek” – írta. „ Lenyűgözően gazdagok vagyunk mi, folyton siránkozó erdélyiek, ha ennyi imakatonánk válaszolt a toborzóra, hogy megerősítsen a másik tábor ellen, akik ugye nem igaz magyarok.” „Nem baj, ha kirekeszt ez a mostani haza”, állapította meg, mert ő bizakodó. /Cs. Gyimesi Éva: "Lángsírba velszi bárd?" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
A "modern Káinok" Trianonban keresztre feszítették hazánkat, levágott testrészeit idegen bitorlóknak adták, írta Plesa Vass Magda. Mitterand francia államfő ezt írta: "ami Trianonban történt, az mocskos dolog volt". "Erélyes híve vagyok minden olyan lépésnek, amely felszabadítja Magyarországot annak az igazságtalanságnak elviselhetetlen terhe alól, amely alatt sínylődik" – vallja Edgar Wallace angol író is. A cikkíró Gyurcsány Ferencnek és csapatának, az anyaország posztkommunistáinak Lenint idézte: "… Trianonban útonállók, gyilkosok diktálták a békét". Most lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról. Nem akarunk tehertétel lenni a megcsonkított Hazának, de lélekben oda akarunk tartozni, hangsúlyozta Plesa Vass Magda. A "Káin-lelkületű" magyaroknak, az MSZP meg az SZDSZ páholyában újból elhangzik az Úr szava: "Káin! Hol van a te testvéred, Ábel?" /Plesa Vass Magda: "Hol van a testvéred, Ábel?" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
Kevesebb képviselője és szenátora lesz a következő parlamenti ciklusban az RMDSZ-nek. A szövetségnek 2000–2004 között 27 képviselői és 12 szenátori mandátum jutott, ez a szám 2004–2008 között feltehetően 22–10-re módosul. A csökkenés oka egyrészt a parlament taglétszámának módosulásával magyarázható. A másik ok: az RMDSZ-listákra leadott szavazatok számának csökkenése. 2000-ben az RMDSZ képviselői listájára 736863 szavazatot adtak le, ez a szám az idén 628125 volt. A szenátusi lista négy évvel korábban 751310 szavazatot kapott, az idén azonban csak 637109-et. Ami pedig az RMDSZ elnökjelöltjére leadott szavazatokat illeti, Frunda György 2000-ben 696989 szavazatot kapott, Markó Bélára az idén 533446-an szavaztak. /Sz. K.: Csökkent az RMDSZ mandátumainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
A külföldön leadott szavazatok nélkül, a Központi Választási Iroda közlése alapján a nov. 28-i választáron a következő eredmények születtek: Elnökválasztás. A december 12-i második fordulóban dől el, ki lesz az elkövetkező öt évben Románia államelnöke. Adrian Nastase az első fordulóban a szavazatok 40,94 %-át, Traian Basescu a 33,92 százalékát kapta meg. A parlamenti mandátumok megszerzéséhez szükséges 5%-os küszöböt 4 párt (szövetség) lépte át a következő szavazatarányokban: Szenátus: PSD-PUR 37,13; PNL-PD 31,77; PRM 13,63; RMDSZ 6,23; Képviselőház: PSD-PUR 36,61; PNL-PD 31,33; PRM 12,92; RMDSZ 6,17. Az érvényben levő választási törvény szerint a szenátusban 137, képviselőházban 314 (a nemzeti kisebbségek mandátumain kívül) fő lesz. A mandátumok elosztása a következő lesz: Szenátus: PSD-PUR 57; PNL-PD 49; PRM 21; RMDSZ 10; Képviselőház: PSD-PUR 132; PNL-PD 113; PRM 47; RMDSZ 22. Az RMDSZ mandátumainak száma csökken az előző törvényhozási ciklushoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy az újra elosztással kiosztott mandátumok száma 2000-hez viszonyítva a felére csökkent. 2000-ben a küszöb alatti szavazatok száma több mint 20 % volt az össz-szavazatoknak, míg most csak 11-12%. /(Czédly József): A novemberi választások végeredménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./
2004. december 2.
Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./
2004. december 2.
Arad megyében 13.563 szavazatot kapott az RMDSZ államfőjelöltje, Markó Béla. A megyében a szenátorlistákon a DA 70.318, az SZDP 54.076, az NRP 38.187, az RMDSZ 18.025 szavazatot kapott. A képviselőjelölt-listák megoszlása: a DA 70 241, az SZDP 53 597, az NRP 30 160, az RMDSZ 17 731. /(Balta): Megvannak a végeredmények. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
2004. december 2.
Hunyad megyében az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően a következő a megoszlás. Az államelnökjelölteknél Adrian Nastase vezet, Markó Béla pedig 6.241 szavazatot szerzett. A képviselőház esetében az SZDP+RHP vezet, az RMDSZ 10.194 szavazatot kapott. A szenátus esetében az SZDP+RHP az első, 10.095 szavazatot megszerzett RMDSZ. /(GBR): Országos leosztásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./
