A Duna TV és a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány a karácsonyi ünnepekre mintegy ötmillió forintot érő ruhaneművel, illetve műszaki cikkekkel ajándékozta meg Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megye szegényebb sorban élő magyarjait. Az ajándékokat tartalmazó szállítmányt ismételten Földes István, az alapítvány elnöke kísérte el Erdélybe, akinek jóvoltából immáron több alkalommal részesültek értékes adományokban Háromszék különböző közösségei. /Bodor János: A Duna TV angyala Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 6.
A háromszéki roma közösségek képviselőinek, valamint a polgármesteri hivatal képviselőinek jelenlétében ünnepelték meg Sepsiszentgyörgyön december 3-án a Roma Ház kétéves születésnapját. Pap Adolf, a Pro Nobis Egyesület elnöke szerint jó megtapasztalni, hogy ez a közösség meg tudja tartani a házat. /(józsa): Kétéves a Roma Ház A Duna TV angyala Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2004. december 6.
Bandi Kati textilművész egyéni kiállítása dec. 3-án nyílt meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. A kiállított munkák többsége csupán három esztendő termése. Az egyik teremben főleg nagyméretű faliszőnyegeivel, kárpitjaival és azok terveivel találkozhatnak az érdeklődők, a másikban ruhakreációival, a harmadikban pedig egyházi, templomi textíliáival. /Textilvarázslat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./
2004. december 6.
Megjelent a Közoktatás /Bukarest/ novemberi száma. Gergely László főszerkesztő ismertette a leköszönő oktatási miniszter, Alexandru Athanasiu sajtókonferenciáját, aki nagyon jónak értékelte saját munkáját. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2004. december 7.
A magyar kormány szerint a felelősség győzött, az ellenzék vezetője szerint "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak" a vasárnapi kettős népszavazáson. Mind a kórházprivatizáció, mind a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ügyében eredménytelenül zárult népszavazás, mivel kevesebb mint kétmillió választópolgár válaszolt igennel egy-egy kérdésre. Az eredményt kommentáló határon túli magyar vezetők kijelentették: nem mondanak le a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról. "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szerinte az ország új nemzetpolitikát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. "Annak érdekében, hogy könnyebb legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében, a kormány kezdeményező lesz a nemzetpolitika és az egészségügy megújításában" – tette hozzá. Hiller István, az MSZP elnöke úgy vélekedett: a népszavazáson az MSZP felelős politikája győzött. "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött" – jelentette ki. Vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyarországot. "Magyarország ezt nem akarta, és nem engedte" – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a népszavazás érvényes volt, amelynek során "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". A kettős állampolgárság ügyében Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot. A népszavazat tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: Magyarország polgárai számára jelenleg a létbizonytalanság a legfontosabb kérdés. Az emberek nem fogadták el azt, hogy olyan kérdésekben akarnak velük döntést hozatni, amelyek rosszak, és következményei nehezen mérhetők fel – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint "higgadtan és azonnal" hozzá kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Az eredménytelen népszavazás nem jelent lemondást a határon túl élőkről. Hozzátette: "Fontos, hogy az igazságtalan következtetéseket elkerüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leszögezte, esélye van annak, hogy az Országgyűlés mégis meghozza a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Ha nem tenné, akkor még mindig megvan egy újabb népszavazás kezdeményezésének lehetősége" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ugyan eredménytelen a népszavazás, de létező népakaratról van szó, "a többségi igen győzött a nem fölött". Patrubány Miklós a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy "holnap újrakezdjük és folytatjuk". Ha az Országgyűlés nem veszi figyelembe ezt a népszavazást, "akkor majd megtaláljuk annak módját, hogy újult erővel, legyőzve a hazugságok áradatát, győzelemre vigyük a magyar nemzet egységét" – jelentette ki. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra sem mond le az a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszeríteni, amely végül elvezethet a konszenzusig. Az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Magyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értelmezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot – fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" – mondta Markó. /Sikertelen magyarországi népszavazás – lemondás a határon túli magyarokról? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 7.
Kormánykoalíció létrehozásáról kezdett tárgyalásokat dec. 6-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) és a Román Humanista Pártból (RHP) álló választási szövetséggel. Borbély László képviselő a tárgyalás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a három fél parlamenti többséget tud kialakítani, a nemzeti kisebbségek támogatásával. Borbély László kifejtette: a megyei RMDSZ-elnökök igényelték, hogy a szövetség világosan mondja el, kit támogat. Az RMDSZ aktív szerepet akar játszani a következő négy évben. Elhamarkodott lenne arról beszélni, hogy milyen szaktárcákat fog elfoglalni az RMDSZ. /Köllő Katalin: Adrian Nastasét támogatja az RMDSZ. Elkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Nastase szerint az RMDSZ kap kormányfő-helyettesi tisztséget, mert a majdani koalíció mindhárom pártjának miniszterelnök-helyettesi szinten is képviseltetnie kellene magát a kormányban, ezáltal nem a kormányon kívül, hanem azon belül folyna a koalíciós egyeztetés. /Farkas Réka: Nastase támogatására buzdít Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Az egymás lejáratására irányuló negatív kampány mélyre süllyedt az államelnök-választás előtt egy héttel. Basescu védelmébe véve a homoszexuálisokat. Erre a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elárasztotta az internetet olyan hamis plakátokkal, amelyek Basescut egy férfival csókolózva ábrázolták. A liberális-demokrata ellenzéki sajtó visszavágott, újból előkerítette a már 1992-ben felkapott, de azóta se bizonyított témát, Adrian Nastase férfiak iránti vonzalmát. Ezután Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy semmilyen szexuális botránytól nem tart, és kész "kipróbálni" a nyíltan ellenzéki Evenimentul Zilei munkatársainak feleségeit /!/. A magyar kérdés is kampánytéma. A nacionalista húrokat – a többszöri kettős állampolgárság elleni állásfoglalásával – először Nastase pengette meg. Erre a másik államfőjelölt, Traian Basescu azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Marosvásárhelyen a szövetség támogatásáért cserében Székelyföld területi autonómiájával üzletelt. /Borbély Tamás: Lejárató kampányplakátok. Homokosokkal, rablókkal, kommunistákkal asszociálnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Köllő Katalin, a lap munkatársa szerint pártok közötti vetélkedésre redukálódott a kettős állampolgárság kérdése, szerinte személyes hiúságokra vezethető vissza a kettős állampolgárság körül kialakult vita, amelynek kimenetele eleve kudarcra volt ítélve. /Köllő Katalin: A három árva balladája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
A magyarországi népszavazás eredménytelen volt. Czédly József szerint a népszavazáson feltett kérdések átgondolatlanok voltak, lényegükről és következményeikről nem tájékoztatták megfelelően a magyar állampolgárokat. Sok kérdést előzőleg tisztázni kellett volna. Okozna-e Magyarország költségvetése számára többlet kiadást a külföldön élő magyarok számára megadandó kettős állampolgárság, biztosítana-e a kettős állampolgársággal járó magyar útlevél szabad beutazást az Európai Unió országaiba, hogyan fogadná ezt a döntést az Európai Unió stb. A magyarországi politikai erők bizonyára rájöttek arra, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Markó Béla, az RMDSZ elnöke máris kijelentette, az „RMDSZ nem kíván lemondani a kettős állampolgárság kérdésének megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt megpróbálnak mielőbb kikényszeríteni egy olyan egyeztetés sorozatot, amely végül is elvezethet a konszenzusig.” /Czédly József: Népszavazás és ami utána következik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./
2004. december 7.
Bálint Zsombor, a Népújság munkatársa bevallja, nem beszélhet csalódottságról a magyarországi népszavazás kapcsán, mert nem táplált reményeket. Nem öröm, hogy az anyaország lakosainak többsége számára közömbös a sorsunk, írta, de érzelmi alapokra helyezetten, megfelelő előkészítés nélkül került sor a referendumra. Semmi nem dőlt el vasárnap, ami a határon túli magyarok állampolgárságának kérdését illeti, kizárólag az, hogy ebben és az ehhez hasonló kérdésekben nem a népszavazás a járható út a megoldáshoz. A népszavazás legszomorúbb tanulsága a magyarországi politikai osztály viselkedése, amely belső választási előkampányként kezelte az ügyet. Az újságíró kijelentette: nem akar magyar állampolgár lenni, még ha lesz is erre lehetőség. Nem akarja elhagyni szülőföldjét, nem hisz abban, hogy egy papírtól függne a magyarsága. /Bálint Zsombor: Csalódottság helyett. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2004. december 7.
Az RMDSZ vezetése határozottan kiáll a kettős állampolgárságért. Az RMDSZ vezetésének kellemetlen feladata: „megmondani a jelenlegi magyar kormánypártoknak: ha segíteni nem tudnak, legalább ne akadályozzanak minket, ne budapesti politikus magyarázza meg nekünk, hogy miért nem jár az erdélyi magyaroknak autonómia. Ezt megteszik mások.” /Gábor Attila Vállalni a nehezebb utat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./
2004. december 7.
Elkeseredettel fogadták Erdélyben a népszavazás eredményét. Sylvester Lajos megjegyezte. „Magyarország nem anyánk ugyan, de másfél milliónyi testvérünk és testvérnél is ragaszkodóbb barátunk van ott, akik az emberiség modern történetének legaljasabb kormány- és pártkampánya közepette is velünk vannak.” „A nemzetpótló nemzetpolgárságot tartsák meg maguknak.” „Magyarországnak Európában sincs szüksége ránk, ellökött magától bennünket, de a szakadékba nem esünk bele.” „Jöjjenek, és nézzenek a szemünkbe. Minden tiszteletünk a Kósa Ferenceké, Pozsgay Imréké, Szűrös Mátyásoké. Ők és társaik is jöjjenek – mások viszont kíméljenek bennünket.” /Sylvester Lajos: Világnak nem úrnője, csak rimája… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2004. december 7.
A csonka honon belül alig másfél millió magyar tette túl magát a szétfejlődés traumáján. Emelkedett felül saját egzisztenciális nyavalyáin. Csakis a józan paraszti ész, az egészséges közösségi, emberi megközelítés belső hangjára hallgathatunk. /Ferencz Csaba: Orwelli vízió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2004. december 7.
Rájöhettünk végleg, hogy saját magunkra vagyunk utalva – jelentette ki dec. 6-i sajtótájékoztatóján Puskás Bálint szenátor, a magyar népszavazás eredményére utalva. Elkeseredni nem kell, támogatóink vannak (azaz 51 százalék a 37-ből), mondta. A romániai kormányalakítási tárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, első feltétel az RMDSZ részéről, hogy az autonómia kérdése megértésre találjon. Továbbá fontos a magyar egyetem és az RMDSZ által jelölt vagy elfogadott magyar prefektus. Puskás nem vállalja ezt a tisztséget, és hallani sem akar arról a követelésről, hogy a megyei tanácselnöki tisztséget román személynek engedjék át a magyar prefektusért cserébe. /(demeter): Csak magunkra számíthatunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2004. december 7.
Salamon Márton László szerint a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás legnagyobb baja, hogy egyáltalán megtartották. A népszavazásból senki nem nyert az olyan peremre szorult szervezeteken kívül, mint a Magyarok Világszövetsége és – a kórház-privatizáció témájában – a Munkáspárt. Az újságíró azt állította, hogy a két nagy magyarországi politikai tábor kezdettől fogva nem tekintette magáénak a kettős állampolgárság ügyét. /Salamon Márton László: Mostohaanya-ország? = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
A magyarországi népszavazás eredménye miatt a határon túli magyarság szenved, mert nemzettudata erősebb, mint az anyaországiaké. „Ennek a nemzeti önbecsülését, méltóságát vesztett ateista-kommunista kunbélás, rákosis, kádáros biológiai tömegnek a döntését láthattuk vasárnap.” Ezen diagnózis alapján lehet csak egy új nemzeti stratégiát kidolgozni. /Ferencz Imre: Történelemben zajlunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 7.
Magyarországnak már sokféle miniszterelnöke volt, de ilyen kupecgondolkodású, mint a jelenlegi, még soha, írta Román Győző. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy “nem a nagyapáinkra kell gondolnunk, hanem a jövőre”. Vagyis hagyjuk a trianoni igazságtalanságot, nézzük csak azt, hogy mi miként élhetünk jobban. Még azt is kiszámította: mennyibe kerül majd az anyaországinak egy határon kívül rekedt magyar. A világtörténelemben volt már, aki a pénzbe kerülő betegekből szappant akart főzni. Babits Mihály meg 1941-ben így értekezett: “Magyarság csak egyetlenegy van a világon. El se lehetne képzelni, hogy több legyen belőle! Olyan lenne ez, mintha teszem azt több példány volna egy emberből. A nemzet éppannyira egyéniség, mint az egyes emberek.” /Román Győző: Kupeckedés a nagyapákkal. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
K. Jakab Antal is reagált Cs. Gyimesi Éva “Lángsírba velszi bárd?” /Szabadság, dec. 2./ cikkére. Az ötszáz prédikátort az ötszáz walesi bárdhoz hasonlítani valóban túlzás. De az alkalom, a történelmi pillanat emelkedettségéből fakadó, indokolt, költői túlzás. Semmiképpen sem “szégyenletesen hazug szlogen” és nem “csalárdság, gonoszság és cinizmus”, mint Cs. Gyimesi Éva állítja. K. Jakab Antal elutasította azt, hogy a református tiszteletesek “a megosztás mételyét” viszik. Valójában a nemzet lelki újraegyesítéséért imádkoznak, ha nem tudná ezt a kolozsvári magyar szellemi elitnek a posztmodern eszméken és posztkommunista pénzeken nevelkedett része. Cs. Gy. É. szerint „az ellenségeskedést és erőszakot folytonosan újratermelő gőg a legnagyobb ellenségünk”., majd előkapta Gyurcsány Ferenc plajbászát, kiszámította, mennyibe került az ötszáz lelkész magyarországi utazása, miért nem adták azt inkább a hajléktalanoknak. K. Jakab Antal arra kérte Cs. Gyimesi Évát: számítsa ki, „mennyibe kerülnek az olyan szimbolikus dolgok, mint az egyetem, ahol az irodalomtudomány doktorai előadásokat tarthatnak a magyarok bűneiről, a könyvkiadó, amely megjelenteti az irodalomtudományok doktorainak könyveit ugyanarról, a sajtó, amely közreadja az irodalomtudomány doktorainak cikkeit a magyar bűntudat állandósítása végett.” /K. Jakab Antal: Gyurcsány plajbásza szenteltvízben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./ Hasonlóan vitatta Cs. Gyimesi Éva írását: Murádin Jenő: Arcpirító bizony... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
2004. december 7.
Ingerülten utasította el Fazakas Károly cikkében a jelenlegi magyarországi baloldali kormányt. „Az egyik tönkretette az országot félig, a másik meg jött, hogy befejezze az elkezdett nagy művet, azaz minden úton-módon arra törekedik, hogy azt a részt is kiárusítsa, ami még megmaradt a nemzeti vagyonkából.” A magyar állampolgárságért kellene esedezni a D 209-esnél, vagy a balatonöszödi villa ravasz vásárlójánál – célzott a cikkíró Medgyessy Péterre és Gyurcsány Ferencre. Meg kell kérdezni Kulcsár Attilát, a volt brókert, hogy kit takar a noteszében szereplő Gyurcsányi? Az ATV-ben lehetett hallani Gyurcsány Ferencet, minden józanságot nélkülöző kinyilatkoztatását. Megállapíthatjuk, írta Fazakas Károly, hogy „egy új nemzetvesztővel: Kun Béla mai, kissé gyűröttebb változatával állunk szemben.” /Fazakas Károly: Nemzetvesztő nemzetpolgártársak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Nastase miniszterelnök azt mondta, hogy a magyarok nem kaphatnak kettős állampolgárságot. Azaz vagy román, vagy magyar állampolgárságunk lehet, de kettős nem. Románia közben megadta a Moldáviában élő románoknak a kettős állampolgárságot, minden felhajtás nélkül, a világ legtermészetesebb módján. Román testvéreikről volt szó, vérről a vérükből! Miért kellene ezen veszekedni a parlamentben? A magyar kormányban uralkodó kommunista szellemiség erre teljesen képtelennek bizonyult. Szégyen! – írta Plesa Vass Magda. Nastase nem mondhatja ki, hogy: “Vagy egyik, vagy másik.” A németeknek a román mellett joguk van a németre is. A szerbeknek máris felkínálta Szerbia az állampolgárságot. /Plesa Vass Magda: Nem vagy-vagy, hanem is-is! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Kikre nem hallgatott a magyar nép derékhada december 5-én? Legjobbjaira, köztük egyházi főméltóságaira, közéleti személyiségeire, a tudományos és művészeti élet nagyjaira, világhírű sportolóira, akik a két-igenes népszavazásra buzdítottak. És kikre hallgatott? Legrosszabbjaira, akik Wass Alberttől is megtagadták a magyar állampolgárságot. Mégse hibáztassuk a magyar nép többségét, javasolta Nits Árpád. A felelősség a vezetőket terheli. De lesz még egyszer ünnep a világon. /Nits Árpád: Világünnep. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Rendhagyó volt az idei városnapok záróünnepsége, a Szent Miklós-ünnep Gyergyószentmiklóson. A magyarországi népszavazás eredménye által kiváltott érzések tükröződtek minden mozzanatában, kezdve a gyászpántlikás millenniumi zászló látványától a nemzeti ima éneklésének tüntető elmaradásáig, a plébánia épületéről a hívek által levetetett magyar zászlón át, a Károlyi, Rákosi, Kádár, Hiller és Gyurcsány nevét vörös és fekete betűkkel hirdető fehér plakátig, amely előtt lehorgasztott fővel haladt el a többezres tömeg. Hajdó István főesperes plébános híveinek állásfoglalását is tolmácsolta keserű szavakkal köszöntőjében és imára szólított fel, az utána köszöntőt mondó Pap József polgármester pedig az ima mellett munkára is. A szentmiseáldozatot bemutató Veress András egri püspök magyarországi hívei nevében is elnézést kért a népszavazás eredménye miatt, ugyanakkor együttérzéséről biztosítva bátorította a jelenlévőket. /Bajna György: Szent Miklós-búcsú Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 7.
Nagy felháborodást és keserűséget váltott ki a romániai magyarokból a kettős állampolgárság ügyében vasárnap Magyarországon lezajlott népszavazás eredménytelensége. Sokan nyílt levélben ítélték el a magyarországiak érdektelenségét és nem szavazatait, mások internetes fórumokon vagy rádiós vitaműsorokban fejtették ki véleményüket. A Transindex vitafórumán, a Dispután egy ismeretlen ezt írta: „Az biztos, hogy az én számból senki többé nem fogja hallani, hogy magyar vagyok. Erdélyi vagy székely vagy bármi, de elvették a hitet, amiben bíztam.” Egyesek kijelentették, hogy ezután lehetőleg nem mennek Magyarországra, nem vásárolnak magyar termékeket. A népszavazás eredménytelensége számos magyarországi magyart is elkeserített, ezt fejezte ki az Udvarhelyi Híradó címére érkezett több levél. /Kiss Edit: Keserűség és kiábrándulás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 2004. dec. 7./
2004. december 7.
Egyenruhás rendőrök érdeklődtek dec. 6-án, vasárnap Csíkszereda templomaiban a szentmisék kezdési időpontjáról. Erről az egyik plébános a szentmisén híveit is tájékoztatta. Aurelia Dumitru, a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség kabinetirodájának vezetője a Hargita Népe érdeklődésére elmondta: választás előtt minden tömegrendezvény, összejövetel alkalmával biztosítania kell a rendőrségnek a közrendet, ezért volt szükség arra, hogy ismerjék a szentmisék kezdési időpontját. /Sarány István: Rendőri érdeklődés a templomokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 7.
Válságba került az RMDSZ. Új erők tűntek fel a láthatáron, melyek ezt az elégedetlenséget nyíltan megfogalmazták. Létrejött az SZNT (Székely Nemzeti Tanács), majd az EMT (Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács). Az SZNT autonómia-statútumot nyújtott be, kinyilvánította a Székelyföld igényét az önrendelkezésre, a területi autonómiára. Az RMDSZ egyszerűen kisajátította mindezt. A parlamenti szavazáson az RMDSZ tartózkodott, nem állt az SZNT autonómia-javaslata mellé. Az MPSZ (Magyar Polgári Szövetség) bejelentette indulási szándékát a parlamenti választáson. Erre az RMDSZ, egyeztetve a kormányzó SZDP-vel, megakadályozta az MPSZ indulását. Az RMDSZ csapdahelyzetet teremtett, beépülve az aláírásgyűjtők mozgalmába, ,,szabálytalanságokat” produkált, illetve ,,leleplezett”, írta Gazda József. /Gazda József: Professzionista politizálás... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
2004. december 7.
Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke nyilatkozat adott ki a romániai parlamenti választásokon történt csalásokról. 2002-ben a párttörvény módosításával lehetetlenné vált a regionális pártok bejegyzése. A törvényt az európai intézmények is elítélték, a bejegyzéshez szükséges 25 000 aláírás pedig a politikai társulás jogának durva megsértéseként értékelték. Az új alkotmányról szóló népszavazáson tömeges szavazathamisítás és csalás történt. Az illetékes állami szervek nem kezdtek kivizsgálást a választási eredményt meghamísítók ellen. 2004 tavaszán a parlament módosította a helyhatósági törvényt. A Magyar Polgári Szövetség és a román civil társadalom tiltakozása ellenére egy antidemokratikus, a nemzeti közösségeket diszkrimináló törvény született. Ebben a folyamatban az RMDSZ vezetősége részt vett. Az antidemokratikus párttörvényt megszavazta, üdvözölte a meghamisított szavazati eredmény által életbe léptetett alkotmányt. /Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség Országos Választmányának elnöke: Nyilatkozat a romániai parlamenti választásokon történt csalásokról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
A november 28-i romániai parlamenti választások nem hoztak lényegi változást sem Románia, sem az erdélyi magyarság életében, állapította meg írásában Borbély Zsolt Attila. Bejutott a parlamentbe az RMDSZ, amely szervezet 1996 óta a mindenkori román kormányhatalom legfőbb támasza. Az RMDSZ az MPSZ-t ismét taccsvonalra állította. Három fő forrás áll az RMDSZ rendelkezésére: ők határozzák meg, hogy mire költik az erdélyi magyar közösség számára a román központi költségvetésből kiutalt pénzt /Communitas Alapítvány/, ők ülnek az Illyés Alapítvány erdélyi alkuratóriumában, a harmadik a pártpénz, amit parlamenti erőként kap az RMDSZ. Az RMDSZ birtokolja a hatalmas infrastruktúrát, az alapszervezeti rendszert. /Borbély Zsolt Attila: Keleten a helyzet változatlan. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Pár éve ismét a bértollnokoknak, a volt pártújságíróknak, az úgynevezett mikrofonállványoknak áll a zászló az erdélyi magyar sajtóban, állapította meg Fábián Tibor újságíró. A rendszerváltozás után Hajdu Győző volt az egyetlen, akit kirekesztett magából az író és újságíró szakma. A többi “vörös” múltú pennarágó fordított egyet a bekecsen. Nem mea culpáztak, nem kértek bocsánatot. Az ifjak közül is sokakat levett a lábáról a pénz, a kapcsolati tőke, a biztos szakmai előrelépés lehetősége. A bértollnok alákérdez, hősiesen szidja a “másik oldalt”. /Fábián Tibor: Mikrofonállványok kora. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 7./
2004. december 7.
Maros megyében Nyárádmagyaros és Székelybere község alig fél évvel ezelőtti szétválása óta eltelt időszak azt igazolta, hogy mindenki jól járt. Utakat, iskolákat tettek rendbe, művelődési otthon épült. Nyárádmagyaroson az új művelődési ház építésénél voltak napok, amikor húsz-harminc helyi lakos dolgozott egyszerre. /Bakó Zoltán: Bizakodik Magyaros és Székelybere. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
