„Sokan megmondtuk, megírtuk, hogy a december 5-i népszavazás csak rosszul végződhet” – írta Tamás Gáspár Miklós. Rosszul is végződött. Más eredmény is alighanem rossz lett volna. A lapok írták, hogy az erdélyi magyarok élősdi, élelmes ingyenélők. /T.G.M. nem írta, hogy milyen lapokról van szó./ A népszavazás után „végleg megszűnt a magyar nacionalizmus – és különösen megszűnt a demokratikus-liberális nacionalizmus – , helyét pedig átvette a bevándorlóellenes xenofóbia”. Maga a közösség bajban van. Tamás Gáspár Miklós szerint: a "magyarság" kifejezés értelmetlenné, tartalmatlanná vált, továbbá „a magyarországi politikai közösség 2004 decemberében rosszul viselkedett (s ha netán elsöprő többsége "igen"-nel szavaz, sajnos, akkor is rosszul viselkedett volna, de másként: másként rosszul)”. A józan önzés kerekedett fölül. Az utódállami magyar közösségek is "etnicista" módon viselkedtek. Ha ugyanis a "magyarság" közösségéhez tartozónak vélnék magukat, akkor ezt a hovatartozást nem kérdőjelezte volna meg a mostani elutasítás. A cikkíró szerint az utódállami, kisebbségi magyar közösségek jelentős része „leválni látszik a tágabb magyar sorsközösségről”. „A határokon túli magyar szervezetek vezetői pedig most a Magyarok Világszövetségének őrültségeit ismétlik meg, amikor megint tisztázatlan jogi és népjóléti tartalmú állampolgárságot követelnek a szülőföldjükről kivándorolni, áttelepülni NEM kívánó utódállami magyaroknak.” – minősített T. G. M. Továbbá megállapította, hogy „az utódállami magyar kisebbségek nem vontak le semmilyen hasznos következtetést abból, hogy nyolcvan éve külön és másfelé fejlődnek, nem arra, amerre Magyarország, s a többségi románokkal, szlovákokkal, szerbekkel való együttélés mély nyomokat hagyott rajtuk, s hogy érdekeiktől vezérelve, igenis részei a romániai, szlovákiai, szerbiai politikai közösségnek”. „A bevándorlóellenes xenofób "etnicizmus" egész Európában iszonyú problémákat okoz (lásd legutóbb a Törökország EU- fölvételével kapcsolatos undorító "vitákat")” – írta T. G. M. Szellemeskedve megállapította: „belmagyaroknak és külmagyaroknak egyesült erővel sikerült akkora bajba sodorniuk magukat – kényszerítő ok nélkül -, amekkorára azért mások csak messziről sóvárognak legmazochistább hangulataikban.” /Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár: Nemzeti tragédia. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./
2004. december 23.
Ezen a vidéken a hagyományos turizmus mellett virágzik a faluturizmus. Az évi mintegy kétmillió idelátogatónak kilencvenöt százaléka az anyaországból érkezik, a Magyarországon nemrégiben lezajlott népszavazás óta azonban jelentősen csökkent ez a szám – tájékoztatott Mátéffy Győző, a turisztikai minisztérium Hargita és Maros megyei kirendeltségeinek igazgatója. A népszavazás nyomán harminc százalékkal csökkent az idelátogató magyarországi turisták száma. Nagyon sok csoport visszamondta például szilveszteri helyfoglalásait, így több szálloda, motel, panzió, vidéki kúria üresen marad az év végén. Az említett egységek vezetői ezért januárra akcióval készülnek, hogy visszacsalogassák a turistákat. Anyaországi újságírókat, tévéseket hívnak meg abból a célból, hogy bemutassák, ugyanolyan szívesen fogadják az ottani turistákat, és ugyanolyan lehetőségeket biztosítanak számukra, mint eddig. /Fekete B. Zoltán: Visszahódítanák az anyaországi turistákat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./
2004. december 23.
Szatmár megyében jövőre 400-zal kevesebb fiatal végzi a VIII. osztályt, mint az idén végezte. Ebből 300 román, 100 magyar. A legutóbbi népszámlálás szerint a megye lakosságának 33,5 százaléka magyar, tehát a magyaroknál kisebb a csökkenés, mint a többségieknél. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettest jelezte, hogy a csökkenő diáklétszám miatt átszervezéseket kell végezni, elsősorban a szakoktatásban. Csökkentik azon osztályok számát, amelyek olyan szakmákban nyújtanak képzést, amelyek iránt az utóbbi időben visszaesett a kereslet. Ugyanakkor magyar tejfeldolgozó osztályt terveznek indítani a szatmári Élelmiszeripari Líceumban és vendéglátóiparit a nagykárolyi katolikus Kalazanczi Szent József Iskolában. /(Sike Lajos): 400-zal kevesebb VIII. osztályos! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2004. december 23.
Elhunyt Id. Hegyi István (1914–2004), aki református lelkészként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba. A népi írók hatása, különösen a Németh Lászlóé meghatározó volt gondolkodás- és látásmódjában. Lelkipásztorként, esperesként is mindig azt tartotta: nagyon fontos a néppel való törődés. Székelyudvarhelyre kerülése (1958) után első dolga híveinek felkeresése volt. Elégedetlen volt a magyar sorskérdések kezelésével, de kijelentette: szeretni kell ezt a népet minden gyarlóságával együtt. /Komoróczy György: Id. Hegyi István emlékére (1914–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2004. december 23.
Tavaly szeptemberben a budapesti Teleki László Intézet szervezett konferenciát Nemzet a társadalomban címmel. A tudományos rendezvényen Hargita megyei, vagy a megyéhez kötődő szakemberek is bemutatták dolgozataikat. A konferencia anyagából kötet készült /Nemzet a társadalomban, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004/, a könyvben többek között Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész, Oláh Sándor és Gagyi József csíkszeredai antropológusok egy-egy tanulmánya olvasható. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának címe: A székely rendi öntudat nemzetiesedése (?). A szerző szerint Kőrösi Csoma Sándor fogalmazta meg mindeddig legtömörebben identitását: C. P. Kennedy századosnak írt jelentésében leszögezte, hogy ő „a székely nemzetség szülöttje", mely „a magyar nemzet része". Oláh Sándor a „kicsi magyar világban", 1940–44 közötti székelyföldi modernizációs kísérleteket vette számba. Gagyi József a „sztálini kismagyarország", a Magyar Autonóm Tartomány kérdéskörének egy vetületét vizsgálta tanulmányában. /Sarány István: Nemzet a társadalomban. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 23./
2004. december 24.
A parlamentben a Román Humanista Párt (RHP) is támogatni fogja az új kormányt – jelentette be Dan Voiculescu, az RHP elnöke, miután tárgyalt Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnökkel. Négy minisztériumot kap az RMDSZ az új kormányban. Markó Béla RMDSZ-elnök az államminiszteri tisztséget töltheti be, így az érdekvédelmi szervezet vezetője az oktatási-, művelődésügyi- és európai csatlakozási tárcák működését fogja összehangolni. A kormány összesen 24 miniszterből fog állni, ebből 17 minisztériumokat vezet majd, emellett még hét tárca nélküli minisztert is beiktatnak. A Nemzeti Liberális Pártól (NLP) és a Demokrata Pártból (DP) álló D.A. Szövetség alkotta kormányban a Humanista Pártot miniszterelnök-helyettes képviseli majd – állapodtak meg dec. 23-án az alakulatok vezetői. A három párt szakemberei jelenleg a kormányprogram kidolgozásán dolgoznak, Markó szerint a dokumentum hamarosan elkészül. Tariceanu elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ-szel folytatott tárgyalások gyorsan zajlottak. A kijelölt miniszterelnök a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjával is találkozott. Ígéretet kapott az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete, hogy az alprefektusi tisztséget a magyar érdekvédelmi szervezet fogja megkapni. /B. T., K. O.: Átálltak a humanisták is. Markó Béla államminiszter lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 24.
Calin Popescu Tariceanu 1952-ben Bukarestben született, alapképzése szerint okleveles vízügyi mérnök. 1980 és 1990 között egyetemi előadó, 1990-ben pedig egyik alapítója volt a Nemzeti Liberális Pártnak, s tagja volt már az első forradalom utáni törvényhozásnak is. 1996–1997-ben a Ciorbea-kabinet kereskedelem- és iparügyi minisztere államminiszteri rangban. Közben sikeres üzletemberré vált, mintegy 15 millió dollárra becsült vagyonát az általa alapított kereskedelmi rádió eladásából és a gépkocsi importból szerezte. Rudas Ernő volt bukaresti magyar nagykövettel közösen alapított Classic Motorcycles cége Harley-Davidson motorkerékpárok kereskedelmével foglalkozik. Theodor Stolojan októberi visszavonulása óta az NLP élén áll, s a liberális–demokrata pártszövetség társelnöke. /Autós szenvedélyéről, millióiról és budapesti esküvőjéről is közismert a kijelölt miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 24.
A parlament felsőháza, a szenátus alelnökévé választották Corneliu Vadim Tudort, a Nagy-Románia Párt elnökét. "Közös listát állítottunk az alelnökök és a háznagyok megválasztására, hogy elkerüljük az alkudozást. Corneliu Vadim Tudor is a listán szerepelt, mivel pártjának, amely 21 mandátumot szerzett a szenátusban, joga volt alelnököt jelölni. A választók azok, aki azt akarták, hogy Tudor a szenátus alelnöke legyen" – magyarázta Radu Berceanu, a D.A. pártszövetség szenátora. További alelnökök: Radu Berceanu (DP), Puiu Hasotti (NLP), Codrut Seres (RHP). Az RMDSZ ebben az ülésszakban egy titkári tisztséget tölt be, erre ismét Puskás Bálint Zoltánt jelölték. Noha a D.A. Szövetséget alkotó két párt, az NLP és a DP kezdettől fogva kikötötték, hogy külön frakciót alkotnak a parlament két házában, a liberális és a demokrata szenátorok végül úgy gondolták: együtt maradnak, mert így hatékonyabb munkát tudnak végezni. A két pártnak összesen 49 szenátora van, 3-mal több mint a Szociáldemokrata Pártnak. A képviselőházban az RMDSZ-nek egy háznagyi tisztség jutott, ezt Borbély László tölti be. Az RMDSZ frakcióvezetőjének, Kelemen Attilának és helyettesének, Varga Attilának februárig hosszabbították meg a mandátumát, hogy a kormányalakítási tárgyalásokat folytató RMDSZ-bizottságban – amelynek a frakcióvezetők is tagjai – az esetleges személycserék ne okozzanak zavart. A szakbizottságok közül egyedül a mezőgazdasági élén van RMDSZ-es képviselő Kelemen Attila személyében. /Megalakultak az állandó bizottságok. Corneliu Vadim Tudor a szenátus alelnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 24.
Fáj a visszautasítás, írta a népszavazás eredményéről Tamás József püspök, fáj, „mert magyarnak születtem és magyarnak szeretnék meghalni”. /Tamás József püspök: Száz pici gyertya gyújtatlan gyúljon. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./
2004. december 24.
Sokat lazult a magyar szeretet, írta Bajna György, népünk egy része megfeledkezett „testvérei kinyújtott, de nem kolduló kezéről”. „Alig több mint másfél millió, a határokon kívül élő 5 millió kezét tolta el magától.” „A mi dolgunk tovább szeretni a megtévesztetteket, hiszen nekik van most erőre szükségük.” /Bajna György: Örömhírt hoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./
2004. december 24.
Nagybánya felújított történelmi főterének átadásával az évek óta raktárban heverő Lendvay-tábla is visszakerült a szülőház falára. A magyar nyelvű márványlap alatt román nyelvű felirat van. Lendvay Márton, kora talán legünnepeltebb magyar színésze /1807-1858/ volt. /– dávid –: Újra helyén a Lendvay-tábla! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 24./
2004. december 24.
Megjelent a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kutatási Programok Intézetének (KPI) kiadványa, amely a 2003–2004-es tanévben végzett tevékenységet ismerteti. Az intézet Tudományos Tanácsa a szóban forgó tanévben 24 kutatást támogatott, emellett 74 oktatónak és hallgatónak biztosított ösztöndíjat és kutatási költséget. /KPI – 2004. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
2004. december 24.
A 60 éves Ferenczes István költőt, a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjét köszöntötte barátja, Lőrincz György író. /Lőrincz György: Ferenczes István 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 24./
2004. december 24.
December 19-én Magyarországon, Nyírábrányban elhunyt Schwarzkopf–Erni Mihály (írói nevén Károlyi S. Mihály). 1950–ben született, Nagykárolyban. Itt járt líceumba, ahol a költő Fényi István tanára vele is egy életre megszerettette az irodalmat. A Szatmári Hírlapban, az Utunkban, az Igaz Szóban, az Előrében, a Jóbarátban, az Új Életben, a Brassói Lapokban riportokat, elbeszéléseket, verseket, a Művelődésben mesejátékokat, az Igaz Szóban színjátékokat közölt. A Nagykárolyból időközben szintén Magyarországra települt Almási Tiborral közösen könyvet írt Gyárfás Jenő festőművészről. 1979-ben elnyerte az Igaz Szó egyfelvonásos drámapályázatának I. díját. Aztán 1979-ben bevitték a Szekuritátéra. „Kétmillió szív együtt dobog": ezért a verssoráért (amit a szekusok kétmillió erdélyi magyar szívként értelmeztek) összeverték, utána több mint tíz évig semmit sem írt. 2000 januárjában újból elővette írógépét. 1991-ben családjával Magyarországra települt. 1994-ben Idővel mérve címmel verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötete jelent meg. 1995-ben Arany Toll-díjat kapott. 1996-ban napvilágot látott Gyermekidő című elbeszéléskötete. /Boros Ernő: Schwarzkopf Misi halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
2004. december 24.
Lőrincz György könyve (Imázskészítők, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2004) olyan publicisztikai írásokat, esszéket tartalmaz, amelyek javarészt az 1990-es évek végén születtek. Felvetett problémái ma is jelenvalóak. A könyvnek dokumentumjellege van. Lőrincz György a nemzetéért aggódó író, nem hiába idézi oly sokszor Németh Lászlót: számára az írás feladatvállalás is, pontosabban arról való gondolkodás is, hogy ez a viharvert nemzetrész miképpen boldogulhatna ... önerőből. Önerőből, de nem magára hagyatottan. /Orbán Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
2004. december 25.
Megjelent Herepei János posztumusz munkája: Kolozsvár történeti helyrajza, Sas Péter szerkesztésében, a Művelődés kiadásában. Herepei János /Kolozsvár, 1891-Szeged, 1970/ Kolozsváron az egyetemen magyar-történelem-régészet szakot végzett. 1914-ben Pósta Béla egyetemi intézetében segédarcheológusként alkalmazta. A román egyetem kötelékében csak rövid ideig régészkedhetett, az Árpád-kori sírok azonosítása miatt eltávolították az egyetemtől. 1925-1938 között a Minerva nyomda könyvelője volt, emellett kutatott, az Erdélyi Kárpát Egyesület múzeumőri tisztségét is betöltötte. 1938-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A világháború végén parancsot kapott, hogy a múzeum legértékesebb darabjait ládában menekítse. Az érkékes anyag 1945 márciusában az zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elégett. Herepei hibásnak érezte magát a parancs végrehajtásáért, a háború után nem tért haza, három évig Keszthelyen nyomorgott. 1947-ben Bonyhádra költözött, hogy a hazatért bukovinai székelyek Székely Múzeum Egyesülete által felállítandó múzeumát vezesse. 1950-ben a hatóságok a múzeumot felszámolták. 1953-ban Kajdacsra költözött, itt kezdte meg jegyzeteit feldolgozni. 1957-től felfigyelt munkásságára a szegedi egyetem irodalmi tanszéke. Biztosították neki a kutatás feltételeit. 1961-ben családjával Szegedre költözött. A szegedi egyetem Adattár a XVII. Századi szellemi mozgalmaik történetéhez címmel három kötetben kiadta cikkeit, tanulmányait. Élete főműve soká váratott megjelenésére /A Házsongárdi temető régi sírkövei, Budapest, 1988/. Herepei kéziratos hagyatékában több kéziratos munka fennmaradt. Sas Péter Kolozsvár múltjának kutatására szakosodott. Neki köszönhető Herepei értékes munkájának kiadása. /Gaal György: Kolozsvári helynevek vallatója. = Helikon, dec. 25., 24. sz./ Előzőleg Herepei könyvéről: Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. ápr. 3./ Megjegyzés: Meg kell említeni Asztalos Lajos hatalmas munkáját: a Szabadságban folytatásokban közli – betűrendbe rakva – Kolozsvár minden utcájának összes elnevezését, történelmi múltját, megemlítve az utcában található fontosabb épületeket, intézményeket, gyárakat is. 2004-ben egész évben folytatódtak közlései. A 2004. dec. 15.-i számnál a K betűnél tartott. Ízelítőül az alapos adattárból: „1497: Kysmesterwczaya [Kmk II. 159.]; 1570: "Janos deak Kismester vchay" [Élő 24.]; 1572: "Caspar ely fwtamot eleote az kismester vchara" [LvLtTörJk III/3. 13–63.]; 1589: kleyn meister gasse (’kismester utca’) [Gold 119.]; 1695: "a Széna Utczától Kis mester utczára által menő Sikátor" [Élő 24.]; 1696: "Platea angustae [...] qui [...] ex [...] Platea Széna Uccza in Plateam vulgo Kis Mester uccza nominatam ducit" (’a Széna utcából a közönségesen Kismester utcának nevezett utcába vezető szűk utca’) [Kvtel 67.]; …” /A Kismester utca leírása folytatódik, Asztalos idézett Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című verséből is, az utca eredetéről pedig ismertette Szabó T. Attila és Cholnoky Jenő véleményét.
2004. december 26.
Dr. Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. –Jilava, 1952. dec. 6./ Rómában tanult, egyházjogbó1 és teológiábó1 doktorált. A nagyváradi és a kolozsvári egyetemen teológiát tanított. 1942-ben nevezte ki a pápa a szatmári római katolikus egyházmegye püspökévé és a nagyváradi egyházmegye apostoli kormányzójává. Kormányzása idején 14 új plébániát alapított. Az egyházüldözés idején 1948-ban egy kormányrendelet megszüntette főpásztori működését. Két évvel később Kőrösbányára internálták, 1952 márciusában pedig a Bukarest melletti Jilavára vitték. Az ottani börtönben halt vértanúhalált. Reizer PáI püspök 1995-ben kezdeményezte Scheffler János püspök boldoggá avatását. Szülőfalujában, Kálmándon most szobrot állíttattak a tiszteletére. Az életnagyságú szobrot Vida Zoltán budapesti szobrászművész készítette. A püspök szoboralakja magához öleli a keresztre feszített Jézus szobrát, jobb kezét áldásra emeli. Schönberger Jenő püspök szentelte meg a szobrot december 5-én. Ez alkalommal dr. Bura László bemutatta Köztünk élt – Scheffler János Szatmár vértanú püspöke című új könyvét. /Nagy Karolina: Szatmár mártír főpásztorára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 26./
2004. december 28.
Calin Popescu Tariceanu kijelölt miniszterelnök dec. 26-án ismertette kormányát, a képviselőház és szenátus dec. 28-án dönt arról, hogy bizalmat szavaz-e vagy sem a kabinetnek. A parlamenti szakbizottságok dec. 27-én hallgatták meg a miniszterjelölteket. A leendő kormányban mind az RMDSZ, mind pedig a Demokrata Párt (DP) és a Román Humanista Párt (RHP) egy-egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott. Az RMDSZ erre a posztra Markó Bélát, a DP Adrian Videanut, az RHP pedig George Copost delegálta. A 24 tagú kabinetben a liberálisok tíz, a demokraták nyolc, az RMDSZ négy, a humanisták pedig három tárcát szereztek (az NLP-nek jutó miniszterelnöki tisztséget is beleértve). Markó a művelődési-, oktatási- és integrációs tárcák munkáját fogja koordinálni, Videanuhoz a gazdasági, Coposhoz pedig az üzleti élettel, a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos tárcák tartoznak majd. A gazdasági tárca a humanistáké, a 35 éves Codrut Seres személyében. Monica Macovei, az Emberi Jogok Védelméért Szövetség – Helsinki Bizottság vezetője kerül az igazságügyi tárca élére. A belügyi tárcát Vasile Blaga (DP), a védelmi tárcát pedig a Fehér megyei tanács elnöke, Theodor Athanasiu (NLP) vezeti. Külügyminiszter az alig 36 éves Mihai Razvan Ungureanu (NLP) lett, a 35 éves Ionut Popescu (NLP) pedig pénzügyminiszter. Mircea Micleát kérték fel az oktatási tárca vezetésére. Miclea a Babes–Bolyai Tudományegyetem legfiatalabb professzora, aki jelenleg a pszichológia tanszéket vezeti. Az RMDSZ Operatív Tanácsa dec. 25-én úgy döntött, a szövetség a területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnököt, a 33 éves Nagy Zsoltot kéri fel a távközlési és informatikai minisztérium vezetésére. A kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László a szállítás- és lakásügyi, valamint a turizmusért felelős minisztériumhoz tartozó középítkezési és területrendezési részleg felügyeletével megbízott miniszter lesz, Winkler Gyula volt Hunyad megyei parlamenti képviselő pedig a gazdasági minisztériumhoz tartozó kereskedelmi részleget vezeti majd. Ioan Bolcas, a Nagy-Románia Párt alelnöke kifejtette, soha nem fognak egy olyan kabinetnek bizalmat szavazni, amelynek "az irredenta RMDSZ" is tagja. /Sz. K.: Ma szavaz a parlament a Tariceanu-kormányról. Négy RMDSZ-es miniszter: Markó, Borbély, Nagy Zsolt és Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
A szenátus és a képviselőház bizottságainak együttes ülésén született döntés értelmében dec. 27-én délután kezdődhetett csak meg a Calin Popescu-Tariceanu kinevezett kormányfő által dec. 26-án nevesített miniszterek szakbizottsági meghallgatása. Megyei vonatkozásban a tisztségek elosztása vitát eredményezett. A Demokrata, a Nemzeti Liberális és a Román Humanista Párt helyi vezérei máris azzal fenyegetőznek, hogy lemondanak, ha Kovászna megye élére RMDSZ-es prefektust neveznének ki. Verestóy Attila megerősítette: a szövetség öt, a Beszterce- Naszód, Arad, Máramaros, egy Kárpátokon túli és Kovászna megyei prefektusi (emellett hét alprefektusi) tisztséget igényel. /Máris lemondással fenyegetőznek! Sínen a kormány beiktatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
Súlyának megfelelően lesz jelen az új román kormányban az RMDSZ, sőt az eredetileg tervezett három tárcavezetés helyett sikerült elérni, hogy négy helye legyen a szövetségnek – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Elmondta: az új kormányzati struktúrába neki szánt tisztség "nyilván politikai funkció, s alkalmas arra, hogy a politikai egyeztetéseket a kormányon belül minél operatívabban lebonyolíthassák". Általa ugyanakkor az RMDSZ-nek közvetlen befolyása lehet a kormány döntéseire – jelentette ki. Az új román kormány programjába belekerültek az RMDSZ fontos célkitűzései, köztük a kisebbségi törvény elfogadása, az erőteljes decentralizálás, a gazdasági fejlesztési régiók magyar közösségi szempontból fontos átalakítása, közölte Markó. /Markó: Súlyának megfelelően van jelen az RMDSZ a kormányban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
Winkler Gyula parlamenti képviselő, a kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter a vele készült interjúban leszögezte, a most kialakuló kormány szakmai kritériumok alapján állt össze. Az RMDSZ küldöttségének sikerült néhány fontos dolgot bevinnie a programba. A kisebbségi fejezet tartalmazza a kisebbségi jogállás meghatározását, a kisebbségi törvény megalkotását, illetve a kulturális autonómia biztosítását. A kormányprogramba foglalták a restitúciós folyamat befejezését, az erdők, mezők, egyházi és magántulajdonban lévő ingatlanok, levéltárak visszaszolgáltatását, valamint a kárpótlási folyamat beindítását. /Gáspár-Barra Réka: Stabil parlamenti támogatás kellene. Képviselőből miniszter. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2004. december 28.
Újabb 500 millió forintos támogatást biztosít a kormány a Szülőföld-programcsomag gazdaságfejlesztési pilléréhez – jelentette be Kiss Péter, a magyar miniszterelnök hivatalát vezető miniszter. Ebből a pénzből, amelynek első fele már az idén, második része a jövő év első negyedévében áll rendelkezésre, az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli mikro- és kisvállalkozások indítását és működésének bővítését támogatja. /További 500 millió forintos támogatás gazdaságfejlesztésre a határon túli magyarságnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
Dec. 27-én ülésezett Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állandó bizottsága, amelynek végeztével Tőkés László elnök, valamint Szilágyi Zsolt és Fodor Imre alelnökök tájékoztatták a sajtót. "Remény van az EMNT és az RMDSZ közötti együttműködésre" – jelezték. "Az RMDSZ most zászlajára tűzte az autonómia kérdését, de félő, nehogy megint »megfeledkezzék« róla" – mondták. Az EMNT párbeszédet szeretne kezdeményezni minden olyan RMDSZ-platformmal, hazai és magyarországi párttal, amelytől támogatást remél az autonómia ügyének előrehaladásában. /Ö. I. B.: Összehívják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület részére különösen nagy jelentőségű a Kisebbségekért Díjjal való megajándékozás, írta Nagy-Tóth Ferenc. Az együtt érző közösségbe tartozás alkotóerejét, a közösséggel szembeni felelősségérzetet magában viseli az anyaországi, sokszorosan az elcsatolt területek magyarja, tette hozzá. /Nagy-Tóth Ferenc: Az ajándékozás öröme. (Kisebbségi díj átvétele alkalmából). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
A december 5-ei népszavazás kudarca után Kossa Lajos, Aba nagyközség polgármestere felhívást intézett a magyarországi településekhez, hogy nyilvánítsák ki véleményüket arról, hogy a nemzet egy és oszthatatlan, még akkor is, ha azt politikai határok tagolják. Az Országgyűlés ennek szellemében kezdje el a határokon túl élő magyarok jogviszonyáról szóló törvény kidolgozását, és 2005. március 15-ig ünnepélyesen nyilvánítsa ki közös akaratát a törvény megalkotására vonatkozóan. /Kossa Lajos polgármester, Aba nagyközség (Fejér megye): Felhívás a magyarországi településekhez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2004. december 28.
A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után kiderült, hogy "kopogtattunk, de be nem bocsáttattunk". A Mikulás sarlós-kalapácsos piros nyelvét is kiöltötte, írta dr. Demeter Andor. Szeretnék megköszönni mindazoknak, akik igent mondtak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek legközelebb, ha ismét tizenötmillió magyar miniszterelnökének nevezi magát, előtte, referendum formájában a határon kívülieket, az országát elözönleni készülő "sáskanépet" is kérdezze meg erről, ajánlotta a hozzászóló. /Dr. Demeter Andor, Marosvásárhely: Megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2004. december 28.
Gyergyószentmiklóson tanácskoztak a gyergyói községek helyi székely tanácsainak elnökei a székelyföldi autonómia kérdésében kiírandó referendumról, községenként elemezve a kialakult helyzetet. Gyergyóújfaluban elsőként hozott a helyi tanács pozitív döntést a referendum kiírásáról, a prefektúra közbelépésére visszavonták a határozatot, de a kérdésre rövidesen visszatérnek. Gyergyóditró és Alfalu tanácsai nem vonták vissza a határozatot a prefektúra felszólítására, de a megyei prefektúra megtámadta döntésüket a közigazgatási bíróságon. Gyergyószentmiklós és Csomafalva tanácsai január 30-ára tűzték ki a népszavazás dátumát, míg Gyergyóremete és Szárhegy tanácsai nem döntöttek a kérdésben, de elvileg támogatják a székely autonómiát, és az erről szóló referendum kiírását. A tanácskozásról az SZNT-elnökök nyilatkozatot is közreadtak, amely szerint a kiírandó népszavazás arról szól, hogy a lakosság akarja-e, hogy a parlament törvényt alkosson az autonóm Székelyföld létrehozásáról, s akarja-e, hogy települése ehhez az autonóm területhez tartozzon, vagy sem? A nyilatkozatban az SZNT-elnökök felkérték az önkormányzatokat, hogy az egységes lépés érdekében január 30-ára szervezzék meg a referendumot, felkérték az MPSZ és RMDSZ helyi szervezeteit, hogy vállaljanak szerepet az autonómia fogalmának tisztázásában és népszerűsítésében a lakosság köreiben. /Gyergyói SZNT és referendum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
2004. december 28.
Az RMDSZ megalakulásának 15. évfordulójára emlékezett Marosvásárhelyen, dec. 27-én, a Kultúrpalotában az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Sebestyén Aba színművész jelezte, hogy az esten nemcsak az RMDSZ-re, hanem a hajdani Székely Színházra is emlékeznek. 1946. február 4-én jelent meg az a rendelet, amellyel megalapították a Székely Színházat, Tompa Miklóst nevezték ki igazgatónak. 1946. március 10-én nyitotta meg kapuit a Székely Színház Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettel. /-vagy-: 15 éves az RMDSZ. Jubileum a nosztalgia jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2004. december 28.
Interaktív kiállítás-megnyitó volt december 15-én Marosvásárhelyen, a Bolyai-Gauss Információs és Dokumentációs Központban: Incze István fotóművész és fia, Incze István Botond képzőművész közös tárlatnyitója. Incze István országos és nemzetközi tárlatok résztvevője. Incze István Botond festményei lelki tájakat ábrázolnak. /(b. gy.): A színek világába. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./
2004. december 28.
Szatmárnémetiben a székesegyházban karácsony este pásztorjáték vezette be a hagyományos éjféli misét, Schönberger Jenő megyés püspök mondott beszédet. A reformátusok ismert templomában, a Láncosban Korda Zoltán hirdette az igét, majd sok száz gyermeket karácsonyi csomaggal ajándékoztak meg. Falvakon, ha nem is mindenütt, tovább él a kántálás. Betlehemesekkel már csak néhány településen lehetett találkozni. Példamutató, hogy Túrterebesen maga Koczán Levente polgármester is beállt a betlehemesek közé. /Pásztorjáték, kántálás, szeretetcsomag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./
