Május 18-án Keresztes Györgyi fiatal csíkszeredai festőművész képeiből nyílt kiállítás Gyergyószentmiklóson. Keresztes Györgyi a csíkszeredai művészeti középiskola elvégzése után a jászvárosi (Jasi-i) képzőművészeti főiskolán tanult festészetet, ahol 2002-ben fejezte be tanulmányait. /Keresztes Györgyi kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2005. május 20.
A Nyárádmenti Kis Újság, a Nyárádmente Kistérségi Társulás kiadványának első száma 2004 decemberében jelent meg, azóta folyamatosan lát napvilágot. Szerkesztője Gligor Róbert László. A négyoldalas kiadvány a megszűnt Bekecsalja feladatkörét is vállára vette. /(bölöni): Új lap. Nyárádmenti Kis Újság. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2005. május 20.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata május 24-én Székelyudvarhelyen bemutatja Henry Fielding Tom Jones című regényéből készült háromfelvonásos, zenés vígjátékát, Pinczés István rendezésében. /B. B.: Színházi mustra. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 20.
Székelyudvarhelyen az Areopolisz Szabadegyetemen Gyöngyössy János a székelyföldi erődített templomokról tartott diavetítéses előadást. A székelyudvarhelyi vegyészmérnököt a szakma munkájának jelentőségéért elfogadta – hangsúlyozta bevezetőjében Hermann Gusztáv Mihály könyvtárigazgató. Gyöngyössy János még egyetemista korában, a hetvenes évek második felében kezdte kutatni a székelyföldi erődített templomokat. Fényképezte, lerajzolta őket, kutatásait két, a kilencvenes években megjelent kötetben is közreadta (egyik idehaza, a másik Magyarországon jelent meg). Gyöngyössy János ismertette a székelyföldi vártemplomok történetét. A székelység a bágyi várat leszámítva nem emelt várakat. A 15–16. században gyakoribbá vált török és tatár betörések győzték meg a székelyeket arról, hogy ésszerű megerősíteni, fallal körülvenni a templomokat. Gyöngyössy bemutatta az általa kutatott várak (többek között Sepsiszentgyörgy, Csíkkarcfalva, Zabola, Illyefalva, Nagyajta, Lemhény, Székelyderzs, Homoródszentmárton) általa készített rajzait és nyolcvanas években készült fotóit. /Katona Zoltán: Erődített vártemplomaink. Areopolisz-előadás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 20.
A hagyományos paraszti bútor fokozatosan eltűnik a mai otthonokból, jobb esetben múzeumi gyűjteménybe kerül. Ennek feltartóztatására a Hozományos Láda elnevezéssel bútorfestő tábort szervez a helyi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a Romániai Magyar Népművészeti Szövetséggel júniusba. /Barabás Blanka: Hozományos Láda. Bútorfestőtábor Máréfalván. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 20.
Marosvásárhelyi koncertje előtt május 19-én Hargita megyébe, Parajdra látogatott néhány órára az Omega együttes. Benkő Lászlóék meglátogatták a sóbányát, ahol együtt énekelték a magyar és a székely himnuszt a házigazdákkal és népes kíséretükkel. Az együttest az RMDSZ emberei, a Duna Tv stábja és több újságíró is elkísérte. Kóbor János, az együttes vezetője elmondta, tavaly decemberben szintén a környéken járt. /Rédai Attila: Parajdon énekelte a Himnuszt az Omega. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2005. május 20.
Május 10-én bemutatták Vánk Sándor tanár második könyvét: Máramarosszigeti római katolikus egyházi iskolák. Az alaposan dokumentált munka 1730-tól 1948-ig felöleli a máramarosszigeti római katolikus egyházi iskolák történetét. 1891-ben Máramarossziget lakossága 19 379 fő volt, melyből 9 988 magyar, 2 533 német, 1 455 román, 63 rutén, és 4 960 izraelita. Nevek, adatok és statisztikák sokasága mellett a könnyű átláthatóság, olvasmányos rendszerezettség jelentik e könyv legfőbb értékeit. /Lőrinczi Lóránd: 275 éves tintanyomok. Vánk Sándor: Máramarosszigeti római katolikus egyházi iskolák. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./
2005. május 20.
Négy könyvet mutatott be május 19-én Csíkszeredán, a Corvina Könyvesházban a Székelyföld szerkesztősége és a Hargita Kiadó. Domokos Pál Péter Moldvai útjaim c. könyvét a Bibliotheca Moldaviensis kétnyelvű sorozat V. köteteként jelentették meg, hogy a csak románul olvasó moldvai csángók is közel érezhessék magukhoz a szerző írásait. Fodor Sándor Mária lábától a sündisznóállásig c. könyvét Ferenczes István, ismertette. Gábor Felicia a Moldvai Magyarság pályázatára írta meg emlékeit, majd a szerkesztők kérésére bővítette könyvét. – Még nem író, de azzá válhat – mondta róla Ferenczes István. Demse Márton Csángó küzdelem címmel foglalta kötetbe visszaemlékezéseit. /Négy könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 20.
Megjelent Róth András Lajos székelyudvarhelyi könyvtáros szöveggyűjteménye Született nyelvünkön... címmel /Mark-House Kiadó, Gyergyószentmiklós/, alcíme: A magyar anyanyelv dicsérete a XVII–XVIII. században. A könyvben 200 év közel 100 szerzője nyilatkozik a magyarságról, a magyar nyelvről, a magyar öntudatról. A kötetet az egykori nyomdatechnikára, a könyv művészetére is utaló egykori kiadványok címlapjai, jellegzetes díszlécei és záródíszei teszik teljesebbé a részletes szó- és névmagyarázat mellett. /Könyv az anyanyelvről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2005. május 21.
A bánsági árvíz okozta helyzet hiányos kezelésével vádolta (ismét) Traian Basescu elnök a kormányfőt, Calin Popescu Tariceanut. Kijelentette: a hat hónapos „türelmi idő” lejártával elvárja, hogy a kormányfő személycserékre tegyen javaslatot. Ugyanakkor államfő beismerte: az előrehozott választásokat el kell halasztani, a Bánság továbbra is víz alatt van, a három elrabolt újságíró sorsa még mindig bizonytalan. /Egyre elégedetlenebb a kormánnyal Basescu. A hat hónapos türelmi idő Tariceanuékra is vonatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Ígéretével ellentétben nem tíz nap, hanem három hét után kereste fel az árvíz sújtotta bánsági településeket máj. 22-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki több minisztere társaságában érkezett Temesvárra. A megyei védelmi bizottság tagjai elmondták Tariceanunak, hogy nem lehet végleges a kárfelmérés, amíg egyes települések részben még mindig víz alatt állnak. A miniszterelnök hangsúlyozta: korrekt adatokat kell feltüntetni, mert ha az EU-tól kérnek pénzt, indokoltnak kell lennie minden összegnek. A kormányfő az újságírók érdeklődését elhárította, az árvízkárosultakkal sem állt le beszélgetni. Talán a nagy port kavart legutóbbi kifakadása (“Mit akarnak, építsünk szállodát?!) miatt óvakodott a nyilvánosság előtt megszólalni. A magyarországiak egy víztisztító és ivóvíz-csomagoló állomást helyeztek üzembe a héten. Temes megyében addig maradnak, ameddig szükséges lesz, mondták. Tariceanu elégedetten beszélt a látottakról, és köszönetét fejezte ki a magyarországi segítségnyújtásért. /Pataky Lehel Zsolt: Valós kárfelmérést követel a kormányfő. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. május 21.
Minden valószínűség szerint nehéz vitákkal kell majd szembenéznie a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájában az RMDSZ-nek, de most az a legfontosabb, hogy a koalíción belül sikerült végre tisztázni az elvi kérdéseket – mondta május 20-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Markó kedvezőnek nevezte, hogy az elvi kérdéseket sikerült tisztázni a koalíción belül. A kormány a napokban beterjeszti a parlamentnek a tervezetet, és sürgősségi eljárást fog kérni annak megvitatására, vagyis nem terjeszti „felelősségvállalással” a honatyák elé. Az RMDSZ elnöke szerint az elfogadott szöveg tartalmazza az RMDSZ eredeti elképzelését. /Markó nehéz parlamenti vitákra számít. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2005. május 21.
A kormány elfogadta a kisebbségi törvény tervezetét. Győzelem, mondják a derűlátók, s azok, akik egyetértenek az RMDSZ kis lépések politikájával. Nemzetárulás, kiáltják a szélsőnacionalizmus béklyójában maradtak. Kudarc, sugallják az ellendrukkerek. Az RMDSZ belső vagy külső ellenzéke is kritizál. Kilin Sándor újságíró szerint azonban nagy lépés ez a törvény. /Kilin Sándor: Kisebbségtörvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. május 21.
Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2005. május 21.
Lakatos Péter, Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő a városban zajló nemzetközi autonómia és integrációs konferenciával egyidőben szervezett sajtótájékoztatót Nagyváradon. A konferencián bírálták a kisebbségi törvény tervezetét, Lakatos Péter viszont a jogszabály előnyeit taglalta, mely mostantól nemcsak az RMDSZ, hanem a kormány közös kezdeményezése is. A nagyváradi konferencián megfogalmazott kritikára, mely szerint a törvény közvetett diszkriminációs elemeket tartalmaz, Lakatos Péter megjegyezte: „Úgy kritizálnak valamit, hogy még nem is olvasták a kormány által elfogadott tervezetet: 15 százalékról levitték 10 százalékra az adott kisebbséget képviselő szervezetet alkotók számát.” /Lakatos Balla Tünde: Jó-e a kisebbségeknek, ha csak az asztalt verjük? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
2005. május 21.
A Nagy-Románia Párt több szenátora benyújtott egy törvénytervezetet arról, hogy ne legyenek kétnyelvű helységnévtáblák, csak az állam hivatalos nyelvén jelenjen meg az elnevezés. Akik ezt megszegik, azoknak pénzbírságot kell fizetniük. /Csak román nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
Egy esztendő telt el azóta, hogy döntés született a vasútállomások nevének kétnyelvű megjelölésére azokban a zónákban, ahol nemzetiségi kisebbségek is élnek. Háromszéken a Brassó–Csíkszereda főútvonal mentén immár megszokott látvány a kétnyelvű megjelölés, de a háromszéki medencét átszelő szárnyvonalon azóta sem érvényesítették a kétnyelvűségre vonatkozó szabályozásokat. Kovásznán is csak a román nyelvű tábla van. /Még mindig csak egy nyelven. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
Gyógyszer- és pénzhiányra hivatkozva Marosvásárhelyről a napokban több száz kilométerről műtétre, különleges orvosi kezelésre érkező betegeket küldtek haza, ugyanígy történt Iasi-ban is. Több kórházban a beteget küldik a sürgősségiről is a közeli gyógyszertárba fájdalomcsillapítóért, mert a kórházaknak nincs pénzük. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára próbálta megmagyarázni ezt a helyzetet, mondván, az egészségügyi tárca mindig alulfinanszírozott volt. Tavaly az előző kormány utolsó rendeletével 20%-kal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Erre azonban nem volt költségvetési fedezet. Továbbá a gyógyszerforgalmazók a tartozás miatt leállították a kórházak ellátását. /Gáspár-Barra Réka: Fájdalomcsillapítónak ott a törvényszék. Beszélgetés Székely Ervinnel, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. május 21.
Frunda György RMDSZ-szenátor arra biztatja a lakosságot, hogy ne írja alá a Distrigazzal az új szerződéseket, amelyek bérleti díjat tartalmaznak. A politikus Mihai Antonie NLP-szenátorral, a Distrigaz Nord volt vezérigazgatójával tartott sajtótájékoztatót. A honatyák Radu Berceanu DP-szenátorral együtt kezdeményezték a 2004/351-es gázszolgáltatási törvény módosítását, és törölnék a bérleti díj bevezetését, mert ennek szerintük semmilyen gazdasági indoka nincsen. Az új szerződésben megszabott díjszabási kritériumok jogellenesek, mert bérleti díjat vezetnek be a gázszolgáltató bizonyos költségeinek, például a gázvezetékek cseréjének és más munkálatoknak a fedezésére. A polgári törvénykönyv értelmében egy adott tulajdon karbantartása a tulajdonos kötelessége, és nem ruházhatja ennek költségeinek kifizetését a fogyasztókra, áll a három szenátor indoklásában. /Frunda: Nem szabad aláírni a szerződéseket a Distrigazzal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Ugyanerről: Polgári engedetlenségre szólít az MPSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2005. május 21.
Romániában a rendszerváltás után a szabad sajtó teljesen újszerűen hatott, robbanásszerűen elszaporodtak a kiadványok, nőttek a példányszámok, tehát nagy volt a konkurencia. Később összezsugorodott a piac, és átvette a vezetést a tévé. Jelenleg Romániában a lakosság 80 százaléka a tévéből szerzi közéleti információit. Az írott sajtó azért közvetve is hat, hiszen tematizálhatja a közéletet: témáit átveszik a rádió-, illetve a tévéadók. 2004 nem a véleményszabadság éveként vonul be a romániai sajtótörténetbe. Tavaly ugyan már nem vertek meg 20 újságírót, mint például 2003-ban, ellenben nagyobb mértékben érvényesült a gazdasági nyomás a laptulajdonosokon keresztül. Mircea Toma, a Független Újságírásért Központ, valamint az általa vezetett Sajtómonitorizáló Ügynökség 2003-ban végzett felmérése szerint a megkérdezett 258 újságíró 75 %-a vallotta azt, hogy legalább egyszer le kellett hogy mondjon egy bizonyos téma megírásáról alkalmazója nyomására. Az újságírók 25 %-ának volt pere folyamatban, 23 %-át rendszeresen fenyegették, hogy különböző kényes témákat ejtsen, 90 %-ának már legalább egyszer visszautasították a közintézmények az információszolgáltatást. A megkérdezett újságírók fizetése 2,2 és 6 millió lej között mozgott. Zsarolás is folyik. Több lap fizetett hirdetésekért cserébe ejti a reklámot fizetők portáján indított oknyomozó riportokat. A kormány, illetve egyes közintézmények esetében szélesebb a skála: a „zsarolási eszköztár”: adósságátütemezéssel, elengedéssel, különböző engedményekkel, juttatásokkal bővül. A tulajdonosoknak több esetben nem sikerült megtörni a főszerkesztőket, vagy akár a szakma szolidaritását (ez Magyarországon elképzelhetetlen lenne). Tavaly az írott sajtóban az Evenimentul Zilei és a Romania Libera vált a gazdasági háttéregyeztetések prédájává. Hasonló botrány robbant ki a legnagyobb példányszámú román lap, az Adevarul házatáján is A szerkesztőségi tagok döntési hatáskörét megvonó főrészvényesi akció hátterében az exfőszerkesztő Viorel Hrebenciucot, az SZDP politikusát sejtette. Az Adevarul újságírói inkább szedték a sátorfájukat és új lapot adtak ki, a Gandult. Hasonlóan cselekedett a román értelmiség egyik hetilapjának számító kiadvány, a Dilema teljes munkatársi gárdája is. Miután Augustin Buzura, a lapot kiadó költségvetési intézmény, a Román Kulturális Intézet (korábbi Román Kulturális Alapítvány) igazgatója többször is megpróbált nyomást gyakorolni a főszerkesztőre, a szerkesztőség kivonult, megalakítva a Dilema Vechet (a régi lap pedig megszűnt). /Herédi Zsolt: Prés alatt az írott sajtó. Szabad sajtó? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Az elmúlt napokban az RMDSZ Szatmár megyei küldöttgyűlésén 97 százalékos többséggel ismét Ilyés Gyulát választották a szervezet megyei elnökének. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes bejelentette: a három-négy évvel ezelőtti 71 százalékról 78-ra nőtt azon magyar gyermekek aránya, akik anyanyelvükön tanulnak. Ennek köszönhetően egész Erdélyben egyedül Szatmár megyében nem csökkent, hanem az apadó lakosság ellenére is valamelyest gyarapodott a magyar iskolások száma. Nagykárolyban és vidékén volt a legjobb eredmény: 30 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akiket román osztályokba írattak. Pozitív változás tapasztalható olyan szórvány-településeken is, mint Patóháza, Hirip, Királydaróc, Krasznamihályfalva. Szatmár megyében jelenleg csak az általános iskolákban 10.500 gyermek tanul magyarul, s ez a szám a következő tanévben sem csökken. Kónya László szerint mindez köszönhető az oktatási támogatásnak, a közhangulat javulásának, a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat szorosabbá válásának. /(Sike Lajos): Az oktatási támogatásnak köszönhetően: Szatmár megyében többen tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Kizárólag a csehekre tartozik, hogy tisztelik-e Eduard Benest, az egykori Csehszlovákia második elnökét vagy sem – reagált május 19-én Jirí Paroubek cseh miniszterelnök magyar kollégája, Gyurcsány Ferenc azon nyilatkozatára, amelyben bírálta egy Benes-szobor leleplezését Prágában. „Úgy vélem, hogy a magyarok egy kis lelkiismeret-vizsgálatot tarthatnának, megnézhetnék az okot és a következményt, megnézhetnék azt, hogy milyen módon vettek részt Csehszlovákia szétverésében a müncheni egyezmény aláírása után” –, nyilatkozta Paroubek a cseh hírügynökségnek Prágában. A cseh miniszterelnök megjegyezte: őt nem zavarja, hogy Magyarországon szobrot állítottak Horthy Miklósnak, aki kormányzóként a II. világháború idején Adolf Hitler szövetségese volt. A szobor leleplezését élesen bírálta Edmund Stoiber bajor kormányfő is. /Paroubek: Nem a magyarok dolga, tisztelik-e Benest a csehek, vagy sem. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
A Bihar megyei Hegyközszentimrén május 29-én szobrot állítanak a kis falu névadójának. Az Árpád-házi Szent Imre büsztjét Lantos Györgyi szobrászművész készítette el, és a Lakitelek Alapítvány jóvoltából kerül a szentimrei református templom kertjébe. A kétnapos rendezvénysorozat keretében május 28-án Tőkés László előadása hangzik el „A magyarság élete a Partiumban” címmel, Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede közös műsora után Hegyközszentimre történetét Emődi Tamás történész villantja fel. /Szent Imre-szobrot avatnak Szentimrén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
Kolozsváron dr. Cseh Áron magyar főkonzul nyitotta meg Würtz Ádám /1927-1994/ tematikus grafikai kiállítását, melyet József Attila versei ihlettek. Kántor Lajos arra emlékeztetett, hogy Würtz Ádám grafikus munkáival Kolozsvár közönsége 1983-ban már találkozhatott. /(Csomafáy Ferenc): Irodalmi és művészeti tárlat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2005. május 21.
József Attila európai költészete címmel tartott előadást május 19-én Kolozsváron dr. Tverdota György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke által szervezett József Attila-napok keretében. /Ördög I. Béla: József Attila európai költészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Május 20-án tartották a Hargita Megyei Pedagógiai Napok zárókonferenciáját. Burus Siklódi Botond, majd Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Előadások hangzottak el az esélyteremtés, esélyegyenlőség, az integrált nevelés, valamint a különleges bánásmódot igénylő gyermekek helyzete témakörben. Az előadások alatt szinkrontolmácsot biztosítottak a szervezők. A zárókonferencia írott anyagát kézhez kapták az iskolák képviselői. /Takács Éva: Közoktatási konferencia az integrált nevelésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2005. május 21.
Fülöp Lídia május 22-én betölti nyolcvanadik életévét. Évtizedeken át vezette a lugosi irodalmi kört. Fülöp Lídia írásaiban éltek tovább a Bega menti falvak hagyományai, a népszokások, előléptek a számára kedves, feledhetetlen arcok. Fülöp Lídia megelégedett azzal a “tenyérnyi napfénnyel” (egyik verseskötetének címlapján olvashatók ezek a szavak), amelyet becsületesen kiharcolt magának. /Pongrácz P. Mária: Tenyérnyi napfény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. május 21.
Kolozsváron könyvkiállítás nyílt a Sétatéren, a kiállítók között kolozsvári, erdélyi és bukaresti kiadók találhatók. /Enyedi Sarolta: Kolozsvár. Gaudeamus könyvkiállítás a Sétatéren. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2005. május 21.
Gyalun a katolikus közösség lélekszáma az utóbbi évszázadban jelentősen csökkent, a templomot a helyi állami szervek támogatásával felújították. /Lajosi István: Gyalu. Felújították a katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
