Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének egyik kidolgozója szerint „közel kilencven éve adósa a térség majd minden állama a nemzeti kisebbségek léthelyzetét számukra és a többség számára megnyugtatóan rendező jogszabályi keret megalkotásával”. Valójában a ma is hatályban levő 1945. februári, a kommunista hatalomátvételt megelőző legutolsó román demokrata kormány által szentesített Nemzetiségi Statútumtörvény a jelenlegi kisebbségi törvénytervezetnél sokkal kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz. Erre az RMDSZ illetékesei azzal érveltek, hogy 2005-ben, az Európai Unió küszöbén nem szabad visszalépni 1945-höz képest, és olyan megoldást választottak, amelyet Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceausescu kommunista és Ion Iliescu posztkommunista rezsimje sem mert megtenni: kiegészítették az eredeti törvénytervezetet egy újabb szakasszal (78.), miszerint minden azzal ellentétes rendelkezés hatályát veszti. A 2005. évi törvénytervezet az anyanyelvi jogok terén nem csak 1945-höz, hanem 1868-hoz képest is visszalépést jelent! Kincses Előd sorra vette a tervezet kifogásolt részeit, végül megállapította: a törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a romániai magyarság sorsát érdemben javítsa. /Kincses Előd: A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói (Feledékenység vagy félrevezetés?). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Németországban, Bautzenben tartotta közgyűlését a mintegy 45 milliónyi európai kisebbségit szolgáló napilapok egyesülete, a MIDAS. /Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete/. 2002 óta a Szabadság napilap is tagja az eddig harminc lapot magába foglaló egyesületnek. Bautzen várost szellemi központjának tekinti a helyi szorb kisebbség, nyelvükön a város: Budysin. A szorbok 60 ezren vannak, őrzik nemzeti önazonosságukat, nyelvüket. Nem volt külön államiságuk, mégis megmaradtak. Szászország kormánya azt tervezi, hogy a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozva megkurtítja a szorb nyelvű iskolák és óvodák fenntartására szükséges pénz folyósítását. A MIDAS közgyűlésén résztvevők tiltakoztak ez ellen. A MIDAS soraiban ott találhatók a belgiumi németek, horvátországi olaszok, dániai németek, finnországi svédek, németországi dánok és szorbok, olaszországi németek és szlovénok, lettországi oroszok, észak-írországi írek, romániai és szlovákiai magyarok, spanyolországi katalánok, baszkok és galegók és svájci réto-románok napilapjai. Mintegy napi 740 000 összpéldányszámmal, tizenhárom nyelven, Európa 45 millió kisebbségi lakosának a szolgálatában. Sokan nem értik, miért csak a Szabadság meg a Bihari Napló vált eddig a MIDAS tagjává Románia tizenkét magyar napilapja közül. /Balló Áron: Szorbok és még 45 millió európai. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Az elmúlt években enyhén csökkent a magyar óvodások száma. Kolozsváron ötvenöt állami óvoda működik, ebből huszonkilenc rendelkezik magyar tagozattal. Kolozs megyében 353 óvodából 37-ben működik a román csoport mellett magyar nyelvű is, és csupán huszonnyolc színmagyar óvoda létezik. Tordán kettőben, Aranyosgyéresen egyben, Désen kettőben, Szamosújváron és Bánffyhunyadon pedig három-három óvodában tanítanak magyarul. A vidéki óvodák száma eléri a kétszáznegyvenegyet, amelyből huszonhat vegyes tagozatú, az önálló magyar óvodák száma eléri a huszonnyolcat. Kolozsvár legtöbb óvodájában vegyes korcsoportok vannak. A pedagógusok szerint ez nem jelent hátrányt a gyerekeknek. /Köntös Imola: Enyhén csökkent az óvodások száma. Extrákkal licitálják túl egymást az állami és a magánóvodák. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Közel osztálynyi gyermek iskolaváltoztatási szándéka tette bizonytalanná a sepsiszentgyörgyi Református Gimnázium elemi osztályainak helyzetét. A Váradi József Általános Iskola keretében működő elemi tagozat végzőseinek többsége a református egyház tulajdonában lévő, a Székely Mikó Kollégiumnak is otthont adó épületben kezdené az ötödik osztályt. Ennek viszont a Váradi látná kárát, a kiesés tanári egzisztenciát is érinthet. /Csinta Samu: Mennek, hogy együtt maradjanak? = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
A képviselőházban jóváhagyták Kerekes Károly törvénykezdeményezését, amely a Maros megyei Vámosgálfalva községhez tartozó Szőkefalva újraalakítására vonatkozik. 1968-ban a település lakóinak akarata ellenére szüntették meg a település önállóságát. /Önállósul Szőkefalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
„Szent Imre herceg,/ Magyarország éke,/ Szűztiszta élet/ Legszebb példaképe/ Serdülő ifjak pajzsa,/ Menedéke, könyörögj érettünk!” – ezt az imádságot vésték a Hegyközszentimrén május 29-én felavatott Szent Imre-szobor talapzatára. Az ezerlelkes színmagyar falu ma Szalárd község része, a Nagyváradot Margittával összekötő vasút baloldalán. Az Árpád-házi szentek emlékeiben bővelkedik egész Biharország. Nagyvárad Szent László városa, Szentjobb államalapítónk Szent Jobbját őrizte, a kettejük között levő Hegyközszentimre pedig Imre herceg örököse. A Lakiteleki Alapítvány segítségének köszönhetően felavatták Lantos Györgyi szobrászművész alkotását. A faluban tatarozták a kultúrházat és a református iskolát. Lezsák Sándor képviselő beszélt Imre hercegről. Imre herceg 1007-ben született, ezért 2007-et Szent Imre évének nevezik, és emlékbizottságot alakítanak, amelybe már most beválasztják a falu lelkészét és polgármesterét. A történelmi Magyarország mind a 18 Szentimre nevű településének és valamennyi, nevét viselő iskolának találkozót szerveznek 2007-ben, jelezte Lezsák Sándor. Dévai Nagy Kamilla és az Énekes Zenede fellépett. Emődi Tamás történész előadást tartott. /Lakatos Balla Tünde: Nemzeti kegyhely Szent Imre örökén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Az elmúlt hét végén ötödik alkalommal került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a szórványiskolák színjátszóinak találkozójára. Demény Piroska aligazgatónő, aki öt éve lelkes mindenese a szórványszínjátszásnak, elmondta, hogy öt év alatt sok-sok kisdiák látogatott el hozzájuk. A három nap diákprodukcióiból kiemelkedett a gyulafehérvári V. Goldis Ált. Iskola magyar tagozata, a magyarlapádi hagyományőrző Csűrdöngölő együttes, a medgyesi Báthory Líceum és a temesvári Bartók Béla Líceum csoportja. /Bakó Botond: Szórványszínjátszó találkozó Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2005. június 1.
Többnemzetiségű részvétellel zajlott május 27-29-e között a III. Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozata. Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere, a civil kezdeményezés fontosságát emelte ki. Debrecenben összeszokott csapat bonyolította le az ünnepi eseményeket. A Nagyvárad–Debrecen útvonalon tartott futóverseny fináléja népes közönséget vonzott. Debrecenben sikeresek voltak az előadások, fellépett többek között a simonyifalvi Leveles tánccsoport és a nagyzeréndi iskola kórusa. A nagyváradi Szigligeti Színház ünnepi előadása méltó befejezése volt a debreceni Simonyi Napoknak. /Együtt az európai úton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 1.
Május 28-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó nagytermében a nyugdíjasok második kórustalálkozójára került sor. A dalosokat a kézdiszentléleki gyermektánccsoport előadással köszöntette. A második kórustalálkozón Major László, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt elnöke, a székelyudvarhelyi zeneiskola pedagógusa elismerően szólt a jól megszervezett kézdivásárhelyi seregszemléről. /(Iochom): Nyugdíjasok kórustalálkozója (Kézdivásárhely) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./
2005. június 1.
Előzőleg Temesváron, május 31-én pedig Aradon, az arad-belvárosi református egyházközség imatermében tartott előadást Ádám Sándor, a Magyarok Világszövetségének képviselője. A találkozót Erdély sorsa címmel szervezték, a szerző hasonló című könyvének apropóján, az aradi előadás Trianon jogszerűsége címmel hangzott el. Június 4-én lesz a trianoni békediktátum 85. évfordulója. Az előadó felidézte Trianon igazságtalanságát, a határmódosítás visszásságait (gyakori volt, hogy településeken, sőt házudvarokon húzták meg a határt). Szó esett a magyar külügy tehetetlenségéről, a román és a csehszlovák diplomácia agyafúrtságáról, s arról, hogy az irredentizmussal, revizionizmussal vádolt magyarok nem tesznek egyebet, mint amit annak idején az olaszok, a románok, a németek, törökök, bolgárok. Az előadás végkicsengése az volt, hogy nem a múlton kell keseregni, hanem összefogással kell építeni a nemzet jövőjét. /P. L. Zs.: Erdély sorsa és Trianon jogtalansága. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./
2005. június 1.
Megjelent Marosi Ildikó: Az erdélyi Helikon képeskönyve /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című albuma mintegy 350, többnyire korabeli fotóval. A képeskönyv a kiadó 325. könyve. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. június 1.
Napvilágot látott Gálfalvi Artúr Béla munkája: Makfalva. Rendhagyó monográfia /Kiadja a makfalvi református egyházközség, 2005./ A szerző Erdély felvázolt történetébe építette be Makfalva történetét, mindazt, amit egy évtizedes kutatómunka alatt sikerült megtalálnia. A könyv szerzője a 498 éves Makfalvának 17 évig volt lakosa, de a falu életét azóta is figyelemmel kísérte. Gálfalvi Artúr Béla Marosvásárhely ismert személyisége, köztiszteletben álló tanárember, a vártemplomi gyülekezet presbitere és jegyzője, december 19-én tölti a nyolcvanat. Lemondott az orvosi pályáról és a versenysportról, inkább a tanítást, az oktatást választotta, testnevelő tanári oklevelet szerzett. Tanított, kántorizált és iskolát épített Héderfáján, szervezte a sportéletet. Munkája egy székely falu olvasókönyve, benne a régmúlt történetének szemelvényei, a magyar királyok, az erdélyi fejedelmek, Erdély gubernátorainak, guberniumi elnökeinek és polgári kormányzóinak névtára, jellemzése. Székely önkormányzat, törvénykezés, faluigazgatás. Ez a munka „egyben magyarságunk, erdélyiségünk történelemkönyve”, olvasható a recenzióban. /B. D. [Bölöni Domokos]: Új könyv. Makfalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ A település történetén kívül a monográfia ismerteti a makfalvi dűlők neveit, egyéb földrajzi megnevezéseit és a Makfalváról elszármazottak életét is. /Máthé Éva: Megjelent Makfalva monográfiája.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 1.
Szászrégenben, korábban Marosvásárhelyen bemutatták Beder Tibor A bujdosók nyomában című új könyvét. A szerző több ezer kilométer gyalogút megtétele után jutott el azon dél-törökországi faluba, amelynek lakói magyar nemzetiségűnek vallják magukat. A nagy útról született a Gyalogosan Törökországban című könyve. Ezúttal azonban Mikes Kelemen nyomába szegődött, 287 év elteltével. Tette ezt a törökországi ötvenesztendős bujdosás történetét megörökítő Mikes Kelemen levelei alapján, s a bujdosók erdélyi és törökországi hagyományait vette számba, és felelevenítette az erdélyi magyarság zaklatott XX. századi történetét is. /(bodolai): Levelek és valóság. A bujdosók nyomában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./
2005. június 2.
Az Európai Unió alkotmányát elvető franciaországi népszavazás után Romániának fokoznia kell integrációs erőfeszítéseit, mert félő, hogy a várhatóan beinduló euroszkeptikus hullám kihat az ország uniós csatlakozására is, hangzott el Calin Popescu Tariceanu kormányfő, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a külügyminiszter, az uniós főtárgyaló, illetve az integrációs tárca vezetőjének jelenlétében a kormánypalotában tartott tanácskozásán, május 31-én, ahol a romániai parlamenti pártok vezetőivel közösen elemezték az előállt helyzetet. /Fokozni kell az integrációs erőfeszítéseket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az energetikai, szállítási, távközlési, kőolajipari, banki-pénzügyi ágazatban működő állami vállalatok részvényeivel, továbbá a román állam külföldi kintlevőségeivel kívánja kárpótolni a kormány azokat a magánszemélyeket, akiknek a kommunizmus idején elkobzott ingatlanát nem lehet természetben visszaszolgáltatni. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet június 1-jei ülésén fogadta el a tulajdon jogi rendezéséről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében a kormány által létrehozott ún. Tulajdonalap (Fondul ProprietaTii) foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. A kormány a Tulajdonalapba helyezi számos ázsiai és afrikai országnak a román állammal szembeni adósságát. A törvény ugyanakkor előírja a romániai egyházaktól 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. /R. Sz.: Ingatlanrestitúció külföldi adósságból. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az emlékezet ikonográfiája – a totalitárius múlt feldolgozása az emlékezet helyeinek tükrében: Litvániában, Romániában és Németországban címet viselte az a projekt, amely arra kereste a választ, hogy a különböző országokban miként dolgozzák fel az elnyomó rendszerek emlékét. A rendezvény következtetéseit, eredményeit, a programot szervező kolozsvári Német Kultúrközpont május 30-án megnyitott tárlatán mutatta be az érdeklődőknek. Romániában jóformán az Elie Wiesel Múzeumon kívül alig akad más holokauszt témát bemutató tárlat, míg Németországban a berlini Zsidó Múzeum csak egy a sokból. A kommunizmusra emlékező helyek között van a kelet-nyugat Berlint elválasztó Checkpoint Charlie, a hochenschönhauseni Múzeum (amely leginkább a Terror Házára emlékeztet), a bukaresti Parlament Palota és a máramarosszigeti múzeum. Simon Ágnes programfelelős elmondta, míg Németországban és Litvániában nagy hangsúlyt fektetnek a múlt feldolgozására, Romániában alig történtek ilyen jellegű erőfeszítések. A másik két ország állami finanszírozással múzeumokat hoz létre, Romániában ilyen jellegű múzeumok nagyrészt magánkezdeményezések eredményeként jöttek létre. A hajdani Casa Poporului is megúszta egy átnevezéssel, most Palatul Parlamentului névre hallgat. A megalomán épület miatt lebontott régi bukaresti házakról, templomokról viszont nem esik szó. /Kiss Bence: Hogyan él az emberek tudatában a kommunizmus? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
A múlt héten Kolozsváron megrendezték az internetes európai kisebbségi felsőoktatási konferenciát. Egyelőre csak a világháló segítségével gyűjtötték össze Európa 50 kisebbségi nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményének mintegy a felét, s remény van a folytatásra, méghozzá a valós fizikai térben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács égisze alatt és Bodó Barna elnökletével létrejött, de tulajdonképpen Hantz Péter alelnök, szóvivő és helyi egyetemi fizika tanár kezdeményezésének köszönhető távértekezleten (https://conf.bolyai-u.ro internetes honlap) első alkalommal tanácskoztak Európa kisebbségi egyetemi, főiskolai vezetői, megszövegeztek egy chartát, amellyel immár együttes fellépéssel képviselni tudják érdekeiket kormányaik és Európa előtt, ugyanakkor megragadják az alkalmat, hogy figyelmeztessenek mindenkit: ha már a bolognai folyamat fel szeretné forgatni az összes európai nemzeti felsőoktatási rendszert, hogy azokat az amerikaival összhangba hozza, akkor ezt az átszervezést fordítsák egyúttal további kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények létesítésére ott, ahol erre szükség van. Az RMDSZ, noha soha nem adta fel az állami Bolyai Tudományegyetem újbóli megnyitásának a célkitűzését, nem ígéri rövid távon ennek a megvalósulását. Ezért a konferencia szervezői és több szakember is bírálta az RMDSZ-t. Ennek ellenére biztató, hogy mind Markó Béla RMDSZ-elnök, mind pedig Kötő József oktatási államtitkár üdvözölte a konferenciát. Gabriel Andreescu emberjogi harcos szerint minden olyan álláspont, amely egy magyar tannyelvű állami egyetemet ellenez, a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének lábbal tiprását jelenti. Dobolyi Alexandra és Tabajdi Csaba magyar szocialista vagy Gál Kinga, Németh Zsolt és Schmitt Pál fideszes európai parlamenti képviselők egyaránt kiállnak az önálló kisebbségi tannyelvű felsőoktatási intézmények mellett. Az elfogadott chartában, amelyet Gál Kinga fog az Európai Parlament elé vinni, többek között egy olyan ajánlás található, hogy mivel minden olyan kisebbség esetében, amelynek több mint 100 ezer tagja van, az anyanyelvi felsőoktatás biztosított valamilyen szinten az Európai Unióban, a tagállamok tegyék lehetővé az egy bizonyos területen helyi többséget alkotó nemzeti kisebbségek számára az önálló állami egyetemek létét. /Balló Áron: Erősödő kisebbségi együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Mint Erdély más városaiban annyi más értékes épületre, a kommunista párt Szatmárnémetiben levő vendégházára a rendszerváltás után a Vatra Romaneasca tette rá kezét. Vasile Mois szenátor később a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének székhelyét is ide telepítette, de a sokszobás villát így sem sikerült belakniuk. Újabb két szervezetet hoztak ide, legalábbis a villa homlokzatára kifüggesztett hatalmas táblák szerint. Az egyik a Bécsi Diktátum által Elűzött Románok Szatmár Megyei Szervezete, a másik az Észak-Erdélyi Holokauszt, 1940–1945 Egyesület. Az év elején (kormányrendeletre) megalakult a Megyei Kulturális Hagyományőrző és Támogató Központ, a megyei tanács úgy döntött, hogy ezt a villát rendelkezésükre bocsátja, meghagyva a Vatrának egy 32 négyzetméteres irodát és az alagsori vendéglőt. Ez testületi döntés volt, az érintettek mégis Szabó István megyei elnököt és az RMDSZ-t okolják a kilakoltatásért, románellenességet emlegetve. Egy volt nomenklaturista, a kommunista párt megyei bizottságának volt titkára, nyílt levelet intézett Szabó Istvánnak, a megyei tanács elnökének és az RMDSZ-nek. Ebben dr. Ioan Corneanu sztálinistának, nacionalista méregkeverőnek, antiszemitának nevezte a címzetteket, mert kiűztek a villából egy zsidó szervezetet. Azonban Décsei Miklós, a szatmári zsidó hitközség vezetője leszögezte, hogy az említett Holokauszt Egyesület nem az övék, s nem vállalnak vele közösséget, mivel azt pártalapon hozták létre. A nyílt levél az 1940-es bécsi döntés „román elűzéseihez” hasonlította a kilakoltatást, valójában az egykori pártvillába a románok helyett nem magyar, hanem egy másik román szervezet költözött. A nyílt levél írója végül a magyarokat és származékait is elátkozta, és ennek helyet adott az Informatia Zilei című lap. A megyei tanács rendes ülésén kiállt a döntés mellett, hiába fellebbezett a Vatra, a román többségű tanács megvédte magyar elnökét. /(Sike Lajos): Kommunista- nagy-romániás támadás. A román többségű megyei tanács megvédte elnökét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2005. június 2.
Nem kívánjuk, hogy Kovászna megye etnikai összetűzések terepévé váljék – szögezte le Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő sajtótájékoztatóján, amelynek témája a múlt heti sepsiszentgyörgyi magyar diákverések mellett az iskolákban általánosan eluralkodó agresszivitás volt. Keresztély Irma javasolta, hogy az érintett iskolák alkalmazzák a legsúlyosabb fegyelmi büntetést, vagyis a kicsapást. Keresztély Irma Albert Álmos polgármesterrel együtt írásban észrevételezte annak idején Rodica Parvan, a román iskola igazgatójának a Lósy-emléktábla avatásakor tanúsított magatartását. Erre a minisztérium csupán két hónap múlva válaszolt azzal, hogy képviselőjét februárban a helyszínre küldte vizsgálódni, és az megállapította, ,,nem bizonyítható, hogy az igazgatónő volt személyesen az, aki a gyermekeket az utcára vitte, ugyanakkor az eseményről készült filmből kiderül, hogy nem csak a Brancusi-iskolából voltak, hanem a város többi iskolájából is voltak ott gyerekek, nyolcadik osztályos és annál kisebb tanulók is”. /(fekete): A főtanfelügyelő a bűnösök kicsapását javasolja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
2005. június 2.
A háromszéki romák legnagyobb gondja az állandó munkahely és jövedelemforrás hiánya – állapította meg a Kovászna megyei prefektúra. Háromszéken a legutóbbi népszámláláson hétezren vallották magukat roma nemzetiségűnek, de valójában több mint húszezren élnek a megye területén. A felmérésből kiderült, hogy közel 700 roma törvénytelenül tartózkodik Kovászna megyében. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke elmondta, hogy a szomszédos megyékből betelepedett romák több száz viskót építettek engedély nélkül. /Bíró Blanka: Betűvetésre tanítanák a háromszéki romákat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Milyen lesz Kolozsvár tíz év múlva, húsz év múlva? A magyar közösségnek milyen súlyuk lesz a város életében? Rostás-Péter István kérdései jogosak és aktuálisak. Az utóbbi évtizedek befolyásos magyar értelmiségeinek nagy része első, vagy második generációs a városban. A magyar közösségek között partneri kapcsolatokra van szükség. Partneri kapcsolatokra magában a civil társadalomban, illetve a civil társadalom és a politikai érdekképviselet, valamint a gazdasági befolyás között. /Könczei Csilla, kolozsvári lakos: Válasz vitaindítóra: velünk, vagy nélkülünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ Vitaindító: Rostás-Péter István: Modellre, ha rátenyerelsz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. június 2.
Kolozsvár lassan keleti külvárossá vedlik át. Régi, kovácsoltvasból készült épületek díszei rozsdásodnak. Régi csipkés balkonok, ablakrácsok, művészi kivitelezésű kapuk tűnnek el. Kolozsváron rombolják tradíciót, a történelmet. A Malom-árok szemétárok lett, a Bánffy-palota kocsmakert, a főtéri Mátyás-szobor pedig amolyan szex-drog klub. Hol vagy kincses Kolozsvár, híres könyveiddel, könyvesboltjaiddal? /Varduca György: Elszegényedett kincses Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az Arad megyei gyógyszertárak több mint 60 százaléka már felélte az egész, 2005-ös esztendőre szóló, az ingyenes és térítéses gyógyszerek támogatására jóváhagyott pénzalapot. Az ország több területén hasonló a helyzet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azzal érvel, hogy egyetlen esztendő alatt megkétszereződött a betegeknek kiírt ingyenes és térítéses gyógyszerek értéke. Emiatt született egy sürgősségi kormányrendelet, amely a minimálisra szűkíti a gyermekeket, diákokat, egyetemistákat, terhes nőket, kismamákat, háborús veteránokat, forradalmárokat, fogyatékkal élő személyeket megillető 100 százalékban kompenzált gyógyszereket tartalmazó listát. /(Balázs): Ingyenesség helyett kompenzálás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2005. június 2.
Házi ünnepség keretében adták használatba Újszentesen az általános iskola számítógépes laborjának újabb felszerelését. A színes fénymásolót és a kétnyelvű – magyar, román – oktatási programokat tartalmazó CD-ket a Dénes Ildikó tanítónő vezetésével alakult kezdeményező csoport nyerte pályázati úton. A szintén pályázati pénzből (is) épült újszentesi játékpark hangos volt a gyerekek jókedvétől. Újszentesen a református templomkertben létesített játszóparkra szintén pályázati úton szereztek pénzt, ezzel kiegészítették a községi tanács adományát. /(S.): Oktatási programok számítógépekhez. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./
2005. június 2.
Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Az ember és az egyház Istenképe témával szervezett Református Szabadegyetemet a Kolozsvár-Külső Református Egyházmegye május 26-31-e között. Ennek keretén belül került sor „Az Isten legszebb gondolata lelkem” – József Attila Istenképe című előadóestre, három színművészeti főiskolás részvételével. /Dézsi Ildikó: József Attila Istenképe. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2005. június 2.
Ifjúsági és szociális nevelőközpont építését tervezi a székelyudvarhelyi Csereháton a Szent György Lovagrend. A városi önkormányzattól ezer négyzetméternyi területet igényelt a római katolikus egyház berkeibe tartozó nemzetközi szervezet. Mivel szociális jellegű, karitatív, tevékenységről van szó, az önkormányzat a tervek szerint 49 évre, térítésmentesen adná bérbe a lovagrendnek az óhajtott területet. A szakbizottságok már korábban véleményezték a határozattervezetet, ellenben Borbáth István RMDSZ frakcióvezető javaslatára, a többségi RMDSZ frakció formai hiányosságokra hivatkozva döntött a halasztás mellett. Szerintük további szakbizottsági véleményezésekre van szükség, a frakcióvezető a szervezet romániai bejegyzési körülményeit is felülvizsgálná. Szász Jenő polgármester, illetve Romfeld Mária Magdolna, a prefektúra főtitkára szerint értelmetlen volt a halasztás mellett állást foglalni. /Szász Emese: Ifjúsági központ a Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./
2005. június 2.
Egy független civil szervezet, a Kultúráért, Emberekért, Barátságért Társaság szervezésében zajló LicArt, 2005 művészeti fesztiválon a Mikes Kelemen Líceum Osonó Diákszínházának és a Művészeti Líceum Dráma- és Tánctanszékének közös produkciója, a Farsang kiérdemelte a szakmai zsűri elismerését: a társulatot a legjobb hazai diákszínház címre jelölték. Június 4-én Bukarestben, a Nottara Színházban lesz a döntő. /(vop): Az Osonó a legjobb diákszínház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./
