Június 3–5-a között immár ötödik alkalommal szerveztek falunapokat Gyergyóditróban, amely a fúvószenekar toborzójával és lovasfelvonulással kezdődött, majd Kiss Portik Irén néprajzos megnyitotta a Mesterségek dicsérete című kiállítást. A sportvetélkedők mellett sikeres volt a gyermekműsor is. /(Gál Éva Emese): Falunapok Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2005. június 7.
Nagyszalontán sikeresek voltak a Szalontai Napok. Az ötnapos rendezvénysorozat a szórakozás és a kikapcsolódás mellett erősítette a lokálpatriotizmust, állapította meg Török László nagyszalontai polgármester a magyarországi testvérváros, Túrkeve műsorával június 5-én, vasárnap véget ért városnapokról. Jövőre ünnepli a hajdúváros a település alapításának 400. évfordulóját. A város alapításának 300. évfordulóján, 1906-ban országos ünnepséget tartottak Nagyszalontán. A mostani Szalontai Napokon bemutatták Dánielisz Endre helytörténész Galíciától a Garda-tóig című kötetét, az Arany János Emlékmúzeum galériájában pedig két japán művésznő alkotásaiból nyílt kiállítás. /R. Sz.: Szalontai Napok: gusztusban „magyarosan” folytatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Június 2-4. között zajlottak le a brassói Áprily Lajos Főgimnáziumban az Áprily Napok. Fellépett az iskola kórusa, a Grimasz színjátszó, a Búzavirág néptánc- és az angol nyelvű színjátszó csoport. Június 3-án az iskola dísztermében sor került az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által szervezett A kisebbségi oktatás Romániában az integráció küszöbén című előadásra. A diákköri ülésszakon az iskola tehetséges diákjai olvasták fel tudományos dolgozataikat. Petki Pál, az iskola igazgatója úgy értékelte, hogy a rendezvények sikeresek voltak. Idén négy osztály végez. Jövőre ugyancsak négy osztályt indítanak. /(Tóásó áron Zoltán): Áprily Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
2005. június 7.
Rajzok, vázlatok, eddig ki nem állított olajfestmények bemutatásával kíván teljesebb képet nyújtani Gyárfás Jenő munkásságáról a sepsiszentgyörgyi Képtár a június 8-án megnyíló kiállításon. A művész halálának 80. évfordulóján összesen hetvenöt művet állítanak ki. Vargha Mihály, a Képtár osztályvezetője úgy vélekedett, Gyárfás Jenő bronzszobrot is érdemelt volna, utóbb mégis a kiállítás megszervezése mellett döntöttek. Az erdélyi származású, Győrben élő Almási Tibor műkritikus monográfiát írt Gyárfás Jenőről, ezt pénzszűke miatt eddig nem sikerült kiadni. Vargha Mihály ígérete szerint a monográfiát még ebben az évben megjelentetik. /B. K. B.: Szobor helyett tárlat Gyárfás Jenő emlékére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Ünnep volt június 5-én, vasárnap Csatószegen. Tizenhat elsőáldozó székely ruhás kislány és fiú öltöztette ünneplőbe a falut. Jelenleg a falu négyosztályos iskolájában 71 gyermek jár, az óvoda három csoporttal, 58 gyermekkel működik. Megjelent Füstös L. Jenő Csatószegi mozaik /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című falumonográfiája. Annyival több a könyv a szokásos falumonográfiáknál, hogy a település történetét beágyazza a Székelyföld, a székelység történetébe. /Borbély László: Ünnep Csatószegen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2005. június 7.
Halálos fenyegetést kapott levélben a Jobbik Magyarországért Mozgalom szécsényi országgyűlési képviselőjelöltje, Franka Tibor. A fenyegetést a miniszterelnökről most megjelent könyve miatt kapta. Egy éles lőszert is tartalmazó levélben az „Ezért kinyírunk Orbánnal együtt” mondattal fenyegették meg Frankát. Franka Tibor Gyurcsány című könyve a közelmúltban jelent meg, ebben a miniszterelnökről volt tanárai, szomszédai és eszmetársai nyilatkoznak. A levélre a Jobbik közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal bélyegzőjének papírból kivágott lenyomatát ragasztották. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztő-munkatársai elhatározták: ezután nemcsak a Szabó T. Attila, a szótár anyaggyűjtőjének, első főszerkesztőjének sírját keresik fel legalább évi egy alkalommal – amely immár szokássá vált minden év március 3-án, halála napján –, hanem egy tavaszi séta alkalmával egy-egy szál virággal tisztelegnek elhunyt korábbi munkatársaik sírjánál is. Május 27-én a Házsongárdi temetőben egy szál virágot helyeztek el Kelemen Béla, Nagy Jenő, Szabó T. Attila, Vámszer Márta, W. Török Judit, Zsemlyei János, Zs. Maksay Mária sírjánál. Vígh Károlyról szóban emlékeztek meg, ő Marosvásárhelyen pihen. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár /Erdélyi Múzeum-Egyesület és a budapesti Akadémiai Kiadó/ XII. kötete a napokban jelent meg. /Tamásné Szabó Csilla, az EME tudományos főkutatója: Tisztelgés az elhunyt szerkesztők sírjainál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Bemutatták Kolozsváron a Brassai Sámuel Líceum közgazdasági osztálya Közmag című kiadványának felújított formában jelentkező legfrissebb számait. Egyes diákszerzők más iskolákból is bedolgoztak a lapba. A Közmag diákjai keresik a közérdekű témákat. /Ö. I. B.: Megújult a KÖZMAG. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2005. június 7.
Megjelent Páll Lajos Cigány-kantáta (versek) /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. A díszkiadású kötet Páll Lajosnak az 1960-as években írt nagy sikerű verseit tartalmazza, köztük az Eszmélet címűt is, melynek sorai „fejben születtek” meg először, a Luciu-Giurgeni-i rizsültetvényen, derékig érő vízben... Akkoriban a költő ’56-os politikai elítélt volt. A kötetet a költő grafikái illusztrálják. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó legújabb kötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./
2005. június 8.
Csak átmenetileg állította le az észak-erdélyi autópálya munkálatait az amerikai Bechtel cég a román kormány 78 millió eurós tartozása miatt, de a szállítási minisztérium 24 millió euró kifizetését helyezte kilátásba, a pénzügyminisztérium pedig százmillió eurós kölcsönt készül fölvenni – mondta Borbély László, a középítkezésekért és infrastruktúráért felelős megbízott miniszter, aki szerint egy-két héten belül folytatódik a sztráda építése. A Bechtel a múlt hét végén felfüggesztette a munkálatokat. /Részben leállt az észak-erdélyi autósztráda építése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
A határon átnyúló bűnözés megelőzésére, az állampolgárok sértetté, áldozattá válásának elkerülése érdekében egyhetes magyar-román oktatási program kezdődött június 6-án Szegeden – közölte a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitány a képzést bemutató sajtótájékoztatón. A Temes Megyei Rendőr-főfelügyelőség képviselői részt vesznek a programban. /Magyar-román program a bűnmegelőzésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
Magyarországon június 7-én megválasztották az új köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Jogi egyetemet, majd könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken tanársegéd volt, s a német polgári jogból is doktorált. 1969-83-ban az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75-ben az Országgyűlési Könyvtárban tudományos kutató, 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár. 1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990-1998 között az első elnöke volt. Sólyom László 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is. Kezdettől fogva részt vett a Duna mozgalomban. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. Sólyom László, az ellenzék jelöltje nyerte az államfőválasztást – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés elnöke. „Pártokon kívül álló jelöltként választott meg az Országgyűlés” – mondta Sólyom László. /Sólyom László a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2005. június 8.
Sólyom László személye Mádl Ferenc örökségét követve begyógyíthatja a nemzetpolitikán tavaly december 5-én ütött sebeket – nyilatkozta Tőkés László püspök. A határon túli magyarság szemszögéből úgy ítéli meg, hogy Sólyom Lászlóra fel tudnak nézni, akinek alkotmánybírói szerepe kifogástalannak minősíthető. Pártállástól függetlenül nagy örömet jelenthet a magyarság számára, hogy Magyarországnak elnöke van, nem sodródik tovább az ország és a magyarság a válság felé – mondta Tőkés László. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2005. június 8.
A lap közölte az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének szövegét. /Törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Megjegyzés: ez a tervezet eltér az áprilisban közölt tervezet /Törvénytervezet. Törvény a nemzeti kisebbségek jogállásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2005. ápr. 2./ szövegétől.
2005. június 8.
Kincses Előd kifejtette az RMDSZ által készített kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatos ellenvetéseit. /Kincses Előd, jogász: Kisebbségi törvény: az autonómia útján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Kincses Előd érveit cáfolta ugyanebben a számban Veress Emőd /Veress Emőd jogász, RMDSZ ügyvezető alelnök: A kisebbségi törvénytervezet buktatói. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Emlékeztető: Ugyanezt közölte a Kincses Előd a Népújság június 1-jei számában /Kincses Előd: A kisebbségek jogállásáról szóló román törvénytervezet buktatói (Feledékenység vagy félrevezetés?). = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ Kincses érveit a lapban elutasította Márton Árpád /Márton Árpád: Nem ártana néha igazat is mondani, Népújság, jún. 3./
2005. június 8.
Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a készülő kisebbségi törvényről elmondta, a személyi, illetve a kulturális autonómia fogalmát viszi be a köztudatba, amelyek a későbbiekben alapul fognak szolgálni a területi autonómiához. A törvény szerint minden kisebbség reprezentatív szervezete úgynevezett nemzeti autonóm tanácsot hoz létre, amelynek lehetnek területi és helyi szervezetei. A tervezetnek van egy olyan fejezete is, amely a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kárpótlásával foglalkozik. /Balta János: Kisebbségi törvénytervezet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./
2005. június 8.
Az egyik vasúti szakszervezet lemondott a sztrájkról, a többi négy azonban június 8-tól beszünteti a munkát. Az általános sztrájkban részt vesznek a mozdonyvezetők, a vagonkezelők, a vasúti szállítók, valamint az Elcatel szállítási szakszervezet tagjai. /Sztrájkolnak a vasutasok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2005. június 8.
Krassó-Szörénybe, Resicabányára látogatott Borbély László miniszter. A miniszter a megyei önkormányzat és a helyhatóságok képviselőivel folytatott megbeszélései után az árvízsújtotta övezetbe látogatott el, ahol közölte, hogy ebben a megyében 33 házat kell újjáépíteni. /Krassó-Szörénybe látogatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
Puskás Bálint szenátor törvénytervezetet dolgozott ki és nyújtott be az úgynevezett CASBI-ügyben. A szenátor felvázolta, mi is a CASBI. 1944–45-ben még dúl a háború, és Romániában egyre-másra születnek olyan intézkedések, amelyeknek értelmében az országgal hadiállapotban lévő, ellenségnek nyilvánított országok hazai polgárainak vagyonát elkobozzák. Miután 1944. augusztus 23-án megtörtént az átállás, a román hatóságok a magyar, német és más nemzetiségűekre is kiterjesztették ezt a rendelkezést. Jogilag új kategóriát vezettek be: a „feltételezett ellenség”-ét. Ekkorra a háború véget ért, értelemszerűen ellenségről sem lehetett volna szó. A „feltételezett ellenség” kategóriájába sorolták azokat, akik elmenekültek az országból, konkrétan a magyar és német nemzetiségű román állampolgárokat. Továbbá kiterjesztették azokra is, akik itthon maradtak, de a bécsi döntés után Észak-Erdélyben Magyarország állampolgárai lettek. E rendelkezések értelmében a szóban forgó „feltételezett ellenségek” minden ingó és ingatlan vagyonát elkobozták. Megszületett a végrehajtó intézmény is: az Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztár (Casa de Asigurari si Supraveghere a Bunurilor Inamice – CASIBI), amelynek megyei kirendeltségei is voltak. Minden elkobzott tárgyról, ingatlanról pontos leltár készült, és ezek fennmaradtak. Így vették el az észak-erdélyi Hangya Szövetkezet vagyonát, magyar bankok, cégek ingatlanjait és ingóságait is. A párizsi békeszerződés után különböző jogi rendelkezések alapján ezt a kérdést is kezelni kellett. Ennek nyomán valamicskét enyhítettek, majd a két ország 1953-ban formailag le is zárta az ügyet, noha a nagy többség nem kapott vissza semmit. Puskás Bálint átnézte a korabeli leltárakat, megszerezte az akkor érvényben lévő rendelkezéseket. A szenátor az összegyűlt bizonyító anyag alapján törvénytervezetet állított össze azok kárpótlására, akik számára akkor nem szolgáltattak igazságot. A károsultnak be kell nyújtania kérését a polgármesteri hivatalhoz, amely átküldi a prefektúrához. Az adatokat megyék szerint összesítik, és az érvényben lévő törvény értelmében döntenek, ennyi idő után mit lehet visszaadni természetben, és milyen esetben kell kártérítéshez folyamodni. /Béres Katalin: Egyperces Puskás Bálint szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
Június 4-én, az évfordulón sokan emlékeznek Trianonra. Az új szekusoknak szerez örömet ez a trianonozás, legalább van, mit jegyzetelniük, írta Kiss Bence. Hozzátette: „Trianon igazi vesztesei nem mi vagyunk, akik ma élünk. Hanem azok, akik a döntés következményeképpen elvesztették otthonukat, megélhetésüket – függetlenül minden politikai, történelmi nézettől. Közel fél millió magyar hagyta el Erdélyt, rájuk is emlékeznünk kell – hisz érezzük hiányukat. Számomra erről szól Trianon.” Tény, hogy minden magyarnak egészen a mai napig összerándul a gyomra a Trianon szóra, de ez semmiben sem segít. Kiss Bence hozzátette: jobb, ha mi mondjuk meg, mit akarunk – ellenkező esetben megtörténhet, hogy azt halljuk: Romániában megoldották a kisebbségi kérdést. /Kiss Bence: Miről szól Trianon? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál emlékeztek Trianonra. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke beszélt. A lelkész kifejtette, a magyarság jogai csorbulnak, nemcsak a Vajdaságban, hanem Sepsiszentgyörgyön is vannak magyarverések, s a Trianon-film vetítése miatt meghurcolták az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőjét. Hegyi szerint ki kell harcolni az autonómiát, igényt kell tartani a kettős állampolgárságra. /Trianonra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
A Partiumot bemutató, a térség jövőjét kereső terv részeként Partiumi Napokat rendeztek Budapesten; Mádl Ferenc államfő a hónap közepén határ menti partiumi látogatást tesz – tájékoztatta a sajtót Tőkés László református püspök Budapesten. A Partiumot bemutató kétnapos rendezvénysorozatra civil, egyházi és politikai szervezetek képviselői, a királyhágómelléki egyházkerület küldöttei, egy bukaresti parlamenti képviselő, polgármesterek, továbbá a Partiumi Egyetem és iskolák képviselői érkeztek Magyarországra. Mádl Ferenc június 17-én utazik a Partiumba, a Szilágyság – Arccal Európa felé című értekezletre – közölte Tőkés László. /Partiumi Napok Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
2005. június 8.
Ukrán–román határmenti együttműködési programról folytattak megbeszélést a Szatmár megyei tanács képviselői a szomszédos ország Európai Integrációs Irodájának vezetőjével az odesszai Nemzetközi Befektetési és Innovációs Fórumon. A szatmári küldöttség ugyanakkor tárgyalásokat folytatott a kárpátaljai képviselőkkel is, amelynek eredményeképpen két hét múlva közös, úgynevezett tükörprojekteket dolgoznak ki Szatmárnémetiben. /File Mónika: Tükörprojektek Szatmár megye és Kárpátalja között. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Írásszakértő bevonásával próbálja kideríteni a háromszéki rendőrség, ki küldött névtelen, fenyegető levelet a Constantin Brancusi-iskolába. Az elmúlt héten a magyar gyermekeket megverő román fiatalok vezérének címzett, névtelen levelezőlapot küldtek a sepsiszentgyörgyi tanintézetbe. Az írás alapján arra gyanakodnak, hogy a levelet felnőtt személy küldte. Constantin Scurtu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka biztosította a lakosságot, hogy Háromszéken javult a közbiztonság. „A magyarverés nem jelenség” – hangsúlyozta a parancsnok. /Bíró Blanka: Írásszakértő vizsgálta a sepsiszentgyörgyi román diákok vezérének küldött fenyegető levelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő kifejtette: a Nagy-Románia Párt nacionalista, magyarellenes közhangulatot keltve támadja a kisebbségi törvénytervezetet. A 24 nagy-romániás parlamenti képviselő és szenátor aláírásával már letettek a parlament asztalára egy törvénytervezetet, melyben azt kérik, hogy a többnyelvű helységnévtáblákat azonnal távolítsák el, és csak románul legyenek feltüntetve a településnevek. Törvénytervezetük szerint minden helység polgármestere köteles a törvény megjelenésétől számított 48 órán belül eltávolítani ezeket a táblákat. /bágyi: Egynyelvűsítenék a helységnévtáblákat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 8./
2005. június 8.
Nagy Tünde, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának angolszakos gyakornoktanára Gyimesbükk községben gyűjtött adatokat egy olyan kutatáshoz, amely a gyimesi gyermekek kétnyelvűségéből próbál következtetéseket levonni. Két román tannyelvű iskolában, a tarhavaspatakiban és a gyimesbükkiben is engedélyt kért az igazgatótól, hogy az iskolásokkal névtelen kérdőíveket töltessen ki. Constantin Barsan községi tanácsos, a községhez tartozó bálványospataki iskola helyettes matematikatanára felelősségre vonta Nagy Tündét és engedélyt követelt tőle. Ő a kiküldetési papírt másnap eljuttatta az iskolába. Két nap múlva a Bákó megyei Desteptarea lapban terjedelmes cikket közöltek Didaktikai eszközzé átminősített diákok címen. Dan Mindirigiu cikkíró szerint a kérdőívekből kiderült, hogy elkészítőjük azt szerette volna kipuhatolni, akarnak-e magyarul tanulni a gyermekek. Radu Ababei megyei főtanfelügyelő kijelentette: törvény durva megsértéséről van szó, értesítik a Tanügyminisztériumot. /Gazda Árpád: Kérdőíves indulatok Gyimesbükkben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Marosvásárhelyen Bónis Johanna muzeográfus az alapítványi kuratórium elnökeként bejelentette, hogy idén április 29-én a marosvásárhelyi bíróságon bejegyeztették a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt. Ennek a fő célja: létrehozni azt a helyi magyar jellegű múzeumot, mely elsősorban Marosvásárhely és vidéke régészeti, történelmi, néprajzi, népművészeti és egyéb művészeti hagyatékát, a még fellelhető tárgyi emlékeket szeretné összegyűjteni. Az alapítványt az erdélyi magyar történelmi egyházak – a római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus-lutheránus – hozták létre. Eredetileg azt szerették volna, ha a neve Erdélyi Magyar Múzeumért Alapítvány lett volna. Azonban a hatalom közbeszólt, és így arról a Ráth Károlyról nevezték el, aki Marosvásárhelyen egykor megalapította a Székelyföldi Iparmúzeumot. A közvetlen cél most egy megfelelő ingatlan megszerzése. A kezdeményezők szívesen vennék, ha a lakosság jelezné, ha olyan tárgyak birtokában van, melyek e múzeum anyagának a részét képezhetnék. Romániában még nem létezik alapítványi magyar múzeum. /Máthé Éva: Egy rendkívüli kezdeményezés nyomán. Marosvásárhelyi magyar múzeum körvonalazódik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2005. június 8.
Gazda József író-szociológus volt Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége ,Gazda József Emlékek Ázsiája – Őseink földjén című, az első és második világháború idején az „őshazába” sodródók visszaemlékezéseit feldolgozó népi- és nemzetsors-szociográfiája Sepsiszentgyörgyön látott napvilágot. A szerző adatközlői fogolyéletükről meséltek: az Ázsiából származónak vélt „madzsarokat” nem ellenséges katonaként, hanem rokonként fogadták az őslakosok. Gazda József Bernád Ilona marosvásárhelyi népi- és természetgyógyásszal 2004-ben közösen megjelent könyvének címe: Magyarok Amerikája. A mostani találkozón Gazda József a magyarság „végvárainak” közös jellemzőiről, valamint a nemzeti tudat rombolásának e végvárakban előforduló eszközeiről beszélt. A nemzeti önfeladás okait keresve helyenként a többségi nemzeti agresszivitást és a „nemzeti butaságot vagy elbutíthatóságot” is kimutatta értékelésében. /Gergely Edit: Nemzeti végváraink útirajza. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) díjazott alkotásokat öttagú zsűri választotta ki. Fésős András rendező, a zsűri magyarországi tagja elmondta, tizenegy film közül kellett kiválasztani a legjobbat. Annak az alkotásnak van ereje, amelyből sugárzik, hogy valamit meg akar fogalmazni, valamit üzenni akar – és ezt megfelelő formában teszi. A TIFF-en olyan filmeket mutatnak be, amelyek máshol még nem nyertek díjakat, de ez a rendezvény felfedezi őket magának. /Fülöp Noémi: „A rendező hadvezér kell hogy legyen”. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2005. június 8.
Május 23-27. között tartották Lakiteleken a Huszárik Zoltán emlékére meghirdetett, kistérségi és kisközösségi televíziók VI. szemléjét, a Lakiteleki Népfőiskola szervezésében. A versenyen magyar nyelvű kisközösségek, falvak, kisvárosok televíziói, magánszemélyek mutatkoztak be, határon innen és túlról. A gyergyói Zsigmond Attila A gyimesi guzsalyozás című filmje a művelődés kategóriában aratott sikert. Tíz különdíjat osztott a zsűri, egyenként százezer forintos értékben, ezek egyikét a Farsang farkán című alkotás érdemelte ki, Barabás László, Kötő Zsolt és Karácsony Molnár Erika munkája. Az erdélyi magyar tévénéző számára nem ismeretlenek Barabás László szokásrögzítő filmjei. Életét tette erre a munkára. A farsang farkán-t a Hír Televízió is díjazta. /B. D.: „Kistévék” seregszemléje. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
