Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 6991-7017
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. január 5.

A nemrég hatalomra kerülő, a jelek szerint csak nevében liberális kurzus az intolerancia lehangoló bizonyítékát szolgáltatja, amikor Kovászna megye magyar prefektusjelöltje ellen tiltakozik. A román politikum 2005 elején ugyanolyan természetességgel veszi elő a magyar veszély fegyverét, mint egy évtizeddel korábban. /Csinta Samu: Riadó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

A Magyar Művészeti Akadémia elnökségének közleményt adott ki a határon túli magyar művészek felvételéről. A Magyar Művészeti Akadémia minden tagja jelképesen megosztja magyar állampolgárságát egy-egy határon túl élő magyar művésszel. A testület a most megválasztandó új tagok mindegyikét teljes jogú magyar akadémikusnak tekinti. Ezzel a közleménnyel az Akadémia célja, hogy széles körű civil mozgalmat indítson el Magyarországon, hasonló lépésre biztatva a kulturális, a tudományos és a gazdasági élet más résztvevőit is. /Új határon túli tagjai lesznek a Magyar Művészeti Akadémiának. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

A népszavazás ügyében annyi hazugság hangzott el a kampányban, hogy az már hihetetlen! Fenyegették az anyaországiakat azzal, hogy most 2 millió ember fog áttelepülni. Győzött a hazug kampány és az emberi butaság, állapította meg Bognár István Budapestről írt soraiban. /Bognár István, Budapest: Egyesülni fog nemzetünk, hamarosan. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Pető Bálint Szegedről írt hozzászólásában kifejtette, elítélte az erdélyi reakciót a népszavazás eredménye után /magyar zászló levevése stb./ A kettős állampolgárságról szóló népszavazás a kommunista agynyomorításnak, a magyar kormányoldal agresszív propagandájának az eredménye. /Pető Bálint, Szeged: Kerüljük a szűklátókörűséget. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

1956 forradalmának legnagyobb eredménye az volt, hogy a nemzet minden rétege egybeforrt, egyet akart. Most ugyanaz történt. Sajnos, nem az egész társadalom vált eggyé, mint 56-ban. De a nemzet teljes elitje, pártállásra, társadalmi rétegre és minden egyéb különbségre való tekintet nélkül egybe forrott. Mádl Ferenc elnök, kilépve kötelező semlegességéből, teljes mellszélességgel állt ki az IGEN mellett. A politikai jobboldal kiállása természetes volt. De kiálltak az IGEN mellett a régi kommunista vezetők is, Németh Miklós, Szűrös Mátyás, Pozsgai Imre, írta Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke. Kiderült az is, hogy mennyire megveti a magyar proletárt a magyar „szocialistának” hazudott pártvezetőség. /Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tb. elnöke: Az érem másik oldala. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

Fey László nem érti azokat, akik semmi kedvezményt nem kérnek, számukra az állampolgársági bizonyítvány csak arra szolgál, hogy magukat a magyarsághoz tartozónak érezhessék. Az is elhangzik, hogy a magyar állampolgárság történelmi jóvátétel, szintén Trianonért. „Ne áltassanak ilyen szólamokkal. Borítsunk fátylat a múltra, és forduljunk a jövő felé” – intett mindenkit Fey László. Szerinte a kettős állampolgárság sok konfliktust rejt magában, mind a szomszédos országokkal, mind az Európai Unióval szembeni kapcsolatok terén. A népszavazás eredménye utáni állásfoglalásokkal támadja az ellenzék a magyar kormányt. „Egyes határokon túli magyar szervezetek vezetői szerénynek és ildomosnak nem mondható hangon követelőznek”. /Fey László: Üres szólamok, hamis értékek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

A kettős állampolgárságról „decemberben zokogott a róna”, írta Kuszálik Péter, „de lassan elfelejtkezünk erről is, mint az MSZP a Nemzeti Petícióról”. Kövér László, Bayer Zsolt átrándult Erdélybe, Kuszálik három oldalnyit jegyzetelt azon a polgári fórumon, ahol a vendégek előadták a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról mondanivalójukat. Bayer Zsolt kifejtette, hogy „nekünk kommunistából a legalja jutott (…), nálunk mindig moszkoviták uralták a helyzetet…” /Kuszálik Péter: Morzsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2005. január 5.

Sorra jelennek meg cikkek, bátorítások, olvasói levelek, amelyek tartalmát úgy lehetne összefoglalni: én igennel szavaztam, nem úgy, mint az a szegény, megtévesztett, reklámoktól elhülyített, idegenlelkű, keveredett, konzumidióta stb. Krebsz János ezután már biztos lehet abban, hogy a nyolc és félmillióba tartozik, a nemmel szavazók közé. „Sehonnai bitang ember” vagyok, vallotta. De óvatosan az idézetekkel, mert ezt a minősítést egy Petrovics Sándor nevű tót költő vetette papírra, és mit várhat tőle egy Igaz Magyar! – írta Krebsz János. Ő tudja, hol vannak a gyökerei, a mai Németország területén és nem kér az öngerjesztő nemzettudatból. /Krebsz János: Válasz egy olvasói levélre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerk. megj. : Az olvasónak nem kell magyaráznunk, hogy a fenti írás szerzője nem csupán egy levélíró meggondolatlanságaival vitatkozik. Rá kell világítani azoknak a szűklátókörű elméleteknek a tarthatatlanságára, amelyekkel némelyek azt próbálják meghatározni, ki a jó magyar.

2005. január 5.

Rokaly József vagy a még korábbi gyergyói RMDSZ-vezetők idejében a sajtót is rendszeresen meghívták az RMDSZ-ülésekre, és hangsúlyozták a szervezet nyitottságát. Ez az utóbbi másfél évben másként van: az ülésekről nem hivatalos forrásokból értesülnek a sajtó képviselői. Súlyosabb probléma, ha a térség RMDSZ parlamenti képviselőjét, dr. Garda Dezsőt is rendszeresen „elfelejtik” meghívni az RMDSZ-gyűlésekre. Garda elmondta, hogy december 21-én egy megbeszélést tartott a területi RMDSZ, de őt nem hívták meg, ugyanúgy a Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésére sem. A december 28-i gyergyói RMDSZ-gyűlésen csak egy szűk csoport gyűlt össze, hogy személyeket javasoljon a térségből az RMDSZ országos vezetőségének bizonyos tisztségek betöltésére. /(Gál Éva Emese): Szűk körű RMDSZ-ülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2005. január 5.

Kolozsváron a Bethlen Gábor utcához hasonló sorsra jutott a II. Rákóczi Ferenc utca is. A II. Rákóczi Ferenc utca nem szerepel a várostérképeken. Kolozsváron a Rákóczi utat már csak a magyarok nevezik továbbra is annak. Ez az utcanév hivatalosan a múlté. A Macesului utcából nyíló ösvény nyomorúságos viskókhoz vezet. Ezt nevezték el most II. Rákóczi Ferenc utcának. /Kolozsvári József: Bethlen Gábor után II. Rákóczi Ferenc emlékét is arcul csapták... Utca elnevezési tragikomédia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ A Bethlen Gábor utcáról: Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. dec. 13., folyt.: dec. 16./

2005. január 5.

Miközben Szatmárnémeti egyik legnagyobb általános iskolájának, a 10-es számmal jelölt tanintézete három évi próbálkozás után sem vehette fel Szilágyi Domokos nevét, a kis avasi magyar falu, Kőszegremete iskolájának homlokzatára felkerülhet gróf Széchenyi István neve. A községi tanács még a múlt év elején jóváhagyta a helybeliek kérését, az óév utolsó napjaiban a tanfelügyelőség is aláírta. /Gróf Széchenyi István nevét viselheti a kőszegremetei iskola! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2005. január 5.

A Hargita megyei prefektúra a bíróságon megtámadta a Gyergyószentmiklós tanácsának határozatát, amely január 30-ra tűzte ki a Székelyföld autonómiájáról szóló helyi népszavazás időpontját. A prefektúra figyelmeztetése nyomán a gyergyóújfalusi és a gyergyócsomafalvi helyi önkormányzat visszavonta a referendummal kapcsolatos döntését, míg a ditrói és a gyergyóalfalusi helyi tanács határozatát a bíróságon támadta meg a kormánybiztosi hivatal. Háromszéken pedig a Kovászna Megyei Prefektúra megnyerte az Illyefalvi Helyi Tanács ellen indított pert, Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás kiírása kapcsán. /Bíróságon megtámadt népszavazás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./ A Dézsi Zoltán vezette Hargita megyei prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon Gyergyószentmiklós helyi tanácsának azt a tavalyi határozatát, amely elrendelte január 30-ára a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírását. A kormányhivatalnak Gyergyószéken ez az ötödik óvása referendumügyben. A gyergyói-medencei Alfaluban, Újfaluban, Ditróban és Csomafalván született helyi tanácsi határozatot az év végén szintén megtámadta a prefektúra. A népszavazásokat kezdeményező gyergyószéki székely tanácsok képviselői úgy döntöttek, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért, jelezte Árus Zsolt, az MPSZ országos alelnöke. /F. R.: Folytatódó autonómiaperek. = Krónika (Kolozsvár), jan. 5./

2005. január 5.

A romániai tankönyvpiacon uralkodó balkáni viszonyok kizárják azt, hogy a magyar tankönyvek kiadására létrehozott Ábel Kiadó tisztességesen részt vegyen a liciteken. A nagy román kiadók nevetséges összeggel megnyerik a versenytárgyalást, amikor pedig a tankönyvek lefordítására kerül sor, háromszoros áron hozzák ki a magyar tannyelvű könyveket. A most kiadott II. osztályos Környezetismeret tankönyv tele van nyelvhelyességi és helyesírási hibákkal, ezért levélben fordult a román tanügyminiszterhez Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács elnöke, kérve, hogy vonják ki forgalomból a tankönyvet. Az állandó késés miatt a tankönyvek fordítását nem követi sem szakmai, sem nyelvi lektorálás, így várhatóan a még kiadás előtt álló tankönyvek sem lesznek jobbak. /Takács Éva: Tiltakozik az RMPSZ és az Erdélyi Tankönyvtanács.= Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2005. január 5.

Napvilágot látott dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária nagyváradi teológia-professzor Értelem és bizalom /Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad/ címmel Izrael bölcsességirodalmának teológiáját magyarázó első könyve. A kolozsvári Teológia, majd a Partiumi Keresztény Egyetem professzoraként évtizedekig tanulmányozta, értelmezte a Biblia tanításait. /Balla Tünde: Izrael bölcsességirodalmáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2005. január 5.

Szentkatolna község önkormányzata az Illyés Közalapítvány támogatásával a múlt esztendő végén színes, fényképes községismertetőt jelentetett meg. A kiadványt összeállította és szerkesztette dr. Borcsa János magyartanár, irodalomkritikus. Az igényes kivitelezésű füzet a nagyközséget alkotó Szentkatolna, Hatolyka, Kézdi­mar­tonfalva, Kézdimár­kosfalva és Imecs­falva legfontosabb történelmi-földrajzi adatait, látnivalóit tartalmazza, s bemutatja a község legnevesebb szülötteit: Bakk Endrét, Bálint Benedeket, Bálint Gábort, Barabás Miklóst, Bodola Lajost, Csereiné Zathureczky Emíliát, Mágori Varga Bélát, Tóth Györgyöt és Pál Istvánt. A füzet a sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdában készült. /(Iochom): Községismertető Szentkatolnáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2005. január 6.

Tariceanu miniszterelnök fogadta Gyurcsány magyar kormányfő személyes megbízottját, Eörsi Mátyást, akivel megbeszélést folytatott a két miniszterelnök január közepi budapesti találkozójáról. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./ Eörsi Mátyás, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) országgyűlési képviselője, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külpolitikai tanácsadója azért utazott Romániába, hogy az SZDSZ és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közötti kapcsolat révén hozzájáruljon a román-magyar kapcsolatok javulásához. „Mi magyarországi liberálisok rendkívül örülünk annak, hogy Romániában olyan liberális erő került hatalomra, amelyet régóta ismerünk, és akikről tudjuk, hogy nemcsak az országnak, de a román–magyar kapcsolatoknak is nagyon sok jót fognak tenni. A Tariceanu kormányfővel folytatott megbeszélésünkön is elhangzott, hogy mindkét ország miniszterelnöke elszánt a román–magyar kapcsolatok új, dinamikus szakaszának megnyitásában” – nyilatkozta a találkozót követően Eörsi Mátyás, aki nem találkozott az RMDSZ képviselőivel. /Rostás Szabolcs: Liberális pertu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Két héttel a Cotroceni-palotából való kiköltözése előtt Ion Iliescu volt államelnök rendeletben ítélte oda saját magának a forradalmári címet. A ,,kiemelkedő érdemű harcos” minősítéssel Iliescunak joga van egyhektárnyi kültelekhez, versenytárgyalás nélkül vásárolt 100 négyzetméteres üzlethelyiséghez, ingyenes tévé- és rádióbérlethez vagy végső nyughelyhez, írta az Adevarul. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

2005. január 6.

Dinu Socotar, a Maros megyei DP elnöke szerint Frunda György szenátor kijelentései a magyarok arányos intézményvezetési képviseletével kapcsolatban újra feszültté teheti a román–magyar viszonyt a megyében. Socotar azt ajánlotta az RMDSZ-szenátornak, hogy mérsékelje magát, amikor erről a témáról beszél. /Önmérsékletre figyelmezteti a D.A. az RMDSZ-t. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Nagy Zsolt, a Tariceanu-kormány kommunikációs és távközlési minisztere a vele készült interjúban kifejtette, szeretné, ha a számítógép-használat és az internethozzáférés mandátuma végéig lehetővé válna a vidéki iskolákban is. /”Mandátumom végéig kiterjeszteném a világhálót Magyarvistára is”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Nem fogadja el a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a december 5-i magyarországi referendum után elrendelt szavazat-újraszámolás eredményét. Az MVSZ képviselői elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért képviselőjük nem kapott meghívást a szabadkai tanácskozásra, ahova a határon túli magyar szervezetek a referendum kiértékelésére, a kettős állampolgárság kérdésében való közös álláspont kialakítására gyűlnek össze. Az MVSZ a magyar Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, mert megítélése szerint nem hajtották végre megfelelő módon a december 5-i népszavazási jegyzőkönyvek ellenőrzését. Az eseményt kommentálva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elfogadhatatlannak minősítette, hogy az állampolgársági kérdésben a lakosság azon nyolcvan százalékára hárítsák a felelősséget, amely vagy nem vett részt a népszavazáson, vagy azon a kettős állampolgárság tömeges megadása ellen szavazott. Gyurcsány szerint a magyar jobboldal egy nagyon jelentős része nem idegenkedik a nacionalista, kicsikét klerikális politikától, amelyben az államé a központi szerep és a tekintély, az olyan politikától, amely befelé fordul, amely idegenül tekint a versenyre, a piacra, a magántulajdonra. „Az elmúlt időszakban a hazai közélet egyik meghatározó kérdése lett a hazai- és a határon túli magyarság viszonyának rendezése az úgynevezett kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán. Ennél kevesebb figyelem jutott a Romániában élő legnagyobb lélekszámú, határon túl élő magyar közösség életét alapvetően befolyásoló politikai folyamatoknak, a parlamenti- és elnökválasztásnak. Most a történtek és az eredmények ismeretében szükséges, hogy kimondjuk: az RMDSZ-nek és személyesen Markó Bélának rendkívül jelentős szerepe van abban, hogy az erdélyi magyarság meg tudta őrizni parlamenti képviseletét, sőt kormányzati tényezővé válhatott.” – áll a magyar Szocialista Párt (MSZP) közleményében. „Még nagyszerűbbnek láthatjuk e teljesítményt, ha figyelembe vesszük az anyaországitól nem függetleníthető, belső politikai harcok és ellentétek hatásait. Az elért eredményhez ismételten szívből gratulálunk Markó Bélának és az RMDSZ-nek. Mindaz, amit elértek, azt bizonyítja, hogy szükséges és eredményes is a felelős nemzetpolitika iránt elkötelezett, de a realitásokkal számolni tudó politika. Mindez lehetővé teszi, hogy a romániai magyarok kivehessék részüket a két ország jószomszédi kapcsolatainak javításából, Románia európai uniós csatlakozásából, és kezükbe vehessék honfitársaik szülőföldjükön való boldogulásának építését.” – fogalmaz a dokumentum. /Nem fogadja el a szavazat-újraszámolás eredményét az MVSZ. A Világszövetséget nem hívták meg a szabadkai tanácskozásra. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Nyílt konfliktussá fajult január 5-én Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a nagyváradi ortodoxok közötti vita, miután a görögkeleti egyház képviselője munkások kíséretében behatolt a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vitatott tulajdonú sportpályájára, és elvitette az ott lévő sporteszközöket. Nagyvárad önkormányzata még tavaly májusban döntött arról, hogy a református iskola sportpályáját a szomszédos telken álló ortodox templomnak utalja ki 49 évre. Bíró Rozália alpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy nem rosszhiszeműen döntöttek az ortodox parókia javára, a tervezeten ugyanis nem szerepelt, hogy a Lorántffy sportpályájáról van szó. Csűry István püspök-helyettes felháborítónak tartja a történteket. /Ortodox expanzió Nagyváradon? = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Tőkés László püspök és Kovács Zoltán főgondnok aláírásával tiltakozó nyilatkozatot adott ki a városi tanács azon határozata ellen, amely értelmében a tizenöt éves küzdelem után alighogy visszaszerzett nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályáját a nagyvárad-olaszi román ortodox egyházközségnek adományozta. Az önkényes és jogfosztó határozat meghozatalában a városi tanács magyar képviselői – RMDSZ-es frakciója – is részesek voltak. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület azzal a kéréssel fordul a nagyváradi városi tanácshoz, hogy haladéktalanul vonja vissza a magyarságot és a reformátusokat diszkrimináló, törvénytelen határozatát, kéri a Román Ortodox Egyház nagyváradi püspökségét, hogy ne engedjen teret ennek a jogfosztó eljárásnak, ugyanakkor felszólítja az RMDSZ helyi, megyei és országos szervezeteit, hogy sürgősen lépjenek közbe a Nagyváradon kialakult helyzet orvoslása érdekében. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

2005. január 6.

Feltűnés nélkül próbál megszabadulni a kolozsvári városvezetés a Funar-korszak örökségétől. Emil Boc polgármesterré választása után a trikolór színű szemeteskukák már eltűntek, a szintén háromszínűre festett padok átfestése is folyamatban van. Most pedig a főtérről elszállították a Gheorghe Funar volt polgármester kezdeményezésére felállított Traianus-oszlop másolatának talapzatát. A kőalapot 1997-ben állította fel a nacionalista Gheorghe Funar városvezető. /Lázár Lehel: „Eltűnt” a tervezett Traianus-oszlop talapzata= Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

A Bihari Napló fennállásának 15. évfordulóján Nagyváradon, a Rulikovszky temetőben emlékeztek a lap újságírói a néhai munkatársakra. 1990-ben 52 évesen ment el Moldovan Gheorghe, aki a magyarság jogainak egyik nagy védelmezője volt Nagyváradon, de Romániában is alig volt párja. Vilidár István fotós 1986-ban 51 évesen távozott. Bokor András 1994-ben halt meg, 43 évesen. 1998-ban Dávid József nyugalmazott főszerkesztő hunyt el, de eltávozott két Szabó Ferenc, Kenéz Ferenc újságíró sírját meg sem találták a temetőben. /(Balla Tünde): Volt Bihari Naplósok: Mindenkiért egy-egy gyertya égjen... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2005. január 6.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke emlékeztetett: a Magyarok IV. Világkongresszusa 1996. májusában határozatba foglalta, hogy a magyar állampolgárságot még Magyarország EU-csatlakozása előtt alanyi jogon meg kell adni minden külhonban élő magyarnak, aki arra igényt tart. Az MVSZ megvizsgáltatta a kettős és a többes állampolgárság kérdésének nemzetközi szabályozását. Az összehasonlító tanulmányokat a Magyar Kisebbség című nemzetpolitikai szemle 400 oldalas összevont számában kiadták. Az MVSZ kidolgozta a külhoni magyar állampolgárság jogintézményét megteremtő törvény tervezetét. A kettős állampolgárságról szóló ügydöntő országos népszavazást az MVSZ elnöksége 2003. augusztus 18-án kezdeményezte. Az Alkotmánybíróság 2004. március 2-án hozta meg döntését, mely után indulhatott az aláírások gyűjtése. Az MVSZ 2004. július 2-án adta át az OVB-nek a 320 498 aláírást tartalmazó nyomtatványokat, ahol augusztus 16-áig tartott az aláírások hitelesítése. Az Országgyűlés 2004. szeptember 13-án hozott határozatával rendelte el az ügydöntő országos népszavazást. Ez ellen ismét jogorvoslattal élt négy indítványozó. Újra az Alkotmánybíróság határozata következett. Végül 2004. október 26-án hozott határozatával az Alkotmánybíróság „zöld utat nyitott” a népszavazásnak. A kormánykoalíció riogató, valótlanságokat állító kampánya ellenére a közel 11 000 szavazókörből csak 373 helyen győzött a NEM – NEM. Tehát az egyértelműen két NEM-re buzdító kampány abszolút vereséget szenvedett! Az IGEN – IGEN szavazatokkal zárt szavazókörök száma meghaladta az 5500-at, mintegy 4400 szavazókörben pedig az IGEN – NEM arány alakult ki. A Fővárosi Választási Bizottság kimondta, hogy a kormány nem folytathat kampányt népszavazás idején. Amíg a kormány szabálytalanul, közpénzen milliókat költött a kampánynak nevezett riogatásra, addig a kezdeményezők nem kaptak egy fillért sem. Az MVSZ egyébként 2001. évtől egyetlen fillér költségvetési támogatásban sem részesül. Az MVSZ a népszavazást követően az ország 20 területi választási bizottságához nyújtott be kifogást, melyre a válaszok annyi változatot tartalmaztak, ahány választási bizottság határozatot hozott. /Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: Kérdések és gondolatok a 2004. december 5-i népszavazásról és előzményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5., folyt. Jan. 6./

2005. január 6.

A Márton Áron szobor engedélyezését tárgyalják a kolozsvári városrendészeti bizottság ülésén. A megrendelő a Szent Mihály plébánia, a közel három méter magas egész alakos szobor Bocskay Vince szovátai művész alkotása. A szobrot a Főtér északi oldalán, a Szent Mihály-templom mellett tervezik elhelyezni. /Kiss Olivér: Márton Áron szobra a Főtéren? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Nagyváradon több mint tíz éve működik Románia egyetlen magyar nyelvű magánszínháza, a Kiss Stúdió Színház. Jelenleg készül az elmúlt évtizedről szóló könyv, és folyamatban van a stúdió tevékenységét bemutató dokumentumfilm véglegesítése, jelezte Varga Vilmos színész, a színház művészeti vezetője. A Kiss Stúdió Színház az egyetlen romániai magyar társulat, amely sem romániai, sem magyarországi támogatást nem kap, mégis él, működik, turnézik Erdélyben és szerte Európában. Emellett rendezői a Kárpát-medencei Magyar Stúdiószínházak Fesztiváljának. Kiss Törék Ildikó elindította az Olvassuk együtt programot. Nagyváradon pinceszínházként működik a Kiss Stúdió. Telt házzal játszanak, ötven-hatvan néző fér be egyszerre. /Bakó Zoltán: Tízéves a Kiss Stúdió. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 6.

Deák Árpád képzőművész Simonyi-díjat kapott. Deák Árpád 1955-ben Marosvásárhelyen született. A kolozsvári képzőművészeti főiskolán évfolyamelsőként végzett, vizsgamunkája Szilágyi Domokos köztérre tervezett szobra. Ma is megtekinthető a főiskola területén. A rendszerváltás után járja a világot, s kitartóan kísérletezett grafikusként, szobrászként egyaránt. Deák Árpád szobrot állított Nagykárolyban (Károli Gáspár, Kaffka Margit), Nagyváradon (Szent László-legendák), Szatmáron (Petőfi Sándor), emléktáblát Ágyán (Olosz Lajos), Kibéden (Seprődi János), Máramarosszigeten (Hollósy Simon), Nagyváradon (Lorántffy Zsuzsanna), Simonyifalván (Simonyi Imre, Simonyi óbester). Grafikái, rajzai izgalmas kísérletek. A közeljövőben Aradon, a Jelen Házban plakettekkel és rajzokkal (versillusztrációk) jelentkezik. /Hevesi Mónár József: Szemlélet és magatartás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2005. január 7.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szervezett tanácskozás java része a sajtó kizárásával zajlik Szabadkán, a népszavazás után előállt helyzetről, illetve a jövőbeni teendőkről alakítják ki közös álláspontjukat a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) határon túli tagszervezetei a kétnapos tanácskozáson. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya nemzeti vízum bevezetésével, az idegenrendészetre és bevándorlásra vonatkozó szabályok áttekintésével könnyítené a határon túli magyarok helyzetét. A találkozón részt vesz a MÁÉRT majd minden tagszervezetének a képviselője, de az anyaországból senki sem kapott meghívót. A szabadkai „kis MÁÉRT-re” nem kaptak meghívót a kettős állampolgárságról szóló népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetségének képviselői. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltsága miatt csak december 6-án érkezik Szabadkára. Kasza József kijelentette: „Biztos vagyok benne, hogy a határon kívüli politikai szervezetek sokkal erőteljesebben, egyértelműbben tudják megfogalmazni elvárásaikat az anyaország irányában, mint hogyha a magyarországi politikai elittel közösen cselekednék ugyanezt... Saját sorsunkért saját magunk vagyunk e pillanatban felelősek, és a történelmi pillanat felelőssége és terhe alatt is képesek vagyunk biztosítani azt az összefogást, amely jellemezni hivatott a magyar nemzetet” – hangoztatta Kasza. /”Kis MÁÉRT” Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

Salat Levente, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese veszélyesnek tartja azt az elképzelést, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) váljon állami egyetemmé, és a BBTE magyar tagozata fokozatosan vonuljon át a most még kizárólag magyar állami költségvetésből finanszírozott felsőoktatási intézménybe, Salat szerint ez a Bolyai Egyetem hagyományával kapcsolatos pozíciók feladása, másrészt hosszú időre elesélytelenítené az erdélyi magyar felsőoktatást az európai szinten egyre inkább kiéleződő minőség-harcban”. Az ötletet először Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős volt rektor-helyettese vetette fel. Kása szerint az állami magyar egyetem létrehozásában az EMTE azért akadály, mert az egyetemi hallgatók száma a következő években drasztikusan csökkenni fog, de az sem kedvez, hogy a két egyetem szakai között átfedések vannak. Kása javasolta, hogy az EMTE alakuljon át állami egyetemmé. /(borbély): Átköltözne a BBTE a Sapientiára? Salat Levente nem ért egyet az elképzeléssel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2005. január 7.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban két előítélet-halmaz körvonalazódik a magyarországi politikában: „az egyik szerint a határon túli magyarok kérdése nem más, mint idegenrendészeti nehézség, a másik szerint nem más, mint falumúzeum, feltámasztandó múlt, tiszta forrás, igazi magyar. Mindkét kép hamis.” – állapította meg Szilágyi-Gál Mihály. A hozzászóló azt állította, hogy a népszavazást nem előzte meg kampány, továbbá, hogy a két oldal kommunikációjában lévő „érv- és érzelem-katyvasz bőven elég volt a szavazótáborok működtetéséhez.” Szilágyi-Gál Mihály szerint egyik tábor sem akarja, hogy a szavazók valóban mérlegeljenek. /Szilágyi-Gál Mihály: Állampolgárokból szavazóautomaták. Utóirat egy népszavazáshoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998