Összesen 178 iskolai tábort tartanak számon Romániában, azonban mindössze a fele kapta meg a működési engedélyt az idei nyárra. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta, az évtizedekkel ezelőtt létesített táborok többsége felújításra szorul, sok helyen nem teljesítik a működtetéshez szükséges minimális feltételeket: nincs ivóvíz, a mosdók és mellékhelyiségek nem felelnek meg az egészségügyi feltételeknek, a szobák bútorzata és a konyhai felszerelés elavult, némely esetben maga az épület sem biztonságos. /Valkai Krisztina: Sürgős tatarozásra szorulnak az iskolatáborok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Két éve zajlik a 650 éves műemlék katolikus templom javítása Magyarfenesen. Dr. Köllő Gábor plébános abban bízik, hogy az idén sikerül befejezni a munkálatokat. Szakemberek véleménye szerint a templom a XIII. századból való, a freskókat pedig a XIV. században készítették. Magyarországról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Kolozs Megyei Tanácstól és magánszemélyektől kaptak támogatást. Nyolc csíki mester dolgozott itt, a falu lakói naponta hozták az ételt nekik. Templom mellett a plébánia épületét is felújítják. Azt tervezik, hogy abban szakmai mesteriskolát létesítenek szórványvidéki gyermekeknek. Magyarfenesen szobrot terveznek állítani a falu jeles festőművészének, Balázs Péternek. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Két éve javítják a római katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
A Kolozsvárt megviselő történelmi viharok ismeretében szinte csodával határos, hogy egyáltalán fennmaradt a több évszázados múltra visszatekintő Kolozsvári Állami Magyar Színház levéltári anyagának nagy része. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársai pillanatfelvételt készítettek a magyar nyelvű színházak levéltárairól. Megállapították, hogy a levéltár felbecsülhetetlen információkat tartalmaz. Az archívumban az 1800-as évek közepétől kezdődően vannak előadás-színlapok, sajtó-kivágatok, fényképek, szövegkönyvek, rendezői példányok, különböző emléktárgyak. A kolozsvári színjátszás 1792-ben indult. Janovics Jenő színházigazgató 1945-ben hunyt el, de 1900-tól haláláig folyamatosan jelen volt a kolozsvári színházi életben, hagyatékuk is bekerült a színház dokumentációs tárába. Olyan színházi folyóiratokat is őriznek Kolozsváron, amelyek sehol máshol nincsenek meg. Jelenleg rendszertelen az adathalmaz, rendszerezése még tart. A végcél a digitalizálás lenne. Hatalmas fotómennyiség áll még feldolgozatlanul. Több magyar színház levéltárának a feltérképezését végzik el Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken. A kolozsvári anyag feltárásához több szakemberre van szükség. /F. I.: Feltáratlan színháztörténeti kincsek. Jobb sorsra érdemes a Kolozsvári Magyar Színház dokumentációs tára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
A Budakalászi Találkozón résztvevő civil szervezetek képviselői Zárónyilatkozatot fogadtak el, eszerint elhatározták a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Szövetségének létrehozását. Továbbá célul tűzték a Közép-Kelet Európai régióban élő magyarság értékteremtő jelenlétéről, mostani jogi és társadalmi helyzetéről, a kívánatos jövőképéről a térség egészében megfelelő információk közvetítését. A záródokumentumban kérték a támogatások elosztási rendszerének reformját, kérték a magyar kormányt a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatására, a területi, kulturális és személyi elvű autonómiaformák helyzetenkénti alkalmazásához; nehezményezték az írott és elektronikus sajtó közömbösségét, távolmaradását; üdvözölték az ifjúság szerepvállalását, melynek bizonyítéka az ifjúsági civil szervezetek hangsúlyos jelenléte. Sürgették a Kárpát-medence épített magyar öröksége regiszterének elkészítését. /A Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2005. június 22.
Megjelent Vargyas Antal Székelyföld. Útikalauz /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ harmadik javított és bővített kiadása. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2005. június 22.
Negyven év után újra olvasható a Kazán-szorosban gróf Széchenyi István emléktáblája, amely azoknak a munkálatoknak az emlékét örökítette meg, amelyeket magyarok végeztek: korszerű, hajózható csatornát alakítottak ki a Vaskapu örvényei között. Az eredeti tábla 50 méterrel került a jelenlegi vízszint alá, miután a Vaskapu vízi erőművének duzzasztózsilipjei mögött fölgyűlt a víz. A román hatóságok csak a római kori emléktáblák újraelhelyezését biztosították, a magyar emléktáblát víz alatt hagyták. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet hajós küldöttsége június 15-én elhelyezte az új emléktáblát. A tábla az eredetivel egyező szöveget tartalmaz, mellé helyeztek egy magyar és egy román hajólobogót és a Széchenyi család lobogóját a Szent Koronával. Az egylet hajós küldöttsége úgy véli, hogy a Széchenyi táblát minden magyar hajós hajókürt-jelzéssel fogja megtisztelni, emlékezve a nemzet kiemelkedő személyiségére, Széchenyi Istvánra. /Újra Széchenyi-emléktábla a Vaskapunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Egyre-másra jelentek meg a magyar sajtóban a beszámolók arról, hogy a VIII. osztályt végzett magyar gyerekek közül feltűnően sokan buktak meg a képességvizsgán, nagy részük a román nyelv és irodalom miatt, főleg az olyan megyékben, ahol a magyarok túlnyomó magyar többségű településeken élnek. Szilágyi N. Sándor hosszadalmasan kifejtette, szükség van arra, hogy magyar iskolákban a román nyelv tanítása első osztálytól ne csak a negyedik elemiig, hanem a középiskola, a líceum végéig a nyelvelsajátítás szempontjait követve történjen. A törvénymódosítás után pedig rögtön ki kell dolgozni a modern nyelvoktatás elveit követő, szakszerű tanterveket, és megírni az ezekhez tartozó korszerű nyelvtanítási módszereket követő tankönyveket. Miért is buknak meg a magyar gyermekek románból évről évre? Erre Simó Erzsébet már tavaly megadta a választ a Háromszék 2004. július 19-i számában: azért, mert ,,nem sikerült e majdnem másfél évtizedes időszak alatt azt sem elérni, hogy a politika, a nemzeti kizárólagosság avítt elve távol maradjon az oktatástól. Hogy a magyar, de szlovák vagy török, tatár, illetve ukrán gyermekeket a modern pedagógia és módszertan eszközeire támaszkodva tanítsák meg a román nyelv és irodalomra, az ország történelmére és földrajzára, ne talpig trikolórba öltözött honatyák habókos elképzelése szerint. A sokat vitatott tanügyi törvényt az elmúlt hat-hét esztendő alatt az RMDSZ meg sem próbálta megváltoztatni, a magyar egyetemekért folyó küzdelemben elveszett az igazi cél: minőségi oktatás az elemi, általános és középiskolákban, valamint a fiatal magyar értelmiség újratermelése a felsőfokú képzésben. /Szilágyi N. Sándor: Miért buknak meg a magyar gyermekek románból? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21., folyt.: jún. 22./
2005. június 22.
Június 15-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által rendezett, „A magyar önkormányzatiság tizenöt éve” című ünnepi konferencia díjkiosztóval zárult. A díjazottak között volt Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere, aki a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg az arany pecsétgyűrűt. /Arany pecsétgyűrű Létai Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./
2005. június 22.
Június 23-án zárul a IX. Szejke Szépteremtő Kaláka Népművészeti Alkotótábor Szejkefürdőn. Az itt készült népművészeti alkotásokból, a Szejke Fesztivál rendezvénysorozata keretében tárlat nyílik Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Ezen a héten huszonkilencedik alkalommal rendezik meg a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált, mely idén többnaposra bővült. A hagyományos népviseleti felvonulás június 25-én lesz. A szabadtéri gálaműsorra a Szejkefürdő színpadán kerül sor. /Szász Emese: Többnaposra bővült a Szejke Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./
2005. június 22.
Megjelent az első olyan hetilap, mely kimondottan regionális székelyföldi kiadványként határozza meg magát – hangzott el a Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet bemutatása alkalmával. A pár hónapja kapható lapot két munkatársa, Zsidó Ferenc főszerkesztő és Komoróczy György főmunkatárs mutatta be a sepiszentgyörgyi érdeklődőknek. A Polgári Életet a régió lakossága egészét foglalkoztató közéleti orgánumként határozták meg. Rokonszenveznek az autonomista törekvésekkel, az azt támogató szervezetekkel. /(b. kovács): Új székelyföldi hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./
2005. június 22.
Másodszor látogatott el Szamosújvárra az adácsi Veritas Színpad. A magyarországi együttes 15 éve szerepel határon túli magyar településeken is. Megfordultak Erdélyben és Felvidéken is. A Marica grófnő című három felvonásos operetten jól szórakozott a közönség. A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány ismét bebizonyította kapcsolatteremtési képességét. /Erkedi Csaba: Magyarországi színjátszók Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. június 22.
Napvilágot látott a csíkszeredai Matematika–Fizika Líceum (ma Márton Áron Gimnázium) negyvenöt tanévéről szóló Közös nevezőnk című könyv. Váli Éva, a könyv szerkesztője felkérésére 55 tanárkollégája és 79 véndiák emlékezett az iskolára. A könyv tehát: vallomások a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumról. /Váli Éva: Sokszínű szubjektív kép mozaikkockákból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./
2005. június 23.
Június 22-én az ellenzék bizalmatlansági indítványa elbukott a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. /Elutasították az SZDP bizalmatlansági indítványát. Egyelőre nem lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
Felfüggesztette 30 napra a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli bíróság. Ez az ítélet megfellebbezhetetlen. /Felfüggesztették a vasutas sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
Ráduly Róbert Kálmán egy éve Csíkszereda polgármestere. Összegezte tevékenységének eddigi eredményét. Rendezték a katolikus egyházzal szembeni adósságot, a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumoknak otthont adó ingatlan bérleti díjáról, illetve a Szék útján működő iskolaépület bérleti díjáról volt szó. A közüzemek képviselőivel hetente találkoznak. Cél az infrastruktúra-fejlesztési tevékenység – ivóvízhálózat, eső- és szennyvízcsatorna kiépítése, útkarbantartás és -javítás stb. – összehangolása. A kulturális intézményekkel is jó a kapcsolatuk. Hangsúlyozta: amíg Bukarestben döntik el, hogy melyik iskolában hány osztály induljon, milyen szakon, addig lehetetlen lesz teljes mértékben piacorientált szakmai képzést megvalósítani a városban. /Sarány István: Másként költik a közpénzt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2005. június 23.
Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2005. június 23.
Minapi sajtótájékoztatóján Adrian Casunean-Vlad volt képviselő, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke etnikai eredetű kovásznai verekedésről beszélt, amelynek román résztvevőitől elmondása szerint nyilatkozatokat gyűjt, s e nyilatkozatokat benyújtja a parlamentnek. Senki sem tud arról, hogy az elmúlt napokban etnikai eredetű verekedés történt volna Kovásznán. A kovásznai rendőrségen sem tudnak semmit. Bodor János, a lap munkatársa felhívta Adrian Casunean-Vladot, hogy, milyen verekedésről beszél, de ő kijelentette, telefonon nem nyilatkozik. Kovásznán az elmúlt tizenöt év alatt etnikai hovatartozásuk miatt egyetlen hajszáluk sem görbült a románoknak. De magyarnak igen. Például ezelőtt néhány évvel a vajnafalvi L. I. egy magyar erdészt úgy megvert – a vasvilla nyelével –, hogy lép nélkül maradt. Szintén négy-öt évvel ezelőtt a Korona diszkóban B. L. barátosi magyar fiatalt egy román csoport félig agyonverte. Vasile Balamuc egykori városi tanácstag több magyart vert meg. E verekedésekről törvényszéki periratok is tanúskodnak. Három-négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban román diákok megvertek egy magyar diákot. Ezt az ügyet annak idején az iskola vezetősége elhallgatta, hogy az intézmény hírneve ne csorbuljon. /Bodor János: Ki kit ver meg Kovásznán? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2005. június 23.
Nem valószínű, hogy a következő időszakban etnikai konfliktus tör ki Romániában, de átmenetileg számolni kell még egy olyan konfliktus-potenciál meglétével, amelyet szélsőséges politikai alakulatok kiaknázhatnak, amennyiben ezt érdekeik megkövetelik – fogalmazta meg Salat Levente politológus, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának a vezetője az Etnikai kapcsolatok barométere 1994–2002 című kötet bemutatója alkalmából. Salat Levente szerint enyhülő tendencia tapasztalható a romániai kisebbségek és többség közötti viszonyban. Meglátása szerint a súlypont áttevődik a romakérdésre. A roma elit megjelenésével a kérdés fokozatos etnicizálódása figyelhető meg. Salat szerint ez elutasító magatartást fog kiváltani mind a román, mind a magyar kisebbség részéről. Az elmúlt közel tíz esztendő során kollektív sikertelenségi érzés gyűlt fel a magyar közösség tagjaiban, mivel az erdélyi magyarság három szintű autonómiára, önálló állami egyetemre, a magyar nyelvnek az oktatásban, közigazgatásban és igazságszolgáltatásban való használatára vonatkozó célkitűzései nem valósultak meg. Két törésvonal van, az egyik a románok és magyarok identitás-szerkezetei között mutatható ki, a másik pedig a magyar kisebbség etnopolitikai célkitűzései és a román többség ezzel kapcsolatos fogadókészsége között van. A román államot a romániai magyarok többsége hajlamos továbbra is velük szemben ellenségesen fellépő hatalomként megítélni, a magyar állam szerepével kapcsolatban pedig túlzott várakozások alakultak ki. Mindez segíti az elvándorlást. Salat úgy látja, hogy a két ország érdekei 1918 óta először megegyeznek: a romániai magyarok tömeges kivándorlása Magyarországnak a negatív demográfiai tendenciák miatt lenne előnyös, a román politikum célja pedig az, hogy a romániai magyarság – a zsidókhoz és a szászokhoz hasonló módon – etnográfiai színfolttá zsugorodjon. /B. T.: Javuló etnikumközi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
2005. június 23.
A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 23.
Marosvásárhelyen a Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama az egyetlen hivatalosan engedélyezett ilyen jellegű kurzus Erdélyben, 1993 őszétől Asztalos Enikő tanárnő vezetésével működik. Sokan a tanultak hatására fogtak hozzá szülőfalujuk vagy választott szülőföldjük népi értékeinek összegyűjtéséhez, a diákok, egyetemi hallgatók általános műveltségük kiegészítésére folytattak néprajzi tanulmányokat. A hallgatók évi nyolcvan órában a magyar néprajz alapfogalmaival ismerkedhetnek meg, a harmadik évfolyamon általában azok maradnak, aki kutatással szeretnének foglalkozni. A Népi Egyetemnek szerződése van a Pedagógusok Házával, ami azt jelenti, hogy a tanárok, tanítók számára érdempontok járnak a tanfolyam elvégzéséért. A hallgatók gyűjtésének eredményét a Marosvásárhelyi Napok keretében megnyíló kiállításon mutatják be évről évre. /(bodolai): Bevezetés a néprajztudományba. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2005. június 23.
Június 23-án kezdődik a VI. Lármafa Találkozó. A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett rendezvénysor Nagyváradon, Szent László király városában kezdődik, majd Kolozsvár, Torda, Szentlászló és Magyarlóna, Nagyenyed, Bögöz és Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Árokalja és Cegőtelke a rendezvénysor helyszínei, a záróünnepséget pedig Désen tartják. – A Lármafa-találkozók célja a Szent László-kultusz felélesztése, ápolása – emelte ki Beder Tibor. /Sarány István: Lármafa találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./
2005. június 23.
Hargita megye Tanácsa, a magyar Országgyűlés Alkotmány és Igazságügyi Bizottsága, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a romániai Kisebbségi Hivatal közös szervezésében rendezik meg a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű diákszemináriumot, július 3-9 között Tusnádfürdőn. /Diákszeminárium Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 23.
Véső Ágoston festőművész a természet szerelmese, minden szabad idejét a Nagybánya és környéke erdőit barangolva tölti. Ezúttal fotókiállítása nyílt meg Nagybányán. /Farkas E. Zoltán: Festőművész fotókiállítása Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./
2005. június 23.
Kolozsvári Papp László /Kolozsvár, 1940. – Budapest, 2005./ színész lett Temesváron, majd Pestre távozva író. Írt és fordított egész életében, fáradhatatlanul. Regényei között remekművek is akadnak, mint a kolozsvári gyermekkorát idéző Malomárok vagy a kilencvenes évek közepén megjelenő Bűvös vadásza. Fő műve a Holló úr címmel megjelenő és a Kleotéra történetével folytatódó kolozsvári ezeregyéjszakája. Hősei egy kolozsvári asztaltársaság tagjai, ülnek és mesélnek. Kolozsvári Papp Lászlót szülőföldjén még ma sem ismerik eléggé, noha Holló úr című könyvét idehaza jelentette meg. /Bogdán László: Madarak voltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2005. június 23.
Marosvásárhelyről évekkel korábban rossz magyarsággal, a város múltjának csupán egyoldalú történetét bemutató szóróanyaggal szemben, most rendelkezésre áll Marosvásárhely útikalauzának új kiadása, szövegében igényes. A gazdag képanyag alapján készült összehajtható leporellókat Plájás István szerkesztette. Borítóján Bethlen Gábor kiváltságlevele, Székely-Marosvásárhely hajdani térképe. A színvonalas várostörténet, a Kultúrpalota történte Bónis Johanna történész munkája, a Tükörterem üvegablakairól Asztalos Enikő tanárnő írt ismertetőt. /(b. gy.): Igényes leporellók megyeszékhelyünkről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
2005. június 24.
A vasutasok bármilyen mértékű béremelést elfogadnának, hogy abbahagyják a sztrájkot – jelentették ki június 23-án a vasúti szakszervezetek vezetői. A vasúti közlekedésnek csak egy harmadát biztosították, mivel a bíróság csak azoknak a szakszervezeteknek a sztrájkját függesztette fel, amelyek a hét elején csatlakoztak a mozdonyvezetőkhöz és karbantartókhoz, és ami miatt három napon keresztül minden vonatjárat szünetelt reggel hét és tizenegy óra között. A kormány továbbra sem hajlandó engedni a követeléseknek. /B. T.: Kisebb béremeléssel is beérnék a vasutasok? Csak a mozdonyvezetők és karbantartók sztrájkját függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2005. június 24.
A kormány nemrég jelentést juttatott el a Strasbourgban székelő Európa Tanácshoz (ET) a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi szervetek által már korábban véleményezett jelentés alapján az ET Miniszterek Tanácsa határozatot fogad el a jövőben arról, hogy Románia mennyire tartja tiszteletben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanácsban elfogadott Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A jelentést még az előző kormány idején dolgozta ki a Külügyminisztérium. A jelentés megállapítja azt is, hogy a Romániában hivatalosan bejegyzett 20 nemzeti kisebbség közül 15-nek a lélekszáma csökkent a 2002-es népszámlálás adatai szerint az 1992-höz képest. 2004-ben 240 milliárd lejt kaptak az állami költségvetésből a kisebbségi szervezetek, ebből a legtöbbet, 50 milliárdot, a Communitas Alapítvány, a legkevesebbet pedig, 3 milliárdot, a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége. A lakosságban képviselt számarányukhoz képest a kisebbségek jóval kisebb arányban részesülnek anyanyelvi oktatásban. A kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírásait általában mindenütt tiszteletben tartják, de a közintézmények feliratainak a helyzete rosszabb, a kisebbségek anyanyelvén a lakossággal értekezni tudó közalkalmazottakat pedig csak részlegesen alkalmaztak a polgármesteri hivatalokban, így Fehér megyében 7 magyar és 1 roma érdekeltségű településéből csak 3-ban, Kolozs megyében 25-ből 24-ben, Beszterce-Naszód megyében pedig egyedül Árpástón. Szilágy megyében a legjobb a helyzet ilyen téren, Szeben megyét pedig a jelentés nem említi. /B. Á.: Kisebbségi kormányjelentés az Európa Tanácsnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
