November 3–7-e között Felvincen fogadták Borzavár és Porva anyaországi “testvértelepülések” küldöttségét. Habár az önkormányzat meghívására érkeztek, hivatalos megegyezés ez alkalommal sem születhetett, mert a román polgármester nem szakított időt a tárgyalásokra. Durva sértésnek is lehet nevezni, mert a 9 tagú küldöttségnek két polgármester, alpolgármester, a körjegyző és az igazgatási főelőadó voltak a tagjai. A falu magyar alpolgármestere, két RMDSZ-tanácsosa és RMDSZ-elnöke próbálta a csorbát kiköszörülni. A vendégek értékes könyvcsomagot hoztak az itteni közösségi könyvtárnak. /Takács Ildikó: Felvincen összeálltak a magyarok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2005. november 11.
Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint miközben Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője kollégáival az erdélyi magyar kultúráért szélmalomharcot folytat, havi három-négymillió lejes éhbérért, azok, akiket – éppen az erdélyi magyar értelmiség ajánlatára – szavazataival a közösség hatalomra juttatott, s ma havonta több ezer euróra rúgó juttatásokat vágnak zsebre, leveleikre nem válaszolnak, s a jelek szerint intézménymentő élet-halál harcukkal mit sem törődnek. A Korunk szerkesztőségének nemrég ki kellett költöznie a Nagy-Szamos utcai székházából, mert az épületet visszaszolgáltatták eredeti tulajdonosának, az ortodox egyháznak. A város semmilyen székhelyet nem ajánlott a folyóiratnak. Jelenleg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Spectator Alapítványának Rákóczi úti székházában húzódtak meg, amelynek helyiségeit azonban saját költségükre fel is kellett újítaniuk. A Korunknak be kell zárnia a Korunk Galériát, vége a könyvbemutatóknak, konferenciáknak, kerekasztal-megbeszéléseknek, értelmiségi tanácskozásoknak. A Helikon magyar irodalmi folyóirat és az Apostrof című román nyelvű lap egyelőre nem költözött el a Nagy-Szamos utcából, mert egyszerűen nincs hova menniük. Az ő helyzetük sem rózsásabb. A bukaresti művelődési minisztérium megtagadta a magyar kulturális lapok anyagi támogatását, azzal az indoklással, hogy kapnak azok elég támogatást a magyarországi alapítványoktól. Egyesek a magyar–román közös kormányüléstől vártak megoldást ez ügyben is, de semmi nem történt. Az idén fordul elő 1990 után először, hogy a bukaresti szaktárca egyetlen lejjel sem járul hozzá a Korunk kiadásainak fedezéséhez. A Korunknak a kolozsvári városi tanács a helyi költségvetésből egyetlen lejnyi támogatást sem szavazott meg. A Helikon 570 millió lejt kapott, az Apostrof 800 milliót. Kántor már tavasszal levelet írt Markó Bélának, de választ nem kapott. Kántor később Markó Bélához és Bozóki András miniszterhez fordult nyílt levélben, de egyik sem válaszolt. A Korunk a rendkívül mostoha körülmények között is folytatja munkáját. A szerkesztőség munkatársai a folyóiratot szerkesztik és mellette egész sor már megszokott kiadványt: a Magropresst (a magyar sajtó román nyelvű havi szemléje), a Sajtófókuszt (a román sajtó magyar nyelvű szemléje, ami hetente készül) és hetente háromszor a „Mi történik Romániában?” című Komp-Press hír- és sajtófigyelő csomagot. Könyveket és más kiadványokat is szerkesztenek és kiadnak, és rendezvényeik is vannak. November 11-én kezdődik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában a Történelem a Kárpát-medencében (1944–1968) című kétnapos történész-tanácskozás, amelyet szintén a Korunk szervezett. A Komp-Press hírcsomagot november elsejével újították meg, s jelenleg heti három alkalommal, megnövelt, javított tartalommal jelentetik meg. Terjedelmes előzetes anyag és publicisztika van benne, külön-külön kolozsvári és romániai hírek, és erőteljes sajtófigyelésen alapul. A szerkesztőségben a legmagasabban képzett emberek dolgoznak. Az illető szaktudományok doktora Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy, Cseke Péter, Balázs Imre József és Kántor Lajos, most doktorál Rigán Lóránd, a külső munkatársak pedig az erdélyi tudományosság és művelődés kiválóságai. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar kultúra megcsúfolása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2005. november 11.
November 10-én megnyílt a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a Nemzeti Színház előcsarnokában. Kiosztották a Szép Könyv-díjat, mely az adott év – szakmai zsűri által megítélt – legszebb kiadványának jár. A zsűri nevében Bencze Tibor, a Corvina Könyvesház igazgatója közölte, az Erdélyi Magyar Könyves Céh kiadói közül jelentkezhettek a vetélytársak, idén hatan – Kriterion, Pallas-Akadémia, Morus, Mentor, Koinónia, Jelenkor – küldték el kiadványaikat. A Szép Könyv 2005 minősítést a Mentor Kiadó Énekek éneke című kötete érdemelte ki. Második helyezett a Koinónia, míg harmadik a Pallas- Akadémia kiadványa lett. /Nagy Botond: Kaput nyitott a XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./
2005. november 11.
A kovásznai románság Iustinian Teculescu-napokat tartott, amelyen a román hadsereg Kovásznán született, néhai tábori püspökére emlékeztek, illetve megünnepelték a püspök nevét viselő egyesület alapításának 10. évfordulóját. Az egyesület alelnöke, Dorel Lungu városi képviselő a megyei román lapnak azt nyilatkozta: a Iustinian Teculescu Egyesületet annak idején azzal a céllal hozták létre, hogy a püspökről utcát nevezzenek el, szobrot állítsanak neki, és a Kőrösi Csoma Sándor Líceum nevét megváltoztassák Kőrösi–Teculescu Líceumra. E célkitűzésekből kettőt már megvalósítottak, ők következetesek, így a harmadik álmukat is valóra váltják – állította Lungu. /(bodor): A líceumot Kőrösi–Teculescu névre keresztelnék (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2005. november 11.
Resicabányán az RMDSZ székházában, amely rövidesen fölveszi a Magyarok Háza nevet, tizennégy fiatal részvételével Új Hullám elnevezéssel politizálni nem óhajtó polgári szervezet alakult. Az alakuló közgyűlésen megválasztották az elnököt Costan Melánia és titkárt Holló Zoltán személyében. Minden pénteken találkozni fognak, várják a velük együttműködni kívánó fiatalokat. A fiatal szervezet a magyar nyelv gyakorlását, a hagyományápolást, illetve a magyar tánc és művelődés megismerését, fejlesztését tűzte ki céljául. /Makay Botond: Szervezkedik a félmaréknyi ifjúság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2005. november 11.
A József Attila Emlékév kezdetén indított internetes középiskolás pályázat sikeresen lezárt első fordulóját követve a kiírók újabb felhívást tettek közzé. Ebben arra kérik a magyar oktatási nyelvű középiskolák diákjait, hogy háromfős csapatokat alkotva mutassák be saját nagyszüleik Ötvenhatját, azaz készítsenek olyan öt perces eredeti alkotást, amelyben azt mutatják be, milyen élmények, s hogyan alakították a nagyszüleik, s így szükségképp a szüleik életét is. /Nagyszüleink Ötvenhatja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2005. november 11.
Zsigmond László olvasói levelében jelezte, nagy hatással volt rá Zágoni István Székelyek ítéletidőben című könyve. Annak hatására három éve mozgalmat indított a Székely Hadosztály erdővidéki hőseinek felkutatására s egy baróti emlékmű állítására. Öt középiskola igazgatóságához – Kézdivásárhelytől Barótig – körlevelet küldött, kérve közreműködésüket, majd Erdővidék tizennégy tantestületéhez intézett hasonló tartalmú kérést, hogy kutatnának tanítványaik, valamint a szülők bevonásával a volt székely önkéntesek után, akik Zágoni István és Bíró Tibor hívására önként sorakoztak zászlójuk alá. Egyetlenegy magyar tanár vagy tanító sem érdemesítette válaszra. Ennek ellenére Zsigmond László sok nevet összegyűjtött, a jó szándékú olvasók segítségét kéri. /Zsigmond László, Málnásfürdő: Akikről senki sem emlékezett meg. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2005. november 11.
A nemzeti önazonosság, az anyanyelv megőrzése szórványvidéken különösen nehéz feladat elé állítja a pedagógusokat, művelődésszervezőket. Az idei szinérváraljai Sylvester János Emléknapok középpontjában ezért a népi hagyományok felelevenítése és az anyanyelv ápolása áll. A kétnapos rendezvény keretében november 12-én, Szinérváralján tanácskozás kezdődik „A magyar nyelv ápolása a szórványban” címmel. Délután a helyi magyar tagozatos óvodások és iskolások mutatnak be hagyományőrző műsort. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör előadása zárja az emléknapokat. /(déel): Magyar nyelv a szórványban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 11./
2005. november 11.
Hét éve, 1998. november 6-án volt a színházavatás Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színházban az első előadás előtt felgördült a függöny. A Nem élhetek muzsikaszó nélkül című, Merő Béla rendezte előadást láthatta akkor a közönség. Az évfordulót ünneplendő most a Balázs Ágnes-féle Andersen, avagy a mesék meséje című zenés mesejátékot játsszák az udvarhelyi színház színművészei. Az évforduló kapcsán nemsokára egy füzetecske jelenik meg az elmúlt évek színházi történéseiről, előadásairól. /Barabás Blanka: Hét éve volt az első premier. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 11./
2005. november 11.
November 9-én immár a tizenhatodik évadnyitóját tartotta Aradon, a Jelen Ház nagytermében a Kölcsey Színpad társulata. A közönség elé ez alkalommal két Móricz Zsigmond- és egy Tamási Áron-alkotás került. /(Kiss): Évadot nyitott a Kölcsey Színpad. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2005. november 11.
November 10-én tartotta tisztújító közgyűlését a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület. Az eddigi elnök, dr. Pálfi Sándor lemondott, helyébe a tagok Nagy Istvánt választották. Alelnök Lovas Lóránd, titkár Schwarz Erzsébet. /(irházi): Tisztújítás a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesületnél. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./
2005. november 11.
Tarolt a nagybányai diákszínjátszók társulata a közelmúltban lezajlott országos (ODIF), illetve partiumi (PADIF) színjátszó fesztiválokon. A Fülemile egy első és egy második díjjal tért haza, ráadásul a Partiumban harmadszor is sikerrel védte meg a korábbi években elnyert dobogós helyezést. A Fülemile Diákszínjátszó Kör 2002 telén alakult Nagybányán. A társulat névadója első sikeres darabjuk, Arany János: A fülemile c. sulikomédiája. Előadásaikat rokonszenvvel fogadta a közönség, s nem csak Nagybányán; olyan Máramaros megyei településekre is eljutottak a fülemilések, ahová nem látogatnak el a hivatásos magyar színházak: Domokos, Felsőbánya, Szinérváralja, Máramarossziget, Hosszúmező, tájékoztatott a társulat rendezője, Balogh E. Csaba magyar nyelv és irodalom szakos tanár. /Vásárhelyi D. Miklós: Nagybányai diákszínjátszók országos sikere. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 11./
2005. november 11.
Kézdivásárhely nagy fiára, Incze István festőművész-professzorra emlékezett születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap, november 6-án: emléktárlat nyílt a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. A székely Van Goghként emlegetett Incze István 1905-ben született Kézdivásárhelyen, tanulmányait szülővárosában, majd Kolozsváron végezte, a képzőművészeti egyetemet Bukarestben fejezte be. Az iskolai évek után Marosvásárhelyen rajzszakos tanárként tevékenykedett, ott élt családjával 1978-ban bekövetkezett haláláig. Jubileumi kiállításán azon munkáit lehet megtekinteni, melyeket Incze István a városnak adományozott. A megemlékező rendezvényt a Pakó László zenetanár által vezetett Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara nyitotta meg, majd Dimény Attila házigazda, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A festőművész életéről, munkásságáról, Incze László nyugalmazott múzeumigazgató beszélt. Incze István munkásságát Márton Árpád csíkszeredai képzőművész-műkritikus méltatta. /Gyergyai Csaba: A székely Van Goghra emlékeztünk. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./
2005. november 11.
A Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szövetsége és az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Sepsiszentgyörgyön egy rendezvénysorozat záróakkordjaként emlékezett az 1956-os szabadságharc bukására. Az idős korral dacolva gyalog járták végig a város temetőit, kilenc elhunyt bajtársukra emlékezve: Balázsy Károly Pálra, Csákány Zsigmondra, Erőss Jánosra, Ferenczy Árpádra, Hosszú Gyulára, Jancsó Sándorra, Szász Sándorra, Szász Gergelyre és Veress Pálra. Minden sírnál röviden megemlékeztek a forradalmi megmozdulások révén börtönbe juttatott bajtársak életéről. Délután Török József elnök köszöntötte a meghívott dr. Kiss Tamást, a magyarországi Politikai Foglyok Szövetségének alelnökét, majd elmondta, hogy a jövőben tartandó 50 éves évfordulóra való felkészülés jegyében szervezték meg az idei tartalmas rendezvénysorozatot. Dr. Kiss Tamás felelevenítette a szegedi egyetemista ifjúsági szervezet megalakítását. Elmondta: csak Budapesten mintegy másfélezer áldozata volt a forradalomnak. Végezetül pedig levetítették a Corvin-köz című filmet. /Gazda Zoltán: „Kövér tankok teremtenek nyugalmat” = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./
2005. november 11.
A támogatási időzítés miatt összevont kötetben jelent meg a 2004-re és 2005-re vonatkozó Romániai Magyar Évkönyv. A kiadványsorozat ötödik tagját november 9-én Kolozsváron, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székhelyén Horváth Réka politológus mutatta be. A több mint nyolcszáz oldalas évkönyv követi elődeinek célját: ízelítőt ad a romániai magyar társadalomtudományokat foglalkoztató témákból. Az első fejezet a politikatudományoké, a második: adatok gazdasági kérdésekről, a regionális fejlesztésről, az ifjúsági szervezetekről, állam és egyház viszonyáról. A harmadik részt a szerkesztők az oktatásnak szentelték. A negyedik fejezetben esettanulmányok szerepelnek (pl. ipari parkokról, az aradi Szabadság-szoborról, a romániai privatizációról stb.). Az utolsó rész kronológiát, dokumentumokat tartalmaz 2004 és 2005 hazai közéletére vonatkozólag. Bodó Barna, a sorozat mindenese és egyik szerkesztője szerint ez az évkönyv, elődeitől eltérően, már nem csak az egyszerű számbavételt szolgálja, hanem elemez is. A kiadvány 32 szerzője 37 témát dolgozott fel a politikatudományok, gazdaság, oktatás, kutatás, kultúra, műemlékvédelem, szociológia, ifjúság és sport területéről. /Ördög I. Béla: Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2005. november 11.
Megjelent Gálné Kovács Irma Cifrahímesek Gyergyóalfaluban című könyve dr. Gazda Klára előszavával és Mogyorós Margit okleveles textilmérnök lektorálásával. A könyvben található harmincnégy alapmotívumot Madarász Dávidné tehetséges falusi szövőasszony tudásanyagából való. Dr. Gazda Klára rámutatott: „Gál Irmát a hagyományos mintakincs újraalkotása izgatja leginkább”. /Rokaly József: Gálné Kovács Irma és a hagyomány újraalkotása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. november 11.
2003-ban jelent meg Sopronban Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, amely a kolozsvári Művelődés műhelyében készült. Szerzői: Csetri Elek történész és Szabó Béla képzőművész. A Csíkszeredából Sopronba áttelepedett Szabó Béla festőművész korabeli metszetek, festmények, történeti adatok alapján festette meg a fejedelmeket. Szabó Béla idén halt meg, az év elején. /Ferencz Imre: Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. november 12.
Pogeával, Markó Bélával nem tárgyalnak tovább a tanügyi szakszervezetek, a két miniszterelnök-helyettesnek nagyon korlátozott felhatalmazása volt, emiatt a tanügyi szakszervezetek vezetői bejelentették, hogy csak új tárgyalópartnerekkel hajlandóak újra leülni. Felkérték Basescu államelnököt, hogy segítsen a konfliktus rendezésében. /Simó Erzsébet: Eredménytelen húsz óra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2005. november 12.
Incidensek nélkül zajlott le november 10-én Kolozsváron a Főteret több mint egy évtizede megcsúfító régészeti kutatóárkok betömése. Az eseményen megjelentek Emil Boc polgármester, illetve Boros János és Adrian Popa alpolgármesterek, valamint az Erdélyi Történelmi Múzeum képviselői. A „civil” tiltakozások, amelyek rémétől a hatóságok megijedtek, és erre hivatkozva a szeptember végére tervezett gödörtömést elhalasztották, elmaradtak. A polgármester elmondta: egyelőre csak a nagyobbik gödröt tömik be, az alig néhány hónapja született, a Mátyás király szobrához még közelebb eső kutatóárkot, amely egy római piactér maradványait őrzi, konzerválni szeretnék. A tervek szerint ezt a területet üveglappal fedik majd le, belülről megvilágítják, és a leletek eredetét ismertető táblákat helyeznek el – közölte Boc. /F. I.: Betömték a kolozsvári főtéri gödröt. A régészeti ásatás egy részét megőrzik. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
Az RMDSZ nagyon komolyan fontolóra veszi a kormánykoalícióban való további részvételét, ha a kisebbségi törvénytervezetet nem fogadja el a képviselőház, vagy ha törlik belőle a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter szenátor. Cristian Diaconsescu, az SZDP szóvivője tovább erősítette a kisebbségi törvénytervezet elleni kampányt. Közölte, hogy a tervezet alkotmányellenes intézmények létrehozására nyújt lehetőséget. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak korábban közös nyilatkozatban fordultak az RMDSZ vezető képviselőihez, és a tervezet visszavonását, valamint a különböző autonómiatervezetek kapcsán széles körű párbeszéd beindítását kérték. Ezzel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péter kifejtette: párbeszédre mindig szükség van, de ennek az ideje a kisebbségi törvénytervezet esetében lejárt, hiszen most már a politikai küzdelem folyik a tervezet elfogadtatásáért. /Borbély Tamás: Az RMDSZ kiléphet a koalícióból. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt második méltósága, képviselőházi elnök, levelet írt Calin Popescu-Taricenau miniszterelnöknek, arra kérve utódját és politikai ellenfelét, hogy a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetből törölje a kulturális autonómiával foglalkozó paragrafusokat. Ugyanazon a napon a Nagy-Románia Párt nyolc szenátora törvénytervezetet nyújtott be, mely azt írja elő, hogy a következő helyhatósági választásokon csak a politikai pártok vagy független jelöltek indulhassanak, az RMDSZ viszont nem, mert az nem párt, csak szervezet, így nincs joga a képviseletre. /Kilin Sándor: Ikertestvérek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2005. november 12.
Egyre kisebb az esélye, hogy a képviselőházi szavazáson átmenjen a kisebbségi törvénytervezet – vélekedik Antal Árpád képviselő, aki az elmúlt napokban több demokrata és liberális kollegájával tárgyalt. ,,Ha a kormány valóban akarja ezt a koalíciós szerződésben is szereplő jogszabályt, akkor felelősségvállalással kellene a parlament elé terjesztenie” – hangsúlyozta a képviselő. Márton Árpád képviselő viszont optimista, szerinte a törvényt megszavazzák, mert benne van a kormányprogramban. /Farkas Réka: Megbukik a képviselőházban? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2005. november 12.
Négyéves átlagot tekintve Erdélybe ötször kevesebb pénz jutott, mint az ország másik négy történelmi régiójába – állapította meg Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter Zilahon, a szilágysági önkormányzati tisztségviselőkkel folytatott megbeszélésen. A miniszter hangsúlyozta, az elmúlt tíz hónapban nem sikerült mindent megvalósítani terveiből, mert a több hullámban érkezett árvizek utáni károk helyreállítása kimerítették a minisztérium pénzkeretét. Legfontosabbnak tartotta azt, hogy sikerült a kistelepülések számára is megteremteni az infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket, hiszen a községek önerőből aligha tudnának megbirkózni az EU-s csatlakozás követelményeivel. Pályázatokkal országszerte mintegy 800 faluban bevezették az ivóvízhálózatot. Borbély László Kolozs megyei látogatása során Kalotaszentkirályt, Bánffyhunyadot és Ketesdet is felkereste. Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke, a kalotaszentkirályi iskola igazgatója ismertette a miniszterrel a szórványközpont bővítésének terveit. Az új bentlakásépület tervei már elkészültek, a szükséges pénz megszerzéséhez Borbély László támogatását ígérte. /Farkas Imola, Józsa László: Önkormányzati gondokkal ismerkedett a területrendezési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő október végén kérdést intézett a Diszkrimináció-ellenes Tanácshoz: Mi az oka a hallgatásának? Ugyanis még márciusban fejezte ki abbéli reményét, hogy a Pro Európa Ligának a Gigi Becali sovén megnyilatkozásaira vonatkozó jelzése nyomán, a tanács dönteni fog. A Diszkrimináció-ellenes Tanács válaszában kijelentette, hogy hivatalból indított az ügyben eljárást, a Pro Európa Liga figyelmeztetését, amely szerint Becali „árulónak”, „szörnyetegnek”, „aljasnak” nevezte, „aki magyar, nem román” ehhez a dossziéhoz csatolták. A tanács felkérésére Becali azt válaszolta, hogy: „azért illette a fenti jelzőkkel Bölöni Lászlót, mert egy, a csapat számára fontos időszakban hagyta cserben a válogatottat”. A tanács szerint Becali kijelentései „nem sértik Bölöni emberi méltóságát és magyarságát”, ugyanakkor a „szörnyeteg” és „aljas” jelzők „nem képeznek diszkriminatív aktust”. /(mózes): A Diszkrimináció-ellenes Tanács felmentette Gigi Becalit. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2005. november 12.
Durva nacionalista támadásokba torkollott a Szentháromság-szobor visszaállításáról szóló nyilvános vitafórum Aradon, november 11-én. Már csak a tanácsosok pozitív voksa hiányzik és visszaállíthatják a színház elé az 1901-ben készült katolikus szobrot. Egy felszólaló attól félt, hogy “valakik vissza akarják hozni a régi Aradot”. “Be akarják bizonyítani, hogy Arad a magyaroké!” – kiabálta egy másik. Egy nyugdíjas szerinte a magyar szobrok foglalják el a legjobb központi helyeket. Király Árpád katolikus esperes felhívta a figyelmet, hogy a Szentháromság-szobornak semmi köze sincs a nemzetiségekhez. /Sólya R. Emília: Félnek, hogy visszaállítják a régi Aradot. Nacionalista támadások a Szentháromság-szobor ellen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2005. november 12.
November 11-én a Korunk folyóirat szervezésében kétnapos történésztanácskozás kezdődött Kolozsváron Társadalomalakító elképzelések és a hatalom mechanizmusai a Kárpát-medencében 1944/45–1968 között címmel. Kántor Lajos főszerkesztő megnyitója után L. Balogh Béni (Komárom-Esztergom Megyei Levéltár) az 1940–1944 közötti magyar–román viszonyról és az erdélyi kérdésről értekezett. Dr. Romsics Ignác (ELTE, Budapest) Magyar békeelképzelések a II. világháború végén című előadásában számba vette az Erdélyt érintő terveket is. Dr. Gyarmati György, dr. Ormos Mária (Pécsi Tudományegyetem) és dr. Stefano Bottoni (Bolognai Egyetem) tartott előadást, majd levetítették és kiértékelték Zágoni Balázs (Kolozsvár) Az elképzelt forradalom című dokumentumfilmjét. /Ördög I. Béla: Történészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
November 11–13. között tartják az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Kémia Szakosztályának és a BBTE Kémia és Vegyészmérnöki Kar magyar tagozatának a szervezésében a tizenegyedik nemzetközi vegyészkonferenciát. Dr. Majdik Kornélia, az EMT kémia szakosztályának elnöke elmondta: hozzávetőlegesen 200-an neveztek be erre a rendezvényre: Romániából, Magyarországról, Németországból és Hollandiából. Az ülés-szakon plenáris és szakbizottsági előadások is elhangzanak. A konferencia témaköre a kémiai kutatás – az alkalmazott kémia, analitikai kémia, biokémia, környezetvédelem, szerves és szervetlen kémia – terén elért eredmények bemutatása. /N.-H.D.: Vegyészkonferencia az EMT-nél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
November 11-én nyitották meg Aradon, a megyei tanács dísztermében a “Gazdaságélénkítés határ menti öko-rendszerek generálásával” című konferenciát. A biogazdálkodásról szóló tárgyalás egy PHARE-CBC EU-s projekt első lépése, a projektet a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete közös szervezésében nyerték meg. Kocsik József, Arad megyei RMGE elnök szerint a két szervezet 230 ezer eurós támogatást kap arra, hogy felkészítsék az aradi magyar gazdákat a biogazdálkodásra. A gyakorlati részt nemcsak Aradon, hanem Magyarországon sajátítják el – mondta el Kocsik József. A megnyitón jelen volt többek között a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének országos elnöke, Sebestyén Csaba is, aki szerint a projekt nagy lépésnek számít. Főként azért, mert a romániai magyar gazdák kevésbé felkészültek a projektírások szempontjából. /Sólya R. Emília: Biogazdálkodásra tanítják az aradi magyar gazdákat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
2005. november 12.
Orbán Attila evangélikus-lutheránus lelkész fél éve újra Simonyifalván szolgál, szórványlelkész megbízatással. E minőségében három gyülekezetet lát el: a simonyifalvi református és evangélikus hívekből állót, több mint 80 lélekkel, az apatelki (Mocrea) mintegy 40 személyből álló, többségében szlovák anyanyelvű közösséget; ugyanakkor Pankotán is létezik egy 10 lelket számláló kisebb gyülekezete. Az elmúlt nyáron ifjúsági tábort szerveztek 30 simonyifalvi fiatal számára a jó állapotban lévő apatelki parókián, ahol a püspökség egyházmegyei ifjúsági táborhelyet kíván kialakítani. A pankotai gyülekezetnek csupán 10 tagja van, de templommal is rendelkeznek. A szórvány-gyülekezetekben a leghatékonyabb közösségépítés a családlátogatások alkalmával fejthető ki. Ennek megfelelően Orbán Attila félévenként meglátogatja a híveit. A kevés egyháztag az egyházi hozzájárulásból nem tudja eltartani a lelkészt, aki a családfenntartás érdekében angol nyelvet tanít az iskolában. /Balta János: Szórvány-szolgálat, kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
2005. november 12.
2000 októbere óta teljesít szolgálatot Székelykocsárdon Szabó Gergely református lelkipásztor. Székelykocsárdon 583 református van. A 47 katolikushoz Horváth István marosújvári plébános jár ki, van néhány unitárius, lutheránus és baptista is. Szabó Gergely lelkipásztor ideérkezése után hozzáfogott a gazdasági épületek, az óvoda, kántortanítói lakás és pékség rendbetételéhez, élen járó papját a közösség követte, így közös erővel lassan rendbe hozzák a valamikor államosított épületeket. /T. A.: Élen járó papját követi a közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./
