Idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatban – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A politikus szerint Magyarország akár saját területén tartandó közvita szervezését is kérheti, emellett a magyar kormány a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató kidolgozásában is részt vehet. Magyarországon felháborodást keltett, hogy a már megszűnt nagybányai Aurul Bányatársaság jogutód cége, a Transgold Vállalat nem ismeri el jogelődjének felelősségét az öt évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófában. Az ausztrál–román cég képviselői szerint a Tisza élővilágát ért súlyos károkat nem a volt bányatársaság cianidja okozta, hanem a magyar fél hozzá nem értése. /Borbély Tamás: Idén nem kap zöld utat a verespataki bányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
Emil Boc kolozsvári polgármester kifejtette, elődje, Funar katasztrofális örökséget hagyott maga után. Irdatlan adósságot halmoztak fel, amit az idei büdzséből kell fedezni. Reméli azonban, hogy a 2006-os év már a nagy beruházások éve lesz. Megtört a jég, több olyan nagykövet, nyugati befektető látogatott ide, aki eddig elkerülte Kolozsvárt. Az önkormányzat máris számos, a helyi ipari parkban megtelepedett céggel kötött társulási szerződést, kopogtat a Nokia, a Bosch, a Siemens, a Fuji, a szupermarketeket létesítő Selgros, Carrefour, Cora és a Kaufland. A magyar–román kapcsolatok normális mederbe kerültek. Megrendezik az első nyílt vitát az ásatásokról, rendezik a főtér sorsát. Kolozsvár más magyarországi városokkal is keresi a partneri viszonyt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem új magyar karainak létrehozásával kapcsolatban Boc kijelentette, a BBTE kitűnően működő inter- és multikulturális modell, amely a régió és a világ más egyetemei számára is példát mutat. /Rostás Szabolcs: Magyarország a partnerünk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
Belénessy Csaba, a Duna Televízió tájékoztatási alelnöke erdélyi útján ellátogatott Marosvásárhelyre és Kolozsvárra. Belénessy Csaba elmondta, erdélyi gyökerei vannak. Apja a háború után Gyergyószentmiklósról települt át Magyarországra. Még nincs elnöke a Duna TV-nek, de nincs botrány, jelezte. A Duna TV teljes mértékben elkötelezettje az összmagyarság ügyének, ezért hozták létre. A felmérésekből kiderül, a Duna Televízió az erdélyi magyar közösség kedvenc adója. Fontos szakmai, politikai lépés volt, hogy a határon túli magyarság önálló műsorkészítőként jelenik meg. Most tovább kel lépni, a helyi műhelynek meg kell hirdetniük a versenyvizsgát. Belénessy Csaba szeretné korszerűsíteni közéleti műsorokat, szerinte meg kell mutatni azt a környezetet, amelyben a magyarság él. Fel kell mutatni a magyar cégek, befektetők megjelenését a térségben. Belénessy szerint a Duna Televíziónak be kellene mutatnia Koltay-féle Trianon-filmet. /Köllő Katalin: A Duna TV számára fontos az erdélyi magyarság. Beszélgetés Belénessy Csaba tájékoztatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
Február 10-én írják alá Kolozsváron a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Iskola Alapítvány képviselői, Bálint Pataki József és Kelemen Hunor a 2004-2005-ös tanévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatásról szóló megállapodást, amelynek értelmében remélhetőleg már a jövő végétől azok igényelhetőek is lesznek. /Csütörtökön írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2005. február 8.
Sógor Csaba szenátor elmondta, hogy Toró T. Tiborral együtt az RMDSZ konstruktív belső ellenzékéhez tartoznak. Szerinte nem szétverni kell az RMDSZ maradék belső ellenzékét, hanem együtt kellene menetelni. /Román Győző: Sógor Csaba szenátor szerint: Hősi túlélők is vannak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
Két nappal a Trianon című film hivatalos romániai bemutatója előtt, újabb büntetést hozott magával a film csíkcsicsói levetítése. A Hargita Megyei Rendőrség sajtóközleményében tájékoztatott arról, hogy Péter Lukács, az Magyar Polgári Szövetség csíkcsicsói szervezetének elnöke az MPSZ tevékenységével kapcsolatos gyűlés megtartására kért engedélyt. A helyi kultúrotthonban tartott gyűlés után levetítették a Trianon című filmet. A rendőrség közleménye szerint a vetítésen közel háromszáz személy vett részt. Az esemény szervezőjét 100 millió lejre büntették, mivel nem rendelkezett az Országos Mozivállalat engedélyével. Péter Lukácsot a helyi rendőrségre hívatták, ahol kiállították a nevére szóló büntetést Abban az esetben, ha 48 órán belül a büntetést kifizeti, akkor 25 millió lejt kell fizetnie. Az MPSZ elnöke elmondta: nincs szándékában kifizetni a büntetést. Sógor Csaba szenátor szerint a film kapcsán kirótt újabb büntetés nem tesz jót az ország külföldi megítélésének. /(Daczó Dénes): Újabb vetítés, újabb büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2005. február 8.
Király András, az Arad megyei RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a szervezet a megyei közintézmények igazgatói posztjainak 25 százalékát kéri. A parlamenti választásokon Arad megyében a koalíciós pártok 24,8 százalékot kaptak. Az RMDSZ a szavazatoknak csak mintegy tíz százalékát szerezte meg Arad megyében, Király úgy véli, a szövetségnek a koalíciós pártok által elért százalékarány szerint kellene legalább nyolc igazgatói poszthoz jutnia. Gheorghe Seculici, az Arad megyei D.A. Szövetség társelnöke túlzottnak nevezte az RMDSZ igényeit. /Egynegyedét kérik. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
Fazekasvarsándon szervezett a Nyugati Jelen olvasótalálkozót. Sokan hiányolták a magyar tanácsosok jelenlétét, akik nem jöttek el. A magyar közösség elégedetlen a régi kultúrotthon siralmas állapotával. A templomtető egyik sarkán befolyik a víz, a parkot tönkretették. A fazekasvarsándiak megalázónak tartják, ahogyan beosztják a férfiakat éjjeli őrségre. Túlnyomó részt a magyarok őrködnek éjjel, míg mások nem kerülnek a listára vagy felmentik őket. /Sólya Emília: Éjjeli őrködés csak magyaroknak? Háborognak a fazekasvarsándiak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
Az anyanyelv használata a közügyek intézésében feltételezi, hogy azok, akikhez fordulni kell, ismerik a magyar nyelvet. Meg kellene követelni a magyar nyelv – bár kezdő szintű – ismeretét vagy legalábbis a szándékot a nyelv megtanulására. Érthetetlen, hogy miért tartják egyesek ezt még diszkriminációnak, például Biró Béla /a bukaresti rádió magyar adásában/. De hát akkor miért harcoltak az anyanyelv használatáért az RMDSZ képviselői, s miért büszkélkednek azzal, hogy ezt sikerült elérni? /Fülöp Géza: Diszkrimináció? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./
2005. február 8.
A nagyváradi Orsolya-óvoda látta vendégül hét végén azt a pedagógus-továbbképzőt, amelynek célja, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére, pályázatírásra, táborok és egyéb, az osztályközösséget összetartó tevékenység megszervezésére okítsa a tanítókat. A háromnapos nagyváradi tanfolyamon Bányai Sándor, budapesti közoktatás-szakértő tartott előadást. /(Balla Tünde): Kalandok és álmok az iskola falain belül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2005. február 8.
A február 6-án tartott népszavazás eredményes volt, eszerint Szilágybagos és Szilágyborzás leválhat Szilágynagyfaluról. Szilágybagos Szilágyborzással együtt mintegy 1800 lelket számláló önálló községet alapít. Ennél kevesebbet számlál például Kárásztelek község, de ugyanennyi lakossal Kémer is tud gazdálkodni. Szilágynagyfalu községben Bürgezddel együtt mintegy 3700 lakos maradna. A népszavazás az első lépést jelenti a község különválásában. Ezt követően törvénynek kell születnie az új község megalakulásáról. /Józsa László: Szilágy megye. Sikeres népszavazás – önállósodik Bagos és Borzás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2005. február 8.
Február 6-án Homoródszentmártonban, a Művelődési Házban tartották a nyugdíjasklubok találkozóját. Részt vettek az székelyudvarhelyi és a székelykeresztúri műkedvelők is. Bemutatták id. Kerekes Péter Sóvirág című kötetét és dr. Sata Attila fából készült szobrait, féldomborműveit. A helyiek fellépését a Sóvirág népi együttes műsora zárta. Cézár Ferenc, a keresztúri szövetség elnöke az elmúlt év kulturális eseményeit értékelte. /Fekete B. Zoltán: Kulturális seregszemle Szentmártonban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./
2005. február 8.
Február 6-án a Szentháromság Plébánián találkoztak a katolikus csoportokat összekötő Háló resicabányai tagjai és rokonszenvezői és meghívottai. Ciubotaru Simon atya elmélkedése után József Attiláról Cioaca Gajdos Viktória emlékezett meg. A Háló resicabányai vezetője, Cziple Günther Rákosi Viktor Sipulusz humoreszkjeiből olvasott föl, majd Makay Botond adott ízelítőt szatirikus írásaiból. /Szakmáry Károly: A nagyböjt előtt jól szórakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
A medgyesi szórványmagyarságnak művészi, lelki élményben volt része január 30-án, a zsúfolásig megtelt unitárius templomban. Az ökumenikus nőszövetségi találkozó fénypontja Kilyén Ilka művésznő előadása volt. Móricz Zsigmond, Berde Mária, Tamási Áron, Sipos Domokos írásai szólaltak meg a művésznő ajkán. /Kiss Anna, Medgyes: Kilyén Ilka Medgyesen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./
2005. február 8.
Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
Tóth Árpád egyik versének címét /Lélektől lélekig/ adták a február 4–5–6-án Nagyenyeden szervezett szavalóversenynek. A verseny a magyarországi Siklósról indult, s az erdélyi regionális döntőre Nagyenyeden került sor. A döntő márciusban lesz Siklóson. /(N. I.): Lélektől lélekig. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. február 8.
A Bóbiska, a kászonaltízi gyermek néptáncegyüttes egymás után gyűjti be az elismeréseket. A Médiabefutó 2004 országos tehetségkutató versenyén első díjat értek el. Nemrég megalakult Zergeboglár nevű, kisebb gyermekeket foglalkoztató 44 tagú csoport is. /Kristó Tibor: Nem szunyókál a Bóbiska. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 8./
2005. február 8.
Az aradi Nyugati Jelen napilap irodalmi melléklete, az Irodalmi Jelen /IJ/ havonta megjelenő lap az erdélyi, illetve határon túli irodalomról is hírt ad, ugyanakkor kulturális eseményekről számol be, és nem utolsósorban recenziókat, kritikákat közöl. A folyóirat februári számában Parti-Nagy Lajossal készített interjú szerepel, Sarusi Mihály az új magyar irodalom nélküli könyvtárakra hívta fel a figyelmet. Az IJ és az E-MIL közös novellapályázata két különdíjasának – Balogh Róbert és Cseh Katalin – írását, valamint Pongrácz P. Mária novelláját közölte a mostani szám. A lapszámot Ferenczy József (1866–1925) marosvásárhelyi festőművész képeivel illusztrálták. /(bb): Egy irodalmi mellékletről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./
2005. február 9.
Romániában még nem fordult elő, hogy egy funkcióban levő államfő akár alperesként, akár felperesi minőségben megjelenjen bírósági tárgyaláson. Február 7-én ez is megtörtént. Az államelnök vett részt a tárgyaláson, amelyet ő maga indított Ciuvica, az Actiunea Populara szóvivője ellen, aki korábban szekus kollaboránsnak nevezte Traian Basescut. Az elnök tagadta, hogy a politikai rendőrség tagja lett volna, minden ilyen vádat „aljasnak és mocskosnak” nevezett, bár elismerte, hogy hajóskapitány korában „utasításokat kapott egy hosszabb hajóút előtt”. Arról, hogy kitől kapta és milyen utasításokról van szó, nagyvonalúan „elfeledkezett”, és a bírói testület sem kérdezett rá. Ciuvica pedig ragaszkodott a saját véleményéhez, amely szerint az államfőt már az egyetemen beszervezték és a Szekuritate informátora volt hosszú éveken keresztül. A tárgyaláson a két pereskedő fél szabadon vagdalkozhatott. /Mózes Edith: Elnökfüggő függetlenség? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9/
2005. február 9.
Az RMDSZ a főbb romániai etnikumok képviselőivel együtt dolgozik a „nemzeti kisebbségi” státus meghatározásán, amely szerepelni fog a nemzeti kisebbségek törvénytervezetében, közölte Varga Attila RMDSZ-képviselő. Elmondta, a kisebbségi törvényben különbséget kell tenni a „nemzeti kisebbség” és az „etnikai kisebbség” között. A nemzeti kisebbségekről szóló törvénynek lehetővé kell tennie a nemzeti identitással kapcsolatos intézmények döntéshozói autonómiáját is. Markó Attila, a kormány Etnikumközi Bizottságának főosztályvezetője szerint a kisebbségi törvény a diszkriminációmentesség, az esélyegyenlőség, illetve az anyanyelv magán- és közéletben való használatának elvét is tartalmazni fogja. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, a kisebbségi törvénynek szabályozni kell az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését is. /Közös munka eredménye lesz a nemzeti kisebbségi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ Varga Attila RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy a kisebbségi törvény kerettörvény, melynek rögzítenie kell például az esélyegyenlőség elvét, a törvény előtti egyenlőség, az egyenlő bánásmódban való részesülés elvét, az anyanyelv használatának jogát. A törvényben rögzíteni kell, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kérdésekben kötelező módon konzultáljanak az érintettel, mi több az illető kisebbségnek esetlegesen vétó-joga, azaz döntéshozó ereje legyen az őt illető problémákban. /Márton Adél Evelin: Nyílt vitára bocsátják a kisebbségi törvénytervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2005. február 9.
A Strasbourgban székelő Európa Tanács mint nemzetközi emberjogi intézmény az utóbbi másfél évtizedben amolyan mentsvárrá vált az erdélyi magyar közösség számára is. Frunda Györgyöt az Európa Tanács monitoring-bizottsága elnökének választották meg. A bizottság megbízásából készített jelentést a nemzet mibenlétéről. Jelentésében az egyéni kisebbségi jogok mellett szerepel a kollektív jogok fogalma is. Kitér továbbá a nemzeti kisebbségek és az anyaország viszonyára, e kapcsolat természetes és szabadon gyakorolt jellegére. /Béres Katalin: Nemzet, nemzeti kisebbség, emberi jogok – európai mércével. Frunda György nyilatkozik új megbízatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 9.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsának tagjai állásfoglalást adtak ki a Trianon film ügyében. Aggodalommal tölti el őket az a hisztéria, amely a Trianon című film vetítése körül kialakult. A reagálások a cenzoriális magatartásra emlékeztetnek. Érthetetlen, hogy a művelődési miniszternek, a múlt rezsim hírhedt kiszolgálójának a feljelentésére, hatósági eljárást indított a film vetítése, illetve a vetítés szervezésében részt vevő személyek ellen. Ez az alkotmányos jogok és szabadságok megsértése. /Állásfoglalás a Trianon film ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2005. február 9.
Február 9-én a bukaresti Antena 1 kereskedelmi tévéadó bemutatja a Trianon című magyar filmet, utána meghívottak mondanak véleményt a látottakról. Gheorghe Funar, a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára február 1-jén a szenátus ülésén a magyar irredentizmus fasiszta megnyilvánulásaként emlegette a filmet, majd február 4-én a Flacara lui Adrian Paunescu hetilapban kifejtette, jó, hogy a televízió bemutatja a Trianont, mert ennek hatására a románok felébrednek fásultságukból, és tisztán látják majd, hogy tizenöt éve „ördögi akció folyik azzal a céllal, hogy Erdélyt Magyarországhoz csatolja.” A magyargyűlölő Raoul Sorban századik életéve küszöbén még mindig hazudik, hamisít. Sorban a Flacara 4-es számában azt állította, hogy Göncz Árpád „körülbelül tíz évvel ezelőtt” közzétette: a magyar nemzet bármely pillanatban kész fegyvert ragadni történelmi jogaiért, a harcban akár életét is feláldozza, mert Erdély nélkül nem létezhet magyar állam, magyar küldetés, magyar élet. Hogy hol mikor jelentek meg ezek a sorok, nem derül ki. Sorban az RMDSZ-t és Markó Bélát is támadta, mert a választási kampányban jelképnek használta az aradi Szabadság-szobrot és „Matia Corvinul” király kolozsvári emlékművét. /Barabás István: A TRIANON házhoz jön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 9.
A minap az egyik csatornán Plesita egykori szekustábornokkal készítettek műsort. Később az Országos Audiovizuális Tanács arra kötelezte az ominózus tévéadót, hogy a közöljék a műsor miatti hivatalos elmarasztaló közleményt. A közlemény szerint az adásban súlyosan megsértettek néhány olyan személyiséget, aki annak idején Ceausescu ellenzékéhez tartozott. Köztük Paul Goma írót, aki száműzetésbe kényszerült, s akit még Párizsban is zaklatott a román Szekuritate. Plesita volt tábornok úgy beszélt az ellenzékieket zaklató “hős” román hírszerzőkről, mint a szakma elhivatott bajnokairól. /Ujj János: Másoknak is feltűnt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./
2005. február 9.
Az európai uniós szférába tartozó keleti peremországokból újabban Ukrajna, Moldova és Oroszország felé figyelnek. A lengyel politikai elitnek rendkívüli szerepe volt az ukrajnai választások országsorsot döntő harmadik fordulójának kimenetelében, a kétbalkezes magyar külpolitika ez esetben is egy keleti tömbhöz tartozó, oroszbarát Ukrajnát támogatott az utolsó pillanatig. Ezzel szemben Traian Basescu elnök a Moldova Köztársaság felé fordul. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette, hogy rövidesen Ukrajnába látogat, Somogyi Ferenc külügyminiszter pedig Moszkvában készítette elő a kormányfő oroszországi útját. A cél az orosz és ukrán üzleti kapcsolatok dinamizálása. Gyurcsány ezúttal is Orbán Viktort hibáztatta: ,,az előző kabinet nem fejlesztette hazánk keleti, elsősorban orosz és ukrán üzleti kapcsolatait”, továbbá: ,,Veszélyes lehet Magyarország jövője szempontjából, ha eluralkodik a gazdasági populizmus, amelynek leglényegesebb eleme a tőkeellenesség” – mondta. – Traian Basescu Moldova Köztársaságba látogatott, meleg fogadtatásban részesült. Kijelentette, véget vet az energiahordozókkal való orosz zsarolásának, s Románia biztosítja Moldovának, a ,,két ország–egy nemzet” keleti részeiben élők számára a szükségletek kielégítését. A kettős állampolgárság kiterjesztésével, az oktatási, tanulmányi és egyéb támogatásokkal, az áttelepedések elősegítésével a kormány megnyerte a besszarábiai román lakosságot. Traian Basescu nem azért utazik a Pruton túlra vagy Londonba, hogy elődeit pocskondiázza, hanem megpróbálja a Fekete-tenger geopolitikai fontosságát az EU-ban és a NATO-ban érvényesíteni. /Sylvester Lajos: Merre tekint Kelet-Európa? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2005. február 9.
Ismét a román parlament elé kívánja vinni a Székelyföld területi autonómiája statútumtervezetét a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), jelezte Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök. Abban reménykednek, az RMDSZ képviselői és szenátorai most nagyobb számban és hatásosabban támogatják kezdeményezésüket. „Három hónap sem telt még el a választási kampány óta, amelyben a Székelyföld autonómiájának a szükségességét hirdették, így nehezen tehetik meg, hogy ne álljanak az ügy mellé” – magyarázta az alelnök. Ferencz arra az RMDSZ választási plakátra utalt, amely egy székely kaput ábrázolt a következő felirattal: „Autonómiát Székelyföldnek!” A plakát kicsinyített fénymásolatát Markó Béla szövetségi elnöknek is átnyújtották a legutóbbi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Markó kijelentette: „az RMDSZ különböző autonómiaformákat kíván megvalósítani a romániai magyarság számára, többek között közigazgatási területi autonómiát.” Ferencz Csaba elmondta: „A székelyföldi régió hangoztatása nem más, mint pótcselekvés. Tizenöt év bizonyította, hogy a kis lépések sehová sem vezetnek. Sőt elterelik a lényegről a figyelmet.” /Gazda Árpád: Kis lépések visszafelé? = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./
2005. február 9.
Január végén háromtagú RMGE-küldöttséget fogadott dr. Németh Imre magyarországi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2003-ban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete együttműködési megállapodást írt alá a minisztériummal (FVM). A megállapodás értelmében az FVM támogatja az erdélyi gazdák olyan tevékenységeit, mint szakképzés, EU-s csatlakozási, szakmai tréningek szervezése, szakmai kiállításokon való részvétel, mezőgazdasági szakkönyvekkel való ellátás és mások. A megállapodás szerint az elmúlt évben több mint 250 erdélyi gazda és szakember vett részt különböző magyarországi rendezvényeken, ebből 120-an szakmai képzésen, 130-an különböző mezőgazdasági kiállításokon. Az RMGE küldöttségét Sebestyén Csaba mérnök, országos elnök, valamint Bodó Géza és Máthé László alelnökök képviselték. A felek elemezték az elmúlt évben megvalósult együttműködést és a 2005. évi terveket. A megállapodás értelmében az idén is a múlt éveihez hasonló támogatására számíthat az RMGE. Az FVM továbbra is támogatja a RMGE irodájának fenntartását a minisztériumban, kiegészítve azzal, hogy az irodavezető ezentúl Kárpátalja és Szerbia-Montenegró magyar gazdáinak érdekeit is képviselni fogja. /Máthé László: RMGE-küldöttség járt a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9/
2005. február 9.
Február 8-án lakossági fórumot tartottak a kolozsvári polgármesteri hivatalban a főtéri ásatásokról. Végül körvonalazódott: a Főtér keleti részén levő gödröt betömik, míg a Mátyás-szoborcsoport előtti ásatások sorsáról a városi tanáccsal és szakértőkkel konzultáló Emil Boc polgármester dönt majd. A Gheorghe Funar nacionalista expolgármester által 1994-ben kezdeményezett úgynevezett régészeti ásatások kérdése ezúttal is heves vitát robbantott ki. Ioan Piso, Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója szerint régészeti ásatások folytatására szükség van, de kizárólag tudományos, nem pedig politikai meggondolásból, a Mátyás-szoborcsoport előtti részen. A régészeti intézet képviselője tudatta, hogy az eredetileg talált római kori házfalakat kiegészítették, azaz meghamisították őket. A magyar szakemberek és városi tanácsosok a gödrök betömése mellett foglaltak állást. Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület elnöke kijelentette: nem egyeznek bele a régészeti kutatások folytatásába. Molnos Lajos RMDSZ-es tanácsos szerint 1994-ben az ásatások célja a Mátyás-szoborcsoport elszállítása volt. /Kiss Olivér: Megoszlanak a vélemények a főtéri ásatások kapcsán. A régészek betömnék, Piso továbbásná a gödröket. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2005. február 9.
1999-ben a Legfelső Bíróság elutasította a hírhedt Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi polgárok fellebbezését. Frunda György, az ügyvédjük bejelentette, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál megtámadja az ítéletet. Ennek alapján Filip Orbán Daniela Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy, Reiner Antalt és Kanabé Sándort három-három évre ítélték. Ketten börtönbe kerültek, mások elhagyták az országot. Február 8-ra tűzték ki a tárgyalást. Frunda kérte, hogy hosszabbítsák meg a dokumentáció beküldésének határidejét, ez megtörtént. Február 28-ában állapodtak meg, hogy minden bizonyító iratot beszerezhessenek. /Béres Katalin: Perújrafelvétel Strasbourgban. Az Agache-per elítéltjei reménykedhetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 9.
Féléves tevékenységét értékelte február 6-án tartott közgyűlésén a bethleni RMDSZ, Orbán László elnök az eltelt időszak eseményeit összegezte. A bethleni RMDSZ a megye egyik legerősebb szervezete. Tavaly ősszel magyar nyelvű IX. osztály indult Bethlen városban. Kerekes Jolán tanárnő a prefektus segítségét kérte: rendezzék az iskolában a fűtés kérdését, 10 fokos „melegben” nem lehet tanítani. Szilágyi János helyben intézkedett: Máthé István alpolgármesternek szólt: sürgősen orvosolni kell az iskola fűtési gondjait. A gyűlésen kérték, legalább egy utca viseljen magyar nevet, s az anyaországi támogatással megújult magyar óvoda ne a Június 1. nevet viselje. /Ferencz L. Imre: Nem csak báloztak…= Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
