A Székely Nemzeti Tanács csíki területi elnöke György Attila, a városi pedig Szondy Zoltán. Szondy Zoltán lemondott, helyette Márton Róbert lett Csíkszeredában az SZNT vezetője. Márton Róbert úgy látja, nagy a kiábrándultság. Az embereket megfélemlítették. A cégek vezetői kénytelenek összekacsintani a hatalomban lévő atyafiakkal. Az alkalmazott pedig kénytelen a főnöke politikai irányvonalához igazodni. „Azok, akiknek ki kellene harcolniuk az autonómiát, tizenhat éve ott ülnek a parlamentben, de nem az önrendelkezés kivívása a fontos számukra, hanem a hatalom” – jegyezte meg. Március 15-én buszokat indítanak majd Csíkszeredából, Al- és Felcsíkból, de a Gyimesekből is Székelyudvarhelyre. A román tiltakozásra Márton Róbert emlékeztetett: amikor a románok Antonescu marsallt ünneplik, erdélyi magyar szervezetek nem tiltakoztak és nem szerveztek ellentüntetést. Most a szokásos riogatás történik. /Jakab Lőrinc: Ünnepi készülődés Csíkban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 14
2006. március 14.
Az RMDSZ a koalíció elé viszi az 1940-es években az „ellenséges vagyonokkal” kapcsolatban született törvények következményei orvoslásának ügyét. A CASBI (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Felügyelő Pénztár) néven ismert intézmény annak idején sok erdélyi magyar ember vagyonát is zár alá vonta, s ezekre a javakra az 1989-es változás után elfogadott restitúciós törvények mindmáig nem vonatkoznak. Markó Béla kormányfő-helyettes kijelentette, hogy az RMDSZ támogatja azt a tervezetet, amelyet erre vonatkozóan Puskás Zoltán szenátor dolgozott ki, s amely a szenátuson vita nélkül jutott át. Mihai Ungheanu nagy-romániás szenátor a múlt héten kifogásolta, hogy a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt. /Napirenden a CASBI-vagyonok sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 14.
1942-ben Antonescu Romániája zárolta azokat a vagyonokat, amelyek birtoklói Romániával hadiállapotban álló országok polgárai voltak. A háború után, 1945 elején, a korábbi jogszabályt felmelegítve, Bukarest létrehozta a hírhedt CASBI intézményét, amelynek hatáskörébe utalta valamennyi „ellenséges hadviselő ország” és azok állampolgárainak Romániában található vagyonát. Az intézkedés elsősorban a németek és a magyarok javaira terjedt ki, s ekképpen CASBI-zár alá került elsősorban mindazok vagyona, akik 1944 őszén nem tartózkodtak itthon, Erdélyben. A CASBI az Észak-Erdélyből deportált zsidók vagyonaira is rátette a kezét, és a háború utáni sajtó tanúskodik arról, mennyi utánajárást kívánt meg az, hogy a holokauszt túlélői elbirtokolt javaik töredékét visszakaphassák. A magyarok és a németek vagyona azonban a törvény 1948-ban bekövetkezett hatályon kívül helyezését követően sem került vissza jogos tulajdonosaihoz. A háború után CASBI-zár alá vont magyar vagyon értéke, a szakemberek becslése szerint, akkori árfolyamon, meghaladta a 200 millió dollárt. A CASBI válogatás nélkül tette rá a kezét magyar és német érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatokra (köztük több mint 200 magyar vállalatra), csakúgy mint valamennyi magyar állami, köz- és magánalapítványi vagyonra, többek között a sok településen felépített, alapítványi tulajdonú ONCSA-házakra. A CASBI-jogszabály végrehajtási utasításának előírásai megalkották a „vélelmezett ellenség” (inamici prezumati) fogalmát, amelynek segítségével további több tízezer erdélyi magyar teljes vagyonát kobozták el. Manapság ismét témává vált a CASBI-vagyonok ügye, miután az RMDSZ azok teljes körű restitúcióját kezdte szorgalmazni, és e célból törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek. A CASBI-tulajdonért Románia soha nem fizetett Magyarországnak kártérítést, más államoknak viszont nagy összegeket kényszerült átutalni. A CASBI-ingatlanokat a hatvanas évek végén a telekkönyvekben egyszerűen átírták román személyek nevére, s jogalapként a CASBI-rendeletet tüntették fel. Miközben a CASBI-vagyonok visszaadásától retteg, Románia az erdélyi magyarok adólejeiből (is) nyújt kárpótlást azoknak a románoknak, akik Bukovinában, Besszarábiában vagy pedig Dél-Dobrudzsa ma Bulgáriához tartozó részén kényszerültek tulajdonaik elhagyására. Romániának el kell döntenie stratégiai partner-e a magyar, avagy ellenség? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai partner-e a magyar, avagy ellenség? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 14.
Miután az ÚMSZ cikket közölt a BBTE honlapján lévő, az egyetem történetét bemutató dokumentumban levő történelmi csúsztatásokról /az egyetem angol nyelvű történelmi felvezetőjében az erdélyi fejedelmek neve románul jelenik meg, és a felvezetőből nem derül ki, hogy a BBTE-t megelőző egyetemek magyar kezdeményezések voltak/, a HHRF /Hungarian Human Rights Foundation, magyar emberjogi alapítvány/ tiltakozni készül Brüsszelben. Hámos László, a civil szervezet elnöke elmondta, periodikusan hírlevelet küldenek az európai politikusoknak, amelyben tájékoztatnak a magyar kisebbség helyzetéről. Következő hírlevelükben lesz benne a tiltakozás is. „Elképesztő dolgok jelennek meg az egyetem honlapján, az egyetem valótlanságokat állít, amikor egy ilyen dokumentumot a honlapján megjelentet” – állapította meg New Yorkban Hámos László, a szervezet elnöke. Hírlevelükkel figyelmeztetni kívánják az európai politikusokat, hogy Románia még nem teljesítette a magyar felsőoktatással kapcsolatos vállalásait. Csucsuja István, a BBTE történelem tanára, a Történelem-filozófia kar dékán-helyettese elmondta, az egyetem történetének magyar verziója előkészületben van. Az angol verzióban megjelenteket Csucsuja nem kívánta kommentálni. /I. I. Cs.: Európai tiltakozás BBTE-honlapért. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 14.
Kinek használt ez az egész hisztéria? – kérdezte a lap munkatársa, „Szász Jenő és elvbarátai akciói” nem különböznek az előző éviektől, abban sincs semmi rendkívüli, hogy az RMDSZ elhatárolódik a rendezvénytől. A magyarok autonómiaigénye a tét, a magyar ügy csupán eszköz a titkosszolgálatok ellenőrzéséért zajló hatalmi harcban. /Bálint Zsombor: Kinek használt a hisztéria? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban jelentette be, lemond tiszteletbeli elnöki tisztéről és kilép a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból. Már régóta nem ért egyet a vezetőség politikájával, lelkiismerete nem engedi, hogy ezt a politikát nevével fedezze. Kilépése indokolását a vezetőség előtt írásban részletesen kifejtette. Ők ezt nyilvánosságra hozhatják. /Varga László: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a VII. Agrofórumot, amely egyúttal az Agráreurópa Faluról-falura nyitókonferenciát is jelentette. A rendezvényt dr. Csávossy György nyitotta meg. A fórumon 220 meghívott vett részt 12 erdélyi megyéből, legtöbben Hargita és Arad megyéből érkeztek. Jelen voltak és előadást tartottak magyarországi vendégek is. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke elmondta, a fórum célja bemutatni, mihez alkalmazkodjon az erdélyi vidék és agrárium, ismertetni a felkészületlen rendszer csatlakozásának kockázatait, továbbá egy záródokumentumot elfogadni. Dr. Vincze Mária, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora a vidékfejlesztésről értekezett, Sebestyén Csaba pedig arról a támogatási rendszerről beszélt, amelyhez a gazdák juthatnak a csatlakozás után. A záródokumentumban megfogalmazták, a szakemberek, gazdák, intézményvezetők aggodalmukat fejezték ki a mezőgazdaság és az erdélyi vidék felkészültségi állapotával szemben. Javasolták, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktárcán belül alakítsák meg a mezőgazdasági szakmai szervezetek konzultatív tanácsát és vezessék be az agráregyeztető fórumot, vonják be az RMGE-t a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2007–2013 bizottságába. /Barazsuly Emil: Kolozsváron a VII. Agrofórum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 14.
Verestóy Attila annak dacára, hogy politikai szálakkal a DA Szövetséghez kötődik, üzleti kapcsolatai az SZDP-maffiához kapcsolják, írja az Evenimentul Zilei bukaresti lap. Ismertebb üzlettársai: Cristian Burici, Costel Bobic és Alexandru Bittner. /Hírsaláta. Az SZDP-maffia tagja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
2006. március 14.
A segesvári Gaudeamus Alapítvány háromezer kötetes könyvtárat, bentlakást működtet, a bentlakók a tanulótermet használhatják. Két számítógépterem is az érdeklődők rendelkezésére áll, a Sulinet programon keresztül elnyert tíz gépet internetre csatlakoztatták. Az alapítvány a diákok különféle kategóriáit támogatja ösztöndíjaival. Az idei tanévben mintegy háromszázmillió lej jut a hátrányos helyzetű, ingázó vagy kiváló eredményeket elért diákoknak. /Baráti társaság közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
Már napokkal az 1848-as szabadságharc és forradalom évfordulója előtt elkezdődtek a megemlékező ünnepségek. Désen március 12-én, vasárnap a katolikus és református hívek közösen ünnepeltek a fél évezredes református templomban, majd március 15-én a Kakashegyen koszorúznak. Györgyfalván szavalóversenyt szerveztek a jeles évforduló tiszteletére, a kolozsvári földészek a kismezői temetőben áldoztak a hősök emlékének, Gyaluban vidámsággal emlékeztek szabadságharcos elődeinkre. Szamosújváron megkoszorúzták az örmény-katolikus temetőben nyugvó forradalmárok sírját. Tordán a magyarság az ótordai református templomban ünnepel, majd elhelyezi koszorúit a helyi Petőfi Háznál. /Március 15-ére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 14.
Március 12-én, vasárnap Kisiratoson a kultúrotthonban idézték fel 1848 márciusát. A felső tagozatos iskolások jelenetekkel, versekkel, alkalmi énekekkel érzékeltették a forradalmi eseményeket, a helybeli gazdakórus adott elő dalokat. /Németh Emese Kisiratos: 1848 emlékezete Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2006. március 14.
Nagyszalontán az egyik művelődési központ a Magyar Ház, ott működik a Sinka István Kézműves Kör, a Magyar Nyugdíjasok Egyesülete, a MIDESZ, az Arany János Művelődési Egyesület és annak irodalmi köre, a gazdaegyesület, a közeljövőben az íjászegyesület. És itt működik az RMDSZ is. Az RMDSZ ugyanis tavaly megvásárolta a Kossuth utcai Magyar Ház épületét mint pártszékházat. Az önkormányzat ezért nem ad támogatást. A másik kultúrintézmény, a Zilahy Lajos Művelődési Ház részesült támogatásban. A cikkíró szerint célszerű lenne a Magyar Ház jogi státusát meghatározni, intézményesíteni. Akkor már pályázhatna fenntartási-működési költségekre. Létre kellene hozni a Magyar Ház Egyesületet. /Papp Gy. Attila: Magyar Ház Egyesületet! = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 14./
2006. március 14.
A lap munkatársai pécskai olvasóikkal találkoztak. Bán Béla tanár, a helyi ökoklub vezetője kérte a helyi hatóságok segítségét a díszfák közterületen való ültetéséhez és gondozásához. Az anyanyelvű oktatással kapcsolatban egy édesanya nehezményezte a Zágonyi iskolaként ismert elemi helyzetét, az ott tanuló egyre kevesebb gyermek hátrányos helyzetben van máshol tanuló diáktársaival szemben. Szó esett még a Pécskán 1956. emlékére felállítandó emlékműről. /Sinka Pál: Pécskai olvasóinkkal találkoztunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2006. március 14.
Temesváron gyermek-néptánccsoport alakult a város legkisebbjeiből, az Eszterlánc, és bemutatkozásuknak, első fellépésüknek nagyon sokan tapsoltak március 12-én, vasárnap. A temesvári Kultúrház legifjabb hajtása csupa óvodás meg kisiskolás gyermek, a csoport vezetői pedig Mihály Emese és Márton Csilla, az 1-es Általános Iskola magyar tagozatának pedagógusai, az oktató Gombos András, a Szeged Táncegyüttes neves koreográfusa. A megyében hat évvel ezelőtt eresztett gyökeret a néptáncmozgalom, és lám, már van kikkel színpadra állni, színvonalas folklórrendezvényeken szerepelni – mondotta Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője, akit elhozta és megszerettette itt is a népi táncot. Az esten a Szeged Táncegyüttes óriási sikert aratott. /Sipos Erzsébet: Eszterlánc. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2006. március 14.
Januárban Krassó-Szörény megyében, Resicabányán újraalakult a néptánccsoport, Rácz Erzsébet támogatásával két korosztályt oktatnak magyar néptáncra. A kiscsoportban foglalkoztatott 12, 3–6 éves csöppség többsége magyarul sem tud, a tánc, az éneklés azonban már egészen jól megy. A középső csoport, az egykori Cziczeri Béni harmadik generációja 10–18 éves gyermekekből, fiatalokból áll. /Cziczeri Béni Néptánccsoportról van szó./ Bálint Erzsébet és Rácz Virág, a resicabányai magyar néptánc két sikeres generációjának a képviselői összefogtak a nemzeti kultúra megtartásáért. Itt, a végeken, ahol 1996 és 2001 között egyetlen magyar gyermek sem született, magyar népi táncegyüttest életre hívni magyar származású, az anyanyelvet nem ismerő vagy román fiatalokkal az élni akarás megható küzdelme. Arra alapoznak, hogy az anyanyelvű óvoda és elemi iskola bővülésével majd magyar fiatalok is bekapcsolódnak. /Balta János: Megható küzdelme az élni akarásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./
2006. március 14.
Tehetünk bármit, dolgozhatunk, igyekezhetünk, kisebb- nagyobb időközönként bemártanak, eláztatnak, írta Németh János. Saját emlékét hozta fel. 1991 júniusában, hogy a tanfelügyelőség „brigádlátogatásban” részesítette azokat az iskolákat, amelyek élére egy évvel korábban magyar nemzetiségű igazgatókat választottak. A Szovátára érkezett 14 tagú brigád (amelynek egyetlen magyar tagja sem volt) vizsgálata főleg ellene, a líceum akkori igazgatója ellen irányult. Védelmét sem az RMDSZ, sem a magyar tanfelügyelő nem vállalta fel. /Németh János: Nem úszhatjuk meg szárazon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
A marosvásárhelyi 4-es Számú Leány Középiskola 1956-ban érettségizett tanulói 50 éves érettségi találkozóra készültek. Engedélyt kértek az akkori érettségi tabló (csoportkép) lefényképezésére. Öt évvel ezelőtt a 45 éves érettségi találkozóra készültek, akkor azt a választ kapták, hogy a padláson van, és nem lehet hozzáférni. A mostani válasz: rendeletet kaptak, hogy minden múlt rendszerből maradt tablót, stb.-t megsemmisítsenek. Ez a rendelet a mostani Unirea Nemzeti Kollégiumnak szólt, a (magyar nyelvű) volt 4-es Számú Leány Középiskolának, mert pl. a Bolyai Kollégium falán megmaradtak a régi tanárok és tanulók arcképei. Akinek nincs múltja, annak nincs hazája. /Szekeres Filep Erzsébet: Megsemmisítik emlékeinket. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
Zsehránszky István kritikus, az Interetnikai Színházi Fesztivál főszervezője, a Kisebbségi Hivatal igazgatója a vele készült beszélgetésben kifejtette, nem kell állandóan panaszkodni, hogy nincs pénz. Van pályázati alap interetnikus programokra. Rendkívüli érdeklődés övezi Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztivált. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Georges Feydeau Zsákbamacska című vígjátékát játszotta fergeteges sikerrel. A székelyudvarhelyiek Anna Karenina pályaudvar című játékát is telt házzal fogadta a közönség. /Lokodi Imre: Fesztivál a színi-képlethez. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 14.
A március 8–12. között Torinoban megrendezett X. Európai Színházi Díj-átadási ünnepség keretében Tompa Gábort, a kolozsvári társulat igazgatóját az Európai Színházi Unió (ESZU) egyéni tagjává választotta. Tompa Gábor rendező tagsága az első lépést jelenti a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak az ESZU-ba való belépését illetően. A 19 tagszínházat számláló unió eddigi egyéni tagjai között van Antal Csaba díszlettervező is. A torinói ünnepség keretében átadták az Európai Színházi Díjat, amelyet idén a magyar származású, Franciaországban alkotó koreográfus Nagy József kapta. /Tompa Gábor az Európai Színházi Unió egyéni tagja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 14.
Gál László katolikus hittanár is hozzászólt Parászka Boróka Ájtatos süketelés… című vezércikkéhez (A Hét – 2006. febr. 7.). Egy ilyen „frontális támadásra”, melyet a vezércikk indított, nehéz lenne kimerítően válaszolni, „mert egy rosszindulatúan kihívó és szabados arculcsapást hiba lenne hasonlóképpen viszonozni”, csupán az iskolai hitoktatást érintő, elmarasztaló passzushoz fűzött megjegyzést. Parászka Boróka azt írta: „…a romániai (magyar) iskolák jelentős részében a szülők megkérdezése nélkül kényszerítik a gyerekeket arra, hogy vallásórára járjanak, függetlenül attól, hogy a gyerek és a család vallásszabadsága mit diktál. Függetlenül attól, hogy milyen minőségű a hitoktatás.” Az iskolai hitoktatást Romániában a 84/1995-ös tanügyi törvény szabályozza, eszerint a diák a szülő, vagy a törvényesen kinevezett gyám beleegyezésével választja ki a vallásoktatást. A szülők, vagy a törvényesen kinevezett gyám írásos kérésére a diák mellőzheti a vallásórák látogatását. Tehát nem véletlenszerű a hitoktatásnak a jelenléte az iskolákban. Minden szülőnek jogában áll kérni, hogy iskoláskorú gyereke ne járjon vallásórára. Óvodáról nem szól a törvény. Ennek oka: nincs az állami óvodákban hitoktatás. Parászka Boróka szerint „úgy a katolikus, mint a református papok” „felkészültsége elképesztően romlott”, erre majd a papok reagálnak. /Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő (biológia- és földrajzszakos tanár, illetve római katolikus hittanár) hozzászólása – Hét (Marosvásárhely), márc. 14./
2006. március 14.
Berek Kati, a nemzet színésznője megjelent Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Élő Színháztörténet című háromnapos rendezvényén. Szerinte a magyar színjátszás körülbelül húsz éve „megállt”. „Mindig egy borzalmasan jó előadást várok, de nem mindig azt kapom. A kolozsvári színház a Woyzeck darabbal elhozta nekem azt a csodát, amit a színháztól várok” – mondta Berek Kati. /Antal Joós Erika: Kolozsváron mesélt Berek Kati. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./
2006. március 14.
A Babes–Bolyai Tudományegyetem professzorainak tudományos kutatómunkája eredményeképpen megjelent köteteket mutattak be március 10-én a BBTE Római katolikus teológia kara és Bölcsészkara szervezésében Kolozsváron, az Universitas könyvesboltban. Dr. Marton József professzor A keresztény középkor és Fogarasy Mihály erdélyi püspök élete és munkássága című köteteit, dr. Holló László egyetemi adjunktus Európai Unió – értékközösség és dr. Stefan Oltean Introducere in semantica referentiala című köteteit dr. Csucsuja István professzor, dr. Korinna Zamfir egyetemi adjunktus illetve dr. Andrei Marga professzor méltatta. Fogarasy Mihály a dualizmus nehéz éveiben volt püspök. Vagyonát a szegények felkarolására, iskolák támogatására fordította. Marton József A keresztény középkorban egyháztörténeti szempontból vizsgálta a kort. Új utakra terelve a katolikus egyháztörténet szemléletét, ismertette a vallásosság népéletben, szokásokban jelentkező lecsapódását is. Holló László könyve Rómában jelent meg az Erkölcsteológiai füzetek sorozat hatodik számaként. /-f-: Szakkiadványok az Universitasban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./
2006. március 15.
Hatalmas az érdeklődés Székelyudvarhelyen az ünnepség iránt, a hazai és nemzetközi hírügynökségek képviselői már napok óta lefoglalták szálláshelyüket. Az érkező járműveket már a város határa előtt ellenőrzi az országos közúti hatóság és a forgalmi rendőrség közös járőre. Ellenőriznek minden olyan autóbuszt és kisbuszt, amely a megye területén utasokat szállít – nyilatkozta Cezar Asandei, a Hargita Megyei Közlekedés-rendészet vezetője. Székelyudvarhelyre érkezett Anghel Andreescu, a közrendért és közbiztonságért felelős belügyi államtitkár, Gheorghe Popa, az országos rendőrparancsnok helyettese és Iosif Panduru, az országos csendőrparancsnokság közbiztonsági igazgatóságának vezetője. A Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Ferenc Csaba elmondta: Udvarhelyen, március 15-e megünneplése alkalmával a Kovászna, Hargita és Maros megyei Székely autonóm tartomány létesítéséről szóló kiáltvány hangzik el. Ferenc Csaba egyetlen politikai párt képviselőjét sem hívta meg a tüntetésre. /Közel tízezer résztvevőt várnak az udvarhelyi nagygyűlésre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Kiss Bence, a lap munkatársa előre megírta, hogy március 15-én a beszédek alatt lesznek füttykoncerteknek: „Markó Béla üzenetét fogják kihurrogni, ám a legnagyobb ellenszenvvel Gyurcsány üzenetét fogják végighallgatni”, az újságíró előre aggódik, hogy a miniszterelnök iránt táplált gyűlöletből még a Magyarországot képviselő diplomatáknak is kijut. És lesznek vastapsok, leginkább Orbán Viktornak, az újságíró emlékeztetett, hogy Orbán arra buzdított, faragjanak a Magyarországon élő rokonaikból Fidesz-szavazókat, ezért Kiss Bence kellemetlenül fogadja a tapsvihart. /Kiss Bence: Hozz reá víg esztendőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Demokratikus jogállamban nincs akadálya annak, hogy egy népcsoport vagy egy vidék autonómiát kiáltson ki. Székelyudvarhelyen nem lesz szervezett ellentüntetés. Minden marad a régiben, a kikiáltott autonómia megmarad az öncélú politikai manifesztumok színterén. „Magyarán: sok hűhó lenne semmiért.” – írta Ercsey-Ravasz Ferenc. Szerinte „nemzeti ünnepünk beárnyékolásával nem lehet érdekeinket szolgálni, az csak a politikai akarnok-kalandorok veszélyes zsonglőrködése, játék az autonómiát őszintén akaró nemzettársaik bizalmával.” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ünnepünk védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Lőrincz Lehel szobrászművész már hatodik térszobránál tart. Báthory István szobra Szilágysomlyón áll, Apafi Mihályé Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium udvarán, Petőfi Sándoré Szilágykrasznán, Ady Endréé Szilágylompérton. Szilágybagosra turulmadaras hősi emlékműve került. Ezekhez járult március 14-én felavatott Arany János-mellszobor Szilágynagyfaluban. A művész jelentős dokumentációt gyűjtött össze Lőrincz Lehel következő munkája Nagyenyedre készül, Pápai Páriz Ferenc szobrát szeptemberben avatják. Ezt a szobrot Lőrincz Lehel, mint volt Bethlen Gábor Kollégium volt diákja, anyagi ellenszolgáltatás nélkül készíti el. Lőrincz Lehel indíttatását meghatározta, hogy édesapja református lelkész volt. Emiatt a kolozsvári képzőművészeti középiskolában és az egyetemen is osztályellenségnek kiáltották ki. /Csomafáy Ferenc: Szakrális helyek teremtője. Az Arany János-szobor alkotójának műhelyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 15.
Március 14-én a képviselőház ülésén Kerekes Károly RMDSZ-képviselő politikai nyilatkozatában felhívta a figyelmet: sok mindennek kell változnia azért, hogy az állampolgárok megbízhassanak a rendőrségben. A sepsiszentgyörgyi Európai Idő című lap 2006/5. számának a begyűjtésével március 8-án Marosvásárhelyen a rendőrség megszegte a sajtószabadságot és az információhoz való jogot. A Maros Megyei Rendőr-felügyelőség parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy „hivatalos megkeresés nyomán, az újság néhány példányszámát gyűjtötték be, tanulmányozás végett, mivel olyan anyagot tartalmazott, amely a nemzetbiztonságot, az egységes nemzetállamot veszélyeztette”. Valójában a rendőrök a lap összes példányát összeszedték. A rendőrségi akció célja a megfélemlítés volt. A civil szervezetek azonnal tiltakoztak az alkotmányos jogok megsértése miatt. A képviselő hangsúlyozta, a rendőrség „soha nem indít saját hatáskörben eljárást a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban megjelenő durva magyarellenes írások miatt, holott ezek a romániai magyarság elleni támadások kimerítik a nemzetbiztonságot érintő megnyilvánulások fogalmát”. /Mózes Edith: A rendőrség és a sajtó. Kerekes Károly politikai nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./
2006. március 15.
Március 14-én dr. Garda Dezső képviselő méltatta Románia parlamentjében a március 15-i forradalmi eseményeket. Bemutatta a román politikusok és történészek félretájékoztatását az 1848–1849-es évi magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről. Beszédében kitért a történelemkönyvek félretájékoztatására a magyar forradalom és szabadságharc értékelésével kapcsolatban, és hangsúlyozta: addig, amíg a román ifjúságot e tankönyveken keresztül magyargyűlöletre nevelik, nem lehet szó reális román–magyar megbékélésről. Egy nappal korábban Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője emlékezett az 1848-as eseményekre a szenátus plénuma előtt. /Március 15. a parlamentben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./
2006. március 15.
A román „demokrácia” bevett gyakorlatára, a többség erőszakos (lincselésre is kész) jogára hozott fel példát Lászlóffy Csaba. „A legszebb ortodox templom volt!” – hangzott Ioan Socolan ortodox esperes érvelése Szatmárnémetiben, amelyiket valójában a kommunista terror vett el 1947-ben a szintén román görög katolikus hívektől. A televízió helyszíni közvetítést adott: az üvöltöző ortodox hívek, élükön Socolan pópával, aki tizenöt ortodox társával – a képernyő felvillantotta többször is a Vatra Romaneasca egyesület székházát – körülfogták a templomot a Szatmárra meghívott görög katolikus püspök miséje alatt. Békés gyülekezet, mentegette őket a riporter előtt a megye prefektusa, de elismerte, hogy a görög katolikusok törvényes végzés és pereskedés árán kapták vissza végre tizenöt év után saját templomukat. Egyszer csak felhangzanak ismételten, kórusban, a gyűlölködő, fenyegető kiáltások: „Sunteti niste huni!” Kik a barbárok? A „szeparatisták”! A „hunok”! Marosvásárhelyen 1990-es tavaszán is ezt kiáltozták. Csak a szereplők mások, különben semmi sem változott… /Lászlóffy Csaba: Csak szőrmentén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
