Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7426 találat lapozás: 1-30 ... 5671-5700 | 5701-5730 | 5731-5760 ... 7411-7426
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. október 5.

Számos jel arra enged következtetni, hogy a Nemzeti Megmentési Frontból lett két alakulat, a PD és az ellenzéki PSD közeledik egymáshoz. Basescu államfő egy interjúban azt mondta, nem tartja kizártnak az együttműködést a szociáldemokratákkal, persze csak a jelenlegi törvényhozás mandátumának lejárta után. Most pedig egy szocdem /PSD/ politikust javasolt a Román Hírszerző Szolgálat élére. Ezzel megerősítette a maga és a demokraták pozícióit a politikai porondon. /Simon Judit: Királyáldozat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Pár napja olasz és brit napilapok tág teret szenteltek a romániai állampolgárok garázdaságainak. A legerőszakosabb és legveszélyesebb nációnak nevezte a románokat az olaszországi Il Tempo napilap, amelyet az egyik legrangosabb sajtókiadványnak tartanak a félszigeten. A cikkíró szerint az Olaszországban tartózkodó románok „alaptevékenységei” közé tartozik a prostitúció, a rablás, a hitelkártyák másolása és az illegális bevándorlás. A románok bandákba szerveződve hajtják végre bűncselekményeiket. Nem hivatalos adatok szerint Olaszországban hozzávetőlegesen egymillió román állampolgár él: ezekből 300 000 rendelkezik tartózkodási, illetve munkavállalási engedéllyel, de ugyanennyi kérés még elbírálásra vár. A The Sun brit napilap szerint Bukarestben még mindig virágzik a gyerekkereskedelem. /Il Tempo: veszélyes népség a román. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2006. október 5.

Az Európai Bizottság a román hatóságokkal folytatott kommunikációja során folyamatosan hangsúlyozta, hogy a verespataki aranybánya-projekt során az összes vonatkozó uniós jogszabályt megfelelőképpen figyelembe kell venni – emelte ki Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos abban a hivatalos válaszban, amelyet Hegyi Gyula (MSZP) európai parlamenti képviselő kérdéseire adott. Hegyi úgy vélte, megalapozott a gyanú, hogy a verespataki aranybánya megnyitása ellentétes lenne több uniós jogszabállyal. /Uniós figyelmeztetés Verespatak-ügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Igazságügyi minisztériumi kérésre október 4-én elhalasztották az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) vitáját a képviselőház jogi bizottságában. A híradásokban elhangzott, hogy tervezet ellenzői a korrupcióellenes harc fékezői, illetve hogy a törvényt az Európai Unió kéri. Kelemen Hunor szerint „Monica Macovei igen jól kommunikál kifelé”, ezért a közvélemény egyszerűen elsiklott afelett, hogy a törvény célkeresztjében elsősorban nem a parlamenti képviselők állnak. Szerinte közel ötmillió embert érint ez a törvény. Az RMDSZ kifogásolja, hogy az ANI névtelen feljelentések alapján indíthat vizsgálatot. „Ilyen sehol a világon nincs „ – hangsúlyozza Kelemen Hunor. /Macovei becsapta Brüsszelt. A reformok hiányát leplezi a Feddhetetlenségi Ügynökség. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Valószínűleg Sepsiszentgyörgyön szervezik meg november elején a következő Székely Nemzetgyűlést, végleges döntés erről október 7-én születik, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) küldöttgyűlésén. Ugyanekkor határoznak a belső népszavazások kiírásáról és megszervezéséről is – tájékoztatott Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. /Mihály László: Újabb székely nemzetgyűlés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Minden alapot nélkülöző értesülésnek tartja Vincze Mátyás, a Magyar Távirati Iroda (MTI) vezérigazgatója azokat a híreszteléseket, miszerint az Illyés Közalapítvány (IKA) felszámolása negatívan befolyásolná a határon túli magyar sajtótermékek MTI hír- és képanyaggal való ellátását. Az MTI szolgáltatásainak elmaradásával kapcsolatos aggodalmak mellett az is elterjedt: mivel megszűnése nyomán az IKA nem folyósíthat támogatást a Magyar Televízió és a Duna Televízió Kárpát-medencei anyagainak továbbítását, illetve az élő kapcsolatot biztosító optikai kábelrendszer bérléséhez, a televíziók kénytelenek lemondani a határon túli közvetítésekről. „Szó sincs ilyesmiről” – szögezte le a Krónikának Bódis Gábor, a Duna Televízió integrációs igazgatója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretét tolmácsolva Kelemen Hunor elmondta: a magyar kormány 2007-ben nem szándékozik csökkenteni az IKA 2006. évi, közel egymilliárd forintos támogatási keretét. /Benkő Levente, Csinta Samu: A magyarországi információtámogatás nem vész el, csak átalakul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2006. október 5.

Cs. Gyimesi Éva egy budapesti kisebbségkutató intézmény munkatársa, Jakab Attila kérdéseire adott válaszait a nyilvánosság elé tárta, hogy kialakuljon a társadalmi párbeszéd. A romániai magyar politikai képviselet vonatkozásában megoldatlan a legitimitás kérdése, mert nincsenek belső választások. Amíg ezek „le nem zajlanak, nehezen oldhatók fel a belső feszültségek és az ellenszervezetekkel fennálló folytonos konfliktusok.” Az RMDSZ betagolódott az államhatalmi struktúrákba és a települések önkormányzatába, a közigazgatásba. Az RMDSZ hivatásossá vált politikusi rétegének legjava megállja a helyét, példa rá Frunda György és Kónya-Hamar Sándor az EP-ben. Közülük azonban Cs. Gyimesi Éva a megélhetési politikusokat nehezen tűri, különösen azokat, akik szekusmúlt vagy korrupciós ügyek gyanújába keverednek. Kialakult egy olyan réteg, az ún. „civil szervezetek” országos és helyi vezetői, bizonyos újságok szerkesztői, publicistái, megyei igazgatóságok dolgozói, politikailag elkötelezett egyetemi oktatók és mások, akik egzisztenciálisan függnek az RMDSZ vezetőitől. A függetlenségre vágyó értelmiségiek egy része szenved ettől. Cs. Gyimesi Évának több gondot okoz a mai öncenzúra, mint hivatalos hajdani. Szerinte vannak olyan intézmények, amelyek túlnyomóan múltorientált, szimbolikus tevékenysége nem a mai romániai magyar civil társadalom reális értékorientációját jeleníti meg, nem szólítják meg a fiatalabb nemzedékeket. Életellenesnek látja az erdélyi magyarság oly módon való megosztottságát, mintha a szemben álló felek közti korlátok nem lennének átjárhatók. Létezik-e romániai magyar civil társadalom? Erre a kérdésre Cs. Gyimesi Éva megjegyezte, hogy ízléstelenül átpolitizált „a (férfi szabású) romániai magyar civil társadalom”. Az értelmiségtől nem várható el, hogy „áldozati nemzedék” legyen. Nem baj, ha elhagyják Erdélyt, gazdagodik velük az egyetemes emberiség. /Cs. Gyimesi Éva: Alulnézet – Colloquium Transsylvanicum. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2006. okt. 5./

2006. október 5.

2006. január 4-én jelent meg az Erdélyi Riportban a hetilap által közölt utolsó nagyinterjú Sütő Andrással. Ebből közöltek részleteket. Az erdélyi magyarok között dúló erdélyi világnézeti harc a magyarországihoz hasonló. „Ha Budapesten azt írják, hogy nemzeti sorsproblémák dolgában hátrább az agarakkal, hiszen immár a magyarság is posztnemzeti korszakába lépett, ennek egy hét múltán Marosvásárhelyről is helyeslő visszhangja támad.” Sütő András mindig is vallotta: a világ elé kell tárni a jogfosztott erdélyi magyarság gondjait. Az író az A Hét hetilapban ellene indított támadást így jellemezte: „a zsigeri gyűlölet, a megélhetési tényhamisítás és mocskolódás hangján indított ellenem hónapokon át tartó hajszát néhány bulvár-zsurnaliszta egy kisded lap hasábjain.” Sütő a polgári engedetlenség megnyilvánulásait fontosnak tartja „alapkövetelményeink – magyar egyetem, nemzetiségi statútum, autonómia – dolgában”. /Szűcs László: Sütő András utolsó nagyinterjújából. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), 2006. okt. 5./

2006. október 5.

Október 4-én az Aradi Magyar Napok keretében zarándoklatot hirdettek a jelenleg Tribunul Axente nevét viselő utcában lévő Damjanich-házhoz, aztán a minorita templom érintésével a belvárosi református templomhoz. A Damjanich-háznál, majd a református templom előterében, Kazinczy Lajos, a tizennegyedik aradi vértanú emléktáblája előtt Pávai Gyula tanár tartott rövid történelmi áttekintést az egykori eseményekről, Fekete Károly egyháztanácsi elnök a minoritáknak az 1848–49-es magyar forradalomban és szabadságharcban, valamint az aradi vértanúk lelki gondozásában és kegyeletük megőrzésében játszott szerepéről beszélt. /(Kiss): Zarándoklat hőseink emlékhelyeihez. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

2006. október 5.

Ajándék játszótér Erdélyből címmel közölt képes tudósítást a Tolnai Népújság. Várat ácsol a gyermekeknek egy uzoni csapat a Duna-parton írta az ottani tudósító. Fáradtan érkezett haza a négyfős uzoni csapat, az 500 négyzetméteres játszóteret háromnapi munkával építették be. Háromtornyos játék vár, lovacska, szamár és más készült fából. – Ha kapunk valamit a testvértelepüléstől, azt méltóképpen viszonozzuk is, jegyezte meg az uzoni polgármester. Hálásak Tolnának, rendkívül hasznos képzést tartottak Uzonban a pályázatok összeállításáról, az intézményi és vállalkozói gazdaságvitelről, továbbá könyvajándékot és egészségügyi felszerelést is hoztak. Sejteni engedték, hogy egy tűzoltókocsira is számíthatunk majd az uzoniak. /(kisgyörgy): Uzoni ajándék játszótér Tolna városának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2006. október 5.

Bogdán László kétségbe vonta, hogy Szilágyi Domokos valóban besúgó lett volna. Emlékeztetett, hogy Varga Andrea történész is korainak tartja az ítélkezést. Szilágyi Domokos dossziéja még nem került elő. /Bogdán László: Adalékok a ,,Balogh Ferenc”-dossziéhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2006. október 5.

Szilágyi Adalbert Bélát, Szilágyi Domokos testvérét megdöbbentett a sebtében világgá kürtölt hír: ,,Szilágyi Domokos szekusügynök volt.” 1956-ban mindketten a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem hallgatói voltak. Az egy hétig tartó tanulmányi kirándulásról Kolozsvárra visszatérve értesült arról, hogy Domi öccse eltűnt. Amikor viszontlátta, halálsápadt volt. – Mit tettek veled? – kérdezte. ,,Erről soha semmit ne kérdezz” – hangzott a remegő válasz. Később egyik évfolyamtársa elmondta: a pad alatt pillantotta meg feketére zúzott körmeit bal kezén. Az akkor 18 éves Szilágyi Domokosból ekkor csinálhattak ,,szekusügynököt”. /Szilágyi Adalbert Béla: Abszurd tetemrehívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 5./

2006. október 5.

Megbékéléssel végződhet az Érmihályfalva közelében megvert két debreceni kerékpáros ügye – mondta el Nagy II. Zoltán, a bántalmazást elszenvedett biciklisek egyike. Szeptemberben ő és Pásztor Viktor edzőkörutat tett Székelyhíd és Érmihályfalva érintésével. Egy román rendszámú autó előbb leszorította őket az útról, később a határtól mintegy kilométernyire újra feltűnt, és utasaik közül az egyik bántalmazta a két kerékpárost; majd Pásztor Viktor kerékpárját megrongálták, Nagy II. Zoltán szemüvegét összetörték. A debreceni sportolók szerint az érsemlyéni rendőrőrsön csak hosszabb huzavona után tehettek feljelentést. Az egyik elkövetőre hivatkozva az ÚMSZ arról írt, hogy a debreceni kerékpárosok keresték maguknak a bajt, amikor „le oláhcigányozták” a rájuk támadókat. Ezt a két sportoló szerette volna visszautasítani, ekkor értesítést kaptak a román hatóságoktól, melyek megbékélési találkozóra hívták őket. A két debreceni elment a találkozóra, elfogadta a feléje nyújtott békejobbot azzal a feltétellel, hogy az őket ért anyagi kárt is megtéríti a három elkövető. /Megbékéléssel ér véget a „magyarveréses” ügy? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Tíz éve alapította Gyergyószentmiklóson az Esély Alapítványt Csató (Molnár) Judit. Az alapítvány fiatalok képzésével foglalkozott. A város vezetői nem kíváncsiak tevékenységükre, jubileumi ünnepökre sem jöttek el. Az Esély Alapítvány tavaly lehetőséget kapott egy majdani igazi rehabilitációs központ kialakítására, az elhanyagolt épületet pályázatok útján szeretnék felújítani. Pupák-Felméri Zsuzsa testnevelő tanár gyógytornagyakorlataira fogad sajátos bánásmódot igénylőket. A halmozottan sérültekkel heti három alkalommal egyéni foglalkozás keretében dolgozik a tanárnő. /Bajna György: Tíz éve európai szellemben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2006. október 5.

Telt házzal játssza az idei évadban bemutatott első előadását a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Ray Cooney Bigámia (Páratlan páros) című komédiáját Cristian Ioan állította színpadra. A darabot Nagy István fordította, ő játssza egyébként a taxisofőr főszerepét is. /Lokodi Imre: Ketten a neten – Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2006. október 5.

Nell Dunn Gőzben című drámájával kezdi az évadot a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A Gőzben című darabban hat különböző társadalmi és családi hátterű nő hetente találkozik egy régi törökfürdőben. Meleg Vilmos társulatigazgató, az előadás rendezője elmondta, a választás részben azért esett erre a darabra, mert ideális szereposztás valósítható meg a Szigligeti Társulat nőtagjai között. Restaurátor-tanfolyam kosárkötéssel. /Nell Dunn-dráma a váradi színpadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

2006. október 5.

A magyar forradalom 50. évfordulójára jelenik meg a Polis Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában az 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című kötet. A kiadványt Dávid Gyula tanulmánya és egy, a nagyobb pereket adatszerűen bemutató fejezet vezeti be. Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója elmondta, a kolozsvári magyar főkonzulátusáról Szentpéteri István konzul megkereste őt azzal, hogy országos kiterjedésű adatgyűjtést kellene elkezdeni, ennek kiadását támogatnák. Közel 1400 személy az adatait sikerült összegyűjteni. Szükség volt levéltári kutatásra is. Fennmaradt a Magyar Autonóm Tartomány katonai ügyészségének az irattára, ez a marosvásárhelyi Állami Levéltárban van, innen származott 700 embernek az adata. Az egyházközségektől is sok anyag érkezett be. A könyvben a főanyag 1956–1965 között letartóztatottakra és elítéltekre vonatkozik, 1956-nak a romániai utótörténete ugyanis 1965-ig tart. /Köllő Katalin: Könyv az ’56-os politikai elítéltekről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

2006. október 6.

Újabb „bokszmeccs” zajlott a Demokrata Párt és az RMDSZ között. Radu Berceanu közlekedési miniszter az alárendeltségébe tartozó Borbély László tárca nélküli területrendezési és közmunkaügyi minisztert megdorgálta korábbi nyilatkozataiért, miszerint a mindenkori román kormány mostohagyerekként bánt Erdéllyel a beruházások szempontjából. Borbély a közlekedési miniszter nyilatkozatára reagálva közölte: továbbra is fenntartja korábbi nyilatkozatát, számokkal tudja bizonyítani, hogy Erdélyben kevesebb beruházást hajtottak végre, mint Románia többi történelmi régiójában. /-or-: DP–RMDSZ bokszmeccs az NLP és a Bechtel részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2006. október 6.

Beiktatták Románia főügyészi tisztségébe október 5-én a magyar férje nevét viselő Laura-Codruta Kövesit, aki eddig a Szeben megyei ügyészségen tűnt ki hatékony munkájával. Kövesi elődje, Ilie Botos azt követően mondott le júliusban, hogy a terrorizmussal és a tavaly Irakban elhurcolt három román újságíró elrablásának megszervezésével vádolt Omar Hajszam szíriai üzletember elmenekült Romániából. /Beiktatták az új főügyészt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2006. október 6.

Az átvilágító bizottság döntésének értelmében Adrian Nastase, Gheorghe Funar és Aleodor Francu nem működtek együtt a Szekuritátéval. A bizottság Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor múltját is átvilágította, és a politikus nem folytatott politikai rendőrségnek minősíthető tevékenységet. /Nem működött együtt Verestóy a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2006. október 6.

Frunda György szenátor az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a kisebbségi keretegyezmény ratifikálására szólította fel a tagországokat. Az RMDSZ-szenátor felhívta a figyelmet, hogy bár több mint egy évtizede elfogadták a nemzeti kisebbségek jogait garantáló konvenciót, csupán négy ország – Belgium, Görögország, Izland, Luxemburg – ratifikálta, és vannak olyan ET-tagállamok, amelyek alá sem írták. Ilyen Franciaország, Törökország, Monaco és Andorra. Frunda György egy úgynevezett minimális standard elfogadását ajánlotta, a politikai, szociális stabilitás, illetve a konfliktusok megelőzése érdekében. A nemzeti kisebbségi jogok biztosítása garancia arra, hogy a kisebbségeket ne tekintsék másodrendű állampolgároknak egy országban, és reális esély az etnikumközi konfliktusok megelőzésére. /(mózes): Frunda György a kisebbségi keretegyezmény ratifikálását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2006. október 6.

Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte Orbán Viktort, akinek a Kossuth téri nagygyűlésen kell majd magyaráznia, hogy alkotmányellenes, amit terveztek. Az újságíró szerint az Orbán Viktor által képviselt Fidesz politikája összezárta a kormánypártok és szimpatizánsai sorait és megosztotta az ellenzéket. /Simon Judit: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2006. október 6.

Ágoston Hugó kirohant a Fidesz ellen, a narancsosok ellen, akik szerinte a választáson csaltak, kétszer mentek szavazni. – Az utcai politizálás ellen az MDF, vagyis Dávid Ibolya ismét következetesen állást foglalt. /Ágoston Hugó: Narancsfelfújt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2006. október 6.

A Fidesz megtartja nagygyűlését október 6-án a Kossuth téren, mivel az Orbán Viktor pártelnök által szabott határidőn belül a kormánykoalíció nem tett határozott lépést a kormányfő leváltására. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi helyzetet nem lehet stabilizálni, új helyzetet kell teremteni, ezért minden alkotmányos és demokratikus eszközt fel kell használni, hogy Gyurcsány Ferencet eltávolítsák a hatalomból. Dávid Ibolya ellenzi, hogy parlamenti pártok szervezzék a tüntetést. Konrád György „butaságnak” tartja Sólyom László köztársasági elnök álláspontját a tüntetésekről, aki azt mondta: „az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”. Konrád Orbán Viktort, a Fidesz elnökét Moliere Tartuffe-jéhoz hasonlította, aki mint mondta, „nagy képmutató” volt, aki erkölcsi bírálattal kerekedik a többiek fölé. „Aki erkölcsbírálattal próbál a politikában hatalmat szerezni, arról többnyire ki szokott derülni, hogy e mögött valami egészen más van” – tette hozzá Konrád. /Magyarország válaszúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2006. október 6.

Milliók figyelme összpontosult a magyarországi politikai helyzetre az elmúlt napokban. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Budapest várhatóan még legalább egy hétig az érdeklődés középpontjában áll majd”. A nemzeti oldal retorikájának nagyobb a keletje Erdélyben, mint a szocialisták vagy a szabaddemokraták üzeneteinek. „Üde színfoltként hatott az az egy-két írás, amelyet a higgadtság jellemzett” – olvasható a cikkben. Az újságíró hiányolta az önálló erdélyi magyar gazdasági, politikai, kulturális és művelődési életet a meglevő kényelmes szokás helyett: a budapesti, illetve a bukaresti szelekhez való igazodást. „A Markó- és a Tőkés-féle politizálás is hozzájárult” ehhez, „a civil értelmiség is magatehetetlenül asszisztált a Budapest–Bukarest közötti vergődésben.” Az újságíró számára „tökmindegy, hogy Gyurcsány marad kormányon, vagy Orbán Viktor ismét megszerzi törvényes módon vagy kevésbé az alkotmányos előírások szellemében a hatalmat”, mert ez „szikrányit se befolyásolja életem”. Azt kellene megvitatni, hogy miként kerültek erkölcsi válságba a politikai osztályok, továbbá van-e ebből kiút. /Borbély Tamás: Elevenbe vágó kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2006. október 6.

Sólyom László köztársasági elnök közleményében kifejtette, a néphatalom gyakorlásának elsődleges eszköze az Országgyűlés, ezért elvárja a pártoktól, hogy a kormányról döntő bizalmi szavazáson mindegyik részt vegyen. A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a frakciók figyelmét, hogy Gyurcsányék indítványa megkerüli az alapkérdést, és nem arról szól, hogy ,,a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében”. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott bizalmi indítvány valóban nem az őszödi beszédben bevallott hazugság és kormányzati tétlenség apropóján megrendült bizalomról szól. A rendszerváltozás után először lesz bizalmi szavazás a magyar Országgyűlésben, amikor a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről és kormányáról szavaznak. A mostani bizalmi szavazást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte. Az MSZP és az SZDSZ támogatja a miniszterelnököt. Eddig egyetlen szocialista képviselő, Jánosi György jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány ellen szavaz. A bizalmi szavazáson az MDF javaslatára név szerinti, nyílt szavazással döntenek a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc hatalomban maradása ,,ezermilliárdokba” fog kerülni a magyar embereknek, erre fog elmenni az adóemelés, a vizitdíj és minden forint, amit most elszednek az emberektől. /Forrongó Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2006. október 6.

Aki olvasta Gyurcsány Ferenc beszédét, az elsősorban a sorokban hemzsegő trágárságoktól akad ki. A családban nem hallott ilyet, írta Gáspár-Barra Réka, a lap munkatársa. Az erdélyi irodalom ifjú titánjai szintén trágár kifejezésektől hemzsegő könyveket írnak, a nagyközönség, a kritika tapsol nekik. És most sok millió ember felháborodott azon, ahogyan a miniszterelnöke beszél. Fontos lépés a magyar közéletben, hogy végre valaki elkiáltotta magát: a király meztelen! A trágárságok mögötti beszéd hazugságra épül. /Gáspár-Barra Réka: Trágárságok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2006. október 6.

Mandátumuk feléhez érkezve, a nagyenyedi RMDSZ-tanácsosok és az alpolgármester szórólapon számoltak be a helyi tanácsban, illetve a polgármesteri hivatalban kifejtett munkájukról. Ebből megtudhatja a választópolgár, hogy e két év alatt az RMDSZ tanácsosai 13 határozattervezetet nyújtottak be, kettőt közülük elutasítottak. Határozat született a háromnyelvű helységnévtábla kihelyezéséről, Enyed borvárossá nyilvánításáról vagy a Bethlen Gábor Kollégium EU-s pályázati önrészének a helyi költségvetésből való elkülönítéséről. /Takács I.: Szórólapos beszámoló. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2006. október 6.

Folyik a leleplezés, a családtagok szégyenkeznek a besúgó miatt. Ennek a porhintésnek a haszonélvezői azok, akik most a szekusdossziék keltette botrányok zűrzavara mögött csendben rejtőzködnek, az egykori hatalom részesei. Az egykori állampárt tisztségviselői, akik hivatalból kollaboráltak önként és dalolva. „Sokan lettek nyolcvankilenc után hivatásos magyarokká: egykori kommunista párttitkárok, hű párttagok, pártlapok munkatársai, a Ceausescu újraválasztása mellett érvelők” – írta Cs. Gyimesi Éva. Ma nemzeti színekben élveznek az egykoriakhoz hasonló kiváltságokat, halálukig, családjukra kiterjedően kapnak anyaországi apanázst, kitüntetéseket, magas erkölcsi megbecsülést. „Hogyan lehet ma is zavartalanul nemzeti mártírrá avatni a politikai osztály tagjait, a KB póttagját is beleértve?” /Cs. Gyimesi Éva: A „doszáriáda”: porhintés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Cs. Gyimesi Éva a most elhunyt Sütő Andrásra célzott.

2006. október 6.

Aradon a vértanúk között egyetlenegy sem volt, aki kegyelmet kért volna. „Nem vagyunk egyetlen nemzetnél sem elébbre vagy hátrébb valók, és ami most Magyarországon történik, intő példa már a jelenben, s nagyon is az a mostani Európában” – írta Czegő Zoltán. „Arad fölött ezen az őszi napon mindig is kerengtek egyenruhások, civil besúgók nevében a keselyűk, az áldozatra kiéheztetettek.” Most Magyarország erkölcsi válságáról beszélnek megélhetési és sok másmilyen politikusok.” /Czegő Zoltán: Ősz, arados, októberes. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./


lapozás: 1-30 ... 5671-5700 | 5701-5730 | 5731-5760 ... 7411-7426




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998