Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6818 találat lapozás: 1-30 ... 5221-5250 | 5251-5280 | 5281-5310 ... 6811-6818
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. október 13.

Nagyenyed börtönében Kolozsvárról, Vajdahunyadról, Gyulafehérvárról és Szatmárról érkezett művészek tevékenykednek. A festők azt tűzték ki célul, hogy munkáikkal színesekké, vidámabbakká tegyék a régi börtön ódon falait. /(bakó): Festmények a fegyház falán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 13.

A Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány tizedik alkalommal rendezett ünnepséget Reményik Sándor emlékére, ezúttal Budapesten, a Deák téri Evangélikus Gimnáziumban. Az eseménysorozat versmondó versennyel kezdődött, a résztvevők – kolozsvári és magyarországi középiskolai diákok – Reményik Sándor verseiből válogathattak. Az irodalmi konferencián az előadók – Pomogáts Béla, Kántor Lajos, Dávid Gyula irodalomtörténészek – Reményik Sándorról szóló tanulmányaikat, esszéiket olvasták fel. Ezután a közönség átvonult a gimnázium egy másik termébe, ahol Kántor Lajos megnyitotta a Zsoboki Alkotótábor résztvevőinek képzőművészeti kiállítását, amelynek témája Reményik Sándor élete és költészete, illetve az 1956-os események voltak. Végül Szabó Réka szervező felidézte az előző kilenc év emlékkonferenciáit, az azokon megtárgyalt kérdéseket, majd Pomogáts Béla mondta el ünnepi beszédét. /Jancsó Noémi: X. Reményik Sándor Emlékünnepség Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 13.

Ritka alkalom még egy jó nevű művészeti líceum életében is, ha az egyik évfolyamán végzett diákjai közül többen országos, illetve nemzetközi hírnevet szereznek művészetükkel. A marosvásárhelyi művészetiben történt már ilyen: 1983-ban végzett hallgatói közül többen váltak a MaMü csoport tagjaivá, ma ismert képzőművészek. Öten közülük most hazatértek egykori iskolájuk városába, hogy közös tárlaton mutathassák meg alkotásaikat. Zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota földszinti galériája a tárlatnyitón. A kiállítók: Kolozsi Tibor, Erőss István, Balogh Csaba, Székely Miklóst és a jelen sajnos már nem lehető, de művei által mégis hazaérkező néhai Nagy- György Ferenc. A tárlat méltatója, Kiss Levente szobrászművész, elmondta: – Tanárként egy időben, ennyi tehetséges diákkal soha nem találkoztam. A legjobbak voltak. Nemcsak tehetségesek, hanem felkészültek is. Egyszerre végeztek, felnőtté váltak, munkáikkal körbejárták a világot. /Nagy Botond: ‘83. Az Ötök tárlata. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 13.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes festményeinek tárlata. Ígéretes tehetség munkái ezek, mondta Heim András grafikusművész 2006-ban, az előző tárlaton. Véleménye nem változott, erősítette meg Heim András az Unitárius Kollégiumban is tanító képzőművészről. /F. Zs. : Felházi-képek a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 13.

Székelyföldi művészek is szép számban csatlakoznak idén a magyar festészet napjához. Az október 10-étől a hónap végéig tartó programsorozatban mintegy félszáz tárlatnyitó szerepel, köztük három erdélyi vonatkozású. Kiemelt rendezvényként hirdették a szervezők Kovács Lehel festőművész sepsiszentgyörgyi kiállítását a Gyárfás Jenő Képtárban. A tárlaton a Budapesten élő alkotó szülővárosa közönségének mutatkozik be. A művész tárlatát diákkori mestere, Ütő Gusztáv festőművész méltatta. A Munkácsy-díjas Ütő Gusztáv képeit ezen a héten Budapesten láthatja a közönség, a sepsiszentgyörgyi és csíkszeredai alkotók közös kiállításán. Szintén festészetnapi esemény az október 23-án Csíkszeredában megnyíló kiállítás: a Kriterion Galériában budapesti művészek mutatják be műveiket a négy helyi alkotón kívül. /Rostás-Péter Emese: Székelyföldi művészek és intézmények mutatkoznak be a Magyar Festészet Napján. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 13.

Megnyílt Valovits László kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A fák sajátos arculatának művészi átlényegítése látható bemutatott munkáin, értékelte művészetét Németh Júlia műkritikus. /Németh Júlia: Párbeszéd a fákkal. Valovits László kiállítása a kolozsvári Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 13.

Marosvásárhelyen bemutatták Bustya Dezső lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspök-helyettese Gazdámnak célja volt velem /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című önéletrajzi ihletésű könyvét a diktatúra idején, a meghurcoltatásban, mégis hűségben, hitben leélt életéről. Bustya Dezső Erdőszentgyörgyön született, Kolozsváron érettségizett. 17 éves korától két évig börtönben ült, politikai fogolyként – részt vett egy röpcédula-terjesztő akcióban. Elvégezte a teológiát. Lelkipásztorsága legnehezebb időszakát a ludasi tanyavilág pasztorálása jelentette. Megtörtént, hogy naponta 30 kilométert kellett gyalogolnia. Marosvásárhelyen templomot emelhettek, még a rendszerváltás előtt nekikezdtek az építkezésnek. A doktorátus megszerzésével meg kellett várnia az 1989-es fordulatot, annak ellenére, hogy dolgozata még a hetvenes években elkészült. Szerkesztői munkássága is a változások után kezdődött. Megindították az Üzenet című református gyülekezeti lapot. /Nagy Botond: Memoármozaik a múlt századról. Bustya Dezső kötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 13.

Dr. Pongrácz Antal post mortem megjelenő szakkönyvét mutattak be a múlt héten a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A rögzített fogpótlásokról szóló kötetet dr. Kovács Dezső professzor és dr. Markovics Emese méltatta. Jelen volt Mezei Tibor, a Stúdium Alapítvány kiadójának vezetője, valamint dr. Pongrácz Mátyás, a szerző fia is. A másfél évvel ezelőtt elhunyt dr. Pongrácz Antalról dr. Kovács Dezső professzor elmondta, örül, hiszen sok év munkáját veheti könyv formájában a kezébe, és szomorú, mert jó barátját elvesztette. Dr. Pongrácz Antal életének jelentős részét a sport töltötte ki, I. éves fogorvos- hallgatóként már ifjúsági világbajnok lett, három olimpián vett részt. Mégis ellenállt a nagy klubok csábításának, hiszen itthon akarta folytatni fogorvosi tanulmányait. A nyolcvanas évek végén került a fogpótlástani tanszékre, ahol haláláig oktatott. Diákjai nagyon szerették. /Mezey Sarolta: A fogorvos kenyere. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2009. október 13.

Emlékezetes múltidézést jelentettek Lacsny Péter és Domonkos László Hunyad megyei könyvbemutatói. Lacsny Péter Maderspach Károly ükunokájaként a családban élő emlékek sokaságát osztotta meg közönségével. Maderspach Viktor három könyvét mutatta be unokája, Lacsny Péter. A budapesti Masszi Kiadó gondozásában megjelenő kötetekről beszélve emlékezett Maderspach Viktor rendkívül olvasmányos, betiltásuk ellenére is sok kiadást megért könyveire. A bemutatott Menekülésem Erdélyből, Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig, illetve a Páreng-Retyezát című kötetei érdekfeszítő olvasmánynak ígérkeztek. Domonkos László író, esszéista az első világháború magyar borzalmainak és hőstetteinek kevésbé ismert részleteire emlékezett Az elárult hadosztály című művében. A kötet az erdélyi, balassagyarmati és muravidéki önkéntesek hősies ellenállásáról szól, akik igyekeztek megakasztani a trianoni gőzhengert. Az 1918. december 1-i „egyesülés” nyomán benyomuló román csapatokkal szembeni ellenállásra szerveződő Székely Hadosztály a magyar kormány részéről nem igazán kapott támogatást. Ezért beszélhetünk elárult hadosztályról. Hiteles történelmi adatokra támaszkodva bemutatta a három elkeseredett „végvári” küzdelmet. Ugyancsak dokumentált kötetben /Nagyenyedi ördögszekér/ tárta az olvasó elé Domonkos László az 1849. január 8-i nagyenyedi vérengzést. Ezen a napon Nagyenyeden ezernél több védtelen magyar embert mészároltak le a mócvidéki román felkelők. Legalább ennyien pusztultak még el azok, akik a fogcsikorgató fagyban menekülni próbáltak. És porrá égett a város. A pusztítás mértéke a második világháborús Drezdáéhoz volt hasonló, csakhogy itt nem a bombák, hanem az eszeveszett düh lángja pusztított. A gyilkosokat mai napig hősként tisztelik Romániában. Állati kegyetlenséggel pusztított el egy védtelen várost tízezer román hegylakó, – ismertette a szerző Nagyenyedi ördögszekér című kötetét. A nagyenyedi vérengzés, illetve a korábbi Horea féle felkelés volt az, ami borzalmával felborította e vidéken az etnikai viszonyrendszert. Félelmet hagyott maga után, szórvány vidékké téve Dél-Erdélyt – fogalmazott Domonkos László. /Gáspár-Barra Réka: Maderspach Viktor és Domonkos László könyvei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2009. október 14.

Október 13-án megbukott Emil Boc miniszterelnök kisebbségi kormánya, miután 254 honatya megszavazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Az ellenzéki pártok győzelme nem volt annyira fényes, hiszen csak 18 szavazattal haladták meg a 236-as határt, vagyis a kormány megbuktatásához szükséges minimális szavazatszámot. Ez azt jelenti, hogy számos ellenzéki törvényhozó sem volt meggyőződve a kormány menesztésének a szükségességéről. Traian Basescu államfő konzultációra hívta a pártokat. Emil Boc a szavazás után kijelentette: „egy csatát, és nem a háborút vesztette el”. A kormány megbuktatása után Traian Basescu államfő is nyilatkozott. Dicsérte az Emil Boc-kormányt. „Becsületes és felelős” kormánynak nevezte a Boc-kabinetet, és megköszönte neki „Románia modernizációja érdekében tett erőfeszítéseit”. Basescu elmarasztalta az indítványt támogató pártokat, amelyeket nem az ország érdekeit tartották szem előtt. /B. T. : Rendszerváltás óta először bukott kormány bizalmatlansági indítvánnyal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ „Ha a parlamenti többség felajánlja, kész vagyok tárgyalni a miniszterelnökségről” – jelentette ki Klaus Johannis nagyszebeni polgármester. Az RMDSZ egyetért Klaus Johannis kinevezésével. /Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt: Emil Boc fekete napja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

Magyarország kötelességszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál, amiért Sólyom László köztársasági elnököt augusztus 21-én nem engedték be Szlovákiába – közölte Szollár Domokos kormányszóvivő. /Budapest „perel” Sólyom miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

Tíz-tizenöt megyei közintézmény élére a saját szakembereit szeretné kinevezni a marosvásárhelyi RMDSZ. Benedek István, a szövetség városi szervezetének elnöke szerint a politikusokban „kellene annyi jóérzés legyen”, hogy a Maros megyei intézmények egy részének élére magyar szakembereket nevezzenek ki, mivel a lakosság több mint 40 százaléka magyar ajkú. Benedek István hozzátette: megbeszéléseket kezdeményezett ez ügyben a Demokrata-Liberális Párt (PDL) helyi vezetőjével, Dorin Florea polgármesterrel, ugyanis sok intézmény működése kifogásolható, mióta menesztették onnan az RMDSZ javaslatára korábban kinevezetteket. A Krónika kérdésére Dorin Florea kijelentette: „A kinevezésekkor mindig a szakmai hozzáértést helyeztem előtérbe, ezért is értettem egyet azzal, hogy Bárczi Győző ismét alprefektusi tisztséget töltsön be, mert úgy vélem, a magyarságnak is kell képviselője legyen a megyevezetésben. Viszont azt is látnunk kell, hogy az ország számára rendkívül nehéz időszakban az RMDSZ egyszer sem mondta ki határozottan, hogy támogatja a jelenlegi kormányt. ” /Máthé Éva: Magyar vezetőket követelnek Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

A Kolozs Megyei Tanács elkezdte osztani a közösségi biztonsági alapból az élelmiszersegélyeket a leghátrányosabb helyzetű személyeknek, a kormányhatározat értelmében. Eddig 460 tonna lisztet adtak át 25 helységben, ebből eddig 29 340 személy részesült. A kiosztás folytatódik, a jogosultak összlétszáma eléri a 69 032 személyt. /Elkezdték osztani az élelmiszersegélyeket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

Várhatóan a belügyminisztériumtól érkező pénzösszegből törlesztheti a Hargita Gáz Rt. felé felhalmozott adósságát Gyergyószentmiklós önkormányzata, tájékoztatott Mezei János polgármester. A város hatalmas pénzösszegekkel tartozik a Hargita Gáz Rt. -nek, ami miatt már a gázszolgáltató is fizetésképtelenné vált, beszállítója, az Amgaz pedig a gázcsapok elzárásával fenyegeti. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós: fűtésre várva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

„Jelenleg a megrongálódott kőlapok felmérése és a hibás kőelemek pótlására szolgáló kövek megvásárlása folyik” – tájékoztatott Nagy Benjámin marosvásárhelyi kőszobrász, aki a Mátyás-szobor kőelemeinek megvizsgálására Kolozsvárra utazott. A munkálatok kivitelezését megnyerő nagyszebeni cég őt kérte fel erre a feladatra. /Sipos M. Zoltán: „Összehangolt munkát igényel a restaurálás. ” A napokban vizsgálják meg a kolozsvári Mátyás-szobor kőelemeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

Ünnepi üléssel, koszorúzással, könyvbemutatóval és egy kamarakiállítás megnyitásával tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és annak könyvtára az idén 150 éves Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) előtt. A program október 14-én Budapesten koszorúzással kezdődik, majd az MTA székházában ünnepi üléssel folytatódik. Pálinkás József, az MTA elnöke beszél a Magyar Tudományos Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület kapcsolatáról, amely 2002-ben egy együttműködési nyilatkozat aláírásával vált hivatalossá. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az EME-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

Első alkalommal mutatkozik be Székelyföld a ROMEXPO elnevezésű országos turisztikai vásáron. A Hargita és Kovászna megye közös jelenlétével zajló, 22. alkalommal megszervezett vásár október 15-18. között várja a látogatókat. A székelyföldi hagyományokat kézművesek mutatják be a vásár helyszínén. /Először mutatkozik be Székelyföld az országos turisztikai vásáron. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

Hónapok óta nem érkeznek a marosvásárhelyi civil szervezetekhez szociális projektekre jóváhagyott pénzösszegek a helyi önkormányzattól. A problémára a civil szervezetek és az önkormányzat illetékesei közötti találkozón hívták fel ismételten a figyelmet. A HIFA Románia megyei kirendeltségének vezetője, Simon Judit által kezdeményezett megbeszélésen többek között jelen volt a Caritas megyei kirendeltsége, a Cukorbetegek Egyesülete, az Alpha Transilvana Alapítvány, a Diakóniai Keresztyén Egyesület, a Talentum Alapítvány, valamint a helyi önkormányzat részéről Kolozsváry Zoltán helyi tanácsos. Kolozsváry Zoltán szerint a finanszírozás nem csak a civil szervezetek esetében késik, a polgármesteri hivatal adósságban úszik. Megoldásként azt javasolta, hogy összehívja a költségvetési bizottságot, talán lesz eredménye az egyeztetéseknek. /(bi): Üres a civil szervezetek számlája. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2009. október 14.

Kisebbségeknek szánt tematikus csatorna műholdas szórási engedélyét bocsátotta ki október 13-án az Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A csatorna sugárzási jogát a zsilvásárhelyi (Targu Jiu) Centrum Consulting cég kapta meg, a Bah Tv bukaresti stúdiókban forgatott műsorait decembertől fogják sugározni. /Etnikumoknak szánt tévéadó indul. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

Régi adósságot törleszt Kézdivásárhely, amikor október 23-án ünnepélyes keretek között felavatják az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékművét, Vetró András szobrászművész alkotását. A céhes város egyetlen ‘56-os emlékműve a református temetőben levő kopjafa volt, melyet 1996-ban István Sándor fafaragó készített. /(Iochom): ‘56-os emlékmű Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2009. október 14.

Kós Károly emlékét idéző estet szervezett október 9-én a Helikon – Kemény János Alapítvány Marosvásárhelyen, a Református Diakóniai Otthonban. Kós Károly építészeti életművét vetített képes előadás formájában Szekeres Gerő tárgyalta. Kós Károly a népi építészetet bevitte az épülettervezésbe. Trianon után mehetett volna egyetemi tanárnak Budapestre, de ő inkább Erdélyt és a teljes bizonytalanságot választotta, mondván, itt van rá szükség. Kovács Emese Kós Károly életpályájáról, irodalmi életművéről szólt. Az est végén Bögözi Attila, a szerkesztő emlékezett a nemrég elhunyt Adamovits Sándorra /Déva, 1937. máj. 3. – Marosvásárhely, 2009. júl. 18./, és méltatta most megjelent Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című kötetét. Adamovits egyszerre szolgálta a hitet, a közművelődést, a kultúrát és a hagyományőrzést. /Nagy Botond: Emlékezés az ezermesterre. Kós Károly-est a Bocskai Teremben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./

2009. október 14.

A 2009-ben is sikeresen működött a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet /KOMISZ/, mely ebben az évben hetedik alkalommal szervezte meg a gyermeknapokat a helyi Dr. Boga Alajos Iskolával, részt vállalt a falunapok megszervezésében, ugyanakkor a VII. Néptánctalálkozó, amely már nemzetközivé nőtte ki magát, is sikeres rendezvény volt. /Szántó Lajos, Csíkkozmás: /Sikeres a KOMISZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

2009. október 14.

Az Erdélyi Magyar Ifjak csíkszéki szervezete Légy te is ‘56-os címmel történelmi vetélkedőt hirdet középiskolás diákok számára. A vetélkedő témája az 1956-os forradalom. A vetélkedőt október 20-án rendezik meg a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában. /Légy te is ‘56-os = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

2009. október 14.

Eger önkormányzata évente 150 000 forintot ajánl fel egy magyarfalusi (Bákó megye) középiskolásnak, hogy ott folytassa tanulmányait, és arra bíztatja a magyarországi városokat, járjanak el hasonlóan, segítsék a moldvai csángó fiatalokat identitásuk megőrzésében. Egy egri civil szervezet hat éve tart kapcsolatot a legkeletibb csángó faluval, támogatásukkal évente megszervezik a Magyarfalusi Napokat, és nyaranta húsz csángó gyermeket táboroztatnak, mely idő alatt arra is hangsúlyt fektetnek, hogy megismerjék a magyar katolikus liturgiát. /(fekete): Minden város taníttasson egy csángó gyermeket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./

2009. október 14.

Mintegy kétezer, gyerekeknek szóló könyv szerepel az október 13-án Marosvásárhelyen megnyílt Kobak könyvesbolt kínálatában, ahol a kicsik szórakoztató programokon is részt vehetnek. Erdély-szerte az ötödik Kobak könyvesboltot nyitotta meg Marosvásárhelyen Trombitás János helyi vállalkozó, akinek Szovátán, Parajdon, Székelyudvarhelyen és Brassóban is vannak üzletei. A város újabb magyar könyvesüzlete abban különbözik a többitől, hogy kínálatát elsősorban a gyermekek igényeihez alakította. A kötetek nagy része az anyaországból, származik. /Szucher Ervin: Gyerekeket és ifjakat vár a Kobak könyvesbolt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

1944. októbere örökre emlékezetes marad a kolozsvári magyarság életében, az október 11–12-én Kolozsvárra bevonuló szovjet katonák házról házra jártak, és tömegesen szedték össze, illetve hurcolták el „málenkij robotra” (kis robotra) a magyar férfiakat, s alaposan kijutott nekik azokból az óriási szenvedésekből, amiket a szovjet lágerek kegyetlen világa jelentett. /(P. A. M.): Emlékezés a szovjet lágerekbe deportáltakra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

Elmaradt László Noémi költő október 12-re Kolozsváron meghirdetett, Papírhajó című könyvének bemutatója, mivel a kötet még nem jött ki a nyomdából. A könyvbemutató helyett a Bretter-körön részt vevők kisebb versválogatást és annak elemzését hallgathatták meg. A Papírhajó című kötet tizenöt év mintegy 200 versét bemutató gyűjtemény. A verseket Bréda Ferenc író, költő elemezte, szerinte az írások a középosztályhoz szólnak, mivel nagyon könnyen érthetők. /Braica Tünde: A Papírhajó még várat magára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 14.

Székelyudvarhelyen folyik a kortárs drámatalálkozó. Az október 12-15. között megrendezett fesztivál célja lehetőséget adni a román és a magyar kortárs drámák bemutatására. A Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház második alkalommal szervezi meg a kortárs dráma fesztivált. Az október 12-i nyitóelőadáson a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Spiró György: Prah című darabját vitte színre László Csaba rendezésében, ezt követte az Aradi Kamaraszínház és a Pécsi Harmadik Színház közös produkciója, Matei Visniec: Lovak az ablakban című darabja, Radu Dinulescu rendezésében. Október 13-án a bukaresti Komédium Színház mutatta be Nádas Péter: Temetés című művét, Bocsárdi László rendezésében, majd az Aradi Művelődési Ház és a galaci Fani Tardini Színház közös produkciója következett, Schwajda György: Hymnus című előadása, melyet Radu Dinulescu rendezett. Október 14-én a Nyílt Fórum Füzeteket mutatja be Lőkös Ildikó felelős kiadó, délután Andresz Katalin budapesti színésznő jeleníti meg Alina Nelega: Ameli sóhaja darabját, Gali László rendezésében. Este a bukaresti Act színház mutatkozik be, Alina Nelega: Amalia respira adanc (Amália mélyet lélegzik) című előadással. /Csibi Márti: DráMa – holnap is. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. október 14.

A háború családokat tett tönkre, szerelmeket rombolt szét. Békében a szerelmeket mi romboljuk szét. Ma a boldogságunk csak rajtunk múlik – vallja Elek Dóra, a Baltazár Színtársulat által színpadra vitt Kőválasz című darab rendezője. Október 11-én, vasárnap a Kolozsvári Állami Magyar Színház új stúdiótermében Vörös István Kőválasz című alkotásával vendégszerepelt a budapesti Baltazár Színház, amely értelmileg sérült színészekből áll. /Butyka Anna: Minden kérdésre: Kőválasz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./


lapozás: 1-30 ... 5221-5250 | 5251-5280 | 5281-5310 ... 6811-6818




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998