Sokszor dél körül, esetleg másnap, sőt esetenként pénteki kupacba gyűjtve az egész heti számot kézbesítik az előfizetőknek. Többször délelőtt 11-kor érkezik meg a lap az előző napival együtt a megyeszékhely, Csíkszereda polgármesteri hivatalába. A pontos kézbesítés segítené az egész szerkesztőség áldozatos munkáját. /Hompoth Loránd: Meddig friss az újság? = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./
2009. január 7.
Rengeteg vendég látogatta meg a szeretetotthont, a bélfenyéri Szent Márton Gyermekotthont. Szentestén a falubeli fiatalok karácsonyi színdarabot mutattak be. Kiss Márton, a település plébánosa, az otthon vezetője arról is mesélt: sok látogatójuk (magyarországiak és Bihar megyeiek egyaránt) volt az ünnepek idején. Ajándékokat is kaptak az otthonban nevelkedő gyerekek. /Tóth Hajnal: Tenni valamit a közösségért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7.
2009. január 7.
A 107-es, Magyarlóna–Brév közötti megyei út mentén levő négy falut vette célba a kutatás: a polgárosultabb Tordaszentlászlót, mint községközpontot, a hajdani (1930) Torda-Aranyos vármegye egyik legrégibb művelődési központját, a Kolozsvár külvárosához közelebb eső Magyarfenest, valamint két román falut: a kollektivizált Jára- vagy Oláhrákost, illetve a kollektivizálatlan Hesdátot. Tordaszentlászló változatos gasztronómiai kínálatán kívül, kalotaszegi látnivalókat biztosít az idelátogatóknak /Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeum, Jósika–Mikes–Széchen barokk stílusú kastély és dentrológiai park, a református templom és berendezése, a több mint 400 esztendős magyar iskola és tablógyűjteménye, Szent László király szobra és a királyhoz fűződő hagyományok (Szent-László kútja), a Tordai-hasadék, a Szent László-napi magyar kórustalálkozó, művészi kopjafa a falu alapításának és fontosabb történelmi eseményeinek évszámával, a millenniumi Kiserdő a honvéd emlékoszloppal, a Szentlászlói Kórus és Fúvószenekar, két hagyományőrző tánccsoport, gazdag községi könyvtár, színjátszó csoport/. Magyarfenesen a felújított árpádkori magyar római katolikus templom, a református templom szép népi varrottasaival, a kolozsvári Heltai Alapítvány által évente megrendezett Szent István-napi néptáncfesztivállal, valamint vendéglőjével vonzza a turistákat. A kutatói terepmunkát és felméréseket 41 kutató és egyetemi hallgató végezte, melynek során több mint 100 fénykép, 200 órányi hangos felvétel és 20 órányi videofelvételt készítettek a négy faluban. Tordaszentlászlón Tötszegi Tekla és Gazda Klára tanároknak a népi szűcshímzés, a női mellrevaló készítésének munkafolyamatát, szakszókincsét, ornamentikáját sikerült rögzíteniük, Magyarfenesről egy asszonyöltözetet, Hesdátról juhászati eszközöket vásároltak meg. A kutatás és felmérés teljes szintézisét Kolozs Megye Tanácsa román nyelvű dokumentumkötetben adja ki. De miért csak román nyelven? Meddig tart még ez az etnikai elfogultság? /Boldizsár Zeyk Imre: Hagyományozás – Híradás a készülő észak-erdélyi autópálya menti négy faluban végzett kutatások eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 7.
A Sebes-Körös-Völgyéért Egyesület támogatásával készülőben van egy kistérségi monográfia. A kiadvány négy Sebes-Körös menti magyar település – Pusztaújlak, Pósalaka, Mezőtelki és Örvénd – közös történelmével foglalkozik majd. Grim András, az egyesület elnöke elmondta: erre a kiadványra azért van szükség, mert ez a négy település közös múlttal és remélhetőleg közös jövővel rendelkezik. /L. T. : Kistérségi monográfia készül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./
2009. január 7.
Minden bizonnyal pozitív döntést hoz jövő héten a Kolozs Megyei Tanács szakértői bizottsága a gyalui kastély visszaszolgáltatásáról, jelezte Fekete Emőke, a tanács alelnöke. A négy sarokbástyával ellátott, mintegy harminctermes épületet és a hozzá tartozó közel 15 hektáros kastélyparkot az utolsó tulajdonos oldalági leszármazottja, a Kanadában élő Barcsay Tamás egyetemi tanár igényelte vissza. Hét éve tologatják az aktákat. A baloldali kormányok idején leállt, a jobboldaliak idején általában felgyorsult a restitúció. A gyalui várkastély első írásos említése 1439-ből való. A Bánffy-család tulajdonába került épületen 1911-ben végeztek legutóbb jelentős átalakításokat. A kastélyt 1948-ban Barcsay (született Bánffy) Katinkától vette el az állam. /Gazda Árpád: Visszatérő történelem. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 7.
Erdélyi magyar könyvkiadók értékelték a tavalyi esztendőt, beszéltek a 2009-es tervekről. A kolozsvári Ábel Kiadót az 1990-es évek tankönyvkrízisének megoldására 2000-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége alapította. A kiadó egyetemi jegyzeteket is megjelentet, és irodalmi kiadványt is jegyez: tavaly adták ki Cseh Katalin A Virágárus Bácsi című verseskötetét, közölte Szikszai Attila, az Ábel Kiadó kereskedelmi igazgatója. A kiadó weboldaláról is megrendelhetők a kiadványaik. A kolozsvári Erdélyi Híradó Könyvkiadó a tehetségkutatásra és a fiatal szerzőkre koncentrál. Az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozatában már több mint ötven könyv jelent meg, itt debütált a fiatal erdélyi magyar írók jó része. „Nálunk teljes szólásszabadság van, és a nyomdafesték is bármit megtűr, ha úgy véljük, ez érdekelni fogja az olvasóközönségünk java részét kitevő diákságot” – mondta Orbán János Dénes, az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. „Két átütő tehetségű debütánsunk volt, Jancsó Noémi és Varga Borbála. Piros autó lábnyomai a hóban címmel pompás gyerekkönyvet publikált Fekete Vince, Papp Attila Zsolt pedig második verseskönyvével, a Fogadó a senkiföldjénnel váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – összegzett az igazgató. Az idei év egyik fontos irodalmi eseménye Nagy Kálmán A csodaszampó című könyvének megjelenése lesz. Ez a gyerekeknek szóló Kalevala-átdolgozás egykor ifj. Szervátiusz Tibor illusztrációival a Jóbarátban jelent meg sorozatban. Megjelenik László Noémi kézirata, Farkas Wellmann Endre válogatott és új versei, és Ármos Lóránd is beküldte második kötetét, a Helyőrség-sorozatban pedig Dobai Bálint, Pethő Lorand és Varga Melinda kötetei készülnek. „Egyedülálló talán az is, hogy több nyelven jelennek meg könyveink, mindeddig magyarul, románul, angolul, franciául, németül, szerbül, bolgárul, albánul” – tájékoztatott Visky András, a kolozsvári Koinónia Kiadó igazgatója. Az igazgató jelentős megvalósításként könyvelte el a fiatal román drámaírók antológiáját, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel közösen jegyzett Kovács Ildikó-emlékkönyvet, Láng Zsolt provokatív Tója vagy tottja? című könyvét. Jelentősek a Koinónia gyermekkönyvei is: a Kincses Könyvek sorozatának újabb darabjában Marosvásárhely történetéről olvashatnak, és Zágoni Balázs Barni-mesék sorozatának második kötete is megjelent karácsonykor Barni Berlinben címmel. „2009-ben egy tehetséges induló prózaírót mutatunk be, Máté Angit, akinek a Mamó című kisregénye minden bizonnyal az év egyik irodalmi eseménye lesz. Jön Selyem Zsuzsa Erdei politika című könyve, de Vida Gábor mesekönyve is megjelenik Noé, az indián meg a dinók címmel. Megjelenik magyarul Mihail Sebastian Napló 1935–1944 című fantasztikus könyve Vallasek Júlia fordításában. A színházi művek között Upor László kitűnő Stoppard-monográfiája jelenik meg, valamint a francia Miriam Bloedé könyve Nagy József színházművészetéről. „A megjelentetett címek számát tekintve elmaradtunk a korábbi esztendőktől. Viszont az év végére sikerült néhány nagyon fontos könyvet kiadnunk. Gondolok itt Brandolini kétnyelvű Dialogusára, Murádin Jenő A megsebzett szobor című kötetére, a három versantológiára: 101 vers Európáról, 123 vers Nagyenyedről és 101 vers Brassóról, Biró József gyűjteményes kötetére, az Erdély beszélő köveire, vagy Balázs Sándor nagy ívű vállalkozásának első kötetére: Magyar képviselet a királyi Románia parlamentjében. Idén reményeink szerint tanulmánykötetet adunk ki Kelemen Lajos összegyűjtött írásaiból, Csetri Elektől, Balázs Sándortól. Két képzőművészeti tárgyú kötetet tervezünk két jeles kolozsvári festőművészről: csakhogy míg a Miklóssy Gábor munkássága viszonylag jól ismert, addig a Kolozsvárról indult Corini Margitról, csak a szűk szakma tud valamit. Készítjük John Paget Magyarországról és Erdélyről szóló nagy munkájának bővített újrakiadását és Szalárdi János krónikájának szemelvényes kiadását a Téka-sorozatban” – adott képet H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó 2008-ban 43 új kötet adott ki. „Nagyon sok közülük míves, igen sok munkát igénylő, úgynevezett nehéz könyv volt” – nyilatkozta Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor és Líra kiadók igazgatója. 2009-ben körülbelül 35 könyvet adnak ki. „Nagyon jó évet zártunk, 2008-ban 61 címet adtunk ki” – vont gyors mérleget Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó igazgatója. A szépirodalom az elsődleges, de nagy hangsúlyt helyeznek a képzőművészeti és turisztikai kiadványokra is. A Műterem-sorozat köteteiben az 50 évesnél idősebb művészek munkásságát mutatták be. Életjel címmel új sorozatot indítanak, amelyben a hetvenévesnél idősebb művészek életművét ismertetik. Az első kötet Gaál András festőművész munkásságáról szól, majd Kákonyi Csilla és Márton Árpád következik. Január 6-án különleges eseménnyel ünnepelt a kiadó: egy tárlatnyitó keretében Tőzsér József a könyvműhely 500. kötetének első példányát bemutatta: Pomogáts Béla Magyar Irodalom Erdélyben című sorozatának az első két, összevont kötetét, amely az 1909–1944 közötti időszakot öleli fel. A sikerek mellett két kolléga távozása miatt veszteségeket is megért tavaly a kolozsvári Polis Kiadó – közölte Dávid Gyula, a Polis Kiadó igazgatója Újabb kötettel gyarapították a Balassi Kiadóval közösen útjára indított Bánffy Miklós-életműsorozatot: karácsonyra megjelent a harmadik, az író összes novelláit tartalmazó kötet, és előkészületben van a negyedik is: Bánffy Miklós drámái. Fontos kiadványukként említette Benkő Levente Az őszinteség két napja című dokumentumkötetét a romániai magyar írók 1956-os kiállásáról, valamint a Kriterion gyergyószárhegyi írótáborainak dokumentumait tartalmazó Szekértábor a Szármány-hegy alatt című könyvüket. „Sikerkönyvként” az igazgató Murádin Jenő a kolozsvári Mátyás-szoborról és alkotójáról, Fadrusz Jánosról írott, 2002-ben megjelent könyvét említette, amelyet az Unipan Helga könyvtervező által újragondolt kivitelben, a korábbinál sokkal gazdagabb képanyaggal tavaly újra kiadtak. A Polis hozza majd a minden eddiginél teljesebb Dsida-összest, amelyet Láng Gusztáv ajánlott fel a kiadónak. Ott van még a Molter-levelezés 1938–1944-es évek izgalmas írói leveleit tartalmazó negyedik kötete. Az 1992-ben alakult csíkszeredai Pro-Print Könyvkiadó elsődleges céljának a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kiadványok megjelentetését tekinti. Magyarhermány kronológiája rekordidő alatt fogyott el, a Sztálin és a székelyek című könyvükből sem sok maradt. A marosvásárhelyi könyvvásár legszebb könyv- versenyében tavaly a Pro-Print kapta az első és a második díjat is a Székelyföldi vízkerekek, valamint a Szép és kies kertek című kiadványaiért, összegzett Burus Endre, a Pro-Print Könyvkiadó igazgatója, aki a már meglévő sorozatok, a Magyar kisebbség könyvtára, Források a romániai magyarság történetéhez, valamint az Ignácz Róza-életmű bővítését és több más kiadványt is tervez a 2009-es esztendőre. /Új könyvek 2009-ben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 7.
Tavalyig az egyes katolikus plébániák többsége – Nagyváradon tíz van belőlük – úgynevezett plébániai értesítőkön keresztül is kapcsolatot tartott a hívekkel. Karácsonytól annyiban változott a helyzet, hogy a nagyváradi magyar anyanyelvű katolikusok számára a Katolikus Várad című periodika egységesen vállalja fel mindazt, ami addig az egyes plébániai értesítők feladata volt. A próbaszám megjelenése alkalmával Vakon Zsolt váradolaszi káplán, az új kiadvány főszerkesztője elmondta, az új lap kiadója a székesegyházi plébániáé. Fodor József nagyprépost, általános püspöki elnök, plébános az ötletgazda és a lap felelős szerkesztője is egyben. Ő jegyzi a karácsonyi próbaszám vezércikkét. /Tüzes Bálint: Új katolikus kiadvány. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./
2009. január 7.
A kolozsvári Erdélyi Gazda december/2009. januári száma vezércikkét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke írta Ismét gyászolnak a csombordiak, az elmúlt év őszén Magyarországon meghalt a széki születésű Csorba István agrármérnök, az egykori nagyhírű csombordi mezőgazdasági iskola szaktanára, az úgynevezett aranycsapat tagja. Könyvismertetés is helyet kapott a lapban, bemutatták Harag Ágnes Szép és kies kertek című könyvét. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 7.
A Svédországba két évtizede áttelepült Sall László látogatott nemrég haza Nagyváradra, s hozta el bemutatni a Göteborgban 69 példányban megjelent (a gyermekkor) Vége. Folytatás című verses füzetét. A Várad szerkesztőségében novemberben bemutatott kötet előszavát Bodor Béla írta. A költő elmondta, jótékonysági célokra fogja fordítani a könyvéért bejövő összeget. /SZ. M. : Egy poéta köszönete. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./
2009. január 7.
Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Tulogdi József Házsongárdi séták című könyvét, a szerző jelenlétében. Könyvében 119 személyről írt, a „legnagyobbakról”. Már dolgozik a második köteten. /Ferencz Zsolt: Házsongárdi séták Tulogdi Józseffel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./
2009. január 8.
Rendkívüli energetikai helyzetet hirdettek január 7-én a román hatóságok, miután teljesen megszűnt az országba érkező orosz gázexport. Adriean Videanu gazdasági miniszter szerint a „rendkívüli energetikai helyzetet” törvény szabályozza, amely rendkívüli intézkedéseket tesz lehetővé ilyen esetekben. Így például a hőerőművek versenytárgyalás nélkül szerezhetik be az üzemelésükhöz szükséges alternatív energiaforrást, elsősorban a kőszenet. A súlyos a helyzetet sem a lakosság, sem a közintézmények nem szenvedik meg, – hangsúlyozta Videanu. Románia földgázfogyasztásának körülbelül 30 százalékát fedezi importból, rendes körülmények között napi 10 millió köbmétert kap Oroszországtól. /Cs. P. T. : Rendkívüli román helyzet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
Teljes az orosz gázstop Európában, Románián kívül ez tizenöt európai országot érint. – Magyarországon több vállalat csökkentette vagy állította le a termelést azután, hogy elrendelték a második kategóriába tartozó ipari nagyfogyasztók földgázellátási korlátozását január 7-én, a lakossági gázfogyasztás azonban nincs veszélyben,. Az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei Brüsszelben fognak találkoznak, hogy megtárgyalják az orosz–ukrán gázvita hatását az Európai Unióra. /Kánya Gyöngyvér: Teljes orosz gázstop Európában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
Borbély László úgy érzi, aktív vezetője tud lenni a képviselőház külügyi bizottságának. Ennek a stratégiai testületnek még soha nem volt magyar vezetője. A parlamenti tisztségek elosztásakor a képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett. Előzőleg a területrendezés, fejlesztés terén volt államtitkár, később miniszter, külügyi kérdésekkel nem foglalkozott. Eddig a külügyi bizottságról alig lehetett hallani. Borbély László kifejtette, a külügyi bizottság elnöke megszervezi a testület tevékenységét, bármilyen kérdésben jogában áll összehívni a bizottságot, a törvénytervezeteket véleményezi. Kötelessége félévente, évente meghallgatni a szóban forgó tárcavezetőt, államtitkárokat. /Lokodi Imre: Első magyarként nem vegetálok. Interjú Borbély Lászlóval, a képviselőház külügyi bizottságának új elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
Románia hivatalosan is kifejezte elégedettségét, hogy Magyarország, Görögország és Portugália január elsejétől teljes egészében megnyitotta munkaerőpiacát a román és bolgár munkavállalók előtt. /Magyarország is megnyitotta munkaerőpiacát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2009. január 8.
Tántoríthatatlan Emil Boc kormányfő a nyugdíjasokra vonatkozó rendelettel kapcsoltban, bejelentette, csakis civil szerződéssel dolgozhatnak a nyugdíjasok, és kaphatnak nyugdíjat is. A belügy-, a pénzügy- és a munkaügyi miniszter korábban elismerte, hibás a kormányrendelet, amely választásra kényszeríti az állami vállalatoknál dolgozó nyugdíjasokat fizetésük és nyugdíjuk között. Boc hozzátette, január 8-án közlik a pénzügyi és munkaügyi minisztériummal a pontosításokat. A tanügyminiszterhez hasonlóan az egészségügyi miniszter is „hibaigazítást” kért a kormányfőtől a kormányrendelet kapcsán. Az utóbbi, Ion Bazac arra hivatkozva, hogy a hazai egészségügyi rendszer nagymértékű szakorvoshiánnyal küzd, javasolta, a nyugdíjas orvosokkal kössenek ideiglenes munkaszerződéseket, amelyek akkor járnak le, amikor az általuk betöltött állást új szakorvosok versenyvizsgával el tudják foglalni. A kormányfő elfogadta Bazac javaslatát. /O. M. : Boc: civil szerződéssel dolgozhat a nyugdíjas. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
A koalíció vezető politikusai arról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt, hogy a hatalomváltás nem jár majd politikai alapú tisztogatással a kormánynak alárendelt megyei közintézményeknél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) székelyföldi képviselői arról beszéltek: Hargita és Kovászna megyében nem bolygatják meg az etnikai arányokat a hivatalokban, s tisztségben maradhat egy-egy magyar alprefektus is. /Cseke Péter Tamás, Kovács Zsolt: Maradnak az etnikai arányok? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
Búcsút mondhatnak valamennyi, a helyhatósági választások után szerzett tisztségnek a liberálisok és az RMDSZ. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) igényt tart minden olyan közigazgatási tisztségre, amelyet a jelenleg ellenzékben lévő két párt jelöltjei töltenek be. Ide tartoznak a megyei tanács alelnöki, és az alpolgármesteri tisztségek, illetve a megyei hivatalok vezető pozíciói, de még a prefektusi és alprefektusi funkciók is. /Sz. K. : Megkívánta az RMDSZ-es tisztségeket a PSD. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2009. január 8.
A megyei egészségügyi igazgatóságokkal kezdi a leváltásokat a Boc-kormány. A kormányrendelet szerint ugyanis „az egészségügyi rendszer reformjának felgyorsítása érdekében” ezeket a közintézményeket át-(azaz voltaképp vissza-)keresztelik „hatóságból” „igazgatósággá”. Ez azt jelenti, hogy az illető intézmények vezetői tisztségeibe annakidején versenyvizsgával került személyek munkahelye gyakorlatilag megszűnik, és a jogilag új (voltaképpen csak névváltoztatás nyomán létrejött) intézmények vezetői tisztségeit ismét versenyvizsgával foglalhatják el az új igazgatók. „A megyei egészségügyi igazgatóságokat minden választás után újraszervezik, mert ezzel a módszerrel lehet elegánsan lecserélni a vezetőséget” –állapította meg Deme Judit, a Kovászna Megyei Egészségügyi Hatóság igazgatója. /Salamon Márton László: Trükkös tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
Kovászna megyében január 5-én találkoznak a két kormánypárt, a szociáldemokraták és a demokrata-liberálisok képviselői és a magyar önkormányzati vezetők. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök kifejtette, több kormányzati fejlesztési program van folyamatban, remélik, hogy az új kormány ezeket folytatja. Tamás Sándor hangsúlyozta, a közel 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken nem lehet pártpolitikai logika alapján szétosztani a tisztségeket. /Bíró Blanka: Magyar–román tárgyalások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2009. január 8.
Választások, kormányváltások után már szinte törvényszerű, hogy elkezdődik a koncért való marakodás. A győztes pártok osztozkodnak Bukarestben, és ugyanezt teszik megyei szinten. Székelyföldön mégis etnikai színezetet kap a vezetőváltás. Magyar igazgatókat kívánnak románokra cserélni, s bár legtöbb esetben munkájuk ellen nem tudnak kifogást emelni, a változás szükségességét hangoztatják. Menesztenék a magyar prefektust – aki RMDSZ-tagságáról is lemondani kényszerült, és kinek tevékenységével tulajdonképpen mindenki elégedett volt – csak azért, mert egyesek meglátása szerint román vezető kell a kormányhivatal élére. Elfelejtik azt az apróságot, hogy Háromszék vagy Hargita megye mégsem ugyanolyan, mint Románia többi régiója. Székelyföldön a magyar lakosság aránya még mindig majd 70 százalék, így jogában áll beleszólni az elsősorban őt érintő kérdésekbe. A tapasztalat már megmutatta: amelyik hivatal élére román vezető kerül, ott általános tisztogatás kezdődik, minden döntő pozícióba románt helyeznek. Ha megtörténik a nagy vezetőváltás, várható, hogy a magyar önkormányzatoknak nemcsak beleszólásuk nem lehet majd, de rálátásuk sem a bukaresti direktívákra. Minderre, persze, megoldás lehetne a területi autonómia, de nagy előrelépést jelentene a valós decentralizáció is. /Farkas Réka: Politikai vagy etnikai tisztogatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. január 8.
Több mint háromszáz nyugdíjas pedagógus oktat Kolozs megyében, akiknek a Boc-kormány rendelete miatt – miszerint nyugdíjas személy nem dolgozhat közintézményben – választaniuk kell nyugdíjuk és a tanári fizetés között. Nem lehet tudni, hogy lesz-e elég szakképzett oktató azon állások betöltésére, amely a nyugállományban levő pedagógusok lemondásával üresen maradhat. Az oktatás minősége sínylené meg, ha szakképzetlen oktatókat kellene helyettük foglalkoztatni, nyilatkozta Marinela Marc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes. László Attila kolozsvári alpolgármester elmondta, komoly gondot a házi gondozók jelentik, Kolozsváron körülbelül 700 otthoni gondozót érint a Boc-kormány azon sürgősségi rendelete, amely szerint nyugdíjas személy közintézménytől nem juthat jövedelemhez. Nem zárható ki, hogy a kormány hamarosan felülbírálja elhamarkodott döntését. A tanárokon kívül a színészek nagy része is érintett ebben az ügyben. A bukaresti művészek az elmúlt napokban több fórumon is tiltakoztak az intézkedés ellen. /N. -H. D., K. O. : Szakképzetlen oktatók nyugdíjas pedagógusok helyett? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2009. január 8.
Napok, esetleg hetek kérdése, László Attila alpolgármester elmondása szerint, amíg a városvezetés érvényt szerez annak a néhány évvel ezelőtt elfogadott és érvényben levő városi tanácsi határozatnak, amely szerint Kolozsvár bejáratainál négynyelvű helységnévtáblát helyeznek el. /Négynyelvű helységnévtábla Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2009. január 8.
Megrövidítették a megyét! – ezzel a címmel írta legfrissebb bejegyzését internetes naplójába Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kifogásolja a Boc-kormány döntését, melynek következtében Hargita megye mintegy egymillió eurónyi fejlesztési forrástól esik el. A sürgősségi kormányrendeletével a kormány elvonta mindazokat a pénzeket, amelyeket a 2008-as évben a megyék nem költöttek el. Ezzel Hargita megye 1 millió eurónyi fejlesztési forrástól esett el. Nagyon sok települési, megyei önkormányzat súlyos millióktól esett el, mert időjárási, műszaki okokból, (a legtöbb esetben a november végén kapott pénzekről van szó), év végéig nem tudták elkölteni a kiutalt összeget. Emiatt elveszített azt a pénzt, amely a Szent Anna Kisegítő Iskola campusa műszaki-gazdasági dokumentációjának elkészítésére volt előirányozva, továbbá a regionális szeméttározó felé vezető út javítására szánt pénz, három megyei út felújítására előirányzott összeg, valamint a csíkszeredai poliklinika teljes felújítására elkülönített pénz. A megye több településén hasonló a helyzet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megrövidítették a megyét! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2009. január 8.
Idegesítő, ha a láncfűrésszel támadó, tetten ért és őrizetbe vett fatolvaj egy nappal később szabadon van – fogalmazott Mircea Olaru alezredes, a Hargita megyei csendőrparancsnok. Rossz nézni, milyen könnyedén engedi el a bíróság a nehezen előállított bűnözőket – A jegyzőkönyvezett kihágások száma 53 százalékkal nőtt. /Hompoth Loránd: Kedvez a jogrendszer a fatolvajoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2009. január 8.
Nyár óta Dezső László személyében új elnöke van az Erdélyi Kárpát-Egyesületnek. A fiatal elnök tele van tervekkel. A 118 esztendős szervezetnek ma közel 2000 tagja, országos szinten 18 működő osztálya van és négy társult szervezete, életéről kiadványa, az Erdélyi Gyopár tájékoztat kéthavonta. Dezső László elmondta, minden osztálynak kialakulóban a saját jellegzetessége, Brassóban nemrégiben „Zöld karácsonyt” szerveztek, 130 gyerekkel. A marosvásárhelyi osztály kétévente megszervezi az EKE-Artot. 2009-ben megünneplik az első EKE-napot. Dezső László igyekszik részt venni minden EKE-osztály kiemelt rendezvényein. Hajdan számos menedékháza volt az EKÉ-nek, egy részük megsemmisült, a többi mások tulajdonába került. A marosvásárhelyi osztály saját telket vásárolt a Maros mentén, az alapkövet leteszik, s akkor kezdődhet az anyagi fedezet keresése. A nagykőhavasi menedékházat a szecselevárosi EKE működteti, és a nagybányai Gutin osztálynak is van egy kisebb menedékháza. Fontosak a menedékház-építkezési kezdeményezések. Az EKE feladata maradandót hátrahagyni az utókornak. A romániai szervezetekkel akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatot, de a Magyarországi Kárpát Egyesülettel is szerveznek márciusban közös sítábort a Madarasi Hargitán. /Balázs Katalin: Új szerződést kötni a természettel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./
2009. január 8.
2007-ben a Sepsiszentgyörgyön anyakönyvezett újszülöttek száma a 2006-ban beírt 1272-ről 1210-re esett vissza, 2008-ban kereken 1300 születési bizonyítványt állítottak ki. Sepsiszentgyörgy népszaporulata csökkenőben van: 2006-ban 508 helybeli családnak született gyereke (114-et román, 368-at magyar nemzetiségűnek írattak be szüleik), 2007-ben 444 családnak (94 román, 344 magyar), tavaly pedig már csak 420 családnak (74 román, 331 magyar). Az elhalálozások száma növekszik: 2006-ban 711, 2007-ben 698, 2008-ban 778 fő. Sepsiszentgyörgy lakosságára vonatkozó adatok: 2006-ban 448 (42 román, 405 magyar), 2007-ben 457 (37 román, 416 magyar), 2008-ban 466 (25 román, 434 magyar). /Váry O. Péter: Csökkenőben Sepsiszentgyörgy lakossága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. január 8.
A Kovászna megyei könyvtár belső katalógusát internetre viszi. A könyvtár www.kmkt.ro honlapján, mely pillanatnyilag fejlesztés alatt áll, nemsokára a címek és szerzők, témák világában is lehet majd tájékozódni, jelezte Szonda Szabolcs igazgató. Az év vége az állománygyarapítás terén is eredményes volt a megyei könyvtár számára, a lexikonok, kézikönyvek mellett, az egyetemmel egyeztetve, a hallgatók által igényelt könyvek közül is sikerült a hozzáférhetőeket beszerezniük, vásároltak továbbá sok szépirodalmi kötetet is. /B. Kovács András: A megyei könyvtár kilép az internetre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. január 8.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző mellett működő Pro Schola Kulturális és Nevelési Egyesület által benyújtott pályázatok közül hármat sikeresen bíráltak el, tájékoztatott László Katalin iskolaigazgató. A tanítóképző és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi karának Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozata a Szülőföld Alap két olyan pályázatát nyerte el, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatási programokat működtető egyetemek, ezen belül pedig a felnőtt-, szak- és továbbképzési programok támogatását. A harmadik megnyert pályázattal a tanítóképzős diákok testvériskola-programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. (Iochom): A tanítóképző három nyertes pályázata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./
2009. január 8.
A Siculicidiumra, a madéfalvi vérontásra, annak áldozataira emlékeztek június 7-én Madéfalván. A megemlékező ünnepség a katolikus templomban, szentmisével kezdődött, majd a Siculicidium-emlékműnél tartottak ünnepi rendezvényt annak a 400 székelynek az emlékére, akiket 1764. január 7-én hajnalban az osztrák hadsereg mészárolt le. „Annak ellenére, hogy a magyarságot a történelem nem kímélte, történnek még csodák a Kárpát-medencében, egyik ilyen csoda a megmaradás” – emelte ki ünnepi beszédében Kelemen Hunor parlamenti képviselő. /Horváth István: A Siculicidiumra emlékeztek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2009. január 8.
A médiát sem hagyja érintetlenül a pénzügyi válság. A lapok elsőoldalas reklámozásra kényszerülnek, több sajtóorgánum pedig bezárja kapuit. Két lap – a kolozsvári Agenda Clujeana hetilap, valamint a jászvásári Jurnalul de Est napilap – vezetősége váratlanul közölte munkatársaival, hogy a továbbiakban nem jelennek meg, utolsó fizetésüket hónap végén megkapják. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, a válság kapcsán differenciáltan kell kezelni a többségi, illetve a kisebbségi sajtót. A nyomdák, a terjesztőkre szintén emelik áraikat, ami lapár emelkedést von maga után. /Fleischer Hilda: A sajtóromantika válsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
