Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. április 11.

Takács-replika Tõkésnek
Ezek az olcsó támadások nemcsak a helyhatósági, de a parlamenti választásokon is ellehetetleníthetik az együttmûködést. Természetes, hogy a sajtó beszámoltasson bennünket azzal kapcsolatban, hogy a közpénzekbõl hogyan sáfárkodtunk. Ez magától értetõdõ téma kellene hogy legyen, nem lejáratási kampány része - nyilatkozta a Transindexnek Takács Csaba, a Communitas Alapítvány elnöke azokról a vádakról, amelyeket Tõkés László EMNT-elnök fogalmazott meg az RMDSZ pénzügyeivel kapcsolatban.
Az RMDSZ volt ügyvezetõ elnöke szerint Tõkés és a most szervezõdõ Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) arra utazik, lerombolja az RMDSZ hitelét, protesztszavazatokat erõltessen ki. Hozzátette: ez veszélyes játék lehet, mert mi történik akkor, ha az RMDSZ nem kerül be a parlamentbe, mi lesz akkor, ha nem lesz, aki megvédje a történelmi magyar egyházakat, az iskolákat vagy a magyar embereket a bármikor felkorbácsolható nacionalizmustól.
Takács szerint Tõkés budapesti megrendelésre konfrontálódik az RMDSZ-szel, ahogy tette korábban bukaresti megrendelésre. Hozzátette: az RMDSZ elszámolásai megtalálhatók a pénzügyõrség, számvevõszék, országos választási hivatal archívumaiban vagy a hivatalos közlönyben, akit érdekel, ott megtalálhatja. Volna-e lehetõség arra, hogy ugyanezt megtekintse a Tõkés László körüli alapítványok, intézmények esetében is? - tette fel a kérdést a Communitas Alapítvány elnöke. A hét végén Tõkés László ismételten elégedetlenségét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy nem kapott választ a támogatások elköltését firtató kérdéseire.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 11.

Író, kamera és szexualitás
A Korunk Akadémia vendége volt Nádas Péter a kincses városban
Kolozsvárra látogatott Nádas Péter Kossuth-díjas író, az egyik legnépszerûbb, Európa-szerte ismert magyar alkotó. A Korunk Akadémia meghívottjaként válaszolt a házigazda Korunk-fõszerkesztõ, Balázs Imre József és a közönség kérdéseire, részleteket olvasott fel az Egy családregény vége és a Párhuzamos történetek címû regényekbõl, majd a helyszínen megvásárolható mûveit dedikálta.
A beszélgetés egyik fontos témája volt az író mûveiben megjelenõ szexualitás. Sokan vádolják azzal, hogy nyersen szókimondó szövegeket ír, Nádas szerint viszont az helyénvaló, ha mindenrõl, az erotikáról is, a maga nyelvén beszél. Hogy ki hogyan viszonyul ehhez, az az egyes szereplõket, illetve olvasókat jellemzi.
A szerelemrõl való beszéd lehetõségét tovább boncolgatva felvázolta, miért nem nevezhetõk a romantika idején szerelmes regényekként íródott alkotások szerelmes regényeknek: ezek inkább társadalmi-szociális és politikai kérdésekrõl szólnak, nem pedig a szerelem problémáiról. Shakespeare legnagyobb szerelmi drámájáról is elmondható: családi viszályokról, történelemrõl, korabeli szokásokról igen, de Rómeó és Júlia szerelmérõl alig tudunk meg belõle valamit.
A szerelem igazi problémáiról: megvetettségrõl, anyanyelvi határokról, eltérõ szocializációról, kommunikációs görcsökrõl, a legbanálisabb mozzanatokról folytatott vitáról, arról, hogyan kell a fogkrémet kinyomni a tubusból, nincs szó. Ezekrõl az irodalom hallgat, holott másról sem kellene beszélnie - jelentette ki az író.
Nádas Péter módszeresen él a hallgatással mint mûvészi eszközzel. A hallgatás nyelvét a legnehezebb megtalálni - vezette be a kérdést Balázs Imre József, a Korunk fõszerkesztõje. A sikeres próbálkozás viszont tetten érhetõ a Saját halál címû Nádas-mûben is, amelynek alapjául az 1993-ban három és fél percre bekövetkezett klinikai halála szolgált. Itt a beszédes betûkkel telerótt oldalak közé be-beékelõdik egy vadkörtefa képe. A szerzõ, aki 1961-63-ban a Nõk Lapjának fotóriportere volt, egy éven át mindennap lefényképezte a százhúsz éves fát, s az összegyûlt több ezer fotóból olyanokat válogatott ki, amelyeken látszik a változás, s amelyek bizonyítják: az idõ átmenet, s nincs is semmi más a létezésben, csak átmenet. A képeknek technikai szerepük is van: a tekintetnek fontos az üresség, meg kell pihennie, ha a szöveg fárasztja.
Nádas szerint az irodalomnak nemcsak az olvasó, de az író számára is izgalmasnak kell lennie. A regényíró bevallotta: unja a prózaírás bekezdésekre lebontott kötött angolos szabályait, a linearitást, a konvenciókat, ezért szívesen él a költészet elemeivel.
Az utóbbi idõben több költeménnyel is elõhozakodott: április 4-én egy szabadságról szóló elbeszélõ költeménnyel tisztelgett Budapesten a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia emlékestjén a névadó elõtt. Drámaíróként már korábban bemutatkozott, a budapesti Katona József Színházban most a Szirének címû drámája van mûsoron.
Írói szemléletmódját, valamint létfelfogását a szerzõ egy Gaál István filmrendezõtõl kölcsönvett mondattal összegezte: Tudnom kell, hová teszem le a kamerát.
Zsigmond Júlia
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 11.

Az erdélyi népi építészet remekeirõl
Udvarhelyszék jellegzetes népi építészetével foglalkozó könyvet mutattak be a kolozsvári magyar fõkonzulátuson a hétvégén. Furu Árpád építõmérnök, a Transylvania Trust Alapítvány munkatársa Udvarhelyszék népi építészete címû, a Glória Könyvkiadó gondozásában megjelent legújabb kötetét Szilágyi Mátyás magyarországi fõkonzul üdvözlõ beszéde után Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, valamint Balassa M. Iván magyarországi etnográfus méltatta.
A szerzõ munkássága gyakorlatilag Kós Károly életmûvének folytatása, a neves erdélyi polihisztor munkáját egészíti ki - fogalmazott Pozsony Ferenc, aki azt is elmondta: Furu Árpád nemcsak az épületekkel foglalkozik, hanem figyelmet fordít az udvarhelyszéki emberekre is. A kötet mintegy százötven udvarhelyszéki települést mutat be a jellegzetes népi lakóházak részletes leírása és összehasonlítása révén.
Ugyanakkor az alapos kutatómunka során a szerzõ a régióbeli településszerkezeteket is ismerteti. Furu Árpád korábban Torockó és Kalotaszeg népi építészetét bemutató kötetet jelentetett meg.
Sipos M. Zoltán

�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 11.

Maszk és délibáb
Ágoston Hugó
Nemrég egyik politikusunk egy másik politikusunkról azt mondta: sosem viselt álarcot. Az értékelés nagy elismerésnek tekinthetõ, noha a szakértõk beleértve magukat a politikusokat is, feltehetõen másképp vélekednek az álarcviselés kérdésérõl - ráadásul minden bizonnyal nekik is igazuk van.
Olykor a valóság is álarcot ölt, úgyhogy végképp nem lehet már megkülönböztetni a valót az álvalótól. (Hogy a kaméleon virtuális világról most ne is beszéljünk.) A valóság eme végletes és végzetes elértéktelenedésének körülményei között, annak mintegy visszahatásaként, egyre inkább teret hódít az irracionális, torz világszemlélet, a fogalomzavar, a hibás általánosítás, a felületes ítélet. A múlt hét elkényeztetett példákkal mindezekre nézve.
Magyarországon folyik a rajtaütésszerû alkotmányozás, és a legenyhébb vád, amit fel lehet hozni ellene, az, hogy elsietett és dilettáns, tehát felelõtlen munka. Egy olyan végtermék fogja meghatározni szívbéli hazánknak, a magyar állampolgároknak az életét - ne essünk magunk is az elsietett ítélet és felületes általánosítás hibájába: mérvadó, tekintélyes filozófusokat, történészeket idézünk! -, amelyben a történelmi utalások fogalmilag tisztázatlanok és vitatható tartalmúak. �?s amely, tegyük hozzá immár publicista indulattal, délibábos múltba révülésével gyanakvás, kezdetleges jogszemléletével aggodalom, nagyotmondásaival köznevetség tárgyává tesz minket, magyarokat a világban. (Közírói viszonyulást említettünk: képzeljük el, mit szólna ehhez a pártállami alaptörvényhez ma egy Arany János vagy Ady Endre!)
Itthon a valóság elterelése, az álproblémák túllihegése jegyében két miniszterünk is támadások, álságos bírálatok kereszttüzébe került. Persze elõre tudni lehetett, hogy a román nemzeti velõ szempontjából a két legkényesebb tárca az egészségügy és a mûvelõdésügy, többek között az adottságok katasztrofális állapota és a költségvetési támogatások gyalázatosan alacsony volta miatt, ezért is volt példátlanul merész döntés az RMDSZ részérõl e tárcák élére magyar politikusokat javasolni, Kelemen Hunor és Cseke Attila részérõl elvállalni.
Viszont a nehéz körülmények között dolgozva óriási érdemeket szereztek, megtették azokat a reformlépéseket, amelyeket román miniszterek talán sohasem mertek volna megtenni. Elismerés helyett most populista ízû, a reális gondokkal küszködõ szerencsétlen, félrevezetett emberek ösztöneire, méltatlankodására utazó támadások érik õket, olyan esetekbõl kiindulva, amelyek hamis ok-okozati következtetéseken alapulnak, vagy egyszerûen konstruált manõverek. Nagy becsületére legyen mondva a kormányfõnek, hogy egyértelmûen kiáll a legreformerebb minisztere mellett! Ilyen sodrásban kis híján elkerülte kommentátori figyelmünket a hír, hogy egy ismert csaló (család)nevet változtatva szépen kisétált az országból. Szerényen felhívjuk ultraperformens bûnüldözõink figyelmét, hogy elõfordulhat, a szélhámos még egyszer nevet változtat. A maszk mögött gyakran egy másik maszk van.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 11.

Rácz Károly: Elvesztettem egy barátot
A kézdi polgármester továbbra is állítja, kölcsönkérte azt az összeget, amely a vád szerint a feljelentõ cége által több részletben fizetett kenõpénz egy része volt.
Rekordszámú újságíró volt kíváncsi Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterének kiszabadulása utáni elsõ sajtótájékoztatójára. A kenõpénz elfogadásával vádolt MPP-s politikus szabadlábon védekezhet, mivel azonnali hatállyal megszüntették elõzetes letartóztatását. 
A Brassói Táblabíróság végre hozott egy politikailag nem befolyásolt döntést, és elismerte, hogy azok a szedett-vedett állítások, amelyek az aktacsomókban szerepelnek, nem állják meg a helyüket. Nem hogy a letartóztatásomat meghosszabbítsák, de azonnali hatállyal megszüntették azt - interpretálta a döntést Rácz. 
Bízik az igazságszolgáltatásban, és hogy fény derül arra, mindez egy aljas támadás a személyem ellen illetve politikai támadás. Hogy kik és miért tették ezt, kik állnak a háttérben, az pontosan ki fog derülni - közölte. Rácz úgy véli, az RMDSZ áll a háttérben. Elvesztettem egy barátot, de rengeteg másikat szereztem helyette - fogalmazott. Megköszönte azoknak a támogatását, akik kiálltak mellette, és kifejezte reményét, hogy kiderülnek a tények. Rengeteg pletyka kering a városban, hogy mi lehetett a feljelentõ motivációja - ezeket a polgármester nem kommentálta. Ez a személy szégyent hozott a városra, és én mindent megteszek, hogy ezt a szégyent lemossuk - tette hozzá. A tárgyalás részletei minden bizonnyal publikusak lesznek, az összes átirat és részlet elérhetõ lesz - hívta föl a sajtó figyelmét. 
A polgármester bemutatta a Brassói Táblabíróság április 8-i keltezésû végzését, amely kimondja: visszavonja a Kovászna Megyei Törvényszék által március 12-én hozott, Rácz Károly elõzetes letartóztatására vonatkozó döntést, és azonnali hatállyal szabadlábra helyezi a vádlottat. Cáfolta, hogy a várost nem szabad elhagynia. 
A polgármester szerint elõzetes letartóztatása alatt az ügyészek nem tudtak több bizonyítékot szerezni ellene, ám tõle megtagadták, hogy a telefonbeszélgetéseinek felvételét felhasználja a saját védelmére bizonyítékként, illetve hogy ártatlanságát igazoló tanúkat hozzon. Amikor a táblabíróság elemezte a DNA által összeállított aktacsomót - amely végleges, mivel lezárták -, akkor láthatta összességében, hogy nincs alapja annak a vádnak, amit ellenem felhoztak. Emiatt nem kérték, hogy a polgármesteri funkciót ne tölthessem be - vélte. Kulcsár-Terza József szerint a táblabírósági döntés azt is jelenti, hogy a korábbi, elõzetes letartóztatásra vonatkozó Kovászna megyei bírósági döntés nem volt törvényes. Azt majd az igazságszolgáltatás eldönti, bûncselekmény-e, ha valaki kölcsönkér egy olyan személytõl, akivel a polgármesteri hivatalnak szerzõdése van. De a letartóztatás törvénytelen volt - vélte. Szerinte példátlan, hogy a védelem bizonyítékait nem fogadta el az ügyészség - de a pénteki döntéssel igazság lett, a továbbiakat meglátjuk. 
Arra az újságírói kérdésre, milyen hatással lesz az MPP-re a per, visszakaphatja-e országos alelnöki tisztségét Rácz Károly, az illetékesek kitérõ választ adtak. E témáról a szerdai elnökségi ülésen, Kézdivásárhelyen tárgyalnak majd az MPP vezetõi. Ez a hercehurca véleményem szerint mindenképpen publicitást adott a pártnak - vélte Rácz. A jövõ évi helyhatósági választáson egyes sajtóinformációk szerint az MPP ismét indítani szándékozik Ráczot. A polgármester leszögezte, számára fontosabb az ártatlanságát bizonyítani, mint hogy azon aggódjon, milyen lesz a politikai megítélése; még nem döntötte el, indulna-e a polgármesteri tisztségért. Az MPP politikusai cáfolták, hogy nézeteltérés lett volna a pártban Rácz ügyével kapcsolatban. Lukács László, a kézdivásárhelyi MPP elnöke a tagság nevében kifejezte reményét, hogy a polgármester tisztázni tudja ártatlanságát, és rágalomnak nevezte, hogy õk nem álltak volna ki Rácz mellett. Rácz megosztott néhány részletet ügye elõzményeirõl is. Saját bevallása szerint megválasztása után folyamatosan próbálták meggyõzni az RMDSZ-be való átállásról, baráti javaslatokat majd tavaly-tavalyelõtt fenyegetéseket is kapott, hogy családostól költözzön el a városból. Mivel nem hátrált meg, ezért folyamodhatott az ellenség a lejáratás módszeréhez - vélte. 
Hogyan történt a tettenérés? Egy nehéz helyzetben lévõ vállalkozást próbáltam segíteni - válságban vagyunk. Egy baráttól kértem kölcsön egy összeget. �? ezt az alkalmat csapdának használta fel, amelyet jól kitervelt, és elõzetesen megegyezett a DNA-val. Ahogy õ kilépett az ajtón, be is rohantak, kérdezték, kaptam pénzt? Mondtam, igen. Kitõl, milyen címen? Mondtam, kölcsönbe. Mennyit? Ennyit. Azzal vittek is. A feljelentõ Rácz szerint úgy próbált még ellene tanúkat szerezni, hogy körbetelefonálta azokat a cégeket, amelyeknek a polgármesteri hivatallal szerzõdésük volt, és kitálalta, hogy õ ennyi és ennyi pénzt adott a polgármesternek - eközben a telefonja le volt hallgatva. Ám egyetlenegy személy sem került, aki tanúsította volna, hogy õ is adott csúszópénzt a polgármesternek. Az egész vádirat ennek az egy személynek a nyilatkozatain alapszik - szögezte le Rácz.
Olyan emberben bíztam meg, akiben nem kellett volna - mondta. Rácz, mint elmondta, korábban is kért kölcsön más személyektõl, ám ettõl az illetõtõl akkor kért elõször. (Mint ismeretes, a DNA-nak összesen tíz ilyen korrupciós esetrõl van tudomása, ugyanaz - a polgármesteri hivatallal sóder és kavics beszállítására szerzõdött - cég fizetett összesen 51 ezer lejt Rácznak a DNA szerint.) A polgármester azt mondta, a feljelentõ cége 2009-ben 420 millió régi lejjel támogatta a városnapok megszervezését, 2010-ben pedig újabb 200 millióra tett felajánlást - ám sokáig nem tettek eleget a szponzorszerzõdésnek. Idén februárban 3000 lejt törlesztett ebbõl az illetõ, de nem utalta, hanem a polgármester elmondása szerint készpénzben adta oda neki, amit rendhagyó módon azért fogadott el, mert örült, hogy egyáltalán van valamiféle elõrelépés az ügyben, hiszen közben a helyi tanács sürgette a városnapok elszámolásával kapcsolatban. Azt az összeget természetesen másnap be is vitte a könyvelõségre - tette hozzá Rácz. 
B. D. T.
Transindex.ro

2011. április 12.

Kelemen: az EMNT elszámoltatási felszólítása pofoncsapás!
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az utóbbi öt évben elköltött közpénzek elszámolására szólította fel az RMDSZ-t. A Duna Televízió vasárnap esti Heti Hírmondó mûsorában Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt az utóbbi idõszak magyar-magyar politikai fejleményeirõl. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy levelet írt Orbán Viktornak, amelyben egy találkozót kezdeményez a magyar miniszterelnökkel, a Kereszténydemokrata Néppárttal pedig még a tavasz folyamán sor kerül a kétoldalú találkozóra.
Kelemen szerint igencsak sûrû programja miatt áprilisban már nem kerülhet sor az EMNT vezetõségével való megbeszélésre. A másik ok, amiért az elnök egyelõre nem óhajt találkozni Tõkés Lászlóval, az éppen az utóbbi idõben a részükrõl kapott pofonoknak tulajdonítható. Ilyen pofonként értékelte például az EMNT elszámoltatási igényét is. Azt mondta, az EMNT nincs azon a morális piedesztálon, hogy bárkit is elszámoltatásra szólíthatna fel.
- Mi minden egyes alkalommal elszámoltunk, a Hivatalos Közlönyben minden egyes elszámolásunk megjelent. A nyilvánosságra szánt pénzeknek több mint 60 százalékát nyilvános pályázaton hirdetjük meg, osztjuk szét - válaszolta Száva Enikõ kérdésére az RMDSZ elnöke. Ezekhez az elszámolásokhoz bárki hozzáfér, tette hozzá Kelemen. Duna Tv, Heti Hírmondó
Erdély.ma

2011. április 12.

A magyar nyelv mint regionális hivatalos nyelv
A hivatalos magyar nyelv használatáról tanácskoztak a hétvégén Sepsiszentgyörgyön, ahol a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, melyek azok a jogszabályok, melyek lehetõvé teszik a magyar nyelvû ügyintézést.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy elsõdleges célkitûzésük, regionális hivatalos nyelvvé tenni a magyar nyelvet Székelyföldön. Ezt a kezdeményezést megerõsíti az Európai Unió Kisebbségek Nyelvhasználatának Chartája is, mely szerint minden kisebbségnek joga van saját nyelvét használni hivatalos ügyek intézésekor egy adott régión belül.
Erdély.ma

2011. április 12.

Emléktábla Nagyszalontán Tisza Istvánnak 
A Nagyszalontai Református Egyházközség emléktáblát állított gróf Tisza Istvánnak (1861-1918) a templomban. Vasárnap délelõtt a ceremóniát istentisztelet elõzte meg, amelyen Gellért Gyula diószegi lelkész, volt érmelléki esperes hirdetett igét Pál apostolnak Timóteushoz írott levele 5-ik részének 14. versét idézve: Akarom tehát, hogy a fiatalabbak férjhez menjenek, gyermekeket szüljenek
Az ige elsõ üzenete így hangzik: akarom. Isten azt akarja, hogy mi itt a földön boldogan éljünk, sokasodjunk. A második akarata, hogy a magyar nemzet el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Az igehirdetõ példaképül gróf Tisza Istvánt állította, aki önfeláldozóan a magyarok megmaradásáért rendületlenül kiállt. Tisza szerette népét, nemzetét, hazáját. Féltette, óvta a pusztulástól. Emiatt kellett mártírhalált halnia.
�?nnepi gondolataiban Fábián Gyula, a Trianoni Szemle folyóirat szerkesztõbizottságának elnöke Tisza István méltatásaképpen kifejtette: a grófot igaztalanul az elsõ világháború kirobbantásával vádolták, holott éppen az ellenkezõje történt. Tisza nem a nemzet pusztulását akarta, hanem éppen a gyarapodásáért szállt síkra; a valóságban az õ gondolatainak célja: iskolát, kórházat, vasutat építeni; a mezõgazdaság fellendítését tûzte zászlajára, a földmûvesek életszínvonalának emelését. Tragikus sors jutott neki egy tragikus történelmi momentumban.
A nagyszalontai egyházközség fiataljai szavalatokkal és zeneszámaikkal tették ünnepélyessé a megemlékezést, melynek közepette Berke Sándorné hitoktató ne áltassuk magunkat jelszóval tolmácsolta figyelemreméltó gondolatait: nézzünk széjjel az ifjúság köreiben, a helytelen nevelésnek betudhatóan a házasulandó felek csupán egy gyermeket terveznek. Ne áltassuk magunkat: hiába vagyunk templomban, ha Istentõl távol vagyunk. Ne áltassuk magunkat, a magyar nép fogyóban, pusztulóban. Hamis felfogásunkkal nézzünk szembe, számolnunk kell pusztulásunk következményeivel. A Himnusz eléneklése után a templomnak a harangláb alatti részében leleplezték Tisza István emléktábláját, majd megkoszorúzták azt. Díszõrséget álltak Bondár Zsolt, Késmárki Árpád József és Benczik Sándor, a helybeli Bocskai hagyományõrzõ csapat tagjai.
Sára Péter, Reggeli �?jság
A NAGYSZALONTAI EGYHÁZMEGYE GONDNOKA 
Dr. szegedi és borosjenõi gróf Tisza István 1861. április 22-én született Budapesten, a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa, a Magyar Királyság 20. miniszterelnöke 1913. június 10. és 1917. június 15. között állt a magyar kormány élén két ciklusban. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Apja Tisza Kálmán, aki 1875-1890 között szintén Magyarország miniszterelnöke, anyja gróf Degenfeld Schomburg Ilona. A debreceni református gimnáziumban érettségizett, Berlinben és Heidelbergben jogi és közgazdasági tanulmányokat folytatott sikerrel, Budapesten az államtudományok doktorává avattatták. Egyetemi tanulmányai után katonai szolgálatot teljesített. Már fiatalon nagy mûveltségre tett szert. 1882-ben hazaköltözött a geszti családi kastélyba, apja kérésére átvette a csegõdi és kocsordi családi birtokok vezetését.
1883-ban feleségül vette unokatestvérét, Tisza Ilonát, házasságukból két gyerek született. Geszti birtokosként mintagazdálkodást folytatott, szociális érzékenységgel modernizált és igazgatott, példamutató keresztyéni életet élt, mélyen vallásos ember volt. Haláláig a geszti egyházközségnek volt tagja és presbitere, anyagi támogatója, de elvállalta a kocsordi (Szatmár megye) egyházközség fõgondnoki tisztségét is. Az 1883. március 29-i nagyszalontai egyházmegyei közgyûlésen megválasztották aljegyzõnek, illetve tanácsbírónak. 1902-ben, édesapja halálának évében megválasztották a nagyszalontai egyházmegye gondnokává, e tisztséget még akkor is megtartotta, mikor a Dunántúli Egyházkerület fõgondnoka lett. Mint Nagyszalontáról küldött egyházmegyei képviselõ, részt vett a Tiszántúli Egyházkerület ügyeiben is.
Tisza István barátai lelkére kötötte: Ha falun lakhattok, járjátok be idõként az egész községet, menjetek be minden szegény ember házába, hallgassátok meg a gondokkal küzdõk panaszait. Iparkodjatok segíteni. Majd meglátjátok, mire körutatok véget ér mennyire jobban lettetek, mert szégyellni fogjátok, minõ csekélységek miatt voltatok elégedetlenek, amikor a falusi magyar ember igazi nagy csapásokat is zúgolódás nélkül visel el. Lehetõleg fokozzuk a falusi, saját gazdaságukban élõ, anyagilag, erkölcsileg független erõteljes magyar családok számát. Nekünk a magyar parasztság marad, a világ legkülönb népe és az alföldi naplemente, a természeti szépségek koronája.
Tiszát 1918. október 31-én budapesti lakásán gyilkolták meg felbérelt vörös katonák, vélhetõen politikai vetélytársa, a rossz emlékû Károlyi Mihály, Magyarország egyik szétverõje felbujtására.
Erdély.ma

2011. április 12.

Határon átívelõ kezdeményezések mûhelye
A Kárpát-medencében tevékenykedõ civil szervezetek rendkívül hasznos térségfejlesztési mûhelyére és tapasztalatcseréjére került sor múlt hét végén a kárpátaljai Antalócon, a budapesti székhelyû Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítõ Szolgálata (CESCI) szervezésében. Maros megyét a Pro Ruris, a Pro Provincia, az EMKE és a Pro Traditio egyesületek képviselték. A munkálatokat dr. Ocskay Gyula, a CESCI fõtitkára vezette.
Határtalanul - 20-25.000 magyarországi diák látogat határon túlra
A konferencia résztvevõit Magyarország kárpátaljai fõkonzulja köszöntötte, majd Ocskay Gyula fõtitkár elmondta, hogy bár szervezetük a közép-európai ügyek elõmozdításáért felel, a Kárpát-medence térségének fejlõdését kiemelten magyar ügyként kezelik, hiszen ezt a térképet egyazon kultúra alakította. - E mûhely keretében próbáltuk összegyûjteni a Kárpát-medence térségeiben okosan gondolkodókat, mert érdemes hálózatot kialakítanunk, hogy egymástól tanuljunk, hogy közös projekteket és ezáltal fejlõdést generáljunk - mondta a fõtitkár.
Ulicsák Szilárd, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa a magyar kormány 1990 utáni támogatási és fejlesztési politikájáról beszélt. Elmondta, hogy Magyarország sok év után felfedezte az elszakadt nemzetrészeket, az elszakadt országrészeken kialakult súlyos problémákat. Ezért olyan alapítványokat hozott létre, amelyek kiemelten a magyar oktatást támogatták, így jöhetett létre a Sapientia EMTE és a Selye János Egyetem. 2004-ben a nagy rendszerek megtörtek és bukás következett be a magyar-magyar kapcsolatokban. A támogatásokat pedig stratégia nélkül átpolitizálták. Most egységes rendszerben gondolkodnak, ezt hivatott szolgálni a Bethlen Gábor Alap, melynek forrásaiból 20-30% kerül a határon túlra. Fõ cél az oktatás-nevelés támogatása óvodától egyetemig, kiemelten a határon túli magyar egyetemek támogatása és a Határtalanul program, amely révén magyarországi diákoknak határon túli tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Ezt a programot az Apáczai Közalapítvány kezdte, tavaly 6000 diákot utaztattak, és rendkívül pozitív visszajelzéseket kaptak. Idén 20-25.000 diák fog utazni. Ádám János Imre, a Nemzetgazdasági Minisztérium referense a Kárpát-medencei gazdasági térség programjáról, dr. Baranyai András az EU határain átívelõ területi együttmûködési programokról, Kajner Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese a helyi termékek piacra jutásának lehetõségeirõl beszélt.
Továbblép a Székelyföldi legendárium
A Kárpát-medencébõl összesereglett civilek több jól mûködõ szervezettel és modellel ismerkedhettek meg, mint például az oszkói Hegypásztor Kör, a szabadkai Tudományi Társaság, amely a falusi vendéglátás lehetõségeit ismertette, az Ipoly menti Kulturális és Turisztikai Társulással, illetve az ipolyszalkai élõ tájház történetével, továbbá az Ormánsági Alapítvánnyal és az itt élõ emberek gondjaival. A székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány a hagyományos székely gyümölcsösök újratelepítési és gyümölcsfeldolgozási projektjét mutatta be. Nagy sikere volt a Székelyföldi legendáriumnak, melyet Drakula ellenében gondoltak ki, azért, hogy a székely gyerekek saját monda- és legendakincsük világában nõjenek fel. Az eddig feldolgozott 140 legendából könyv és rajzfilm is készül. A projektet, amely turisztikai elképzelésekkel is társul, Fazakas Szabolcs, a Konnertfilm producere ismertette.
- Tervünk, hogy átlépjük a Székelyföld határait és a legendáriumot kiterjesszük az egész Kárpát-medencére - mondta a projekt ötletgazdája.
A konferencia résztvevõi a szerednyei borpincében ismerkedhettek meg a vidék híres boraival.
Mezey Sarolta, Népújság; Erdély.ma

2011. április 12.

�?j tervek, új vezetõ a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céhben 
A magyar költészet napja volt az egyik témája annak a tegnapi sajtótájékoztatónak, amelyet Tõkés László, az EP alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott nagyváradi irodájában. Verses gondolatokkal indította a tájékoztatót, röviden beszélt József Attila költészetérõl, s rámutatott arra a sajnálatos jelenségre, amelyet mai napig éltetnek egyes magyarországi és romániai magyar szocialista és balliberális pártok vezéralakjai, amikor József Attilát proletár, baloldali költõnek állítják be. A magyar költészet napján fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy kulturális örökségünk kincseit senki ne sajátítsa ki, ne állítson ezekrõl valótlanságot. Az EP alelnöke elmondta, március végén Schmitt Pál magyar államelnökkel megállapodtak abban, hogy az UNESCO Világörökség, valamint az Európai Kulturális �?rökség mintájára kezdeményezik a aq Programjának beindítását, amely olyan kiemelt jelentõségû történelmi és kulturális helyszíneket foglalna magába, ahová minden magyar embernek illõ volna ellátogatni életében legalább egyszer.
Tõkés közölte azt is, hogy március elsejétõl a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriuma új igazgatót nevezett ki az alapítvány által mûködtetett Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh (PMMC) élére, Mostis Gergõt, a Partiumi Keresztény Egyetem volt hallgatóját és szóvivõjét, aki az elmúlt években tanúbizonyságot tett szervezõi rátermettségrõl. A PMMC volt igazgatójának, Barabás Zoltánnak megköszönték több esztendeig tartó munkáját, õ a következõkben új posztot fog betölteni. Az új igazgató is szót kapott, s röviden ismertette azokat a terveket, amelyeket a jövõben meg szeretne valósítani. Kiemelte azt, hogy meglátása szerint a váradi és talán egész erdélyi magyar kulturális életünk azért laposodott el az elmúlt két évtized alatt, mert sokan a kulturális rendezvényeket egyszerûen a politika eszközévé degradálták. Márpedig ezt nem szabad és nem is lehet megengedni egyetlen politikai vonulatnak sem, sommázott Mostis, hozzáfûzve, azon lesz, hogy a PMMC rendezvényein a kultúra kultúra maradjon, nem pedig a politikusok felvonulási terepe.
Azt is megtudtuk, hogy a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh és a Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság közösen útjára indítja az �?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális turisztikai programot. Ennek célja, hogy felelevenítsék és a köztudatba visszaemeljék a hosszú évtizedekig feledésre kárhoztatott Partiumot.
A sajtótájékoztató után Tõkés László is részt vett azon a koszorúzáson, amire csak a sajtó volt hivatalos. A magyar költészet napja alkalmából József Attila szobránál tisztelgett több magyar szervezet képviselõje: János Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Csûry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Hermán M. János elõadó-tanácsos; Mostis Gergõ, a PMMC új igazgatója, illetve az EMNT bihari szervezete részérõl Török Sándor megyei elnök és Nagy József Barna ügyvezetõ elnök. Az Erdélyi Magyar Ifjak váradi szervezetét Csomortányi István elnökségi tag képviselte.
Szõke Mária, Reggeli �?jság
Erdély.ma

2011. április 12.

Kételyek a kettõs állampolgárság körül - Beszélgetés Annával
Két erdélyi ismerõs találkozik az utcán. A szokásos szervusz ? hogy vagy üdvözlési formula után rögtön rátérnek valami emelkedettebb társalgási témára. Közéleti események. Mert az számít igazán tájékozott embernek, aki ért a politikához és a futballhoz - mondják. Eddig a gazdasági problémák voltak napirenden, elbocsátások, fizetéscsökkentés stb. Ezek most már nem nyerõ témák, az emberek rájöttek hiába a sok sóhaj, gyomrot tönkretevõ aggodalom, mert a helyzet nem látszik javulni, sõt ha tovább ûzzük az idegeinkkel ezt a játékot, a jelenlegi egészségügyi törvény alapján lehet már az sem lesz ahol emberformájúvá pofozzanak.
A politikai témák derûsebb társalgási terület. Egyrészt függetlenebbek a hétköznapi embertõl, maximum egy-egy következményét viselhetjük a gombamódra szaporodó törvényeknek, melyekért a kormány felelõsséget vállalt. Hosszú idõn keresztül a közvéleményben a két kedvelt téma: A Mátyás szobor újraavatása és a kettõs állampolgárság. Most, hogy Mátyás király legitim módon ül a lován, a magyar állampolgárság maradt a közvélemény napirendjén.
A minap Annával találkoztam a megszokott kávézónkban. Mindketten szeretjük ezt a helyet, kellemes a hangulat és még a tejszínhabot sem spórolják ki az ember kávéjából. Ahogy újabban a társalgási etikett elõírja mi is szóbahoztuk a kettõs állampolgárságot. Igaz ugyan, hogy a tél folyamán beszélgettünk már errõl, de azóta egy-két dolog mást fényt kapott vagy jobban mondva megváltozott az emberekben az ügy kapcsán. A szinte már misztikusnak mondható öröm, hogy az anyaország hivatalosan is gyermekeivé fogad, sokakban kezd elmúlni. A visszahonosítással járó bürokrácia elhalványítja a glóriát az ügy magasztos voltáról. Erre pedig ráerõsítenek az állampolgárság következményeivel járó kételyek, valamint azok a visszaélések és igazságtalanságok, amelyeket a román nemzetiségûek követnek el a kettõsállampolgárság elnyerése érdekében.
Anna közvetve érintve van ebben a állampolgársági bizniszben. Rokonságának nagyrésze már rég kivándorolt Magyarországra, az egyik fia román nemzetiségû feleségével Nagy-Britanniában él, másik két fia pedig olyan munkakörben dolgozik, ahol románok is vannak. Beszélgetésünk során szóba kerültek az állampolgárság igénylésének nehézségei, az eljárás idõtartamát meghosszabító adminisztráció, ugyanakkor szót ejtettünk arról is, hogy az erdélyi ember milyen megfontolásból akar magyar állampolgárságot szerezni. A felidézett történetek alapján két olyan embertípust különíthetünk el, akiknek attitûdje nem hagyja szó nélkül a közvéleményt.
Az egyik ilyen kategória:
Az az erdélyi magyar, aki fél magyar állampolgár lenni Romániában
Ismerõsök között gyakran találkozni olyanokkal, akik abból a megfontolásból nem szeretnének állampolgárságot igényelni, mert ebbõl késõbb bajuk származhat. Ezek az emberek többnyire felemás nemzetiségû környezetben élnek és az évek során az iskolában vagy a munkahelyükön hátrányos megkülönböztetésben volt részük a magyarságuk miatt. �?k azok, akik a hazai aktuális politikai instabilitást látva úgy döntenek, hogy nem igénylik a kettõs állampolgárságot. Annak ellenére, hogy XXI. században - mondják - a demokrácia, az emberi jogok, meg törvény elõtti egyenlõség fontos politikai elvek, az emberekben még mindig élnek a Ceausescu-diktatúra emlékei. Ugyanakkor Románia alkotmánya kimondja, hogy bizonyos funkciókat kizárólag román állampolgárságú személyek tölthetnek be.
A másik kategória pedig:
Az a román, aki magyar állampolgár akar lenni
Egy közelmúltban történt szociológiai felmérés szerint a románok több mint fele nem nézi jó szemmel a visszahonosítást. Ennek ellenére vannak olyan román nemzetiségû polgárok, akik magyar felmenõikre hivatkozva mindent elkövetnek azért, hogy kettõs állampolgárok legyek. Számos olyan esetrõl hallani, hogy román nemzetiségû emberek nyelvleckék árán is bizonyítják a magyar konzulátuson hogy nyelvtudásuk nemcsak a koszonom -ig és a jonapot-ig terjed, hanem nagy érdeklõdéssel olvassák, akár a magyar irodalom klasszikusait is. Annak ellenére, hogy a magyar kultúrában való jártasságuk csupán annyi, amennyit egy Magyarországot promováló videóklipbõl meg lehet tudni, magyarok szeretnének lenni, mert magyarnak lenni jó dolog: vízum nélkül lehet utazni külföldre, valamint számos olyan kedvezményben lehet részesülni, ami megkönnyíti egy nyugati országban a boldogulást.
Kérdés, hogy hogyan vélekedjünk errõl a két magyar kategóriáról. Feltevõdik ugyanakkor az is, hogy az ezekhez hasonló esetek nem teszik túl hétköznapivá az egész magyar állampolgárságot? Mert ugyebár a Magyarországhoz való tartozás a határoknélküliséget, az egységes magyar nemzetet jelentette. Vajon megmarad-e ez az eszmeiség azután is hogy magyar állampolgárok lettük, vagy Magyarország számunkra ledegradálódik a Duna kavicsra, a Túrórudira vagy pedig a külföldre való kijutás lehetõségére.
D.Sz. 
Erdély.ma

2011. április 12.

Rácz Károly: kést döftek a hátamba
Rácz Károly szerint egyértelmû, hogy letartóztatásának hátterében politikai játszma áll, úgy véli, az RMDSZ áll az ügy mögött. A csúszópénz elfogadása miatt március 12-én letartóztatott, a hétvégén szabadlábra helyezett kézdivásárhelyi polgármester tegnap sajtótájékoztató keretében jelentette ki: bár György Ervin prefektus szerint visszakaphatja a polgármesteri jogkörét, még nem tudja, hogy a továbbiakban ellátja-e a városvezetõi teendõket.
Elmondta továbbá, a sepsiszentgyörgyi törvényszéken méltatlanul bántak vele, és úgy véli, politikai nyomásgyakorlás hatására megtagadták, hogy a rögzített telefonbeszélgetéseit saját védelmére felhasználja, továbbá hogy beidézhesse az õt igazoló tanúkat. A brassói ítélõszék azonban Rácz szerint politikamentes döntést hozott, amikor pénteken azonnali hatállyal szabadlábra helyezte. Mint ismeretes, az Országos Korrupcióellenes �?gyészség (DNA) által összeállított vádirat szerint a Magyar Polgári Párt (MPP) színeit képviselõ Rácz tavaly februárban kenõpénzt kért egy vállalkozótól annak érdekében, hogy városvezetõként egyengesse a vállalkozó és a városháza között kötött szerzõdés zökkenõmentes lebonyolítását. A három évre szóló szerzõdés szerint Áda József vállalkozó sódert kellett hogy szállítson a városnak, áfa nélküli értéke pedig 2,12 millió lejre rúgott. Rácznak a folyamatos megrendeléseket, illetve a rendszeres kifizetéseket kellett volna biztosítania. A városvezetõ tavaly április és október, illetve ez év februárjában és márciusában öszszesen 51 ezer lejt kapott az õt utólag feljelentõ vállalkozótól.
Rácz tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, az összeget kölcsönkérte az õt feljelentõ üzletembertõl. Elveszítettem egy barátot, aki tõrt döfött a hátamba - fogalmazott az elöljáró. Mint mondta, a városban több híresztelés is szárnyra kapott, miszerint Áda Józsefet adócsalás gyanújával vizsgálják, s a vállalkozó az RMDSZ segítségével próbált újabb szerzõdésekhez jutni, ezeket az információkat azonban egyelõre sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudja.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke szerint az igazságszolgáltatás arról kell hogy döntsön, hogy bûncselekménynek minõsül-e, ha a polgármester kölcsönkér attól, akivel az önkormányzat szerzõdéses viszonyban áll. Elmondta ugyanakkor, hogy holnap Kézdivásárhelyen kerül sor a polgári párt országos elnökségi ülésére, ahol megtárgyalják, hogy Rácz Károly visszakapja-e az országos alelnöki tisztséget, amelybõl azért kérte a felfüggesztését, mert amíg õrizetben volt, nem tudta feladatait ellátni. Rácz Károly ügyének elsõ tárgyalására április 18-án kerül sor a sepsiszentgyörgyi törvényszéken.
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 12.

Vásárhely: cenzúrázott városházi restaurálás
�?jra az országos mûemlékvédõ bizottsághoz fordult Marosvásárhely egykori városházának restaurálása ügyében Lokodi Edit Emõke.
A megyei önkormányzat elnöke azt szeretné elérni, hogy a munkálatok során vissza lehessen állítani a kõbe vésett magyar királyi koronát, valamint az Árpád-ház és erdélyi történelmi családok és uralkodók - Bethlen Gábor, Rákóczi György, Borsos Tamás - címerét is. A 2008-ban kezdõdött felújítás elsõ szakaszában ugyanígy nem kerültek a helyükre a gyûlésterem 1921-ben eltávolított festett üvegablakai sem, melyeket - köztes megoldásként - a Kultúrpalota szecessziós szobájában állítottak ki. Ugyanez a sors vár a címerekre is, melyeket a budapesti Roth Miksa Múzeum munkatársai által restaurált üvegablakok mellett állítanak ki a nagyközönség számára.
A hiányosságokkal kapcsolatban a munkálatokat finanszírozó megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emõke elmondta, hogy még Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter mandátuma elõtt kérték a tárca illetékeseitõl a díszítõelemek visszaállítását, azonban a mûemlékvédõ bizottság tagjai akkor úgy vélték, hogy még nem jött el az ideje, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idejére emlékeztetõ személyiségek portréját visszahelyezzék. Lokodi szerint elég szomorú, hogy még mindig akadnak olyan kultúremberek, akik félnek a múlttól.
Remélem, hogy az uniós tagság elhozza majd azt az idõt is, amikor nem kell rettegnünk egymás történelmétõl, és akkor mind a vitrálisok, mind pedig az õsrégi címerek visszakerülhetnek a helyükre - adott hangot reményének a tanácselnök, aki második beadványára még nem kapott választ. Az 1908-ban, Bernády György polgármestersége alatt épült, a város jelképének számító mûemlék teljes restaurálása ügyében a prefektúra is gáncsoskodott. Annak ellenére, hogy Marius Paºcan prefektus is büszkeségének adott hangot, mivel egy ilyen csodálatos szecessziós épületben dolgozhat, nem engedélyezte a fõbejárat eredeti visszaállítását. A prefektus megtiltotta a 90-es években, építkezési engedély nélkül kihelyezett, magyarellenes szöveget tartalmazó márványtáblák eltávolítását. Így a múlt héten befejezett részleges restaurálás során mindössze az elõcsarnok falának szecessziós díszeit festették újra, az elõtér díszmárványlapjait állították helyre, megerõsítették a kocsifeljáró köveit, és megtisztították az épület homlokzatát.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 12.

Magyar Nemzeti �?rökség nevû intézmény létrehozását kezdeményezi Tõkés László és Schmitt Pál
Tõkés László tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az UNESCO világörökség-programjának mintájára, illetve az Európai Kulturális �?rökség programhoz hasonlóan és ahhoz kapcsolódva jöhetne létre egy olyan intézmény, amely az egyetemes magyar kultúrát támogatná.
Mint ismeretes, a magyar parlament már korábban megszavazott egy olyan kezdeményezést, amelynek alapján anyaországi diákok látogathatják meg az elszakított részeket. Ehhez hasonló programot szervez felnõttek számára a Partiumi Magyar Mûvelõdési Céh, amelynek áprilistól új igazgatója van Mostis Gergõ személyében. A számos kulturális rendezvénynek otthont adó Moszkva kávéház vezetõjeként ismert Mostis eddig a Partiumi Keresztény Egyetem közönségkapcsolati referensi tisztjét töltötte be, a PMMC igazgatói székében pedig Barabás Zoltánt váltja. Az �?lõ Partium elnevezésû honismereti és kulturális-turisztikai program lényege, hogy egyfajta felnõttdiák-csereprogram keretében alakítson ki minél jobb kapcsolatokat az anyaországi érdeklõdõkkel, akik aztán megismerhetik a partiumi régió jelentõs településeit, amelyek között zarándokhelyek is akadnak, mert a magyar kultúra fontos egyéniségeinek szülõhelyei. A partiumi térség regionális jellegzetességeinek és népmûvészetének még fellelhetõ tárgyi és szellemi örökségét kívánjuk felmutatni. Utazó irodalomórára és etno-, illetve gasztroturisztikai élményutazásra invitáljuk határon innen és túl élõ honfitársainkat. Utazásunk az érmindszenti Ady-szülõháztól a Hegyköz mûemlék templomain, az �?rmellék borpincéin és a nagyszalontai Arany-kúrián át egészen a Bánságig vezetne - sorolta Mostis Gergõ. Tervéhez mind a magyar, mind a román mûvelõdési minisztérium segítségét kéri majd.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 12.

Nesze semmi, fogd meg jól, avagy nyílt levél városvezetõ honatyáinkhoz
Tisztelt Mindenki!
Ez év február 7-én leadtam és iktattam városunk polgármesteri hivatalában egy beadványt, melyben 3000 körüli aláírás kíséretében a kétnyelvû iskolatáblákat kértük, Románia törvényeire támaszkodva, mi, vásárhelyi magyar szülõk. A másnapi tanácsülésen Peti András lelkesen elõ is adta, s határozattervezetet nyújtott be, hozzátette szóban, hogy a kétnyelvûség ne az utcanév-táblákhoz hasonlóan jelenjen meg, hanem valós kétnyelvûség legyen. Mindezek mellett javasolta a március 31-i kitételi határidõt. Amint a sajtóból értesült a lakosság, rövid szópárbaj után a honatyák cigi- és kávészünet elõtt megszavazták a határozatot. Heuréka, nagy a boldogság! Mindenkit lencse-, toll-, diktafon- és kameravégre kaptak, megtelt dicsõséges hangulattal a város: végre elértek valamit!
Tévedés!! Semmit nem értek el! Íme a bizonyíték: Kolozsváry úr (lévén az ülés elnöke) nem szavaztatta meg az írott szövegben fel nem tüntetett március 31-i határidõt, sem a valós kétnyelvûséget. Peti András pedig elmulasztotta ezt konkrétan kérni. Ennél fogva, ebbõl fakadóan, illetve ragozhatnánk, csak a jegyzõkönyvben jelenik meg, az meg ugye, nem jelent semmit. Vagyis az egész egy hatalmas szemfényvesztés!
Ezért tehát hiába kérdeznénk bárkit is, mondjuk al- és fõpolgármesterünket, hogy hogyan is állunk a táblákkal. Pedig, jaj, de meg kell õket kérdezni!
Kire marad a kisködmön? Ki a hibás? Ki a felelõs? Ki tehet róla? Ki tehet ellene?
Azt már nem is érdemes említeni, hogy a beadványra a mai napig nem kaptam választ a hivataltól, még románul sem. Nemhogy magyarul.
Tisztelt Uraim, akik városunk magyar lakosságának szavazatai által kerültek székeikbe, s eskü alatt fogadták, hogy gondunkat viselik, érdekeinket képviselik, nekünk, itteni magyaroknak (is). Roppant boldoggá tenne, ha a választási kampányszövegeket cselekedetek követnék! Valósak! Hiszen hiába próbálunk elbújni az ujjunk mögé, a mostani eset, melyben konkrétan én is érintett vagyok, nem a román képviselõkön bukott el, és nem a román törvényeken, hiszen azok sok mindent biztosítanak nekünk (melyek betartásra várnak), hanem �?nökön. Az �?nök oda nem figyelése és hanyagsága miatt.
Ezúton szeretném felkérni �?nöket (mivel személyes találkozások vagy telefonértekezések alkalmával mindig sietõs és roppant fontos teedõik vannak, s nincs idejük rám, ránk, ügyeinkre), haladéktalanul tegyék jóvá hibájukat, s záros határidõn belül helyezzék ki a kétnyelvû táblákat!
Ui. Ha valamiben segíthetünk mi, magyar szülõk, kérjük, szóljanak, s állunk rendelkezésükre!
Tisztelettel, annak reményében, hogy három gyermekemet a húsvéti vakáció után kétnyelvû táblával rendelkezõ tanintézménybe vihetem anyanyelvükön tanulni,
Csíky Csengele
Népújság (Marosvásárhely)

2011. április 12.

Emléktábla Nagyszalontán Tisza Istvánnak
A Nagyszalontai Református Egyházközség emléktáblát állított gróf Tisza Istvánnak (1861-1918) a templomban. Vasárnap délelõtt a ceremóniát istentisztelet elõzte meg, amelyen Gellért Gyula diószegi lelkész, volt érmelléki esperes hirdetett igét Pál apostolnak Timóteushoz írott levele 5-ik részének 14. versét idézve: Akarom tehát, hogy a fiatalabbak férjhez menjenek, gyermekeket szüljenek. Az ige elsõ üzenete így hangzik: akarom. Isten azt akarja, hogy mi itt a földön boldogan éljünk, sokasodjunk. A második akarata, hogy a magyar nemzet el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Az igehirdetõ példaképül gróf Tisza Istvánt állította, aki önfeláldozóan a magyarok megmaradásáért rendületlenül kiállt. Tisza szerette népét, nemzetét, hazáját. Féltette, óvta a pusztulástól. Emiatt kellett mártírhalált halnia.
Reggeli �?jság (Nagyvárad)

2011. április 13.

Megrongálták Wass Albert síremlékét Marosvécsen
Megrongálták Wass Albert író síremlékét az erdélyi Marosvécsen (Brincovenesti), az ottani Kemény-kastély kertjében - közölte az MTI-vel szerda este Nagy Kemény Géza, a kastély egyik tulajdonosa. Elmondása szerint a kõ síremlékrõl ismeretlenek lecsavarozták és elvitték az író portréját ábrázoló, Hunyadi László szobrász által öntött bronz emlékplakettet.
Erdély.ma

2011. április 13.

Reding uniós biztos válasza a Székely Mikó Kollégium ügyében
Tõkés László EP-alelnök levélben fordult Viviane Reding jogérvényesülésért felelõs uniós biztoshoz a Székely Mikó Kollégium, valamint a romániai Országos Restitúciós Bizottság azon három tagjának ügyében, akik ellen a Nemzeti Korrupció-ellenes Igazgatóság (DNA) eljárást indított amiatt, hogy - állítása szerint - a nevezett sepsiszentgyörgyi Kollégiumot jogsértõ módon szolgáltatták volna vissza az Erdélyi Református Egyháznak. 
Reding biztosasszony március végi válaszlevelében udvariasan megköszönte panaszt tévõ képviselõnknek, hogy felhívta a Bizottság figyelmét az általa tapasztalt jogi eljárási hiányosságokra és visszaélésekre. Válasza azonban nem kecsegtet európai uniós szintû közbenjárással az ügy megoldása érdekében, hiszen válaszában mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Felvilágosítása szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintû törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját. Az ingatlan visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelõen, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia - és valamennyi tagállam - szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az Európai Uniós csatlakozása elõtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében - mutatott rá Reding asszony. Tõkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan az európai biztos válasza valamivel biztatóbb hangot üt meg. Azt emeli ki, hogy a Bizottság számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidõn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén. Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan elõrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentõs hiányosságok észlelhetõk. A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetõsége tekintetében. �?ppen ezért, írja a Biztos, a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenõrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit. 
Erdély.ma

2011. április 13.

Nacionalista kampány hátráltatja a levéltári anyagok visszaszolgáltatását
Elhalasztotta szerdán a szavazást a román képviselõház kulturális szakbizottsága a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról rendelkezõ törvénytervezet ügyében, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két törvényhozója terjesztett be.
Máté András és Kerekes Károly parlamenti képviselõk az 1996-os román levéltári törvény módosítását kezdeményezték. Ennek értelmében a romániai történelmi egyházak visszakérhetnék az 1950-ben és a hetvenes években elkobzott levéltári anyagaikat.
A módosító indítvány tavaly elbukott a szenátusban, most a képviselõháznál van. Március végén a képviselõház kulturális szakbizottsága kedvezõen véleményezte az RMDSZ-es képviselõk által beterjesztett indítványt, akkor 12 támogató és 2 ellenszavazat, valamint egy tartózkodás mellett a grémium kedvezõ jelentést fogadott el a törvénytervezetrõl.
A román sajtóban azonban nacionalista hangvételû kampány indult a visszaszolgáltatás megakadályozása érdekében. Fõleg a román levéltárosok országos egyesülete ellenzi a visszaadást, de egyes román történészek is tartanak a román nemzeti kulturális örökség megcsonkításától.
Ennek nyomán a román képviselõház egésze visszaküldte a tervezetet a kulturális szakbizottsághoz, amely szerdán ismét megvitatta a tervezetet.
Márton Árpád, a kulturális bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, hogy a szerdai bizottsági vitán is elõkerültek a nacionalista szlogenek. A román ellenzéki pártok képviselõi egyebek között amiatt aggódnak, hogy a visszaszolgáltatás nyomán az egyházak tulajdonába kerülõ levéltári anyagok esetleg eljutnak a Vatikánba vagy éppen Budapestre.
A bizottság végül a jövõ hétre halasztotta az újabb módosító indítványokról és a jelentésrõl szóló szavazást. Ez utóbbi arról szól majd, hogy a bizottság a törvénytervezet elfogadását vagy elutasítását javasolja-e.
Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásában az erdélyi magyar történelmi egyházak is érdekeltek. A római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus egyház vezetõi már régóta szorgalmazzák a tõlük jogtalanul elvett, anyakönyvi iratokat és más értékes dokumentumokat tartalmazó levéltári anyagok visszaszolgáltatását.
hirado.hu 
Erdély.ma

2011. április 13.

Az RMDSZ megvédi Cseke Attila egészségügyi minisztert 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) értetlenül figyeli az elmúlt napok heves és agresszív médiakampányát Cseke Attila egészségügyi miniszter ellen - áll a szövetség szerdán közzétett állásfoglalásában.
A szervezet azzal kapcsolatosan látta szükségesnek megvédeni egészségügyi miniszterét, hogy az elmúlt idõszakban az ellenzék számos politikusa vádolja Cseke Attilát: etnikai alapon döntött a kórházak bezárását, összevonását, illetve átalakítását is magában foglaló reformlépésekrõl, mégpedig a lakosság rovására, a magyar népességnek kedvezve.
A közvéleményben kétségtelenül felkavarta a kedélyeket, hogy nemrég a Konstanca megyei Baneasán szívinfarktusban, a Valcea megyei Balcesti-en pedig agyvérzésben halt meg egy beteg, miután mindkét településen felszámolták a helyi kórházat, a mentõszolgálat pedig nem tudta idõben ellátni a betegeket.
Az RMDSZ-es tárcavezetõt korábban maga Emil Boc miniszterelnök vette védelmébe, hangsúlyozva: nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a miniszter felelõs lenne a halálesetekért. A kormányfõ továbbra is támogatásáról biztosította Cseke Attilát és a nevéhez fûzõdõ reformot.
Az RMDSZ szerdán közzétett állásfoglalásában egyebek között megállapította: a 2009-es kormányalakítás során világos volt, hogy az egyik legproblematikusabb tárca vezetését elvállaló RMDSZ-politikusnak nem lesz könnyû dolga, ennek ellenére elfogadta a kinevezést, és vállalta azt, hogy a romániai egészségügyi rendszer több mint egy évtizede húzódó reformját megvalósítja.
A kórházak átalakítását szükségessé teszi a mûködõképesség és a páciensnek nyújtott egészségügyi szolgáltatás minõsége - állapítja meg a Kelemen Hunor elnök aláírásával kiadott dokumentum. Emlékeztet: az egészségügyi tárca a helyi önkormányzatokkal közösen több hónapon keresztül figyelte a kórházak mûködését, ezt követõen választották ki az átszervezésre javasolt egészségügyi intézményeket. A minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakemberei részletekbe menõ elemzést végeztek a kórházi ellátásra, az intézmények fenntartására, decentralizálására és az informatikai rendszerre vonatkozóan. Az elemzés nyomán 67 intézmény további fenntartását kórházként nem javasolják, ezekkel az Egészségbiztosítási Pénztár április 1-tõl nem köt szerzõdést orvosi ellátásra.
Ezzel párhuzamosan az Egészségügyi és a Munkaügyi Minisztérium kidolgozta az Idõsotthonok hálózatának fejlesztése elnevezésû, országos érvényû programot, amely lehetõséget teremt 67 kórház idõsotthonná való átalakítására, állami költségvetési finanszírozással - emlékeztet a dokumentum.
Az RMDSZ szerint az egészségügyi rendszer reformja szükségszerû a romániai társadalom számára, ezért egyértelmûen támogatja Cseke Attila miniszter tevékenységét - fogalmaz az állásfoglalás. Kelemen Hunor megengedhetetlennek tartja, hogy tisztességtelen módon kompromittáljanak egy felelõs politikust, aki a romániai magyar közösség, a szövetség és a kormánykoalíció érdekeit tartva szem elõtt végzi feladatát.
MTI
Erdély.ma

2011. április 13.

Magyarnak lenni jó! mozgalmat indított Tõkés László
Tõkés László, az EMNT elnöke már kezdeményezett egy, az egész Kárpát-medencére kiterjeszthetõ mozgalmat Magyarnak lenni jó! címmel. A cél tehát az, hogy minden magyar ember vállalja bátran nemzeti hovatartozását. A téma felvetõdött Tõkés László és Schmitt Pál közelmúltbeli találkozóján is. 
Tõkés emellett a magyar örökség programot is az államfõ figyelmébe ajánlotta, ami azt támogatná, hogy a mai Magyarország lakosai ellátogathassanak a határokon kívül esõ magyarlakta területekre, amelyek szintén részei a magyar örökségnek. Tõkés szerit elfogadhatatlan, hogy Magyarország lakosságának legalább fele nem járt még ezeken a területeken. 
Kossuth Rádió
Erdély.ma

2011. április 13.

Ki integrálja a magyarokat?
Több jel is utal arra, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése, a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogának a kérdése kényszeríti rá elõször a román politikai elitet és talán a román társadalmat is, hogy érdemben kezdjen gondolkozni azon: mihez is kezdjen Románia a területén élõ másfél milliós õshonos magyar közösséggel a meglehetõsen gyorsan változó világban.
Victor Ponta szociáldemokrata párti elnök kifakadása a magyarországi választójog ellen csak a legfrissebb az idevágó megszólalások közül. A magyarországi politikusok március 15-i üzenetei kapcsán folytatott televíziós vitákban olyan elemzõk is érzékelték a szembesülés pillanatát, akiket aligha lehet nacionalista indulatokkal vádolni.
Emil Hurezeanu fejtette ki például, hogy Romániának valamilyen módon fel kell készülnie arra a helyzetre, amikor tömegesen lesznek olyan állampolgárai, akik két ország parancsszavának engedelmeskednek. Ez idézett gondolat is jelzi, mennyire nem szokott hozzá a román elit ahhoz, hogy a magyarkérdést a mélységekig átgondolja. �?s talán bánni is kezdi, hogy a párbeszéd helyett mindig idegesen söpörte le a témát az asztalról. Mert az elmulasztott párbeszéd világosíthatta volna meg például azt, hogy az állampolgárság és a szavazati jog nem azt jelenti, hogy Budapest szavára hadrendbe áll az erdélyi magyarság. �?ppen fordítva: az állampolgársági köteléken keresztül az erdélyi magyarság szava teremt helyzetet a budapesti kormányzat számára.
Tetszik Bukarestnek, vagy nem, a kérdés úgy tevõdik fel: az Európai Unió fellazult belsõ határai között Magyarország vagy Románia integrálja sikeresebben a kettõs kötõdésû erdélyi magyar közösséget. Az Európai Unióban ugyanis nem bunkósbottal, nem tiltással, hanem inkább az érintettek érdekeltté tételével szokás megoldani a problémákat. Ha Bukarestben érzékelik Budapest integráló igyekezetét, erre csak az lehet az európai szellemû válasz, hogy Románia megpróbál vonzóbb perspektívát festeni a magyar közösség elé. �?s Románia csakis az autonómiaformák révén integrálhatná hatásosan a magyar közösséget. Azzal tehetné lojális állampolgárokká például a Székelyföld lakóit, ha a román állam keretében teremtené meg számukra az önálló élet lehetõségét
Gazda Árpád Krónika (Kolozsvár)

2011. április 13.

Azé a tér, aki belakja.
Ezt hallhattuk számtalanszor a Fõtér esetében is. Ennek tükrében érdemes egy pillantást vetni a Mátyás-szoborcsoport újraavatására, illetve az azt követõ sajtóvisszhangokra.
A nacionalista román politikusok és újságírók az esemény hangsúlyosan magyar jellegét kifogásolták, pontosabban, hogy kevés volt a román beszéd, a román zászló, ellenben volt sok magyar. A magyaroknak pedig egyik fõ kifogása az volt, hogy miért nem a téren rendezték az ünnepi Ghymes koncertet. A két fõ kifogást érdemes a címbeli mondás segítségével elemezni.
Román hiányérzetek
A románok esetében erre az eseményre vonatkoztatva ezúttal jogos volt a hiányérzet. Továbbvihetjük a gondolatot, hogy ez konkrétan abból is adódik, miszerint azé a történelmi személy, aki azt magáénak érzi. A románok számára ez az esemény nem volt esemény, Mátyás személyét nem érzik magukénak. Tulajdonképpen emiatt is volt magyar nemzeti ünnep jellege az egész rendezvénynek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szobrot a többségi lakosság a sajátjának is tekintheti olyanformán, mint Románia területén levõ mûalkotás, de a mûalkotást ihletõ Mátyást, vagyis a történelmi személyt és vezéreit nemigen van okuk magukénak érezni. Ezúttal azonban nem is a történelmi tények tisztázása a célom, megtették ezt a magyar történészek sokszor.
Mátyás románosítása, akárhogy is szépítjük, egy történelmi frusztráció eredménye, amely minden magyar pozitív történelmi személyt románosítani akar: ha már nem lehet tagadni fontosságát és történelmi nagyságát, hát akkor legyen román. Akárcsak Hunyadi János, Kinizsi, Bethlen, Dózsa és megannyi lefordított, románosított nevû erdélyi személyiség, akik összességükben Erdély magyar történelmének magyar jellegét is erõsítik. A történészek átírhatják a Mátyás nevét, származását, ellenben attól még nem lesz népszerû a román tömegek körében. Amíg a román közbeszéd leragad annál, s csupán annyit tart fontosnak, hogy nagy király volt, meg ráadásul Magyarország királya - s állítják õk, hogy román létére -, addig azonban nem vonul be a román legendáriumba, nem lesz a népszerû mesék hõse, s így nem lesznek kíváncsiak a valós történelmi személyiség valós történelmi tettére sem. Addig bizonyítani és tudni is csak azt kell, netán illik és érdemes, hogy román volt, s esetleg azt is, hogy egy csatában azért mégis megverték a románok. Pontosabban a moldovaiak, mert a román szó akkor még nem létezett. Ami szintén nem fedi a valóságot (a Szabadság oldalain is megjelent nemrég egy ezt bizonyító cikk, amelyben korabeli pontos adatokat dolgozott fel egy történész). Jellemzõ módon, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyilatkozatában a helyi szervezet elnöke, Remus Lãpuºan városi tanácsos ezt a hülyeséget hirdetõ Iorga idézetes tábla hiányát kérte számon a restaurált szobron és fenyegetõzött, hogy amint hatalomra kerülnek, visszahelyezik a táblát.
Néhány frusztrált politikus még felemlegette a román jelleg hiányát, megpróbált politikai tõkét kovácsolni magának a soviniszta indulatokból, de még román publicisták, fórumozók egy része is azzal válaszolt, hogy ugyan ki akadályozta meg õket vagy a román tömegeket abban, hogy kivonuljanak román zászlókkal ünnepelni? Senki. Csak egyszerûen nem érzik magukénak Mátyást, a román történetírásra rátelepedett politikai propaganda ellenérzéseket tudott szülni, pozitív elfogadást nem. Ilyen egyszerû. A Demokrata Liberális Párt képviselõjét, Mircia Giurgiut is zavarta a sok magyar zászló és egyes fordítások hiánya, ezt utólag nyilatkozta. Legfeljebb azt tapasztalhatta õ is, amit egy átlagmagyar, ha bármelyik román ünnepre téved. Azzal a különbséggel, hogy a hivatalos román ünnepségeken egyáltalán nincs fordítás.
Szóval hiányérzetüket, frusztrációjukat illetõen rossz helyen tapogatóznak a román nacionalisták: nem a román jelleg hiányával kellett volna bajlódniuk, hanem azt tudomásul venni, hogy Mátyás király hiányzik a román nemzeti panteonból, bármennyire is erõltetik románságát.
Magyar hiányérzetek: okok, pletykák
A magyarok, fõleg a fiatalok azt kérték számon, hogy miért nem ünnepelhettek este is a Fõtéren? Román együtteseknek szabad, magyaroknak nem? Minduntalan visszatérõ, nem nyilvános kérdés volt, többek között a blog-szférában (például Kiss Olivér blogján- www.koliver.wordpress.com -, ahol több kommentárt is lehetett olvasni.)
A Fõtér átrendezésekor többen hangoztatták, még magyarok is, hogy rock-koncertet nem szabad tartani a Fõtéren. Tetszik, nem tetszik, a Fõteret azóta már átalakították, a külalak megváltoztatásával pedig a tér funkciója is megváltozott: dísztérbõl, reprezentatív fõtérbõl, korzóból, parkosított pihenõtérbõl régészeti bemutatóhely lett, télen korcsolyapálya, idõnként zsibvásár, könyvvásár, de mindenek elõtt városi rendezvények helyszíne lett. Ilyenformán hatványozottan érvényes az, amit a tér átalakítása mellett érvelõk hangoztattak: a tér azé, aki belakja megtölti tartalommal. Ha ebbõl kivonjuk magunkat, akkor az olyan-amilyen térrõl mi magunk mondunk le. Ezen változtatni egyhamar most már nem lehet, de még belakhatjuk a teret, rendezvények helyszíneként mi is használhatjuk, ha már ez lett egyik fõ funkciója.
A Kolozsvári Magyar Napokon a Beatrice koncertet szintén számûzték a Fõtérrõl, az Apáczai líceum fogadta be udvarára. Elzártsága miatt jóval kevesebben vettek részt rajta, mint amennyi nézõt-hallgatót vonzott volna fõtéri rendezvényként. Nem lehet tudni, hogy a szoborcsoport újraavatása alkalmával miért nem koncertezhetett a Ghymes sem a Fõtéren, hivatalos verzió nincs, az említett blogon is csak találgatások jelentek meg. Hivatalos magyarázat híján pletykák, gyanúsítgatások terjedtek. Feltételezem, hogy nem a román polgármester vagy más román személy akadályozta meg, hiszen akkor már régen megnevezték volna a bûnöst, lenne kire ujjal mutatni, és lehetne mártíroskodni. Két változat lehetséges: vagy szervezési hiba volt, vagy kishitûség illetve gyávaság. Elsõ esetben az EMNT, második esetben az RMDSZ térfelén van a labda valakinél. Vagy a szervezõk tévedtek a hivatalos eljárásban, késõn vagy nem megfelelõen adtak le kérvényt (tény, hogy a reklámozás is elég késõn indult), vagy egy(es) magyar (valószínûleg választott), döntéshelyzetben levõ vezetõ(k) kishitûségbõl nem merték felvállalni, engedélyezni, engedélyeztetni azt, hogy egy nagy méretû magyar koncertet tartsanak a Fõtéren, és ezáltal belakjuk a teret, szabadon ünnepeljünk.
Netán lehet egy harmadik, bár kevésbé valószínû változat is, ami nem jelenik meg a Kiss Olivér blogján levõ kommentek közt sem: korlátoltságból, tudatlanságból, stílusa miatt nem engedték, nem akarták, mert nem ismerték a Ghymest, népszerûsége alapján rock-zenekarra számítottak, netán nem merték maguk ellen hangolni azokat, akik így gondolkoznak az együttesrõl vagy elítélõen vélekednek a koncert Fõtéren tartásáról. Mert voltak, akik korábban a sajtóban is azon meggyõzõdésüket hangoztatták, hogy rock-koncertnek nincs helye a Fõtéren. A konzervatív, elsõsorban az idõsebb, s talán még befolyásos magyar generáció egy része valóban idegenkedik, irtózik e mûfajtól. A Magyar Napokon egy rock-zenekarról volt szó, most meg egy enyhén rockos beütéseket is tartalmazó, de elsõsorban magyar népzenén alapuló, egyedi hangzásvilágú együttesrõl volt szó. A tiltakozó réteg, generáció általában nem is megy el ezekre a koncertekre, ezért nem az õ véleményük kellene mérvadó legyen, nem eszerint kellene helyszínt választani egy koncertnek.
Amennyiben kishitûségbõl, a Noua Dreaptã vagy egyéb hõzöngõktõl való félelmükben nem merték felvállalni helyszínként a Fõteret elkényelmesedett döntéshozó(k), akkor az illetõ(k) gyakorlatilag már feladtá(k) a Fõteret. Ebben az esetben már nem a képviselt közösség érdekeit képviseli(k) az illetõ döntéshozó(k).
�?nneplés, önünneplés, PR
Hiányoltam, hogy nemigen jelent meg kritika magyar oldalon a szoboravatás programjáról, tartalmáról: ez a március 15-i ünnepségekre emlékeztetett, és pont a hangulatbeli közös elem szúrta a szemet leginkább. Konkrétan az, hogy a politikusok önünneplésre rendezkedtek be. Emiatt sokan már egyre ritkábban, vagy egyáltalán nem mennek el az ilyen jellegû ünnepségekre: egy kis emelvényen valakik mond

2011. április 13.

A DNA vizsgálatot indított Olosz Gergely RMDSZ-képviselõ ellen
Két magáncég közötti befolyással való üzérkedés gyanújával indított vizsgálatot az Országos Korrupcióellenes �?gyészség (DNA) Olosz Gergely Kovászna megyei RMDSZ-es parlamenti képviselõ ellen, a politikus szerint azonban a vád nevetséges és az ellen zajló vizsgálat alaptalan.
Olosz Gergely Kovászna megyei RMDSZ-es képviselõ kedden elmondta: a DNA két magáncég közötti befolyással való üzérkedés gyanújával indított vizsgálatot ellene, de szerinte semmi nem indokolja az eljárást. Ugyanakkor cáfolta az egyik magyar nyelvû napilapban megjelent információkat, miszerint a DNA csúszópénz elfogadása miatt indított vizsgálatot ellene egy olyan ügyben, amelyben azzal gyanúsítják, hogy az Országos Energiaszabályozási Hatóság (ANRE) elnökeként közbenjárt volna, hogy egy romániai cég megkapja az elektromos energia forgalmazásának jogát.
A megjelent információ szemenszedett hazugság és rágalom. Nincs ilyen ügy, sohasem gyanúsítottak csúszópénz elfogadásával, sohasem követtem el ilyesmit. Az információk kitalációk, amelyeknek semmi valós alapja nincs - hangsúlyozta.
Olosz megerõsítette, hogy a DNA vizsgálatot indított ellene, de nem csúszópénz elfogadása miatt, amiként az a napilapban megjelent, hanem befolyással való üzérkedés miatt két magáncég között.
A képviselõ elmondta: február 25-én idézést kapott a DNA-tól, utóbb meg is jelent az intézmény székhelyén, de részleteket nem árult el az ügyrõl.
A vád nevetséges, nincs semmilyen alapja az eljárásnak, nem követtem el semmit - hangsúlyozta.
Olosz Gergely azt is elmondta: az elmúlt években több ellenõrzõ hatóság indított vizsgálatot ellene, de minden esetben mindent rendben találtak.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2011. április 14.

Erdélyi vállalkozók egyesülete a magyar oktatásért és kultúráért
Alapvetõ fontosságúnak tartja a társadalmi szerepvállalást a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetsége, amelynek célkitûzései között szerepel az erdélyi magyar oktatás és kultúra támogatása - mondta a szövetség ügyvezetõ elnöke, Lukács László. 
A magyar oktatás fontosságát kell közvetíteniük a vállalkozóknak az általuk vezetett közösségek, és ezáltal az alkalmazottak családjai felé. A Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének ügyvezetõ elnöke. Lukács László úgy fogalmazott: ha a szülõk nem értik meg, hogy már az elsõ osztálytól kezdve magyar iskolába kell járatni a gyerekeket, nincs mirõl beszélni.
Az egyesület további céljai közül kiemelte, hogy a jelenlegi nehéz körülmények közepette stabilizálni kell a vállalkozásokat, amelyek így a társadalmi felelõsségvállalásból is ki tudják venni a részüket. Lukács László példaként említette, hogy támogatni tudták a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium kollégiumának felújítását, valamint a székelykeresztúri Orbán Balázs iskola rekonstrukcióját. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly a tusnádfürdõi szabadegyetemen közös vállalkozói-diák sátrat állítottak fel a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. A diákok itt elmondhatták, hol tanulnak és hol szeretnék folytatni munkásságukat, az errõl szóló információkat pedig elküldték az egyesület valamennyi tagjának, 450 vállalkozásnak. Szabad az út, hogy a vállalkozók felvegyék a kapcsolatot a diákokkal - tette hozzá.
Lukács László beszélt arról is, hogy az elmúlt két évben az egyesület rendezvényein helyi, erdélyi tehetségek léptek fel, legutóbb például az Erdély hangja verseny nyertesei közül választottak fellépõket, az aukciókon pedig helyi mûvészek alkotásai kerülnek kalapács alá. A jövõben alapítvány létrehozását is tervezik, amelynek segítségével a tehetségeket díjazhatnák.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

2011. április 14.

Csíki Anyák Egyesülete
�?rdekeik védelmében egyesületbe tömörültek a csíki kismamák. A megváltozott körülmények között, amikor az anyukák évekig otthon vannak, szükség van arra, hogy hallassák hangjukat, és fórumuk is legyen, ahol problémáikat megoszthatják egymással.
A Csíki Anyák Egyesületét a csíkszeredai Albert-ház fogadta be, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes alapítványa bocsájtott rendelkezésére.
Bármennyi autonómia s bármennyi egyetem lesz, ha nem lesz gyerek akinek ezt létrehozzuk, akkor nincs jövõ. Azt gondolom, hogy a társadalom rá kell döbbenjen arra, hogy a gyerek nemcsak az édesanyja és édesapa kérdése, hanem a nagyszülõké, a nagybátyáké, mindannyiunk számára fontos. Az egyház számára is - mondta el Böjte atya a Kossuth Rádió munkatársának.
Erdély.ma

2011. április 14.

Pletykák, vádak, cáfolatok (Tamás-Rácz szócsata)
Folytatódik a nyilatkozatháború Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester és az RMDSZ-es elöljárók között: a céhes város tanácsának legutóbbi ülésén Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is részt vett, és arra kérte a városgazdát, hogy saját korrupciós ügyeivel másokat ne próbáljon bemocskolni.
Hétfõi sajtótájékoztatóján Rácz Károly - aki ellen a korrupcióellenes ügyészség csúszópénz elfogadása miatt vádat emelt, és akit pénteken helyeztek szabadlábra - a városban terjesztett pletykákról szólva azt is sugallta, hogy letartóztatása mögött az RMDSZ is állhat, és Tamás Sándor megyeitanács-elnök nevét a feljelentõ rokonaként említette. Erre a kijelentésére reagált másnap István Zoltán jogász, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke, sajtótájékoztatón utasítva vissza azokat a vádakat, amelyek szerint a polgármester letartoztatásához bármilyen köze lenne az RMDSZ-nek. Arra az újságírói kérdésre, hogy véleménye szerint ilyen esetben hogyan kellene viselkednie egy politikusnak, azt válaszolta, legalább bocsánatot kellene kérnie a közösségtõl. Kifejtette: a múlt év õszén az RMDSZ már megakadályozott egy kétes ingatlanátjátszási ügyet, amelynek során egy értékes ingatlan Rácz volt felesége cégéhez került volna. Az elnök hozzáfûzte: a polgármester meg akarta vezetni nemcsak az RMDSZ-es, hanem a saját tanácstagjait is. A polgármester korrupciós ügyérõl azt mondta: A tettenérést követõen elsõ fázisban RMDSZ-közeli vállalkozónak nevezték a feljelentõt, hétfõn már barátnak. Arra vagyok kíváncsi, hogy a következõ alkalommal milyen környezetben jelenik meg a vállalkozó neve. A keddi tanácsülésen Tamás Sándor is jelen volt, felvetette Rácz Károly hétfõi, vele kapcsolatos kijelentését, és megdorgálta az ülésen ott lévõ elöljárót. Tamás leszögezte: nem rokona Áda Józsefnek, Kézdivásárhelyen él egy másik, gelencei származású Tamás Sándor, aki rokona az Áda családnak, majd nyilvánosan felkérte Rácz Károlyt, hogy saját korrupciós ügyeivel kapcsolatosan sem az õ családját, sem pedig más családját Kézdivásárhelyen ne próbálja bemocskolni. Persze, megértem, hogy Rácz Károly és a mi becsületi szintünk különbözõ - fejtette ki -, a miénk talán egy kicsit magasabb szinten áll, de mindezzel együtt arra szeretném kérni nyilvánosan, az elkövetkezõkben tartózkodjon attól, hogy a saját korrupciós ügyeibe másokat is bele próbáljon rángatni. Replikájában Rácz azt mondta, a megyei tanács elnökét tévesen tájékoztatták a sajtótájékoztatón elhangzottakról, és nem is feltételez részérõl szándékos rosszindulatot. Azt is közölte, hétfõn õ elhatárolta magát mindenféle pletykától, ami a városban kering a témáról, nem kívánta azokat kommentálni, de ha óhajtja, akkor azokat nem tanácsülésen kell kiteregetni. Hangsúlyozta: az õ kijelentése nem errõl szólt, ellenõrizni lehet, amit õ hétfõn mondott. Rengeteg pletyka kering a városban és az interneten, a sajtóban arról, hogy talán a feljelentõ személy - akit arra sem tartok méltónak, hogy nevét említsem - rokona lehet Tamás Sándornak, vagy az, hogy szerzõdését alá akartuk vetni mérési bizonylatoknak, vagy tárgyalásai vannak állami szervekkel, amik hatalmas adócsalásért folynak ellene, vagy netalán RMDSZ-es szerzõdésekre számított utólag, ha eltünteti Kézdivásárhely polgármesterét. Mindezeket a pletykákat én nem kívánom sem megerõsíteni, sem megcáfolni, sem kommentálni, mivel annyi mindent beszélnek az emberek, hogy én ehhez nem is tudok hozzászólni - hangzott Rácz Károly hétfõi megjegyzése.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. április 14.

Szobrot kaphat Urmánczy Nándor Maroshévízen
Szobrot állíttatna Urmánczy Nándornak a politikusról elnevezett egyesület Maroshévízen, ezért írásban kérték az önkormányzattól, hogy jelöljenek ki területet erre a célra.
A Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület elnöke által aláírt kérelemben azt javasolták, hogy a szobor a Hargita megyei város központi parkjában kaphasson helyet, ahol három neves román személyiség szobra található. Czirják folyamodványában többek közt azzal érvelt, hogy a város lakosságának 71 százaléka román, 25 százaléka magyar- és ez az arány tükrözõdne a parkban elhelyezett szobrok számában is. Ugyanakkor arra is kitért, hogy ez a gesztus szimbolizálná a városban élõ románok és magyarok történelmi megbékélését is, amely egymás értékeinek kölcsönös tiszteletén alapul, és amely példaértékû lehet az Európai Unióban.
Az 1868-ban Maroshévízen született és 1940-ben ugyanitt eltemetett Urmánczy Nándor munkásságából kiemelte, hogy tizenhat éven át, 1902-18 között egy olyan körzet parlamenti képviselõje volt, amelyben többségben románok éltek. Ugyanakkor 1895-ben létrehozta az elsõ helyi újságot, majd egy évre rá a magántulajdonában lévõ területen felépíttette az elsõ állami iskolát. Pénzt adományozott az ortodox katedrális felépítésére, amiért meghívták beszédet mondani az 1903-ban tartott templomszentelésre is. Ugyancsak Urmánczynak köszönhetõ az elsõ bíróság létrejötte a kisvárosban, illetve az 1909-ben kiépített Déda-Gyergyószentmiklós-vasútvonal. Halála után, 1940-ben díszpolgári címmel tüntették ki, a dokumentumot Pattantyús A. Miklós polgármester és �?jfalvi Béla jegyzõ írta alá. Urmánczy Nándor és Miron Cristea ugyanabban a városban születtek, kortársak voltak és ugyanazt a budapesti egyetemet végezték. Mindketten szerették a nemzetüket, és soha semmi olyat nem tettek, ami a két nemzet közötti széthúzáshoz vezetett volna - érvelt Czirják a folyamodványában, kérve, mielõbb jelöljék ki a szobor helyét, hogy majd a konkrét tervekkel is elõhozakodhassanak.
Mint ismeretes, az Urmánczy-egyesület perben áll három szintén maroshévízi román civil szervezettel: a Miron Cristea, a Radio Ardealul és a Glasul Cãlimanilor alapítványokkal. Az Ilie ªandru nyugdíjas történelemtanár kezdeményezésére indított perben azért kérték a kulturális egyesület tevékenységének beszüntetését, mert úgy vélik, az Urmánczy nevével fémjelzett magyar egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat, Románia területi integritását és függetlenségét veszélyezteti. Állításukat az egyesület alapszabályába foglalt autonómiatörekvések támogatásával indokolták, illetve Urmánczy állítólagos horthysta múltjára hivatkoztak
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)

2011. április 14.

Otthonra talál a Kölcsey
Hosszú évek és elmérgesedõ viták után otthonra találhat a Kölcsey Ferenc Fõgimnázium Szatmárnémetiben - a város önkormányzata úgy döntött: az egykori zárda épületébõl a püspöki konviktus sokkal tágasabb épületébe költözik az intézmény.
Felelõs emberként nem nézhettük, hogy a régió leghíresebb magyar iskolája egy szûkös épületben legyen összezsúfolva. A legjobb megoldás kiválasztásában a katolikus püspökség, maga Schönberger Jenõ püspök úr segített, felajánlotta a konviktus pár éve visszakapott épületét. Ez mindenben megfelel a célnak: aránylag jó állapotban van, kellõen tágas, nagy udvara van, a városközpontban található! - ismertette a döntés hátterét lapunknak Csehi Árpád, a megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke.
A város tanügyért felelõs alpolgármestere is úgy véli, a lehetõ legmegfelelõbb épületre esett a választás, mert hosszú távon megoldódott az állami magyar iskola gondja. Biztató, hogy az önkormányzat román tagjai is támogatták a választást - fogalmazott Kereskényi Gábor.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a nagy múltú középiskola évtizedeken át az egykori református gimnázium államosított épületében mûködött. Ezt az ingatlant visszakapta az egyház, és felvetõdött, hogy a környéken visszaszolgáltatott más épületekkel együtt, a Láncos- templom körül egy református iskolaközpontot hoznak létre, ahol a Partiumi Keresztény Egyetem kihelyezett karai is elférnének.
Eredetileg nem volt szó a Kölcsey elköltöztetésérõl, már azért sem, mert ebben az iskolában több református fiatal tanul, mint az idõközben újraindult református líceumban. Váratlanul azonban megromlott a viszony az intézmények között. Háromévi vita után, a Kölcsey elõször a múlt õsszel költözött, szûkös és oktatási célokra nem megfelelõ épületbe.
Pataky Enikõ fõigazgató akkor azzal vigasztalta a majdnem otthontalanul maradt nyolcszáz diákot és az ötvenhét tanárt, hogy a Kölcsey eredményét és hírét nem a falak biztosítják! Most is hasonló szellemben nyilatkozott az �?MSZ-nek az intézményvezetõ, bár nem rejti véka alá örömét. Az megbecsülés jele, ha törõdnek velünk. Biztosak lehetnek a döntéshozók abban, hogy a jobb munkafeltételek az eredményeinkben is megmutatkoznak majd - nyilakoztat az igazgató.
Sike Lajos
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. április 14.

Tantervreform: elodázva
A korábbi optimista politikusi nyilatkozatok ellenére mégsem tanulhatják idegen nyelvként õsztõl a román nyelv és irodalmat a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok, és az új tanévig nem készül el a Románia földrajza és történelme tankönyvek fordítása sem.
Elõkészítik az elõkészítést
Senki se álmodjon arról, hogy a 2012-2013-as tanév elõtt lesz új kerettanterv és tankönyv - nyilatkozta lapunknak Szõcs Domokos. Az oktatási minisztérium kisebbségi fõosztályának igazgatója kijelentését azzal magyarázza, hogy az új tantervek - köztük a kisebbségek számára készülõ román nyelv és irodalom tanterv - elõkészítése csupán a hazai oktatási rendszerrõl szóló helyzetjelentés közvitára bocsátása után kezdõdhet el.
A tanterveknek illeszkedniük kell a jelentés megállapításaihoz, ezért is lassúbb a folyamat a vártnál - érvelt a szakember. A közoktatás állapotát és perspektíváit ötven évre visszatekintve összegzõ dokumentumot ezen a héten bocsátja közvitára az Országos �?rtékelõ és Felmérõ Központ. Így Szõcs jóslata szerint várhatóan május második felében kezdõdik el az új tantervek elõkészítése.
A kisebbségek számára készülõ tantervek lényege az lenne, hogy a román nyelvet a kisebbségi diákok nyelvi készségeinek megfelelõen oktatják, a földrajz- és a történelemoktatást kiegészítik a kisebbségi nemzetközösségek kulturális igényeinek és örökségének megfelelõen, de speciális programot kap a kisebbségi zeneoktatás
Januári optimizmus
A kisebbségi fõosztály igazgatója január közepén még jóval derûlátóbban nyilatkozott arról, mikortól léphetnek életbe az új tanügyi törvény kisebbségbarát elõírásai. Szõcs akkor még abban bízott, hogy január második felében lezajlik a szakmai egyeztetés és háttérmunka, februártól pedig megkezdõdhet a tantervek elõkészítése.
Az eredeti elképzelések szerint az elsõ negyedévben konzultáltak volna a minisztérium munkatársai a változtatásokról a pedagógusokkal, tanfelügyelõségekkel, hogy a szakemberek javaslatai is bekerülhessenek az elõkészítés alatt álló dokumentumokba. Szõcs Domokos tegnap beszámolt arról, hogy már találkozott a tanfelügyelõségek munkatársaival, de az új tantervrõl még nem esett szó, egyelõre a tanügyi törvény alkalmazását vitatták meg.
Az új tantervekkel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke január végén foglalt állást. A politikus hangsúlyozta: a cél az, hogy az új tanév kezdetén már magyar nyelvû történelem- és földrajzkönyvet kapjanak a diákok. Markó akkor úgy vélte, ez könnyebb feladat, hiszen a jelenlegi kiadványok lefordításával rövid idõ alatt lehet biztosítani a magyar tankönyveket.
Optimista volt korábban Király András oktatásügyi államtitkár is, aki januárban még úgy fogalmazott: erõltetett menetben dolgoznak az év elsõ felében az új tantervek kialakításán.
Király: az erõltetett menet nem vált be
Tegnapi megkeresésünkkor Király már nem látott reális esélyt az erõltetett menet teljesítésére, ám azt nyilatkozta, a késés nem okoz problémát, mert bevárják a reformnemzedékek a nekik szánt új tankönyveket.
Valóban csúszik egy évet a tanterv- és tankönyvreform, de ez nem jelent áthidalhatatlan megoldást, az új tantervekkel fokozatosan ismerkednek majd a diákok - hangsúlyozta az államtitkár, aki örvendetesnek nevezte, hogy 2015-tõl már az új tanügyi törvénynek megfelelõen érettségiznek majd a maturandusok, és felvételiznek líceumba az általános iskola végzõsei. Ez azért fontos, mert nem kell majd kivárni egy teljes oktatási ciklust, hanem menet közben bevezethetjük a változásokat, felgyorsul így a folyamat - vélekedett.
A tanárok nyitottak
Szõcs Domokostól azt is megtudtuk: még mindig nagyon kevés információ jut el az oktatásügyben dolgozókhoz a reformintézkedésekrõl, ezért az utóbbi hónapokban tájékoztató kampányt folytattak, hogy felkészítsék a tanárokat a változásra. Szavai szerint új tantervek és tankönyvek ugyan nem lesznek a jövõ tanévtõl, de az oktatás átszervezése megkezdõdik. Így például az általános iskola felsõ tagozata egy évvel hosszabb, a középiskolai képzés egy évvel rövidebb lesz.
A következõ tanév ötödikesei kilencedik osztályig az általános iskolákban tanulnak. Elvileg ennek a beosztásnak megfelelõen változik majd a tanrend is, gyakorlatilag azonban nem tudni, hogyan oszlik el jövõ tanévtõl a tananyag. A tankönyvek és a tanterv csúszása nem érinti az új beosztás szerint tanuló reformosztályokat - nyilatkozta Szõcs Domokos.
Király András az elmúlt hónapokban folytatott reformkampány tanulságait úgy összegezte: a tanárok nyitottak, és a tanügyminisztérium is mindent megtesz azért, hogy meggyõzze õket a változások fontosságáról.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

lapozás: 1-30 ... 1081-1110 | 1111-1140 | 1141-1170 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998