|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. május 25.Nyolcvanezernél több honosítási kérelemEddig közel 81 000 honosítási kérelem érkezett, a beadványok közül mintegy 50 000-et már elbíráltak - hangzott el az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi ülésén. Wetzel Tamás miniszteri biztos tájékoztatása szerint a kérelmek negyven százalékát külképviseleteken, negyven százalékát a hazai anyakönyvvezetõknél adták be, és közel húsz százalék érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, illetve a kormányablakokhoz. A biztos ismertette, eddig közel háromezren tették le az állampolgársági esküt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 25.Folytatni a csángó oktatási programotAnnak dacára, hogy itt született és a Székely Mikóban érettségizett, elsõ alkalommal tartott ismertetõ beszámolót Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyar Szövetség ügyvezetõjeként az oktatási program felelõse, Hegyeli Attila. Hegyeli Attilának amolyan mozgalmi spiritus rectorként az a véleménye, hogy a mostani magyar oktatási erõfeszítések Moldvában csak akkor hozhatnak eredményt, ha az elkövetkezõ évtizedekben sem lankadnak. A tizenegy éve kibérelt parasztházakban beindult oktatási program pillanatnyilag 25 településen 2200 gyereket ölel fel, ebbõl 14 falu román iskolájában heti három-négy magyarórára is járhat már kilencszáz tanuló. A feladatokat jelzi, hogy egy kiterjesztés rendjén további hat-hétezer tanulót lehetne még bevonni a programba. A 230 000-es moldvai katolikusságból 200 000 magyar eredetû, s közülük ma ötven-hatvanezer ember még rendelkezik több-kevesebb magyarnyelv-ismerettel. Hegyeli Attila szerint a program sikere a tanítói létszám megtöbbszörözésén és a kimaradt települések bevonásán múlik, és nyilván a megfelelõ hátországi támogatáson. Nagy eredmény, hogy a mai hatvan magyar tanítónõ egyharmada már csángóföldi származású. Az elõadó hosszasan fejtegette az archaikus jellegû csángó magyar és a polgári magyar identitástudat közti, történelmileg magyarázható különbségeket, feladatának tekinti ugyanis ama szkeptikus nézeteket megcáfolni, melyek a Moldvai Csángómagyar Szövetség erõfeszítéseinek célszerû voltát kérdõjelezik meg. B. Kovács András Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 25.Magyarul a tanácsülésen (Kovászna)Kemény szavakkal illette hétfõi sajtótájékoztatóján a kovásznai MPP-szervezet a város RMDSZ-es vezetését. Az RMDSZ Kovásznán is ugyanazt a kétszínû látszat- és látványpolitikát folytatja, mint országos szinten. A közösség érdeke itt is csak másodlagos, esetleg harmadlagos. A legfõbb cél a hatalom megtartása, az egyéni gazdasági érdekek érvényesítése - hangoztatta Ferencz Botond tanácstag, városi MPP-elnök. Az MPP úgy látja, az ígéretek ellenére lényeges, alapvetõ elõrelépés nem történt a városban. A megvalósított befektetésekkel sem elégedettek, szerintük a valós érték többszörösét fizették ki bizonyos munkálatokra. Látvány- és látszatberuházások történnek - állapították meg. A magyar nyelv közhivatali használatának jogát nem lehet érvényesíteni Kovászán, még a tanácsülések is csak román nyelven folynak - errõl beszélt Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök. Ferencz Botond kijelentette: a következõ tanácsüléstõl kezdõdõen az MPP-frakció csak magyarul fog szólalni. A magánkézbe juttatott közterületekkel is gondok adódtak, sok esetben a törvényesség határát súrolták - jegyezték meg. Szó esett a körforgalmakról, az MPP úgy véli, ezek inkább akadályozzák, veszélyeztetik a forgalmat. Végsõ soron azt kifogásolták, hogy az MPP-s tanácstagokat nem választják be a közhasznú cégek vezetõtanácsaiba, mivel oda politikai alapon jelölnek ki személyeket. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 25.Cs. Gyímesi �?va haláláraA Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel és fájdalommal értesült Cs. Gyímesi �?va hirtelen és tragikus elhunytáról. Halálával az erdélyi magyar közélet egyik jelentõs gondolkodóját, a magyar tudományosság meghatározó személyiségét veszítettük el. Cs. Gyímesi �?va az RMDSZ alapítója volt: 1989. december 23-án a kolozsvári magyar demokrata értelmiségiek kezdeményezõ csoportjának tagjaként aláírója a Hívó szó címû kiáltványnak, december 25-én a szövetség Ideiglenes Intézõbizottságának, 1990 áprilisában pedig a szövetség Országos Elnökségének lett a tagja. Késõbb egy ideig az RMDSZ oktatási kérdésekért felelõs ügyvezetõ alelnöke is volt. Irodalomtörténészként, oktatóként, egyetemi professzorként kiemelkedõ életmûvet hagyott maga után: a diktatúra sötét éveiben magyar értelmiségiek, tanárok egész nemzedékeit nevelte fel, és mindvégig bátran, következetesen kiállt a demokratikus értékek és a magyarság ügye mellett. �?rdemeit 1996-ban a Magyar Köztársasági �?rdemrend tisztikeresztjével, 2005-ben Joseph Pulitzer- emlékdíjjal ismerték el. A társadalomszervezés szükségességérõl így ír 1989 decemberében: Ne várja senki, hogy meghívót küldjenek neki: vegyen részt ebben az önszervezõ társadalmi folyamatban, amelyet végre nem felülrõl irányítanak. Szükségünk van szabad, tehát saját ötleteiket, véleményüket, meggyõzõdésüket vállaló emberekre, akik szakmai, erkölcsi terheket vesznek magukra, hogy önmagukat és mindannyiunkat minél elõbb a teljes értékû, szabad állampolgár rangjára emeljék. Cs. Gyímesi �?va ennek a gondolatnak a szellemiségében élt, alkotott és tevékenykedett. Közössége iránti elkötelezettsége, hûsége, felelõsségérzete példa marad mindannyiunk számára. Az RMDSZ országos vezetõsége nevében õszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Markó Béla miniszterelnök-helyettes Népújság (Marosvásárhely) 2011. május 25.Elhunyt Cs. Gyimesi �?va nyelvész, publicista�?letének 66. évében hétfõn tragikus körülmények között elhunyt Cs. Gyimesi �?va. A kolozsvári nyelvész, irodalomtörténész és publicista 1945-ben született Kolozsváron, 1968-ban végzett a BBTE Bölcsészettudományi Karán, majd 1994-1998 között az irodalomtudományi tanszék vezetõje volt. A Ceauºescu-diktatúra idején egyik meghatározó egyénisége volt az erdélyi és a kolozsvári értelmiségi ellenzéknek, a Szekuritáté ezért folyamatosan megfigyelés alatt tartotta õt és családját. Aktáját utólag õ maga dolgozta fel és adta közre kötetben, megjegyzésekkel ellátva (Szem a láncban címû könyve 2009-ben jelent meg). 1989 után részt vett az RMDSZ megalapításában, '94-ben és '95-ben pedig a szövetség magyar oktatási ügyekért felelõs alelnöki tisztségét töltötte be. Számos erdélyi és magyarországi újságban közölt írásokat, lapunk közvetlen munkatársa volt. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 25.Cs. Gyimesi �?va halálára - Balázs Imre József: A rálátás igényeA diktatúra léttapasztalatainak feldolgozása foglalkoztatta, ehhez kapcsolódtak tervei, hogy a nagyközönség számára is érthetõvé tegye azt a világot, amelyben életének nagyobbik része eltelt. Amikor 2009-es kötete, a Szem a láncban megjelent, a Bevezetés a szekusdossziék hermeneutikájába alcímet kapta. Nem a leleplezés, hanem a megértés, megértetés szándéka vezérelte, hiszen végsõ soron valami érthetetlennel szembesült 1989 elõtt, amit csak a megszokás tehetett valamennyire érthetõvé, miközben természetesen botrányosan érthetetlen volt az egész. Utolsó napjaiig foglalkoztatta az elképzelés, hogy az idõközben teljesebb formában elõkerült követési dossziéjának tanulságait hogyan lehetne a legmegfelelõbb formában a közös tudás részévé tenni. Gyimesi �?va nem volt a belenyugvások és a megszokás embere, a rálátást igényelte, önmaga és önmagunk külsõ szemmel nézését, azt a tárgyilagosságot, amely egy valós kép kialakítását tette volna lehetõvé. Ezért vált lázadóvá, disszidenssé politikai értelemben az 1980-as években. �?s ugyanezért váltak leginkább szakmai jellegû irodalomtörténeti, értelmiségtörténeti munkái is vita tárgyává már a hetvenes évektõl kezdõdõen. Tisztánlátási igénye, kivételes intellektusa és szakmai tájékozottsága lehetõvé tette számára, hogy rendkívül fontos ideológiakritikai munkát végezzen el az erdélyi magyar értelmiség szerepértelmezései kapcsán. Legkiemelkedõbb mûve ebben a tekintetben a Gyöngy és homok címû, nyolcvanas években elkobzott kéziratú esszé, amely végül a kilencvenes évek elején látott napvilágot, és a transzszilvanizmus ideológiáját vizsgálta kritikai nézõpontból. Az az érzékenység ugyanakkor, amely az említett, sokak által mítoszrombolónak érzett tárgyilagossággal párosult mûveiben, kiszolgáltatottá tette õt a félreértésekkel, meg nem értésekkel szemben. Közel másfél évtizeddel ezelõtt egy gyûjteményes kritikakötete kapcsán figyeltem fel egy furcsa paradoxonra, amelyet A nonsalansz esélye címû írásomban próbáltam érzékeltetni. Akkortájt, amikor a kilencvenes években tanítványaiként hallgathattuk elõadásait a kortárs erdélyi irodalomról, jól érzékelhetõ volt vonzódása a játékos, ironikus, friss látásmódú szövegekhez. Ez tûnt fel a Kritikai mozaik címû kötetének szövegei kapcsán is. Jól látta annak tétjét, hogy az erdélyi magyar értelmiség megtalálja a kivezetõ utat az önmagukat tragikusnak és mozdíthatatlannak mutató identitásképletekbõl. Erejéhez mérten támogatta, értelmezte is ezt az irodalmi és elméleti vonulatot. A paradoxon lényege az volt, hogy Gyimesi �?va a nonsalanszról beszélt, annak fontosságáról (hogy tehát tudjuk figyelmen kívül hagyni körülményeinket, meghatározottságainkat, mert azok nem mindig objektíve adottak), a nonsalanszról beszélt tehát, de nem a nonsalanszból. Egész munkásságával szerette volna megteremteni a körülményeken való felülemelkedés lehetõségét, miközben õ maga mindvégig nagy felelõsségtudattal, hangsúlyosan az erkölcsi tudás szótárán keresztül szólalt meg. Egyik fontos példaképe ebben Makkai Sándor volt, akirõl kitûnõ, nagy hatású tanulmányt is írt. Mostanra lezárult életmûve egy szuverén, kivételes képességû gondolkodó teljesítménye. Teremtett világ címû, nyolcvanas években publikált irodalomelméleti bevezetõjét irodalom szakos hallgatók sok-sok generációja használta a teljes magyar nyelvterületen. Jól példázta azt az attitûdöt is, hogy a körülményeknek nem szabad behódolni: szakmai teljesítményként kitûnõen megállta a helyét magyarországi, vajdasági egyetemeken is. Szilágyi Domokosról írt, 1990-ben megjelent monográfiája, az Álom és értelem mindmáig az egyetlen összefoglaló mû a költõ életmûvérõl, ítéletei, irodalomtörténeti meglátásai két-három évtized távlatából is frissnek, problémaérzékenynek mondhatók. Gyimesi �?va értelmiségi habitusa, szakmai kompetenciája hiányozni fog a világból. Könyvei révén azonban megteremthetõ a mindenkori dialógus az életmûvével. Nyugodjék békében. Balázs Imre József A szerzõ a Korunk fõszerkesztõje Krónika (Kolozsvár) 2011. május 25.TáblaháborúHét évvel ezelõtt, a 2004. június 6-i romániai helyhatósági választások után a magyar nyelvû sajtó diadalittasan kürtölte világgá a megmérettetés egyik legnagyobb szenzációját: Kolozsvár szélsõségesen nacionalista, magyarellenes polgármestere elvesztette tisztségét. Gheorghe Funar megbukott - hirdették szalagcímben a címlapok, a politikusok, publicisták és elemzõk pedig hosszan ecsetelték, milyen szép is lesz, amikor a kincses városba végre visszaköltözik a normalitás, a tolerancia szelleme. Persze nem az akkori örvendezõk hibája, hogy iszonyatosat tévedtek. �?k akkoriban nem is sejtették, hogy a kolozsvári bíró valóban megbukik ugyan, az általa testet öltött magyarellenes hecckampánynak azonban közel sem lesz vége, szellemisége pedig még sokáig fog kísérteni a város falai között. Két nappal azután, hogy Funar kései utódja, Sorin Apostu az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szombati tisztújító ülésén a város európai szellemiségét és multikulturális jellegét méltatta, a Mátyás-szoborcsoportra ismét visszakerült az a felirat, amely román nemzetiségûként könyveli el a magyar királyt. Ezzel egy idõben nem több, mint két napot maradhattak a helyükön azok a táblák, amelyek öt nyelven - köztük magyarul - üdvözölték a kincses városba érkezõket. (Borítsunk rá fátylat, hogy ezeket a pannókat egyértelmûen kampánycélból helyezte el a megyei RMDSZ élén újrázni készülõ László Attila és csapata a tisztújítás elõestéjén.) Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterének abban igaza van, hogy a Iorga-féle idézet visszahelyezése felér egy szoborgyalázással, az azonban sehogy se fér a fejünkbe, hogy errõl az akcióról miként nem értesítették õt és a szövetség tanácsosait. Hiszen nehezen hihetõ, hogy a Funar által 1992-ben elhelyezett tábla emléktábláját szélsõséges románok csempészték vissza, a kivitelezés egyértelmûen a polgármesteri hivatal ténykedésérõl árulkodik. Márpedig ha ez így van, akkor rögtön fel kell rúgni a demokrata-liberálisok és az RMDSZ helyi együttmûködését, ilyen árat ugyanis nem szabad fizetni még egy alpolgármesteri tisztségért sem. �?s különben is éppen itt az ideje véget vetni már Erdély fõvárosában a történelemhamisító propagandának és az évtizedek óta tartó táblaháborúnak. Mindenki jobban járna. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. május 25.Átadták a dokumentumokat a múzeumnakNagyvárad - A nagyváradi városházán a Körösvidéki Múzeum igazgatója átvette Biró Rozália alpolgármestertõl a színház felújításakor talált zárkõ elhelyezési oklevél és a többi restaurált dokumentum eredetijét. Az átvételi szerzõdés aláírása elõtt a Körösvidéki Múzeum képviselõje megmutatta a sajtó munkatársainak az eredeti dokumentumokat. Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, hogy az eredeti dokumentumok nem alkalmasak a kiállításra, a nagyközönség a színházban láthatja majd az eredeti dokumentumokról az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) által készített másolatokat. Az OSZK lefordította az idõkapszulában talált összes szöveget, továbbá a zárókõ dokumentumok magyar és román nyelvû szövegébõl készített díszalbumot szintén a színház kapta meg. �?jságírói kérdésekre válaszolva Biró Rozália elmondta, hogy a restaurálásra sem a város, sem a színház, sem a múzeum nem költött semmit. Biró Rozália elmondta, hogy a restaurálást az OSZK ingyen végezte el, de a mûvelethez felhasznált anyagokat ki kellett fizetni. Ez utóbbi költséget egy jótevõfizette ki, ahogy az alpolgármesterasszony fogalmazott, de azt nem volt hajlandó elárulni, hogy ki volt az a jótevõ. �?n nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt eláruljam, ha a jótevõ el akarja mondani, hogy mennyit fizetett, és miért, akkor majd elmondja - tette hozzá Biró Rozália. Pap István erdon.ro 2011. május 25.Korodi Attila megvédené az új tanügyi törvénytPolitikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselõ arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történõ oktatását a nemzeti kisebbségek esetében. Politikai nyilatkozatban figyelmeztetett tegnap Korodi Attila RMDSZ-es képviselõ arra, hogy a nagy sikerként elkönyvelt új tanügyi törvény elfogadását beárnyékolhatja az alsóházban hallgatólagosan elfogadott törvénykezdeményezés, amely eltörli Románia történelmének és földrajzának anyanyelven történõ oktatását a nemzeti kisebbségek esetében. Emlékeztetett arra, hogy decemberben, Románia nemzeti ünnepének a szellemiségére hivatkozva már jelezte: az oktatási törvény egy európai jogszabály, amelyet a gyulafehérvári nemzetgyûlés minden bizonnyal megszavazott volna. A jogszabály elfogadásakor bizonyítottuk, hogy ugyanaz a közösség vagyunk, mint 1918-ban, ugyanaz a közösség, amely tiszteli az együtt élõ nemzetiségeket, saját értékeit, kultúráját és hagyományait, és amelynek nincs szüksége arra, hogy egy mesterségesen kreált ellenséghez viszonyítva határozza meg nemzeti identitását - hangsúlyozta a honatya. A jelenlegi viszás helyzetre utalva kifejtette: a nemzeti kisebbséghez tartozó gyerekek számára elengedhetetlenül fontos, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Korodi felvetette a kérdést: milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni a diákok, a szülõk felé? Egy olyan közösség és ország vagyunk, amely tisztában van értékeivel, és tudja, hogy a sokszínûség lényegében erõsebbé tesz, vagy ellenkezõleg, egy sebezhetõ, gyenge ország, amely fél mindentõl, ami új, ami más? Biztos vagyok benne, hogy a szenátusban meg tudjuk akadályozni a módosítás elfogadását, ezáltal bizonyítva, hogy valóban egy erõs, európai szellemiségû ország vagyunk - összegzett Korodi. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 25.Kedvet ébresztenének a szórványok felfedezésére�?j honlap indult a szórvány népszerûsítésére, a www.szorvany.hu oldalon egy helyen szeretnék bemutatni a világ szórványban, illetve diaszpórában élõ magyarságát. A szorvany.hu oldalt olyan gyûjtõfelületnek szánják, amely egy helyen jeleníti meg és mutatja be a világ szórványban, illetve diaszpórában élõ magyarságát. A legfõbb cél, hogy a honlappal kedvet ébresszenek a külhoni magyarság, és kiemelten a magyar szórványok, diaszpórák felfedezésére - olvasható az oldalon. Mint írták, a világ magyarságának csaknem negyede Magyarország határain kívül él, Dél-Amerikától Kalotaszegig, ráadásul e közösségek hetven százaléka, azaz minden ötödik magyar kisebbségben, szórványban, diaszpórában él. A portálra a szórványra vonatkozó statisztikák, intézményi elérhetõségek mellett a róla szóló szakirodalmat is folyamatosan feltöltik. Fontosnak tartják olyan, iskolák által bejárt szórványmintautak elhelyezését is, amelyek kedvet adhatnak a Kárpát-medence ritkábban látogatott, még magyarlakta területeinek megismeréséhez. A térképen közreadják külhoni, szórványban vagy diaszpórában tevékenykedõ szervezetek elérhetõségét, hogy segítségére legyenek a külhoni kapcsolatokat építeni kívánó vagy egyszerûen csak információkat keresõk számára. A szórvány megnevezést a Magyarország határain kívül, nem tömbben, hanem más nemzetekkel keveredve, elszórtan élõ magyar közösségekre használják. A magyar szakirodalom és a közbeszéd megkülönbözteti a diaszpóra és a szórvány fogalmat. Míg a diaszpóra elnevezést a migráció nyomán elvándorolt magyarokra, a nyugati magyarságra értik, addig a Kárpát-medence területén, a nem nagy összefüggõ etnikai tömbben élõ magyarokra a szórvány kifejezést alkalmazzák. MNO.hu 2011. május 26.Hagyomány született - Székelyföldi NapokEgy hétig három megye számos helyszínén, sok kulturális rendezvénnyel zajlik a Székelyföldi Napok második kiadása. A cél: értékeink egységes megjelenítése, megmutatni egymásnak is mindazt, amit egy-egy megye mûvészei alkottak, no meg a csíksomlyói búcsút megelõzõ héten turistákat, érdeklõdõket vonzani, megeleveníteni a távolabbi vidékekrõl érkezõk elõtt Székelyföld erényeinek sokszínûségét - hangzott el tegnap Hargita, Maros és Kovászna megye tanácselnökeinek közös sajtótájékoztatóján Sepsiszentgyörgyön. Június 3-án, jövõ pénteken startol a Székelyföldi Napok, a hivatalos megnyitóra azonban csak vasárnap a Perkõn megrendezett gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón kerül sor. Számos rendezvényt tartanak az ezt követõ héten, koncertek, gyermek- és felnõttelõadások, kiállítások, író-olvasó találkozók, könyvbemutatók lesznek, nemcsak a városokban, megyeszékhelyeken, de több faluban is. Sokrétû, színes kavalkád várható, mely során megünneplik a 137 éves szovátai Medve-tó születésnapját, de közös koncertet tart a Csíki és a Georgius zenekar, tárlaton mutatkoznak be a Hargita megyei képzõmûvészek, és Sepsiszentgyörgy kiállítással tiszteleg a tíz évvel ezelõtt elhunyt Baász Imre elõtt. Idén szintén a Székelyföldi Napok részeként elõször adják át az Orbán Balázs-díjat, mindhárom megyébõl egy-egy kiemelkedõ személyiség kapja, egyelõre titok, kik lesznek a kitüntetettek, csak annyit árultak el a kezdeményezõk, hogy az önkéntesség évének jegyében választották ki az arra érdemeseket. A három székelyföldi megye önkormányzata tavaly szervezte meg elõször közösen a régió kulturális ünnepét. Lokodi Emõke Maros megyei tanácselnök szerint a 2004-2007 közötti idõszakra jellemzõ vetélkedés után ráébredtek, nem az egymással való versengés jelent megoldást, közösen sokkal hatásosabban, hatékonyabban tudják népszerûsíteni a régiót, no meg saját megyéjüket. Borboly Csaba Hargita megyei elnök szavaival: rájöttünk, egy meg egy meg egy nem három, hanem annál jóval több. Két éve tudatos a közös építkezés, egyre több pályázatot készítenek együtt, és szaporodnak a három megye rendezvényei is. A nyárra tervezett programok közül a július elsõ szombatján sorra kerülõ Ezer székely leány találkozót említették, amelyre Háromszékrõl idén kétszáz leány utazik, a július végi Székely vágtát, melynek az �?riáspince-tetõ ad otthont, illetve az augusztusi Székelyföldi kerékpáros körversenyt. Farkas Réka, Háromszék Erdély.ma 2011. május 26.A Székelyföldön kívül élõ magyarság fennmaradásárólHogyan továbbvinni a magyarságtudatot? Hogyan biztosítani a fennmaradást? A Székely Nemzeti Tanács egyik célkitûzése, hogy a székelyföldi megyékbõl olyan régiót hozzanak létre, amely az erdélyi magyarság számára egyfajta belsõ anyaországot jelent. Ebben segítségükre vannak azok a települések, amelyek nem Székelyföld területén fekszenek, hanem olykor idegen környezetben, de magyar többségûek. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint, összesen 70 ilyen magyar többségû önkormányzattal számolhatunk Erdély területén. Erdély.ma 2011. május 26.SzórványmagyarA cím sokunknak jelent valamit. A szó és a fogalom csak a magyar nyelvben használatos, míg a bennünket körülvevõ népek csak diaszpóráról beszélnek. A gyarapodó, terjeszkedõ népeknek elcsángált, világgá ment diaszpórájuk van, a fogyóknak, visszaszorulóknak pedig szórványuk is. A románok sokáig nem törõdtek a Szerbiába rekedt Timok-völgyi nemzettársaikkal, akiket 2007 augusztusában Szerbia - Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontja miatt - nemzeti kisebbségként ismert el, ezért román anyanyelvüket már iskolában is tanulhatják. Vannak, akik tudományos alapossággal elemzik és értelmezik a szórványt, tudományként foglalkoznak a szórványlét kérdéskörével. Temesvári egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, kutatók, újságírók 1993-ban létrehozták a Szórvány Alapítványt, amely a maga 18 éve alatt sok tudományos konferenciát szervezett, könyveket és folyóiratot ad ki a Bánságban együtt élõ különbözõ nemzeti közösségek kölcsönös megismerésérõl, azok önismeretének elõsegítése, illetve a többség és kisebbségek közötti kapcsolatok harmonizálása reményében. Tanulmányozták a kisebbségi közösségek helyzetét és státuszát, az etnikumok közötti kapcsolatokat, az érdekképviseletek és a közigazgatás kapcsolatát, a regionális folyamatokat. Kutatnak, terveznek, nemzetközi képzéseket szerveznek, tanácsokat adnak, könyveket írnak és jelentetnek meg, emlékjeleket állítanak, elismerõ díjakat kapnak. Ha beírjuk az internetkeresõbe a szórvány-konferencia szókapcsolatot, akkor az elsõ tíz találatban az utóbbi év brassói, dévai, gyulafehérvári, temesvári és tordai rendezvényeirõl értesülhetünk. Azt szoktuk mondani, hogy elméletekkel teli a padlás. Elméletek már vannak. Belõlük egy válogatás itt is elérhetõ: http://szorvany.hu/olvasnivalo. De mintha az elméletek nem jutnának el a döntéshozókhoz, vagy azok csak a saját fejükre hallgatnak. Mert ha eljutnának, vagy figyelembe vennék a tudós megállapításokat, javaslatokat és azokat beépítenék érdekképviseleti munkájukba, akkor javulás jeleit kellene észlelnünk, de szinte sehol semmi. Ha lenne javulás, akkor megállt volna, és már nõne a magyar nyelven tanító iskolákba íratott gyermekek száma. Fogytak volna, és majd eltûnnének a nem magyar iskolákban tanuló, de magyar szülõk utódai, mert azokat egytõl egyig mind anyanyelvükön, magyarul taníttatnák a szüleik. Az anyanyelv, a családjában beszélt nyelv, az a nyelv, amelybe belenõ a gyermek, ezen tanulja meg az életével, környezetével kapcsolatos fogalmakat, és az a leghatékonyabb emberformáló, ismeretszerzõ és tanulási eszköze mindenkinek. A néhai nagyváradi román ortodox püspök, Roman Ciorogariu családjából nem egy gyermeket magyar iskolába járattak szüleik a XIX-XX. század fordulóján. De akkor a pécskai zsidók gyermekei is mind magyarul tanultak, a temetõben lévõ kétszáznyi sírkõ zöme kétnyelvû, egy-kettõn van román, nyolc-tízen német felirat a többin magyar a héberrel átellenben. Mára megfordult az igazodás. Magyar családok küldik román iskolákba gyermekeiket, de igazán sikeres alig akad közöttük. Meggyõzõdésem, hogy õk, magyarul tanulva is sikeresek lettek volna. De az a magyar, akinek a lakhelyén csak néhányan beszélik az anyanyelvét, vagy vannak néhány tízen, egy-két százan, és magyar óvónõ foglakozik a csöppségekkel, esetleg többségi települések által körülvett falujukban több százuk iskolás gyermekeit magyarul tanítják tanítóik, tanáraik, az nem elméletekre vágyik, még szórványszakértõi képzésekre sem. Jó lesz, ha közülük valaki tudomást szerez a róluk elméleteket faragókról, és azok tudományáról. A gyalogmagyarnak ugyanis reményre van szüksége. Reményt pedig a döntéshozók cselekményei nyomán alakuló lehetõségek adnak. A népek versenyében a nemzetnek pedig növekedésre van szüksége, ami egyelõre még nem látszik. A magyarság fogy. Fogy az anyaállamban, fogy az elcsatolt területeken, tömbben és szórványban egyaránt. Falvaink apadnak, az azokból városba költözött magyarok beolvadtak. A Maradékország lakosságának fogyása annál aggasztóbb, hogy 1985-2000 között igen sok szülõkorba lépõ erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai fiatal oda költözött, akiknek a szaporulata nem érzõdik az utóbbi két évtized magyarországi lakosságszámában. Ezek az akkor fiatalok és gyermekeik ma nagyon hiányoznak tájainkról. A nemzetfogyás megállítására, majd növekedésére kellene megoldást találnia a nemzet kormányainak. Látszólag évtizedek óta keresik a megoldást, de a siker mindeddig elmaradt. Az emberek elemi igényeinek egyike a biztonságra való törekvés. Áhítjuk a lelki békét, a jó szót, de az anyagi, pénzügyi biztonságot, a nyugodtabb holnapot is. Ezért ki-ki a maga módján, képességei és lehetõségei szerint tesz is. Régen se volt ez másként. A szórvány kapcsán olykor föl-föl vetõdnek a széttagoltság kártételei. A tisztségeikhez szokott politizálók nem munkájuk hatékonyságának fokozásával, elért sikereik elismertetésével, hanem a velük okkal elégedetlenkedõ nép szapulásával foglalkoznak. Választásokon egységre szólítanak föl, de azok között csak önmagukkal vannak elfoglalva. Az 1989-es fordulat óta eltelt évtizedekben az Arad megyei magyarság kapcsán elmondhatjuk, hogy fogy, létezõ szervezeteiknek nincsenek saját tulajdonú székházaik. Vagy történelmi egyházaink épületeibe jönnek össze, vagy településeik bérleményeiben. Szervezeteinek csak önkéntesei vannak, akik szabad idejüket, szellemi és fizikai erejük maradékát fordítják magyar ügyekre, miközben másból élnek, és tartják el családjaikat. Nincsenek intézményeink és hivatalaink, ahova nyugodt szívvel fordulhatna magyarként az ember. A vegyes iskolákban az történhet, amit a többség jóváhagy. Mindaddig, amíg a romániai magyarságnak nem lesznek, nem lehetnek saját intézményei, nem lesz autonómiája, addig semmi remény a fejlõdésre, a gyarapodásra. Csak a saját, kiszámítható intézmények léte és közösségépítõ munkája nyújthat közösségi biztonságérzetet, ami nélkül a gyarapodás reményérõl sem beszélhetünk nemhogy növekedésrõl. A pécskai magyar iskolára a napokban új tábla került. Azon nyoma sincs magyar szónak. �?s a jelek szerint ezt a magyar tanügyi államtitkár nem vette észre akkor, amikor május 21-én, szombaton RMDSZ-gyûlésre érkezve átlépte az épület küszöbét, vagy ha igen, akkor annál rosszabb - hiszen az még mindig a helyén van. Az Apáczai Közalapítvány honlapján, a szorvany.hu-n írja Csete �?rs elnök a világban szétszórtságban, szórványban élõ magyaroknak: Mindenekelõtt magunkkal kell megbékülnünk. Növekednünk kell, biztonságot kell adnunk azoknak, akik hozzánk tartoznak, és egyként kell tekintenünk egymásra. Ez az elsõ lépés. �?s ha már magunkkal jóban vagyunk, mert növekszünk, mert biztonságban érzik magukat a mieink és mert tapasztaljuk mindnyájan, hogy összetartozunk, akkor lesz valódi esély arra, hogy megbéküljünk a történelemmel s szomszédjainkkal. Nagy István, az Arad megyei EMNT elnöke Erdély.ma 2011. május 26.A csíki anyák levelüket megírtákTöbb mint félszáz levelet tettek postára Csíkszeredában szerda délután. A címzett a szenátus oktatásügyi bizottsága volt. A küldeményekben számos Hargita megyei szülõ és pedagógus arra kéri a bizottságot, ne véleményezzék kedvezõen a törvénymódosító javaslatot, melynek értelmében ismét elvennék a magyar gyerekektõl a jogot, hogy magyarul tanulják a földrajzot és a történelmet. Korodi Attila parlamenti képviselõ kezdeményezésére Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT), valamint a Csíki Anyák Egyesülete széles körben mozgósított szülõket és pedagógusokat, arra kérvén õket, hogy támogatásukkal álljanak ki a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatása mellett, amely jogot az új tanügyi törvény biztosít. Tudni kell, hogy nemrégiben hallgatólagosan átment a képviselõházon egy olyan törvénymódosító javaslat, amely ha elfogadásra kerül, újból románul fogják tanítani a két említett tantárgyat a magyar iskolákban is. A csíkszeredai 1. számú postahivatal elõtt szerda délután szülõk és pedagógusok postázták leveleiket a szenátus oktatásügyi bizottságának. Rövid sajtótájékoztató keretében Szabó Kázmér, a CSTIT elnöke kifejtette: a levelekben arra kérik a bizottságot, hogy ne fogadják el a módosító javaslatot, mert ez a magyarság számára hátrányos. Az akció célja a figyelemfelkeltés, és egyúttal a sajtón keresztül is üzenni kívánnak az illetékeseknek. Reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezõ napokban nagyon sok levél fog megérkezni az oktatásügyi bizottságához. Az elnök egyúttal megkért minden magyar érzésû embert, hogy csatlakozzon ezen akcióhoz. A szervezet honlapján van egy felhívás, ahol közzétettek letölthetõ formában egy levélvázlatot, amit el lehet küldeni a bizottságnak. A honlapon a postacím is megtalálható - hívta fel a figyelmet Szabó. A Csíki Anyák Egyesülete részérõl Tiboldi Bea elnök szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta: még ezen a héten az egyesület nevében is fognak küldeni egy hivatalos, több anyuka kézjegyével ellátott levelet az illetékeseknek. Szükséges, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhassanak minden tantárgyat. A nemzettudatot a közösségtudattal össze kellene kapcsolni. Az emberek életkortól függetlenül nemzeti ügyüknek kellene tekintsék ezt a lehetõséget, hogy most tömegesen álljanak ki a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása mellett. Mihály Emõke pedagógus szerint azért fontos a földrajz és történelem anyanyelven való oktatása, mert a gyermekek így jobban megértik a tanultakat. Korodi Attila parlamenti képviselõ rámutatott arra, hogy a kisebbségügyi politizálás sziszifuszi munka. Nagyon nehéz eredményeket elérni, de amit elértünk azt meg is kell tartani, ezért fontos a csíki anyák és pedagógusok helytállása, mert minden segítség hasznos - figyelmeztetett a politikus. A szerda délutáni akcióra közel egy tucat édesanya jött el gyermekével együtt feltenni a leveleket. Megtudtuk ugyanakkor, hogy több csíki településrõl - Csíkszentimre, Csíkszentmárton, Csíkrákos - küldtek és küldenek szülõk, pedagógusok leveleket a bizottságnak, abban reménykedve, hogy nem fogják módosítani a tanügyi törvény vitatott passzusát. Létai Tibor Székelyhon.ro 2011. május 26.Tõkés László: Elég volt a kettõs mércébõlNemzeti kisebbségek az Európai Unióban címmel konferenciát tartottak május 24-én Brüsszelben az Európai Parlamentben. A rendezvény elsõdleges célja a karintiai szlovén kisebbség helyzetének bemutatása volt, és az, hogy rámutassanak az EU alapdokumentumainak és rendelkezéseinek a hiányosságaira a nemzeti kisebbségek közösségi jogait illetõen. A meghívott elõadók között szerepelt Tõkés László, az EP alelnöke is. Alojz Peterle, Szlovénia elsõ, szabadon választott miniszterelnöke (1990-1992) elmondta: a szlovén kisebbség ügye is soha véget nem érõ történetnek tûnik Ausztriában és Olaszországban. Tõkés László volt polgár-társakként köszöntötte a karintiai szlovén közösség jelen levõ 120 képviselõjét, visszautalva arra, hogy egy évszázaddal ezelõtt még egyazon ország ? az Osztrák-Magyar Monarchia ? állampolgárai voltak; ma pedig elérkezett az idõ, hogy immár ne külsõ kényszerûségbõl, hanem közös akaratból és kölcsönös szolidaritásból fogjanak össze mindazok a nemzeti közösségek, melyeket egykor a megosztó Habsburg-politika, utóbb pedig az ellentétes nemzeti érdekek állítottak szembe egymással. Erre az EU kínálja a legalkalmasabb keretet ? mondotta, de hozzátette: itt is gyakran érvényesül a kettõs mérce. Míg ugyanis az unió a határain kívüli emberi jogi sérelmek orvoslásának kiemelt figyelmet szentel (például a kínai ujgurok és a tibetiek vagy a harmadik világ üldözöttjei esetében), mindezen elvek és értékek érvényesítését saját országaiban elhanyagolja, gyakran azzal hárítva el a felelõsséget, hogy a tagállami kompetencia körébe utalja a kisebbségi jogok kérdéskörét. �?s a tagállamok maguk is másként viszonyulnak a határaikon belül élõ kisebbségek, illetve a határaikon kívülre szakadt nemzeti közösségeik ügyéhez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 26.Székelyföld BrüsszelbenJövõ héten nyitják meg Székelyföld képviseleti irodáját Európa fõvárosában. A brüsszeli Magyar Régiók Házában helyet kapó iroda feladata Székelyföld népszerûsítése, és összegyûjteni, feldolgozni, majd továbbítani az Európai Unió intézményeitõl származó információkat, tájékoztatni az önkormányzatokat az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa döntéseirõl, hozzáférni a közösségi pályázatokhoz. Május 31-én, kedden az Európai Parlamentben ad fogadást három EP-képviselõnk, Tõkés László alelnök, Sógor Csaba és Winkler Gyula. Rajtuk kívül a magyar és román kormány, valamint a székelyföldi megyei önkormányzatok képviselõi mondanak köszöntõt. Az eseményen, melynek célja a képviseleti iroda létének tudatosítása, Székelyföldet népszerûsítõ kiállítás és vetített képes ismertetõ tekinthetõ meg, székelyföldi táncokat járnak a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mûvészei. Az iroda hivatalos megnyitójára szerdán kerül sor, a helyszínen székelyföldi közigazgatási címerekbõl kiállítást is rendeznek. Szekeres Attila Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 26.Uniós szintû kisebbségvédelmet (RMDSZ-kezdeményezés)Nemzetközi és erdélyi szintû összefogást kezdeményez az RMDSZ: határozattervezetet terjeszt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának június 3-án Eisenstadban ülésezõ kongresszusa elé, amelyben javasolja, hogy a mintegy nyolcvanhat tagszervezetet számláló testület hasznosítsa az Európai Unió által létrehozott állampolgári kezdeményezés eszközét, az európai uniós politikában való részvétel új formáját. Mint ismeretes, a Szövetségi Képviselõk Tanácsa április 2-i ülésén Európai szintû politika a nemzeti közösségek védelme érdekében címmel határozatot fogadott el. A dokumentum leszögezi: a szövetség célja egy olyan európai uniós kisebbségi keretszabályozás elfogadtatása, amely az õshonos nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének és közösségek széles körû jogait tartalmazza az önrendelkezéstõl - beleértve az Európai Unióban meghonosodott autonómiaformák alkalmazhatóságát - a nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogokig. A szövetség széles körû konzultációt kezdeményez e témában a Kárpát-medencei és erdélyi magyar érdek-képviseleti és civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint az Európai Unióban élõ õshonos nemzeti kisebbségek szervezeteivel. A konzultáció eredményeként összeállított cselekvési terv egyik fontos eleme, hogy a szövetség a Lisszaboni Szerzõdés által teremtett állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodni kíván, amelynek értelmében legalább egymillió - legkevesebb hét tagállamból származó - polgár közvetlenül kérheti az Európai Bizottságot, hogy az EU hatáskörébe tartozó területen új kezdeményezést tegyen. A 2012. április 1-jén életbe lépõ állampolgári kezdeményezés lehetõséget ad arra, hogy a romániai magyarság - és tágabb értelemben az Európai Unióban élõ õshonos nemzeti kisebbségek - jogkövetelõ törekvéseit új keretben érvényesítsék. Az RMDSZ bízik abban, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és tagszervezetei támogatásával széles körben tudatosítható, hogy az állampolgári kezdeményezés valós eszközt jelent a kisebbségi jogérvényesítésben. Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács alakul Az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével holnap megalakul a Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács. A regionális önkormányzati tanácsok létrehozását a szövetség tizedik kongresszusán határozták el, ennek értelmében született meg május 20-án Marosvásárhelyen a Székelyföldi �?nkormányzati Tanács is. A szórványvidékeken élõ magyarokat képviselõ új testület alakuló ülését Kolozsvárra hívták össze, és a tervek szerint kész mûködési szabályzattal és megválaszott vezetõséggel zárul a zárt ajtók mögötti összejövetel. A Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács megalakulását követõen a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa is ülésezni fog. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 26.Búcsú Gyimesi �?vátólAmikor a tragédia okozta döbbenet elmúlik, és tompul a bûntudat, hogy milyen keveset tettünk érte, hogy mennyire nem háláltuk meg a munkáját, a tudását, a tanítását, a féltését, az emberségét, akkor majd lexikonokba zárják, életét és munkáit hosszú tanulmányokban, kötetekben fogják méltatni, elemezni. Szeretni fogják, és szentté avatják. Kanonizálják a kanonizátort: Cs. Gyimesi �?vát. Félõ azonban, hogy egyáltalán nem értik majd meg, sõt, félreértik, aztán pedig szem elõl tévesztik, amit sokunk tanára számunkra, erdélyi magyarok számára jelentett. Mert bár alapmûvei - a Teremtett világ, a Gyöngy és homok, a Honvágy a hazában, a Kritikai mozaik, a Szem a láncban meg a többi - a könyvtárpolcon sorakoznak, az elõadások varázsa elszáll, a le nem írt szavak elvesznek, kihullnak az emlékezetekbõl, és nem lesz kapaszkodó, mert érték-szószedetét, a végsõ értékek szócikkekbe sûrített tárát már nem fejezte be, nem tette le iránytûként az asztalunkra. Ki emlékszik majd arra, hogy csodálta a házát magával hordozó csigát, bolygótársnak titulálva tisztelte a gyönge fûszálat, õszintén és mélyen hívõ ember volt, s kozmikus víziót épített magában a világról, a párhuzamosan létezõ univerzumokról? Hogy elbûvölte õt az információ tudománya, a fizika, a matematika? Hogy gyönyörûen rajzolt, csodálatosan varrt, és hogy a természet megszámolhatatlan sok más talentummal is megáldotta. Kinek lesz ez fontos ebben az egyre agresszívebb és napról napra türelmetlenebb világban, amelyben a hiábavalóságoknak jóval nagyobb az értéke minden másnál, amiben õ igazán hitt? Ki emlékszik majd arra, hogy a nagy sunyítás idején a fájdalmasan kevesek egyike volt, aki a bõrét a vásárra vitte, s ott is állandóan a kezében szorongatta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Megkerülhetetlenül nagyot az irodalomtudományban alkotott, de érték-, arány- és mértékrendjének alappillérei mindörökre a szabadság, az emberi méltóság és a szolidaritás maradtak. A múlttal történõ õszinte szembenézést követelte, elítélte az erõszakot, demokratikus országot és érdekvédelmet álmodott, gyógyítani akarta a világ mindenféle fájdalmát. Meglátta az embert a hajléktalanban, a lecsúszott szegényben, csodálattal nézett a vízszerelõre, az órásmesterre, a sarki zöldségárusra. Eközben szünet nélkül és egyre nyugtalanabbul vágyott a megértésre, a szeretetre, az elismerésre. Csakhogy ezek elillantak elõle, még azon ritka pillanatokban is, amikor véletlenül karnyújtásnyira kerültek. Tudta, hogy szókimondásai okán egyesek neheztelnek rá, s gyûlölik olykor, hogy az emberek nem tûrik el az igaz bírálatot. �?risten, milyen sokszor megalázták, megrágalmazták, megfenyegették, kiátkozták innen-onnan! Még azok is, akiknek a felebaráti szeretet hirdetése lett volna a legfõbb dolguk. Felháborodással, félelemmel, szorongással, majd rezignálással reagált a támadásokra, de továbbra sem engedett az elveibõl. Pedig rendre becsapódtak elõtte az ajtók, kellemetlenné vált az igazával, elviselhetetlenné az õszinteségével, a racionalitásával, a rátartiságával együtt. Kicsinyes és szégyenteljes bosszút forraltak ellene: mert igaza volt, mert nõ volt, mert nonkonformista volt. - Egyetlen férfi volt közöttünk: Gyimesi �?va! - mondta évekkel ezelõtt találóan egyik irodalmár pályatársa, amikor az 1989 elõtti és utáni korszakok utóbb gombamód szaporodó hõseirõl és ellenállóiról szó esett. Igaza volt. Csakhogy a szégyenletesen elvesztett bátorságunk és becsületünk megmentõjének közöttünk bûnjelként megélt jelenléte egyre többeket és egyre jobban zavart. A végén - hogy végzetesen nagyot rúgjanak bele - azt is elvették tõle, amihez a legjobban ragaszkodott: a tanítás lehetõségét. Szemforgató módon megfosztották konzulens professzori állásától is, majd hûvösen közölték vele, hogy doktoranduszait, ha ragaszkodik hozzá, ingyen is taníthatja. �?s Gyimesi �?va ezt tette. Tanított - az utolsó napjáig. A mûvei mellett a sok száz tanítványában él tovább, akiknek szakmai fejlõdését meghatározó módon befolyásolta, és akiknek a gondolkodását kibontakozni és szárnyalni segítette. Akik miatt érdemes volt elviselnie a testi és a lelki törõdöttséget. Akik éltették. Akik motiválták õt, hogy a világ fájdalmát tovább cipelje magával. Amíg hétfõn meg nem értette, hogy nincs tovább. A professzorasszony akkor elköszönt. Fájdalmas búcsú, remélem, hogy egy jobb világba költözött. Nyugodjék békében! Tibori Szabó Zoltán Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 26.GyászhírBiztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendõk, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétõl, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van. (Róm 8,38-39) Megrendült szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, CS. GYIMESI �?VA irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi professzor 2011. május 23-án, életének 66. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Kolozsváron. Temetése május 28-án, szombaton 13 órakor lesz a Házsongárdi temetõ nagykápolnájából. Kérjük, akik tiszteletüket szeretnék leróni a sírnál, egy szál fehér virágot hozzanak magukkal. GYÁSZOL�? GYERMEKEI: ZSUZSA �?S P�?TER. Szabadság (Kolozsvár) 2011. május 26.Román hisztériakeltés a Székelyföld brüsszeli képviselete ellenHeves magyarellenes hangulatkeltésre használta fel az utóbbi hónapokban egyre nacionalistább retorikát alkalmazó román ellenzék és a sajtó egy része azt, hogy kiderült: az RMDSZ színeiben az Európai Parlamentben mandátumot szerzett három képviselõ kedden megnyitja a Székelyföld európai uniós képviseletét Brüsszelben. A hírt reggel a Realitatea hírtelevízió dobta be a köztudatba, bemutatva a Tõkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula által aláírt meghívót, amely szerint kedden délután öt órától az Európai Parlament épületében tartják a képviselet ünnepélyes megnyitóját. A magyar ügyekben korábban is számos alkalommal nacionalista hangnemben megnyilvánuló csatorna honlapján mindezt úgy ütik fel, hogy az RMDSZ európai parlamenti képviselõi ismét arra készülnek, hogy felszítsák a kedélyeket - ha nem Brüsszelben, akkor Bukarestben. Az ügy kapcsán a nagyobbik ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonnal offenzívába lendült, és a kormány közbelépését követelte. Cãtãlin Ivan, a párt európai parlamenti képviselõcsoportjának vezetõje szerint a helyzet aggasztó, ugyanakkor nem kell hisztériába esni. Az európai intézmények mellett amolyan kisebb követségek mûködnek, amelyek városok, kisrégiók képviseletei. Azonban ezek létezõ, törvényesen és alkotmányosan elismert közigazgatási egységeket képviselnek. A Székelyföld képviselete ostobaság. Provokáció is lehet, ami egyesek számára hangzatos lehet. Szinte minden, ami európai szinten történik, belpolitikai ügyekkel kapcsolatos. Nem tudom, miért teszi ezt Tõkés úr, talán a két romániai magyar párt közötti csatáról szól. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) sorain belül nem okoz gondot, mivel õk támogatták Tõkést az EP alelnöki tisztségének elnyerésében. Mi többiek azonban aggódunk amiatt, hogy az RMDSZ zömmel a magyar EP-képviselõkkel hangolja össze politikáját, és csak magyarul beszélnek. Az aggodalom azonban elégséges, nem kell hisztérikusan reagálni, hiszen midig tudtuk, hogy az RMDSZ inkább Budapest felé tekint, mint Bukarestre - hangoztatta Ivan. Felhördült az ellenzék Bukaresti páttársai azonban nem fogadták meg Ivan tanácsát, és igencsak vehemensen reagáltak a képviselet megnyitásának hírére. Olguþa Vasilescu, a PSD szóvivõje bírálta a kormányt, amiért nem reagál Tõkés lépésére. Teodor Baconschi külügyminiszter továbbra sem reagál a provokációkra, amelyek a román állam nemzeti, egységes, független és oszthatatlan jellegével kapcsolatosak - sérelmezte Vsailescu. A PSD-s politikusnõ szerint a reakció hiánya annak tudható be, hogy a PDL fél: az RMDSZ feldühítésével elveszíti a parlamenti többségét. A meghívón az Európai Néppárt frakciójának logója is szerepel, amelynek az a PDL is tagpártja, amely támogatta Tõkés Lászlót az EP alelnöki tisztségének megszerzésében, ez bizonyítja, hogy Baconschi úr reakciójának hiánya nem véletlen - fogalmazott Vasilescu. Hevesen kikelt a képviselet megnyitása ellen Mircea Geoanã, a szenátus PSD-s elnöke is. Szerinte a kormánynak határozott álláspontot kell kialakítania az üggyel kapcsolatosan. Közleményében törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan jelzõkkel illeti az RMDSZ-es európai parlamenti képviselõk kezdeményezését. �? is azzal érvel, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket azon országok alkotmánya vagy törvénykezése is elismer, amelyben találhatók. Támadásba lendült a kormánykoalíció egyik pártja is: szintén keményen bírálta a lépést a Szövetség Románia Fejlõdéséért (UNPR), amelyet a jelenlegi ellenzéki pártokból kilépett, a kormányt támogató honatyák alapítottak, és amely ezért cserében megkapta a védelmi miniszteri tisztséget. A PSD-bõl kilépett Cristian Diaconescu volt külügyminiszter, az UNPR vezetõ politikusa szerint a képviselet megnyitása alkotmányellenes, és az állami hatóságoknak is fel kell lépniük ellene. Szerinte fölösleges provokációról van szó, az Európai Unió ugyanis nem ismerheti el a Székelyföld létezését. Sógor Csaba: normális és szükséges lépés Nem így látja viszont Sógor Csaba európai parlamenti képviselõ, aki szerint már jóval korábban meg kellett volna nyitni a székelyföldi képviseletet Brüsszelben. Azért székelyföldi képviselet a neve, mert a Székelyföld név jóval régebbi, mint a 43 Hargita, Kovászna és Maros megye megnevezések, sõt a most az év európai fájává választott hatszáz éves csíkszenléleki hársfánál is régebbi - ecsetelte a Krónika kérdésére Sógor. A politikus igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, rámutatva, hogy a kezdeményezés nem alkotmányellenes, hanem normális, reális igényeknek megfelelõ lépés. Brüsszelben hivatalosan 15 ezer, nem hivatalosan 30 ezer lobbiiroda mûködik - tájékoztatott Sógor, hozzátéve, hogy román kollégái akkor nem panaszkodtak, amikor egy suceavai képviselõ Bukovina turisztikai célpontjait reklámozta. A Székelyföld képviselete a nevében foglaltak értelmében Maros, Hargita és Kovászna megye képviseleteként mûködik majd. A képviselet a Magyar Régiók Házában kap helyet. Létrehozásának célja az, hogy információt gyûjtsön az EU politikájáról, tájékoztassa a három megyét az Európai Parlament, az Európai Bizottság, a Régiók Tanácsa és egyéb uniós intézmények döntéseirõl, valamint ezek mellett az, hogy segítse az érintett megyék részvételét az európai uniós pályázatokon. Emellett kapcsolatot kíván teremteni a székelyföldi régió és az uniós intézmények között, és lobbitevékenységet is kifejt majd. Balogh Levente Krónika (Kolozsvár) 2011. május 26.Diákhitel határon túli magyaroknakDiákhitelt kaphat minden olyan erdélyi és felvidéki magyar fiatal, aki felveszi a magyar állampolgárságot, de továbbra is lakóhelyén jár egyetemre, és nem költözik Magyarországra - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A lapnak a Diákhitel Központnál megerõsítették: azok a Romániában vagy Szlovákiában élõ magyar hallgatók, akik teljesítik a feltételeket, jogosultak lesznek a magyar diákhitelre. A Vajdaságban, illetve Kárpátalján élõ magyar fiatalok egyelõre nem tudják igénybe venni ezt a lehetõséget, ugyanis Ukrajna és Szerbia nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A hitel igénybevételének feltétele ugyanis a magyar állampolgárság, illetve az, hogy a fiatalnak olyan európai gazdasági térségi tagállam valamely felsõoktatási intézményében kell tanulnia, amely Magyarországon elismerhetõ felsõfokú végzettséget ad - teszik hozzá. A lap szerint a diákigazolványt és az azzal járó kedvezményeket minden határon túli magyar diák igénybe veheti, aki felveszi a magyar állampolgárságot, vagy hazai köz-, illetve felsõoktatási intézményben tanul. Krónika (Kolozsvár) 2011. május 26.Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttmûködés�?sszefoghat a jövõ nyáron rendezendõ helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar-magyar verseny körvonalazódik. Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttmûködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély - fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. �?n a nyitottság híve vagyok - jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. Az önkormányzati választások elsõ fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitõl eltérõ helyzet áll majd elõ - fejtegette, arra utalva, hogy jövõre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyûjtõ jelölt lesz a polgármester. Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka. Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévõ Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel - jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk - jelesül hogy közös elõválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel - még áll, egyébrõl korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínû. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsõsorban ettõl függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttmûködés az önkormányzati választásokon. Együttmûködés körvonalazódik Szatmáron Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe - vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetõi is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem elõbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a gyõzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több fõt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét õ lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az õ esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tõkés Lászlóhoz köthetõ Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezébõl a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselõ magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem mûködik a tanács - fogalmazott Ilyés. Hegedûs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklõdésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelõtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történõ voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségû személy kerüljön. Nincs összefogás Kolozsváron Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon. Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania - szögezte le a Krónika érdeklõdésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte errõl beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor a magyarság elleni bûnnek tartaná, ha magyar-magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon. Márpedig biztosnak tûnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberrõl van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetõvé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselõ-testületbe - fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyûlésbe. A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következõ négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fõvárosában nemcsak számbelileg, hanem minõségben is erõsebb képviseletre van szükség - fogalmazta meg lapunk érdeklõdésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselõ tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem elõtt tartva kell majd meghozni a megfelelõ döntéseket. Meggyõzõdésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselõi ezekhez a szempontokhoz felelõsen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére - fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttmûködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, õk megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttmûködés nem rajtunk fog múlni - szögezte le Gergely Balázs Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Elõd-Gergely, Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. május 26.Mi fáj az RMDSZ-nek?Nem múlik el nap, hogy valamelyik tulipános tisztségviselõ vagy valamelyik RMDSZ-es bértollnok el ne sikítaná bánatát: Budapest már nem utalja számolatlanul a pártkasszába a forintmilliókat, mint tette azt az elmúlt években, a szocialista-szabaddemokrata rablókormányzás idején. Sõt nemcsak hogy nem utalja, vagy küldi a támogatásokat és pályázatokon elnyert pénzeket a szövetség marosvásárhelyi és kolozsvári irodáiba, hanem egyenesen másoknak adja azokat. �?s ez botrány! A magyar kormány nem a mindenkori román hatalom szekerét toló RMDSZ-ben bízik, hanem inkább az erdélyi magyar civil szférában, szakmai szervezetekben és polgári szervezõdésekben. Vagy ahogy a mosdatlanabb szájú tulipánosok fogalmaznak: Tõkésben és bandájában. Amibe persze belesorolnak mindenkit, aki nem az RMDSZ sorkatonája. De mi a baj a pénzzel? Mi a baja az RMDSZ-nek azzal, hogy az Erdélyben valamilyen úton-módon érkezõ magyarországi támogatások nem a Kelemen Hunorék bankszámláin landolnak? Miért baj az, ha most már mások is hozzájuk férnek, nemcsak õk? Hiszen azt tulipánosék sem állították - még -, hogy a magyarországi adófizetõk határon túli testvéreiknek szánt pénze netán nem azokhoz jut el, akiknek küldik, hanem mondjuk a románokhoz, szlovákokhoz, szerbekhez, ukránokhoz stb. vagy épp a hottentottákhoz, apacsokhoz, szingalézekhez. Márpedig ha az erdélyi magyaroknak megítélt és küldött (apró)pénzek hozzájuk kerülnek, akkor mi a baja az RMDSZ-nek a támogatásokkal? A kérdés persze retorikai, mert a vak is látja, hogy a Pártnak az fáj, hogy egy ideje nem az õ emberei szabják meg a kedvezményezettek körét. Dénes László Reggeli �?jság (Nagyvárad) 2011. május 26.Revíziós és kisebbségvédelmi politika a két világháború közöttNagyvárad - Szerda délután az RMDSZ Bihar megyei szervezete által létrehozott Szacsvay Akadémia történelmi modulja keretében L. Balogh Béni, a tatabányai Komárom-Esztergom Megyei �?nkormányzati Levéltár munkatársa tartott elõadást az Ady Endre Középiskola dísztermében. Revíziós politika és kisebbségvédelem a két világháború között címû vetítettképes elõadása kezdetén L. Balogh Béni arra hívta fel a jelenlevõk figyelmét: Kelet-Közép, illetve Dél-Kelet Európa történelmi térképe a 19. század végén és a 20. század elsõ két évtizedében jelentõsen átrajzolódott: a multietnikus birodalmak fokozatosan összeomlottak, és helyettük kisebb-nagyobb független államokat alapítottak. Az Oszmán Biradalom helyén megalakult Görögország, Albánia, Szerbia, Montenegro, Románia és Bulgária, az elsõ világháború után pedig az Osztrák-Magyar Monarchia és az orosz cári birodalom volt területein létrejött a három balti állam, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország. A térség körülbelül 100-120 milliós összlakosságából 1914 elõtt 50 millióan (50%), 1920-1938 között 30 millióan (30%), 1945 után 8-10 millióan (8-10%) éltek kisebbségben. E nemzetiségek közül a két világháború között a németek voltak a legtöbben kisebbségben (kb. 8 millióan), õket követték a zsidók (6,5 millió), az ukránok (5 millió) és a magyarok (3 millió). A lakosság össz-számát tekintve viszont az albánok után a magyarok éltek a legnagyobb arányban kisebbségben: a 9-10 millió magyar közül 3 millióan, vagyis az összmagyarság 30 százaléka kisebbségben élt. Mindez azt jelentette, hogy a két világháború közötti Európában a kisebbségi kérdés gyújtópontjának számított a magyar ügy. Ugyanakkor az új országok közül egyesek valóban nemzetállamok voltak, míg mások csak annak nevezték magukat, de a tények egészen mást mutattak. Kisebbségvédelem 1919. január 28-án Wilson amerikai elnök szorgalmazására megalakult a genfi székhelyû Népszövetség, mely 1920-ban kezdett el mûködni. Ennek a nemzetközi szervezetnek Magyarország 1922-1939 között volt a tagja. 1933-ban bekövetkezett haláláig a nagy tekintélynek örvendõ Apponyi Albert volt a fõdelegátus, aki Bánffy Miklós külügyminiszterrel együtt azt vallotta: Magyarország bár rosszul járt Trianonnal, azért nem sértõdhet meg, hanem tevékenyen részt kell vennie a nemzetközi politikában. Ugyanakkor fõ céljuknak tekintették, hogy hivatalos formában elõsegítsék a revízió ügyét. Amúgy a kisebbségvédelmi rendszer lényege az lett volna, hogy az alapokat bele kellett volna foglalni a Népszövetség alapokmányába, de végül ez nem történt meg, így az elvek többoldalú kötelezettségvállalások következtében valósultak meg. Problémát okozott, hogy az Eduard Benes vezette Csehszlovákiát kivéve az új államok tiltakoztak- így példáulIonel I. C. Brãtianu román miniszterelnök is. 1919 õszén végül a nagyhatalmak ultimátummal kötelezték az akkor már Alexandru Vaida-Voievod vezette kormányt arra, hogy aláírja a kisebbségvédelmi egyezményt. Az erre vonatkozó törvények általában egy kaptafára készültek a különbözõ országokban, lényegük, hogy kollektív jogokat nem biztosítottak. A betartásukat a Népszövetség lett volna hívatott garantálni, de a szervezet mûködése nem volt hatékony: 1938 közepéig több mint 8 ezer petíciót kapott, de érdemben csak hatot vizsgált meg, melyek közül hármat magyarok nyújtottak be. Revíziós politika A magyarok Trianont szinte nagyobb tragédiának fogták fel, mint Mohácsot. A lakosság elutasította és megemészthetetlennek tartotta az egész igazságtalan rendszert, amiben közrejátszott az is, hogy a nagyhatalmak még a méltányosság látszatát sem próbálták fenntartani. A korszak jelentõs kormányfõi voltak Bethlen István (hozzájárult Magyarország viszonylagos megerõsõdéséhez), Gömbös Gyula (akirõl semmi jó sem mondható) és Teleki Pál (az õ második miniszterelnöksége idején történt meg Erdély visszacsatolása). Az elõadó szerint mindhárman reálpolitikát folytattak, de hibát követtek el azzal, hogy nem hívták fel a közvélemény figyelmét arra: a mindent vissza követelésnek nincs reális esélye. Különben 1921-1928 között Magyarország nyíltan nem hangoztatta revíziós törekvéseit, mivel nem akadt a nagyhatalmak közt támogatója. Változás akkor következett be, amikor Mussolini pártfogolni kezdte e szándékot, és 1927-ben megkötötték az olasz-magyar barátsági szerzõdést. A második békicsi döntés L. Balogh Béni arra hívta fel a figyelmet: Magyarország nagy dilemmája volt, hogy miként tudná úgy megvalósítani a revíziót, hogy közben a függetlensége megmaradjon. Mint késõbb bebizonyosodott, ez nem sikerült neki, hiszen a második bécsi döntéskor �?szak-Erdélyt tulajdonképpen ajándékba kapta a németektõl, és ennek következményei voltak. Ezzel együtt Hitler nem szerette a magyarokat, ami valószínûleg azzal is magyarázható, hogyHorthy 1938-ban nem vállalta az agent provocateur szerepét. A bécsi Belvedere palotában 1940. augusztus 30-án kihirdetett döntés eredményeképpen 1941-ben Magyarország területe és lakossága a korábbi 93.073 négyzetkilométerrõl és 9,3 millió fõrõl több mint 171 ezer négyzetkilométerre és 15 millió lélekszámra duzzadt. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2011. május 26.Belsõ-erdélyi önkormányzati tanács alakulA Székelyföldi �?nkormányzati Tanács múlt hét végi létrejöttét követõen holnap Kolozsváron megalakul a Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács, az RMDSZ Kolozs, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyei küldötteinek részvételével. Mint ismeretes, az RMDSZ Nagyváradon, idén februárban tartott X. kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében az önkormányzati érdekképviselet új testületeként létrejönnek a regionális önkormányzati tanácsok. Az ülésre az Iskola Alapítvány kolozsvári székházának üléstermében kerül sor; napirenden szerepel a Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács mûködési szabályzatának megvitatása és elfogadása, valamint a tanács elnökének és az elnökség tagjainak megválasztása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendkívül fontosnak tartja a régiók szerinti leosztást, hiszen tudatában van annak, hogy eltérõek, változóak az igények, a prioritások, a cselekvési tervek. Meggyõzõdésünk, hogy a regionális tanácsokra épülõ struktúra lehetõvé teszi a különbözõ régiók érdekeinek jobb artikulálását, illetve az üzenetek és a feladatok pontosabb meghatározását - fogalmazott Horváth Anna nemrégiben kinevezett, önkormányzatokért felelõs fõtitkár-helyettes. A Belsõ-erdélyi �?nkormányzati Tanács megalakulását követõen az RMDSZ Fõtitkárságának kolozsvári, Majális utcai székházában ülésezik a Szövetség Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa (TEKT). �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. május 26.Konferencia és koncert Birtalan József mûveibõl NagyváradonBirtalan József élete és zeneszerzõi munkássága címmel tudományos ülést szerveznek szombaton, május 28-án 11 órától a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók termében. A program Birtalan József mûveibõl összeállított koncerttel folytatódik 15 órától a PKE dísztermében. (közlemény) Transindex.ro 2011. május 27.A vidék a barátunk - Székelyföldi Akadémia CsíkszentmártononA székelyföldi vidékfejlesztésrõl és az új oktatási törvényrõl tartottak elõadást a Székelyföldi Akadémia keretében Csíkszentmártonon május 25-én. A helyi sportkomplexumban Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetõje A vidék a barátunk szlogennel látta el a fenntartható helyi boldogulásról szóló vetített bemutatóját, Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ pedig az új oktatási törvényt ismertette. A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémia rendezvénysorozatot, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal elõkészítésébe. Az elõadásokra képviselõket, helyi egyházi vezetõket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetõket hívnak meg, és lehetõség van a témával kapcsolatos vitára. Gergely András polgármester és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke üdvözölte a hallgatóságot. A megyei tanács elnöke beszédében a saját értékek megõrzésének fontosságát hangsúlyozta, utalva a székely termékek nemzetközi piaci értékesítésére. - Az Európai Unióban fel kell mutatnunk sajátosságainkat, ha részt akarunk venni a régiók közti piaci versenyben - jelentette ki Borboly Csaba. Márton István bemutatta Hargita Megye Tanácsa vidékfejlesztési programját, amely a vidéken élõk támogatását célozza, és felsorolta, milyen területeket karolt fel eddig a megyei tanács: tej- és húsfeldolgozás, pékipar, pálinkafõzés, Székely Konyha Egyesület, alcsíki burgonyatermelõk értékesítési szövetkezete. Márton István ismertette a székely termékek havi vásárának történetét is, továbbá a Cora hipermarket és a CBA áruházlánc magyarországi üzleteiben való székelytermék-értékesítést, akárcsak a megyei tanács által levédett Székely termék és Székelyföldi márkanevet, illetve e védjegyek megszerzésének kritériumait. Ferencz Salamon Alpár fõtanfelügyelõ az új oktatási törvényt részletezte a jelenlévõknek. A hallgatóság a végén fõként ezzel a témával kapcsolatban tett fel kérdéseket. A fõtanfelügyelõ kiemelte az új oktatási törvény kisebbségeknek kedvezõ részeit: a kisebbségi közösséghez tartozó diákok anyanyelvükön tanulhatják a történelmet és a földrajzot, a román nyelvet pedig külön módszertan alapján, az iskolák vezetõtanácsaiban pedig fele arányban a helyi önkormányzat meg a szülõk képviseltethetik magukat, a másik felét alkotnák a pedagógusok. A rendezvényen jelen volt Korodi Attila parlamenti képviselõ, id. Hajdu Gábor volt egészségügyi miniszter és Rafain Zoltán megyei tanácsos is. Erdély,ma 2011. május 27.Egyre kevesebben tanulnak magyarul a Fehér megyei KüküllõváronNemcsak a vegyesházasságban élõ szülõk körében szokás, hogy a gyereket román osztályba íratják gyermeküket. A szórványban a magyar szülõk sem tesznek meg mindent azért, hogy a magyar tannyelvû iskolák ne szûnjenek meg. A gyulafehérvári Bod Péter alapítvány által kezdeményezett, magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozat erre az égetõ problémára irányítja a szórványban élõk figyelmét. azt mondják, ha ez így folytatódik, sokan már nem tudnak szótérteni az unokájukkal. Ne hagyjátok a templomot, a templomot, s az iskolát! - figyelmeztetett Reményik Sándor, és félõ, hogy a szórványban megállíthatatlanul elterjed az a divat, miszerint a szülõk elkényelmesedtek, és nem tartják túlságosan fontosnak, hogy a magyar gyerekük magyar osztályban tanuljon. Ha a községben csak román osztály indul, akkor oda iratják a gyereket. Ezenkívül azonban több ok is van, amellyel fel kell venni a gyulafehérvári Bod Péter alapítványnak, A magyar iskolát minden magyar gyermeknek elnevezésû elõadássorozatában. A Maros és Fehér megye határán fekvõ Küküllõváron a többség román anyanyelvû, õket a romák követik és a községben mára már a magyarok vannak a legkevesebben. Gáspár Botond Duna tv, Térkép Erdély,ma 2011. május 27.Visszatért a Funar-szellem?Mintha a kolozsvári Mátyás-szoborra visszahelyezett Funar-tábla a kincses város egykori, magyargyûlölõ polgármesterének irányítása alatt uralkodó nacionalista szellemet is visszahozta volna a romániai közéletbe. A magyarellenes megnyilvánulások mindenüvé begyûrûznek: tapasztalhattuk ezt például a mûemlékgyalázások során, majd a képviselõházban a Giurgiu-féle, a földrajz és történelem magyar nyelvû oktatását ellehetetlenítõ tervezet hallgatólagos elfogadása során, tegnap pedig Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának jövõ hétre tervezett megnyitója ütötte ki a biztosítékot a romániai politikai osztály képviselõinél. Ellenzékiek és kormánypártiak egy emberként sorakoztak fel és ítélték el a kezdeményezést, versenyt nyilatkozva alkotmányellenesnek, provokációnak, sértésnek minõsítették az iroda létrehozását, habzó szájjal szajkózták, ilyen régió, hogy Székelyföld, márpedig nincsen, nem is volt, nem is lesz. Talán nem is kellene túlságosan nagy jelentõséget tulajdonítanunk az ügynek, ha csak az ellenzék részérõl érkezne a nemzetféltõ hõzöngés. Magyarázhatnánk azzal, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok minden alkalmat megragadnak a kormánypárt, a hatalom bírálatára. Jól tudjuk azt is, a román politikusok szemrebbenés nélkül rántják elõ a magyar kártyát, valahányszor érdekeik ezt kívánják - márpedig számukra hálásabb támadási felület aligha elképzelhetõ, mint amikor az ország területi integritásának védõje szerepében tetszelegve egyszerre ostorozhatják a magyarokat és a velük paktáló alakulatokat. Csakhogy újabban a koalíciós partnerek is bekapcsolódnak a nacionalista kampányba. Egyelõre nem a legfelsõbb szinten, de mindenképpen gyanús, hogy a kolozsvári demokrata-liberális polgármester nem hajlandó eltávolítani a Funar-táblát. A brüsszeli iroda ügyében pedig a másik koalíciós párt, a dezertõrökbõl verbuválódott Románia Haladásáért Országos Szövetség sürgeti a román hatóságok mielõbbi állásfoglalását vezetõ politikusa, Cristian Diaconescu volt külügyminiszter révén. De nincsenek elragadtatva a kezdeményezéstõl a legnagyobb kormánypárt EP-képviselõi sem, provokációnak minõsítették a székelyföldi képviseletet. Mindegyre kibújik hát a szeg a zsákból, hiába a koalíciós megállapodás, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása, a szövetség partnerei csak ideig-óráig képesek kordában tartani magyarellenességüket, a többieket meg semmi nem tartja vissza a hõzöngéstõl. A nacionalizmus szellemét kiengedték a palackból. Visszaterelése az erdélyi magyar politikai elit bölcsességén, a magyar szervezetek együttmûködési készségén is múlik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. május 27.Lakatos Péter a Wikileaks-szivárogtatásról: nem korrupt az RMDSZA Wikileaks RMDSZ-rõl szóló kiszivárogtatásiból csak az igaz, hogy Traian Bãsescu az MPP keresztapja és hogy Tõkés László a román kommunista titkosszolgálathoz való közel kerülése miatt sodródott a szélre - véli Lakatos Péter RMDSZ-képviselõ. Kétféle információt tartalmaznak a romániai magyar politikumra vonatkozó, a Wikileaks internetes oldal által kiszivárogtatott dokumentumok: olyan, 2005 és 2008 között közszájon forgó állításokat, amelyek idõvel beigazolódtak, és olyanokat, amelyek nem - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Bihar megyei parlamenti képviselõ. Lakatos Péter a beigazolódott információk között említi Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos kijelentését, amely szerint a Magyar Polgári Párt keresztapja (naºul) Traian Bãsescu államfõ. Szerinte az is beigazolódott, hogy Tõkés László, a romániai forradalom hõse azért sodródott a partvonalra, mivel kiderült: köze volt a román kommunista titkosszolgálathoz. Nem igazolta az idõ Adriana Sãftoiu liberális párti képviselõ azon állítását, hogy az RMDSZ nem éri el a parlamenti küszöböt, mert elvesztette szavazóbázisát, illetve azt sem, hogy a szövetségen belül elharapózott a korrupció, így nem áll érdekében egy korrupcióellenes törvény meghozása - véli a képviselõ. Mint arról tájékoztattunk, a Wikileaks szivárogtató portál nemrég olyan amerikai nagykövetségi táviratokat hozott nyilvánosságra, amelyek az RMDSZ-szel és a romániai magyarok helyzetével is foglalkoznak. Az egyik távirat szerint Eckstein-Kovács Péter államfõi tanácsos arról beszélt, hogy Traian Bãsescu áll a Magyar Polgári Párt megalakulása mögött, mivel így akart bosszút állni az RMDSZ-en, amiért az megmaradt a Nemzeti Liberális Párttal kötött koalícióban. Szó esik arról is, hogy Eckstein szerint az RMDSZ-t is elérte a korrupció, ezért ódzkodnak egyes RMDSZ-es politikusok egy erõs korrupcióellenes intézmény létrehozásától. Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||