Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 3980 találat lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 3961-3980
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2011. június 17.

�?nállósul a Babeº-Bolyai magyar oktatása
�?nálló, a román megfelelõivel egyenlõ státusú és hatáskörû intézetekbe szervezõdik a magyar tagozat a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen. Az intézetek a tanszékek helyét veszik át, ezek ugyanis az új oktatási törvény értelmében megszûnnek.
Az intézet nagyobb, erõsebb egység lesz, mint a tanszék volt, és nemcsak az oktatást szervezheti meg önállóan, hanem önállóan gazdálkodhat, és részben saját kutatáspolitikája is lehet - áll többek közt a Babeº-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának szerkesztõségünkhöz eljuttatott közleményében. Most elõször fordul elõ, hogy a BBTE-n egy magyar szervezeti egység egyenrangú a románnal, eddig a magyar tanszékek a román tanszékek alárendeltségébe tartoztak - mondta a Krónikának Magyari Tivadar, a BBTE rektorhelyettese. A magyar tagozat vezetõje szerint a felsõoktatási intézmény átszervezése várhatóan télen fejezõdik majd be, a tanszékeket váltó intézeteket igazgatók vezetik majd. Egy karon általában két román, egy magyar, esetleg egy német intézet alakul.
Magyari Tivadar emlékeztetett: a magyar nyelvû oktatás önállósodásához hároméves belsõ magyar-román, sõt gyakran magyar-magyar egyezkedés, sokszor huzavona vezetett. A rektorhelyettes szerint az egyetem mostani átszervezésének kedvez az új tanügyi törvény, ugyanakkor úgy véli, a jogszabály nem elég egyértelmû, sok értelmezési lehetõséget nyújt. Mint elmondta, az egyes karokon a magyar oktatók maguk döntöttek arról, hogy mikortól hány intézetet hoznak létre. Ezzel együtt a magyar rektorhelyettes nem elégedett maradéktalanul.
Csak visszafogottan vagyok optimista. Részben azért, mert még nem tisztázódtak az intézetek költségvetési-gazdálkodási vonzatai. Másrészt az egyetemet a - régóta változatlan - vezetõség szétszórt intézetté fejlesztette, amelyben a magyar tagozat is felaprózódott. Változatlan gazdasági, finanszírozási körülmények között az új magyar intézetek - a németekrõl nem is beszélve - nehezen fognak boldogulni - jelentette ki csütörtökön Magyari Tivadar. Hozzáfûzte: fél évszázad után elõször van lehetõsége a Babeº-Bolyai Tudományegyetem magyar részének arra, hogy egyenlõ státusú intézményes keretei legyenek. A magyar tagozat vezetõje szerint ugyanakkor lassan és túlságosan elnagyolva halad az egyetemi charta módosítása, amely a BBTE mûködésének alapelveit szabályozza, illetve további elégedetlenségre ad okot, hogy a biológia tanszéken a románok gáncsoskodása miatt még nem jött létre az önálló magyar tagozati intézet.
Kiss Elõd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 17.

Magyarország javasolni fogja Romániának, hogy a Házsongárdi temetõ kerüljön fel az UNESCO-listára
A magyar kormány javaslatot kíván tenni arra, hogy a kolozsvári Házsongárdi temetõ Románia UNESCO-listájára kerüljön - válaszolta Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes válaszolta egy hozzá intézett írásbeli kérdésre.
A budapesti parlament honlapján közzétett dokumentum szerint a jobbikos Szávay István felvetésére kiemelte: mivel a Házsongárdi temetõben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedõ történelmi és kulturális jelentõségûek, a magyar kormány a román fél számára javaslatot kíván tenni, hogy a Házsongárdi temetõ Románia UNESCO-listájára kerüljön. Mivel azonban az UNESCO által biztosított védelmi rendszer abból indul ki, hogy minden állam érdeke, hogy a területén található kulturális értékeket meg õrizze, nem teszi lehetõvé azt, hogy egy másik állam ebbe a folyamatba beavatkozzon. Ennek értelmében a nemzeti kisebbséghez tartozó kulturális érdekek védelmében beavatkozásra nem biztosít lehetõséget az egyezmény - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
A kormányfõ kereszténydemokrata helyettese kifejtette: Magyarország kérését az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának 1972. november 16-án elfogadott egyezményére alapozza, amely szerint az Egyezményben részes Államok elismerik, hogy az ilyen örökség az egész világ örökségét jelenti, melynek megóvása az egész nemzetközi közösség együttmûködésének feladata.
A Házsongárdi temetõ védetté nyilvánításához külön-külön valamennyi sírhelyet védetté kell nyilvánítani, melyhez mûholdas felmérés szükséges. Ennek megtervezése és megvalósítása már megkezdõdött.
Semjén Zsolt felidézte, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság június 1-jén tartott ülésén a magyar fél ajánlásként fogalmazta meg a Házsongárdi temetõ kiemelt fontosságú ügyként való kezelését. Hozzátette: a kormány figyelemmel kíséri a Házsongárdi temetõben történõ eseményeket, a síremlékek gondozását elvállaló Házsongárd Alapítvánnyal állandó kapcsolatban áll.
A magyarság itt nyugvó nagyjainak emlékét õrzõ kövek állapotáról Gergelyné Tõkés Erzsébettõl, az alapítvány igazgatójától rendszeresen tájékoztatást kap a magyar fél, és folyamatos az információcsere a Házsongárd Alapítvány, a Magyar Köztársaság Kolozsvári Fõkonzulátusa, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, a Külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság között is.
MTI
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 17.

Könyvek íródtak, és film is készült Scheffler Jánosról
Könyv- és filmbemutatóval egybekötött szimpóziumot tartottak a júliusban boldoggá avatandó volt szatmári püspök, Scheffler János életérõl és munkásságáról.
A múlt szombati rendezvényen a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében Schönberger Jenõ szatmári püspök mellett megjelent Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, valamint Johann Dirschl temesvári általános helynök. A jelenlévõket Schönberger Jenõ köszöntötte, néhány szóban méltatva elõdje tevékenységét. Kifejtette: Scheffler János egy rendkívül nehéz idõszakban volt a szatmári egyházmegye püspöke, akit tehetség, hatalmas munkabírás, következetesség, imádságos hit és az Isten iránti feltétlen hûség jellemzett.
Bura László helytörténész Scheffler János mártíromságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a vértanúságot tudatosan vállalta. Elmondta: a börtön embertelen körülményei között bekövetkezett halálát az egyház vérontás nélkül elszenvedett vértanúságnak tekinti. Bura László beszélt a kényszerlakhelyen eltöltött idõszakról, arról, amikor eltiltották az emberekkel való érintkezéstõl, a letartóztatásról, a politikai rendõrség vallatásáról, kínzásairól, a koncepciós perrõl. Ezt követõen Ilyés Csaba ugocsai esperes mutatott be két közelmúltban megjelent könyvet. Bura László Boldog Scheffler János címû munkájában a vértanú püspök életét, lelkiségét és tanítását kívánja jobban megismertetni a közönséggel. A másik kötet, melynek címe Szatmártól Chicagóig - Barangolásaim a szatmári svábok õshazájában lényegében a püspök élményeit rögzítõ útirajz, mely Scheffler János néhány írását tartalmazza. A könyvbemutatók után levetítették a szatmári püspökség megrendelésére 2011-ben forgatott Estote perfecti, Estote perfectores címû filmet. A Lakatos Attila, Balla Tünde, Villányi Zoltán és Kirsch Norbert által készített kétórás dokumentumfilm Scheffler János életét mutatja be. A szimpózium agapéval ért véget a püspöki palota dísztermében.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 17.

�?jabb évfolyam indul a nyárádszeredai kertészmérnöki karon
Idén indul a 19. évfolyam a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. A tudnivalókról dr. Jakab Sámuel tagozatvezetõ tájékoztatta olvasóinkat.
Ebben az évben is 50 helyre lehet jelentkezni. Beiratkozni július 18 - 30. között naponta 10-tõl 17 óráig lehet a nyárádszeredai mûvelõdési házban. Szükséges iratok: érettségi bizonyítvány és a jegyeket tartalmazó melléklet fénymásolata, a születési bizonyítvány fénymásolata, házasságlevél (névváltozás esetén), személyazonossági bemutatása, 2 db 3x4 cm-es fénykép, külön lapon lakhelyének címe, telefonszáma, születési dátuma, édesanyjának leánykori neve. A beiratkozási díj 150 lej.
Felvételi vizsga nincs, túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye, s a jelentkezõ tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítják meg a bejutók sorrendjét.
Az oktatás idõtartama hét félév, az utolsó szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése. Az oktatás menetérõl és helyérõl tudni kell, hogy kéthetenként, péntek déltõl vasárnap délig Nyárádszeredában zajlik. �?vente legalább egy alkalommal sor kerül Magyarországon egyhetes gyakorlatra vagy szakmai szemlére. Az elsõévesek szeptember elsõ felében Budapestre utaznak a Corvinus Egyetemre, ahol ünnepélyes keretek között az egyetem polgáraivá avatják õket. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fizetik. A magyarországi ellátmány (szállás, koszt) nem a hallgatókat terheli.
A teljes tananyagról (jegyzetek, tankönyvek, szakkönyvek) tudni kell, hogy a hallgatók garancia lefizetésével kapják, amit tanulmányuk befejezésekor visszatérítenek nekik, az egyes félévek, illetve tanévek végén vissza kell szolgáltatniuk. A távolról járó hallgatók részére a hétvégi konzultációs kurzusok alkalmával a szállás családoknál biztosítható térítés ellenében.
Az oktatás támogatására a hallgatók félévenként 225 lejt fizetnek. A jó tanulmányi eredményt elérõ hallgatók a félévek végén tanulmányi ösztöndíjban részesülnek, a nehéz anyagi helyzetûek szociális segélyt kapnak.
Felvételre jelentkezhet minden magyarul beszélõ román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik. Szívesen látjuk a már gazdálkodó, kertészkedõ személyeket, akik szaktudásukat szeretnék elmélyíteni, korszerûsíteni.
Végzettjeink a Budapesti Corvinus Egyetem oklevelét vehetik át, amelyet az EU valamennyi országában elismernek. A diploma egyenértékû a Sapientia EMTE vagy Románia bármelyik egyetemének Kertészmérnök BSc szakán szerzett diplomájával.
- Végül nem szabad elfelejteni, hogy a fejlesztésekhez, beruházásokhoz nyújtandó pályázati úton megszerezhetõ támogatások elnyerésénél fontos szempont a pályázó szakvégzettsége. A felsõfokú végzettségû pályázók elõnyben részesülnek - mondotta dr. Jakab Sámuel tagozatvezetõ.
Kilyén Attila
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 17.

�?nálló intézetekbe szervezik a BBTE-n a magyar oktatást
Az önálló magyar karok kérdése is napirenden van
Nagyszabású megújulás elõtt áll a Babeº-Bolyai Tudományegyetem, amelyen javában zajlik az új felsõoktatási törvény által elõírt reform elõkészítése. Az egyetem szerkezeti felépítése jelentõs mértékben megváltozik, a jelenlegi tanszékek helyét a 2012 õszén kezdõdõ tanévtõl átveszik az úgynevezett intézetek, amelyek a nyelvi oktatás szerint képzõdnek le. Ez azt jelenti, hogy a magyar tagozat a Bolyai Tudományegyetem 1959-es felszámolása óta elõször szervezõdik önálló, a román oktatási struktúrákkal egyenrangú szerkezeti egységekbe. Magyari Tivadar rektorhelyettes szerint az önálló magyar karok kérdése továbbra is napirenden van, de ez még nem került elõtérbe az eddigi tárgyalásokon. Ez várhatóan akkor kerül terítékre, amikor a kari szintû struktúrák átszervezésérõl tárgyalnak. A rektorhelyettes csak mérsékelten derûlátó egyebek között azért, mert az újonnan létrejövõ intézetek életképessége kapcsán aggályai vannak.
Az új oktatási törvény értelmében megszûnnek a jelenlegi tanszékek, és helyüket úgynevezett intézetek veszik át, amelyekbõl minden karon több is alakul. Az újdonság az, hogy a magyar tagozatnak eddig nem voltak meg az önálló szervezõdési struktúrái, hiszen a tanszékek nem nyelvi, hanem szakágak szerint különültek el, így a román és a magyar oktatók közös tanszéki tanácsokban voltak. Az új felsõoktatási törvény szerint a tanszékek helyét a románul departament-nek nevezett egységek veszik át, amit a magyar tagozat intézet-nek fordított le - magyarázta Magyari.
Lapunk kérdésére a rektorhelyettes elmondta, hogy a magyar intézeteket, amelyeket közvetve vagy közvetlenül megválasztott igazgatók vezetnek majd, a kari szintû magyar tagozat fogja koordinálni. Az igazgatókat minden intézet maga választja meg. A dékánt ezentúl a kari tanáccsal konzultálva felülrõl nevezik ki, így a dékán a rektori hivatal képviselõje lesz, az egyetem általános politikájának érvényesítõje. Magyari hozzátette: az intézetekhez kerül több kari jogosítvány is. A kari tanácsnak és a dékánnak koordinációs szerepe lesz, az egyetem felsõ struktúrájában pedig ugyanúgy, ahogyan eddig is, ott lesz a magyar vezetõség. Az új törvény szerint az állami egyetemeknek az intézetek lesznek az alapegységei, amelyek egyenjogúságot élveznek a karon belül és a felsõbb egyetemi vezetés elõtt is. Ezekben az alapegységekben hozzák meg majd a sarkalatos döntéseket, felsõbb szinten már csak a közös egyetemi és az országos szabályoknak való megfeleltetés történik - magyarázta Magyari Tivadar.
Jelenleg tizenhét karon zajlik magyar nyelvû oktatás, és a kari tanácsok többsége tudomásul vette a magyar oktatóknak azt az igényét, hogy külön intézetet alkossanak. Kivételt képez a biológia kar, ahol részben a román oktatók egymás közötti vitája miatt megbukott az a terv, hogy a magyar oktatók külön intézetbe tömörüljenek. Magyari elmondta, hogy sem õ, és reméli, hogy az egyetem rektora sem tekinti lezártnak ezt az ügyet, s a biológia karon is megalakulhat majd a magyar intézet. Rámutatott: az intézetek nagyobb, erõsebb egységek lesznek, mint amilyenek a mostani tanszékek, és nem csak oktatásszervezési önállóságuk, hanem gazdálkodási, költségvetési, külkapcsolati és bizonyos fokú kutatáspolitikai önállóságuk is lesz. Egy karon általában két román, egy magyar, s esetleg egy német intézet alakul meg.
Az egyetem szervezeti átalakítása várhatóan januárban zárul le, amikor vezetõséget választ az egyetem az új oktatási törvény rendelkezései szerint. A rektorhelyettes hozzátette, hogy napirenden maradt az önálló magyar karok igénye is. Rámutatott: az eddigi tárgyalásokon az önálló magyar karok ügye még nem került elõtérbe, ez várhatóan akkor fog megtörténni, amikor az egyetem átalakításával kari szintre jutnak. - Elsõsorban magyar-magyar megegyezésre van szükség, hogy milyen karba alakulnak a magyar intézetek, melyek lesznek a legegészségesebb konfigurációk, és ki kivel akar egy karba tartozni, mert senkit nem lehet kényszeríteni - mondta Magyari.
Hozzátette: visszafogottan derûlátó, hiszen még nem tisztázódtak a költségvetési-gazdálkodási vonzatok, s idõközben a magyar tagozat felaprózódott. Emiatt változatlan finanszírozási körülmények között az új magyar intézetek nehezen fognak boldogulni. - Ha együtt volnának rokonítható szakok, és közösen alakíthatnának nagyobb intézeteket, jobban gazdálkodhatnának az órák megtartása és az infrastruktúra használata tekintetében, különben sérülékenyek lesznek - magyarázta a rektorhelyettes.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 17.

Teljes mértékben közbenjárt az országáért...
Könyv Mária román királynõ párizsi követjárásáról
Koszta István Csíkszeredában élõ hadtörténész, újságíró Nem (csak) Erdély volt a tét címû könyvének második kötetét - Mária román királynõ párizsi követsége -1919, Kárpátia Stúdió, Budapest, 2011 - mutatták be szerdán délután a Minerva Mûvelõdési Egyesület Jókai/ Napoca utca 16. szám alatti székhának alagsori termében. Levelek, feljegyzések, levéltári okmányok, emlékiratok, naplórészletek Mária román királynõ 1919-es párizsi követjárásáról - ezt az alcímet adta mostani kötetének a szerzõ, a bevezetõ megírására pedig Borsi-Kálmán Béla budapesti történészt kérte fel, aki az est folyamán a kötet méltatását is vállalta. Az esemény házigazdája Köllõ Katalin, lapunk munkatársa volt.
Alexandru Vaida-Voevod addig ismeretlen jelentéseit és levelezéseit tette közzé tavaly megjelent Nem (csak) Erdély volt a tét címû kötetében Koszta István, hasznos információkkal szolgálva az 1919-es párizsi békekonferencia körülményeirõl. Már akkor foglalkozott Mária román királynõ párizsi látogatásával, a téma pedig olyannyira felkeltette az érdeklõdését, hogy úgy döntött: mélyebbre ás ezzel kapcsolatban. - Ez a két könyv tulajdonképpen eddigi kutatásaimnak a mellékterméke: illetékességem az 1869-tõl 1918-ig terjedõ idõszakra, a magyar honvéd lovasság hadtörténetére vonatkozik. Ennek ellenére azonban képtelen voltam figyelmen kívül hagyni a párizsi békekonferenciát, hiszen ez az esemény minduntalan elõkerült a vizsgálódásaim során - hangsúlyozta Koszta.
Elmondása szerint muszáj volt foglalkoznia a témával, s amiként a Nagy Magyarország Dokumentumok sorozat részeként megjelent kötetnek, úgy neki is az volt a célja, hogy a történelem kevéssé ismert mozzanatairól, vitákat kiváltó eseményeirõl, személyeirõl további egyedi információkat szolgáltasson az érdeklõdõk számára. Mozaikokból összerakni a történetet, hogy aztán az olvasó elé tegye azt, pótolva az eddig megjelent munkák hiányosságait is: jelen esetben Mária román királynõrõl, a brit Viktória királyné, valamint az orosz II. Sándor cár unokájáról, Nagy Románia megálmodójáról, aki a nagy múltú család leszármazottjaként hatalmas nemzetközi diplomáciai szereppel bírt, és sokak által csodált bölcsességgel rendelkezett.
Koszta István minden olyan dokumentumot igyekezett elolvasni, amit a királynõ írt, továbbá azokat is, amelyek vele kapcsolatban napvilágot láttak, munkája során többek között Mária életrajzát és naplójegyzeteit is kézbe vette. - Az életmûvét úgy kell értékelni, hogy angolként cselekedett, magában hordozva azt a fajta céltudatosságot, amelyre az angol királyi ház tagjait nevelik, közben pedig teljes mértékben közbenjárt az országáért. Tudatában volt annak, hogy Nagy Romániát õ rajzolta be a világ térképére - magyarázta.
Amikor a kötet ötlete megfogalmazódott, a szerzõ elektronikus postán kereste meg Borsi-Kálmán Bélát, arra kérve a budapesti történészt, írjon hozzá bevezetõt. Ebbõl végül kisesszé lett, amelyben Borsi-Kálmán arra biztatja az olvasót: Olvassák figyelemmel! Megéri. Hiszen fõszereplõje, Mária királynõ elsõ monográfusa, Mabel Potter Daggett (tudtán kívül Eminescu Esticsillagára hajazó) szavaival: >olyan tünemény volt, aki felkavarta és varázslatos géniuszával ámulatba ejtette a világot
.
FERENCZ ZSOLT 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 17.

Visszatértek Kolozsvárra a funári idõk?
Gheorghe Funar szélsõségesen nacionalista kolozsvári expolgármester idõszakára emlékeztetett a június 14-i, keddi városi tanácsülés: ismét feszültség, botrány, cirkusz, tiltakozás, elégedetlenség, kivonulás.
Sorin Apostu polgármester és csapata feltételezhetõen számított arra, hogy akárcsak korábban a megyei tanácsülés esetében, az RMDSZ ki fog vonulni a terembõl. Az ilyen gesztust csak végsõ esetben követi el egy érdekvédelmi szervezet vagy politikai párt: ily módon egyértelmû jelét adja annak, hogy a szóbeli tiltakozás már nem használ, és ekképpen fejezi ki módfeletti felháborodását.
A kivonulás felidézte azt az idõszakot, amikor Funar folyamatosan ugratta, provokálta, sértegette a kolozsvári magyarságot, s az idõk során Eckstein-Kovács Péter, Molnos Lajos, Boros János és a többi városi tanácsos tiltakozott a szemtelen gesztusok miatt.
Ha jól belegondolunk, az elmúlt hetekben kirobbant cirkuszok sorozata mindenkinek kedvez: a többségi kormánypártnak azért, mert felmutatja a magyar veszélyt, s ezáltal szavazatokat gyûjt. Az ellenzéknek is jól jönnek az egymást követõ botrányok, ugyanis bírálni tudja a Demokrata-Liberális Pártot (PD-L) amiatt, hogy az RMDSZ-szel szövetkezik. Emellett az ellenzékiek is ki tudják játszani a nacionalista kártyát, s közös frontot alkotnak a többségi kormánypárttal.
Az RMDSZ-nek mindez égi manna, ugyanis egyrészt hárítani tudja a kemény jobbnak nevezhetõ szervezetek (elsõsorban EMNT) részérõl érkezõ bírálatokat, s megmutatja, hogy akaratosan és határozottan is fel tud lépni. Másrészt pedig a kolozsvári magyarságot emlékeztetni tudja a funári örökségre, rávilágíthat a közös ellenségre, aki lassan-lassan a szélsõségesen nacionalista expolgármester nyomdokába lép. A funári szellem megidézése egyesítõ, frontállító hatással van a magyarságra - gyûlnek a szavazatok, érdekeltté válnak a választópolgárok, nõ a mozgósító erõ. Erre az oxigénpalackra nagy szüksége volt a helyi RMDSZ-nek, ugyanis László Attila alpolgármester enyhén szólva gyöngéd, sokszor félénk fellépése miatt valósággal vérszemet kaptak a helyi narancssárgák, s azt hitték, szinte bármit megtehetnek.
Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke állítólag bekeményít. �?rzésem az, hogy a valódi kemény vonalat nem õ, hanem Csoma Botond RMDSZ-es városi tanácsos képviseli, aki nemrég polgári engedetlenséget helyezett kilátásba a Iorga-idézetet tartalmazó táblaügy miatt. Botond az új vonal megtestesítõje lehet, amennyiben kitartó, következetes munkát végez. Neki nincs sok veszteni valója, habár amennyiben valamilyen köztisztségre pályázna, amely a közösség szempontjából is fontos, akkor bizonyára a narancssárgák ellehetetlenítik majd a dolgát.
A helyzetbõl a szélsõségesnek nevezhetõ különbözõ magyar szervezetek (EMI, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Magyar Gárda székely szakasza) is hasznot húznak, ugyanis próféciájuk bevált: lám-lám, a román többséggel szemben csak ilyen, és hasonló módszerekkel lehet fellépni. Számtalan ilyen jellegû hozzászólás érkezett magánblogomra (www.koliver.wordpress.com, megmondtuk, hogy a nyerspolgári, besimuló, egyeztetõs, koalíciós politikai út nem járható). Sõt, sokszor uszító, gyûlölködõ megjegyzéseket is tettek ebben a témában.
De nézzük az összefüggéseket: a politikusok fellángoltak, ugyanis jövõre helyhatósági és parlamenti választások lesznek.
�?nkritikának vagy tragikomédiának is nevezhetõ az, hogy: az egész helyzet a sajtónak is kedvez, ugyanis az uborkaszezon közeledtével folytonosan biztosított a téma. Hol sírgyalázás, hol kivonulás a megyei vagy városi tanács ülésérõl, hol a magyar feliratot is tartalmazó táblák tõbõl történõ kivágása, hol pedig idézetes tábla törvénytelen elhelyezése. �?gnek a képernyõk, szikrázik a levegõ a forró frekvenciáktól, egymásnak esnek a politikusok, nõ a nézettség.
Máris itt a forró nyár!
KISS OLIV�?R
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 17.

Valós õstörténet, nem szenzációipar
Nagyvárad - Bíró András Zsolt, nemzetközileg is elismert antropológus, a Kurultáj fõszervezõje harmadik alkalommal tartott telt házas elõadást Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpontban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezete nevében Nagy József Barna ügyvezetõ elnök köszöntötte a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházközpont múzeumtermét zsúfolásig megtöltõ közönséget. Rövid köszöntõjében bemutatta a Nagyváradon harmadik alkalommal elõadást tartó Bíró András Zsolt antropológust, a Kurultáj fõszervezõjét. Az elõadó elsõként arról beszélt, hogy hogyan kapcsolódhat az antropológia, genetika és a humánbiológia a magyar nép õstörténetének rekonstruálásához. A Kárpát-medence gazdag régészeti lelõhelynek számít: területén közel ötvenezer koponyacsontot és vázrészt találtak, melyek közül a legkorábbiak a paleolitikumból valóak. Ezek antropológiai szempontból fontos és tényszerû adatokkal szolgálhatnak a magyar õstörténetre vonatkozóan, hangzott el. A leletgyûjtés különbözõ expedíciók keretében történik, nem csak a Kárpát-medencében, hanem Ázsia területén is. A csontanyagokat laboratóriumi körülmények között vizsgálják meg a történeti antropológia specialistái. 
Tények igazolása
Bíró András Zsolt ezek tükrében, a legújabb tudományos eredmények bemutatásával cáfolta a nyelvészeti alapon elfogadott finn-ugor elméletet a magyarság eredetét illetõen. Nem elõször kell hipotézist felállítani, majd bizonyítékokat keresni rá, hanem éppen fordítva. Elõször a tényeket kell megvizsgálni és az alapján kell levonni a megfelelõ következtetéseket - magyarázta az elõadó. A finn-ugor elméletet sem az antropológia, sem a genetika nem igazolja. Az elõadó részletesen bemutatta a honfoglalás szakaszait, majd rámutatott arra is, hogy a Kárpát-medencébe letelepedõ hun birodalom erõsebb volt, mint az akkori római birodalom. A latin forrásokban olvasható, hogy az eltörlésükre indult több ezres (egyes források szerint 100 ezernél is több) zsoldos sereg nem jár sikerrel, a hunok megsemmisítõ vereséget mérnek az ellenségre. Embertani felépítésük kevésbé ismert, mivel hallottaikat nem temették, hanem máglyán égették el. Az ismert antropológus felhívta a figyelmet, hogy a napjainkra jellemzõ õstörténeti szenzációipar ontja magából a történelmileg megalapozatlan könyveket, ezért óvatosan kell ezekkel bánni. 
Vetített fotók
A meghívott fotókkal illusztrálta az elhangzottakat. Beszélt õseink vallási és harcászati szokásairól, viseletérõl, orvoslásáról egyaránt. Elõadásának utolsó részében Bíró András Zsolt tájékoztatást nyújtott a magyarság legnagyobb hagyományõrzõ ünnepérõl, a Kurultájról és az idén elsõ alkalommal megrendezésre kerülõ, nagyszabású Attila-Árpád ünneprõl, az �?sök napjáról. A több mint két órás elõadást nagy tapssal köszönte meg a hallgatóság.
Mészáros Tímea
erdon.ro

2011. június 17.

Magyar mûemlék nem mûemlék
Dukrét Gézának a munkáját méltatta Péter I Zoltán helytörténész
Csütörtök délután a nagyvárad-rogériuszi református templomban �?pített örökségünk Bihar megyében címmel nyílt fotókiállítás Dukrét Géza mûemlékvédõ felvételeibõl.
A nagyvárad-rogériuszi református templom elõcsarnokában kiállított felvételeket illetve azok készítõjének, Dukrét Gézának a munkáját méltatta Péter I Zoltán helytörténész. Péter I. Zoltán elmondta, hogy tavaly jelent meg az �?pített örökségünk Bihar megyében címû könyv második kiadása és a templomban kiállított fotók ebbõl a tudományos munkából valók. A helytörténész a dokumentumfotók fontosságáról beszélt, elmondva, hogy bár a Dukrét Géza által megörökített épületek zömében több száz éves épületek, de mivel minden kor rajtuk hagyja maga nyomát, ezért ötven-száz év múlva tanulságos lesz látni, hogy néztek ki a mi korunkban ezek az építmények. Péter I. Zoltán kiemelte, hogy a fotók dokumentumértékén kívül nagyra értékelendõ Dukrét Géza munkája, aki végigjárta az egész megyét, összegyûjtötte az épületekhez kapcsolódó információkat, megadva ezen ingatlanok pontos topográfiáját is.
Az államnak nem érték
 Ezt követõen a felvételek szerzõje, Dukrét Géza Partiumi és Bánsági Mûemlékvédõ és Emlékhely Társaság (PBMET) elnöke részletezte a Bihar megyei mûemlékek összeírásnak elõzményeit. Megtudtuk, hogy az összeírás projektje 1991-ig nyúlik vissza, amikor Dukrét Géza Péter I. Zoltánnal közösen megkezdte a megye mûemlékeinek felmérését és tanulmányozását. A 90-es évek második felében Budapesten létrejött a Kárpát-medencei Mûemlékvédelmi Koordinációs Bizottság, amelynek Dukrét Géza is tagja lett. Ez a testület elhatározta, hogy elvégzi a mûemlékek leltározását az egész Kárpát medencében. A második lépés az volt, amikor a 2000-es évek elején az RMDSZ országos vezetése elrendelte azt, hogy minden megyében írják össze a mûemlékeket, illetve azokat az épületeket is, amelyek mûemlékek ugyan, de nincsenek rajta a mûemlék listán. Bihar megyében Dukrét Géza irányította ezt a munkát, amellyel azóta szinte teljes mértékben elkészült. A leltározás eredménye döbbenetes: Bihar megyében a mûemlékek kilencven százaléka nincs rajta a mûemléklistán, a síteri Árpád kori templomot említette kirívó példaként Dukrét Géza, mely épület egyedülálló az egész Kárpát-medencében. Ezt követõen az általa készített kiadványról beszélt, mely 103 Bihar megyei magyar település mûemlékeinek leírását tartalmazza. Hozzátette: több település az idõk folyamán színrománná vált, de az ott található értékes ingatlanok magyar mûemlékek. Több mint háromszáz építmény leírása szerepel a kötetben, de ez a lista nem teljes. Dukrét Géza elmondta, hogy a Bihar megyei mûemlékeket négy kategóriába csoportosította: templomok, kastélyok, kúriák, valamint a népi építkezés ingatlanaira (lakóházak, pincesorok), majd a templomban kiállított felvételeken ábrázolt épületeket mutatta be részletesen. A csütörtökön megnyílt kiállítás a tervek szerint augusztusig lesz látható a rogériuszi templomban.
Pap István
erdon.ro

2011. június 17.

Tõkés-párt - felfüggesztve
Felfüggesztették az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzésérõl szóló bírósági tárgyalást tegnap a bukaresti törvényszéken, mivel a párt megalakulását kifogásoló két szervezet a tárgyalást vezetõ bírónõ visszahívását kérvényezi.
Toró T. Tibor, az új romániai magyar párt létrehozását kezdeményezõ, Tõkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezetõ elnöke kijelentette: a bejegyzés ellen óvást benyújtó két párt - a Demokrata Párt és a Néppárt - tudatta, hogy kérvényt nyújt be a törvényszék elnökéhez, s szorgalmazza a bírónõ visszahívását, akit elfogultsággal vádolnak. Nehezményezik, hogy a bírónõ az EMNP bejegyzése elleni óvások legnagyobb részét elutasította.
A jövõ héten várhatóan egy bírói testület dönt majd arról, hogy helyt adnak-e a visszahívási kérelemnek. Mint arról hírt adtunk, a Tõkés-párt bejegyzése ellen két jogi - a Jobb Társadalomért Párt és a Néppárt - és egy magánszemély - Adrian Drãghici ügyvéd - emelt óvást, ezekhez tegnap csatlakozott egy újabb jogi személy, a Demokrata Párt, amely kifogásolta többek közt az alakulat elnevezését. A magánszemély szerint az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is vannak.
�?j Magyar Szó (Bukarest)

2011. június 17.

Nyílt levél
Markó Attila államtitkárhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetõjéhez
Tisztelt Államtitkár úr!
Miközben az egész ország régióátszervezési lázban ég, reméljük, a kormányapparátusnak, illetve az illetékes állami intézményeknek jut ideje és energiája arra, hogy az õsszel esedékes népszámlálást minél jobban elõkészítsék és megszervezzék. Erdélyi magyarságunk számára roppant fontos az õszi népszámlálás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a végeredmények nagy mértékben meghatározhatják jövõbeli kilátásainkat. Hivatkozva az RMDSZ-nek e témában az idei kongresszusán elfogadott határozatára, illetve az �?nt személy szerint is helyzetbe hozó kormánypárttól kapott házi feladatokra (lásd A népszámlálás küszöbén - Tudatosítási kampány: célcsoportok beazonosítva, Transindex, 2011. március 30.), tisztelettel felkérem, hogy erdélyi magyar közösségünk nyilvánossága elõtt szíveskedjék választ adni a következõ kérdésekre: - Többnyelvûek lesznek-e a népszámlálási ûrlapok (mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában)? - A hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, s a plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvûek lesznek-e? - Milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvû polgárokat magyarul értõ kérdezõbiztosok keressék fel? Mielõbbi megnyugtató válaszainak reményében sikeres munkát kívánok - tisztelettel: Nagyvárad, 2011. június 17.
Tõkés László, az Európai Parlament alelnöke,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke

2011. június 18.

Kényes egyensúly
Néhány hete Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár - egyebekben a romániai és az erdélyi helyzet egyik legjobb magyar ismerõje - kijelentette, hogy százötven esztendeje nem volt ilyen jó a magyar-román viszony, ennyire felhõtlen a két ország kapcsolata. Kiderült, kár az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik.
Azóta ugyanis történt egy és más, a Dâmboviþa partján fortyogni kezdtek a levantei politika boszorkányüstjei. Elõször az uniós székelyföldi iroda megnyitásával kezdõdtek a jellegzetes román hazaféltés vádaskodásokkal vegyes sirámai, aztán a nyolc mamutmegye létrehozásának a terve, s az a tény, hogy az RMDSZ ezt nem támogatta, nehéz helyzetbe hozva koalíciós partnerét, végképp kiverte a biztosítékot. �?jra felharsant a magyarellenes népdalkórus, amihez fogható az elsõ Har-Kov-jelentések óta televíziókban nem hangzott el, az ember csak kapkodta a fejét: valóban, különben normális, jó képességû román politikusok és hírmagyarázók, politológusok ténylegesen el is hiszik, amit állítanak, hogy a székelyföldi autonómia egyre inkább az illúziók ködébe veszõ terve befolyásolhatja a magyar-román országközi kapcsolatokat, és Románia megcsonkításához vezethet?! Minden vád, amit az elmúlt évtizedekben nemzetféltõ történészek és politikusok kiejtettek a szájukon, ismét elhangzott, az ellenérvekre nem voltak kíváncsiak, ahogy mondani szokás, fáradhatatlanul fújták a magukét, mutatva, hogy a kívülrõl néhány hete még felhõtlennek tûnõ magyar-román viszonyt milyen kényes egyensúly jellemzi, s hogy a magyarság puszta jelenléte, a székelyföldi autonómia puszta terve mennyire idegesíti a haza féltõit. Pedig amúgy lenne Romániában a magyar galuskán - ami állandóan egyesek torkán akad -, az ország területi újraelosztásán s az alkotmány megváltoztatásán kívül éppen elég baj, ami azt illeti. Az ország népessége csökken, a lakosság nagy része elszegényedik, az infláció elszabadulóban, az árak emelkednek, a kormány képtelen kezelni a növekedõ korrupciót... Soroljuk még? De ez mind nem számít, a lényeg most az, hogy fújni kell a veszély trombitáit, hiszen a magyarok soha nem mondtak le Nagy-Magyarországról, és Erdély újra veszélyben van. Murim, luptãm, Ardealul nu cedãm - skandálták a tüntetõk jó húsz esztendeje, bár akkor is kérdéses volt, ha elõbb meghalnak, hogyan harcolnak. Azt hittük, az ilyesmi már végképp a múlté. Hát nem. A fantomok feléledtek megint. Sárkány alszik velünk...
Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 18.

�?sztõl tanítják a székelység történetét
Jövõ tanévtõl választható alternatív tantárgy lesz hatodik és hetedik osztályosoknak a székelység története, ugyanis az új tanügyi törvény lehetõvé teszi helyi érdekû tantárgyak bevezetését.
Ezt kihasználva kezdeményezte a Hargita Megyei Tanács a székelyek történetét bemutató tankönyv kidolgozását, s ebben támogatja a megyei tanfelügyelõség és a háromszéki önkormányzat. A tananyag összeállításával megbízott munkacsoport háromszéki szakértõi: Kádár Gyula, Sztáncsuj Sándor és Nagy Balázs.
Hermann Gusztáv Mihály egyetemi oktató, a testület koordinátora hangsúlyozza, politikai megkeresésre kezdték a tankönyvet kidolgozni, de kizárólag szakmai alapon. Az anyag a kezdetektõl a legújabb korig bemutatja a székelység történetét. A tankönyv nagyrészt összeállt, szakemberekkel véleményeztetik, majd kiegészítik, elvégzik a korrekciókat, hogy õsszel már a diákok kezébe kerülhessen.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 18.

Visszalépés a kisebbségi törvénynél - Egyezséget szegett Boc pártja
Két héten belül el kellene fogadni a kisebbségi törvényt a parlamentben, de ennek egyre csökken az esélye: a képviselõház emberjogi, vallási és kisebbségi bizottságának csütörtök este véget ért ülésén sem sikerült megtárgyalni a jogszabály minden cikkelyét és a hozzá benyújtott módosítási indítványokat, sõt, visszalépés történt: Varga Attila, a bizottság egyetlen RMDSZ-es tagjának közlése szerint a magyar közösség számára kedvezõtlen módosításokat is jóváhagytak.
Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelõtt - még az elõzõ parlamenti ciklusban - abbamaradt, hanem egészen az elsõ cikkelytõl kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el a 78 cikkelyes tervezetben. Nem csupán az ellenzék, de a koalíciós partner Demokrata Liberális Párt részérõl is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezõtlenek a kisebbségek számára. A 14. cikkely az eredeti változat szerint megtiltotta volna a kisebbségek által lakott régiók határainak olyan módosítását, amely megváltoztatná az etnikai arányokat - a csütörtökön megszavazott szövegben azonban az szerepel, hogy az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait. Vagyis az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt. Varga Attila szerint a bizottság megfogalmazása jogi szempontból nem megfelelõ, és megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezményt.
Marius Dugulescu bizottsági alelnök azonban úgy véli, az eredeti javaslat sérti az alkotmányt, mert lehetetlenné teszi az ország átszervezését.
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. Ha nem készül el jövõ héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelõsségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelõsségvállalásra - jelentette ki Varga, aki azonban nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerül elfogadtatni a jogszabályt. A bizottsági vitát tegnap kellett volna folytatni, de az ülésen egyetlen honatya sem jelent meg, így a további munkálatokat hétfõre halasztották. Közben az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat kért, mert elégedetlen a fejleményekkel. Márton Árpád háromszéki képviselõtõl megtudtuk, hogy a döntõ szót ugyan a képviselõháznak kell kimondania, de a kisebbségi törvény sorsa akkor is bizonytalan, ha sikerül elfogadtatni: utána ugyanis megtámadható az alkotmánybíróságon, és ennek döntése a nyári szünet miatt nagyon eltolódhat, végül pedig az államfõnek is alá kell írnia ahhoz, hogy életbe lépjen, de akár vissza is küldheti a parlamentnek.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 18.

Kisharang a rétyi iskolában
A több évtizedes megvalósításokat, a hátrahagyott értéket, a közösség erejét hirdette tegnap az elsõ alkalommal megszólaló iskolaharang a rétyi Antos János Általános Iskolában. A kapu- és harangavatóval egybekötött évzárón utoljára mondott ünnepi beszédet az õsztõl nyugdíjba vonuló igazgató, Kelemen Antal, az erdélyi fúvószene mentora.
A rétyi iskola százharminchárom diákja tanulmányi eredményeit és a különbözõ megyei vetélkedõkön elért díjait sorolva a tanítók és tanárok elégedetten beszéltek diákjaikról, de nem rejtették véka alá, sok gondot okoz, hogy olykor a szülõk tanév közben viszik el gyermekeiket külföldre (fõként Magyarországra), ilyen esetekben nem lehet õket lezárni, a visszaút pedig nehéz, mert románból nem hoznak jegyet magukkal, utólag kell itthon vizsgáztatni a tanulókat. Kelemen Antal igazgató nem méltatta saját zenei tevékenységét, pedig tehette volna, hisz keze alatt ezrek lelték örömüket a zenélésben, és Erdély-szerte érezhetõ karnagyi, szervezõi munkája, de azt nem hallgatta el, hogy huszonhét éves igazgatása alatt a cigány gyermekek kilencven százalékának sikerült integrálódnia, az iskolában e téren nincs megkülönböztetés, ami a roma gyermekek eredményeiben is látszik.
A sok szellemi és tárgyi érték mellett tegnaptól egy székely kapuba illesztett iskolaharang is emlékeztet majd Kelemen Antal munkásságára. Kezdeményezésére és a harminckilenc évnyi tanítói hivatás után õsztõl szintén nyugdíjba vonuló feleségével együtt adományozott résztámogatásával készítette Már Dénes helyi faragómester azt a kaput, amelynek felsõ építményébe helyezték el Lázár Imre székelyudvarhelyi harangöntõ mester kisharangját. Kisgyörgy Zoltán harangkutató, lapunk munkatársa ismertette a harangok mindenkori jelentõségét, és méltatta Kelemen Antal karnagyi tevékenységét. Az iskola diákjai zenés, verses, táncos mûsorral tették színessé az ünnepséget, az iskolaudvar új díszét Deák Botond helyi református lelkész áldotta meg.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 18.

Román panaszáradat az elnyomásról
Megvetik a román ajkú polgármestereket Hargita megyében - legalábbis így érzi Stelu Platon. Maroshévíz polgármestere Mircea Duºa parlamenti képviselõvel közösen tartott sajtótájékoztatóján a megye elöljáróinak a románsággal szembeni magatartását nehezményezte.
Mircea Duºa és Stelu Platon Mostanáig még azt mondtuk, hogy a megyében létezõ nyolc román polgármestert semmibe sem veszik, de mától nyilvánosan is ki kell mondanunk, megvetnek bennünket. Magyar nyelven megfogalmazott meghívókat kapunk olyan programokra, amelyeken Székelyföld fejlesztési stratégiáját, Székelyföld turizmusát mutatják be, és mi azt sem tudjuk, mi az a Székelyföld - fakadt ki a maroshévízi elöljáró. Platon ugyanakkor nehezményezte, három éve látja el a polgármesteri teendõket, de Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke egyszer sem hívta fel telefonon. Sõt mi több - panaszolta -, a román elöljárókkal szervezett találkozók csupán a formalitásoknak tesznek eleget. A sérelmeit felsoroló városvezetõ elmondta, a többségében románok lakta települések a megye vezetõi részérõl semmilyen támogatásban nem részesülnek a fejlesztési programokban való részvételt illetõen, sõt, ha finanszírozási projektet szeretnének benyújtani, kénytelenek megkerülni a megyei elöljárókat, és a siker érdekében Bukaresthez kell fordulniuk támogatásért. Platon ugyanakkor azt is a megyei tanácselnök szemére veti, hogy egyetlen, a megye északi részén lévõ település által szervezett rendezvényen sem vesz részt. Ha most így viszonyulnak hozzánk, vajon mire számíthatunk Székelyföldön. Erre még gondolni sem merek, remélem, erre nem kerül sor - summázott Stelu Platon, akinek véleményét Mircea Duºa is osztotta. A Szociáldemokrata Párt Hargita megyei parlamenti képviselõje maga is úgy látja, Hargita megyében a románokat semmibe veszik, az általuk lakott településeken pedig elmaradnak a fejlesztések, sõt ezek a települések nagyon kevés pénzt kapnak a megyétõl. Borboly Csaba jobban tenné, ha hallgatna - reagált a honatya az elnök által pénteken tett kijelentésekre, miszerint a megye északi részén történõ fejlesztések az RMDSZ-es politikusok által hozott pénzeknek köszönhetõk. Annál is inkább szerencsés lenne, ha nem beszélne - mondta Duºa -, ugyanis másfél évvel ezelõtt még azt vette a szemére, hogy csak a megye északi részén lévõ településeknek hoz pénzt. A honatya nemtetszését fejezte ki Borboly ama szándékával kapcsolatban, miszerint felmérés készülne arról, hogy a megye román ajkú lakossága szupermegyében vagy kisebb régióban szeretne élni. Szerinte ez alkotmányellenes, és Borboly csak választási tõkét kíván kovácsolni. Mircea Duºa ugyanakkor bejelentette, a Hargita megyei Szociáldemokrata Párt két megyei tanácsosa pénteken egy határozattervezetet nyújtott be arra vonatkozóan, hogy július 17-én szervezzenek a megyében is népszavazást. Ennek keretében arról kérdeznék meg a lakosságot, hogy egyetértenek-e vagy sem a megyék megszüntetésével. A két tanácsos levélben kérte fel Borboly Csabát, hogy a határozattervezet elfogadása érdekében hívjon össze egy rendkívüli megyei tanácsülést.
D. Balázs Ildikó
Székelyhon.ro

2011. június 18.

Nyílt levél Markó Attilához a népszámlálás ügyében
Nyílt levélben fordult tegnap Markó Attila államtitkárhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetõjéhez Tõkés László. Az Európai Parlament (EP) alelnöke kifejezte reményét, hogy miközben az egész ország régióátszervezési lázban ég, a kormányapparátusnak, illetve az illetékes állami intézményeknek jut ideje és energiája arra, hogy az õsszel esedékes népszámlálást minél jobban elõkészítsék és megszervezzék. Erdélyi magyarságunk számára roppant fontos az õszi népszámlálás. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a végeredmények nagymértékben meghatározhatják jövõbeli kilátásainkat - véli az EMNT elnöke. Ezért Tõkés László felkéri a hivatal vezetõjét, hogy nyilvánosan válaszoljon a következõ kérdésekre: többnyelvûek lesznek-e a népszámlálási ûrlapok, mint Magyarországon, Szlovákiában és Európa megannyi országában?; a hivatalos népszámlálási kampány, vagyis a népszámlálásról tájékoztató szórólapok, a rádió-, tévé és újsághirdetések, illetve a plakátok a 20%-ban egy kisebbség által lakott településeken két- vagy többnyelvûek lesznek-e?; milyen módon biztosítják, hogy a magyar anyanyelvû polgárokat magyarul értõ kérdezõbiztosok keressék fel?
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 18.

Az EP alelnökének közbenjárását kéri Sógor
Az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel-és igazságügy szakbizottságának (LIBE) június 15-i ülésén történt sajnálatos incidensre hívta fel Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament (EP) elnökének a figyelmét tegnapi levelében Sógor Csaba. Az EP-képviselõ egyben azzal a kéréssel fordult az EP elnökéhez, hogy házelnöki minõségében az eljárási szabályzat 20., illetve 152. cikkeinek értelmében szíveskedjen intézkedni az ügyben. Sógor kifejezte reményét, hogy közbenjárásának köszönhetõen a vele történtek nem fognak egyetlen kollégájával sem megismétlõdni.
Nevezett ülésen, a magyar elnökségi beszámoló napirendi pontjánál Sógor Csaba felszólalása közben és után, szocialista képviselõtársa, Ioan Enciu mikrofon nélkül, román nyelven, hangosan rászólt: Beszélj románul, hé! . Az incidens ezzel koránt sem ért véget, mivel Ioan Enciu úr felállt, odament hozzá, és folytatta a kioktatást annak ellenére, hogy nyilvánvalóan zavarta az ülés menetét - tájékoztat Sógor Csaba.
Ugyanakkor Sógor leszögezi, hogy nagyra értékeli az ülésvezetõ elnök reagálását, és szóvá tette az ügyet, és megadta a válasz lehetõségét. Anyanyelvem, a magyar, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Használatának joga nem elõször sérül ebben a Házban. Szembesültem már rosszalló, akadályozó megnyilvánulásokkal, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elvileg a legmesszebbmenõ nyelvi szabadságjogokat biztosítja valamennyi uniós intézmény közül - hangsúlyozza Sógor Csaba.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 18.

Amit lehet a BBTE-n, nem lehet az orvosin
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen megakadályozták a többségben lévõ román oktatók azt, hogy az új felsõoktatási törvény szerint önálló intézeteket/fõtanszékeket hozzon létre a magyar tagozat. Mint ismeretes, a felsõoktatási törvény megszünteti a korábbi tanszékeket, és a nagyobb hatáskörrel rendelkezõ intézeteket (románul: departament) jelöli meg az egyetemek alapegységeiként.
Magyari Tivadar, a Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese csütörtökön arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kolozsvári egyetemen a kari tanácsok zöme elfogadta a magyar oktatóknak azt az igényét, hogy nyelvi oktatás szerint külön intézeteket hozzanak létre. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) azonban az általános orvosi kar tanácsa megtagadta ezt a kérést. - Nagyon fáj a kollégák viszonyulása, s úgy érzem, hogy a legnagyobb pofon, amit rektorhelyettesként kaphattam, miután az egyetem vezetésében vállalt 12 évi tevékenységem során az egyensúly megtartására törekedtem - nyilatkozta a marosvásárhelyi Népújság címû lapnak Nagy �?rs egyetemi tanár, a MOGYE rektorhelyettese.
A rektorhelyettes azért csalódott, mert a kari tanács elõtti egyeztetések során remélték, hogy a román kollégák is támogatják a magyar oktatók kérését, az ülésen azonban leszavazták javaslatukat.
Az általános orvosi kar dékánja azzal a javaslattal állt elõ, hogy öt vegyes, szakáganként elkülönülõ intézet alakuljon. Erre a javaslatra már a román többségû kari tanács igen-t mondott. A magyar oktatók tiltakozásképpen nem vettek részt a szenátus ülésén, amelynek meg kell erõsítenie az egyetem új szerkezeti felépítését. A testület így döntésképtelen volt, ezért hétfõre halasztódott az ülés.
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 18.

A forradalmár utóélete
A véletlen mûve, hogy Tõkés László pártjának bejegyzésérõl épp június 16-án, Nagy Imre és forradalmár társai újratemetésének napján tárgyalt/döntött a román bíróság. A tavalyi magyarországi kormányváltás óta nem fért kétség ahhoz, hogy lesz újabb erdélyi magyar párt, ami egy év elteltével meg is valósult.
Mindenki csak Tõkés-pártként emlegeti az Erdélyi Magyar Néppártot, mivel úgy tûnik, hogy neki és õérette született. Lehetne a Fidesz erdélyi tagozatának is nevezni, vagy Orbán Viktor erdélyi pártjának, de ez nem lenne elég, ahhoz, hogy gyökeret tudjon ereszteni az erdélyi politikai életben. Kell hozzá Tõkés neve, Tõkés arca, és nem utolsó sorban az õ politikai antitalentuma. Az egykori forradalmár megtépázott hírneve, megcsorbult feddhetetlensége dacára is Orbánék egyetlen esélye erdélyi térhódításuk biztosítására és az RMDSZ megbüntetésére. Kockázatos, de mindenképpen esély. Nézõpont kérdése megválaszolni a címben feltett kérdést, hogy sikeres lehet ez a párt. Attól függ, kinek mit jelent a siker. Arra elég lehet, hogy kiszorítsa a román parlamentbõl az RMDSZ-t, ahhoz viszont túl kevés, hogy átvegye helyét. Ha csak a bosszú a cél, tökéletes eszköz lehet - a párt is és Tõkés is.
�?j párt régi arcokkal
Orbánék a 2002-es bukásuk óta próbálkoztak már kihelyezett erdélyi tagozattal az RMDSZ ellenében, de Orbán személyes kampányrészvétele sem volt elegendõ a polgárinak nevezett belsõ ellenzék gyõzelméhez. Az elmúlt nyolc évben egyértelmûen bebizonyosodott, hogy Tõkés személye nélkül nem lehet RMDSZ ellenzéket építeni Erdélyben. Orbán Viktor és Kövér László helyi potentátjai, Szász Jenõ és párttársai, rendre alulmaradtak Markóval, az RMDSZ-el szemben, egyedül Tõkésnek, egyéni jelöltként sikerült felvennie a versenyt a 2007-es EP-választás során. Nem volt teljes a gyõzelem, mert az RMDSZ így is bejutott a brüsszeli parlamentbe, ám a Tõkés egyéni képviselõi mandátuma is összejött. Három RMDSZ képviselõ helyett ugyan csak kettõ jutott be, de a romániai magyarság végül is három személyt delegálhatott az európai törvényhozásba. Késélen táncolt a helyzet, a szerencsés végkifejlethez kellett a rendkívül alacsony román részvétel, ellenkezõ esetben brüsszeli képviselet nélkül maradt volna a legnagyobb lélekszámú kisebbségi magyar közösség. Egy év múlva, 2008-ban a román helyhatósági választásokon a Szász Jenõ vezette Magyar Polgári Párt (MPP) Tõkés és Orbán személyes kampánytámogatása dacára, ismételten csúfosan alulmaradt az RMDSZ-szel szemben. Talán az volt ez volt az a pillanat, amely mind Orbán, mind az RMDSZ számára egyértelmûvé tette a helyzetet. Markóék kiegyeztek Tõkéssel a 2009-es EP-választásra, odaadták neki a listavezetõ helyet, mert talán felmérték, hogy mégha kényelmetlen, kezelhetetlen útitársról is van szó, biztonságosabb õt újra a szövetségen belül tudni, mint egy esetlegesen egységesülõ ellenzék élén, tényleges vezetõként viszontlátni. Tõkés számára pedig ez volt az egyetlen megoldás a politikai túlélésre: újabb püspöki mandátumért nem indulhatott, a polgári ellenzék megosztottsága és erõtlensége folytán nem tudott politikai jövõt biztosítani. �? általában nem szokott számolni tettei-kijelentései politikai következményeivel, talán meg is kockáztatta volna az újbóli egyéni megmérettetést, még akkor is, ha ez a brüsszeli képviselet elvesztését eredményezheti. Esetében valószínûleg nem az, vagy nem csak az döntött az RMDSZ lista mellett, hogy nem bízott saját erejében, hanem inkább az a megaláztatás, amely 2007-ben Brüsszelben érte egyéni képviselõként. A temesvári forradalom hõsének azzal kellett szembesülnie, hogy a Néppárt elutasította felvételi kérelmét, s többszöri nekifutással, a Fidesz és az õsellenség RMDSZ támogatásával sem sikerült elérnie, hogy a néppárti frakció tagja lehessen. Egyedül annak a Cohn Benditnek a zöld-radikális frakciója fogadta be, aki ellen a médiatörvény és Orbán kritikája miatt az idén már közleményben tiltakozott az egykori pártfogolt. A zöld-radikális püspök szerepét nem vállalhatta újra, akkor már inkább az örökösen lekommunistázott, lenemzetárulózott RMDSZ biztos listáján mentette át magát. Orbán is ekkor, 2008-ban, ismerhette fel, hogy sem saját személye, sem Tõkés kívülálló, pártok fölött lebegõ személyként nyújtott támogatása nem elég ahhoz, hogy kiüsse az RMDSZ-t a nyeregbõl. Tõkést csak úgy lehet felhasználni, ha számára biztosítja a megkérdõjelezhetetlen elsõ számú vezetõ szerepét, kizárólag rá épít. Ezután Orbán látványosan kivonult Szász és a polgári párt mögül, s fokozatosan Tõkés emberei is kiszálltak a pártból. Kövér László támogatottjai kegyvesztettek lettek Orbánnál, úgy tûnt, hogy a Fidesz Erdély politikájában kezd a kompromisszumra hajlamosabb, racionálisabb, ún. Németh Zsolt-vonal felülkerekedni. Erre engedett következtetni a Tõkés-RMDSZ kiegyezés a 2009-es EP választásokon, ám ezt cáfolták meg a tavalyi budapesti kormányváltás óta eltelt hónapok történései. Tõkés RMDSZ listavezetõként az RMDSZ leghangosabb és legvehemensebb bírálója lett, s a régi, RMDSZ-bõl kiszorult, az MPP létrehozásánál is bábáskodó politikusokkal, a magyar kormány anyagi-erkölcsi-politikai támogatásával megszületett az új párt. Neve már van, Erdélyi Magyar Néppárt, elnöke viszont még nincs, ami azt jelzi, hogy valami nincs rendben a gépezetben, Budapest stratégiájában valami nem mûködik olajozottan. Orbánék egyértelmûen Tõkésre építették ezt a pártot, de nem tudták elérni, hogy õ fel is vállalja annak elnökségét. Az elõtérbe tolt arcok, a pártépítés nem egyszerû feladatát elvégzõ két politikus - Toró T. Tibor volt RMDSZ-es képviselõ és Gergely Balázs, Tõkés unokaöccse, az MPP volt kolozsvári elnöke - nem elegendõ ahhoz, hogy a püspök konkrét, tisztségben is nevesíthetõ részvétele nélkül sokkal többet tudjon nyújtani, mint egy kissé felturbózott MPP.
Tõkés pedig úgy tûnik, kivár az RMDSZ brüsszeli listavezetõi biztonságában. Egyetlen dolgot vállalt, nevezetesen azt, hogy egyre harsányabban támadja az RMDSZ-t, és egyre szolgaibb módon védelmezi, dicsõíti Orbánt. Ha nem sikerül Tõkéssel felvállaltatni a pártvezetést, Budapest taktikája csõdöt mondhat. A püspök nyilvánvalóan arra játszik, hogy kitölti brüsszeli mandátumát, és ha majd a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon sikeres lesz pártja, akkor már trónkövetelõként õ tárgyalhat az RMDSZ-el az õszi parlamenti választási együttmûködés feltételeirõl. De az õ személyes implikálódása nélkül akár el is úszhat a helyhatósági választás, az RMDSZ ugyanis sokkal jobban beágyazódott a helyi közösségekben. Bár Tõkésnek már sokszor, sok mindent elnézett a közösség, az azért mégis visszatetszést, sõt visszautasítást válthat ki, ha névlegesen mások vezetik pártját, õ pedig továbbra is brüsszeli RMDSZ politikusként kampányol az ellen a szervezet ellen, amelyet Európa felé képvisel, nem kis fizetésért. A kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon megoldás nincs ebben az esetben. Tõkésnek rövidesen választania kell a kecske és a káposzta között, mint ahogy azt is aránylag el kell döntenie, hogy marad az erdélyi autonómia eszme élharcosa vagy Orbán Viktor és a Fidesz erdélyi helytartója. Mert, hogy a kettõ együtt nem megy, az kétségtelen. Ha az új párt nem fogalmazza meg saját, a Fideszétõl jól elkülöníthetõ, az erdélyi valósággal legalább köszönõ viszonyban lévõ politikai álláspontját, esélye sincs a fennmaradásra, akkor sem, ha Orbán személyesen vállalja el a pártelnökséget. Erdélyben nemcsak az RMDSZ, hanem a transzilvanizmus is erõs. A kettõs állampolgárság biztosítása fölötti öröm sem lesz képes sokáig elfedni, hogy a Fidesszel szembeni politikai kiszolgáltatottság és alárendeltség logikailag ütközik az erdélyi magyar önrendelkezés-autonómia eszméjével, a transzilvanizmus lényegével. Fülkeforradalmárrá lett a temesvári forradalom hõse A forradalmár Tõkés László, a püspök-politikus sikere, népszerûsége, de maga a személyisége is talány. Egyelõre nem ártott meg neki sem nyilvánvaló politikai hozzánemértése, kompromisszumképtelensége, sem egyházi emberhez nem méltó állandó politikai bosszúvágya, sõt, még botrányos magánélete, nõügyei, válása sem törte össze erkölcsi mérce imidzsét. Tavalyi válása idején nyilvánosságra ker

2011. június 20.

Apor Péter-szobrot és óriás kopjafát avattak (Torjai falunapok)
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke leplezte le tegnap Torján Apor Péter szobrát. A községben a hét végén nyolcadik alkalommal tartottak falunapot, melyen a magyarországi testvértelepülések közül Bálványos és Gádoros képviseltette magát. Tegnap Torján újabb világrekordot hirdettek, az óriáspuliszka és székely kapu után egy tizenöt méter magas kopjafát avattak.
Szombaton a magyar történelmi egyházak képviselõi - Bakó Ferenc altorjai, Papp Antal feltorjai és Tifán Lajos futásfalvi római katolikus plébános, illetve Egyed László Levente feltorjai református lelkipásztor - áldásukat adták az életfánál a harminchárom újszülöttre és a huszonhat, idén nagykorúvá váló fiatalra, akiket a mûvelõdési otthonban a község vezetõi is megünnepeltek. Bemutatták Torja elsõ, 150 oldalas képes albumát, majd átadták a Torjáért-díjat dr. Dobai Dénes nyugalmazott családorvosnak, Tifán Lajos ezüstmisés plébánosnak és Bardocz Lenke nyugdíjas postafõnöknek. A nagy érdeklõdéssel követett nemzetközi szabadtéri fõzõversenyre tizenhat - öt magyarországi, egy németországi és tíz, zömében háromszéki - csapat nevezett be. A Katrosa Vadászegyesület elsõ alkalommal vett részt a versenyen, melyen pörköltfélék és hagyományos puliszkás ételek készültek. A zsûri elnöke Mioara Stoian Viºan, az országos falusiturizmus-szövetség alelnöke volt, értékelés után a számos érdeklõdõ percek alatt elfogyasztotta a finomabbnál finomabb falatokat. A szombati nap másik nagy attrakciója az ötven méter hosszú túrós puliszka volt, mely rekordidõ alatt, alig négy-öt perc alatt fogyott el. A puliszka elkészítésénél, akárcsak elõzõ években, Tamás Sándor megyeitanács-elnök is tevékenykedett.
Az idei falunapok legkiemelkedõbb, kettõs eseményére június 19-én délelõtt az altorjai Szent Miklós római katolikus templomban celebrált ünnepi szentmise után az Árpád-parkban került sor. Rá kell jönnöm arra, hogy jó torjai polgármesternek lenni, büszke vagyok arra, hogy a hétszáznégy éves Torja polgármestere lehetek - mondotta Daragus Attila a 230 kg-os bronzszobor - Miholcsa József alkotása - avatóünnepségén, amikor köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a szobor elkészítéséhez. A szobrot Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ szövetségi elnöke leplezte le, majd a magyar történelmi egyházak képviselõi áldották meg. Ezt követõen ünnepi beszédet tartott Prokai Gábor, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Közmûvelõdési Rektorátus mûvészeti osztályvezetõje, aki az együvé tartozás fontosságát emelte ki. Végül a lelkészek a Vojna család által adományozott és Pethõ Sándor által kifaragott, 15,15 méter magas juharfából készített kopjafát áldották meg, majd megkoszorúzták és közösen énekelték el a magyar és a székely himnuszt. A falunapok tegnap este Homonyik Sándor koncertjével és tûzijátékkal értek véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2011. június 20.

Etnikai csörte az orvosin: akadályozzák a magyar intézetek megalakulását
Az új tanügyi törvény és a sokat emlegetett multikulturalitás megsértését látják román kollégáik legutóbbi akcióiban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nemzetiségû szenátustagjai. A magyar tanárok és diákok - akik testületileg bojkottálták a hétvégi szenátusi ülést - szerkesztõségünknek is eljuttatott állásfoglalásban tiltakoznak többségi kollégáiknak a kari tanácsokban hozott döntései ellen.
Ezeken nem vették figyelembe, hogy a tavasz folyamán elfogadott új jogszabály értelmében a magukat multikulturálisnak meghatározó egyetemeken a nemzetiségek nyelvén történõ oktatás tagozatokban vagy oktatási vonalak keretében történik. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében. Ezzel szemben a múlt heti üléseken a kari tanácsok román többsége egyértelmûen elutasított mindennemû szerkezeti változtatási tervet, ugyanakkor mereven elzárkózott a magyar nyelvû gyakorlati oktatás bevezetése elõl is, amit az új oktatási törvény biztosít. Álláspontunk szerint az általunk kért és a törvény által elõírt módosítások feltétlenül szükségesek a magyar nyelvû oktatás fejlõdése és fennmaradása érdekében - írja a magyar fél, mely a szenátusi ülésrõl való távolmaradásával lehetetlenné tette a testület munkáját. A tiltakozás aláírói ugyanakkor cáfolják a román sajtóban megjelent álhíreket, miszerint az egyetem kettészakadására törekednének. Jövõnket továbbra is közös egyetemen és közös karokon belül képzeljük el, fenntartva magunknak a jogot, hogy oktatási tevékenységünket mi magunk szervezzük - áll a békés hangvételû levélben. Nagyon fáj a kollégák viszonyulása, s úgy érzem, hogy a legnagyobb pofon, amit rektorhelyettesként kaphattam, miután az egyetem vezetésében vállalt tizenkét évi tevékenységem során az egyensúly megtartására törekedtem - nyilatkozta a Népújságnak Nagy �?rs professzor, az intézmény helyettes rektora.
A magyar tanárok a gyógyszerészeti és fogorvosi karon egy-egy önálló tanszéket szerettek volna alapítani, az általános orvosi karon pedig belementek román kollégáik javaslatába, miszerint öt román és három magyar fõtanszéket hozzanak létre. Az eredeti egyezséget Leonard Azamfirei, az általános orvosi kar dékánja azonban felrúgta, és az öt vegyes tanszék megalakítását szavaztatta meg. A MOGYE falai között hetek óta folyik a magyarellenes diverzió. Ennek egyik fõ szószólója Mihai Pavel, a román hallgatókat tömörítõ Diákliga (LS) elnöke, aki az 1990 elején sokat hangoztatott etnikai szeparatizmus szlogenjét melegítette fel. Az LS vezetõje - akárcsak húsz évvel ezelõtti elõdei - azt nyilatkozta, hogy a magyar tanszékek alakulása az egyetem kettészakításához, továbbá pedig külön román, illetve magyar klinikák létrehozásához vezet.
Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) lehetõvé vált a magyar intézetek létrehozása, egyedül a biológia karon ütközött ellenállásba a magyar tagozat önállósodásának terve. A kolozsvári felsõoktatási intézményben egy-egy karon két román, egy magyar és esetleg egy német intézet váltja a jelenlegi tanszékeket.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 20.

�?komenikus áhítat a Házsongárdért
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselõi jövõ szombaton ökumenikus áhítatra és a sírkert bejárására invitálják mindazokat, akiket érdekel a magyarság nagyjainak nyugvóhelyet biztosító sírkert sorsa.
kolozsvári Házsongárdi temetõ UNESCO-listára való felvételét fogja javasolni Romániának a magyar kormány - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes. Eközben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselõi jövõ szombaton ökumenikus áhítatra és a sírkert bejárására invitálják mindazokat, akiket érdekel a magyarság nagyjainak nyugvóhelyet biztosító sírkert sorsa.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes a jobbikos Szávay István írásbeli kérdésére válaszolva kifejtette: mivel a Házsongárdi temetõben található sírhelyek és egyéb kegyeleti helyek kiemelkedõ történelmi és kulturális jelentõségûek, a magyar kormány a román fél számára javaslatot kíván tenni, hogy a Házsongárdi temetõ Románia UNESCO-listájára kerüljön. Mivel azonban az UNESCO által biztosított védelmi rendszer abból indul ki minden állam érdeke, hogy a területén található kulturális értékeket megõrizze, nem teszi lehetõvé azt, hogy egy másik állam ebbe a folyamatba beavatkozzon. Ennek értelmében a nemzeti kisebbséghez tartozó kulturális érdekek védelmében beavatkozásra nem biztosít lehetõséget az egyezmény - áll az Országgyûlés honlapján közzétett dokumentumban.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: Magyarország kérését az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának 1972. november 16-án elfogadott egyezményére alapozza, amely szerint az egyezményben részes államok elismerik, hogy az ilyen örökség az egész világ örökségét jelenti, melynek megóvása az egész nemzetközi közösség együttmûködésének feladata.
Állandó a kapcsolat
A Házsongárdi temetõ védetté nyilvánításához külön-külön valamennyi sírhelyet védetté kell nyilvánítani, melyhez mûholdas felmérés szükséges. Ennek megtervezése és megvalósítása már megkezdõdött. Semjén Zsolt felidézte, hogy a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság június elsején tartott ülésén a magyar fél ajánlásként fogalmazta meg a Házsongárdi temetõ kiemelt fontosságú ügyként való kezelését. Hozzátette: a kormány figyelemmel kíséri a Házsongárdi temetõben történõ eseményeket, a síremlékek gondozását elvállaló Házsongárd Alapítvánnyal állandó kapcsolatban áll, és folyamatos az információcsere a Házsongárd Alapítvány, a Magyar Köztársaság Kolozsvári Fõkonzulátusa, a Magyar Köztársaság Bukaresti Nagykövetsége, a külügyminisztérium és a nemzetpolitikai államtitkárság között is.
Áhítatra és sétára hívnak
Eközben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a történelmi egyházak kolozsvári képviselõi felhívást tettek közzé, melyben ökumenikus áhítatra és a temetõ bejárására invitálják a sírkert sorsa iránt érdeklõdõket. Emlékeztetnek, a Házsongárd több száz jelentõs erdélyi személyiség nyugvóhelye, tudósok, politikusok, mûvészek, egyházfõk síremlékei alkotják együtt az erdélyi nemzeti panteont. �?gy tûnik, mára ez a kegyeleti hely már önmagát nem tudja megvédeni. Kihalófélben a hely szelleméhez igazodó kulturált viselkedés és kölcsönös tisztelet. Az évek óta tartó pusztításnak, rongálásnak mindeddig egyetlen városi hatóság sem volt képes véget vetni - olvasható a felhívásban, melynek szerzõi július 2-án, szombaton 18 órára a Házsongárdi temetõ bejáratához invitálják a kolozsváriakat. Mint kifejtik, ezzel szeretnék jelezni, hogy nem hagyják veszni a sírkertet, hozzátéve, a szombati akciót hasonlók követik majd, míg végre rendezõdik ez az évek óta húzódó állapot. Célunk, hogy az ökumenikus áhítat és a temetõ együttes bejárása által is jelezzük: nem hagyjuk tovább veszni a Házsongárdot! - áll a dokumentumban, melyet az EMNT részérõl Gergely Balázs és Csigi Levente, több kolozsvári református, római katolikus, unitárius és evangélikus lelkész, illetve az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet vezetõi írtak alá.
Mint ismeretes, a Házsongárdi temetõben egyre gyakoribbak a sírgyalázások, pünkösdkor az iktári Bethlen család sírkertjében elhelyezett két 19. századi tumbát, valamint Nagy Gyula néhai erdélyi református püspök nemrég restaurált sírkövét öntötték le fáradt olajjal. Bár a mûemlékvédõk többször is felhívták a figyelmet a már-már mindennaposnak mondható sírgyalázásokra, a kolozsvári hatóságok nem hajlandók intézkedéseket hozni a sorozatos rongálások megakadályozásáért, valamint a vétkesek felelõsségre vonásáért. Ez strukturális változásokat is maga után von a karok szerkezetében.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 20.

Hollóavatás és médiaklub Maroshévízen
Sarány István törékeny Székelyföld-tükre
Június 17-én, pénteken délután a Maroshévízi Kemény János Gimnázium dísztermében mintegy harminc érdeklõdõ jelenlétében bemutatásra került a Fehér Holló újságírósorozat tizenkettedik kötete: Sarány István Zászlópengetés címû jegyzetfüzére. A bemutatót média-kerekasztal követte, melynek során a maroshévízi magyarság mindennapi gondjaival ismerkedett a kolozsvári Szórványtengely-mozgalom médiaklubja.
A nagycsaládias hangulatú könyvbemutatót eredetileg Csíkszeredába tervezte a kiadó - Sarány István ugyanis a Hargita Népénél dolgozott sokáig, s egy ideig ennek fõszerkesztõje is volt -, de a szerzõ szerette volna tiszteletben tartani a Fehér Holló sorozat erõsen szórványbarát szóráspolitikáját, így szülõvárosát, a háromnegyed részben románok által lakott Hargita megyei Maroshévizet jelölte meg avatása színhelyéül. A kisváros - mely szülõvárosa is a szerzõnek - nagy szeretettel fogadta a Szórványtengely-mozgalmat, valamint magát a könyvet megjelentetõ kolozsvári Világhírnév Kiadót. Szabó Csaba (Kolozsvári TV) sorozatszerkesztõ felsorolta az eddig megjelent hollóköteteket és szerzõiket (Mihály István - Kolozsvári Rádió, Szabó Csaba - Kolozsvári TV, Tamási Attila - Bányavidéki �?j Szó, Ambrus Attila - Brassói Lapok, Balázs János - RTV Bukarest, Simon Ilona ex-Fiatal Fórum, Bodolai Gyöngyi - Népújság), majd magát a fehér hollóságot mint transzszilván állapotot határozta meg: a médiapróza, mint olyan - találmány, teremtés-finalitás. Jó minõségû, füzérbe kötve összefüggõ próza benyomását keltõ mûfajtalálmány. Otthonát a minõségi publicisztika és az irodalom közötti senkiföldjére teremtettük meg.
A Zászlópengetés címû kötet kapcsán abból a posztmodern recenziólevélbõl olvasott fel, amely a Caffé stockholmi világhálós kulturális folyóiratban jelent meg: A régi világ magyar újságíróit juttattad eszembe, amikor rátalálni véltem arra az útra, amelyen rendszeresen - és egyéni lépésritmusban - haladsz a problémafelvetésben. Szerettem, hogy nem magadnak írsz, hogy közösségedet szolgálod, hogy nem magadért, hanem szûkebb hazádért aggódsz, és ezen aggodalmadat néha szorongásos jegyzetekben vezeted le. Szorongást konvertálsz médiaprózába, ami nem leányálom, hiszen a mûfaj köt, és a hírlapírásban nincs pardonkodás, hogy püpü, most én nem a holnapi lapba írok, hanem. kötetbe.
A hollóvá avatás ceremóniája Bodolai Gyöngyi (Népújság) pályatárs Vásárhely-Maroshévíz iskolapárhuzam, valamint László Edit (Marosvásárhelyi Rádió) szórvány- és élethelyzet gyorselemzésével folytatódott. A jövendõbeli fehér hollókat �?tvös József egyházi újságíró, generális direktor képviselte, aki õsszel megjelenõ vizitációs riportkötetét próbálta térben és idõben Sarány István könyvbemutatójához és természetesen ahhoz a Maroshévízhez kötni, amelynek léte szorosan összefügg a Bánffyakkal és Urmánczyakkal.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnökének - egyben a Fehér Holló újságírósorozat egyik kötete (Táltos erõ) támogatójának - üdvözlõ beszédét magának a szerzõnek a felszólalása követte. Sarány István Fogyjon a magyar címû jegyzetét olvasta fel - megmosolyogtatva az egybegyûlteket.
A dedikálások után a Maros és Kolozs megyei újságírók elkezdték munkájukat: interjúk, riportok sora készült el a maroshévízi magyarság intézményeirõl, és természetesen az Urmánczy-strandról, ahol az Urmánczyak utóda, Szabó Kálmán fogadta a médiaklubot.
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 20.

Megnyílt Erdély elsõ kastélyszállója
Teljes pompában a marosugrai Haller kastély
Négy évig tartott a marosugrai Haller kastély restaurálása, az épület pénteken délután teljes pompájában várta a meghívottakat. A kastély stílusát megtartották, ugyanakkor a mai kor igényeinek megfelelõ komfortot biztosítanak az ide látogató vendégek számára.
A kastélyszállót mûködtetõ Abib Kft. igazgatója, Fóris Réka röviden beszélt a XVI-XVII. századi épületrõl, a Haller családról, majd elmondta, a szinte romos állapotban levõ épületet európai uniós alapokból sikerült restaurálni. Nem volt könnyû elsõsorban az épület mûemlék jellege miatt, négy év kellett ahhoz, hogy visszanyerje a régi idõk fényét, hangulatát. Megtartva az építési stílust, a Haller kastélyszálló konferenciatermekkel, antik bútorzatú, minden kényelmet biztosító szobákkal, lakosztályokkal és nem utolsósorban borpincével várja a minõségi borokért rajongó vendégeket. Kálmán Attila történésztõl rendkívül érdekfeszítõ elõadást hallhattunk a Hallerkõi gróf Haller család történetérõl. A család néhány érdekes, a kastélyt építõ-szépítõ tagját ismerhettük meg. A Budára telepedõ Haller Péter Erdélyben kezd birtokokat vásárolni és jelentõs politikai szerepe lesz, Haller I. Istvánnak köszönhetõen telepszik le a család Erdélyben, de beszélt az erdélyi fejedelemségek pártharcaiba keveredõ Haller Jánosról, a családot az arisztokrácia közé emelõ Haller II. Istvánról, Haller Jánosról és feleségérõl, Daniel Zsófiáról, Haller Lászlóról és felesége Bethlen Katáról, Haller Gáborról és nejérõl, Károlyi Kláráról, de a Haller IV. Gábor és felesége Grassalkovich Anna vagy Haller József és felesége Koháry Mária sem maradtak ki. A család rokonsága a belga, angol, portugál és bolgár királyi családok körében is jól ismert. Kálmán Attila azokról a Hallerekrõl is beszélt, akik a marosugrai kastély lakói voltak, utolsó birtokos Haller V. István volt. Hangsúlyozta, bár a Fóris család vállalta az épület restaurálását, e kastélyt nem Fóris-kastélynak hívják. Hallerfüggõ, történelemfüggõ család és jól teszik ezt. Nehéz volt az elmúlt négy év számukra, de az ezt követõ idõszakban is nehéz, szép munka vár a Fóris családra - mondta.
Keresztes Géza mûépítész a marosugrai és a szentpáli Haller kastélyok homlokzatának hasonlóságát emelte ki, majd a barokk épületként indult, de klasszicista épületként befejezett kastélyról beszélt. Az épület leromlott állaga miatt számtalan szaktanulmányt kellett készíteni, majd a konszolidálás után a termek kialakítása, a pince rendbetétele következett. A marosugrai az elsõ erdélyi felújított kastély, de a szentpáli Haller-kastély is rettenetes állapotban van. Borzasztó, hogy engedték így leromlani, tönkretenni, elveszni számunkra - mondta. Szavai talán meghallgatásra találnak.
A marosugrai, csodálatos park közepén elterülõ kastélyszálló a hagyomány, stílus, elegancia jegyében nyitotta meg hétvégétõl kapuit a vendégek elõtt, éttermében és borospincéjében az erdélyi és nemzetközi konyha remekeit szolgálják fel, termei kongresszusok, konferenciák, esküvõk, fogadások rendezésére kiválóan alkalmasak, 19 lakrészébõl 2 szoba és két lakosztály korabeli stílusban berendezett.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

2011. június 20.

Semmilyen autonómiában nem tudna megélni
Varujan Vosganian, a PNL alelnöke úgy véli, Kovászna és Hargita megye semmilyen autonómiában nem tudna megélni, mert a két megye a bukaresti alapoktól függ, gazdaságuk kizárólag fakitermelésre és borvízre alapszik.
Vosganian vasárnapi, kolozsvári sajtótájékoztatóján elmondta: nem érti egyes RMDSZ-es vezetõk büszkeségét hiszen Kovászna és Hargita megye a legszegényebb megyék köz tartozik Romániában.
A külföldi beruházások nem jutottak túl a Kárpátokon, vannak szegény megyék, mint Vaslui vagy Botoºani, de Hargita és Kovászna is. Nem értem egyes RMDSZ-es vezetõk büszkeségét, hiszen Hargita és Kovászna Románia legszegényebb megyéi közé tartozik. Ott a magyar hatóságok elûzték a külföldi befektetõket. Kovászna és Hargita megye kizárólag az erdõkbõl és a borvízbõl él. Nem lehet két megyét ebbõl mûködtetni. Szükségük van Románia fõvárosára és a költségvetési alapokra még inkább, mint bármely más megyének. Kovászna és Hargita megye képtelen lenne bármilyen autonómia-formában létezni, mert teljes mértékben függnek a Bukarestbõl érkezõ pénzektõl magyarázta Vosganian.
Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szombaton és vasárnap Kolozsváron részt vett a Liberális nõk segíthetik Romániát címû politikai képzési program indításán, amelyet a Liberális Nõk Szervezete (OFL) kezdeményezett.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

2011. június 20.

Bognár Zoltán a Szabadelvû Kör új elnöke
Szombaton tartották meg a Szabadelvû Kör 9. Országos Gyûlését, ahol új vezetõt választottak a küldöttek, mivel Eckstein-Kovács Péter már nem vállalt új elnöki mandátumot.
Az új elnök a 30 éves Bognár Zoltán politológus lett.
Bognár Aradon született, ott is érettségizett, majd a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetemen elvégezte a Politikatudományi Kart. Az elmúlt években politikai elemzõként több romániai és magyarországi sajtóorgánum kérte ki a véleményét. Létrehozta az elsõ romániai magyar politikai elemzõ céget. 2008-tól tagja a Szabadelvû Körnek, ám eddig nem vett részt a vezetõség munkájában.
Bognár a sajtónak elmondta: elnökként az Eckstein-Kovács Péter által megkezdett úton halad; továbbá a szervezetépítésre, a fiatalság bevonására összpontosít. Fontos szerepet tulajdonít a pártokkal, a közvéleménnyel és a sajtóval való kommunikációra is.
Részben megújult a Szabadelvû Kör elnöksége is. Eckstein-Kovács Péter vállalta a pártkapcsolatokért felelõs alelnöki tisztséget, az új ifjúsági alelnök Birtalan Csanád lett, Babóczi Imre pedig a területi csoportokért felelõs alelnöki tisztséget gyakorolja.
A régi elnökség közül tisztségében maradt Czika Tihamér (szervezési alelnök), Magyari Nándor-László (külkapcsolati alelnök), Egyed Péter (oktatási alelnök), Péter Pál (gazdasági alelnök). A Szövetségi Képviselõk Tanácsában a Szabadelvû Kört Bognár Zoltán és Hegedûs Csilla képviseli.
A Szabadelvû Kör gyûlésén módosították az alapszabályzatot is. Erre azért volt szükség, hogy az alapszabályzat összhangban legyen az RMDSZ-kongresszuson megváltoztatott alapdokumentummal. Három állásfoglalást fogalmaztak meg a gyûlésen: a romapolitikáról, a szélsõséges megnyilvánulások ellen és a kolozsvári multikulturális kérdésre vonatkozólag.
Eckstein-Kovács Péter a platform leköszönõ elnökeként üdvözölte a résztvevõket, majd sorrendben Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Annamária, a Nõk a Nõkért Platform elnöke, Gál �?va, a Szociál-Demokrata Platform elnöke és Kelemen Kálmán a Keresztény-Demokrata Platform elnöke köszöntötte az Országos Gyûlést.
Eckstein-Kovács Péter beszámolt az utóbbi két év tevékenységérõl, eredményeirõl, így a Szabadelvû Kerekasztalokról, a Szabadelvû Kör szereplésérõl az RMDSZ Nagyváradi Kongresszusán, valamint a Szabadelvû Kör különbözõ egyéb politikai megnyilvánulásairól. A jelentést az Országos Gyûlés egyhangúlag elfogadta. Magyari Nándor alelnök a platform tagsága nevében megköszönte Eckstein-Kovács Péter 18 éves elnöki munkáját.
Az Országos Gyûlés elfogadta a platform új Programját. A program 6 fejezetre oszlik: gazdaságpolitikai kérdések; emberi jogok; közpolitikák és államszervezés; oktatás, tudomány, mûvelõdés és médiapolitikák, illetve ifjúsági politikák és környezetvédelem.
Etnikai feszültségeket gerjeszt a Kolozsvári Városháza
Egyik állásfoglalásában a Szabadelvû Kör elítéli a Kolozsvári Városházának etnikai feszültségeket gerjesztõ provokációit, így a Iorga-tábla illegális kiállítását és a nemrég kiállított többnyelvû üdvözlõtábla levételét, valamint a Házsongárdi temetõben folytatott rombolást. Kifejtik: önkormányzatunk minden egyes döntését a törvényesség keretén belül kell meghoznia. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy úgy helyeztek el egy a Mátyás király emlékét sértõ táblát, hogy arra semmiféle engedély nem volt. Felszólítjuk Kolozsvár önkormányzatát, hogy távolítsa el ezt a táblát, az összes többi olyan táblával együtt, amelyeknek egyetlen célja a város két közössége egymás ellen való uszítása. Kolozsváron nincs helye olyan tábláknak, amelyek a történelem valós vagy vélt sérelmeirõl szólnak, amelyek egyik vagy másik nemzetiség ellen uszítanak. Táblákat arról kell kihelyezni, ami összeköt minket. -, áll a dokumentumban.
Egy másik állásfoglalásban a Szabadelvû Kör a romániai közéletben egyre jobban erõsödõ etnikai alapú provokációkra és a szaporodó szélsõ jobboldali megnyilvánulásokra hívja fel a figyelmet: Aggasztó, hogy egyes önkormányzatok, egyházak és médiacsatornák teret és hitelt adnak a szélsõséges szervezetek megnyilvánulásainak, és az, hogy politikusok, pártok, sajtóorgánumok bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetekkel igyekeznek politikai tõkét kovácsolni a nacionalista indulatok gerjesztésébõl. A provokációk és szélsõséges megnyilvánulások soha nem hoztak és nem hozhatnak eredményt. A Szabadelvû Kör mindezekért híven eddigi elveihez és gyakorlatához racionális hozzáállást vár el a politikai és társadalmi élet minden felelõs szereplõjétõl.
A Szabadelvû Kör továbbá romapolitikai kérdéseket tárgyaló állásfoglalásában a nemrég Kolozsváron lezajlott roma-kitelepítésekre reagálva kifejti: A Szabadelvû Kör többször hangsúlyozta: amit a közbeszéd romakérdésnek nevez, nem csak a romák, hanem az egész társadalom problémája. A gazdasági egyenlõtlenségek, a hátrányos megkülönböztetés, az elõítéletes megbélyegzés, a rasszizmus által hajtott gyûlöletbeszéd és intézményes diszkrimináció halmozottan hátrányos helyzetet teremtenek az élet minden területén: lakás- és egészségügyben, foglalkoztatásban, oktatásban. A Szabadelvû Kör szolidaritását fejezi ki mindazokkal a marginalitásban élõ roma etnikumú személyekkel szemben, akiket továbbra is veszélyeztet a kényszer-kilakoltatás. Felhívja az országos döntéshozó szerveket és helyi önkormányzatokat, hogy jogkörüknek megfelelõen, felhasználva az ez irányú uniós támogatást, hozzanak azonnali konkrét intézkedéseket, amelyek intézményesen támogatják a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedési szándékát.
Az Országos Gyûlés elfogadhatatlannak tartja a Demokrata-liberális Párt által javasolt közigazgatási átalakítás tervezetét. �?gy döntött, hogy e kérdésben egy kerekasztal-beszélgetés során fogja kialakítani saját álláspontját.
NAGY-HINT�?S DIANA 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 20.

Színis és teatrológus diákok búcsúztak
Elballagtak tegnap délelõtt a Babeº-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színmûvészeti- és teatrológia szakos diákjai. A ballagásra a kar Farkas/Kogãlniceanu utca 4. szám alatti székhelyén került sor, a másodéves színi- és teatrológia szakos diákok által szervezett ünnepségen szülõk, rokonok, tanárok, és barátok vettek részt. A színiseket Köllõ Csongor, a teatrológia szakosokat pedig Kelemen Kinga osztályvezetõk búcsúztatták.
A végzõsök névsora - Teatrológia: Biró Réka, Bogdán Zenkõ, Derzsi Pálma, Lõrincz Ágnes, Majoros Csilla, Szabó Réka, Széman Emese Rózsa.
Színmûvészeti: Bereczki Enikõ, Bodor Balázs, Hunyadi István, Kelenhegyi Olga, Molnár György, Orbán Levente, Pál Emõke, Sebõk Maya, Szász Réka.
Sok sikert kívánunk mindenkinek!
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 20.

Az etnikai konfliktustól az etnikai kompetícióig
A Mátyás szoborcsoport harmadik felavatása után mintha ismét a funári periódusra emlékeztetõ hangulat jellemezné a közéletet: mégis visszakerült a szobor elé a Iorga-tábla néven elhíresült felirat. Amilyen hamar kikerült, olyan gyorsan el is tûnt a város határát jelzõ háromnyelvû tábla, a magyar tanácsosok látványosan tiltakoznak, a polgármester pedig ugyanilyen látványosan továbbra is hallgat... A magyar nyelvû nyilvánosságban pedig a nacionalizmus kísértete lebeg.
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek hangulatához mérten a politikai mezõben egyre markánsabban nyilvánul meg egyféle nacionalizmus, amire az egyébként is érzékeny magyar közösség természetszerûen reagál. Messzemenõen értékelendõ az RMDSZ-es politikusok fellépése, illetve teljesen egyetértek Kiss Olivér barátom pénteken megjelent írásában megfogalmazottakkal. Csupán néhány vonatkozást emelnék ki a pillanatnyi és a funari idõk közötti párhuzam kapcsán.
Egyfelõl, szociológiai tény, hogy a mindenkori válságok és a nacionalizmus (most beleértve a sovinizmust és a rasszizmust is) között szoros kapcsolat van. Amikor a közösségeknek nehéz a boldogulás, természetszerûen fogékonyabbak lesznek a bûnbakkeresésre, mások hibáztatására, valamint a õsi múlt-ban gyökerezõ hõsiességbe, nagyságba kapaszkodni. Magyarán, ha baj van, akkor ellenség kell, mert ez erõsíti a kollektív tudatot, csoportszolidaritást termel, aminek birtokában az emberek úgy érzik, hogy a problémáik is mintha könnyebben megoldhatóak lennének. A politikum erre reagál, de gerjeszti is. Ilyen tekintetben valóban funári jellegû a helyzet, de jóval kisebb skálán.
Másfelõl, a kérdés elsõsorban a magyar nyelvû médiában téma. A román nyelvû médiában, bár a Iorga-tábla szerepelt, a kommentekben jelen volt a nacionalizmus (a józanabb írások és megjegyzések mellett), de az nem képezte soha a fõ napirendi pontot - a funári idõkben pedig ez uralta a közbeszédet (lásd például tábla-, ásatás-, szobor-kérdések).
Aztán, kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy a román-magyar kapcsolat témának (jelen esetben kiemelten a tábláknak) a közönsége beszûkült: a politikusok mellett egy kvázi-értelmiségi mezõben képez központi toposzt. A nagyközönség - legyen az magyar vagy román - idõközben tömegesen elfordult a politikától, közélettõl; kutatások bízonyítják, hogy a kilencvenes évekre jellemzõ kritikus állampolgári szerepbõl a bõ többség egy kritikátlan fogyasztói szerepre váltott. Magyarán: tömegmozgalmakra alig hajlandó, magánszférába (családba) bezárkózó és az anyagiakra illetve a szórakozásra koncentráló tipikus egyénekké alakultak át, akik alig olvasnak újságot, magánbeszélgetésken pedig ritkán vitatnak meg olyan közéleti kérdéseket, amelyeknek nincsen anyagi vonzata.
Végül, a fentiek miatt (szûk közönség, kritikátlan attitûd, fogyasztás-centrikusság, politikával szembeni bizalmatlanság) a jelenlegi helyzetre leginkább a politikai eszközökkel vívott etnikai kompetíció és (szerencsére) nem az etnikai konfliktus illik a leginkább.
Ez azt jelenti, hogy a politikusokra és az értelmiségiekre sokkal nagyobb felelõsség hárul, hiszen ennek az egyenletnek a tömegközönség hiányában õk lettek a fõszereplõi, potenciális aktív alakítói. Ugyanis az etnikai kompetíció (szemben a funári idõszakra jellemzõ nyílt etnikai konfliktussal, ahol a tömegek aktív szereplõk voltak) egy hallgatólagosan elfogadott szabályrendszer szerint alakul (szemben a funári totális háborúval, ahol semmilyen szabály nincsen), illetve már nem a mennyiségi ismérvek számítanak: az álláspontok intenzitása, a célok eléréséhez az optimális eszközválasztás, a hatékony kommunikáció és tárgyalási stratégia, eltökéltség sokkal fontosabb, mint a mennyiségi ismérv.
Mára már nem az számít, hányan mondják, hanemhogyan mondják(hiszen mindkét oldalon egy szûk réteg vitázik). Ebben a tekintetben a 80-20 százalékosdi felvetések nem csupán félrevezetõek, hanem a sikertelenség késõbbi legitimációját is képezhetik.
P�?TER LÁSZL�? 
Szabadság (Kolozsvár)

2011. június 20.

Bocskai-Díj átadás �?rmihályfalván
Bihar megye - �?nnepi istentisztelettel és díjátadással emlékeznek meg június 25-én, szombaton délelõtt 11 órától �?rmihályfalván, a református templomban Bocskai István fejedelemrõl, illetve az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke 405. évfordulójáról.
Az ünnepség programja: igét hirdet Tõkés László lelkipásztor, az EP alelnöke; a bécsi békérõl elõadást tart Sárkány Viola, a Bocskai István Társaság elnöke; laudatiot mond dr. Négyessy Istvánné; a Bocskai Díj idei kitüntetettje dr. Raffay Ernõ egyetemi tanár; Sass Kálmán mártír lelkészre emlékezik Kovács Zoltán fõgondnok, polgármester; Sass Kálmán emléktáblájának, illetve Bocskai István szobrának megkoszorúzása, közremûködik a Musica Sacra kórus. Kísérõ program: Pécsi L. Dániel festõmûvész Jelképeiben is él a magyarság címû kiállításának megnyitója, könyvvásár. A szervezõ helyi református egyházközség és a Bocskai Társaság minden érdeklõdõt szeretettel vár.
erdon.ro

lapozás: 1-30 ... 1831-1860 | 1861-1890 | 1891-1920 ... 3961-3980




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998