|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3980 találat | lapozás: 1-30 ... 1951-1980 | 1981-2010 | 2011-2040 ... 3961-3980 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2011. június 28.Iorga-tábla: megbeszélések nem sok eredménnyelHegedüs Csilla a tegnapi sajtótájékoztató alkalmával a Mátyás-szoborcsoport elé helyezett, Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet feltüntetõ tábla kapcsán elmondta: Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter egy sor megbeszélést folytatott Sorin Apostu polgármesterrel. A szaktárca álláspontja értelmében a Nicolae Iorga történész iránti tisztelet mellett a tábla elhelyezése törvénytelen, ugyanis nem képezte részét az Országos Mûemlékvédelemi Bizottság által elfogadott felújítási dokumentációnak - magyarázta a tanácsos. A törvénytisztelet tekintetében pedig mindenekelõtt a városházának kellene elöl járnia, azaz kezdeményeznie a törvényes állapothoz való visszatérést - tette hozzá. Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 28.Román-magyar projektek terítékenNagyvárad - A nagyváradi helyi tanács keddi ülésén több olyan határozatot szavazott meg, melyek a Románia-Magyarország határon átnyúló együttmûködés keretében valósulnak meg. Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere a tanácsülés elõtt sorolta fel az elfogadásra váró fontosabb határozattervezeteket. Ezek egyike a Közúti Forgalom Menedzsmentközpont kialakítása, melyet a Románia-Magyarország uniós együttmûködési program keretén valósítanak meg. A központ két helyszínen - a városházán és a helyi rendõrség székhelyén üzemel majd, és egy modern forgalomellenörzõ diszpécserközpontot is fel fognak állítani. A tanácsülésen elfogadták a projekt gazdasági-mûszaki mutatóit, maga a munkálat jövõre kezdõdik el. Már készülnek a tervek a nagyváradi 2-es számú ipari park kialakítására. Ebben a folyamatban a helyi tanács elvi belegyezését adta az új ipari park leendõ helyszínének közmûvesítzésére, melyre szintén a Románia-Magyarország uniós együttmûködéi pályázat keretében kíván pályázatot benyújtani a helyi tanács. Ilie Bolojan felhívta a figyelmet arra, hogy most már benyújtható a pályázat, ugyanis a bíróság jogerõs ítéletet hozott az önkormányzat és az ortodox egyház közötti az ipari park területének tulajdonjogára vonatkozó perben. A döntés szerint az említett terület a város tulajdona. A harmadik közös román-magyar projekt egy vállalkozássegítõ központ létrehozása, melynek összköltségvetése közel 18 millió lej, ebbõl a váradi önkormányzatra 3.923.077 lej esik. A nagyváradi vár C épületében létesülõ központ célkitûzése lesz a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok elõsegítése és megerõsítése. A beruházást 2012 decemberéig kell befejezni. Pap István erdon.ro 2011. június 28.Állampolgárság: már százezren vagyunk.A százezredik kérelmezõ Semjén Zsolt az ünnepi pillanatkor elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Beérkezett a százezredik magyar állampolgársági kérelem az egyszerûsített honosítás keretében - jelentette be Semjén Zsolt, amikor hétfõn a Parlamentben köszöntötte a százezredik kérelmezõt, a délvidéki Balogh Virág Lászlót és családját. A nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes újságírók elõtt kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy 10 ezren tettek. Hamarabb Semjén Zsolt elmondta: az eskütételek a legújabb informatikai fejlesztéseknek köszönhetõen felgyorsulhatnak a jövõben. Most beadtuk, és nem csak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek - tette hozzá Balog Virág László, aki feleségével, tanár fiával és annak házastársával érkezett Budapestre. Az állampolgárságot két unokája számára is kérvényezték. Mint az MTI-hez eljuttatott életrajzában olvasható, Balog Virág László családja Zentára menekült, miután az oroszok felszabadították Délvidéket, Csúrogot, valamint a többi magyarlakta falut elözönlötték a partizánok. �?desapja halála után, két és fél éves korában nevelõszülõkhöz került, nevelõapja 1941-ben elsõnek tûzte ki a magyar zászlót Zentán. Alapiskoláit magyar nyelven végezte, csak a kereskedelmi középiskolában tanult szerbül. Mint kereskedõ dolgozott nyugdíjazásáig, ma nyugdíjasként él feleségével. Akkor gyerekként is magyarok voltak, ezért szeretne újra magyar állampolgár lenni - indokolta. erdon.ro 2011. június 28.Néptánctalálkozó HajdúnánásonA Nyíló Akác csoport harmadik alkalommal volt jelen az eseményen Bihar megye - Az elmúlt hét végén rendezték meg a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson a IV.Kárpát-medencei Ifjúsági Néptánc Találkozót. A néptánctalálkozón - a megjelent összesen kilenc csoport között - ott volt egyaránt harmadik alkalommal az érmihályfalvi Nyíló Akác, és az érsemjéni Ezüstpetje is. A pénteki és szombati fellépések végén most sem maradt el a Szent Iván éji tûzugrás, illetve a táncház. Vasárnap a két csoport hazafelé útba ejtette Nyíradonyt is, ahol a Ligetalja Fesztiválon vettek részt. erdon.ro 2011. június 29.Világos a választás: reális külpolitikai célok vagy handabandázásEgyetért-e a nemzeti ügyek kormánya Füzes Oszkár idiótázó kijelentésével? - kérdezte a jobbikos Szávay István a bukaresti nagykövet egy román portálnak adott nyilatkozatát idézve, amelyben - ismertetése szerint - a kommunista újságíróból lett diplomata azt mondta, Magyarország tudomásul vette, elveszítette a 700 éves harcot Románia ellen, 20 ezer idiótát leszámítva senki sem gondol arra, hogy visszavehetjük Erdélyt, vagy annak egy részét. A kormány egyetért a nagykövet nyilatkozatával - szögezte le Németh Zsolt. A külügyi államtitkár beszélt arról, hogy a jó viszony Romániával törékeny, és az világossá vált: vagy reális külpolitikai célokat, területi, kulturális autonómiát valósítanak meg, vagy handabandázásba kezdenek, amitõl szerinte nem állt távol az iménti felszólalás. A revízió célkitûzése nem felelõsségteljes és józan külpolitikai magatartás ebben a helyzetben, a kormány párbeszédet kíván fenntartani minden olyan szomszédos országgal, amely erre hajlandó - emelte ki. MNO/Erdély.ma 2011. június 29.Tusványos: összenõ, ami összetartozikIdõszerû társadalmi és politikai témákat, mint a népszámlálás, a jövõ évi parlamenti és önkormányzati választások, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) megalakulása, különbözõ gazdasági valamint közoktatást érintõ kérdéseket boncolgat az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Idén is gazdag programra számíthatnak a Tusványosra látogatók, a július 19-24., a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a budapesti Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány szerevezésében zajló tábort immár 22. alkalommal szervezik. A ma délben, Kolozsváron, a Spritz Caféban tartott sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, fõszervezõ, a MIT elnöke hangsúlyozta: az idei tábor tematikája a kettõs állampolgárság köré csoportosul majd, hiszen ez egy nagyon aktuális politikai és közéleti kérdés. A fõszervezõ jelezte azt is: idén is elmaradhatatlanok lesznek a gazdasági válságot, környezetvédelmet érintõ témák, valamint közismert politikusok is részt vesznek a táborban. Sándor Krisztina elmondásából kiderült: Orbán Viktor, magyar kormányfõ, Tõkés László, EP képviselõ, és Traian Bãsescu, román államfõ jelenlétére is számítanak, azonban a politikai nagyságok szombati jelenléte valószínûleg a tábor szerdai napján lesz száz százalékosan biztos. Igazán biztos, akkor lesz, amikor már ott lesznek. De ha szerda-csütörtökön megjelennek a táborban a hírszerzõ szolgálat emberei, akkor már azt mondhatjuk, jön a román államfõ is - fogalmazott. Mint az kiderült: a táborba meghívást kapott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, azonban még egyelõre nem érkezett válasz a napokban elküldött meghívóra. A programok kapcsán megtudtuk: a fõsátorban fog zajlani a politika, közélet, oktatás tematikája köré csoportosuló elõadások nagy része, a MISZ sátorban az ifjúságot érintõ témákat boncolgatnak majd, mint például a kábítószer fogyasztás vagy az összeesküvés elméletek. Mindezek mellett élménybeszámolót hallhatunk a székely hegymászóktól is, valamint elmaradhatatlanok lesznek a bulik és a koncertek. A táborban a Kultúrsátor is tartogat idénre érdekességeket. A program teljes egészében nincs még pontosítva, de ami biztos, hogy kortárs irodalomra, filmvetítésekre, táncházra, színházat érintõ beszélgetésekre, elõadásokra, valamint, stand-up comedyra lehet majd számítani. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor fénypontja most is az esti koncertek lesznek. Idén is színvonalas együtteseket láthatunk majd a színpadon, kedden este lép fel a Kiscsillag, a Kaláka és a Budapest Bár. Szerdán az Intim Torna Illegál, illetve a Shantel lép színpadra. Csütörtökön a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj együttesek produkcióira lehet bulizni, pénteken pedig az Edda és a Beatrice rajongóknak kedvez a tér. Az utolsó napon a Ghymes, valamint a Role dallamaiban lehet gyönyörködni, valamint Illés Lajos emlékkoncertre is sor kerül. Az idei tábor költségvetése kapcsán Sándor Krisztina elmondta: a tavalyi évhez képest vissza kellett fogniuk magukat, 150 000 euróból gazdálkodtak csupán, akárcsak a tavaly, idén is az Ursus a fõszponzor, de számos civil, üzleti, önkormányzati támogató is besegített. A szállások ügyében az idei tábor tartogathat kellemetlen meglepetéseket azok számára, akik nem foglalnak idõben helyet. A nyugdíjasok gyógyüdültetését célzó országos programhoz több tusnádfürdõi vendéglátó-ipari egység is csatlakozott. Az erre vonatkozó törvény értelmében kötelesek több helyet is fenntartani számukra. Így a helyek száma napi százzal lesz kevesebb tavalyhoz képest, olyannyira, hogy néhány a táborban fellépõ zenekar számára Csíkszeredában kellett szállást foglalniuk a szervezõknek. Aki idõben szeretne faházikóra szert tenni, talán még van esélye, de biztosabb idén, ha sátorral táborozik az ember -tudtuk meg. Egy napra egy személy számára a sátorhely 20 lejbe kerül, egy hétre 100 lejt kell fizetni. Egy kétszemélyes faház 400 lejbe fog kerülni. Varga Melinda Erdély.ma 2011. június 29.Nem belügy a kisebbségek joga (Konferencia a nemzeti és nyelvi közösségek védelmérõl)Túl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László EP-alelnök azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével Brüsszelben az Európai Parlamentben. Tõkés felszólalásában rámutatott: az emberi ? és kisebbségi ? jogok unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja - jelentette ki Tõkés László. Megítélése szerint a Lisszaboni Szerzõdés jó kiindulópontként szolgál, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely képes lesz feltartóztatni az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását, eredményesen meg tudja õrizni a kontinens kulturális sokszínûségét, és érvényre juttatja a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának alternatíváját az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben. Ehhez viszont az unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá az EP alelnöke. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 29.Legyen erõforrás az emlékezés (Kétszáz éve született Kriza János)Járjunk, keljünk elõdeink tanítása szerint, és hagyjunk olyan szellemi nyomokat, amelyek eligazítanak összekuszálódott világunkban - intett tegnapi, Nagyajtán tartott szószéki beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök. Kriza János születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi mûsorral, tudományos elõadással és koszorúzással emlékezett meg a helyi közösség a magyar népköltészet kiemelkedõ gyûjtõjérõl, az íróról, mûfordítóról, az erdélyi unitárius egyház neves püspökérõl. A nagyajtai unitárius templomban tartott ünnepi megemlékezésre összegyûlteket Pap Mária, a Háromszék-Felsõfehéri Unitárius Egyházkör esperese köszöntötte, hangsúlyozva, az emlékezéssel múltunkat állítjuk tükörbe, és azt látjuk, ma is hittel, szeretettel és bátorsággal kell vállalnunk a szolgálatot. �?nnepi prédikációjában Bálint Benczédi Ferenc hangsúlyozta, bár erdélyi létünk többletkihívást jelent, számbeli kisebbségünknek nem kell kisebbrendûségi érzést táplálnia bennünk. Véget kell vetni az önsajnálatnak, a sírva vigad a magyar-szerû magatartásnak, és azt kell szem elõtt tartanunk, hogy a felemelkedéshez egy biztató jövõképre van szükségünk. Magyarnak lenni feladat, és nem búskomor küzdelem - jelentette ki Erdély unitárius püspöke, aki szerint felelõs nemzetszeretetre van szükség, valamint arra, hogy erõsödjünk gyökértudatunkban. Legyen erõforrás az emlékezés a hétköznapok megpróbáltatásai között - zárta szószéki beszédét Bálint Benczédi Ferenc, majd a megtartó közösségért mondott imát. Fekete Levente helyi unitárius lelkész megköszönte a püspök szolgálatát, és hangsúlyozta, ha õrizzük és tovább éltetjük elõdeink szellemi örökségét, akkor lesz jövõnk. Kriza és a kor nagyjai nem elismerésre várva cselekedtek, hanem népszeretetbõl, nekünk pedig, akik a vélt és valós értékek idejében élünk, meg kell találnunk a biztos pontokat, ilyen a vallás és a nemzeti öntudat - ezekkel a szavakkal köszöntötte a nagyszámú gyülekezetet Elekes Botond, a Nemzeti Erõforrás Minisztérium kulturális államtitkárságának kabinetfõnöke. Tamás Sándor megyeitanács-elnök a nemzeti önbecsülés fontosságát hangsúlyozta, mert szerinte csak ilyen közhangulatban kerülnek ki olyan szellemóriások, mint Kriza János, majd a meghívottaknak ajándékozott egy-egy példányt a megyei önkormányzat támogatásával az évfordulóra megjelentetett Vadrózsák hasonmás kiadásából. Kriza János 1863-ban megjelent Székely Népköltési Gyûjteményének ez az elsõ, az eredetivel teljesen azonos kiadása. Kezdeményezõje, Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár felszólalásában kiemelte, a Vadrózsák már megjelenése korában azt üzente a világnak, hogy a székelység szellemi kincsei nagyon értékes összetevõi a magyar nemzeti kultúrának. Biztos jövõt akkor tudunk építeni, ha a felgyorsult polgárosodás és globalizáció idejében nem dobjuk el értékeinket, megtaláljuk az egyensúlyt a hagyományõrzés és újítás között. Kriza János emberi nagyságáról, a magyar népköltészet minden társadalmi réteget megszólító, széles körben történõ terjesztésérõl, külföldi megismertetésében játszott szerepérõl a balladás püspök György nevû testvérének dédunokája, az etnográfus Kriza Ildikó, az MTA tagja tartott ismertetõt. A püspöki tanítások, a tudományosság képviselõinek tájékoztató és eligazító hozzászólásai nem lettek volna elegendõek a Kriza-szellem megidézésére a helyiek cselekvõ jelenléte nélkül. A Kriza János Általános Iskola diákjai Barabás Mihály nyugalmazott magyartanár, egykori iskolaigazgató irányításával, drámajátékelemekkel tûzdelve mutattak be balladákat, adtak elõ tréfás mondókákat, Fekete Judit tiszteletes asszony citerásai és a Péter Géza vezette Gazdag Miklós Polgári Daloskör a népdalok világából merített egy csokorra valót. Az ünneplõ gyülekezet megtekintette a Kriza-emlékházban berendezett, a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársai által felújított kiállítást, majd az egyházi és világi testületek képviselõi az emlékezés koszorúit helyezték el Kriza János parkbéli mellszobránál. Az emlékünnepség az Erdõvidék az én hazám kezdetû Kriza-dal közös eléneklésével ért véget. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 29.régi(j)óvilágAz aradi különszám bemutatója Mintegy harmincan voltak jelen ma délután a Jelen Ház kávézójában a regionális honismereti szemle, a régi(j)óvilág aradi különszámának bemutatóján. Bevezetõként Bodó Barna szociológus, író, egyetemi tanár, a Temesvár székhelyû Szórvány Alapítvány vezetõje beszélt az alapítvány kiadói koncepciójáról. Alapvetõ kérdés, mondta, hogy a végeken, a nyelvhatáron, ahol a nemzet határa van, milyen tükörben látjuk magunkat. Egy 2004-es felmérés szerint az itt élõ emberek 70 százaléka román sajtót olvas, tehát abban a tükörben látja magát, amelyet eléje tartanak. A szórványban következésképpen olyan kiadói politika kell, amely el tudja érni a szórványban élõket. Ezt a célt szolgálja, például, az a Helytörténeti kronológia, amelynek immár a harmadik kötete jelenik meg, és amely a romániai Temesvár, Lugos, Arad, valamint a magyarországi Szeged, Békéscsaba és Gyula városokat, a szerbiai Vajdaság településeit mutatja be, és anyaggal szolgálhat az iskoláknak, amelyek helytörténetet taníthatnak. A folyóirat-kiadás hatéves múltra tekint vissza, a régi(j)óvilágaradi száma immár a 15. Ujj János tanár, a folyóirat aradi szerkesztõje kiemelte: tartalmilag is szinte hibátlan mind a 15. (Bodó Barna már elõbb jelezte: külsõre is szép folyóiratot akartak megjelentetni. Ami sikerült is.) A továbbiakban Bodó Barna ismertette az aradi különszám tartalmát. Szerepel benne interjú Bognár Levente alpolgármesterrel (szerzõ: Pataky Lehel Zsolt), cikkek, tanulmányok Arad fejlõdésérõl a XIX. században (Ujj János), az aradi minorita kultúrház történetérõl és az Arad megyei magyar iskolák névadóiról (Matekovits Mihály), történetek és legendák a vértanúkról, Aradi pilóták és konstruktõrök (Puskel Péter), a tízéves Irodalmi Jelenrõl (Jámbor Gyula), Arad új magyar színházáról (Pataky Lehel Zsolt), az aradi Csiky Gergely iskoláról (Juhász Béla), Kett Groza János festõmûvészrõl (Kiss Károly). A szám irodalmi anyagából kiemelhetnénk Karácsonyi Zsolt versét, Böszörményi Zoltán novelláját, valamint a mai romániai német próza talán legjelesebbje, Eginald Schalattner Ajtók c. regényének részletét. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2011. június 29.A történelmi régiókhoz kellene ragaszkodniElhibázott szembeállítani a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel A Székely Nemzeti Tanács szerint végre kell hajtani a közigazgatási reformot, azonban úgy kell megtenni, hogy közben ne sérüljenek azok a nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia az elmúlt évek során tett, és ne sérüljenek a demokrácia alapelvei - nyilatkozta sajtótájékoztatón Izsák Balázs, az SZNT elnöke. Azok a tervek, amelyeket Románia kormánya elõterjesztett, és a jelenlegi fejlesztési régiókat akarja közigazgatási egységekké alakítani, nem felelnek meg ezeknek az alapvetõ elveknek, megszegik Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, sértik a demokrácia alapelveit. A hét végén levélben kérték az SZKT-t, ne hozzanak olyan döntést, amely a közösséget hátrányosan érinti. Az SZNT szerint valóban nem hoztak olyan döntést, amely ártana. Tehát ez a minimum: nem ártani. Persze, ez így önmagában kevés, ennél többet kell tenni. Azt is elhibázottnak tartják, hogy az RMDSZ-vezetõk szembeállítják a kisebbségvédelem belpolitikai eszközeit az európai szintû együttmûködéssel, és egymást kizáró aktusként jelenítik meg a bukaresti politizálást a brüsszeli politizálással, mondta Izsák Balázs. Véleménye szerint a kormány által javasolt felosztás nem egyszerû politikai lépés, történelmi léptékû döntés. A székelységnek a saját szülõföldjén történelme során mindig saját közigazgatási egységei voltak, akár székely székeknek, akár vármegyéknek nevezték õket. Mélyen antidemokratikus, hallatlanul magyarellenes, kisebbségellenes lépésnek nevezte a hatalom mostani szándékát. Kérdezzék meg a lakosságot! Bíró Zsolt, Marosszék Székely Tanácsának elnöke felhívta a figyelmet, hogy még a kommunista diktatúra idején is létezett autonómia: a Magyar Autonóm Tartomány, amelyet 1952-ben hoztak létre, majd 1960-ban, azzal a szándékkal, hogy megbomoljon az etnikai arány, ezt a tartományt kissé átszervezték, Háromszék egy részét Brassó megyéhez, a Mezõséget pedig Maros megyéhez csatolták, de még mindig Maros Magyar Autonóm Tartományról beszélhettünk abban az idõben. Kijelentette: az SZNT ragaszkodik ahhoz, hogy az új közigazgatási határokat úgy húzzák meg Romániában, hogy a lakosságot elõbb kérdezzék meg ebben az ügyben, vagyis helyi referendumokat szorgalmaz, ezek mellett szólnak a nemzetközi ajánlások és konvenciók, és ezt ajánlja az államelnök által létrehozott Stanomir-bizottság is mint járható utat. Az SZNT szerint ha ténylegesen érvényesülne a közakarat, akkor a leendõ Székelyföldnek egyértelmûen része maradhatna Marosszék is. Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható Az SZKT-hoz intézett nyílt levélben az SZNT kijelenti: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai között, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezõ, autonóm közigazgatási egységként képzelhetõ el a jövõben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelõen a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell. Emlékeztette a testületet, hogy Maros megyének csak egy része, az egy tömbben élõ székely-magyar közösség által lakott Marosszék tartozik Székelyföldhöz. Az RMDSZ fejlesztési régiókra vonatkozó törvénytervezetében javasolt, Maros, Kovászna és Hargita megyébõl álló régió lakosságának már a 2002-es népszámlálási adatok szerint is mindössze 57,3%-a volt magyar nemzetiségû, és a magyar népesség kor szerinti megoszlását figyelembe véve elmondható, hogy ez folyamatosan csökkenni fog a jövõben. Felhívta a figyelmet, hogy Románia közigazgatási reformjának a helyi közösségek szolidaritására kell épülnie, lehetõséget teremtve a helyi önkormányzatoknak a szabad társulásokra, és ezeket a helyi közösségek szabad akaratából létrejött társulásokat kell közigazgatási régiókként elismerni, amint azt a Románia alkotmányos és közigazgatási reformját elõkészítõ, Ioan Stanomir által vezetett bizottság is javasolja. Ennek szellemében haladéktalanul meg kell kezdeni a székely önkormányzatok szabad társulását, hogy ezáltal jöjjön létre a Székelyföld mint önálló közigazgatási régió. Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 29.Megszüntetnék a tandíjas helyeket az állami egyetemekenVeszélybe kerülne az állami egyetemek mûködése, amennyiben a parlament jóváhagyja azt a törvénytervezetet, mely szerint a felsõoktatási intézmények nem hirdethetnének meg tandíjas helyeket - vallják az illetékesek. Cãtãlin Croitoru és Petru Filip demokrata-liberális párti (PDL) szenátor javaslatát hallgatólagosan elfogadta a képviselõház, miután a június 22-i határidõig nem sikerült megtárgyalni azt, jelentette be tegnap Roberta Anastase házelnök. Az új oktatási törvényt módosító javaslat kimondja, hogy Romániában az állami felsõoktatási intézményekben ingyenes az oktatás, a beiskolázási számot pedig a kormány hagyja jóvá. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a magánegyetemek hallgatóinak tandíjat kell fizetniük, amelyet az illetõ intézmény vezetõ testületei szabnak meg. A törvénytervezetet a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mely ez esetben a döntõ fórum, a javaslat vitájára várhatóan csak az õszi ülésszakban kerül sor. A tervezet még nem került a szenátus oktatási szakbizottságának asztalára, közölte a Krónikával Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor. Az oktatási bizottságban tevékenykedõ honatya szerint a kezdeményezés a magánegyetemek nyomására születhetett meg, amelyek óriási lobbit folytatnak annak érdekében, hogy az állami egyetemeken megszûnjenek a tandíjas helyek, és így õk több diákra tegyenek szert. Nagyon sok kolléga a magánegyetemeken dolgozik, így érthetõ a kezdeményezés. A józan ész azonban azt mondja, hogy ne hagyjuk jóvá - mondta lapunknak a háromszéki szenátor, hozzátéve, õ személy szerint arra fogja ösztönözni RMDSZ-es kollégáit, ne támogassák a kezdeményezést. Fizetésekre sem futná? Amennyiben a parlament jóváhagyná a kezdeményezést, az veszélybe sodorná az állami egyetemek mûködését - jelentette ki a Krónikának Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese. Az jó dolog, ha egy állam teljes körû ingyenes felsõfokú oktatást biztosít, mi azonban úgy gazdálkodunk, hogy nem tudnánk fenntartani magunkat, ha megszûnnének a tandíjas helyek - magyarázta Magyari, hozzátéve, hogy az államnak más módon kellene kompenzálnia az ily módon jelentkezõ veszteséget. A magyar tagozat vezetõje szerint a kolozsvári egyetemen jelenleg csak a helyek 40 százalékát finanszírozza az állam, a fennmaradó 60 százalékot az egyetem maga teremti elõ, a tandíjak pedig komoly összeget tesznek ki. Mint elmondta, a tandíjmentes helyek számát az állam szabja meg, ezek fenntartását a központi költségvetésbõl állják - ez a szám a Babeº-Bolyai Tudományegyetem esetében a legnagyobb, a jövõ tanévre 4820. A tandíjas helyek számáról az egyetem vezetõsége dönt, de ezt a számot a Romániai Felsõoktatási Minõségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS) is jóvá kell hagynia, ez határozza meg ugyanis a maximális létszámot, hogy melyik egyetem hány diákot bír el. Magyari Tivadar szerint az egyetem román tagozatán a tandíjas helyek vannak túlsúlyban: a román diákok 60 százaléka fizet tanulmányaiért, s csupán a 40 százalékuk részesül ingyenes oktatásban. Ezzel szemben a magyar tagozaton fordított, sõt annál is jobb az arány: a diákok 60-65 százaléka tanul állami helyen, és csupán 35-40 százalékuk tandíjas. Mint mondta, ez annak köszönhetõ, hogy a magyar tagozaton nincs akkora túljelentkezés az egyes szakokon, kevesebb az érdeklõdõ. Magyari szerint egyébként a közhiedelemmel ellentétben a tandíjas helyek nagy száma nem befolyásolja az oktatás minõségét. Mint elmondta, az esetleges minõségi romlás inkább annak tudható be, hogy a közoktatás minõsége gyengült, kevesebb a felkészült diák, és nem annak, hogy tömegessé vált az egyetemi oktatás. Ugyanakkor elismerte, ha kevesebb diák lenne, jobban tudnának foglalkozni velük a tanárok, azonban nem lenne mibõl fenntartani az egyetemet, ennek alapvetõ mûködése kerülne veszélybe. Egyes karokon a tanárok bérét sem tudnák kifizetni, vélte a rektorhelyettes. �?tször több tandíjas hely A kolozsvári egyetem egyes nagy népszerûségnek örvendõ szakjain egyébként jóval nagyobb a tandíjas helyek száma, mint az államiaké. A jogon például román tagozaton 145 állami helyet hirdettek meg az idei felvételire, míg 365 fiatalt tandíjas helyre vesznek fel; a magyar tagozat esetében 20-20 az arány. Marketing szakon román vonalon az állam által finanszírozott 58 helyhez 192 tandíjas helyet társítottak, magyar tagozaton 31 ingyenes, 19 költségtérítéses helyet hirdettek meg az új tanévre. Könyvelés szakon közel ötször több tandíjas hely van, mint állami: elõbbiekre 330, utóbbiakra 70 jelentkezõt várnak. Nagy a különbség a szintén népszerû újságírói szakon is, román vonalon 43 állami és 155 fizetéses, magyar tagozaton 12 állami és 23 tandíjas hely van. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) jóval kevesebb a tandíjas helyek száma, az idei felvételire meghirdetett 268 állami helyet 82 tandíjassal pótolták, ezek fele-fele arányban oszlanak meg a román és magyar tagozat között. Nagy �?rs rektorhelyettes kérdésünkre nem kívánta kommentálni a törvénytervezet esetleges hatásait, mint fogalmazott, nagyobb bajuk is van ennél. Pap Melinda Krónika (Kolozsvár) 2011. június 29.Tõkés László: Nem belügy az etnikai jogTúl kell lépni a nemzeti és etnikai közösségek jogainak kizárólag belügyként való kezelésén - hangsúlyozta Tõkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke azon a konferencián, amelyet Gál Kinga EP-képviselõ és az EU soros magyar elnöksége rendezett az Alapjogi �?gynökség részvételével hétfõn Brüsszelben, az Európai Parlament épületében. Az erdélyi képviselõ felszólalásában rámutatott: az emberi - és kisebbségi - jogok Unión belüli érvényesítésének és betartatásának kezdettõl fogva komoly akadályát képezi a helsinki alapelvek közötti azon ellentmondás, mely az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartásának (7. alapelv), másfelõl pedig a belügyekbe való be nem avatkozásnak (6. alapelv) a követelményei között áll fenn. Vagyis, jelentette ki Tõkés László, azokban az esetekben, amikor valamely tagállamban sértik meg az emberi és kisebbségi jogokat, az Uniónak nem áll rendelkezésére megfelelõ eszköz ennek számonkérésére, hiszen az európai jog az egész kérdéskört a nemzeti kompetencia körébe utalja. Megítélése szerint a Lisszaboni szerzõdés jó kiindulópontként szolgál arra, hogy hosszabb távon egy kötelezõ jogi erõvel bíró, hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszert alakítsanak ki, mely az õshonos nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek pusztulását képes lesz feltartóztatni, és az Európa-szerte eluralkodott asszimilációs tendenciákkal szemben a sajátos értékek és identitások megõrzésének és integrációjának az alternatíváját fogja érvényre juttatni. Ehhez viszont az Unió kisebbségpolitikájában és kisebbségvédelmi joggyakorlatában valóságos paradigmaváltás szükséges, melynek részeként többek között a be nem avatkozás dogmatikus elvének a feloldásával le kell mondani arról a jogkorlátozó megkötésrõl és gyakorlatról, mely a kisebbségi kérdés rendezését az egyes tagországok kizárólagos belügyének tekinti, valamint ki kell küszöbölni az Unión kívüli és belüli viszonylatban alkalmazott kettõs mércét - szorgalmazta Tõkés László. Mindehhez egységes uniós kisebbségvédelmi jogrendszer bevezetése szükséges - tette hozzá. A Lisszaboni szerzõdés utáni idõszak nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét témaként körüljáró konferenciára a nemzetközi és az európai jog rangos szakértõi kaptak meghívót. Kiemelt elõadói között Martonyi János magyar külügyminiszter, Morten Kjaerum, az Alapjogi �?gynökség igazgatója, Stefan Oeter, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvi Chartája szakértõi bizottságának elnöke, Herbert Dorfmann dél-tiroli EP-képviselõ, Bauer Edit felvidéki EP-képviselõ és Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke is jelen volt Krónika (Kolozsvár) 2011. június 29.Mozart-muzsika a templomban - zajongás a FõtérenA piarista templomban lépett fel szombat este a Visszhang-kórus, amely négy Mozart-mûvet adott elõ. Sajnálatos módon a Visszhang-kórus koncertjével egy idõben a Fõtéren megtartott könnyûzenei esemény hangjai beszûrõdtek a piarista templomba is, jócskán károsítva a komolyzene-rajongók koncertélményét. Erre a zavaró tényre Kovács Sándor fõesperes is kitért köszöntõ beszédében. �?rdekesnek találtam a Visszhang-kórus mostani mûsorát: két közismert, és két kevésbé (vagy egyáltalán nem) ismert Mozart-mûvet adtak elõ. Közremûködött: Starmüller �?va (szoprán), Mányoki Mária (alt), Andrei ªofron (tenor) és Fodre Attila (basszus). A kamarazenekar hangversenymestere Vincze-Dallos Csilla volt, míg a karmesteri teendõket a Visszhang-kórus tehetséges fiatal (fizikus) karmestere, Molnár Botond látta el. A hangverseny nyitó számaként W. A. Mozart: Gallimathias musicum (KV32) címû 17 rövid tételbõl álló mûvét hallgathattuk meg. A mûsorfüzetbõl megtudtuk: ezt a mûvet Mozart tízévesen komponálta egy, a család által megtett, 17 állomásos európai kirándulás tanúságtételeként. A kórusra és zenekarra írott mû megszólaltatása minden bizonnyal nem okozott különösebb nehézséget a (feltehetõleg) zenelíceumi tanulókból, illetve zeneakadémiai hallgatókból álló zenekarnak. Csak a trombitások okoztak némi csalódást a közönségnek. Gyerekkori szerzemény lévén ez a mû épp hogy meghaladja a kuriózum fogalmát, és nem lehet egy serpenyõbe tenni a késõbbi Mozart-mûvekkel. A második mûsorszám, az Ave verum corpus motetta (KV618) elõadásakor kiemelendõek a kórus által megvalósított nagyívû zenei frázisok, az érthetõ szövegmondás - és természetesen a kristálytiszta intonáció. Illesse dicséret mind a kórus tagjait, mind karnagyukat a szép elõadásmódért. Talán a tempó egy árnyalatnyit gyorsabb lehetett volna. �?jabb kevésbé ismert mû következett: a Sancta Maria, mater Dei graduál (KV273), amely feltételezhetõen egy több tételes offertórium részét képezte, ám csak ez az egy tétel készült el. A rövid terjedelmû mû gyors tempója és a hangtechnikai buktatói minden bizonnyal megdolgoztatták a kórus tagjait. Karmesterként Molnár Botond figyelmét fõleg a kórusra összpontosította. Ez a tény valószínûleg ösztönzõleg hatott a kórustagokra is. A koncert záró mûsorszámának, a Koronázási Misének (KV317) az elõadása közismertsége miatt is gondot okozhat. Minden elismerésem a Visszhang-kórus fiatal tagjainak és karnagyának. Ennek a mûnek az elõadása nagy kihívást jelent. Mozartnak eme miséjét leénekelni azonban nem csak kihívás, elhivatottság vagy ambíció kérdése. El tudom képzelni micsoda lelkesedéssel készültek a Koronázási mise elõadására a kórus fiataljai; mekkora munkát fektettek bele mind az énekkari tagok, mind karmesterük. A Visszhang-kórus lelkes, zeneszeretõ egyetemi hallgatókból áll, azonban nem zenei téren részesülnek felsõfokú oktatásban. Teljesítményüket ennek ismeretében kell értékelni, elõadásmódjuk tehát inkább muzikálisnak mondható. A három utolsó tételben viszont úgy tûnt: a kórus tagjainak hangi képességét meghaladta ez a Mozart-mû, kifulladtak. Talán ez az a pont, ahol meg kellene állni, és nehezebb mûvekkel nem kellene próbálkozni. Ez a mû túl nagy erõpróba egy amatõrökbõl álló kórusnak még akkor is, ha karnagyuk hozzáértése folytán már épp elég tapasztalatot szereztek a karéneklés csínját-bínját illetõen. Fõleg a férfiszólamok tagjaira rótt különösen nagy terhet ez a mise. Gondolom, Molnár Botond karnagy számára sem lehetett könnyû betanítani a kórusnak a Mozart-misét, összeszedni a zenekart, meggyõzni a szólistákat, hogy lépjenek fel. Titáni munka - mondhatnánk. Most azonban bebizonyosodott, hogy Molnár ambíciózus fiatal karnagy, aki még a lehetetlent is megkísérli. A szólisták teljesítménye sem volt ugyanolyan színvonalú. Starmüller �?va szopránja kis volumenû, kimûvelt, kellemes hang, muzikálisan énekelte a Mozart-mise szopránszólóját - de nem nevezhetõ kimondottan szólista hangnak. Az alt szólamot éneklõ, sokrétû elõadói tapasztalattal rendelkezõ Mányoki Mária számára sem okozhatott gondot szólamának tolmácsolása. Andrei ªofron pár év múlva jó Mozart-tenorrá válhat, de a tiszta intonációra nagyon kell ügyelnie. A hamis hangok rendkívül zavaróak tudnak lenni. Kellemes meglepetés volt Fodre Attila basszus, aki imponáló magbiztossággal, tisztán intonálva adta elõ szólamát. A kisebb hiányosságok, zavaró tényezõk ellenére mind az elõadók, mind a közönség elégedetten távozhatott. A Visszhang-kórus fiataljai elmondhatják, hogy repertoárjukon már egy Mozart-mise is megtalálható. A kórustagok igyekezete, kitartása követendõ példa lehet még a profi zenészek számára is. A közönség pedig élvezhette a gyönyörû Mozart-muzsikát. Merthogy Mozart örök - a sörfesztiválok népszerûsége ellenére is. NAGY-HINT�?S DIANA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 29.A felemelkedés útjánNyár elején - az évszak sokadik napja és pünkösd ünnepe után - bizonyára sokan alaposabban elgondolkodnak nemzetünk sorskérdéseirõl. Egyesek talán az elmúlt évszázad történéseirõl, mások az eltékozlott vagy valós lehetõségekrõl, esetleg a mi lett volna ha. típusú változatokon töprengenek. Meglehet, hogy kissé szokatlanul hangzik, de bennem ilyenkor mindig erõsebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövõkeresés ösztöne is. Még akkor is, amikor mint egyike a kolozsvári magyaroknak, számos igen kellemetlen hatással kell szembesülnöm a mindennapokban. Vagy éppen mindezek hatására érzem magam konokabbnak és céltudatosabbnak? Valójában nem is az elõbbi kérdés megválaszolása lenne a fontos, hanem az, amit a mindennapokban mindannyian megtapasztalhatunk. Melyek volnának ezek? Hát elõször is, egy olyan közigazgatási berendezkedést tapasztalunk, amely javarészt intoleráns és agresszív többségi magatartásban nyilvánul meg. Egy olyan berendezkedés, ami úgymond szalonképesnek és örökkévalónak próbálja feltüntetni magát. Ha anyanyelven szeretnénk értekezni ezzel a közigazgatással, akkor bizony nem azzal válaszol készségesen, hogy: tessék csak bátran, hiszen nekünk az a feladatunk, hogy egyenlõen szolgáljuk minden állampolgár jogát! Hanem mindjárt azzal kezdi, hogy nekünk mit miért nem lehetséges. Aztán következnek a félrebeszélõ és ravasz érvelések: hamis százalékok, kitalált költségek, vélt többletjogok, európai szintet magasan túlhaladó mintamegoldások, na meg aztán az érzékenység (csak a saját, a másoké nem). Szóval ez egy olyan közigazgatás, ami - diplomatikusan fogalmazva - a másságot ahol csak lehet mellõzi, gátolja és ellehetetleníti. S a legtöbb esetben mindezt még arrogáns fellépés is követi, teljes elutasítással és megfélemlítési szándékkal. Ugyanazt a helyzetet és hasonló folyamatokat lehet megtapasztalni az igazságszolgáltatásban is, ahol sokszor még akkor is a másságot képviselõk ellen döntenek, amikor a napnál világosabb iratokkal lehet igazolni a saját jogot. Már tragikomikusak például azok a helyzetek, amikor a történelmi egyházaink elõzõleg eltulajdonított sok évszázados saját ingatlanjainak és javainak a visszaszolgáltatását próbálják ellehetetleníteni. Mert ugyebár igazság is csak egy van: éppen az, ami számukra megfelel (ahogyan a történelemnek is csak egy és sérthetetlen változata létezik, legalábbis szerintük). A rendvédelmieknél is úgy látszik, hogy, rendszeresen kettõs mércével méricskélnek, mert az egészen más, ha saját szélsõségeseik randalíroznak messze a törvények keretein kívül (ha egyáltalán van törvény rájuk nézve, mert sok esetben láttuk, õk uszíthatnak büntetlenül). Ha pedig közösségünk valahol iskolát szeretne alapítani (lásd Dicsõszentmárton esetét az elmúlt hetekben), akkor az állami szervek képviselõi a legtöbb esetben mindjárt a legképtelenebb mondvacsinált érvekkel állnak elõ: ezt nem lehet, mert nincs hely, nincs pénz, nem lehet szétválasztani. Ugyanúgy zajlik a szintén kabaréba illõ jelent, ha utcanév változtatást szeretnénk, ha õseinknek tisztelegve szobrot szeretnénk emelni (Kolozsváron most éppen gyalázzák, hiszen másoknak szemet szúr az, ha nekünk valami jó, avagy tudjuk a lefordított közmondást a szomszéd kecskéjével), ha iskolanév változtatást kérünk, vagy ha valamilyen új intézményt akarnánk létrehozni közösségünk szolgálatára. Hogy most a Bolyai Egyetem kérdését és az ezzel kapcsolatos állami szervek hozzáállását ne is említsem. Megérné még azt is megemlíteni, hogy az államigazgatás szerveiben a másságot képviselõk aránya sok esetben igencsak elenyészõ (lásd például Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, pénzügyõrség, rendvédelem, vagy más állami szervezetek és hivatalok alkalmazottainak nemzetiségi összetételét), és ez is egy tudatos politika eredménye még húsz év után is. A szaktudás és arányosság képviselete helyett elõtérben van a megbízható többségi rokon, sógor, vej, anyós és gyerekek alkalmazása, fanarióta hagyományokhoz illõen. Kicsit általánosítva az elõbbieket, a mindennapok tapasztalatai szerint úgy tûnik, az állam közigazgatási szervei részérõl a legtöbb esetben nincs készség, sõt sok esetben nem is akarják biztosítani a megfelelõ etnikumközi kapcsolatok kiépítését és fenntartását. Sõt, a leggyakrabban igen ellenségesen és elutasítóan viszonyulnak a közösségünket megilletõ jogos követelmények iránt. Félretájékoztatással, a kérdések megoldásának az elkerülésével és elodázásával, valamint sok esetben közösségünk tagjainak a megfélemlítésével próbálják ezeket ellehetetleníteni. Szóval egyáltalán nem lehet azt érezni, hogy minket szolgálnának (lásd alkotmányos jogok), hanem éppenséggel merev és elutasító a hozzáállásuk. �?rzésem szerint valahogyan mindig szemben állnak, de semmi esetre sem mellettünk. Mindezeket tetõzi, hogy a többségi politikai szervezetek javarésze (a kivétel fehér holló) egyáltalán nem hajlandó figyelembe venni nemzeti közösségünk jogos igényeit és követelményeit, a leggyakrabban ellenségesen viselkedve, sõt igen gyakran a magyarellenesség doktrínájára építve próbálnak saját maguknak választói elõnyöket kovácsolni. Mégis, mindezeket figyelembe véve írtam az elején, hogy bennem ilyenkor mindig erõsebben tör fel nemcsak az élni akarás, de a pozitív gondolkodás és a reményteljes jövõkeresés ösztöne is. Mert ilyenkor - igen nehéz közösségi helyzetben - az emberi mivolt mindig a felemelkedés lehetõségeinek elgondolására késztet-kényszerít. Nincs ebben semmi különös, nem kell erre semmilyen kiváló képesség. Csak egyszerûen akarni kell élni; méltóan és erkölccsel, ahogyan az emberhez illik. Ebbõl engedni nem lehet. A pozitív gondolkodás jegyében szerényen javasolom tehát, hogy mindannyian nemzeti közösségünk felemelkedési útját egyengessük konokul. A felemelkedés alatt pedig a mielõbbi számbeli gyarapodást és gazdasági megerõsödést is értem. Ebben a legnemesebb feladatban mindenki hasznos, és mindenki a legfontosabb, ki-ki a saját erejével, tudásával és szorgalmával. Lehetne például azzal kezdeni, hogy újragondoljuk közösségünk nemzeti érdekképviseletét (az ostoba és haszonlesõ ténykedések helyett), valamint új nemzetközi keretek között jelentetjük meg az erdélyi magyarság valós helyzetét és igényeit. Hiszen tudjuk, a már több évtized óta jól ismert többségi kirakat-politizálás számunkra semmilyen jót nem jelent. A jelenlegi közigazgatási berendezkedésben pedig egyáltalán nem látszanak az építõ jellegû etnikumközi párbeszéd kialakításának a feltételei, valamint nincsen megfelelõen figyelembe véve Erdély több évszázados etnikumközi együttélési modellje sem. Azt is jól tudjuk, hogy egy olyan közigazgatás, amelynek fejlõdési láncszemébõl valójában évszázadokra nyúló hagyományok hiányoznak, az képtelen közép-európai hagyományoknak megfelelõen gondolkodni, valamint biztosítani állampolgárai jólétét és megfelelõ együttélési-szervezeti modelljét. A tartalmasabb és tartásosabb, céltudatosabb közösségi érdekek megjelenítésével egy idõben intelligens és leleményes saját gazdasági terveket lehet felépíteni, majd ezeket következetesen megvalósítani. Az erdélyi magyarságnak saját otthonában olyan tényezõnek kell válnia (gazdaságilag, pénzügyileg és demográfiailag egyaránt), amely ereje tudatában el tudja dönteni jövõbeni sorsának alakulását. Mert tévednek azok, akik folyton azon töprengenek, hogy Erdély sorsát az elmúlt században határozták meg valahol. A valóságban ez a sors a XXI. században lesz meghatározva azáltal, hogyan építjük és gyarapítjuk mindannyian. A felemelkedés jegyében pedig hinni kell abban, hogy a magyarországi kedvezõ fejlemények itt-ott már látható apró jelei az erdélyi magyarság nemzeti és gazdasági megerõsödésére is serkentõ hatással tudnak lenni. Azt sem kell elfeledni, hogy a mai világ történései felgyorsultak és hamar alakulnak, sokszor éppen elõreláthatatlanul és meglepõen. Semmi sem átalakíthatatlan, semmi sem örök és megváltoztathatatlan, mint ahogyan egyesek szeretnék elhitetni velünk. Még a saját erdélyi sorsunk sem. A legfontosabb mindenekelõtt pedig az, hogy ha majd a sors egyszer újra kedvezõbb lesz számunkra, akkor erre megfelelõen érettek legyünk. Mert azt szokták 2011. június 29.Filológia = olvasni, olvasni, olvasni?!Röpkutatás: hogyan látják az egyetemi képzést a bölcsészhallgatók Magyar-angol szakos hallgatóként felmerült bennem a kérdés, hogy miért látok örökké elcsigázott diákokat a folyósokon, miért hallok állandóan panaszokat és negatívumokat az egyetemrõl, vezetõségrõl, adminisztrációról, rendszerrõl stb. Bár magam is tapasztalom saját bõrömön, hogy mit is jelent erre a fakultásra járni, nem lehetek biztos abban, hogy helyesen és objektíven ítélem meg a dolgokat. De nem is objektivitás kell ide, hanem mindennapi tapasztalatok. �?ppen ezért látom értelmét több vélemény összevetésének: így 2011. április-májusában felmérést végeztem a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom fõszakos és idegen nyelv mellékszakos hallgatói körében. Kutatásom célja az alapképzéssel kapcsolatos élmények, tapasztalatok, a továbbtanulási lehetõségek, jövõbeli munkalehetõségek, illetve a pedagógiai modullal kapcsolatos vélemények körülbelüli feltérképezése volt. A felmérés során a megkérdezetteknek 24 kérdésbõl álló kérdõívet kellett kitölteniük, amely által szerettem volna általános, de természetesen nem tökéletesen valósághû képet kapni a hallgatók véleményérõl, tájékozottságáról a fent említett témakörökben. A hallgatók elõször is felvilágosítást kaptak, hogy miben áll a felmérés, mi a célja, milyen következményekkel jár a részvétel. Ezek után mindenki szabadon választhatott, hogy vállalja a feladatot vagy sem, hiszen ez nem kikérdezésnek indult, amelyre filológiai pontossággal elõkészített válaszok kellenek, hanem a szabad véleménynyilvánítás volt a cél. A koordinálás során hangsúlyoztam, hogy õszinte, teljesen szubjektív válaszokra van szükségem ahhoz, hogy késõbb többé-kevésbé hiteles következtetéseket vonhassak le a kérdésekre adott válaszokból. Aki végül a részvétel mellett döntött, szabadon eldönthette, hogy vállalja-e nevét vagy sem. Minden válaszsorozat egyedi látásmódról tanúskodik. Bár egyes kérdõívek mutattak ilyen-olyan hasonlóságot, mégis minden válasz egyedinek mondható valamilyen szempontból. Elvárások, aggályok, egyéni benyomások - összegzés Az egyik kérdés az alapképzéssel kapcsolatos elõzetes elvárásokra fókuszált. A hallgatók zöme a tudástár bõvítését, kommunikációs készségek tökéletesítését, a tanári képességek ki- és továbbfejlesztését várta el a választott szaktól, az oktatóktól. Azokra a kérdésekre, melyek a bölcsészkarral kapcsolatban megfogalmazott általános nézetekre (csak tanárnak/fordítónak jó a bölcsész?) irányultak, vegyes, megosztó véleményeket kaptam. Volt, aki sajtóval kapcsolatos állásokat nevezett meg a lehetõségek között, mások multinacionális cégek berkeiben is el tudták képzelni magukat bölcsészdiplomával; megint mások pedig kommunikációs médiát (televízió, rádió) soroltak fel. A bolognai rendszerrel kapcsolatos kérdések is helyet kaptak a felmérésben. Az általános nézet szerint az elõnyök száma és minõsége eltörpül a felsorolt hátrányok mellett. Legtöbben a zsúfolt programra, az alapképzés rövidségére, felületességére hívták fel a figyelmet; mások arra helyezték a hangsúlyt, hogy a tananyag mennyisége nem csökkent párhuzamosan a képzés idejével. Néhány hallgató a kreditrendszerrel kapcsolatban fejtette ki aggályait, amely fõleg a tantárgycsomagok esetében okoz problémákat. Szinte kivétel nélkül mindenki a kevesebb elmélet, több gyakorlat elve mellet foglalt állást, az utóbbi évek tapasztalataira alapozva. A pedagógiai modullal kapcsolatban sem egyhangúak a benyomások. Ezek fõleg személyes alapúak. Elõnyös dolognak tartják a hallgatók azt, hogy a három év elvégzése után két nyelv oktatására feljogosító diplomát szerezhetnek, ám a szervezés és kivitelezés terén számos problémát látnak. A mesterképzéssel kapcsolatban általános a nézet, miszerint elõbb vagy utóbb mindenképpen el kell végezni hiszen úgy látják, hogy a 21. század munkaerõpiaca, illetve az egyetemi diplomások számának rohamos növekedése nagyobb elvárásokat, követelményeket állít a fiatal munkavállalók számára. Szkeptikus vélekedés a diákok körében Következésképpen elmondható, hogy a további lehetõségekrõl, lehetséges módosításokról a megkérdezett bölcsészek szkeptikusan vélekednek. Szerintük ugyanis apró szervezési változtatásokkal, vagy néhány száz oldal bibliográfia kiiktatásával sem változnak meg az alapvetõ problémák. Szerintük gyökeres átszervezésekre lenne szükség ahhoz, hogy a hallgatók úgy tudják teljesíteni a követelményeket, ahogy azt tõlük elvárják, illetve megszerzett diplomájuk által el tudjanak helyezkedni az általuk választott munkaterületen. A hallgatók általában nyitottak a feltett kérdésekre, ötleteik, jól körülírható véleményük van, de úgy érzik, hogy nincs igény észrevételeikre, hozzászólásaikra. Pedig ha valamilyen formában hangot adhatnak véleményüknek, még az is elképzelhetõ, hogy kielégítõ választ kapnánk arra a kérdésre, hogy miért marad egy 80-90 fõs évfolyamon 40 hallgató, és ennek miért csak 30 százaléka jut el a záróvizsgáig a bölcsészkaron? Megoldáskeresés, vagy idõ- és papírpocsékolás? Technikai szempontból a kutatás/felmérés során változatos visszajelzésekkel, különbözõ attitûdökkel találkoztam - a teljesen nyitott pozitív viszonyulástól egészen a kategorikus elutasításig. Az a benyomásom, hogy a megkérdezettek egy részét érdekelték a kérdések, és szerettek volna többet megtudni a tárgyalt problémákról. Mások azonban kifejezetten idõ- és papírpocsékolásnak tartották a részvételt, nem látták pillanatnyi, gyakorlati hasznát, és hangsúlyozták, hogy ezzel úgysem változik semmi. Ez utóbbi hozzáállás sokat elmond arról, hogy mit gondolnak a bölcsészhallgatók saját rendszerükrõl, egyetemükrõl, és mennyire tartják azt rugalmasnak, saját igényeiknek megfelelõen alakíthatónak - persze bizonyos határokon belül maradva. BAK�? VERA Szabadság (Kolozsvár) 2011. június 29.Iaºi vérgõzös napjaiA modern korszakban Románia területén elkövetett legnagyobb mészárlásként tartják számon a iaºi-i zsidópogromot, amely kereken hetven esztendõvel ezelõtt, 1941 júniusának végén és júliusának elején tizedelte meg a moldvai nagyváros százezerre tehetõ zsidó lakosságát. A Romániában a háború éveiben elkövetetett zsidóellenes pogromok, deportálások hosszú ideig amolyan tabutémának számítottak az országban. Bukarest ugyanis 2002-ig tagadta a romániai holokauszt tényét, és csak az utóbbi idõben volt hajlandó elismerni felelõsségét, a népirtást Romániában elrendelõ fasiszta Ion Antonescu marsall háborús bûnösségét is igyekezett eltitkolni. Mi több, nem is olyan rég még maga Traian Bãsescu államfõ is megpróbálta a felelõsséget az ország akkori, tulajdonképpeni uráról, Antonescuról, áthárítani a báb szerepére kárhoztatott Mihály királyra. Halálvonatok Márpedig az tény, hogy Antonescu rendszere idején Romániában is módszeresen pusztították a zsidó lakosságot. A hetven évvel ezelõtti iaºi-i pogromnak például 14 ezer halálos áldozata volt. A mészárlást maga a marsall rendelte el, Iaºi zsidóktól történõ megtisztítására utasítva a város katonai parancsnokát, Constantin Lupu ezredest. A bukaresti zsidópogromot alig hat hónappal követõ moldovai tömeggyilkosságban egyaránt részt vettek román katonák, rendõrök, csendõrök, titkosszolgálatiak, vasgárdisták, német katonák, de civilek - így például diákok - is. 1941. június 29-én mintegy 3500 zsidót tereltek a helyi rendõrkapitányság udvarára, ahol gépfegyverrel lõttek közéjük. Mintegy 4500 zsidót marhavagonokba zsúfoltak, az ily módon összeállított szerelvényeket - a hírhedett halálvonatokat - napokon át zötyögtették, víz és élelem nélkül, a tûzõ napon, miközben - túlélõk elmondása szerint - a vagonokat harminc centiméteres magasságban borító istállótrágyára szórt oltatlan mész legalább hatvan fokos hõséget gerjesztett. A kínszenvedés után a halottakat egyszerûen tömegsírba dobták le és meszet öntöttek rájuk. Román modell alapján Jóllehet a román hatóságok azt bizonygatták, hogy az ország területén elkövetett pogromokat a náci modell alapján rendezték meg, a holokauszttal kapcsolatos igazság felderítésével megbízott, Elie Wiesel által vezetett intézet kimutatta: azok forgatókönyvét - így a iaºi-i mészárlásét is - az 1940 nyarán, Dorohoiban sorra került zsidóirtás képezte. Mi több: a iaºi-i pogrom bizonyíthatóan amolyan elõjátéka volt a nácik által a késõbbiekben Európa-szerte elkövetett mészárlásoknak, bár az is igaz, hogy a német csapatok romániai jelenléte nélkül Antonescuék nem mertek volna belevágni nagyszabású zsidótlanítási programjukba. A iaºi-i pogrom egyébként része volt a nagy terv fedõnevet viselõ programnak, amelynek a zsidók Moldvából történõ eltávolítása volt a célja - ideértve a besszarábiai és bukovinai zsidóság fizikai megsemmisítését is. Amint maga Antonescu fogalmazott: szándékom megtisztítani a román nemzetet az idegenektõl, és teljesen homogén román népet létrehozni Besszarábiában és Moldvában. (A gondolatot késõbb Nicolae Ceauºescu is felvetette, amikor meghirdette a román nép homogenizálásának programját - õ azonban elsõsorban az akkoriban még kétmilliós magyar közösséget találta nemzetidegennek). Cinizmus, kétszínûség Az akciót Ion Antonescu és cinkosai gondosan elõkészítették. Már néhány héttel korábban összeírták a moldovai zsidóságot, a falvakban élõ zsidók java részét a Târgu Jiu-i lágerbe zárták, mindenfelé falragaszokon kiáltották ki a zsidóságot az ellenséggel összejátszó, fegyvereket rejtegetõ veszélyes elemnek, de a zsidókat tették felelõssé Iaºi június 26-i, szövetségesek általi megbombázásáért is. Már június 25-én felszólították a keresztény lakosságot: helyezzen keresztet háza ablakába, a hatóságok maguk is mésszel felfestett kereszttel jelölték meg számos keresztény házat míg a zsidó házak megjelöletlenül maradtak. A korabeli hatóságok megpróbálták eltitkolni a halálos áldozatok tényleges számát. Antonescuék közleményükben 500 halottat említenek, késõbb, a rendõr-fõkapitányság már csak 300 halottról beszélt, míg a Iaºi megyei prefektúra csupán 234 halottról tudott. A Iaºi tartományi sziguranca parancsnoka, Emil Goiseanu szerint azért nem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát, mert nem bizonyították be elhalálozásukat. Mihai Antonescu belügyminiszter pedig - aki oroszlánrészt vállalt nemcsak a iaºi-i pogromban, de a besszarábiai és bukovinai mészárlásokban is, sõt, beosztottjai a sikeres akció végén a pogromról készült fotóalbummal ajándékozták meg - a Wiesel intézet szerint: a román kétszínûség klasszikus példájaként azzal mentegetõzött, hogy nem tudta megakadályozni a vérengzést, mivel arról õt senki nem tájékoztatta. Szomorú számok A zsidók üldözése csak fokozódott Románia Németország melletti hadba lépésével. Ion Antonescu felszólította a hatóságokat, álljanak készen a megfelelõ pillanatban kiadandó parancsának teljesítésére. Romániában a háború kezdetekor mintegy 800 ezer zsidó élt. Az Elie Wiesel Intézet 280 ezer körülire teszi a romániai zsidó áldozatok számát, bár az intézeten belül vannak, akik 380-410 ezer halottról beszélnek. Az biztosra vehetõ, hogy a mai Románia területén több mint 400 ezer zsidó vesztette életét, közülük 130 ezerre tehetõ a magyar hatóságok által haláltáborokba deportáltak száma. Bogdán Tibor �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.MegyésítésrõlA Demokrata Liberális Párt (PDL) nem erõlteti Románia közigazgatási átszervezését, ám a kormányzó alakulatok egyetértenek abban, hogy szükség van a minisztériumok fennhatósága alá tartozó megyei intézmények decentralizálására - hangzott el a koalíciótanács tegnapi ülésén. Fekete Szabó András szenátusi frakcióvezetõ tájékoztatása szerint a tanácskozáson eldõlt, hogy a kisebbségi törvény elfogadását õszire halasztják, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a jogszabályt az RMDSZ által kért formájában nem sikerül az ülésszak végéig elfogadni. A miniszterelnök továbbra is ecsetelte, hogy milyen elõnyökkel járna az ország közigazgatási átszervezése, ám végül elfogadta az RMDSZ álláspontját, amely szerint a témát jegelni kellene - számolt be lapunknak a tanácskozásról Fekete. Elmondta, a koalíció továbbra is prioritásnak tekinti a decentralizációt. Arról azonban, hogy ez miképpen történik majd, nem lehet tudni még részleteket. A frakcióvezetõ tájékoztatása szerint az RMDSZ álláspontja az, hogy a megyei szintrõl városi, községi szintre kellene levinni a különbözõ minisztériumi intézmények és hivatalok hatásköreit. Ezt már évek óta hangoztatjuk - jelentette ki. Azzal azonban az RMDSZ nem ért egyet, hogy a decentralizáció tulajdonképpen a jelenlegi fejlesztési régiók mentén történõ központosításként történjék, mint ahogy azt több PDL-s politikus, illetve az államfõ is felvetette. Traian Bãsescu a képviselõk és szenátorok elõtt mondott beszédében egyébként úgy fogalmazott: szeptemberig gondolkozzanak és õsszel találjunk megoldást arra, hogy miként tudnánk szétverni azt a helyi közösségekre rátelepedett hálót, amely nem hagyja lélegezni az országot. A koalícióban végül az az egyezség született, hogy munkabizottságot alakítanak a decentralizáció mikéntjének kidolgozására. Mint hogy ebben a formájában fogadják el, inkább nem is kell - indokolta Fekete azt, hogy miért kérte az RMDSZ a kisebbségi törvény õszire halasztását. Szavai szerint két-három pontban kellene még egyeztetni a koalícióban a jogszabályról. Bár részleteket nem említett, vélhetõen az etnikai arányok megváltoztatásáról szóló cikkely, illetve a Kulturális Autonómia Tanács hatásköreit szabályozó paragrafus kapcsán tér el a felek véleménye. A frakcióvezetõ reményei szerint õszig sikerül egyezségre jutni ezekben a kérdésekben is. �?j minisztériumot hoznak létre az uniós pénzalapok menedzselésére A tegnapi koalíciós tanácskozáson az RMDSZ is egyetért azzal, hogy hozzák létre az uniós alapok minisztériumát. A tárca feladata az európai uniós pénzügyi programok menedzselése lesz. Fekete Szabó András frakcióvezetõ tájékoztatása szerint az új minisztérium létrehozását az Európai Bizottság kérte a román kormánytól. Brüsszelben azt szeretnék, hogy ne tizenvalahány miniszterrel, hanem csak eggyel tárgyaljanak, ha uniós pénzekrõl van szó. Magyarországon és Lengyelországban ilyesmi már mûködik - magyarázta a politikus. Mint mondta, nem tudni még, ki vezetné a létrehozandó minisztériumot. Csak abban egyeztünk meg, hogy szaktekintélynek kell lennie, olyan személynek, akinek a miniszterek elõtt is van tekintélye és Brüsszelben is ismerik - tájékoztatott Fekete, hozzátéve: mivel a tárca létrehozásával változik a kormány szerkezete, a kérdésben a parlamenté az utolsó szó. Román lapértesülések szerint a tisztség várományosa Leonard Orban elnöki tanácsos Cs. P. T. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Tudományos rasszizmus?Kikéri magának Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök, hogy rasszista lenne az RMDSZ Szövetségi Képviselõi Tanácsának szombati ülésén tett kijelentése a Székelyföld elcigányosodásáról. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában elhangzott beszédrõl és a beszéd által kiváltott reakciókról lapunk is beszámolt; mint arról hírt adtunk, Borboly Csaba felszólalása után Bognár Zoltán, a Szabadelvû Kör elnöke tiltakozott a Hargita megyei politikus rasszistának minõsített fogalomhasználata ellen. Nem baj, csak. A Hargita megyei önkormányzat elnöke levélben fordult szerkesztõségünkhöz, hogy tisztázza a vitatott kifejezést. Borboly a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetnek a térségre vonatkozó demográfiai elõrejelzését idézte, amely szerint Keresztúr térsége elcigányosodik. A Hargita megyei tanácselnök felvetésével kapcsolatban Kiss Tamás szociológus lapunk megkeresésére hangsúlyozta: az elcigányosodás kifejezést nem pejoratív értelemben használták, a magyar nyelvû szakirodalomban a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelõdését jelenti. A leértékelõdésre pedig - teszi hozzá a társadalomkutató - részben a romákkal szembeni elõítéletek miatt kerül sor. A szóban forgó kifejezést abban az értelemben használtam, ahogyan a fenti idézetben Kiss Tamás szociológus - hangsúlyozta lapunkhoz eljuttatott levelében Borboly Csaba, akit marosvásárhelyi felszólalása után is arra kértünk, pontosítsa a beszédében mondottakat. Akkor a politikus úgy nyilatkozott: az elcigányosodás azt jelenti, hogy az elnéptelenedõ falvakba a cigány közösség tagjai költöznek be, ami nem baj, csak nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. A Hargita megyei roma közösségekkel való együttmûködést és párbeszédet a politikus példaértékûnek nevezte, de arra a kérdésre, hogy mit szólnak az érintettek ahhoz, hogy a megyei önkormányzat vezetõje tart az elcigányosodástól Borboly Csaba kitérõ választ adott. Az elöljáró annyit fûzött hozzá, errõl õket kellene megkérdezni. Vitatható többértelmûség Kiss Tamás szociológus lapunk kérésére pontosította a fogalom tudományos tartalmát. Ezt a kifejezést valóban társadalmi folyamatok leírásához használtam. Látni kell, hogy 1989 után új, addig nem létezõ marginalitásba került a romák egy része. Míg a múlt rendszerben állandó jövedelmük volt, munkát találtak maguknak a termelõ szövetkezetekben, a rendszerváltás után kiszorultak a munkaerõpiacról, és ezzel párhuzamosan megkezdõdött a területi szegregáció. Az elcigányosodást nem én használom elõször, ez a fogalom azt jelenti, hogy bizonyos falvakban, kistérségekben a romák aránya nõ - nyilatkozta a társadalomkutató, aki elismerte, hogy a vitathatóan többértelmû a kifejezés. Lehet, hogy van Borboly szavaiban kétértelmûség, és az is lehet, hogy nem szerencsés az elcigányosodás fogalmának a használata. De tény, hogy maga a szegénység etnicizálódik - egészítette ki mondanivalóját Kiss. A szakértõt arról is kérdeztük, mennyire tartja eredményesnek a Hargita megyei önkormányzat romapolitikáját a két évvel ezelõtti csíkszentkirályi és csíkszentmihályi konfliktusok óta. Nem látom a megyét aktív szereplõnek, nem látom, hogy jelentõs elõrelépés történt volna - mutatott rá a szociológus, aki hozzátette: a hazai önkormányzatok sikertelensége ezen a területen általános. Nem tudományos és félrevezetõ Tavaly Fosztó László, Magyari Nándor László és Koreck Mária mutatott be terjedelmes tanulmányt a székelyföldi roma-magyar konfliktusokról. Magyari Nándor László az �?MSZ-nek úgy nyilatkozott: a helyi etnikai konfliktusokat is figyelembe véve nem szerencsés kifejezés az elcigányosodás. Ez a fogalom nemcsak, hogy nem tudományos, de politikailag sem korrekt, ráadásul félrevezetõ - cáfolta kollégája érveit a kolozsvári társadalomkutató, aki hangsúlyozta: szakmai körökben a demográfiai stressz kifejezést tartják elfogadhatónak. Ezzel a fogalommal aszimmetrikus demográfiai folyamatokat lehet leírni: például az elöregedõ és a jelentõs gyereklétszámot magáénak tudó közösségek együttélését. A társadalmi lecsúszást, elszegényedést a gettósodás, illetve a slummosodás kifejezésekkel szokták jellemezni - figyelmeztetett Magyari, aki úgy véli, ezek a kifejezésekk a faji, etnikai szempontokat is láttatni engedik, mégsincs rasszista, pejoratív, megbélyegzõ jellegük. Parászka Boróka �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Mogulosodik Tõkés?Tõkés László EP-alelnök érdekeltségébe kerül a Krónika napilap, illetve tárgyalások folynak több Bihar és Szatmár megyei rádióval és lappal is - írja saját forrásaira hivatkozva a transindex.ro hírportál, amely szerint a Krónikát és az Erdélyi Napló hetilapot hamarosan ugyanaz a csapat fogja szerkeszteni. Nagyon szeretnénk, ha Tõkés László EP-alelnöknek lenne annyi pénze, hogy médiavásárlásban gondolkodhatnánk, de annak is örülünk, ha a saját kiadványaink, például a Szigorúan ellenõrzött evangélium nyomdaszámláját ki tudjuk fizetni - cáfolta a portál értesüléseit Demeter Szilárd, Tõkés sajtófelelõse. Deák Attila, a Krónika napilap vezérigazgatója sem megerõsíteni, sem cáfolni nem akarta az információkat. A hírportálnak a Tõkés Lászlóhoz és a Fideszhez közel álló két lap, a Krónika és az Erdélyi Napló ráncfelvarrására vonatkozó értesüléseit olyan erdélyi magyar sajtópiaci fejlemények elõzték meg, mint az Udvarhelyi Híradót, a Csíki Hírlapot, a Vásárhelyi Hírlapot, a Gyergyói Hírlapot adja ki, illetve a Székelyhon.ro hírportált mûködtetõ Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonoscseréjére vonatkozó bejelentések. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Budapesten 2010. decemberében bejegyzett Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány június 1-jén többségi tulajdont szerzett az Udvarhelyi Híradó Kft.-ben. A cég ügyvezetõ igazgatója kérdésünkre korábban azt állította: az akvizíciónak egyetlen célja van, megerõsíteni az Udvarhelyi Híradó Kft. vezetõ piaci pozícióját. Székely Róbert elismerte, a magyarországi alapítvány egyik alapembere Liszkay Gábor, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa, a Magyar Nemzet címû budapesti napilap igazgató-fõszerkesztõje. Karácsony Gergely és Dorosz Dávid, az LMP két politikusa közleményben bírálta az Orbán-kormányt, amely egy alapítvány mögé bújva épít politikai hátországot és sajtóbirodalmat Erdélyben. A két politikus szerint az Udvarhelyi Híradó Kft. lapjait felvásárló Határok nélkül a magyar nyelvû sajtóért Alapítvány minden valószínûség szerint törvénytelenül kapott 250 millió adóforintot a Szerencsejáték Zrt.-tõl, hogy azt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére fordítsa. Kitérnek arra is, hogy a Fidesz ráadásul egy olyan alapítványon keresztül vásárolja fel az erdélyi lapokat amely bejegyzése szerint csak egy nappal azután alakult, hogy megkapta a Szerencsejáték Zrt.-tõl a 250 millió forintos adományt a határon túli magyar sajtótevékenység ápolására és megsegítésére. A Tõkés Lászlóhoz közel álló erdélyi magyar sajtó trösztösödésérõl beszélt korábban lapunknak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egyik vezetõ beosztású tisztségviselõje is. A neve elhallgatását kérõ politikus az �?MSZ-nek azt mondta: a Krónika napilap és az Erdélyi Napló még 2011-ben egyetlen kiadóhoz kerül. Forrásunk azonban a létrehozandó kiadó tulajdonosi körérõl nem árult el részleteket. Annyit tudok, hogy Orbán Viktor magyar kormányfõ már meghozta errõl a politikai döntést. A megvalósítás azonban késhet, mert a magyar kormánynak most mások a prioritásai - magyarázta annakidején a politikus. �?j Magyar Szó (Bukarest) 2011. június 29.Kõ hullNem tudhatja senki ember, csak az ítélkezõ és könyörülõ Isten, hogy Cs. Gyimesi �?va, amikor önkéntes halálának formája mellett döntött, gondolt-e a legnagyobb 20. századi erdélyi regény, a Kõ hull apadó kútba hõsnõjére, Szilágyi István Szendy Ilkájára, a balladás önbüntetés legmegrázóbb magyar példájára. Ha a halált önbüntetésnek szánta egyáltalán, egy végzetesen elhibázott, tehát hatásában bûnös, életstratégiává züllõ politikum szükségszerû és kényszerû tanulságlevonásának. Vagy csak a betegségek elviselhetetlen sokfélesége mondta ki a végsõ szót? Beismerés volt tette vagy menekülés, penitencia vagy panacea? Ezt sem tudjuk meg már soha. Démoni a kép: a tajték csapkodta óriáskavicsokra és betonkoloncokra hulló törhetetlen kövek között egy megtört és megtöretett nõi test. Démoni a látvány - és groteszk. Mert a nyári Szamosban nemcsak havasok küldte gömbölyû sziklák hemperegnek dölyfösen, hanem mindenféle csúf uszadékok is, és az aláhulló testet sem ophéliás virágok övezik, hanem valami ócska hátizsák húzza a mélybe. Mint Szendy Ilka karját a kõvel teli kosarak, várja lent az elvermelhetetlen vétek, a kút szájánál koszos malacok visongják a végzetet. Ki tudja, mióta ismertük egymást, sokszor találkoztunk, de soha közelebbi kapcsolatban nem voltunk, igazából nem volt közünk egymáshoz. Mi tagadás, soha nem érdekelt, mert soha nem tudtam megszeretni. Szenvelgõnek láttam és magabiztosnak egyszerre, mártírnak és kérlelhetetlennek, megértést követelõnek, akinek nincs köze másokhoz, okoskodónak és bizalmatlannak. Hisztériás nõszemélynek. Vagy csak nem ismertem eléggé. Soha már meg nem bocsátom ezt magamnak. Könyvei itt vannak a polcon, s csak pár aláhúzásom mutatja, hogy forgattam-olvasgattam õket valaha. Utoljára Szombathelyen találkoztunk, pár éve ennek, egy díszes ebédelõasztalnál, a Kolozsvárról idekerült, hetvenéves Láng Gusztávot ünnepeltük, csak miatta jöttem ide, a távolabbról jött vendéggel nagyon nem akartam találkozni. Egy szót ha válthattunk. Ahogy az asztal túlnani végén ült, csak motyogását hallottam, egyszer mintha Gyurcsányt emlegette volna ugyan egy önironikus mondatban magával, mintha úgy néznék õt egyesek, mint Gyurcsány könnyes zsebkendõjét... Vagy rosszul hallottam. Kicsi volt, zavart és magabiztos. Láttam ekkor az utolsó elõtti képet is: fut át a kolozsvári fõtéren, leszegett fejjel be a Szent Mihály-templomba, a diktatúra utolsó évében, megszállottan Isten felé egy szürke reggelen. Megszállottja volt az irodalomnak, azt hiszem, mindenekelõtt az erdélyinek. Bár távol legyen tõlem az a gusztustalanság és ripõkség, hogy egy embertársam pusztulását okoskodással tetézzem, nem hallgatom el a véleményem: tragédiájának végsõ oka az lehetett, hogy megtagadta azt a szellemiséget, amelyet Erdély irodalmának legjava sugároz felénk a múltból és a félmúltból. Ami azt jelenti, hogy a diktatúra megszûnte után rosszul, témaidegenül döntött, amikor úgy vélte, minden és mindenki, ami és aki a vegytiszta liberális elvekkel nem egyezik, az ellenség. A nemzeti-nemzetiségi elv ezért sovinizmus, etnicizmus, rasszizmus. �?s ha így látta, így láttatták vele, szegény balekkel az elvtársai akkor mihez kezdhetett a késõbbiekben Kányádival és Sütõvel, Dsidával és Lászlóffy Alival, Kós Károllyal és az öngyilkos Szilágyi Domokossal. Aki az irodalom rajongója, az nem mozgósíthatja fogyó energiáinak javát Wass Albert gyalázására. Pedig, pedig. Nem hittem, hogy valaha még Tamás Gáspár Miklóst idézni fogom - óh, a régi Gazsi, ahogy ott kucorog az Utunk legsötétebb odújában -, azt írja most nekrológjában, mintegy odavetve: Tanúsíthatom, a félig öntudatlan magyar nacionalista kísértéseket nehéz volt elhárítani. Hiszen óhajaink nemzetiségi természetûek voltak. Áll szegény teremtés valamelyik Charta-pódiumon a rafinált sakálok között - beszél és sír. Kilencvenes évek eleje. �?s ez a szuverén szellem mint a verkli: Horthy, keresztény kurzus, az RMDSZ gondolkodni képtelen Lászlója és Gézája, a Tõkés meg a Szõcs. Az idén még a médiatörvény, Orbán. Szegény �?va. Sóhaj egy hajdani Cseh Tamás-dalból. Biztos vagyok benne, hogy több szánalommal és szeretettel gondolunk rá, mi - ellenfelei és ellenségei -, mint azok, aki manipulálták, akik gyengeségével visszaéltek, akik maguk közül valónak hazudták. Akik már el is felejtették. Mert már nem használhatják. Azon tûnõdöm, hogy a Kõ hull apadó kútba megjelenésekor írt-e valamit Gyimesi �?va Szendy Ilkáról. Biztos vagyok benne, hogy igen. Meg fogom keresni, de félek elolvasni. Hátha megtudom belõle azt, amit tudnom kellett volna �?váról. Akkor. �?s akkor könnyebb lenne talán most is. Alexa Károly Magyar Hírlap 2011. június 30.Kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésAz Európai Parlament több képviselõjével találkozott tegnap délben Brüsszelben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) vezetõsége. A FUEN intenzívebbé szeretné tenni kapcsolatait az EU fõvárosában, fõként az Európai Parlamentben, ezért a munkaebéddel egybekötött szemináriumon Hans Dietrich Hansen, a FUEN elnöke és Jan Diedrichsen, a szervezet igazgatója az európai kisebbségvédelem szempontjából fontos témákat vetett fel. A rendezvény meghívott elõadójaként Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselõje a kisebbségi tematikájú európai polgári kezdeményezésrõl beszélt. A FUEN júniusi ausztriai kongresszusa az RMDSZ javaslatára egyhangúan úgy döntött, hogy a legnagyobb kisebbségi ernyõszervezetként kezdeményezõként lép fel a Lisszaboni Szerzõdés által biztosított új jogi eszköz - egymillió európai állampolgár által támogatott indítvány - hasznosításában. A szemináriumon Winkler Gyula utalt arra, hogy a FUEN-kongresszus óta eltelt idõben a magyar közösségeken kívül több európai kisebbségi szervezet és EP-képviselõ támogatta a kisebbségi kezdeményezés gondolatát. Az RMDSZ képviselõje javasolta, hogy az õszi ülésszakban kezdõdjön el a szakértõi munka a kezdeményezés konkrét tartalmáról és az aláírásgyûjtés stratégiai kérdéseirõl. Esélyeikkel kapcsolatban Winkler Gyula úgy fogalmazott: az EU-ban a kisebbségi kérdés érzékeny témának számít, de mi nem adhatjuk fel erõfeszítéseinket. Sógor Csaba, az RMDSZ másik EP-képviselõje a romániai közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Közép- és Kelet-Európában még gyenge a demokrácia, kisebbségi vonatkozásban pedig egyelõre lehetetlen jogbiztonságról beszélni. Erdély.ma 2011. június 30.80 éves az Ezer Székely Leány NapjaJúlius 2-án szervezi meg a 80 éves Ezer Székely Leány Napját, a székely viselet, a tánc, a dal és az imádság ünnepét Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, valamint Hargita és Kovászna Megye Tanácsa Csíksomlyón. A Csíkszeredai Városháza gyûléstermében június 29-én sajtótájékoztatón ismertették a 80 éves Ezer Székely Leány Napja szervezõi a rendezvény elõkészületeit, programját, és bemutatták azt a két esketési széket, amelyet annak a településnek ajánlanak fel, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek székely ruhás résztvevõk az eseményre. A sajtótájékoztatón a szervezõk részérõl jelen volt Ráduly Róbert Kálmán és Antal Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint alpolgármestere, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, András Mihály és Füleki Zoltán a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, illetve aligazgatója. A tavalyi Ezer Székely Leány Napjának díjazottja Csíkszentlélek község volt, innen érkezett ugyanis a legnagyobb számú székely ruhába öltözött résztvevõ, akik elnyerték az adománylevél kíséretében átadott esketési székpárt. A község idén az esemény tiszteletbeli házigazdájának szerepét tölti be. Csíkszentlélek képviseletében a sajtótájékoztatón jelen volt Pál Péter polgármester, valamint Szabó László és Szabó Júlia, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai, akik 2010-ben a mindszenti hagyományõrzõ csoportot vezették, és a díjként elnyert esketési székpáron fogadtak egymásnak örök hûséget ez év májusában. A Csíki Anyák Egyesülete is szervezõként vesz részt a szombati eseményen, az egyesületet a sajtótájákoztatón Tiboldi Bea elnök képviselte. Antal Attila alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, 80 év távlatából érdemes az Ezer Székely Leány Napja szervezésének azokkal a vonatkozásaival is foglalkozni, amely az esemény kiindulópontját jelentették, amelyek életre hívták azt. - Nem lehet gépiesen ismételni minden évben ugyanúgy az eseményt, ki kell találni mindig mire van aktuálisan szükség, igény - mondta az alpolgármester. Ennek tükrében gazdagodott az esemény az elmúlt években a legnépesebb résztvevõvel érkezett település díjazásával, és elõtérbe helyezték a viselet történetét és sajtátosságait is. Mint elhangzott, az utóbbi idõben jelentõs elõrelépés történt a népzene kutatásában, sokkal többen és szakavatottabban folgalkoztak népzenével, mint a viselettel. Ezért fektetnek idén nagyobb hangsúlyt a viseletre: tavalyhoz hasonlóan megszervezik az autentikus viseletek vetélkedõjét, és díjazzák a legértékesebbeket, legszebbeket. Az idei rendezvény meghívottja Kallós Zoltán néprajzkutató, a népviselet szakértõje, akit felkértek arra, hogy zsûrizze a népviseleti versenyre benevezett székely ruhákat. András Mihály felkérte az esemény résztvevõit, hogy keressék elõ, viseljék és mutassák be szombaton legszebb viseletüket. Mint elmondta, ezzel is a népviselet romlásnak indulását szeretnék visszafogni. - �?rtékes darabokat szeretnénk látni, és a késõbbiekben ezeket újra elkészíteni - mondta Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Hargita Megye Tanácsa is bekapcsolódott az Ezer Székely Leány Napjának szervezésébe és anyagi támogatásába. - A lentrõl jövõ kezdeményezésekkel lehet élõ, mûködõképes közösségeket létrehozni. Ilyen jó kezdeményezése volt Csíkszereda önkormányzatának, hogy felkérte az önkormányzatokat, így Hargita és Kovászna megye tanácsát is, legyenek partnerek az esemény szervezésében. Nemcsak stratégiákra, beruházásokra és fejlesztésekre van szükség Székelyföldön, hanem közös ünneplésre, a közös értékek felvállalására is - mondta a sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök. Pál Péter csíkszentléleki polgármester nagy megtiszteltetésnek nevezte azt, hogy a 80 éves Ezer Székely Leány Napja házigazdái lehetnek, ugyanakkor, mint elmondta, nagy felelõsséget is jelent számukra, mivel példát szeretnének mutatni a többi székely településnek, hogy nemcsak a település mérete számít, hanem az ottélõk lelkesedése és hagyományõrzése is. Idei céljuk, hogy minden nyolcadik, tehát összesen 250 személy vegyen részt Csíkszentlélekrõl a csíksomlyói ünnepségen. Idén õk állítják az aranykaput, valamint bográcsolással is készülnek. Füleki Zoltán szervezõ azoknak a résztvevõknek a számát ismertette, akik szervezetten jelentkeztek be a rendezvényre. Mint elmondta, idén 48 településrõl jelentkeztek be résztvevõk, 34 fellépõ csoport lesz 1 220 fellépõvel. Velük együtt összesen 1 724 szervezetten bejelentkezett résztvevõt tartanak számon, de ennél sokkal több tényleges résztvevõre számítanak. Kovászna megyébõl 200 résztvevõ jelentkezett, Marosvásárhelyrõl a Napsugár együttes, Mezõsámsondról a citerazenekar vesz részt, de érkeznek kibédi és nyárádszeredai résztvevõk is. Különleges résztvevõi lesznek az idei rendezvénynek a Szeben megyei oltszakadátiak, akik minden hétvégén viselik gyönyörû, hétféle viselettípusukat, amelyeket érdemjeik szerint kapnak meg a település lakói. Füleki megköszönte az önkormányzatoknak a szervezéshez való pozitív hozzáállásukat, akik sok esetben a csoportok beszállítását is felvállalják. A szervezõ arra kérte a városban gépkocsikkal közlekedõket, legyenek türelemmel az ünnep napján, kerüljék el a Szék útját és a felvonulási pontokat (Szentlélek utca, Brassói út, Nagyrét utca). Az aligazgató elmondta, az eseményt, az idõjárási viszonyoktól függetlenül, mindenképpen megtartják. A 11 órakor kezdõdõ ünnepi szentmisét Boros Károly felcsíki fõesperes, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke celebrálja. Az esemény meghívottja Berecz András ének- és mesemondó, akitõl a jó hangulat biztosítását remélik a szervezõk. A Csíki Anyák Egyesületének képviseletében Tiboldi Bea elnök elmondta, a pünkösdi búcsú mintájára az Ezer Székely Leány Napján is szolgálatot vállalnak a Nyeregben felállított CsAkEgy sátorban, ahol a kicsinyeiket szoptatni, pelenkázni vágyó anyukákat, szülõket, nagyszülõket várják, de szívesen fogadják a megpihenni, esõ elõl félrehúzódni vágyó személyeket is. A sajtótájékoztatót megelõzõ napon, június 28-án, kedd este mutatták be a Régi idõk ezer leánya - Ezer Székely Leány Napja 1931-1940 között címmel készített dokumentumfilmet a Csíki Játékszín Hunyadi László Kamaratermében. A Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának megbízásából és Hargita Megye Tanácsának támogatásával a Mementó Stúdió által készített dokumentumfilm az Ezer Székely Leány Napja kezdeti idõszakát eleveníti fel. Erdély.ma 2011. június 30.Az erõtlenség ellenszereiNem tartozom azok közé, akik az RMDSZ vereségeként fogják fel azt, ahogy legutóbb visszavonult a régiósítási vita csataterérõl, noha üres kézzel tért meg, sõt, kisebbségi törvénytervezete azonnali elfogadtatásáról is kénytelen volt lemondani az adott helyzetben. Ez fájhatott a szövetségnek a legjobban, dédelgetett célja volt e törvényjavaslat, és fájó szívvel nézte, ahogy annak lemészárlásába kezdenek a bizottságban tulajdon szövetségesei, akik annyira jutottak a paragrafusok önmagukból való kiforgatásában, hogy e féltett magzatra tulajdon édesanyja sem ismerne rá. Ilyen formában nem is kell az már neki, új alkuk rehabilitáló kezelésében bízik, abban, hogy azok majd visszaadják szegényke emberi ábrázatát. Mondom, ennek ellenére nem tartom vesztesnek az RMDSZ-t, mivel úgy vélem, a hatalomban maradni sem utolsó dolog. Amíg Romániában a pénzek elosztása a mai rendhagyó rendszer szerint folyik, addig a kormányban való jelenlét szokásos hatalmi pozíciónál több, tulajdonképpen a kijátszás lehetõségének kijátszása, és mint ilyen, megbecsülendõ. No de a várt nyereség, melyre pedig olyannyira számított az RMDSZ, amit szinte biztosra vett, s amire szavazói elõtt olyannyira szüksége lett volna, mégis elmaradt. Bizony, a nagy játékosként az erõviszonyokat bármikor fonákjukra fordító, a politikai helyzetteremtés nagy mestereként hírhedtté vált elnök játszmáiban nem elõször maradt alul a szövetség, s a dolog alighanem bármikor megismétlõdhet. Különösen, hogy az elnököt és pártját most mindenekelõtt választási esélyeinek növelése motiválja. A nemzetiségi jogegyenlõségért folyó birkózásban újabb számottevõ siker számunkra egy idõre aligha ígérkezik. Az RMDSZ kényszerû, ámbátor bizonyos értelemben méltányolható visszatáncolása azonban legélesebben a szövetség eszközeinek szegényességére világított rá. Kiderült - és már hányadszor -, hogy nem csupán saját erõnk nem elegendõ, hanem a kormánybeli partnerek szavahihetõségét sem szabad túlbecsülni. Ne kerteljünk, a szövetség mai politikai vezetése múltjának adósa. Kudarcos taktikája akkor alakult ki, mikor csak magára számíthatott a kilencvenes években. Mióta azonban új nemzetstratégia lépett érvénybe, ideje lenne ott keresni a távlatilag is megbízható és kitartó szövetségeseket, ahol azok magamagukat kínálják, határokon túl és innen. A nemzeti oldalon. B. Kovács András Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 30.Tusványos az összetartozás jegyébenA magyar kormány tagjainak többségét és Traian Bãsescut is várják a 22. Bálványosi Nyári Egyetem és Diáktáborra, népszerû nevén Tusványosra. A 150 000 eurós összköltségvetésû tusnádfürdõi rendezvényt idén július 19. és 24. közötti idõszakban rendezik. �?sszenõ, ami összetartozik - ez a mottója az idei tábornak, amelynek elõzetes programját tegnapi sajtótájékoztatójukon ismertették a szervezõk. Sándor Krisztina fõszervezõ szerint jelentõsebb módosítások már nem várhatók, a központi témakör pedig a nemzeti együttmûködés, a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztése lesz. Az aktuális társadalmi-politikai kérdéskörbe belefér a közelgõ népszámlálás is, lesz beszélgetés a jövõ évi választásokról, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt megalakulásának témáját is taglalják majd a rendezvényen. A kínálatban szerepel a gazdasági válság és a különbözõ energiapolitikai kihívások, az oktatáspolitika, a magyar egyetem helyzete is. A tervek szerint a tábor természetesen az Orbán-Tõkés-Bãsescu hármas klasszikus fellépésével zárul, Bãsescu részvétele azonban csak azt követõen válik biztossá, miután a titkosszolgálat emberei ellenõrzik a terepet. Idén egy magyarországi kutatóintézet szakemberei részletes felmérést végeznek a Tusványos résztvevõi körében, ami kapcsolódik a magyar kormány azon szándékához, hogy újabb ifjúságkutatási felmérést végezzen az egész Kárpát-medencében. A cél részletes kép alkotása arról, hogy mi jellemzõ a magyar fiatalokra, mi érdekli õket, mennyire vannak tisztában a politikai helyzettel, mit várnak el az ifjúsági szervezetektõl, Tusványostól - mondta Sándor Krisztina. �?gy tûnik, a zenei felhozatallal idén sem lesz baj, a Kaláka, a Kiscsillag, a Budapest Bár, az Intim Torna Illegál, a Shantel, a Magna Cum Laude, a Maszkura és a Tücsökraj, a Beatrice és az EDDA, valamint a Ghymes, az Illés Lajos-emlékkoncert (Homonyik, Bergendy, Varga Miki) vagy a Role minden ízlésre megfelelõ választékot kínál. A rendezvény idén is ingyenes, a résztvevõknek csupán a szállást kell kifizetniük. Sátorral érkezõknek fejenként egy éjszaka 20 lejbe kerül, de faházak is kiadók. A tusnádfürdõi szállásadók meglehetõsen sok szálláshelyet tartanak fenn egy országos programban részt vevõknek, így elõzetes foglalás nélkül csak annak lesz biztos szálláshelye, aki sátorral érkezik. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2011. június 30.Vádemelés a rektor bántalmazói ellenTöbbek között diszkriminációra való felbujtás miatt emelt vádat tegnap a Fehér megyei törvényszéki ügyészség Oláh Zoltán, a gyulafehérvári római katolikus teológiai intézet rektorának bántalmazói ellen. Ezzel a nyomozó hatóság gyakorlatilag elismerte, amit a másfél héttel ezelõtt történt incidens kapcsán bukaresti politikusok mindvégig cáfolni próbáltak, mégpedig hogy a teológia rektorát nemzetisége miatt verték meg. A négy román férfi ellen közrendháborítás és erõszakos bûncselekmény miatt is vádat emeltek. A nyomozati anyagból kiderül: a négy, erõs alkoholbefolyásoltság alatt álló férfi egy spontán botrány nyomán inzultálta a Béke utca lakóit, miközben magyarellenes, Ki a magyarokkal az országból! jelszavakat skandáltak. Adela Corodeanu ügyészségi szóvivõ az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a hátrányos megkülönböztetésre való felbujtáson kívül - amelyért a vádlottak hat hónaptól három évig terjedõ börtönbüntetést vagy pénzbírságot kaphatnak - a négy elkövetõ ellen rongálás, a közerkölcs és a közrend megsértése és csendháborítás miatt is vádat emeltek. Közülük három vádlott ellen ugyanakkor a vád jogi besorolását kiterjesztették az erõszakos bûncselekményre is. Kiderült egyébként, hogy az elkövetõk egyike hivatásos katona, a román hadsereg szerzõdéses viszonyban álló alkalmazottja. Különben a vádlottakat nem helyezték elõzetes letartóztatásba, az ügyészség mindössze megtiltotta számukra, hogy a következõ 30 napban elhagyják az országot. Mint arról beszámoltunk, június 19-ére virradóra a román fiatalok baseballütõvel megverték Oláh Zoltán rektort, aki le akarta fényképezni az egyház épületeit kövekkel dobáló fiatalokat. A támadók az intézet egyik alkalmazottjának a férjét is leütötték, aki a rektor segítségére akart sietni. A bántalmazottak 11-12, illetve 7-8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek a bántalmazás során. Emlékezetes, a magyar külügyminisztérium megdöbbenését fejezte ki a gyulafehérvári esettel kapcsolatosan. A román külügy ugyanakkor az incidenssel kapcsolatos magyar külügyi reagálás nyelvezetét nem megfelelõnek tartotta. Traian Bãsescu államfõ ugyanakkor úgy vélekedett: nem lehet magyarellenességrõl beszélni az ügyben, szerinte a támadóknak fogalmuk nem volt, hogy az áldozatok magyarok. Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár) 2011. június 30.Smaranda Enache nem lép visszaSemmiként nem tesz le Smaranda Enache arról, hogy 2012-ben függetlenként versenybe szálljon Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért. Legyen tiszta: nem lépek vissza egyetlen magyar jelölt vagy az õt támogató politikai alakulat kedvéért sem. Még akkor sem, ha a hetek óta folyó érzelmi zsarolás fokozódik. Bizonyos személyek ugyanis azt próbálják elhitetni velem és a választókkal, hogy én megosztanám a magyar közösséget. Ez egyszerûen politikai infantilizmusra vall - utasította vissza a vádakat a Krónika megkeresésére az ismert emberjogi harcos, aki már néhány hónappal ezelõtt bejelentette indulási szándékát. Annak ellenére, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt már több nevet felemlegetett, Jakab István EMNT-elnök pedig egyenesen kizártnak nevezte, hogy leendõ pártja egy román nemzetiségû jelöltet támogasson, a város magyarsága nem feledkezett meg arról a személyrõl, aki 1990-tõl errefelé, számos magyar politikust megszégyenítõ módon, kiállt a kisebbségek jogaiért. Nagyon sokan Smaranda Enachéban látjuk azt a személyt, aki képes legyõzni a jelenlegi polgármestert és az általa képviselt és felkarolt klikkrendszert - jelentette ki a Krónikának Kincses Elõd. Az ügyvéd-politikussal azonos véleményt képvisel jó néhány magyar értelmiségi, olyanok, akik az elmúlt hetekben különbözõ, a Magyar �?jságírók Romániai Egyesülete, majd az EMNT által szervezett nyilvános fórumon hallatták hangjukat. Azt szeretném, ha a magyar politikai pártok összefognának és támogatnának. Azt is el tudnám képzelni, hogy a jelenlegi városvezetés leváltásában érdekelt Nemzeti Liberális Párt is mögém sorakozzon fel - adott hangot reményeinek a Pro Europa Liga társelnöke. Románia egykori finnországi nagykövete belátta, hogy normális körülmények között teljesen természetesnek tûnik, hogy minden párt ragaszkodjon a saját jelöltjéhez. A demokráciában tökéletesen megérteném a politikusok makacsságát, azt, hogy mindenik ragaszkodik a saját jelöltjéhez. De lehetetlen nem észrevenni, hogy Marosvásárhely esete teljesen rendhagyó - szögezte le. Kérdésünkre, hogy a kisebbségi jogokért folytatott húszéves küzdelme után nem érte-e hideg zuhanyként a magyar szervezetek és fõként az EMNT ellenállása, Smaranda Enache nemmel válaszolt. Szerinte a jövõ évi helyhatósági választásokig mindhárom párt kinövi a mostani politikai infantilizmusát és belátja, hogy az õ személye jelenti a legnagyobb garanciát a polgármesteri szék visszaszerzésére. �?vekkel ezelõtt a kolozsvári RMDSZ-ben is volt annyi bölcsesség, hogy amikor Gheorghe Funar megbuktatása volt a tét, nem indított saját jelöltet. �?n nem mondom, hogy Dorin Florea egy Funar lenne, de mind gazdasági, mind mûvelõdési vagy társadalmi szinten pontosan úgy lezüllesztette ezt a várost, akár Kolozsvár volt polgármestere - vélekedett a nemrég Európai Polgár díjjal kitüntetett PEL-elnök. Felvetésünkre, hogy ellendrukkerei leginkább azzal támadják, hogy semmiféle közigazgatási tapasztalattal nem rendelkezik, Smaranda Enache azzal érvelt, hogy a városházán több száz szakember dolgozik, akinek pontosan az a feladata, hogy igazgassa a települést. Tapasztalatom nincs, de egy tiszta, a mostani maffiózó típusú városvezetéstõl teljesen eltérõ vízióm van. Olyan polgármester szeretnék lenni, mint egy évszázaddal korábban volt Bernády György. A város nagyköveteként járni a világot, pénzt szerezni, és öregbíteni Marosvásárhely hírnevét. Nem akarok tizenvalahány órákat a hivatalban tölteni, és politikai intrikákat szõni - fejtette ki lapunknak Smaranda Enache. Példaként a szintén civilként pályára lépõ Klaus Johannist hozta fel, akit matematikatanárként választottak meg, és aki Európa kulturális fõvárosává futtatta fel a ma is rendkívül dinamikusan fejlõdõ Nagyszebent. Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az EMNT az RMDSZ-es Vass Leventét indítaná a polgármesteri tisztség megszerzéséért folyó küzdelemben, az egészségügyi minisztériumi tanácsost az MPP is hajlandó lenne támogatni. Az RMDSZ még nem nevezett meg egyetlen potenciális jelöltet sem, mint nyilatkozták, a választmány fog ebben a kérdésben döntést hozni. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) 2011. június 30.Az elsõ magyar világtalálkozóTizenkét helyszínen mintegy száz programot tartanak az I. magyar világtalálkozó keretében, amely június 30. és július 3. között várja az érdeklõdõket Balatonlellén. Egy régi terv válik valóra a Balaton-parti városban. A fesztivál nemzetközi és civil összefogásból valósul meg, hogy határokon átívelve lehetõséget teremtsen a kapcsolatteremtésre és a magyar értékek megmutatására - hangsúlyozta sajtótájékoztatón Tanka László fõszervezõ, a Panoráma Világklub alapító elnöke. Kenéz István, Balatonlelle polgármestere reményét fejezte ki, hogy a találkozó hagyománnyá válik és évrõl évre a tóparti város adhat otthont a magyar világtalálkozónak. Jakab György erdélyi származású szobrászmûvész bemutatta Megmaradásunkért címû, mintegy két méter magas és másfél méter széles faszobrának másolatát, amelynek eredetijét a megnyitón, július 1-jén leplezik le. A tölgyfából készült, tojásforma installáció talapzata alá a világtalálkozó résztvevõi helyezhetik el egy-egy mondatos üzenetüket. A tervek szerint az utókorra hagyott mondatokat ötven év múlva veszik elõ. A fesztivált konferenciák színesítik, a Szent Miklós-sétahajón Magyarsághíd címmel tartanak összejövetelt. A Hotel Lellében mûszaki és természettudományi konferenciát, a Hotel Lidóban egészségkonferenciát rendeznek, a rádpusztai szabadidõs centrumban pedig a hungarikumokról tartanak megbeszélést. A fesztivál keretében számos koncertet tartanak, fellép többek közt Pataki Attila, a Summer Sisters, Kefír, Király Viktor, Szikora Róbert és Demjén Ferenc is. A szabadtéri színházban a Csárdáskirálynõ kerül színre, a programsorozatot gasztronómiai bemutatók, bor- és pálinkakóstolók egészítik ki. Július 3-án Rádpusztán tartják az elsõ nemzeti lovagtorna-bajnokság döntõjét, amely egyben a 2012-es világbajnokság elõválogatója is. A világtalálkozón rendezik meg a Magyarok világszépe elnevezésû verseny döntõjét is. A július 2-ára szervezett megmérettetésen magyaros jellegû alkalmi ruhában világtalálkozós emblémával ellátott ajándék fürdõruhában majd estélyiben állnak a magyar szépségek a zsûri elé. Népújság (Marosvásárhely) 2011. június 30.Csûrszínház, ahol idén a folklór uralkodikHétvégén kitakarították a környéket, de egész héten sürgés-forgás volt Mikházán, hogy pénteken minden a legnagyobb rendben várja a 9. alkalommal megszervezett Mikházi Csûrszínházi Napok vendégeit. A néptánc, népzene és a néprajz tematikájára épül a Mikházi Csûrszínházi Napok, így július 1-3. között nem lesz ritka látvány a népviseletbe bújtatott fesztiválozó. Az esemény elõször kapott tematikus jelleget: a folklór, a hagyományõrzés, a népmûvészet köré szervezõdnek a háromnapos rendezvény programjai, így lesz táncház, népi mûsor és népmûvészeti bemutató is szép számmal. A mikházi iskolában 17 órakor megnyitókkal kezdõdik a háromnapos muri: faragott bútorkiállítást nyitnak a Csûrszínház udvarán, Novák József címerei a Reneszánsz panzió falait díszítik majd, de a magyarországi Húros Annamária jelmezkiállítása is szórakoztatja majd a jelenlévõket. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjai is tárlattal készültek, õk a Nyárádmentét képekben mutatják be az érdeklõdõknek. A legkülönlegesebb látványosságnak azonban a két hónapra Mikházára költöztetett Kallós-szoba számít. A Kossuth-díjas néprajzkutató, Kallós Zoltán válaszúti gyûjteményét tekinthetik meg a jelenlévõk, a helyi kántor-lak tele lesz az erdélyi és a csángó népi kultúra tárgyaival, amelyeket Török Viola rendezett be. A megnyitót pénteken 17.30-tól tartják. A péntek estét a magyarországi Forrás Színház Csíksomlyói Passiója teszi teljessé. Katona Imre különleges szertartásjátékában Krisztus passiója össznépi rituálé, amelyben egy színházi közösség kínokkal teli, ám felemelõ alkotómunkájának részeként születik újjá a passió. Produkcióval lesz jelen a Maros Mûvészegyüttes, valamint a nyárádszeredai Bekecs Táncegyüttes is. Mindemellett egyszemélyes elõadások, székely népballadák is lesznek mûsoron, de az sem jár rosszul, aki gyerekkel menne szórakozni a Csûrszínházba: a Garabonciás Egyesület játékokkal foglalja le a legkisebbeket is, amíg a szülõk kirándulnak, vagy elõadást néznek, valamint az Ariel Ifjúsági- és Bábszínház is kiviszi Mikházára a Csipkerózsika címû elõadását. Egész szombaton és vasárnap, áll a bál Mikházán. A Csûrszínház udvarán mesterségek sátra fogadja a látogatókat. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros megyei szervezete közremûködésével a sportpályán több kézmûves is bemutatja termékeit, és az érdeklõdõket a különbözõ tárgyak készítésének a rejtélyeibe is bevezeti. Ezenkívül lesz terménykiállítás és vásár. Akinek pedig kedve tartja, kipróbálhatja a hintózást, szamárfogatot is, és akár kirándulhat egyet a Bekecsre. Busszal a Csûrszínházba A marosvásárhelyi Bálint Trans utazási társaság szombaton 9.30-kor autóbuszt indít Mikházára, a Csûrszínházba a Nemzeti Színház mögötti parkolóból. Az utasoknak a távolságnak megfelelõ viteldíjat kell fizetniük, igény szerint a visszaút is biztosított. �?rdeklõdni, jelentkezni a 0744-604.244-es telefonszámon lehet, vagy indulás elõtt a helyszínen. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2011. június 30.Székelyföldnek autonóm parlament és regionális kormány kellBeszélgetés Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével - Elnök úr! Beszélgetésünk nyitányaként kanyarodjunk vissza a kezdetekhez: hogyan alakult meg a Székely Nemzeti Tanács? - A SZNT létrejöttének elõzményei a kilencvenes évek derekára nyúlnak vissza: 1995-ben Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSZ Székelyföldi Egyeztetõ Tanácsa a Kovászna, Hargita és Maros megyei képviselõk részvételével. Dr. Csapó I. József volt a terv elindítója, aki elsõként fogalmazta meg markánsan Székelyföld autonómiájának a megjelenítését. A rendszerváltás utáni években eufóriában éltünk, hogy végre van magyar közképviselet, de hamar szembe kellett néznünk azzal a ténnyel, hogy köreinkben is vannak elõítéletek a székelyföldi autonómiatörekvésekkel szemben. A Maros megyei RMDSZ-ben szembesültem ezzel: amikor felvetettük a Magyar Autonóm Tartomány visszaállításának szükségszerûségét, általános elszörnyedés, elképedés volt a válasz. Volt, aki nem restellte kijelenteni, hogy nekünk ez a három megye is elégséges, amit Ceauºescu idejében alakítottak. Akkor kerültem összetûzésbe a székelyföldi autonómiát elutasító mentalitással. Rákérdeztem, persze, hogy mi volt a baj a Magyar Autonóm Tartománnyal? Azon túl, hogy a kommunista rendszerben az ország többi tartományához hasonlóan mûködött, közigazgatási megoldásként nem volt rendszerfüggõ. A rendszerváltás után húsz évvel még mindig az 1968-as kommunista megyerendszer mûködik az országban. Ha a rendszerváltást úgy érjük meg, hogy nem került volna elfogadásra a megyésítést kimondó 1968/2-es törvény, ma sokkal könnyebb dolgunk lenne: a Magyar Autonóm Tartomány hatásköreit kellene kiegészíteni, és nem újrarajzolni egy közigazgatási térképet, amely a mai megyerendszernél is több veszélyt tartogat Székelyföld számára. Az autonómia gondolata tehát a rendszerváltással egy idõben merült fel, de markánsan 1995-ben jelent meg, majd 2003-ban, az RMDSZ szatmári kongresszusa után, amikor létrejött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezõ Testülete. Ezen belül, a székelyföldi képviselõkbõl megalakult a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményezõ Testülete. Végigjártuk Székelyföld városait és falvait, és 2003 októberében, Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron teremben Székelyföld autonómiájának közképviseleteként megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Nem párt, és nem bejegyzett szervezet: a mai viszonyok között nem bír román jogi személyiséggel. Ez ellentétes lenne magával az autonómiatörekvéssel. - Az RMDSZ a kétezres évek elején egyeduralkodó volt a romániai magyar közéletben. Miként fogadta az SZNT megalakulását? - Az RMDSZ vezetése az SZNT megalakulásában politikai riválist látott, emiatt értetlenül fogadtak. Késõbb megértettem, hogy a két szervezet között koncepcionális különbségek vannak. 2008-ban, amikor az RMDSZ kissé korrigálta a hozzánk és az autonómiához való viszonyát, és a szervezet elnökét, Csapó I. Józsefet, illetve jómagamat alelnökként fogadott, Markó Béla, Kelemen Hunor társaságában kifejtette: az SZNT Székelyföldben, mint autonóm entitásban gondolkodik, és székely néprõl beszél, az RMDSZ számára viszont egységes erdélyi magyarság létezik. Az a differenciált jövõkép, amelyet az RMDSZ programja is tartalmaz - az erdélyi magyarság különbözõ élethelyzetekben él, emiatt más-más megoldás tudja biztosítani Székelyföld vagy Közép-Erdély teljes egyenjogúságát -, ez az RMDSZ számára néhány évvel ezelõtt még elfogadhatatlan volt. Közben nálunk is változnak az idõk, hiszen az RMDSZ-en belül ma már székelyföldi pártstruktúrát hoztak létre, ami néhány évvel ezelõtt még elképzelhetetlen volt. Kezdetben tehát ellenségesen, félve viszonyultak a Székely Nemzeti Tanácshoz, viszont megalakulásunk után egy évvel az SZNT-nek köszönhetõen már módosították programjukat, és választási kampány-jelmondatukat. 2004-ben az RMDSZ Jó úton, Európába szlogennel ment bele a választási kampányba, és amikor észrevették, hogy az SZNT népszavazási kiírást kezdeményez - a sajtó és a közvélemény elsõsorban ezzel foglalkozott -, félidõben, a kampány közepén visszavonták eredeti választási jelszavukat, plakátjaikat begyûjtötték, és egyik napról a másikra teljesen új jelszó és plakáterdõ borította be Erdélyt Együtt az autonómiáért! címmel. Kevés emberben maradt meg ennek emléke. - Hogyan alakult az SZNT kapcsolata a román közéleti és politikai elittel, és a sajtóval? Sikerült-e valamilyen párbeszédet kialakítani az évek során? - Utoljára egy román újságíró tette fel nekem ezt a kérdést egy marosvásárhelyi román televíziós mûsorban. Akkor elmondtam: mindig pozitívan válaszoltunk a román média megkeresésére. Igazán jó együttmûködést nem tudtunk kialakítani román pártokkal. Megkerestek román értelmiségiek, volt, aki nyitottságot is tanúsított, de a román politikai erõk részérõl semmiféle támogatást nem kaptunk autonómia-küzdelmünkhöz. A román közvéleményt azonban élénken foglalkoztatja mindaz, amit a Székely Nemzeti Tanács tesz. Mi természetesen a jó kommunikációra törekszünk, hiszen határozatainkat, közleményeinket eljuttattuk román fordításban a román sajtónak, a román közhatalom intézményeinek. Budapesti gyûlésünk határozatait megkapta a román államfõ, a kormányfõ, és a külügyminisztérium is. Ez utóbbitól érdemi választ is kaptunk, amire viszontválasszal éltünk. Pozitívumként lehet elmondani, hogy 2003-hoz képest jó irányú elmozdulás történt. - Kronológiai sorrendben miként tudná összefoglalni az SZNT autonómia ügyben tett eddigi fontosabb lépéseit? - Elsõként említem a 2004 januárjában elfogadott törvénytervezetet, Székelyföld Autonómiatatútumát, amely a Székely Nemzeti Tanács legfontosabb dokumentuma, és az egyetlen létezõ törvénytervezet, amely Székelyföld autonómiájának intézményeit írja le. Ezt 2004 után 2005-ben másodszor terjesztettük be a román parla ment elé. A Szenátusnál akadt el, ahol immár hat éve nem tárgyalják. Ez a törvénytervezet azért is alapmû, mert Székelyföld autonómiájával kapcsolatban mindent tartalmaz: körülírja Székelyföld határait, az autonómia intézményeit és részletesen meghatározza azok mûködését. - Melyik európai autonómia ihlette leginkább az SZNT székelyföldi autonómia-statútumát? - Az autonómia-statútum alapjául szolgáló törvénytervezet az Európai Unióban mûködõ autonómiákra épül, azokat tekinti mintának. A dél-tiroli, a baszk, a katalán vagy a skót autonómia közös vonása, hogy regionális parlamentben, és regionális kormányban gondolkodik: ez az a közös elem, amely a székelyföldi autonómia-statútumban is fellelhetõ. Természetesen más közös elemek is vannak, hiszen Katalónia, Baszkföld vagy Dél-Tirol autonómiájához hasonóan a régió nyelvét - a Székelyföldön a magyar nyelvet -, hivatalos nyelvnek tekinti: a magyar nyelv Székelyföldön azonos jogállású lenne az állam hivatalos nyelvével, a román nyelvvel. - A nyelvi jogok terén azért történt némi elõrelépés Erdélyben, a létezõ törvényes kereteket azonban nem használjuk ki... - A nyelvi jogokért folyó jelenlegi küzdelem arról szól, hogy a magyar anyanyelvû román állampolgároknak egyénenként biztosítsák az anyanyelv szabad használatának jogát. E logika alapján nem a magyar nyelvnek biztosítanak területhez köthetõ jogállást, hanem a magyar anyanyelvû román állampolgárok egyéni jogaira helyezik a hangsúlyt. A megközelítés eleve diszkriminatív: már a megfogalmazásba valótlan, hamis állítást építenek be, ami kétféle mércét takar, hiszen szabadon használhatjuk ugyan anyanyelvünket, a magyar nyelvnek még sincs hivatalos jogállása a Székelyföldön. - Az autonómia-statútum volt tehát az alap. Mi következett ezután? - Az autonómia-statútummal egy idõben fogadtuk el a Székely Nemzeti Tanács jelképeit, amelyek az elmúlt nyolc évben Székelyföld jelképeivé váltak. Fontosnak tartom a jelképek és szimbólumok terén történõ kommunikációt. Amikor egy önkormányzat vagy pártszékház épületén megjelenik a székely zászló, ennek politikai, közéleti üzenete van. Két évvel ezelõtt Marosszéken - ahol a székelység egyharmada él - egyetlen önkormányzat épületén sem volt székely zászló. Azóta nyolc önkormányzatra sikerült kitûzni. Maros megye prefektusa minden alkalommal nagy segítségünkre van a mediatizálásban, mert 2011. június 30.Basescu: zsarolás, hogy az RMDSZ akadályozza a közigazgatás reformjátZsarolással vádolta Traian Basescu román államfõ csütörtökön a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely megakadályozta az ország általa javasolt területi-közigazgatási átalakítását. A román államfõ egy televíziós mûsorban beszélt errõl. Kifejtette, kell lennie egy határnak abban a zsarolásban, amit az RMDSZ tesz azzal, hogy politikai instabilitás elõidézésével fenyegetõzik. Basescu arra utalt, hogy az RMDSZ kilátásba helyezte, kilép a kormányból, ha akarata ellenére végrehajtják a közigazgatás átszervezését. Az RMDSZ-nek egy ilyen esetleges döntése lehetetlenné tenné az Emil Boc vezette kabinet további kormányzását. A kormánykoalíció az RMDSZ múlt heti elutasító döntése nyomán úgy határozott, hogy õszre halasztja a közigazgatás átszervezését. A román elnök kifejtette: nem tartja korrektnek, hogy egy nemzeti kisebbséget képviselõ párt megakadályozza a többség kedvezõ fejlõdését etnikai érdekekbõl. Basescu szerint a magyar politikusoknak érdekük fenntartani a megyei tanácsokat, de meg kell gondolniuk, meddig tolják ki az etnikai ellenállás határát, hiszen amikor miattuk sérül a többség érdeke, akkor ez az ellenállás mérgezõvé válhat. Hozzátette: még bízik abban, hogy méltányos megoldást találnak õsszel az RMDSZ vezetõivel a közigazgatás átszervezésének kérdésében. Basescu leszögezte: egy kisebbség miatt nem szenvedhet kárt a többség érdeke. Basescu elismerte, hogy a román kormánykoalíció fõ erejét képezõ Demokrata Liberális Párt (PDL) egyes politikusai sem támogatták a közigazgatási átszervezést, szerinte ugyancsak politikai érdekekbõl. A román államfõ nyolc óriásmegye létrehozását javasolta egyötödére csökkentve a jelenlegi megyék számát. Ezt a tervet azért utasította el az RMDSZ, mert a romániai magyarság csaknem 90 százalékát befogadó két óriásmegyében a magyar lakosság számaránya 30, illetve 20 százalék alá csökkent volna. Kompromisszumos megoldásként Basescu tíz megye létrehozását javasolta úgy, hogy a magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyék külön közigazgatási egységként megmaradjanak. Az RMDSZ azért vetette el ezt a javaslatot is, mert megosztotta volna a magyarságot vagyis a jelenlegi Maros megye egy jövendõ óriásmegyébe olvasztva elveszítette volna minden lehetõségét a döntések befolyásolására, akárcsak Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék magyar közösségei. erdon.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
