Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5432 találat lapozás: 1-30 ... 5071-5100 | 5101-5130 | 5131-5160 ... 5431-5432
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2013. december 10.

Márton Áront idézték a Lázár-házban
Márton Áron püspökről szóló tanulmánykötetet, valamint a Székely Könyvtár sorozat részeként megjelent válogatott írásait és beszédeit tartalmazó könyvet ismertették kedden este a csíkszeredai Lázár-ház dísztermében.
Házigazdaként Zsigmond Barna Pál főkonzul köszöntötte a nagyszámú érdeklődő közönséget, aki Márton Áronról, mint az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb egyházi és közéleti személyiségéről beszélt. „Márton Áron püspök követendő példa lehet mindannyiunk számára, egyszerre volt egyházi személyiség, konzervatív és modern. Az ő életútjából nagyon sokáig tudunk táplálkozni, nem csak lokális, hanem egyetemes példa is” – hangsúlyozta a főkonzul.
Elsőként Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója, a tavaly augusztusban a múzeum által szervezett Márton Áron történészkonferencián elhangzott tanulmányok summázását tartalmazó Az idők mérlegén. Tanulmányok Márton Áron püspökről című kötetet ismertette, röviden bemutatva a kötetben helyet kapott kutatókat és az általuk körüljárt témákat. A könyvben tizenöt tudományos dolgozat szerepel, többek között Denisa Bodeanu, Stefano Bottoni, Jakubinyi György, Kovács Gergely, Marton József és Soós Károly tanulmánya olvasható a 221 oldalas kiadványban.
Az est második felében Lövétei Lázár László, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője ismertette a Székely Könyvtár sorozat 18. darabjaként megjelent válogatáskötetet, amely merítést nyújt a „székely püspök” írásos hagyatékából: fiatalkori írásaiból, tanulmányaiból, püspöki körleveleiből, szentbeszédeiből, valamint hivatali levelezéséből.
A könyvbemutatón részletek hangoztak el a Mustármag megújulás-szolgálat Márton Áronról szóló Népemért vállalom zeneművéből, ugyanakkor Lázár Csilla felolvasott a most bemutatott Márton Áron: Válogatott írások és beszédek című könyvből.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro

2013. december 10.

Itthon maradásra ösztönző könyv
Erdélyi kötéltánc címmel jelent meg nemrégiben Nagy Benedek tanár, volt politikai fogoly kötete a Pallas-Akadémia Könyvkiadónál, melyet kedden este mutattak be a csíkszeredai városháza dísztermében.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester megjegyezte, hogy még nem olvasott ennyire megfontolt gondolatokat az 1956-os eseményekről és a második világháborúról.
Nagy Benedek gyakorlatilag egy családi hagyományt követ – fejtette ki a könyv szerkesztője, Sarány István –, mivel a dédapja, Tivai Nagy Imre, de édesapja, Nagy András közírók is voltak. „Pályájának, érdeklődésének és társadalmi elkötelezettségének köszönhetően az elmúlt hatvan esztendő krónikása lett, nemcsak szemtanúként, hanem az események aktív részeseként is” – hangsúlyozta kötet szerkesztője.
A szerző elmondta, hogy ezzel a könyvvel itthon maradásra szeretné ösztönözni a fiatalokat, ezért hányattatott sorsának főként a sikereit és nem a kudarcait rögzítette. A könyvből kihagyta például a szekusok által folytatott zaklatásokat, de leírta azokat a sztorikat, történeteket, amelyek miatt még a börtönben sem vesztette el sohasem hitét, reményét.
Szőcs Lóránt
Székelyhon.ro

2013. december 10.

Másfél évtizede a munkanélküliek szolgálatában
Immár 15 éve szolgálja az állampolgárokat a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség. Az elmúlt másfél évtized munkáját az intézményvezető, Kelemen Tibor értékelte.
Kelemen Tibor, az ügynökség igazgatója kedden délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki az elmúlt évek tevékenységét. Elmondta: bár az intézmény nem új keletű, megvalósításaik eredményesek voltak. A kezdeti nehézségeket és átszervezéseket követően, olyan problémákkal is szembesültek, mint a nagy múltú gyárak bezárása illetve tömeges elbocsátások a megyében. Ebben az időszakban Sepsiszentgyörgyön nagyon sok ember vesztette el addig biztosnak vélt munkahelyét, intézmények, vállalkozások szűntek meg, átszervezések történtek, és ezek velejárója minden esetben a leépítés volt – magyarázta az igazgató.
Kelemen szerint az intézmény sokat fejlődött az évek során, hiszen olyan lehetőségekkel találkoztak, amelyeket a saját adottságaik révén használtak ki, legyen szó európai vagy helyi forrásokról. Ugyanakkor megismerték az emberek problémáit és a vállalkozói szféra nehézségeit is. „Számunkra fontos megismerni azt, hogy mit jelent munkanélkülinek lenni és milyen módon lehet ezt a munkanélküliséget kezelni és nem utolsó sorban fontos egy olyan kapcsolatot kiépíteni a vállalkozókkal, azokkal az érdekelt felekkel, intézményekkel, közintézményekkel és magánszférával, ami valójában élteti ezt az intézményt” – mondta Kelemen Tibor.
A számadatok szerint a munkanélküliség 2002-ben volt a legnagyobb a térségben, akkor 10,93 százalékon állt a mutató, a legalacsonyabb érték pedig 2007-ben volt, 6,19 százalékos évi átlaggal. Az ügynökség tevékenységét 45 ezer munkanélküli használta ki az elmúlt másfél évtizedben, akik különböző szakmai képzésen, tanácsadáson, fórumokon fordultak meg, és végeztek el valamilyen kurzust. Az átképzésben nagyon fontos, szerepe van a munkaügynek, hiszen ezáltal új lehetőségek nyíltak meg a munkanélküliek előtt.
Tumoc Gabriella Silvia, virágkötő és virágüzlet vezető, a sajtótájékoztató meghívottja, a képzésekkel kapcsolatosan kifejtette, olyan segítséget nyújt az intézmény a programokkal, melyek révén szakmához juthatnak az emberek. Mint mondta, sajnálatos, hogy a szakoktatás megszűnt az iskolákban, bár sokan igényelnék a különböző mesterségek megtanulását és alkalmazását a mindennapokban.
A munkanélküliségi arány jelenleg 6,98 százalék Kovászna megyében, ami 6410 állástalant jelent. A következő hetekben újabb elbocsátások várhatók. Ugyanakkor az alkalmazások száma is növekvőben van.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

2013. december 10.

„Ennek a múltnak jövője van”
Nagyvárad- Vasárnap délután az újvárosi plébánián arra emlékeztek, hogy 200 éve született Boldog Adolf Kolping, a legényegyletek alapítója. Megkoszorúzták az évfordulónak emléket állító táblát.
Pék Sándor nagyvárad-újvárosi esperes-plébános az Erdély Online-nak kifejtette: azért tartották fontosnak, hogy megemlékezzenek a kétszáz éve, 1803. december 8-án a németországi Kerpenben született Boldog Adolf Kolpingról, mert ő a legényegyletek alapítója, és a Szent László-plébánián 1898-tól egy fél évszázadon keresztül jelentős tevékenységet fejtett ki ez az egyesület a felnövekvő iparos ifjúság körében. Az említett évben december 4-én alakult meg a katolikus legényegylet Nagyváradon, a püspökség és a káptalan támogatásával. A védnök maga dr. Schlauch Lőrinc bíboros, püspök volt, aki jelentős összeggel is támogatta az egylet alapítását, melynek tagjai iparos- és kereskedő segédek voltak. Hamar virágzásnak indult az egyleti élet és az anyagi lehetőségek azt is megengedték, hogy a Teleki utca 13. szám alatti (jelenleg Városháza utca 9. szám) romantikus stílusú épületet székhelynek megvásárolják, amit aztán folyamatosan bővítettek. Később telket vásároltak, a székház emeleti részében kápolnát rendeztek be. Efölött fülkét alakítottak ki, ahová Mária-szobrot helyeztek el, a tetőzetre pedig hatalmas keresztet állítottak. Az udvari helységekben ugyanakkor mintegy 25 iparos és kereskedő tanuló számára tanoncotthont rendeztek be. (Sajnos a berendezés mind az enyészet áldozata lett.)
A Trianont követő két évtized után 1940-ben új lendületet kapott a legényegylet működése is. Újraszerveződés történt, felvették a Nagyváradi Központi Katolikus Legényegylet nevet, új alapszabályokat szögeztek el, amelyeket a belügyminisztériumnak is bemutattak. 1944-vel azonban megpecsételődött a nagyváradi Legényegylet sorsa is, 1948-ban a kommunista diktatúra végképp felszámolta azt. A rendszerváltást követően újra élesztették a szervezetet, 2002-ben Lőrincz Ottó akkori várad-újvárosi plébános a bíróságon bejegyeztette a nagyváradi Kolping-család Egyesületet, és az épületben egyetemista bentlakást indított. Napjainkban 27 fiatal- 9 fiú és 18 lány- lakik ebben, akik a Partiumi Keresztény Egyetem vagy az állami egyetem hallgatói. Rendes és jó társaság, sok érdekes és értékes programokat szerveznek, például közösen a plébánia keretében működő Katolikus Egyetemi Lelkészséggel- magyarázta a tisztelendő.
Emlékezés
Az emlékezés jegyében vasárnap délután a plébánia gyűléstermében az egyháztanácsi tagok ünnepi rendkívüli gyűlésen vettek részt, ahol Pék Sándor köszöntője után Tánczos Edit Kolping-referens vette át a szót és mutatta be Boldog Adolf Kolping életét, valamint az egyesület ténykedését. A találkozásnak nem titkolt célja a megemlékezés mellett a jövőbe való tekintés és városunkban a Kolping-családnak a felélesztése volt. Az ülés végén a tanácstagok megkoszorúzták a plébánia falán elhelyezett emléktáblát, ami ennek az évfordulónak állít emléket. Ezen a bicentenárium mottója is olvasható: „Ennek a múltnak jövője van!”
Ezt követően a templomban szentmisét tartottak, ahol a hívek közösségében emlékeztek meg erről a jeles évfordulóról. A szentmisén a görög katolikus Kolping-család képviselői is jelen voltak. A szentélyben elhelyezték a Kolping-család zászlóját is, és a prédikációban a plébános több pontban érintette Kolping atya eszméit és tanítását. A mise után az egyetemista lelkészség fiataljai gyűltek össze, akik közül többen is abban az épületben laknak, ahol egykor a legényegylet idejében is tanoncotthon működött. Az egybegyűltek miután megismerkedtek Adolf Kolping életével és a jelenlegi mozgalom tevékenységével csakúgy ötlötték ki magukból az ötleteket, hogy mennyi nagyszerű formációs, szociális, közösségépítő és lelki programot lehetne megszervezni a Kolping-színekben: szemétgyűjtés a Körös-parton, kommunikációs tréning, a házasságra való felkészülés stb. Az esti beszélgetésnek a fizikai fáradság vetett végett.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2013. december 10.

Megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szatmárnémeti irodája - FRISSÍTETT
- Tovább bővül az együttműködés a Vidékfejlesztési és a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a Kárpát Régió Üzleti Hálózat között a hálózat szatmárnémeti új irodájának megnyitásával - tájékoztatott a vidékfejlesztési tárca kedden.
A szatmárnémeti iroda segítségével azok az észak-partiumi magyar gazdák is bekapcsolódhatnak a falugazdász programba, akik eddig nem tudtak részt venni a kárpát-medencei határon túli magyarsággal folytatott együttműködésben - idézi a tárca közleménye Tóth Katalint, a VM parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát, aki az új iroda megnyitó ünnepségén beszélt.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár kiemelte a falugazdász hálózat jelentőségét, a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdálkodók ugyanis a tanácsadóktól kapják meg azokat az információkat, amelyek nélkülözhetetlenek a modern mezőgazdasági termeléshez.
Tóth Katalin példaként említette, hogy a falugazdász hálózaton keresztül lehet értesülni az aktuális történésekről, a legújabb technológiai lehetőségekről, segítséget ad a hazai és az uniós követelményeknek megfelelő termelési, támogatási és egyéb dokumentumok összeállításához. Ez különösen fontos azoknál az idősebb termelőknél, akiket akadályoz a hivatalos államnyelv megfelelő szintű ismerete, valamint a tájékozatlanság a támogatási területeken.
A helyettes államtitkár elmondta, az új iroda segítségével erősödhetnek a gazdasági kapcsolatok a szatmári térségben Magyarország és Románia között, és ennek révén újabb munkahelyek jöhetnek létre. Leszögezte: elengedhetetlen, hogy a magyar-magyar, illetve a magyar-román kapcsolatrendszerben rejlő előnyöket Magyarország kihasználja, és ezáltal a kárpát-medencei magyarsággal fennálló kapcsolatot még szorosabbra fűzze.
Az ünnepélyes megnyitón jelen volt Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki emlékeztetett arra, hogy az irodahálózatot két évvel ezelőtt hívták létre. A hálózatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzetgazdasági Minisztérium és részben a Vidékfejlesztési Minisztérium által létrehozott részvénytársaság működteti, de az irodáknak sok helyütt az adott országban működő vegyes kamara - Erdélyben a Román-Magyar Vegyeskamara - nyújt szakmai felügyeletet.
Hangsúlyozta: már eddig több száz, talán több ezer vállalkozás kereste meg az irodákat, olyan kis- és középvállalkozások, amelyek önerejükből nem tudtak volna a környező országokkal gazdasági kapcsolatot létesíteni.
"Azzal, hogy ma már több mint félmillió magyar állampolgár tette le a Kárpát-medencében az állampolgári esküt, tömegével kerültek felszínre olyan, magyar állampolgárok tulajdonában lévő cégek, amelyek eddig kizárólag Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken üzleteltek. Ezen cégek integrálása, üzleti potenciáljának felmérése és bevonása a magyar gazdaságba óriási stratégiai tartalék" - mutatott rá az államtitkár.
Szatmáry Kristóf hozzáfűzte: az erdélyi irodahálózatba hamarosan Marosvásárhely is bekapcsolódik, a távolabbi jövőben pedig kilépnének a Kárpát-medencéből és Krakkóban, Lembergben is nyitnának irodát, ugyanakkor további szakképzésekkel, tanácsadással bővítenék a már kialakult irodahálózat szolgáltatásait.
A Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodájának megnyitása alkalmából kedden üzleti konferenciát is rendeztek Szatmárnémetiben, és megtartották a térségben működő Wekerle Vállalkozói Körök első találkozóját. Az üzleti hálózatnak eddig Kolozsváron, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön nyíltak irodái Erdélyben
(MTI)

2013. december 10.

Áder: az egyház bástya a határon túli magyar közösségekben
- Az egyház mindig közösség és bástya, megtartó hely és menedék, ismeret és tapasztalat, segítő kéz és oltalom, és még inkább az a határon túli magyar közösségekben - mondta Áder János köztársasági elnök a határon túli püspököknek adott keddi fogadásán a Sándor-palotában.
Az eseményen, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is, az államfő kiemelte: hála illeti a magyar egyházi vezetőket, a papságot, a lelkészeket, a hitoktatókat és az egyházak segítőit, amiért a megmaradásban a magyar közösségek biztos támaszai.
"Amikor a harangok a templomba szólítják az embereket, Önök nemcsak az egyházhoz hívják a gyülekezetüket, de Isten igéjével magyarhoz kötik a magyart" - fogalmazott.
Áder János hangsúlyozta: Magyarország tisztelettel és elismeréssel tekint a határon túli egyházak közösségépítő munkájára.
Az államfő azt mondta: a hívek mindenféle kérdéssel, döntéssel bizalommal fordulnak a szolgáló egyházhoz, "nemcsak az égi, de földi ügyeiket is igyekeznek az örök törvényhez igazítani". Támaszra lelnek az egyház tudásában, emberségében, várják a megerősítést, keresik az igazságot - tette hozzá.
A köztársasági elnök felidézte, hogy az észak-amerikai magyarok körében megtapasztalta, mit jelent egy közösségben ha anyanyelven szól az egyház. Látogatása alkalmával Áder János vendége lehetett katolikus, református és zsidó közösségnek is, és - mint mondta -, azt látta, hogy a magyar papok és lelkészek oktatással, szervezéssel, de már puszta jelenlétükkel is "a politikai nemzet nyelvi, kulturális együvé tartozását segítik". Olyan természetesen, mint amilyen természetes, hogy anyanyelvén imádkozik a hívő ember - fűzte hozzá az államfő.
(MTI)

2013. december 10.

Konstruált perek ott, cinkos hallgatás itt
Martonyi hevesen tiltakozott, amikor Tőkéstől megvontak egy román kitüntetést, miközben egy másik politikai kitartott, Böjte Csaba állampolgári felkenése kész nemzeti bolhacirkusszá magasztosult. Arra viszont nincs idő és energia, hogy a szisztematikusan kibontakozó magyarellenes fellépéseknek fontosságot tulajdonítsanak.
Nagy Zsoltot, a román kormány egyik volt miniszterét, aki az RMDSZ színeiben állt a Távközlési és Informatikai Minisztérium élén 2004 és 2007 között, november 19-én első fokon öt évre ítélték. Minden idők egyik legfiatalabb politikusaként került be a román kabinetbe, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a társadalom vitális érdekévé, a továbblépés, a modernizáció elementáris feltételévé vált a szektoron belüli privatizáció. Az ítélet indoka: „egy adott bűnözői kör morális, szellemi támogatása”. Mi is áll a háttérben?
Hét évvel ezelőtt, 2006 novemberében indult ellene eljárás, már akkor tudhatóan Traian Băsescu államelnök személyes kezdeményezésére. Két szálon futott a nyomozás; egyrészt kémkedés volt a vád, mert a privatizációban részt vevő egyes külföldi személyekről a titkosszolgálat azt feltételezte, egyébként máig nem igazolt módon, hogy kémtevékenységet folytatnak. A másik vád szerint a miniszter beavatkozott volna a minisztériuma alá tartozó Rádiókommunikációs Vállalat, valamint a Román Posta privatizációjába, jogtalan előnyben részesítve egy adott érdekeltségi csoportot.
Csakhogy Nagy Zsolt minisztersége idején egyetlen privatizáció sem zajlott, ezzel szemben valóban kinevezést kapott egy tanácsadó, aki a Rádiókommunikációs Vállalat állami részvényeinek már rég esedékes tőzsdei jegyzését és majdani privatizációját segítette volna. Ami a Román Postát illeti, ott sem történt meg a privatizáció, hanem egy modernizációs tanácsadó alkalmazása valósult meg, ami pedig a szintén javasolt privatizációs tanácsadó kiválasztását illeti, azt épp Nagy állította le.
Amikor a volt miniszter ellen 2009-ben végül vádat emeltek, ezt olvasták a fejére, s a bíróság még csak nem is volt hajlandó meghallgatni azt az érvelést, hogy milyen „morális, szellemi támogatás” is valósulhatott volna meg, ha egyszer az inkriminált folyamatok még csak be sem indultak. Az ügyiratok ráadásul vagy ezer telefonlehallgatásra épültek, amelyek közül a vádlott és ügyvédje mindössze 254-et ismerhetett meg, a többit nem bocsátották rendelkezésükre. Ám ezekből is egyértelműen kiviláglott a formálódó per tendenciózussága, hisz a szövegeket számos helyen meghamisították, illetve a fordítások is pontatlanok voltak.
Bár a nyomozás kezdetén egy államelnöki bizottság meghallgatta Nagy Zsoltot, s az erről született jelentés gyakorlatilag teljes egészében tisztázta őt, az államfőt ez sem győzte meg, s továbbra is szorgalmazta az általa dróton rángatott ügyészségnél az eljárás folytatását. Igaz, a vádak közül ekkorra már kikerült a kémkedés.
A háttérben nyilvánvalóan az a politikai szándék munkált, hogy Băsescu ott ártson az akkor épp rendkívüli teljesítményeket elérő, Călin Popescu Tăriceanu vezette kabinetnek, ahol tud. A kérdéses időszakban a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ által alkotott koalíció lényegi konfliktusok nélkül vitte az ország ügyeit, ráadásul nem csak a belső magyar–román viszony volt kiváló, de Magyarország és Románia kapcsolata is.
Ugyanakkor sem Băsescunak nem volt ez így jó, sem pedig az akkor még ellenzéki Fidesznek – ne feledjük, 2006-ot írtunk! Orbánék megkezdték az RMDSZ-szel szembeni politizálás szisztematikus felépítését, és az RMDSZ elleni politikai tényezők nagyvonalú pénzelését. Băsescu ugyanezt tette, politikai előnyöket juttatva mindenkinek, aki kész volt a párttal, illetve a jól teljesítő koalícióval szemben fellépni, és gyakorlatilag üldözte azt, aki erre nem volt kapható.
Mindez hét évvel ezelőtt teljesedett ki, s még ma is tart, azzal a nem csekély különbséggel persze, hogy Orbán és Băsescu barátságának vége. De közös – az erdélyi magyarság érdekeivel szembeni – politikai elkötelezettségük azért maradéktalanul megmaradt.
Ezt példázza az is, hogy a roppant nemzeti célok mögött valahogy elveszett Nagy Zsolt ügye; a magyar állam mintha az ő becsületének, sőt szabadságának védelmét nem tekintené morális kötelességének; mintha ő valahogy kimaradt volna az „újraegyesített” nemzeti egészből. Martonyi hevesen tiltakozott, amikor Tőkéstől megvontak egy román kitüntetést, miközben egy másik politikai kitartott, Böjte Csaba állampolgári felkenése kész nemzeti bolhacirkusszá magasztosult. Arra viszont nincs idő és energia, hogy a szisztematikusan kibontakozó, láthatóan konstruált magyarellenes fellépéseknek fontosságot tulajdonítsanak. Mert nem csak Nagy Zsoltot ítélték már el, nyilvánvalóan alaptalanul, de hasonlóképpen Markó Attila államtitkárt és másokat is, bizonyíthatóan azért, hogy a román államfő alááshassa az RMDSZ politikai hitelét. Nincs szándék, nincs akarat, mert Orbán alantas érdekei messzemenően egybevágnak a kibontakozó romániai nacionalizmuséval.
Ara-Kovács Attila
Magyar Narancs (Budapest)

2013. december 11.

EMNP: az RMDSZ szavazói kérjék számon választottjaik felelőtlen magatartását
Az Erdélyi Magyar Néppárt felháborodással értesült arról, hogy a büntető törvénykönyvet módosító parlamenti képviselők úgy érzik, rájuk nem vonatkoznak az ország minden polgárára érvényes törvényes előírások.
A kedden megszavazott módosítások, amelyek értelmében a köztisztviselők csúszópénz elfogadása vagy hatalommal való visszaélés miatti büntethetősége a parlamenti képviselőkre és szenátorokra nem vonatkozik, azt jelzik: az igennel szavazó honatyák (közöttük sajnálatos módon az RMDSZ teljes frakciója is) felsőbbrendű állampolgároknak tekintik önmagukat, akik ellen korrupció gyanúja miatt még eljárás sem indítható.
Az elmúlt évtizedben beindult korrupcióellenes harcnak – botladozásai ellenére – eredményei is vannak, ezzel a lépéssel viszont az igazságszolgáltatás eszköztelen marad a politikai és közképviseleti szférában észlelhető magas szintű korrupció elleni fellépésében. Ugyanakkor a parlamenti képviselők a saját elszámoltathatóságuk törvényi megszüntetésével durván visszaélnek választópolgáraik bizalmával is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt hangsúlyozza: egy demokratikus jogállamban az ilyesmi megengedhetetlen, és arra figyelmeztet, hogy a fejlemény súlyos következményekkel jár az ország európai és globális megítélésére nézve is.
Az RMDSZ választóit pedig arra biztatjuk, kérjék számon képviselőiken a parlamenti szavazás során tanúsított felelőtlen magatartásukat.
Toró T. Tibor, elnök
Erdélyi Magyar Néppárt
Erdély.ma

2013. december 11.

Autonóm Erdélyt értünk is
Mindenekfelett erdélyi vagyok! – ez a jelmondata az Erdélyi Mozgalom néven bejegyzés előtt álló új pártnak, amely a régió autonómiájának kiharcolását tűzte ki legfontosabb célként.
És ami a legjelentősebb: románok kezdeményezték, egyre többen vannak, véleményformálók, újságírók csatlakoznak a mozgalomhoz, és az igazi, ama régi erdélyiséget hirdetik. Három nyelven – románul, magyarul, németül – fogalmazzák meg, mit tartanak igazán fontosnak: mindent megtenni az erdélyi identitás megmentéséért és megőrzéséért. Többféle hasonló kezdeményezés volt már az elmúlt években. Tizenöt esztendővel ezelőtt elsőként Sabin Gherman kolozsvári újságíró fogalmazott meg hasonló elképzelést, pártot is próbált bejegyeztetni Erdély–Bánság Liga néven, de elgáncsolták. Az erdélyiség eszméjét azóta is hirdeti, tévében, írott sajtóban, s lám, akadnak követői, hisz személyétől függetlenül, de az általa hirdetett elvek mentén civilek szervezkednek, előbb a Demokratikus Erdélyi Ligát hozták létre, most pedig ismét egy regionális párt bejegyzésével próbálkoznak. Találkoznak tehát a magyar és a román autonómiatörekvések Erdélyben, s ez a mindenkori román hatalomnak köszönhető, amely évtizedek óta kiszipolyozza, gazdaságilag háttérbe szorítja a régiót. Nagyon erőteljesek azok az érvek, amelyek konkrét adatokkal bizonyítják, hogy nemcsak Ceauşescu idején, de az elmúlt 23 évben is Erdély tartotta el az ország többi részét, elvitték pénzünket, és nem engedték saját elvárásai, lehetőségei szerint kibontakozni, fejlődni a térséget. A történelmi félelmek, a gazdaságilag felszárnyaló, majd leszakadást akaró régió rémképe odavezetett, hogy ma éppen ez az elvtelen, igazságtalan gazdaságpolitika ébreszti fel mind többekben – s lám, nemcsak magyarokban, de románokban is – az autonómia igényét. Látják, hogy ha helyben maradnak adólejeink, ha magunk, köreinkből megválasztott vezetőink dönthetnek sorsunkról, sokkal nagyobb lehetőségek állnának Erdély előtt, ismét eljöhetne virágkora. S mert az eddigi elképzelések ezt is megelőlegezik: speciális autonómiával rendelkezhetne a nagy erdélyi régióban maga Székelyföld is. Nagyon jó volna, ha erősödnének az erdélyiséget hirdető román hangok, ha mind többen mernék felvállalni, mi több, hirdetni az autonóm Transzilvánia előnyeit, és ha sokan megértenék, nem adják el a magyaroknak hazájukat, amiért jobbat, többet akarnak szűkebb pátriájuknak. Elindult egy folyamat, lassan érlelődik, talán duzzad is, nekünk, magyaroknak pedig támogatnunk kell, mert biztosabb, élhetőbb jövőt hozhat, mint a felszámolásunkra, lassú beolvasztásunkra törekvő bukaresti politika.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 11.

Felmentették Rácz Károlyt (Végleges ítélet született)
Felmentette a korrupció vádja alól Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék.
A bírói testület december 9-én nem adott helyt a Korrupcióellenes Ügyészség brassói területi kirendeltsége július 8-án iktatott fellebbezési keresetének, melyet a vádhatóság a brassói táblabíróság április 24-én hozott felmentő ítélete ellen nyújtott be Rácz Károly ügyében. A legfelsőbb bíróságon született ítélet jogerős, ezzel lezárult a 2011. március 11-e óta zajló per. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2011-ben legnagyobb nemzeti ünnepünk előtt pár nappal, március 11-én az ügyészek tettenérést szerveztek, melynek során állításuk szerint rajtakapták Rácz Károly akkori polgármestert, amint pénzt – tízezer lejt – fogadott el egy helyi vállalkozótól, Áda Józseftől. Kenőpénz elfogadásának gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték az elöljárót. A tettenérést házkutatás követte, azzal egy időben lepecsételték a polgármester irodáját, illetve ott is foglaltak le iratokat, és hordozható számítógépét is magukkal vitték. Délután 3 óra előtt néhány perccel bukaresti ügyvédje társaságában még megjelent a városházán – két órával később azonban huszonnégy órára őrizetbe vették. Március 12-én este zárt tárgyalás után a Kovászna Megyei Törvényszék elrendelte a 29 napos előzetes letartóztatást, majd megbilincselve kísérték a megyei rendőrség fogdájába. A Magyar Polgári Párt alelnöki tisztségét is betöltő Rácz őrizetbe vétele miatt nem került sor az MPP kézdivásárhelyi országos kongresszusára, melyre Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét is várták, aki a kialakult kényes helyzet miatt le is mondta kézdivásárhelyi útját. Az MPP kezdetektől az RMDSZ-t gyanította Rácz őrizetbe vétele mögött, a szövetség helyi vezetői viszont a polgármester korrupciógyanús ügye miatt támadták a polgáriakat. „A Magyar Polgári Párt az időzítés miatt az RMDSZ kezét látta Rácz Károly őrizetbe vétele mögött. Kézdivásárhelyen, a Magyar Polgári Párt március 14–15-ei rendezvényeinek helyszínén rendkívüli és váratlan helyzet állt elő Rácz Károly polgármester előzetes letartóztatása következtében. Az ártatlanság vélelme alapvető emberi jog, a Magyar Polgári Párt bízik Rácz Károly ártatlanságában. Bízunk az igazságszolgáltatás objektív munkájában, melyre azonban árnyékot vet, hogy az ügyészség akciója olyan időpontban következett be, amikor Rácz Károly két fontos rendezvénynek lenne a házigazdája. Ugyanakkor, mivel a feljelentés egy RMDSZ-hez közel álló vállalkozótól származik, a Magyar Polgári Párt nem lepődne meg, ha az RMDSZ állna Rácz Károly letartóztatása mögött. Kézdivásárhely polgármestere iránti együttérzésből és szolidaritásból a Magyar Polgári Párt úgy döntött, hogy rendezvényei házigazdájának hiányában lemondja, illetve nem tartja meg azokat” – állt a párt akkor kiadott sajtóközleményében. Tamás Sándor megyeitanács-elnök, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke viszont azt mondta: a céhes várost 605 éve, megalapítása óta nem érte ekkora szégyen, mint a polgármester kenőpénzügyével. Rácz első perctől mindvégig ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta, hogy csapdába csalták, politikai játékot látott letartóztatása mögött. Bevallása szerint a barátjától, Áda Józseftől kölcsönt kért, hogy törlessze bajban levő cége adósságát. Ügyvédjén keresztül Rácz fellebbezett előzetes letartóztatása ellen, de a brassói ítélőtábla nem adott helyt kérésének. Március 21-én másodszor is kérte ideiglenes szabadlábra helyezését jogi felügyelet alatt, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszéken, de ezt a fellebbezését is elutasították. A brassói táblabíróságon március 25-én Rácz Károly ügyvédjei harmadszor is fellebbeztek, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszék március 22-i elutasító döntése ellen, azt kérve, védencüket helyezzék ideiglenesen szabadlábra jogi felügyelet alatt. Harmadszor is elutasító ítélet született. Időközben a Korrupcióellenes Ügyészség korrupció alapos gyanúja miatt vádat emelt ellene. Április 8-án a brassói ítélőtábla végül helyt adott Rácz Károly kérésének, és úgy döntött, szabadlábon védekezhet, nem hosszabbította meg a másnap lejáró huszonkilenc napos vizsgálati fogságot. Rácz nem hagyhatta el Kézdivásárhely területét, de már szabadlábon védekezhetett a korrupcióellenes ügyészség brassói kirendeltségének vádjaival szemben. A döntés nyomán Kézdivásárhely tisztségéből felfüggesztett polgármestere április 8-án 16 óra 2 perckor hagyta el a Kovászna megyei rendőrség fogdáját, a kijáratnál családtagjai és néhány párttársa várta. A korrupcióellenes ügyészség április 6-i sajtóközleménye arról tájékoztatott, hogy elkészült a vádirat, és csúszópénz elfogadása miatt emeltek vádat a kézdivásárhelyi városatya ellen, zárolták ingatlanjainak egy részét. Rácz Károly újabb védőügyvédje a brassói Ioan Adam egyetemi tanár, a Szociáldemokrata Párt volt parlamenti képviselője lett. Szabadulása után Rácz visszatért hivatalába. A 2011/119/1399-es számot viselő bűnvádi perben az első tárgyalásra április 18-án a Kovászna Megyei Törvényszéken került volna sor, de védőügyvédje halasztást kért és kapott. A következő tárgyaláson, május 18-án Áda Józsefet is kihallgatták. Időközben lezajlottak az önkormányzati választások, a második polgármesteri tisztségre pályázó Rácz Károly nem szerzett újabb mandátumot – 25 százalék körüli eredményt ért el –, a céhes város vezetője az RMDSZ színeiben indult Bokor Tibor lett, aki a választók mintegy 47 százalékának bizalmát nyerte el. Rácz tanácstagi mandátumot nyert, de erről is lemondott 2013 januárjában. Ezt megelőzően, több mint tíz tárgyalás és többszöri halasztás után 2012. december 14-én alapfokú ítélet született: a Kovászna Megyei Törvényszék kenőpénz többszöri elfogadásáért négyévi börtönre ítélte Rácz Károlyt – ezt azonban nem kellett letöltenie, büntetését hat évre feltételesen felfüggesztették. December 20-án Rácz megfellebbezte az alapfokú döntést. A brassói táblabíróságon március 12-ére tűzték ki az első fellebbezési tárgyalását. A taláros testület helyt adott a kérésnek, és április 9-én 12 órára halasztotta a fellebbezés érdembeni tárgyalását. A brassói táblabíróság április 24-én hozott ítélete felmentette Rácz Károlyt, még a Kovászna Megyei Törvényszék által megszabott 41 000 lejt sem kellett visszafizetnie az őt feljelentő Áda József vállalkozónak. Az ítéletet a Korrupcióellenes Ügyészség ez év július 8-án fellebbezte meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken – december 9-én a azonban a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben mentette fel Rácz Károlyt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 11.

Vándorbottal az emberség útján (Bemutatták a Gazdáné Olosz Ella-kötetet)
Második nekifutásra, a tervezett időpont után három hónappal látott napvilágot a Gazdáné Olosz Ella életművét összefoglaló könyv. Az eredetileg a művész kovásznai mellszobrának avatójára időzített esemény késése még értékesebbé tette a kötetet.
„A szoboravató után hoppon maradtunk, de mondtam, nincs kizárva, hogy a Jóisten keze van a dologban, a könyv gazdagabb lett így” – mondta a hétfő esti bemutatón a kovásznai városi művelődési házban Gazda József, a könyv megálmodója, írója, szerkesztője. Mindez a nyomdai munkálatokat vállaló sepsiszentgyörgyi ArtPrinter Stúdió vezetőjének, Kopacz Attilának köszönhető. Miután elolvasta a kéziratot, úgy látta, a kötet teljesebb lesz, ha abban a művészeti szakértők írásai mellett Olosz Ella tervei, rajzai, vázlatai is helyet kapnak, ugyanúgy, miként Gazda József korábban a Püski Kiadónál megjelent, a textilművészt bemutató monográfiai kötetében. Az Olosz Ella életművét bemutató könyvet a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület Ignácz Rózsa Irodalmi Klubjában bocsátották útjára. Zsúfolásig megtelt a kovásznai művelődési ház nagyterme, mintegy tükrözve: Olosz Ellát nemcsak életében szerették, emberként és művészként – a maga szerénységével – maradandót alkotott. Szabó Etelka megnyitóbeszédében hangsúlyozta: „sokívű ember, művész, tanár, oktató, nevelő, néprajzos, egyben a közösségért, magyarságért sokat tevő személyiség volt, s ezzel még nem mondtunk el mindent róla. Életében nem tudatosult bennünk nagysága, észrevétlenül lopta közénk az értékeket – csak halála után döbbentünk rá erre”. A könyv születésének történetét Kopacz Attila ismertette. Kitért a nehézségekre, kihívásokra, de ennél sokkal komolyabb következtetéseket is levont. Kovásznának élnie kellene Olosz Ella anyagi és szellemi hagyatékával, kellő hozzáállással ez lehetne a város vendégforgalmi fejlesztésének egyik alapja – hangoztatta. Jó példaként a Bernben létrehozott Paul Klee-központot említette, ahol alapítvány kezeli a művész hagyatékát, amely turisztikai attrakció lett, önfenntartásra is képes. Hozzátette: Háromszék rendkívül gazdag olyan művészekben, akik világszinten is kimagaslót alkottak – annak ellenére, hogy Bukarest számára Erdély még mindig fehér folt az ország művészeti térképén, Budapesten pedig „vidékinek” titulálják az itteni alkotókat. Gazda József a kötet forrásanyagának összegyűjtését is felelevenítette. „Nem volt kivétel, a művészeti írók, akik megszólaltak, a legnagyobb alázattal, lelki meghajlással írtak Ella alkotásairól” – hangoztatta. A könyv előkészítése alatt újra együtt lehetett néhai feleségével, élete boldog napjai voltak ezek – vallotta be a közönségnek. A világmindenség bonyolult egyszerűségét vetítette ki, elevenítette meg munkáival, az élet szépségeivel, fájdalmával, bonyolultságával – összegezte Olosz Ella életművét. Olosz Ella munkásságának elismerése, összegzése vonatkozásában az utolsó mozzanat a most megjelent könyv. Halála után fél évvel Budapesten állítottak emlékplakettet, később Kovásznán is pislákolni kezdett kultusza, ma már emlékplakett, tárlat, mellszobor őrzi emlékét. Művészete vándorbot lehet kezünkben, mellyel az emberség útján haladhatunk – mondta Gazda József. A könyv bemutatóján fellépett a vajnafalvi Hozsanna kórus Gyerő Katalin vezetésével. Balogh István Lászlóffy Csaba: Vers – virradatig című versével hangolta az eseményre a jelenlévőket, Pál Szilvia Farkas Árpád írását idézte a könyvből. Az est rövid szeretetvendégséggel ért véget. A Gazdáné Olosz Ella-kötet ötszáz példányban jelent meg, kereskedelmi ára 80 lej. A család a részletfizetés lehetőségét is megteremtette, az igénylők a kovásznai városi könyvtárban áprilisig törleszthetik a könyv árát.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 11.

Elutasított bányatörvény
Elvetette a képviselőház is tegnap az új bányatörvény tervezetét, amelynek alapján a verespataki ciántechnológiás aranybánya-projektet is engedélyezhették volna. A törvény végszavazásánál nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges szavazatszám.
A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak. Elfogadásához minősített többségre, vagyis 204 voksra lett volna szükség. A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a támogatást, és szövege számos olyan elemet tartalmazott, amely a kormány úgynevezett Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A Szociál-Liberális Szövetség pártjai novemberben megállapodtak abban, hogy elvetik a kizárólag Verespatakról szóló tervezetet, de módosítják a bányászat általános előírásait Romániában, a szakbizottságokban kidolgozott tervezetük mégis elbukott a végszavazáson.
A szakbizottságban kidolgozott tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével „helyreállítják” a környezetet. Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.
A verespataki bányaprojekt ellenzői abban bíznak, hogy a tervezett kitermelés útjában álló ingatlanjaikat nem sajátíthatja ki egy magáncég, hiszen a magántulajdont az alkotmány védi. A képviselőházi végszavazás idején tegnap Bukarest több pontján és Kolozsváron is tüntettek a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellenzői, akik szeptember óta rendszeresen demonstrálnak a beruházás ellen.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2013. december 11.

Írjuk alá a székelyek nagy menetelésének kiáltványát!
Két héttel ezelőtt nyitottuk meg aláírásra a székelyek nagy menetelésének kiáltványát. A cél az, hogy legalább annyian írják alá, ahányan részt vettek a menetelésen, azaz legalább 150.000-en. Két hét alatt a kérésünk mindössze 4000 emberhez jutott el. Ki kell mondani: ez kevés. Jó lenne, ha magyarok százezrei értenék meg: nem pusztán a kiáltvány újbóli megerősítéséről van szó, hanem seregszemléről is, és annak a mozgalmi potenciálnak a felerősítéséről is, amelyen a székely autonómiatörekvést továbbépíteni lehet Székelyföldön és szerte a nagyvilágban. Meg kell teremtenünk a mozgósításnak azt a nagy tömegekre kiterjedő kapcsolatrendszerét, amelyet használni lehet a jövőben.
Értessük meg ismerőseinkkel, hogy a székelyek nagy menetelése nem egyszeri szalmaláng-fellobbanás volt, hanem létezik mindnyájunkban egy állandó lelki készültség, készség a közös cselekvésre, hogy békés eszközökkel, de bátran és határozottan lépjünk fel újból és újból Székelyföld autonómiájáért. Készüljünk a székely szabadság napjára, március 10-ére, amikor Marosvásárhelyen, Székelyföld örök fővárosában együtt fogunk megemlékezni vértanúink kivégzésére a 160. évfordulón, és együtt fogalmazhatjuk meg újból igényünket a szabadságra.
Ezeknek megfelelően kérem a székelyek nagy menetelésének minden résztvevőjét, a támogató szervezeteket, a Székely Nemzeti Tanács minden küldöttét, és mindazokat, akik rokonszenvvel követték az eseményt, hogy írják alá a rendezvény kiáltványát a https://www.autonomia.ro honlapon (petíciók menü), és mozgósítsanak másokat is az aláírásra.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Népújság (Marosvásárhely)

2013. december 11.

Kerek esztendő az Arielben
Új gyerekelőadással zárja az évet a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar társulata. A Kányádi Sándor alkotásaiból született Kerek esztendő bemutatójára december 15-én, vasárnap délelőtt 11 órától várják a kis nagyérdeműt. A produkcióról, illetve a 2014-es tervekről Gavril Cadariuval, az Ariel igazgatójával beszélgettünk.
– A Barabás Olga rendezésében színre vitt Kerek esztendővel a gyermek- és felnőttolvasók körében talán legkedveltebb mai költő, író, mesemondó, a jövőben 85 éves Kányádi Sándor előtt tisztelgünk. A szövegkönyv Kányádi meséi és versei alapján készült, a történetek többnyire az író szülőföldjén, a Székelyföldön játszódnak. Ennek a vidéknek a hagyományait, szokásait, növény- és állatvilágát idézi meg Kányádi a négy évszak váltakozásában, és ez a teremtett mesevilág nagyon hasonlít arra, amivel a gyermek nap mint nap találkozik.
– Az óvodás, kisiskolás nézők különösen kedvelik azokat a produkciókat, amelyekben a bábokat mozgató művészek is láthatók. Ezúttal milyen mértékben jut kifejezésre a színész–báb kapcsolat?
– Ennek a viszonynak az érzékeltetése itt az ember és a természet közötti személyes kapcsolatot sugallja, és fontos szerepet játszik az előadás sajátos derűjének megteremtésében. Az emberkaraktereket élő figurák jelenítik meg, és ők mozgatják az állatokat, növényeket megszemélyesítő bábokat is. Azáltal, hogy egy személy két különböző karaktert kelt életre, a színész és a báb összjátéka különös hangsúlyt kap.
– A Kerek esztendő műfajilag bábmusical.
– Igen, a zenei betéteknek nagyon fontos szerep jut ebben a produkcióban. Az előadás zenéjét Apostolache Kiss Zénó szerezte, koreográfusa Ruszuly Ervin. A díszlet és a bábterv Matyi Ágota munkája.
– Hány éves gyerekeknek ajánlott az előadás?
– Négyévestől felfelé bárki számára élvezetes lehet.
– Milyen terveik vannak az új esztendőre?
– A legújabb, gyerekeknek szóló bemutatónk a Csipike lesz, az előadás rendezője Király István. Ugyanakkor tervben van a Csizmás kandúr Oana Leahu, illetve a Marry Poppins Demeter Zsuzsa rendezésében. Ami a felnőtt-előadásokat illeti, Rumi László magyarországi rendezővel szeretnénk színre vinni egy animációs produkciót. Emellett Kovács Levente és Kincses Réka rendezéseire is számítunk. Ugyanakkor tavasztól június végéig számos fesztiválra, többek között a kaposvári biennáléra, a kisvárdai fesztiválra, illetve Budapestre is hivatalosak vagyunk.
(n.sz.i.)
Népújság (Marosvásárhely)

2013. december 11.

Magyarul a Nép Ügyvédjéhez?
Magyar nyelven fordulhatnának a Nép Ügyvédjéhez azokon a területeken, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, illetve a benyújtott petíciókat a hivatal köteles lenne magyar nyelven megválaszolni, amennyiben honatyák megszavazzák azt a törvénytervezetet, amelyet december 9-én iktattak Markó Attila és Márton Árpád parlamenti képviselők.
Románia Alkotmányának értelmében az ország elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségek azon jogait, amely etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzését és fejlesztését szolgálja. Markó Attila kifejtette, hogy a jogszabályt indokoló szövegben is arra hivatkoztak, hogy az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén keltezett Keretegyezményét Románia átültette jogrendszerébe, amely előírja, hogy azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségek nagy arányban élnek, és ezen egyének igénylik, az adott kisebbség nyelvén fordulhassanak az adminisztratív feladatokat ellátó hivatalokhoz.
„Törvénytervezetünkben kérjük, hogy a kisebbségek nyelvén is fordulhassanak a Nép Ügyvédjéhez, hiszen ennek a hivatalnak a feladata elsősorban a közigazgatásban valamennyi állami szervnél, a panasz alapú vizsgálat indítása, az érintett szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Ennek értelmében természetes igény az, hogy azokon a területeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az adott kisebbség nyelvén szóban vagy írásban fogalmazhassanak meg petíciókat, amelyekre választ a benyújtott petíció nyelvén kapjanak” – mutatott rá Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője. Hozzátette, hogy a Nép Ügyvédjéhez tartozó területi irodák is kötelesek lennének ezen szabályozásokat betartani, amennyiben a hatáskörük alá tartozó területeken húsz százalék fölötti a nemzeti kisebbség aránya.
Nyugati Jelen (Arad)

2013. december 11.

40 esztendő a tudományos kutatás és a múzeum szolgálatában
„A múzeumi tárgyak gyűjteménye felértékelődött!”
Pro Cultura Timisiensis díjjal tüntették ki december 9-én, hétfőn dr. M. Kiss András tudományos kutatót, a Bánsági Múzeum természettudományi részlegének vezetőjét, aki természettudományi íróként, ornitológusként, kutató biológusként és költőként egyaránt jelentőset alkotott.
M. Kiss András a megtisztelő díj átvétele alkalmából az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek:
– Az utóbbi 40 évet munkával töltöttem el, észre se vettem, úgy elrepült, de az eredmény is megvan. Jól esik, ha odafigyelnek az emberre és elismerik a munkáját, fontos, hogy néha valaki megdicsérjen, föltöltsön újabb önbizalommal. Nem a díjért dolgozik az ember, hanem azért, hogy eredményei legyenek, hogy azt csinálhassa, amit szeret, és hogy olyan dolgokat mondhasson el, amiről úgy érzi, hogy mások nem tudnak elmondani.
– A Pro Cultura díjjal elsősorban a Bánsági Múzeumban kifejtett tudományos kutatói munkáját ismerték el.
– A kutató feladata, hogy kutasson, újabb adatokat találjon és ezeket közszemlére bocsássa, hogy mások is hasznosítsák. A Bánsági Múzeumban nagyon sok olyan dolog volt, amit én kezdtem meg először. Ilyen volt a múzeumi tárgyak népszerűsítése, de az ökológiai nevelés is 1977-ben. Voltak erre külföldi példák, nem én találtam fel a spanyolviaszkot, de itt a mi vidékünkön a múzeum csak a kiállításokkal, a különböző tárgyak bemutatásával foglalkozott. Most komplex tevékenységeket folytatunk, sok olyasmit csinálunk a terepen, amit ezelőtt a muzeológusok nem csináltak, hozzánk tartozik például a a temeskenézi mocsárrezervátum is. A gyűjtést újabban a törvény tiltja, csak bizonyos esetekben lehet állat- vagy növényfajokat kiemelni az élőhelyükről, ezért a múzeum ilyen szempontból fölértékelődött, mert az óriási tárgykollekció, ami a birtokában van, mindenféle szempontból dokumentum értékkel bír. Sajnos, nem mindig veszik figyelembe, hogy a múzeum milyen fontos tudományos és kulturális intézmény. Nem figyelnek arra, hogy az ifjúság nevelését ezeknek a tárgyaknak a segítségével szakszerűbben és sokrétűbben lehetne folytatni. A jövőben szeretném, ha szorosabbra fűznénk a kapcsolatot az egyetemekkel, és a mi gyűjteményeinkkel dokumentálni és bizonyítani lehessen azokat a dolgokat, amelyeket a tanárok elmondanak. Ma már nincsenek szertárak, házi gyűjtemények az iskolákban, a háromdimenziós tárgyat csak a múzeumban lehet kézbe fogni. Sok olyan múzeumi tárgyat elővettem, amelyeket a kollégák nem ismertek vagy nem akartak elismerni. Ezért tartom fontosnak a múzeumot, és ezúton mindenkit meghívok a 140 éves Délmagyarországi Természettudományi Társulat évfordulós ünnepségeire, amelyekre valószínűleg karácsony környékén fog sor kerülni. Egy kis könyvet is kiadunk erre az alkalomra, amelyben a Természettudományi Füzetek 43 évfolyamon keresztül leközölt cikkeinek a névjegyzéke található román és magyar nyelven.
– M. Kiss András már az 1960-as években versekkel jelentkezett, az 1980-as években két önálló verseskötete is megjelent, az Írószövetség tagjai közé választotta. Vannak-e még irodalmi tervei?
– Sokat foglalkoztam és foglalkozok ma is az írással, főleg a múzeumi tárgyak népszerűsítésével, több mint 500 cikket írtam ilyen témakörben. Ami az irodalmat illeti, vannak kiadatlan kézirataim és kiadatlan könyvem is, majd a jövő eldönti, hogy lesz-e ezekből valami vagy nem.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2013. december 11.

Ágyúgolyók, csontvázak, középkori falmaradványok és utcakövek kerültek felszínre
Temesváron a történelmi belvárosban zajló rehabilitációs munkálatok során a Szent György téren és a Szabadság téren is számos régészeti lelet került napvilágra.
A Szent György téren megtalálták annak a törökkori temetőnek a maradványait, amelynek egyik sarkát már a villamossínek cseréjekor feltárták néhány évvel ezelőtt. 21 csontvázat találtak a Bánsági Múzeum régészei, nagy részük gyerekek földi maradványai. A temetőből egy fémpénz is előkerült, amelyről azt feltételezik, hogy szintén török eredetű. A téren feltárták a jezsuiták templomának alapjait és egy másik középkori épület maradványait.
A Szabadság tér 1848 előtti történetéről kevés információ maradt meg. A tér felásása során 300 éves utcakövek és cserepek kerültek a felszínre a Tiszti Kaszinó előterében. Ugyanitt két ágyúgolyót is találtak a régészek. A villamosmegálló és a pestis szobor közötti területen egy középkori épület maradványait is feltárták, amelynek alapján a tér középkori beosztásáról is fogalmat alkothatnak a régészek. A 2006. évihez hasonló látványos lelet (300 darab fémpénz) még nem került elő az újabb régészeti feltárások során.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

2013. december 11.

Játékfilm készül Márton Áronról
Ez a film Erdély legkritikusabb történelmi korszakának küzdelmeit, ugyanakkor a legszebb erkölcsi győzelmeit hivatott szemléltetni – hangzott el azon a hétfői csíkszeredai sajtótájékoztatón, amelyen a Márton Áronról készülő játékfilmről beszéltek a Mustármag megújulás-szolgálat munkatársai. Az elképzelések szerint az egykori gyulafehérvári püspök életét ábrázoló alkotást legkorábban két év múlva mutatnák be a nagyközönségnek.
A Mustármag megújulás-szolgálat 2012 őszén megalkotta a Népemért vállalom című zeneművet Márton Áron püspökről. A művet azóta már tizenkilenc alkalommal mutatták be Erdély-szerte – számolt be az előzményekről Tarjányi Krisztina. Az említett közösség munkatársa kiemelte, ez idő alatt azt tapasztalták, hogy az egykori püspök egyénisége nagy erővel hat még ma is, egy közösségbe tudja hívni az embereket. „Erre az igényre válaszolva döntöttünk úgy, hozzáfogunk egy játékfilm megalkotásához” – magyarázta a közösségi tag. Hozzátette, a film célja bemutatni az igazságot hirdető és képviselő püspököt, a népe védelmét hősiesen felvállaló, bátor vezetőt, a vele együtt küzdő, a háborúk, az államosítás, a kollektivizálás kegyetlenségein felülemelkedő nép életerejét, a közösségi élet szépségeit, örömeit.
„Azt szeretnénk érzékeltetni, hogy mindaz, amit Márton Áron egyénisége hordoz, ma is időszerű. Ez a film Erdély legkritikusabb történelmi korszakának küzdelmeit, ugyanakkor a legszebb erkölcsi győzelmeit hivatott szemléltetni. Segíteni akarjuk a nézőt, hogy a látottakból leszűrje az örök érvényű emberi és isteni igazságokat, a mai élethelyzetekre ezeket tudja alkalmazni, döntéseihez kapjon segítséget. Azt szeretnénk, hogy ez az alkotás a hívő népközösség tanúságtétele legyen” – hangsúlyozta Tarjányi.
Mint kiderült, a filmnek közösségi súlypontja lesz, ezért a forgatás során több mint húsz Erdélyi helyszínt keresnek fel, mintegy 140 település lakóit szólítva meg a tömegjelenetek lebonyolításához. A csíksomlyói búcsú megjelenítéséhez például Csík-környéki lakosokat vonnának be, csíkszentdomokosi forgatásokhoz pedig felcsíki statisztákat választanak ki. Az elhangzottak szerint a megvalósításban a fő szempont az, hogy elsősorban erdélyi szereplőket, színészeket, szakembereket kérnek fel. „Amikor minden helyi lehetőség, erő megmozgatódott, akkor vesszük igénybe a magyarországi vagy külföldi segítséget, eszközökben, pénzben, szakemberekben” – emelte ki Tarjányi.
„Evangelizáció egy játékfilm kapcsán”
Ezekkel a szavakkal jellemezte a filmkészítés teljes folyamatát Papp László római katolikus lelkész. Az említett közösség alapítója, aki egyébként a játékfilm forgatókönyvének a szerkesztője elmondta, a film minden jelenete történelmi valósággal épül fel Márton Áron személye köré. A nagyobb szerepeket hivatásos színészek alakítják majd, ezek kiválasztása a későbbiekben történik meg. „Mindenképpen azt szeretnénk, hogy a főszerepet erdélyi színész alkossa” – nyomatékosított a lelkész. Papptól megtudtuk, a forgatásra való felkészülést egyfajta imaszolgálattal kezdik el hamarosan, amelybe minden erdélyi közösséget bevonnak. „Utána következik egy úgynevezett szellemi, lelki előkészület, melynek révén segítünk Márton Áron szellemiségére ráhangolódni az érintetteknek” – jelentette ki a lelkész, aki szerint a tulajdonképpeni forgatás a nyár közepén kezdődne.
A lelkész részéről az is elhangzott, a legkevesebb 700 ezer eurós költségvetésű film rendezője a magyarországi Dér András lesz, aki 1999-ben a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységéért állami kitüntetésben, Balázs Béla-díjban részesült a magyar kormány részéről. A tervek szerint a játékfilm legkorábban két év múlva készülhet el. Aki ennek megvalósításában szeretne közreműködni vagy bármilyen nemű segítséget nyújtani, az a [email protected] drótposta címen jelentkezhet.
Rédai Botond
Krónika (Kolozsvár)

2013. december 11.

Élénk kommunista nosztalgia Romániában
A romániai polgárok 44,7 százaléka úgy gondolja, hogy a kommunizmus jó volt Románia számára, 44,4 százalék szerint pedig 1989 előtt jobban éltek az emberek az országban – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.
A november 7–14. között az Adevărul napilap megrendelésére készült felmérés szerint csupán kevéssel többen, 45,5 százaléknyian gondolják úgy, hogy a kommunizmus rossz volt.
Az, hogy a válaszadók hogyan vélekednek a kommunista rendszerről, a nem, az életkor, a képzettség és a lakóhely szerint is különbözik. A férfiaknak például 42,4 százaléka tartja jónak a kommunizmust, a nőknek viszont 46,9. Az életkor szerint megoszlás azt mutatja, hogy minél fiatalabbak a válaszadók, annál kevésbé gondolják úgy, hogy a szélsőbaloldali diktatúra jótékony hatással volt az országra. A 18 és 34 év közöttieknek csupán 34,1 százaléka véli jónak a kommunista rendszert, a 35 és 49 év közöttiek körében azonban ez az arány már 46,9 százalék, az 50 és 64 év közöttiek körében 50,0, a 65 év fölöttieknek pedig 51,7 százaléka gondol nosztalgiával az 1989 előtti időkre.
A képzettség szerinti mutatók azt jelzik, hogy minél magasabb a válaszadók végzettsége, annál inkább elutasítják a kommunizmust. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők 56,1 százaléka érezné jobban magát a kommunizmusban, a középfokú végzettséggel bírók körében azonban ez az arány csupán 46,8 százalék, az egyetemet végzetteknek pedig már csak 43,4 százalék sírja vissza a kommunizmust.
A városi lakosság is jobban érzi magát a többpártrendszerben: 41 százalékuk gondolja jobbnak a kommunizmust, szemben a vidéki lakosság 49,1 százalékával.
Eltérően vélekednek az 1989 előtti rendszerről a különböző országrészek lakói is. A leginkább a Partiumban, a Bánságban és Erdélyben élők utasítják el a vörös rezsimet. A partiumiaknak és a bánságiaknak csupán 36,2 százaléka vágyik kommunizmusra, az erdélyieknek pedig 43,1 százaléka. A havasalföldiek körében már 44,6 százalék ez az arány, a moldvaiak esetében pedig 51,7 százalék élne inkább kommunizmusban.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

2013. december 11.

Beköszönt a tél Erdélybe
Ugyan az előző évekhez képest később érkezett idén a tél Erdélybe, egyre nagyobb területeket vesz birtokba. Most már nem csak a hegyekben, hanem a legtöbb településen is megmaradt a hó, a hőmérők higanyszála pedig napról napra lennebb kúszik.
A tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékleti értékét mértek hétfőre virradóra a csíkszeredai meteorológiai állomáson, éjszaka fél egy és fél kettő között −20 Celsius-fokig csökkent a levegő hőmérséklete. Később megérkeztek a felhők, majd elkezdett havazni, így enyhült a hideg.
Hétfő este immár huszonnégy órája megállás nélkül havazott eközben Máramaros megyében, a hatalmas hómennyiség pedig megnehezítette a közlekedést a megye útjain. A megyeszékhelyen viszont az okozott gondot, hogy a hóeltakarításra kiírt versenytárgyalásból győztesként kikerült bukaresti Rosal cég a huszonnégy órája tartó havazás ellenére sem kezdte el a nagybányai utcák hótalanítását.
Cătălin Cherecheş polgármester be is jelentette, hogy a vállalat bírságra számíthat, a városháza pedig olyan negatív véleményezést ad ki a tevékenységéről, hogy az többé nem tud részt venni a hóeltakarítási liciteken sehol az országban.
Nem csak kellemetlenségekkel jár ugyanakkor a tél beköszönte, a téli sportok szerelmesei ugyanis napról napra több pályát vehetnek birtokba. A Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentő Szolgálat például tegnap jelentette be, hogy a szovátai pályán fél méteres a hóréteg, így péntektől várják a síelni vágyókat.
Krónika (Kolozsvár)

2013. december 11.

Újjáéledő görög katolikus hitélet Nagyváradon
Hatvanöt év szünet után az elmúlt csütörtökön újraalakult a Nagyváradi Magyar Görög Katolikus Egyházközség – adta hírül honlapján a Nagyváradi Görög Katolikus Püspökség.
A nagyváradi görög katolikus szeminárium dísztermében tartott, a máriapócsi Hierotheosz Egyesület és a nagykárolyi Szent Teodóra Közösségi Központ szervezte ünnepségen hazai és magyarországi egyházi és világi elöljárók vettek részt. Tovább emelte az ünnepség fényét, hogy román és magyar nyelven zajlott, ami a kezdeti imádságban is megmutatkozott.
Virgil Bercea váradi görög katolikus megyéspüspök köszöntőbeszédében rámutatott, még szolgálata kezdetén célul tűzte ki magának a magyar görög katolikus egyházközség újraindítását, mely 1948-ig saját templommal rendelkezett a bihari megyeszékhelyen, melyet a kommunista hatalom ugyanúgy elkobzott, ahogy az ilegalitásba került görög katolikus egyház teljes vagyonát. Rámutatott, a gyülekezet csupán három hónappal ezelőtt kapta vissza az ortodoxoktól a szemináriumhoz tartozó templomát.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög katolikusok anyanyelvüktől függetlenül egyazon anyaszentegyházhoz tartoznak, a keleti rítushoz való ragaszkodás pedig nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodás, a Krisztusba való gyökerezést fejezi ki. Fodor József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke egy kommunizmusbeli történetet mesélt el az egybegyűlteknek, amikor fiatal papként a nagy számban jelen lévő görög katolikus hívek kedvéért román nyelven mondta el a Miatyánkot, holott az utasítás szerint latin nyelven kellett volna zajlódjon a szertartás.
A magyar kormány részéről – mely a Nemzeti Együttműködési Alap és a Bethlen Gábor Alap révén támogatta a rendezvényt – Magdó János kolozsvári főkonzul, Dr. Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium, illetve Fedor Tibor, az egyházügyi államtitkárság főosztályvezetője szólalt fel. Utóbbi megköszönte Virgil Bercea nagyváradi püspöknek a magyar görög katolikus irányába tanúsított nyitottságát, jóindulatát. Szabó Ödön parlamenti képviselő az RMDSZ-nek a különböző felekezetekkel, többek között a görög katolikusokkal ápolt jó viszonyára hívta fel a figyelmet.
A rendezvény folytatásaként Janka György, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója a bihari görög katolikusok történetét ismertette, Puskás Bernadett művészettörténész, a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetének munkatársa pedig a hajdúdorogi egyházmegye ikonjairól beszélt. Az ünnepség a nyíregyházi görög katolikus papnövendékek Szent Damján kórusának adventi műsorával zárult.
A mintegy ötven lelkes nagyváradi magyar görög katolikus gyülekezet szertartásait a hónap második és utolsó vasárnapján tartják télen 16, míg nyáron 17 órától a szemináriumi kápolnában.
Krónika (Kolozsvár)

2013. december 11.

Összevonhatnak osztályokat a városi iskolákban
A következő tanévtől várhatóan kevesebb osztály indulhat azon városi iskolákban, ahol viszonylag alacsony a diáklétszám. A vidéki oktatási intézményeket ez a szaktárca szerint nem érinti majd.
Király András oktatásügyi államtitkár szerint nem várhatóak oly mértékű megszorítások jövő ősztől a tanügyben, mint amilyenekről egyes sajtóértesülések szólnak. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor elmondta: elképzelhető, hogy visszatérnek a tanügyi törvényben meghatározott minimális diáklétszámhoz azt követően, hogy ezt a jogszabály megjelenését követően kormányrendeletekkel csökkentették. Az államtitkár rámutatott: a törvényben az áll, hogy óvodai csoport indításához városon 20, vidéken 18, elemiben városon 24, vidéken 18, gimnáziumban városon 25, vidéken 20, míg középiskolákban 28 diák szükséges. Ezzel kapcsolatosan januárban vagy februárban jelenik majd meg egy kormányrendelet.
Kereskényi Gábor parlamenti képviselő érdeklődésünkre elmondta: egy, a tanügyminiszterrel folytatott megbeszélés során felhívták a tárcavezető figyelmét arra, hogy a kisebbségi nyelven folyó oktatásban szükség van a továbbiakban is pozitív diszkriminációra, azaz azt kérték, hogy a kötelező diáklétszám ez esetben maradjon alacsonyabb. A várható átszervezések kapcsán kifejtette: Szatmárnémeti viszonylatában elképzelhető például az, hogy az egymáshoz igen közel levő Avram Iancu, a Micrea Eliade és a Bălcescu-Petőfiben lesznek változások. A diáklétszám függvényében elképzelhető az is, hogy valamelyikből kivezetik a magyar oktatási vonalat. Hozzátette: ez semmiképp nem történik majd egyik napról a másikra, a meglévő évfolyamokat a változtatások nem érintik majd. A képviselő azt is elmondta lapunknak, felhívta Remus Pricopie figyelmét arra, hogy a Szatmár megyei főtanfelügyelő nem tartja be minden esetben az oktatásügyi törvény előírásait, mely leszögezi, hogy legalább aligazgatói szinten kell hogy legyen magyar vezető azokban az iskolákban, ahol magyar nyelven is folyik oktatás. Rámutatott: nincs magyar aligazgató sem a faipariban, sem az élelmiszeripari szakközépiskolában, holott mindkét intézményben vannak magyar osztályok.
Babos Krisztina
Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

2013. december 11.

MOGYE-ügy – Az RMDSZ szerint a rektor megsértette a magyar közösséget
Bírálta és a magyar közösség megsértésével vádolta szerdán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektorát, aki előző nap kifejtette: a magyar fiataloknak otthon kell tanulniuk anyanyelvüket, a szakmát pedig románul kell elsajátítaniuk.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese közleményben ítélte el Leonard Azamfirei keddi nyilatkozatát, amelyben a rektor kifejtette, hogy “a magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni.”
Magyari szerint a rektor úgy állítja be a dolgokat, mintha a román felsőbbrendű nyelv lenne, szakmai képzésre alkalmasabb, mint a magyar, és ezzel megsértette a magyar közösséget.
A főtitkár-helyettes szerint a rektor “a maga kicsinyes és csökevényes” gondolkodásmódját leplezi le nyilatkozatával. Hozzáteszi, a magyar nyelvnek része a tudományos, szakmai szókincs is, nem csak az, amit a magyarok a konyhában, a hálószobában vagy a színházban beszélnek.
Magyari Tivadar szerint a MOGYE rektora “bizarr, gyermeteg” nézetet vall a nemzeti közösségek identitásáról. Javasolta a jogvédő és diszkrimináció-ellenes szervezeteknek, hogy foglalkozzanak az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekkel, mert ezek is “a közösségi identitást kérdőjelezik meg”.
“Ha már a rektor a saját nézeteit szajkózza a MOGYE magyar részének helyzetéről, ne folytasson mellette félreérthető, sértő eszmefuttatásokat a nyelv szerepéről, mert belebukik. Ha neveltetése és hiányos emberismerete ilyenekre ösztönzi, tartsa meg ezeket az eszméket szűk körben, otthon, a színházban, a könyvtárban, de ott is magában, hogy ne zavarja az ott tartózkodókat” – olvasható a közleményben.

erdon.ro

2013. december 11.

Tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Gálaesttel ünnepli szombaton megalakulásának tízéves évfordulóját Kolozsváron az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.
A rendezvényen bemutatják az EMNT történetét felidéző, Az autonómiaharc egy évtizede című, Borbély Zsolt Attila által szerkesztett könyvet, és dokumentumfilmben is visszatekintenek a szervezet eddigi tevékenységére. Az évfordulón első alkalommal osztják ki a magát autonómiamozgalomként meghatározó szervezet által alapított Kós Károly-díjakat.
Sándor Krisztina a díjazottak közül csak a két éve elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselőt nevesítette, akinek a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezet kidolgozásában vállalt szerepéért ítélték oda post mortem az autonómia-díjat.
“Az EMNT elérte, hogy ma már egyik erdélyi magyar politikai szervezet sem mer úgy állni a közösség elé, hogy autonómiaellenes retorikát használ” – állapította meg Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki az EMNT egykori ügyvezető elnökeként volt jelen a sajtóértekezleten.
A politikus rámutatott: tíz évvel ezelőtt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) meghatározóvá vált egy olyan áramlat, amely háttérbe szorította a belső önrendelkezés stratégiai célkitűzését és a kormányzati szerepvállalást helyezte előtérbe. Ezért döntöttek az autonómia hívei úgy: nem engedik, hogy a közélet napirendjéről lekerüljön az autonómia kérdése, és az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől megfosztott Tőkés László vezetésével egy olyan testület megalakításáról határoztak, amely legitim módon és markánsan képviseli az autonómia ügyét – idézte fel a 2003 december 13-án, Kolozsváron megalakult EMNT történetét Toró T. Tibor.
Az EMNT másik célja az autonómiaigény jogi kodifikációja volt: ezért három törvénytervezetet dolgoztak ki, amelyek többször is a román parlament elé kerültek. A harmadik célkitűzés az autonómia gondolatának népszerűsítése volt.
“Az, hogy most már több mint harminc ezren tüntetnek Marosvásárhelyen a Székely szabadság napján, vagy százezres nagyságrendű tömeg alkot élőláncot Háromszéken az autonómia ügyéért, mind azt jelzi, hogy az elmúlt tíz év sikeres volt” – jelentette ki Toró T. Tibor.
erdon.ro

2013. december 11.

Asztalos: nem változott a magyarok kirekesztettsége Romániában
Nem változott a magyarok kirekesztettsége Romániában az elmúlt évekhez képest – nyilatkozta szerdán a maszol.ro-nak Asztalos Csaba.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnökét a kedden Bukarestben bemutatott felmérésről kérdeztük, amelynek eredményeiről kerekasztal-beszélgetést szerveztek a szenátusban politikusok, civil szervezetek képviselőinek részvételével.
Az IRES által végzett közvélemény-kutatásból többek között az derült ki, hogy továbbra is alacsony a magyarok elfogadottsága Romániában. A felmérés szerint a romániaiak háromnegyede például nem lenne hajlandó magyar jelöltre szavazni a választásokon.
Asztalos elmondta, a kutatás eredményeit még elemzik, de a kerekasztal-beszélgetésen is elhangzott: valós gondok vannak az esélyegyenlőség terén Romániában. A felmérésből kiderült, hogy új társadalmi kategóriák jelentek meg az országban, amelyeket a többség hátrányos megkülönböztetésben részesít: az alacsony jövedelműek és az idősek.
A megkérdezettek szerint az oktatás hiánya az egyik legfontosabb tényezője a romániai társadalomban megjelenő toleranciahiánynak – emelte ki a felmérésből Asztalos. Hozzáette, a válaszadók háromnegyede látja úgy, hogy a politikusok követik el a diszkriminációt, és rajtuk kérhetők számon a társadalomban megjelenő diszkriminációhullámok.
Pásztor Krisztina
maszol.ro

2013. december 11.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

KISEBBS�?GBEN: Van még 25 évünk?
Elozetes szempontok
Ide s tova egy évtizede  azt írtam Erdély kis számú magyar lakossággal rendelkezo megyéinek oktatásáról, hogy: Ha van olyan szociál-politikai kérdés, amelyrol nehéz érzelmek nélkül beszélni, akkor a szórvány kérdés mindenképpen ilyennek számít. (Magyar nyelvu oktatás szórványban. In: Szórvány és iskola. Bodó Barna szerk.,Kolozsvár.2001.52.)  Szórvány? Azóta ezt a kifejezést nem szívesen használom. Csak ha nagyon muszáj. Ha a kategória elkülönítésére nincs, vagy nem találok más módozatot. Erre több okom is van. Egyrészt, mert ahány helyen elofordul, majdnem annyi féle jelentése létezik.
Mondjuk, hogy Fehér, Hunyad stb. szórvány megye. A területi hovatartozás azonban nem lehet kizárólagos szempont, hiszen elofordul, hogy a szórványnak számító zónán belül összefüggo, magát igen hatékonyan adminisztráló magyar lakosságot találunk. A legkézenfekvobb példa erre Fehér megye, amelyet szórvány vidéknek neveznénk, de akkor mit kezdjünk ezen belül Nagyenyeddel? A maga iskoláival, templomaival?  A város személyiségét ma is a Bethlen Gábor Kollégium határozza meg. Enyednek tehát a maga kulturális mikrovilágával, iskolaközpont jellegével sajátos státusa van: nem szórvány a szórványban. �?s még mindig Fehér megyénél maradunk. Ott találjuk Gyulafehérvár kis számú magyarságát, de ugyanakkor eros magyar egyházi intézményeit: a Római Katolikus �?rseki Hivatalt vagy a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Líceumot.  A szórványon belül számottevo magyar kulturális központok. A szórvány, mint fogalom, nem jelzi pontosan az intézmények helyzetét sem.
Az sem egyértelmu kritérium, hogy egy bizonyos vidéken ma hány magyar nemzetiségu személy él. Arad megyében pl. a 2011-es népszámlálás szerint csak 36904 magyar nemzetiségu embert jegyeztek (8,56%). Számbelileg kevesen vannak, mégis más a státusuk, mint például a galaci magyaroknak. Arad úgy lett szórvány, hogy elköltözött/elfogyott a régi magyar lakosság nagyrésze, de azok akik helyben maradtak, méltán büszkék a város tárgyi emlékeire, amelyek a magyarság egykori számbeli jelenlétét bizonyítják. Állnak a templomok, az iskolaépületek, a színház épülete, a magyar kultúra nagyjainak emlékházai, a köztéri szobrok, a temetok sírkövei stb.  A gyökerek megmaradtak.
Galacon 2011-re a népszámlálás adatai szerint csak 105 magyar nemzetiségu személy maradt.  Sovány vigasz, hogy a református egyház adatai szerint ennél valamivel több  református vallású számára tartanak hetenként istentiszteletet.  Akik Galacon élnek, kevesebb tárgyi múlttal rendelkeznek. Általában nincsenek társadalmi gyökereik sem. Mindkét vidék szórvány, de sokmindenben különböznek. Más-más körülmények miatt szórványosodtak.
A szórvány fogalmát többen a szórványosodás fokozatai szerint határozzák meg. Ismerünk olyan területeket, ahol az intézmények (iskola, templom) muködnek, még fenn tudják tartani önmagukat. Rosszabb helyzetben az iskola is megszunt, a templom áll ugyan, de pap nem lakik a helységben, több felekezet osztozik egy templomon. Jobb esetben pap jár ki idonként igét hirdetni vagy temetni.
Maga a fogalom igen sok áttétellel rendelkezik. Egyszerre szociális, gazdasági, egyházi, oktatási vagy ifjúsági kérdés.
Másrészt azért nem szeretem a szórvány fogalmát, mert igen eros pejoratív töltetet érzek benne. Pedig azok az emberek, akik a szórványban élnek és tartják magyar identitásukat, elsodlegesen nem ezt érdemlik.
Az iskolák szempontjából a szórványosodás meredekebb megközelítését is elképzelhetonek tartom. Szerintem a tanügy szórványosodása akkor kezdodik, amikor, függetlenül attól, hogy bizonyos helységben mennyi magyar él, a magyar óvoda vagy iskola tagozattá válik. Ekkor elkezodik az a folyamat, amely az anyanyelv használatát csak a tanórára korlátozza. Az anyanyelv szerepe az iskolában ettol kezdve fokozatosan elveszti meghatározó kommunikációs szerepét. Ezért tartjuk annyira fontosnak az önálló, magyar tannyelvu oktatási intézmények muködtetését. Sajnos, azokban a helységekben, amelyekben kevés magyar él, a teljesen magyar nyelvu óvodák, iskolák muködtetése objektív okok miatt nehéz. A magyar nyelvu oktatás megmaradását ennek ellenére is az ilyen, minden oktatási fokozatot magába ölelo, kollégiummal, bentlakással is rendelkezo intézmények szavatolhatják. Mint az enyedi Bethlen Gábor vagy a dévai Téglás Gábor líceum. Az ilyen intézmények képesek arra, hogy a tájegység magyarságát magukhoz vonzzák. Mind a szüloket, mind a gyerekeket. Ezen kívül az eredményes oktatáshoz szükséges anyagi alapot, humán eroforrást is biztosítják.
Ahhoz, hogy az oktatás tervezése a kis számú magyarságot összefogó térségekben is lehetové váljék, ismernünk kell a térség oktatási hagyományait, illetve  a jelenlegi iskola hálózatot és beiskolázást.
A kis számú magyarság anyanyelvu iskoláztatásával mint komplex jelenséggel kell tehát számolnunk, és lehetoleg reális felméréseket kell végeznünk ahhoz, hogy mennyiségileg is kezelheto paramétereket kapjunk, amelyekre a segíto szándék támaszkodhat. Az alábbiakban ilyen felméréssel próbálkozom. Forrásaim: az OktatásiMinisztérium belso adatbázisa, és az Országos Statisztikai Hivatal füzetei.
Az iskolahálózat
Szórvány iskoláknak/óvodáknak azokat az oktatási intézményeket tekinthetjük, amelyek az illeto megye összes iskoláihoz viszonyítva 0-10%-ot tesznek ki. Az utóbbi években történt hálózati változtatások (ezen a legtöbbször összevonást kell értenünk) miatt egy oktatási egység nagyon sokszor minden oktatási fokon beiskoláz gyerekeket. Pl. a bukaresti magyar líceum keretében óvoda, elemi iskola, V-VIII. osztály és IX-XII. osztály muködik. Az iskolahálózatban tehát Bukarestben négy oktatási fokon jegyzünk iskolát, de valójában csak egy iskola létezik, nem négy. Ha viszont a bukaresti iskolát csak egy oktatási fokozaton vesszük számba, akkor a másik három oktatási fokon kapunk helytelen adatot. Ezért az egyes oktatási fokozatokon muködo iskolahálózatot csak külön-külön tudjuk számszerint csoportosítani. �?sszeadni ezeket a számokat nem tanácsos, mert nagyon könnyen olyan adathoz jutunk, amely nem fedi a valóságot. Ezért kétféle hálózati statisztikát készítettünk: (1) oktatási fokozatonként (óvoda, elemi, gimnázium, líceum és szakiskola) és (2) intézményenként (amelyek egy vagy több oktatási fokozatot muködtethetnek).
A 2013-2014-es tanévben az óvodák szempontjából feltételezésünk szerint szórványnak minosülnek az alábbi megyék:

Amint a táblázatból kiderül, tíz megye és a fováros kisebb, mint 10%-os óvodai hálózattal muködik. Másik szempont. �?vodai szinten az ország 17 megyéjében és Bukarestben folyik magyar nyelvu oktatás (közülük 10 megye jelenik meg a táblázatban). Harmadik vizsgálódási szempont szerint: az országban 986 magyar óvodánk/tagozatunk muködik, ebbol  136, azaz 13,8% a kis számú magyarsággal rendelkezo megyékben.
Az elemi iskolai (0-IV. osztály) hálózat a következo helyzetképet mutatja:
lemi iskolai (0-IV. osztály) hálózat a következo helyzetképet mutatja:

Az elemi iskolák Krassó-Szörény kivételével ugyanazokban a megyékben muködnek, mint az óvodák.  Szám szerint 9 megyét és a fovárost soroljuk ide. Az óvodák esetében alkalmazott szempont szerint, Romániában a 2013-2014-es tanévben 913 magyar nyelvu elemi iskola van, ebbol 122, azaz 13,3% a kis számú magyarság által lakott vidékeken található.
A magyar nyelvu V-VIII. osztályos iskolák/tagozatok hálózatát a 3-as számú táblázat tartalmazza:
[..]
Ha értelmezzük a táblázat adatait, akkor a következo képet kapjuk. Megyei szinten, akár az elemi iskolák kategóriájában, itt is 8 megyében és Bukarestben mérhetünk 10% alatti részarányt. Magyar tannyelvu V-VIII. osztály muködött az országban összesen 592. Ebbol 66 a kis számú magyarsággal rendelkezo megyékben, ami 11,1%.
A magyar nyelvu középiskolai hálózat (IX-XII. osztály) még összevontabb, mint az alsóbb oktatási fokozatok. Íme a táblázat:
[.]
�?nálló magyar nyelvu líceumok Arad megyében (1), Brassóban (2), Fehérben (1), Hunyadban (1), Máramarosban (2), Temesben (2) és Bukarestben muködnek. Nézzük itt is a mennyiségi mutatókat: középfokú oktatás a tárgyalt mutatók szerint 8-ban és Bukarestben létezik. A 17 középiskola és tagozat  a 151 romániai magyar líceum/tagozat  11,2%-át fedi le. 
Magyar nyelvu szakoktatás-hálózatról a szórványban nem beszélhetünk. Csak Arad iskoláz be összesen 30, Fehér 18 és Hunyad 31 tanulót.
Amint fentebb már jeleztem, oktatási intézményenként (egységenként/tagozatonként) is összesítettem a szórvány megyék iskolahálózatának paramétereit. Az alábbi táblázat adatai tehát csak az óvodákat, iskolákat veszik számba, függetlenül attól, hogy abban milyen oktatási fokozatok (óvoda, elemi, gimnázium, líceum, szakiskola) muködnek.

Az iskolahálózatról végezetül olyan táblázatot késztettem, amelyben a 2013-2014-es tanév adatait néhány elozo év oktatási hálózatának adataival vetem egybe. Csak azokat a megyéket tüntettem fel a táblázatban, amelyek esetében a magyar nyelvu oktatási intézmények a megye hálózatának a 10%-a alatt maradtak a vizsgált idoszak minden évében Abban az esetben, ha bizonyos megyék egy-egy tanévben meghaladták a 10%-ot, adataikat nem közöljük (pl. Arad megye esetében 1994-1995 vagy Brassó megye 1994-1995, 1999-2000).
Mit olvashatunk le a táblázatról?
1994-1995-ben azokban a megyékben, amelyekben a magyar nyelvu  iskolahálózat nem érte el a 10%-ot, 248 tanintézetünk volt, 1999-2000-ben pedig 220. Tehát az oktatási intézmények (óvodák, iskolák) száma öt év alatt 28-cal csökkent, ami 11,2%. A táblázat elso adataitól számítva (1994-1995) húsz év telt el (2013-2014). Ez alatt az idoszak alatt iskoláink száma ezekben a megyékben 127-re csökkent, ami 48,7%-os esés.
Arról nem is beszélünk, hogy a még meglévo hálózat keretében sok osztály muködik létszám alatt, az Oktatási Minisztérium ideiglenes engedélyével.
A táblázatban kiemelt megyékben a román állam által biztosított/biztosítható eroforrások az állami struktúrák számára a fennmaradáshoz nem elegendoek. Az ideig-óráig érvényes muködési engedélyek csak a létbizonytalanságot fokozzák, de sokmindent nem oldanak meg.
A szórványosodás, mint jelenség, megtalálható a nagyobb számú magyar lakossal rendelkezo megyékben is. Pl. Maros megyében Dicsoszentmárton és környéke, de ennek kifejtése már egy következo téma.
Az állami oktatási forma tehát fokozatosan leépül. Ez azt jelenti, hogy a civil szervezetek, az egyház és az anyaország segítsége nélkül a helyzet még a mai formájában sem tartható fenn, megmaradásról pedig szó sem lehet.
Milyen segítségre gondolok? Errol nehéz lenne általánosságban beszélni, mert ahány megye, ahány iskola, annyiféle sajátos helyzet áll fenn. Bukarestben a gyerekek déli étkeztetése és a délutáni meditáció megszevezése lenne a megoldás. Medgyesen egy I-XII. osztályos, bentlakással, étkezdével, sportpályával rendelkezo modern, önálló magyar iskola-líceum létrehozása lehet, hogy ma még segítene visszafordítani a felszámolódás folyamatát. Szebenben a középisolai oktatást a 2013-2014-es tanévben egy 8 tanulóval muködo XI. osztály testesíti meg. Kilencedik osztály már két éve nem indult. Holnap már semmi sem biztos. �?ppen ezért a jelenlegi politikai és pénzügyi háttér ismeretében hangsúlyozom: az állami oktatás mellett csak és csakis az alapítványi és az egyházi iskolák megerosödése tudná még összetartani a szórványban a magyarul tanuló ifjúságot.
 A beiskolázás
A beiskolázási adatok szemléletesebbek, mint az iskolahálózat adatai. De ezek is akkor beszédesek, ha összehasonlítást végzünk a korábbi paraméterekkel. A fejlodés iránya csak így lehet kézenfekvo. Az elso fejezetben a 2013-2014-es adatokat az 1999-2000-es valamint az 1994-1995-ös viszonyítottuk. Tegyük meg ugyanezt a beiskolázási adatokkal is.
[.]
A táblázat adatai tehát azoknak a megyéknek a magyarul tanuló fiataljait tartalmazzák, amelyekben ezeknek a részaránya kisebb, mint 10%.
1994-1995 és 1999-2000 között a magyarul tanuló fiatalok száma ezekben a megyékben 3010 tanulóval (14,35%) lett kevesebb.  Kereken húsz év alatt (1994-2014) a csökkenés 7846 tanulót tesz ki (34,7%). Vagyis ha így folytatódik, akkor a fenti megyékben körülbelül még  25 évig fog létezni magyar oktatás.
Végkövetkeztetés
Tanulmányom végkövetkeztetése a fent elemzett számadatok alapján nem tud optimista hangvételu lenni. Bármennyire fájdalmas, ki kell mondanunk, hogy ott, ahol a magyar tannyelvu oktatás a kritikus 10% alá süllyed, óhatatlanul bekövetkezik a szórványosodás, és csak ido kérdése, hogy mikor számolódik fel végleg. Annyira azért mégsem szomoríthatnak el a tények, hogy ne reménykednénk valamiben. Talán abban, amit Vetési László a következoképpen fogalmazott meg: A problémakezelésbe tehát szinte minden kisebbségi intézményt meg kell szólítatni, be kell építeni. Nagy gond, hogy ezt miként érjük el: hogyan építse ki minden országos intézmény a maga szórvány megfelelojét, vagy feladatmegoldásai érdekében hogyan épüljön bele az országos intézményekbe. (Kisebbségi egyházak és a szórvány. In: Tanulmányok a szórványról. Budapest, 2005.). Reménykedünk, esetleg abban, hogy a fokozott odafigyelés, az okos intézkedések és a segítokészség még pozitívan befolyásolhatja a társadalmi mozgásformákat.
Murvai László
maszol.ro

2013. december 11.

Fél évszázadot ünnepel a népi egyetem
Ötvenedik évfordulójához érkezett a marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem, amelynek alkalmából Csegzi Sándor igazgató foglalta össze sajtótájékoztató keretében a megvalósításokat és ismertette a jövő terveit.
„Reméljük a következő ötven év is a közösség javára lesz” – fogalmazott Csegzi, aki az élethossziglan tanulás jelentőségét emelte ki, azt, hogy a fő célja az intézménynek, hogy lehetőséget nyújtson a tanulásra, a szakmai továbbképzésre mindazoknak, akiknek ez kevésbé adatott meg, illetve olyan kapcsolatok kialakítása különböző egyetemek, intézmények és vállalatok között, amelyek a város kulturális, társadalmi és gazdasági fejlesztését szolgálják.
Közintézményként 1963-ban alakult meg az akkori Népi Egyetem, további másik 48 hasonlóval Romániában, majd a számuk 68-ra emelkedett a megyék létrejöttével – ismertette a múltat röviden Csegzi Sándor. Ezek azóta többnyire átalakultak, profilt váltottak, az egykori népi egyetemekből alig néhány, köztük a marosvásárhelyi, vagy a bukaresti maradt meg. A rendszerváltást követően a marosvásárhelyi intézmény megpróbált eleget tenni az igényeknek, olyan tanfolyamokat indítva, amelyek iránt kereslet mutatkozott. Tavaly megtörtént a névváltoztatás, Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem néven ma már nem csupán a tanfolyamok szervezése jellemzi, hanem számos partnerségi kapcsolat működtetése az egyetemek, intézmények és cégek között. A Petru Maior Egyetemmel, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a Traian Săvulescu Líceummal (volt mezőgazdasági szaklíceum), az Imatex vállalattal, valamint a megyei tanfelügyelőséggel, a Pedagógusok Házával, a munkaerő-elosztó hivatallal, a Rotary Téka Clubbal, a Marx József Fotóklubbal áll kapcsolatban az egyetem.
A továbbiakban cserekurzusokat szeretnének szervezni a magyarországi és németországi népfősikolákkal, folytatni a korábban elkezdett projekteket, ami a városfejlesztést, a zöld energiát illeti.
Antal Erika
maszol.ro

2013. december 11.

Magyari: a MOGYE rektora a magyar közösség identitását kérdőjelezi meg
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese szerint Leonard Azamfirei, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora maga kicsinyes és csökevényes gondolkodásmódját leplezi le, amikor ilyeneket mond: meggyőződése, hogy "a magyar nyelv, kultúra és önazonosság megőrzését elsősorban otthon, a színházban és a könyvtárban kell biztosítani, és nem szakmai vonalon, hiszen a szakmát román nyelven kell megtanulni."
"A magyar nyelv része nem csak az, amit a konyhában, a hálószobában, a színházban beszélünk, hanem része a tudományos, szakmai szókincsünk is" – hangsúlyozta Magyari Tivadar, aki szerint ennek kétségbevonásával a MOGYE rektora "bizarr, gyermeteg nézetet vall valamely nemzeti közösség identitásáról." A rektor úgy állítja be a dolgokat, mintha a román egy felsőbbrendű nyelv lenne, szakmai képzésre alkalmasabb, mint a magyar. Ezzel megsérti a magyar közösséget, és a jogvédő, diszkrimináció-ellenes szervezeteknek el kellene gondolkodniuk, hogy foglalkozzanak ilyen és hasonló kijelentésekkel. Ezek is a közösségi identitást kérdőjelezik meg - idézi Magyarit az RMDSZ közleménye.
A főtitkárhelyettes elmondta, "ha már a rektor saját nézeteit szajkózza a MOGYE magyar részének helyzetéről, ne folytasson mellette félreérthető, sértő eszmefuttatásokat a nyelv szerepéről, mert belebukik. Ha neveltetése és hiányos emberismerete ilyenekre ösztönzi, tartsa meg ezeket az eszméket szűk körben: otthon, a színházban, a könyvtárban – de ott is magában, hogy ne zavarja az ottlevőket".
(hírszerk.)
Transindex.ro

2013. december 11.

Főcze János
A KIVÉTEL ERŐSÍTI?
Keresztszülők, építőtelep és pedagógusképzés Nagyenyeden
A Bethlen Gábor Kollégiumban kiderítettük, miért számít kivételnek a szórványoktatásban. Megnéztük a felújítást, becsöppentünk egy Mikulás-ünnepségre, és értesültünk a bentlakásban uralkodó állapotokról.
Felújítás, törmelékek és pezsgő élet fogad Nagyenyed ködös városközpontjában, a Bethlen Gábor Kollégiumban. Az impozáns épület felújítása gőzerővel folyik, ideiglenesség hangulatát teremtve az iskolában. Az épületben egymást váltják a leromlott állapotú folyosók és a múlt patinássága, a központi udvar fel van túrva, mindenhol látszanak a csövek. Csengetnek, a folyosók megtelnek élettel, a gyerekek Mikulás-sapkákban járkálnak a naplóval kimérten sétáló tanárok között.
A szünet végén a "pedások" Mikulás-ünnepségére tévedünk be, amit az óvodások és a kisiskolások számára szerveztek. A gyerekek énekelnek, verset mondanak az egyedi készítésű "szánkával" megérkező Mikulásnak. Az "ügyesek voltatok?" kérdésre a sok "igeeeen" mellett hallatszik pár huncut "neeem" is. A képzősök kitesznek magukért, a gyerekek boldogak, mi meg csatlakozunk az igazgatóhoz, hogy betekintést nyerhessünk az intézményben folyó tevékenységekbe.
A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Szőcs Ildikó nyolc éve tölti be ezt a funkciót, azt megelőzően három évig az intézmény aligazgatója volt. Elmondása szerint az adminisztratív feladatkörök szaporodásával és a decentralizációs folyamatok előrehaladásával az igazgatók súlya egyre nagyobb a rendszerben. Ő azonban ezt kihívásnak fogta fel, nem tehernek, és a még több autonómia mellett foglal állást. Tulajdonviszonyok, köztes állapotok
Az igazgató beszámolt arról, hogy a központosított rendszerből a decentralizált rendszer fele tartó út közepén vagyunk. Ő ezt igazgatóként úgy tapasztalta meg, hogy folyamatos egyensúlyozásra kényszerül a tanfelügyelőség (ez az intézmény ad utasításokat és kapja a jelentéseket) és az önkormányzat (ez az intézmény adja a pénzt a működéshez) között. Sőt, néha arra kényszerül, hogy az egyiknek magyarázza a másik működését.
Azt, hogy ez miért számít kiemelt problémának a szórványoktatásban, egy példával illusztrálta: az oktatási törvény értelmében igényelhetik kisebb létszámú osztályok indítását, ezt a tanügyminisztérium általában jóvá is hagyja. Azonban az önkormányzattól függ az, hogy hogyan lehet ezt finanszírozni, hisz a fejkvóta alapú elszámolással a tanároknak nem jönne ki a fizetése, ezért forráskiegészítésre van szükség.
Ott válik veszélyessé a helyzet, ahol a nem magyar többségű önkormányzatnak kell eldöntenie, hogy induljon-e továbbra is magyar nyelvű osztály egy adott esetben költségvetési gondokkal küszködő településen. További probléma, hogy mi történik az I-IV. osztályban magyarul tanuló gyerekekkel, hisz azokat ingáztatni kell, vagy bentlakást kell biztosítani nekik.
A Bethlen Gábor Kollégium állami intézmény, a kollégiumnak helyet adó épületet azonban visszaszolgáltatták a Református Egyháznak. A nagyenyedi önkormányzatnak egy akkora bért kellett volna fizetnie a Református Egyháznak, ami meghaladta volna a város költségvetését. Az igazgató által „róka fogta csuka” szituációnak minősített helyzetet végül egy tárgyalással és egy kiegyezéssel oldották fel. Az önkormányzatnak nem kell bért fizetnie, viszont saját forrásból vagy lehívott pályázatok révén a periódusra kiszámított összeget bele kellett fektetnie az épületbe. Tudva azt, hogy a 2007-2014-es regionális operatív programban erre lesz lehetősége, az önkormányzat vállalta a szerződés aláírását.
Bentlakók és a zsúfoltság
Az igazgató szerint egy jól működő bentlakás és jól működő intézmény fenntartásához, finanszírozásához szükségesek a háttérintézmények. Ez egy hatalmas pluszmunka, hisz ezek a háttérintézmények legtöbbször az iskola személyzetéből állnak. Jelen esetben a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke az iskola igazgatója. A bentlakásban lévő 120 gyerek 80%-a nem fizet semmit a bentlakásért, vagy csak egy részét kell fizetnie az lakhatás és az ételbérlet költségeinek.
A felújítások miatt jelenleg a bentlakók egy épületbe lettek összeszorítva, úgy, hogy 120 bentlakó két emeleten oszlik meg: az alsó emeleten a fiúk, a felsőn a lányok. A diákok, de az igazgató által is „Spártának” nevezett épületben nagyon rossz körülmények között élnek a bentlakók.
A felújítás előtt a példának felhozott lánybentlakásban 15-20 lány lakott egy szobában, és egyetlen fürdőszoba volt egy folyosón. Azonban a felújítás után az igazgató szerint egy szobában hatan fognak lakni, és minden szobának lesz saját fürdője és mosdója.
Pályázatok, felújítások
Egyszerre több pályázatot is letettek, aminek köszönhetően a műemléknek számító épületek felújítása folyik vagy megvalósult. Az éppen folyamatban lévő felújítás egy uniós pályázat, amely a már említett 2007-2014-es regionális operatív program keretein belül történik. Ez a Református Egyházkerület és a nagyenyedi önkormányzat folyamatos egyeztetése révén jöhetett létre. Az egyházkerület készítette a felújítási tervet, és az önkormányzat bevállalta a pályázást, valamint a 2%-os önrész kifizetését. Ez egy közel hatmillió eurós pályázat. A kiegyezés egy jó megoldásnak bizonyult: másképp nem láttak megoldást sem a működésre, sem az épület felújítására. A bentlakásokat is ennek a programnak a keretein belül fogják feljavítani. Terveik szerint márciusban átveszik a felújított, 21. századi körülményeket biztosító bentlakásokat.
Ezenkívül megtörtént egy óvodaépület, egy labor, egy tornaterem és egy étkezde felújítása is. Az óvodaépületet a román állam támogatásával újították fel 2009-ben. 2010 karácsonyán kapták meg a pénzt az étkezde felújítására a magyar közigazgatási alapból. A tornacsarnokot az állami befektetési alapból újították fel, annak ellenére, hogy az állami szervek azt javasolták, hogy bontsák le a műemléképületet, mert olcsóbb lenne egy újat felépíteni.
A most folyó munkálatokat 2014. végére kell befejezzék, azonban valószínűleg lesz csúszás, többek között azért, mert a kivitelező vállalat akadozik a beszerzésekkel (az igazgatónő a bentlakások nyílászáróinak késéséről számolt be).
Intézményi keret, számok
A Bethlen Gábor Kollégiumnak 700 diákja van, és óvodától a posztliceális képzésig nyújt tanulási lehetőséget. Pécskától Pusztináig találhatóak nálunk gyerekek, de az enyediek is minket választanak, legtöbbször még akkor is, ha vegyes házasságból származnak – magyarázza az igazgató.
A középiskolai szakirányok:
- matematika-informatika/természettudományok (alternálva indítják ezeket az osztályokat, megkérdezik, mit szeretnének a nyolcadikosok, és utánajárnak annak, hogy mire lenne nagyobb igény)
- tanító- és óvodai pedagógus képzés (150 éves hagyománnyal rendelkezik, Erdélyben magyar nyelven még Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen működik ilyen képzés)
- szakközépiskola: turisztika és közélelmezés szakirány
- szakmunkásképző: pincér (egyre népszerűbb, cégekkel partnerségben folyik az oktatás; pályázatból felszerelt tankonyhával is rendelkeznek)
- posztliceális képzés: szállodai menedzserasszisztens (ez a másfél éves képzés feljogosítja a diákokat arra is, hogy magánvállalkozást indítsanak)
Az érettségi mutatók alapján a végzősök 2/3-a jár sikerrel első nekifutásra az érettségin. A legnagyobb problémát a román és a matematika érettségi próba sikeres teljesítése jelenti.
Keresztszülőprogram és pontozási rendszer
A keresztszülőprogram 2000 óta működik, és az iskola háttérintézményének számító Bethlen Gábor Alapítvány révén bonyolítják le. Különböző magánösztöndíjak és gyülekezetek által biztosított támogatások összefogása volt a cél a program létrehozatalakor. A budapesti Szőcs Gyula segítségével hozták létre a programot, és arra jutottak, hogy egy ilyen rendszer csak akkor tud igazán jól működni, ha személyes. Így, aki elnyeri az ösztöndíjat, az saját keresztszülőjével személyes kapcsolatot ápol (ha ezt nem igényli a keresztszülő, akkor nem kötelező), levelet vált, meglátogatják egymást.
Egy nyolctagú ösztöndíjbizottság az osztályfőnökök segítségével rangsorolja a diákokat. Itt az elért minősítésektől kezdve az órákon kívüli tevékenységig minden számít. Egy négyes például -0,1 értéket jelent és egy tízes 1 pontot. Az órán kívüli tevékenységeken való részvétel is pontokat ér: van reneszánsz táncegyüttes, zenekar, cserkészcsapat, énekkar, néptánc, Biblia-órák stb.
Amin részt vesznek, azt pontozza a „mentoruk” és, ha nem érik el a minimum öt pontot hetente, akkor levelet írnak a szülőknek, hogy segítsenek a diáknak.
"Abszolút nem osztom a liberális nevelési elveket, azt, hogy a gyerek akkor fog majd dolgokat megtanulni, ha azokat megtapasztalja, és ő is azt akarja. Én úgy gondolom, hogy kicsit féltő-taszító erővel, de oda kell terelgetni a gyermekeket, hogy lássák, mi az, ami esetleg majd nem tetszik, és utána mondjanak le róla. Mert ha a gyerekekre bízzuk, akkor valószínűleg a legtöbben a monitort fogják választani" – mondta az igazgató.
Kidomborítani, rászorítani
"Nálunk mindenféle tájnyelv keveredik. Van Fehér megyei nyelvjárás, ahol a román nyelv hatása érezhető, de vannak gyergyói gyerekek is, akik itt tanulhatnak meg románul. Mindenki másságát megpróbáljuk kidomborítani, így például egy pusztinai gyerek elénekelt egy pusztinai népdalt a bentlakási Mikulás-programon. Szerintem ez egy pozitív dolog: megerősít identitásodban, de egyben elfogadásra is ösztönöz – magyarázta Szőcs.
„Mi Erdélyben hajlamosak vagyunk sírni. Én nem szeretek sírni. Inkább arról szeretek beszélni, hogy mi sikerült, és mi nem. Azonban egymagunkban túl kevés az időnk, hogy megoldjunk minden problémát. Egy olyan fórumot kellene teremteni, hogy ami jó gyakorlatként bevált, modellként megismerhető legyen. Próbáljuk meg átgyúrni, átvenni és alkalmazni ezeket, de legalábbis hallani ezekről.”
A Bethlen Gábor Kollégium erőssége a sokszínűség. Egész Erdélyből mindig is jöttek ide a diákok. És azok közül is legtöbbször a szegény sorsúak. Ez a hagyomány erősíti ezt az iskolát. Ez a tény a szórványban sokat jelent. Az ebbe a helyzetbe került emberek látják, hogy van valami, ami működik. Egy példa, ami miatt érdemes összekapni magunkat, és továbblépni – egészítette ki véleményét az igazgató.
A folyamatok élvezői és elszenvedői
A megkérdezett bentlakók panaszkodtak az "intriben" uralkodó állapotok miatt, és amiatt, hogy egy olyan átalakulás közepén vannak, amelyet soha véget nem érőnek élnek meg. A pontozás rendszerének stressze mellett most a zsúfoltság, az építőtelepnek titulálható helyszínek is kellemetlen környezetet teremtenek. Ugyanakkor sokak szerint a pontozás rendszere miatt kénytelenek olyan rendezvényekre is járni, ahová esetleg nem szeretnének, és olyan döntéseket hozni, hogy mi a fontosabb: tanulni, vagy pontokat kapni?
A bentlakásban uralkodó állapotokat mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy az egy emeleten lévő összes bentlakó lányra 4 WC, 8 kagyló és 4 tusoló jut, ráadásul ezek egy helyiségben helyezkednek el.
Legtöbbjük azonban kiskorától tanító vagy óvodai pedagógus szeretett volna lenni, és úgy gondolja, hogy egy egyetemi diploma távoktatás útján történő megszerzése közben hazamegy tanítani. Van olyan is azonban, aki menetközben rájött, hogy inkább lenne fodrász, a pedagógusi pálya nem neki való.
A 18 éves Emőke arról számol be, úgy érzi, jól felkészítették, jó óvónő vagy tanítónéni lehet majd otthon. "Kicsi korom óta tanítónő vagy óvónéni akartam lenni. Kisebb testvéreimmel is sokat játszottam tanítónéniset. Másképp nem hiszem, hogy tudtam volna tanulni, a családi körülményeim miatt" – meséli. Emőke nagyon közeli kapcsolatot ápol a keresztszülőjével, aki még budapesti nyaralásra is meghívta.
Van, aki a családját hiányolja, és van, aki csak egyszerűen örül, hogy továbbtanulhat, mint például Mircea, aki pincér szeretne lenni. A székelyföldiek közül van, aki azért választotta ezt az iskolát, hogy a román nyelvet elsajátítsa, mint például a gyergyószentmiklósi, 18 éves Erika is.
Legtöbbjüknek a nagyenyedi iskolát valamelyik, a Bethlen Gábor Kollégiumban végzett rokona, tanára ajánlotta, de volt, akihez a kollégium híre éppen az igazgató látogatása révén jutott el.
Transindex.ro

2013. december 11.

Sipos Zoltán
NAGYÜZEM Miért is kellett az RMDSZ megszavazza a szuper-mentelmi jogot?
Ez a szöveg itt akár véget is érhet: a kérdésre, akármennyire próbálom, nem tudok ésszerű magyarázatot találni.
Ha valaki nem lenne tisztában a történésekkel: a képviselőházban tegnap négy vitatott törvényjavaslat került szavazásra. Az amnesztiatörvény esetében halasztottak, a lobbitörvényt visszaküldték a jogi bizottságba, az ún. bányatörvény pedig nem ment át.
A verespataki kitermelést ellenzők nagy vidámsága mellett elsikkadtak a – kényelmes, 87 százalékos többséggel elfogadott – javaslatok: a Büntető törvénykönyv módosításai.
Az állítólag sebtében, hétfő éjjel összedobott módosításokat az RMDSZ képviselőházi frakciója is egyöntetűen megszavazta, annak ellenére, hogy a 16 voks igazából nem osztott és nem szorzott a végkimenetel szempontjából.
Viszont sikerült enyhén szólva nem makulátlan előéletű honatyákkal egy táborba kerülni.
Miről is van szó? A módosításokkal gyakorlatilag törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket. Ez azt jelenti, hogy őket már nem lehet hivatali visszaélés, korrupció vagy érdekkonfliktus miatt felelősségre vonni.
A Btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása is. A módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek, például közbeszerzés, tanácsi határozat vagy miniszteri rendelet kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatt eljárás (erről bővebben itt és itt).
Máté András Levente képviselőházi frakcióvezető valamint Kerekes Károly képviselő örülhetnek most: ellenük épp érdekkonfliktus miatt van folyamatban eljárás, azzal vádolják őket, hogy rokonaikat a parlamentben álláshoz juttatták. A Btk. módosításával nagyon úgy néz ki, hogy mindkettejüket felmentik.
A voks nem kis port kavart. Amellett, hogy a bukaresti sajtó, a hazai bűnüldöző szervek és Traian Băsescu is bepipult, Románia nemzetközi színtéren is komoly ejnyebejnyére számíthat: Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy a módosításokról lesz szó a soron következő országjelentésben.
És akkor a kérdés, ismét: miért is kellett ezt megszavazni?
Transindex.ro



lapozás: 1-30 ... 5071-5100 | 5101-5130 | 5131-5160 ... 5431-5432




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998