Május 15-ét, a nemzetközi családnapot töltse szerettei körében jót beszélgetve! – erre kéri önt és családját, valamint közösségének tagjait az idén alakult és pillanatnyilag nyolc szervezetet tömörítő szövetség, amely átfogja Erdélyt Nagyváradtól Csíkszeredáig. A nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, nyárádszeredai, üvegcsűri és kézdivásárhelyi családszervezetek önkéntesei megállapították, hogy családjainkban a szülők és a gyermekek túl sokat tévéznek, számítógépeznek s keveset beszélgetnek. Ezért van szükség kellemes családi napra. /Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének felhívása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2007. május 15.
Május 14-én kezdődött Csíkszeredában román–magyar dokumentumfilm-fesztivál, a Film.Dok, melynek keretében más műsorok is lesznek, így Szilágyi Domokos-vitaest. A vitaestet megelőzően két, Szilágyi Domokosról szóló filmet is láthatnak a nézők: D. Nagy Veronikának a Román Televízió magyar adásában már bemutatott Szembehalál című alkotását, illetve Maksai Ágnes Az utolsó maszek című dokumentumfilmjét. A május 14–20. között zajló fesztivál versenyprogramjában, hat kategóriában összesen 52 dokumentumfilmet vetítenek. /Horváth István: Ügynökvitás Film. Dok-rajt. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2007. május 16.
Jogerős ítéletet hozott május 15-én a csíkszeredai törvényszék a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Székelyudvarhelyen a választásokon való indulásával kapcsolatos perben, elutasítva a szervezet fellebbezését. Az MPSZ még januárban próbálta bírósági úton megsemmisíttetni a körzeti választási iroda azon döntését, amellyel kizárták a szövetséget a február 4-ére kitűzött időközi helyhatósági választásokról, arra hivatkozva, hogy nem rendelkezik 25 ezer támogató aláírással. A törvényszék akkor felfüggesztette az ügy tárgyalását, és alkotmányossági vizsgálatot kért az ügyben. Az Alkotmánybíróság április elején hozott ítéletet, amelyben kimondta: nem sérti az alkotmányt a választási törvény támogatói aláírásokra vonatkozó kitétele. A mostani csíkszeredai ítélet nyomán a körzeti választási iroda az MPSZ-t kizáró határozata érvényben marad. Az RMDSZ-t korábban a választással kapcsolatos perekben képviselő ügyvéd, Bíró Enikő szerint az MPSZ nem indulhat Székelyudvarhelyen június 3-án az önkormányzati választáson. Szász Jenő, az MPSZ elnöke viszont úgy ítéli meg, hogy számukra kedvező a döntés. /Kovács Csaba: Zöld út a választásnak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2007. május 16.
Románok a magyar, magyarok a román irodalomban címmel szervezett konferenciát a csíkszeredai Sapientia Egyetem bölcsészkara nemrégiben. A szimpóziumot követő rádióműsorban többek közt Stefan Borbely kolozsvári professzor szóvá tette: a kölcsönös megismerést nehezíti, hogy sok többségi úgyszólván semmit nem tud Erdély valós történetéről. A többségi oktatásról elmondható, valósággal terjeszti a tudatlanságot, azt a benyomást kelti, hogy a nem román kultúrák ismeretének elhanyagolása megengedhető, az ún. kisebbségi népek hozzájárulása nem emelkedik a jelentőségteljes teljesítmények szintjére. A magyar és a szász közösségek évezredes munkája zárójelbe tehető az oktatás alapján, holott jórészt ezeknek köszönhető például az országrész településhálózatának létrejötte, s történelmi szerepét ezek alakították meghatározó módon sok-sok évszázadon át. A többségi oktatási rendszer még mindig a többi erdélyi kultúra lebecsülésére buzdít, ezáltal a régi előítéletek terjedését elősegíti. A nemzetállami szemlélet a többségi iskolákban potenciális sovinisztákat termel, s a legjobb esetben is nemtudomkák jönnek ki kapuján. A szimmetria szembeszökő hiánya nem egyéb a közvetett beolvasztás eszközénél. /B. Kovács András: Legjobb esetben nemtudomkák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./
2007. május 16.
A magyarországi piarista rend képviseletében Urbán József piarista tartományfőnök és a rend két tagja /Sárközi Sándor és Kállay Emil/ a napokban tett látogatást a Csíkszeredában, arra a döntésre jutottak, hogy a Márton Áron Gimnázium gazdasági épületét birtokba véve, a következő tanévtől kezdve bekapcsolódnak az ifjúság oktatásába. A nagy múltú piarista tanítórend Magyarországon mintegy 365 éve működik, Erdélyben először Besztercén telepedtek le 1717-ben, később Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Medgyesen, az Arad megyei Szentannán, ahonnan 1788-ban áthelyezték rendházukat Temesvárra, ott 160 éven át tanítottak a piaristák, Kolozsváron 1776-tól. „A határ közelében még működnek egykori piarista iskolák, azokat testvériskolai kapcsolatokkal tudjuk segíteni, hisz közel vannak a mostoha anyaországhoz. Székelyföld azonban távol van, ugyanakkor nagy tömbben él és küszködik ott a magyarság. A csíki-medence ráadásul zömében katolikus. Ezért tájékozódtam, hogy van-e szükségük piarista munkálkodásra. Darvas-Kozma József esperes-plébános hívott a legerőteljesebben bennünket, piaristákat. Így talált a két szándék egymásra Csíkszeredában” – mondta Sárközi Sándor piarista atya, akit rokoni szálak is fűznek Csíkhoz, édesanyja itt született. A következő tanévtől kapcsolódnának be a gimnáziumok diákjainak keresztény szellemben való oktatásába, együttműködnek a Sapientia – EMTE lelkészségével. /Antal Ildikó: Piaristák fognak tanítani. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./
2007. május 17.
Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 17.
“Milyen irányba halad az erdélyi magyar népművészet?” – fogalmazódott meg újra a kérdés az Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség (EMNSZ) csíkszeredai konferenciáján. Képviseltette magát Csík, Székelyudvarhely és környéke, Háromszék, Maros és Beszterce megye, Szék és Torockó. “Szükség van a jó szóra, és hinnünk kell, hogy tenni lehet a népművészetért, tárgyi anyanyelvünkért” – fogalmazott Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke. Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia Tudományegyetem oktatója kijelentette: “A népművészet halott. Értéktelen limlomok lepik el a világot. Rikító színű kerti törpék vigyorognak ránk a kirakatokból. Ez a giccs legalacsonyabb foka. Nem lenne szabad beengedni a tájidegen kacatokat a népművészet világába. ” Elhangzott, hogy létre kellene hozni a népművészeti munkákat minősítő egyesületeket. Hon- és népismereti lap kellene. /Balogh Szabolcs: Merre, erdélyi magyar népművészet? = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./
2007. május 17.
A Hargita megyei Vöröskereszt csíkszeredai székhelyén működő Generációk Klubja szervezői március 28-án indult tevékenységük számos megvalósításról tudnak beszámolni. A minden korosztálynak nyitott klubban többek között elsősegélynyújtásról szóló előadást és amatőr színjátszókört is szerveznek. Az utóbbi legfrissebb előadásával, Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című bohózatával éppen vidéki turnéra készülnek. Zsigmond Éva, a Vöröskereszt kirendeltségének igazgatója elmondta, kiváltképpen oda szeretnének elmenni, ahová hivatásos színházak ritkán vagy egyáltalán nem jutnak el. Ugyanebben az épületben működik az ugyancsak hozzájuk tartozó Ifjúsági Klub is. A Generációs Klub felszerelését (varrógépeket, tévét, számítógépet, bútorzatot) a Karmel International hollandiai székhelyű nemzetközi segélyszervezet biztosította, a gépeket az Ifjúsági Klub fiataljai önkéntes munkával szerelték fel. /Málnási Levente: Összehozzák a nemzedékeket. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 17.
Május 17-én Kájoni, a polihisztor elnevezésű tudományos ülésszakkal kezdődik a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola Kájoni Napok rendezvénysorozata. A vetélkedőkön kívül szakmai versenyek, sportvetélkedők, szórakoztató játékok, hangverseny, szabadtéri program és tanulmányi kirándulás várja a résztvevőket. /Kájoni Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
2007. május 17.
Zajlik a IV. Film. Dok magyar-román dokumentumfilm-fesztivál Csíkszeredában, 53 versenyfilmet láthatnak az érdeklődők. Idén is uralja a mezőnyt az 1956-os forradalom. A tavaly látott Ecseri tekercsek, illetve a 12 voltam 56-ban után most Pigniczky Réka Hazatérés: egy szabadságharcos története című portréfilmje nyerte el a nézők tetszését. /Gergely Zsuzsa: Újjá kell születnie a magyar dokumentumfilmnek. Zajlik a IV. Film. Dok magyar-román dokumentumfilm-fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 17.
Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy először értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, amikor először beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ők voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendező is a megszólaltatókhoz tartozott. Marosvásárhelyen találkozott az érdeklődő közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelőtt forgatott, Pergőtűz című művel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mű utolsó részét mutatták be. Sára Sándor elmesélte, először 25 részes filmben gondolkodtak, ebbe a filmgyár vezetősége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nőtt a részek száma, alkudoztak, kilincseltek – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a második magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatni, a moziba nem engedték. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónővel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mű és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztek a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a rendszerváltás után. A film elkészülte után megkereste Sárát az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegből 1983-ban elkészült egy meglehetősen vastag könyv 80. 000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány, elrendelték a könyv bezúzását. Kalandos utakon menekült meg pár kötet belőle... /Nagy Botond: Elkésett visszhang a kétszeres halálról. Sára Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Sára Sándor Hol vannak a katonák? című dokumentumfilmjét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Művelődési Központban, az alkotást első alkalommal láthatta az erdélyi közönség. A filmrendező Csíkszeredába – ahol a Film. Dok fesztivál zsűrielnöke – tartva állt meg Marosvásárhelyen. „Annak idején elképzelhetetlen lett volna Erdélyben a magyar hadseregről forgatni filmet. A II. magyar hadsereget horthysta-fasiszta jelzővel bélyegezték meg, ezért csak kevés erdélyi résztvevőt tudtam megszólaltatni” – mondta el Sára. /Antal Erika: Sára Sándor filmje a háborúról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./
2007. május 19.
A Hargita Megyei Kulturális Központ új székhelyének május 18-i csíkszeredai avatóján a máréfalvi Kovács Piroska által gyűjtött néprajzi adatbázist is ismertették. Az Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszéki öreg székely kapuk katasztere 2001–2006 című CD-t az udvarhelyi régiót kutatva a teljesség igényével állította össze a szerző. Kovács Piroska már 1972-től munkálkodik azon, hogy a székely kapuk ne pusztuljanak, eleinte azok motívumkincsét rajzok segítségével igyekezett átmenteni. Azóta számos tanulmányt közölt néprajzi és kulturális lapokban, könyve is jelent meg. Az Udvarhely vidékén található öreg székelykapuk számbavételét, a terepmunkát, dokumentálódást és térképezést átfogó digitális adatbázis így bárki számára elérhető. A székely kapuk Székelyföld népi építészeti hagyatékának sajátos és értékes tárgyi emlékei, a fafaragó népművészet remek alkotásai. A fedett, nagy kapukra vonatkozó első történeti források a 17. század első feléből, 1632-ben a fogarasföldi Kucsulátáról, 1636-ban az udvarhelyszéki Siménfalváról valók. A legrégebbi tárgyi emlék az 1673-ból való, a mikházai ferences kolostor geometrikus díszítésű, galambbúgos kapuját a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. /Antal Ildikó: Székely kapuk adattára. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2007. május 19.
Botár László és Szabó Árpád közös festészeti kiállításának ad otthont Csíkszeredán az Ave Art Gallery. A többnyire hazai tájakat visszatükröző pasztellképek kiállítását Székedi Ferenc nyitotta meg. /Festészeti kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2007. május 19.
Kettős könyvbemutatót tartottak május 17-én Kolozsváron a Sapientia Tudományegyetemen. Dr. Balázs Lajos, a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai kara tanszékvezetőjének A vágy rítusai c. könyve és a Keszeg Vilmos által szerkesztett Specialisták. Életpályák és élettörténetek című élettörténet-interjú kötet a Scientia Kiadó immár negyvenedik kiadványaként jelent meg. Dr. Balázs Lajos „trilógiája” (Az én első tisztességes napom, Menj ki én lelkem a testből, Szeretet fogott el a gyermek iránt) az élet fordulópontjainak szokásait kutatja. Új könyve másfajta kihívásból született meg. A szokások mögött mélyen rejlő vágyak sokaságának hoztam felszín a szerző. A Keszeg Vilmos által szerkesztett élettörténet-interjú kötetet Pozsony Ferenc, a Kriza Társaság elnöke és dr. Szabó Árpád Töhötöm méltatta. /Vetési Júlia: Ebben a világban a véletlent is irányítják. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2007. május 21.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2007. május 21.
Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgyön ismertették a Miniszterelnöki Hivatal vezető munkatársai Budapest határokon túl átívelő fejlesztéspolitikáját. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója úgy vélekedett, hogy a profit az információszerzésben gyors fél jutalma. Bemutatta a magyar kormány Varratmentes Európa című, megújuló nemzetpolitikai elveit és intézményrendszerét. Törzsök Erika szerint a korábbi támogatási intézményrendszer átszervezését az indokolta, hogy az már egyáltalán nem felelt meg az uniós gyakorlatnak, ugyanakkor pedig a több mint 15 éven keresztül áramoltatott, több tízmilliárd forintos források hatékony felhasználása, illetve elosztásának átláthatósága sem volt megfelelő. /Domokos Péter: Sikert és profitot ad a tájékozottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2007. május 21.
Kincses Réka Balkán bajnok című alkotása nyerte el a Csíkszeredában tartott IV. Film.Dok magyar–román dokumentumfilm-fesztivál fődíját. Az alkotás idén egy másik jelentős elismerést is besöpört: a Balkán bajnoknak ítélték oda ugyanis a 2007-es budapesti filmszemle legjobb dokumentumfilmjének járó díját. A portré kategóriába benevezett film a rendező édesapját, Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvédet mutatja be. A történet két idősíkon fut: az egyik 1989 végétől a 2004-es választásokig, a másik pedig a 2004-es választási kampány idején, amelynek zártával a győztesek ünnepelnek, Kincses Előd azonban nem. Ő vesztes, a rendszerváltás és a választások vesztese. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet, Csíkszereda polgármesteri hivatala és a Mazsola Film Bt. szervezte, május 14–20. között tartott csíkszeredai filmszemle látogatottsága rekordot döntött. A szemle célja a magyar és román filmes és televíziós szakemberek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Beke Mihály András, a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Intézetének igazgatója sikeresnek ítélte meg filmes mustrát, annak dacára, hogy kevesebb pénz állt a szervezők rendelkezésére. /A bajnok lett a bajnok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2007. május 21.
Megjelent Daczó Árpád (P. Lukács O. F. M.): Csíksomlyó titka. Mária-tisztelet a néphagyományban /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A gyimesi néphitben Babba Mária azonos a csíksomlyói Szűz Máriával. Daczó Árpád ferences szerzetes több évtizedes kutatómunkája annak a kapcsolatnak a feltárása, amely a régi magyar mitológia Boldogasszonya, ősvallásunk Hold-istenasszonya, a keresztény Boldogságos Szűz Mária között létezhet. A nagy sikerű mű a 2000-ben megjelent kötet változatlan újrakiadása. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2007. május 22.
Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 23.
Zajlanak a Hargitai Megyenapok rendezvényei, grafikai, népi fafaragászati, illetve fotókiállítások nyíltak, színházi előadásokat és koncerteket láthatott, hallhatott a közönség. A gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában Örmény örökségünk Erdélyben címmel nyílt fotókiállítás. Szentegyházán a Tamási Áron Iskola népi fafaragásoknak, Székelykeresztúron a Molnár István Múzeum pedig az elmúlt évek fotótáboraiban készült fényképanyagból válogatott kiállításnak adott otthont. Ez utóbbi összeállítás Keresztény hitünk képekben címet kapta. Csíkszeredában negyedik alkalommal rajtolt a Kárpát-medencei Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennáléra beérkezett munkákból álló kiállítás. Oroszhegyen és Székelyszentkirályon adta elő mesejátékát a Tomcsa Sándor Színház. Május 22-én Gyergyószentmiklóson koncertezett Zorán, ezután Székelyudvarhelyen, majd Csíkszeredában fog fellépni. /Antal Ildikó: VII. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2007. május 23.
Május 22-én Csíkszeredában megnyílt a hagyományos Csík-Expo. /Megnyílt a Csík-Expo. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./
2007. május 23.
Öt év után ismét megjelent a Csíki Omnibus szolgáltatási és cégkatalógus. A hét elején Csíkszeredában bemutatott 2007–2008-as megújult Csíki Omnibus az egész Csíki-medence gazdasági-intézményi rendszeréről kíván hasznos információkkal szolgálni. A csíkszéki cégek és intézmények tevékenységének, szolgáltatásainak és termékeinek kétnyelvű címtára a szerkesztők szerint könnyen, gyorsan kezelhető és hatékony információforrás. /Ismét megjelent a Csíki Omnibus. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./
2007. május 24.
Horváth István karikatúráiból nyílik kiállítás május 24-én Csíkszeredában. Az ÚMSZ és az Erdélyi Riport hetilap munkatársa a maszol. ro nemrégiben indított Fárasztó blog című internetes oldalán virtuális látogatóit is szívesen látja. /”Fárasztó” karikatúrák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
2007. május 25.
A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2007. május 25.
Emléktáblát avattak május 24-én a Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ iskolanapok keretében, az iskola egykori tanulója, dr. Kiss Elemér matematikus, az MTA tagja tiszteletére. Dr. Kiss Elemér 1940–1948 között volt az iskola diákja. Életét és munkásságát Nagy Antal tanár méltatta, majd Csapó Hajnalka matematikatanár idézte fel személyes emlékeit. Oláh Gál Róbert a Bolyai-hagyaték gondozóját, tudományos munkáját értékelte. Kiss Elemér volt az, aki végzős diákként 1948-ban úgy vitte a labarumot a búcsús körmenetben, hogy közben nem tette le. /(Takács Éva): Dr. Kiss Elemérre emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2007. május 26.
Térségi innováció: a helyzetképektől a stratégiáig címmel tartottak értekezletet május 25-én Hargita Megye Tanácsa, a Sapientia – EMTE, valamint a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja szervezésében Csíkszeredában. Az eseményen bemutatták a Biró A. Zoltán által összeállított, a székelyföldi elitek jövőképéről szóló tanulmánykötetet is. Az egynapos tanácskozáson több hazai és magyarországi szakember tartott előadást a térségfejlesztési témakörrel kapcsolatosan. /Kozán István: Térségfejlesztési konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./
2007. május 28.
Május 27-én, vasárnap Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Tompos Opra Ágota kiállításának megnyitóján Adorjáni Dezső lelkész és a házigazda Essig Klára köszöntötte az érdeklődőket. Az Élő kövek címet viselő festészeti bemutatón Németh Júlia ismertetőjéből kitűnt, hogy a pályafutását Csíkszeredában elkezdő, alkotás szempontjából rendkívül termékeny művésznő most beérett alkotóként tért vissza szülővárosába, erőteljes hargitai ízeket hozva magával. /– b –: Tompos Opra Ágota élő kövei. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./
2007. május 28.
Megjelent Vámszer Géza: Csík vármegye településtörténete Helytörténeti adatok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/ című könyve. Vámszer Géza /1896-1976/ 1929–1941 között tanítványaival együtt bejárta Csík, Gyergyó, Kászon és Gyimes településeit, ahol megszállottan rajzolt, fényképezett és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Pontosan felmérte a székely falvak művészettörténeti értékeit, településszerkezetét, lakáskultúráját, népművészetét, kézművességét és gazdálkodását. Hagyatékának jelentős része 1997-ben a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári dokumentációs központjába került. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2007. május 29.
Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
2007. május 30.
Végleges akkreditáció hiányában a Sapientia–EMTE most ballagó hallgatói más egyetemen kénytelenek államvizsgázni, és a felsőoktatási intézmény egyik dékánja szerint előfordulhat, hogy a jövőben sem lesz másként. Rostás Zoltán – aki tagja a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) – úgy véli: a Sapientán csorbul az egyetemi autonómia azáltal, hogy az intézményt a kuratórium irányítja. „Az új akkreditációs előírások között nincsen olyan rendelkezés, amely tiltaná egy romániai magánegyetem általunk gyakorolt szerkezeti felépítését és döntéshozatali mechanizmusait, a tanügyi törvény módosítása pedig a magánegyetemek hatáskörébe utalja az egyetemi vezetés szervezeti keretének és a döntéshozatali kompetenciák megállapítását” – reagált erre Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Rostás Zoltán kifejtette: ha akkreditációs szakértőként nézi a helyzetet, szinte megmagyarázhatatlan jelenségeket lát. Ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézményként a Sapientiát kuratórium irányítja. Rostás szerint azáltal csorbul az egyetemi autonómia, hogy a kuratórium nevezi ki az egyetem rektorát, a dékánokat. Gond az is, hogy késlekednek az egyetemi hatáskörben szervezendő vezetőválasztások, várat magára a funkcióhalmozások felszámolása, az akkreditációhoz szükséges szervezeti keretek – például a homogén összetételű karok – kialakítása. Elfogadhatatlannak tartja azt, hogy továbbra is vegyes karok működnek az egyetemen, ilyen például a Műszaki és Társadalomtudományi Kar Csíkszeredában. A legfontosabb akkreditációs feltételek közé tartozik, hogy az akkreditálni kívánt szakon magas százalékban legyenek főállású oktatók, ezek egynegyede rendelkezzék docensi vagy professzori fokozattal, a karnak és a tanszéknek saját főállású, docensi vagy professzori fokozattal rendelkező vezetője legyen. Dávid László nem lát kifogásolni valót abban, hogy a rektort és a dékánokat a kuratórium választja és nevezi ki. A rektorokon és a dékánokon kívül minden más vezetőt az adott szintnek megfelelő vezetői testület szavaz meg, és a szenátus, illetve a kuratórium hagyja jóvá a kinevezést. Dávid László jogosnak tartja azt a kifogást, hogy a Sapientián „hibrid karok” működnek. Szerinte is a homogén fakultások biztosítanak megfelelő keretet a minőségi oktatáshoz, azonban hangsúlyozta, egyelőre nem találtak jobb megoldást erre a helyzetre. A rektor tájékoztatása szerint a Sapientia a megváltozott törvényes előírásoknak megfelelően, 2007. őszén nyújtja be a Román Minőségbiztosítási Ügynökséghez (ARACIS) az első szakok akkreditációs kérelmét, és ezek sikeres akkreditációja esetén kérheti az intézmény végleges intézményi akkreditációját. /Cs. P. T. : Akkreditációs buktatók a Sapientia egyetemen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
