Erdővidéken november 23-án zárult a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében lebonyolított, tizenhat települést együvé ölelő egyhetes kulturális rendezvénysorozat. A sok rendezvény fő jellemzője a kulturális és művészeti önképzés csoportos megnyilvánulása és a műfaji változatosság. A találkozók nyilvánvalóvá tették ennek a földrajzi, néprajzi, nyelvi és kulturális egységnek a történeti és kortársi összetartozását, írta Sylvester Lajos. Az Erdővidéki Közművelődési Napok rendezvényeit színezték a húsz éves Kájoni Consort régizene-együttes fellépése, de meglepetésszerű volt a helyi kötődésű könyvfelhozatal is: Kisgyörgy Zoltán Háromszéki vártúrakalauza, Nagybaczoni Molnár Ferenc kötete, a Tábornokok földje, Erdővidék és Antal Jenő Vadászemlékeim című önéletírása. /Sylvester Lajos: Erdővidéki frigyre lépés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./
2008. november 28.
A sepsi, kézdi-orbai és erdővidéki református, a területi evangélikus, a sepsi-barcasági és kézdi-orbai római katolikus egyházmegye, illetve főesperesi kerület, valamint az unitárius egyházkör esperesei felvívással fordultak mindenkihez: menjenek el a szavazásra, és lelkiismeretük szerint döntsenek. /(sz.): Szavazásra szólít az egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2008. december 3.
Nagybaczoni Molnár Ferenc budapesti történész meglepetést szerzett Tábornokok földje, Erdővidék /Tortoma Könyvkiadó, Barót/ című könyvével. Erdővidék az írók, tudósok, lelkészek sokasága, Apáczai Csere János, Bölöni Farkas Sándor, Kriza János, Benedek Elek, Baróti Szabó Dávid, Gaál Mózes, Benkő József és társaik mellett a történelem során a magyar katonatisztek sokaságát állította az ország, a haza szolgálatába. Róluk a Trianon utáni Erdélyben politikai-ideológiai okok miatt nem sok szó eshetett, kivéve a ,,kicsi magyar világ” négy évét, de utólag erről sem volt tanácsos beszélni. Nagybaczoni Nagy Vilmos tábornok-honvédelmi minisztert azért lehetett Romániában említeni, mert dr. Petru Groza a félelmetes hatalmú Rákosi Mátyásnál interveniált a méltányosabb és emberségesebb bánásmódért. (Nagybaczoni Molnár Ferenc könyvéből lehet megtudni, hogy a súlyos börtönbüntetésre ítélt katonatiszt fiát is Groza kérésére engedték szabadon Rákosi pribékjei.) Nagybaczoni Nagy Vilmos sokoldalú tehetség volt, jó tollú író, számon tartott festő is volt, s könyve, A végzetes esztendők (1986) a magyar történetírás ínséges esztendeiben revelációként hatott. Erdővidéken az élő emlékezet is megőrizte az 1940-es szülőföldi katonai bevonulás fantasztikus emlékét. Csupán Nagybaconból öt család, a Nagybaczoni (Telegdibaczoni) Nagy, a Sepsi-Nagybaconi Molnár, a Sepsibaczoni Toókos és a Telegdibaczoni Keresztes, továbbá valószínűsíthetően a Nagybaczoni Baló öt tábornokot (!) „állított ki”, három ezredest, két alezredest és két őrnagyot küldött a magyar honvédelem szolgálatába. Aki tud még Európában egy kistelepülésen belül ilyen főtiszti ,,katonatermésről”, az szóljon, írta Sylvester Lajos. A XX. században Háromszék négy magyar honvédelmi minisztert ,,adott”, s az sem véletlen, hogy a háromszéki nemesi családok címermezejében olyan sűrűséggel szerepel a kardot markoló páncélozott kar. /Sylvester Lajos: Katonanemzet – voltunk (Tábornokok földje, Erdővidék). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2008. december 5.
Baróton a Baróti Szabó Dávid Középiskola a névadóról emlékversenyt szervezett diákjai számára. Azt tervezik, ezután minden évben Baróti halálának évfordulóján megtartják a vetélkedőt. A versenyzőknek Baróti Szabó Dávid élete főbb mozzanatait, munkásságát kellett részletesen ismerniük, de az erdővidéki nyelvművelő kortársainak tevékenységével is tisztában kellett lenniük. /(hecser): Ki mit tud Baróti Szabó Dávidról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2008. december 29.
Hatodik alkalommal tartották meg az Erdővidéki Tudományos Konferenciát Baróton. Az egyik társszervező, Fehér János művészettörténész elmondta: örömmel töltötte el, hogy az elmúlt évekhez képest nagyobb számban vettek részt a fiatalok. Az előadások között volt: Egyed Emőke Erdővidék szeméttárolási gondjainak megoldása, Várhegyi László Az Európai Unió. A gazdasági válság, Bíró Rózsa Egy festett fatábla állapotfelmérése és részleges restaurálása, Pál János Adalékok a Romániai Unitárius Egyház (Dél-erdélyi) történetéhez, Fehér János A nagybaconi református templom építéstörténete. /Hecser László: Tudományos konferencia Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./
2009. január 6.
Elhunyt Kovács József, Erdővidék északi régiójának legkiválóbb ismerője, a Háromszék külső munkatársa, topográfusa, kartográfusa, térképésze nemcsak erdőnek, mezőnek, hanem a szénbányák belső labirintusának is. Székelyszáldobos, Bardoc, Erdőfüle és Olasztelek térségében a helynevek ezreit gyűjtötte egy csokorba. Lejegyezte a régi történeteket, a helyi népszokásokat, késével-bicskájával megörökítette a száldobosi faragott fejfák motívumvilágát. Kopjafát faragott minden idők egyik legnagyobb magyar történészének, László Gyulának.,,Jegyezgetem a veszendő dolgokat – mondta utolsó találkozásuk alkalmával –, mert a betűk emlékeznek akkor is, ha mi már nem leszünk. ” Kovács József tolla, faragókése örökre megpihent. /Kisgyörgy Zoltán: A betűk emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./
2009. január 12.
A kormánymegbízotti hivatal kifogást emelt a vargyasi tanács határozata ellen, amellyel március 15-re kiírta az autonómia-népszavazást, s arra kérte az erdővidéki község képviselőit, vonják azt vissza. A vargyasiak tudomásul vették György Ervin álláspontját, de készek vállalni a pereskedést is. Ahhoz, hogy a kérdés jogi útra terelődjék, az MPP-s szavazatokon kívül legalább egy RMDSZ-es tanácstag támogatására is szükség volt. Papuc Constantin Levente volt az, aki a szövetség részéről a polgáriakkal szavazott. Román Attila, az MPP vargyasi szervezetének elnöke szerint alapvető emberi joguk sérül, ha a kormánymegbízotti hivatalnak adnak igazat a közigazgatási bíróságon. Ilkei Ferenc polgármester úgy véli, hogy a vargyasiaknak következetesen ki kell állniuk igazuk mellett. A vargyasiak arra számítanak, hogy akárcsak három esztendővel ezelőtt, Kincses Előd most is melléjük áll a jogi küzdelemben. További támaszt várnak Tőkés Lászlótól is. /Hecser László: Vargyas kiáll a népszavazás mellett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./
2009. január 15.
Benedek Elek-emlékévet szervez idén a Kovászna megyei tanács a nagy mesemondó születésének 150., halálának 80. évfordulója alkalmából. A meseíró szülőfalujában, Kisbaconban, mesefalut hoznak létre. Az ötletet az erdővidéki Bodvaj Egyesület fogalmazta meg. A Szülőföld Alaptól kaptak 700 ezer forintot a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Létrehoznának egy központi épületet, ahol mintegy ötven gyereket lehetne vendégül látni, biztosítani a szállásukat és az étkezésüket. Kisbacon olyan, mint egy mesebeli falu. A faluban kovácsműhely működik, a kisbaconi asszonyok kemencében sütik a friss házikenyeret, az apróságok így valódi patkolást is láthatnak, és képet kaphatnak arról is, hogy készülhetett a mesében a hamuba sült pogácsa. A Benedek Elek Emlékház évek óta valóságos zarándokhely. /Bíró Blanka: Mesefalu a mesemondó falujában. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./
2009. február 14.
Hatszázadik lapszámát ünnepli a magát regionális hetilapként meghatározó, Baróton megjelenő Erdővidék. Ez alkalomból író-olvasó találkozót szerveztek, az Erdővidék Múzeumában tartott író-olvasó találkozón Demeter László igazgató üdvözölte a lapkészítőket. /Hecser László: Jubilál az Erdővidék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./
2009. április 25.
Hiánypótló szakmunkát jelentetett meg Sepsiszentgyörgyön Jánosi József, akit negyvenéves kultúrtisztviselői munkássága alatt a háromszékiek táncosként és koreográfusként ismertek meg leginkább, az utóbbi években ellenben egyre több kiadványban teszi közzé gyűjtőmunkája eredményeit. Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után megjelent a szerző második szakkönyve: Erdővidéki táncélet. Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta – amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről – nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése. A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu – Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas – adatközlőitől gyűjtött táncanyagot írt le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, továbbá bő ismeretanyagot van a könyvben a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról. Az archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet értékes örökséget ment át a jövő számára. /Fekete Réka: Erdővidék táncélete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2009. április 30.
A baróti művelődési ház és a Gaál Mózes Általános Iskola Gyöngyharmat kórusa szervezésében április 29-én megtartották a VI. Erdővidéki Dalostalálkozót. A találkozó célja, hogy a diákok megismerhessék népdalainkat, az énekléssel pedig élővé tegyék zenei örökségünket. /Hecser László: Erdővidéki dalostalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2009. május 7.
Soha ennyi neves geológus, egyetemi tanár és geológushallgató nem járt Háromszéken, mint áprilisban. Budapest, Miskolc, Kolozsvár és Csíkszereda egyetemein tanuló diákok végeztek többnapos terepgyakorlatot a megye legkülönbözőbb geológiai feltárásainál, természet- és környezetföldrajzi objektumainál. Az a program, melyet a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szakemberei állítottak össze, arról tanúskodik, hogy ez a táj nem is olyan szegény ásvány-, kőzet- és őslénytani, valamint más földtörténeti objektumokban, mint ahogyan azt sokan hiszik. Tusnádfürdőn Kisgyörgy Zoltán tartotta a megnyitó előadást Erdővidék földtani megismerésének történetéről. Tóth Levente baróti geológus bemutatta Erdővidék egyetlen és utolsó lignitfejtőjét. A Kézdivásárhelyen élő Bartha Zsolt, a gelencei kőolaj-kitermelés egykori gyakorló geológusa mutatta be mindazt, amit a mélyben lévő háromszéki kőolajról és annak igen költséges kitermeléséről tudni kell. Megtekintették Európa legnagyobb természetes mofettáját, a torjai Büdösbarlangot. Dr. Mosonyi Emília, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa A Keleti-Kárpátok tektonikai szerkezete címen tartott előadást. /Kisgyörgy Zoltán: Mit rejteget megyénk földje? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2009. május 30.
Szász Zsolt, az Erdővidéki Televízió főszerkesztője Felsőrákoson él, ugyanolyan jól érzi itt magát, mint Budapesten. Ő az Erdővidéki Televízió alapítója, ami egy ideig magánvállalkozásként, két és fél éve az Intermedia Erdővidéki Egyesület égisze alatt működik. Az a tervük, hogy ezt a kisrégiót befogják Gidófalvától Mikóújfaluig. Nem hírmondós, hanem dokumentáris, eseményrögzítő jellegű televízió az övék. Ketten dolgoznak feleségével, de vannak szakképzett külső munkatársaik is. Várják a Communitas Alapítványhoz beadott pályázatuk elbírálását. Gyűjtőakciókat (néprajz, népművészet, folklór) és helytörténeti, természetvédelmi, szociográfiai és más jellegű versenyeket is szerveznek. Ezek anyagát rögzítik és tárolják az utókor számára. Azt tervezik, hogy az ősztől Sepsiszentgyörgyön is látható lesz az Erdővidék és az Olt TV egyaránt, s idén, valószínűleg sikerül összekapcsolni a két műsort. /Kisgyörgy Zoltán: Tévéstúdió a Rika alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./
2009. június 13.
Június 17-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban Miniatűr történelem az őskortól az 1848–49-es szabadságharcig címmel ólomkatona-kiállítás nyílik. A tahitótfalusi Homoki Gyula gyűjteményéből származó, kézi festésű miniatűr ólomkatonákat vitrinekben és terepasztalon láthatja a közönség, történelmünk híres csatáit megjelenítve. A tárlatot Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának vezetője nyitja meg. /Iochom István: Ólomkatonák a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2009. június 24.
Erdélynek azokon a vidékein, ahol a magyarság többségben él, az utakon egymást követik a gödrök és a foltok. A mindenkori kormányoknak általában csak a székelyföldi, az érmelléki, a szilágysági magyarlakta részek útjaira nem jut soha pénze. Az Udvarhelyszéket Erdővidékkel összekötő, lassan hírhedté váló 131-es országútról egy szót se, mert annak bizonyos szakaszait a legutóbbi magyar világban újították fel rendesen. Az úthálózat tekintetében a mindenkori államvezetés tudatosan zülleszti ezeket a vidékeket. Mert el lehet képzelni, hogy mekkora lendületet, gazdasági pezsgést, tehát gazdagodást, tehát némi önállósulást is eredményezne, ha ezeken a – többségében magyarlakta – vidékeken nyugodtan járnának-kelnének, üzletelnének a tőkét behozó külföldi vállalkozók és turisták. /Benkő Levente: Tudatos züllesztés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./
2009. június 26.
Tizenhatan jelentek meg, amikor Codrin Munteanu kormánymegbízott Baróton tartott fogadónapot. Kiderült, hogy Erdővidéken súlyos gond még a termőföld és az erdő visszaszolgáltatása, illetve a dokumentációk véglegesítése. Az önkormányzati alkalmazottak nem riadnak vissza a törvénytelenségtől. Többen várnak arra, hogy a hibásan kiállított birtoklevelüket kijavítsák. A legfájóbb gondjuk, hogy a sepsiszentgyörgyi erdészet most azt kéri, fizessenek az általuk 1949-ben alapított és 1950-ben államosított csemetekertért. Felháborító, hogy miután ötven esztendőn keresztül használták, most még feltételekhez kötik a visszaszolgáltatást. Miklósi József azon ötszáz erdővidéki ember nevében beszélt, akiknek területét a köpeci bányavállalat vagy annak utódvállalata bérelte. A területek tulajdonosai az elmúlt három esztendőben egyetlen lejt sem kaptak bérként, ezzel szemben adót kell fizetniük. Rengeteg panasz hangzott el. /Hecser László: Földes ügyeik rendezését sürgették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./
2009. június 29.
Június 27-én Baróton a református egyház tizenhatodik alkalommal szervezte meg a kórustalálkozót. A Romániai Magyar Dalosszövetség elnökségi tagja, Major László úgy fogalmazott, hogy Barót – de egész Erdővidék – fontos bástyája az erdélyi amatőr zenei életnek. /Hecser László: Kórustalálkozót tartott Barót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./
2009. augusztus 1.
Szeretné, ha másoknak is fontos lenne történelmi emlékeink megőrzése, vallja Derzsi Samu, a Dobó–Valál Egyesület elnöke. Elmondta, hogy elsőként a dobói kápolna, vagy ahogy még ismeretes, a csonkatemplom konzerválását végzik el, majd a nyár végén a plébániatemplomra fordítanak gondot, végezetül a 2005–2007 közt feltárt rikai várat konzerválják. Dobón tapasztalták, hogy többen innen szerezték be a házépítéshez szükséges köveket. Amit lehetett, visszatettek, legalább egyméteres magasságban állnak a falak. Derzsi Samu tervei közé tartozik, hogy Dobóba két, középkori körülményeket idéző háztartást és népművészetet bemutató házat, illetve szabadtéri játékok számára alkalmas színpadot építsen. Hasonlóképpen a turizmus fellendítését célozza azzal is, hogy a dobói kápolna, a rikai erődítményrendszer és a tortomai tömegsírok környékére jóformán egész Erdővidéket beláthatóvá tevő kilátók épülnének. /Hecser László: Legendák nyomán építkezne a Dobó–Valál Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./
2009. augusztus 22.
Magyarországi és székelyföldi fotográfusok augusztus 21―28-a között egy erdővidéki és egy ahhoz közeli települést /Felsőrákost és Alsórákost/ fényképeznek, egyrészt dokumentálnak egy-egy kistérséget, másrészt megmutatják a világnak, milyen ma a székelyföldi falu. Hlavathy Károly sepsiszentgyörgyi fotóművész több mint harminc esztendeje járja és fotózza a falvakat. A székelyföldi falvak őrzik a maguk hagyományos jellegét, de folyamatosan alakulnak. /Mózes László: Falujáró fotográfusok, avagy megtalált utak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./
2009. augusztus 25.
Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket Fehér László művészettörténész ismerteti. /Bíró Blanka: Sorozatokat indítanak a Székelyföld nevezetességeiről és híres embereiről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2009. szeptember 2.
Újabb szép kivitelezésű reklámkiadványait jelentette meg a megyei tanács keretében működő Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. A Háromszék, a borvíznagyhatalom kétnyelvű kiadványt (térkép és szöveg) előbb Sepsiszentgyörgy turisztikai térképe, majd a Háromszéki Panziók Egyesületének (HPE) reklámkiadványa követte. A sort két új kiadvány folytatja. A Kulturális Háromszék kétnyelvű (magyar, román), melyben színes megyetérképen az egykori három közigazgatási székre, Erdővidékre és Bodzavidékre lebontva mutatják be a vidéket, a népi mesterek műhelyeit, az új és állandó jellegű kiállításokat, a magángyűjteményeket, arborétumokat, a Háromszéki Magyarok Emlékparkját, emlékházakat stb. Az Aktív turizmus Háromszéken című térkép ismerteti a háromszéki gyalogtúrákat szolgáló jelzett turistaösvényeket, a terepbicikli-utakat, a vadász- és lovasturizmus színtereit. Ez az öt idegenforgalmi tájékoztató kiadvány mérföldkövet jelent ebben a témakörben. /Kisgyörgy Zoltán: Kovászna Megye Turizmusáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./
2009. szeptember 3.
A Bodosi fivérek – Mihály, Dániel és Antal – kiemelkedő szakmai munkásságára és emberi nagyságára emlékeztek augusztus 30-án családtagjaik és Barót polgárai. Bemutatták a Bodosiak történetét, illetve a három ünnepelt életpályáját gazdagon illusztráló könyvet, s Erdővidék Múzeumában megnyitották a tizenhetedik század végétől Baróton élő családról szóló kiállítást. Bodosi Dániel (1913–2006) festőművészként alkotott maradandót, Bodosi Mihály (1909–2005) a magyar atlétikai válogatott tagjaként ért el nemzetközi sikereket, majd több évtizeden keresztül orvosként dolgozott, Bodosi Antal (1916–1992) ferences szerzetesként, majd papként teljesített szolgálatot, nevéhez fűződik a marosvásárhelyi Ady negyedi templom építése. Baróton a testvérek emlékét őrző táblát legfiatalabb öccsük, Bodosi András leplezte le. Az Erdővidék Múzeumában rendezett kiállítás anyagának zöme a hatalmas, tizenegy nemzedéket felölelő családfához kapcsolódik, de méltó helyet kapott benne a rengeteg családi fénykép, dokumentum, állami, szakmai és sportelismerés is. A baróti Bodosi fivérek: Mihály, Dániel és Antal című könyv születéséről szerkesztője, Darvas Anna-Mária vallott. /Hecser László: Emléktábla a Bodosi fivérek tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./
2009. szeptember 18.
Az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ-szervezetek vezetői megállapodtak abban, hogy közös Kovászna megyei RMDSZ-szervezetet alakítanak – jelentette be Albert Álmos, a szövetség alsó-háromszéki elnöke. Albert Álmos kifejtette: jó példával szeretnének elöl járni a hozzájuk hasonlóan külön szervezetként tevékenykedő Hargita és Máramaros megyei RMDSZ előtt. Abban állapodtak meg, hogy a Kovászna megyei RMDSZ-en belül öt szervezetet hoznak létre – Sepsiszék, Orbaiszék, Kézdiszék, Erdővidék és Sepsiszentgyörgy, amelyek maximális autonómiával rendelkeznek majd. Tamás Sándor megyei tanácselnök, a felső-háromszéki RMDSZ szervezet korábbi elnöke kifejtette: a megyei szervezeten belül létrejövő széki szervezetek esetében is érvényesül az arányosság elve, vagyis tagjaik számarányának megfelelően vesznek részt a közös megyei vezetésben. Hargita megyében három – csíki, udvarhelyszéki és gyergyói –, Máramarosban pedig két-két területi szervezet működik. /Kovács Zsolt: Fúzionáltak a területi szervezetek. „Újraegyesülés” Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
2009. október 23.
A Baróti Szabó Dávid Középiskola harmadik alkalommal szervezte meg Erdővidék iskolásai számára az 1956-os forradalomra emlékeztető szavalóversenyt. /(hecser): Irodalom és 1956. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./
2009. október 27.
Jó ötlet, hogy évente már nem csak egy honvédtalálkozót tartanak az erdővidéki hadfiak számára: az együttlét, a közös élmények felelevenítése további erőt ad számukra – mondotta Nagy István, Barót polgármestere, a református templomban a II. világháborús öreg katonák és a földvári foglyok tizenkettedik alkalommal tartott bajtársi találkozóján. A frontot megjártak sorsát követő Boér Imre elmondása szerint a megközelítőleg húszezres Erdővidékről mintegy háromezer férfit hívtak hadba, mintegy negyedük a fronton vagy fogolytáborban vesztette életét, mára pedig mindössze kilencvennégyen beszélhetnek azon időkről. Bölön unitárius lelkésze, ifj. Kozma Albert igehirdetésében úgy fogalmazott, hogy bár Magyarországot a nagyhatalmak kényük-kedvük szerint feldarabolták, Erdély, Újvidék, Felvidék és Kárpátalja lelkileg és szellemileg továbbra is egy. Miklós Árpád volt anyaországi képviselő a ,,csalással és félrevezetéssel” hatalomra jutott szocialista kormány nemzet- és demokráciaellenes tetteiről szólt. Szerinte ma könnyebb a határ másik oldalán magyarnak lenni, mint otthon, Magyarországon. /Hecser László: Honvédeknek erőt adni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./
2009. november 2.
Elkezdett beruházásaik folytatásához és napi kiadásaik fedezésére pénzt és politikai támogatást kértek az erdővidéki polgármesterek a megyei tanács vezetőitől az október 30-án tartott találkozón. Tamás Sándor megyei tanácselnök visszafogottan ígért. Ahhoz, hogy adni lehessen, el kell érni, hogy az RMDSZ kormányon legyen – hangsúlyozta. Sikó Imre bölöni polgármester a lügeti cigánysor számbeli gyarapodására és a brassói törvénytelen fejlesztésekre hívta fel a figyelmet. „Három esztendeje 385 személyazonossági igazolvány szólt egyazon címre, ma legalább hétszázan vannak” – jelentette ki. Tamás Sándor szerint megengedhetetlen, ami ebben az ügyben történik.,,Ilyenkor miért nem felügyeli a törvényt a prefektus?” – tette fel a kérdést. /Hecser László: Sok a gond, kevés a pénz (Erdővidéki polgármesterek találkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./
2009. november 16.
November 17-én Bodosban nyitják meg az idei Erdővidéki Közművelődéi Napokat, ugyanis a falu szülöttét, Egyed Ákos történészt köszöntik 80. születésnapján. A november 22-ig, vasárnapig tartó közművelődési napok keretében Erdővidék tizennégy településén, köztük a Brassó megyei Ürmösön is lesznek rendezvények. Bemutatják Magyari Hunor Az erdővidéki egyházmegye református templomai című albumát. /Szekeres Attila: Egyed Ákost köszöntik (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
2009. november 21.
Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. december 2.
December elseje nem feltétlenül gyásznap Erdővidéken és Baróton, hiszen a székely nép önszerveződésének példája, a Székely Hadosztály is ezen a napon született meg 1918-ban. A mintegy 649 tiszt és 12 000 honvéd tisztes helytállása a mai nemzedék számára is üzenettel bír – hangzott el december 1-jén a Bardoc-Miklósvárszék Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend és a Magyar Polgári Párt által a református templom előtt tartott megemlékezésen. Egyed István történész 1918 utolsó hónapjainak eseményeit ismertette. Az önvédelem céljából szerveződött a Székely Hadosztály. A Marosvásárhelyen és Kolozsváron Székely különítmény néven megalakult, majd Baróton és Erdővidéken tovább szerveződő hadosztály jelentős szerepet vállalt Kelet-Erdély védelmében, majd a csucsai és partiumi védővonal harcaiban. A Bardoc-Miklósvárszék Egyesület elnöke, ifj. Csiki Béla a Székely Hadosztály emlékét őrző szoborállításról szólt. Elmondta, a Nagybaconi Zsigmond László által kezdeményezett szoborállítás a jelenlegi magyar kormánynál nem talált támogatásra, így Blaskó János képzőművész tízmillió forintba kerülő alkotását még nem sikerült kiönteni. Csiki Béla reméli, hogy a következő évfordulón felavathatják a székely honvédek helytállásának emlékét őrző szobrot. /Hecser László: A Székely Hadosztály hősei előtt tisztelegtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./
2009. december 15.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum hátsó udvarának egyik zugában kiásták a lefejezett rétyi világháborús honvédemlékművet. A múzeum szoborgyűjteménye újabb torzóval – törött szoborral – gyarapodott, hisz ugyancsak a múzeumkert hátsó traktusában találhatóak az Erzsébet-park honvédemlékművének összetört, majd elhantolt márványoroszlán-darabjai. Ott őrködnek mementóként, a különböző hullámokban elpusztított erdélyi emlékművekre, szobrokra emlékeztetve. Ott vannak az egyetemes emberi jogokat sértő magyar nemzeti szimbólumpusztítások tanúkövei. A rétyi honvédszobrot 1977-ben kellett a föld alá menekíteni. Fekete Lajos múzeumi gépkocsivezető vállalta a kockázatot, és állásával is játszva elvégezte a ,,temetést”, bízván abban, hogy lesz feltámadás. Ugyanígy hantolták el a múzeumban az Erzsébet park honvédemlékművének márványoroszlán-darabjait is. Erdővidéken Valeriu Bidu prefektus 1934-ben ökrökkel lehúzatta az 1901-ben az 1848-as decemberi véczeri csata emlékére állított obeliszket, majd ismeretlen baróti emberek üres szekérderékba emelték a lerombolt obeliszk darabjait, és megmentették azokat. Ők is hittek szobrok, emlékművek feltámadásában. A 90-es években megkereste a cikkírót az a mesterember, akinek annak idején a propagandatitkár kiadta a parancsot: verje le Sepsiszentgyörgyön a régi megyeháza timpanonjáról Háromszék vármegye címerét. Ő nem ezt tette, inkább befalazta, a vakolat jótékony takarásába helyezte. A községek többségében az 1940–44 között épített országzászló-talapzatokon is letakarták, és így megmentették az utókor számára. /Sylvester Lajos: Csavarintás a szoborrombolók orrán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./
