Az RMDSZ közeljövőre vonatkozó célkitűzéseinek meghatározása, a romániai magyar oktatás helyzetének értékelése, illetve az árvíz sújtotta településeken hozott intézkedések számbavétele történt meg szeptember 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet az egyedüli a romániai politikai pártok között, amely az elmúlt tizenöt évben megtanulta, hogyan működik egy koalíció. A sikerek között említette elsőként Markó az aradi Megbékélési Emlékpark augusztusi felavatását, másodikként a székelyföldi infrastruktúra fejlesztése terén tett előrelépéseket, hozzátéve, hogy az elmúlt időszakban három fontos útvonal megjavítása is elkezdődött. Harmadikként arról számolt be, hogy Tokay Györgyöt litván és lett nagykövetté nevezték ki. Az oktatás területén siker a szilágysomlyói és a dévai önálló magyar iskola beindulása, valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyarrá válása. Az RMDSZ kudarclistáján elsősorban az észak-erdélyi autópálya szerepel. Frunda György bejelentette, ha jövőben nem kezdődik el az autópálya építése, akkor ez akár a kormánykoalícióval való együttműködés szakítópróbája is lehet. Az őszi parlamenti ülésszak prioritásai közé tartozik a kisebbségi törvénytervezet és a decentralizációs jogszabály elfogadtatása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen tervezett önálló magyar karok esetében Markó csak annyit mondott, hogy továbblépésre van szükség. A gyűlésen Sárkány Kis Endre, a BBTE oktatója bírálta az egyetem magyar vezetőit, akik nem segítik az önálló karok ügyét. Lakatos András a rossz magyarsággal megírt tankönyvek problémáját vázolta. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezetője jelezte, hogy az idén a tavalyhoz képest hamarabb megkapják a gyerekek a tankönyveket. Újra be kellene indítani a magyar nyelvű tankönyvírást. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának tájékoztatásából kiderül, hogy Magyarország mindhárom árvíz esetében nagy segítséget nyújtott. A székelyföldi katasztrófával kapcsolatosan a jelentés emlékeztet, hogy Magyarország ismét elsőként sietett az udvarhelyszékiek megsegítésére. /Borbély Tamás: Az autópálya ügye az RMDSZ legnagyobb kudarca. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2005. szeptember 29.
Az infrastruktúra fejlesztése, a határokon átívelő együttműködés, oktatás, nevelés, kultúra, ifjúságpolitika és a környezetvédelem tematikáját emelte ki szeptember 28-i sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök az október 20–21-re tervezett román–magyar kormányülés napirendi pontjai közül. Nem tartotta kizártnak, hogy terítékre kerüljön a verespataki kitermelés ügye, miközben az RMDSZ a közös kormányülésen is támogatja majd az észak-erdélyi autópálya tervét. A szövetségi elnök üdvözölte az Országgyűlés döntését, amellyel megszavazta Románia csatlakozási szerződését. „A romániai magyarságnak pedig különleges érdeke támogatni ezeket az erőfeszítéseket, hiszen az integráció előnyökkel jár majd” – szögezte le. Hozzátette: a román parlamentben még mindig árnyalt és kevésbé árnyalt magyarellenes és kisebbségellenes támadások vannak, példaként a kisebbségi törvény körüli szenátusi vitát említette. Markó szerint az Európai Parlamentbe kiküldött romániai megfigyelők számára havonta legalább egy alkalommal kötelező szavazási nap bevezetését javasolta. /B. B. E.: Markó szavazási napot javasol. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./
2005. október 3.
A dél-erdélyi autópálya fontossága mellett érvelt Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki leszögezte, hogy a 2006-ban elkezdendő autópálya megépítése előtt nem kezdenek más autópálya építésébe. Hozzátette: ma nem lehet ugyanakkor a dél-erdélyi és az észak-erdélyi autópálya megépítésén is dolgozni. Korábban az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy az észak-erdélyi autópálya elodázása szakítópróbája lehet a koalíciónak. Tariceanu erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a dél-erdélyi autópálya nyomvonalán is élnek magyarok. /Tariceanu: fontosabb a dél-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
2005. október 12.
A kormány elfogadta a jövő évi költségvetési tervezetet. Az oktatásnak szánt alacsony összeg miatt Mircea Miclea oktatásügyi miniszter benyújtotta lemondását. A tervezettel az RMDSZ sem elégedett, hiszen az észak-erdélyi autópályára mindössze – kölcsönből származó – 100 millió eurót terveztek be. Mircea Miclea hangsúlyozta, hogy az oktatásnak a GDP legalább 5 százalékát kell megkapnia. A tervezet szerint az oktatás büdzséje még az idei összeg értékét sem éri el. Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke bejelentette: támogatja a költségvetés-tervezet újbóli megvitatását, hiszen a kormánynak meg kell találnia a szükséges pénzforrásokat, hogy az oktatás nemzeti prioritássá váljon. A tervezet szerint a költségvetési deficit 0,5 százalék lesz az idei 1 százalék után. Az infláció az idei 8 százalékról 5,5 százalékra csökken. A hazai össztermék növekedés 5,5 százalékról 6 százalékra bővül. /B. T.: Lemondott az oktatásügyi miniszter. A költségvetésből az észak-erdélyi autópályára is kevés pénz jut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
2005. október 15.
Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter részt vett azon a román–magyar üzletember-találkozón, amelyet a budapesti Napi Gazdaság és a kolozsvári Krónika napilap szervezett Félixfürdőn. Borbély ismételten az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, a magyar ÁPV Rt. volt vezérigazgatója szerint a romániai ingatlanpiacon nagyon erős a kereslet, az olyan nagyvárosokban pedig, mint Bukarest, Temesvár vagy Kolozsvár főleg jó minőségű irodaházakat keresnek. /B. T.: Gazdag napirend ígérkezik a magyar–román kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 15.
Tavaly októberben Bukarestben átadták Ion Iliescu államfőnek az ún. Wiesel-jelentést. A holokausztot félig-meddig letagadó államelnöki kijelentések és a kormány felemás nyilatkozata (hogy ti. Románia területén nem történt holokauszt) nyomán 2002 nyarán Izrael vezetői erélyesen tiltakoztak. Iliescu elnöknek nem volt mit tennie, felkért egy nemzetközi szaktekintélyekből álló és a Nobel-díjas Elie Wiesel által vezetett történész-bizottságot, hogy készítsen jelentést a romániai holokausztról. Az elkészített dokumentumban a bizottság tagjai több ajánlást is megfogalmaztak Romániának. Egyebek mellett azt, hogy október 9-ét (1941-ben ezen a napon kezdődött a romániai zsidók deportálása Besszarábia és Transznisztria haláltáboraiba) jelöljék ki Románia Holokauszt Emléknapjává, a vészkorszak történéseit oktassák az iskolákban és az egyetemeken, hozzanak létre Bukarestben a holokauszt kutatásával és dokumentumainak összegyűjtésével foglalkozó intézetet, nyissanak holokauszt múzeumot, és emeljenek emlékművet az áldozatok tiszteletére. Idén első alkalommal rendeztek a Holokauszt Emléknapot. Bukarestben Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államelnökök jelenlétében felavatták az „Elie Wiesel” Romániai Holokausztkutató Országos Intézetet, amelynek irányítását a Wiesel-jelentés elkészítésében jelentős szerepet játszó Mihail E. Ionescu vezérigazgatóra bízták, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemen Razvan Mihail Ungureanu külügyminiszter megnyitotta a Zsidó Történelmi és Judaisztikai Központot. Bukarestben bemutatták az első középiskolásoknak szánt holokauszt tankönyvet, a művelődési tárca holokauszt emlékkiállítást és kerekasztal-megbeszélést rendezett. Traian Basescu államfő leszögezte: „Nem a román népet, hanem azt a román államot ítéljük el, amelyik Romániát a zsidókat üldöző országok sorába helyezte.” Hangsúlyozta: Románia már nem akarja elrejteni történelmét, ma nyíltan elismeri, hogy „1942. október 9-től kezdve, amikor a transznisztriai deportálások megkezdődtek, részt vállalt a zsidóüldözésben”. Ennek nyomán „zsidók százezreit fosztották meg a legelemibb jogaiktól, az emberi léthez való jogtól”. Hozzátette: „Kötelességünk visszaszerezni saját történelmünket, az államelnökként a románok történelmének visszaszerzését magamra vállalom.” Hiszen „a holokauszt Románia területén történt, s nem az a megoldás, hogy ezt a tényt elrejtsük, hanem az, hogy a romániai holokauszt valóságát elismerjük, s ezt a valóságot az új generációknak is megtanítsuk”. Azonban minderről a másnapi román sajtóban szinte semmit nem lehetett olvasni. Kivételt a Gandul című napilap képezte. A Gardianul csak a koszorúzásról adott hírt, a Ziua pedig a magyarok által észak-erdélyi zsidók tragédiáját ecsetelte, anélkül, hogy a romániai holokausztról szót ejtett volna. A többi napilap meg sem említette a történteket. Teljesen őszinte szó csak a Realitatea TV-ben hangzott el. /Tibori Szabó Zoltán: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
2005. október 18.
Október 20–21-én Bukarestben megtartják az első román–magyar közös kormányülést. A részvevők mindenek előtt nagy sajtóvisszhangra számítanak, ami választási kampányidőszakban fontos belpolitikai tényezővé válhat. A Gyurcsány-kormány a régi időkből ismert elvhez fogja magát tartani: bármi áron meg kell őrizni a szomszédokkal a nyugalom látszatát, nem szabad őket irritálni holmi magyar szempontból elsődleges követelésekkel, az erdélyi magyarkodást pedig majd csak megoldja vagy lelohasztja az idő, írta a lap munkatársa, Ördög I. Béla. Román részről az lesz a legfontosabb cél, hogy Nyugat felé mutatós közös nyilatkozat szülessen. Majd ígérnek valamit (esetleg észak-erdélyi autópályát, állami magyar egyetemet vagy normálisabb árvízvédelmet), cserébe pedig tartják a markukat a román fél számára busás gazdasági előnyökkel kecsegtető ajánlatokért Budapest és Brüsszel irányába. /Ördög I. Béla: Közös kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 19.
A határ mentén élő és dolgozó országgyűlési képviselőknek jelentős szerepe volt és lesz abban, hogy az első magyar–román együttes kormányülés sikeres találkozó legyen – mondta Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő és Lakatos Péter, az RMDSZ nagyváradi parlamenti képviselője az elmúlt hétvégén Debrecenben tartott közös sajtótájékoztatón. A két képviselő elsődleges feladatnak említette a Debrecen és a Nagyvárad közötti vasútvonal mielőbbi helyreállítását, valamint az észak-erdélyi autópálya kérdését. /Több szálon összekötve a magyar és a román gazdaság. Csontos János és Lakatos Péter a magyar–román kormányülésről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
2005. október 20.
Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2005. október 26.
Kétszázmillió euró áll egyelőre a kormány rendelkezésére az észak-erdélyi autópálya megépítésének befejezésére, jelentette ki Borbély László területrendezési miniszter. A miniszter szerint a kivitelezéssel megbízott Bechtelnek el kell fogadnia a román törvényeket. A felek között jelenleg még mindig zajlik a tárgyalás. – Az autópálya kérdése az RMDSZ számára a koalíció szakítópróbája lehet – hangoztatták többször is az RMDSZ vezető politikusai. /N.-H. D.: Kétszázmillió euró az autópályára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2005. november 15.
Ormos Mária történész, akadémikus 1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen tanár, 1984–1992 között az egyetem rektora. Jelenleg professzor emerita, a XIX–XX. századi történelmi doktorképző program vezetője. November 11-én Kolozsváron a történésztanácskozáson Gondolatok az ötvenes évekről Keleten és Nyugaton címmel tartott előadást. A királyi Románia sem biztosította a jogokat a nemzettöredéknek, az erdélyi magyaroknak. Ugyanakkor a két világháború között az erdélyi magyarok több és erősebb központot tudtak működtetni a saját kultúrájuk fenntartására, mint később a bolsevik diktatúra lehetővé tett. Az 1940-1944 közötti magyar uralom Észak-Erdélyben román részről gyűlölethullámot kelt, ami azután bosszúállásokhoz vezetett. Ormos Mária veszélyes fordulatnak tartja 1956-ot. Rengeteg magyart letartóztattak, hogy a környezetet megrémítsék. Azután mind több besúgót szerveztek be. A Ceausescu-rendszerben elkezdték a rendszeres telepítési politikát. Mindenütt, ahol összefüggő magyar települési rendszer mutatható ki, nagy építkezésekkel, beruházásokkal románokat telepítettek. Ormos szerint egyetlen megoldási lehetőség az Európai Unió. Az EU-t nem úgy működik, hogy ott minden automatikusan megoldódik. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint ha mindkét fél őszintén szembenézne előbb a saját bűneivel, könnyebb lenne ezeknek a dolgoknak feldolgozása. Szerinte a magyar történetírásban nem azt látható, hogy igyekezne a múltat őszintén feldolgozni, de a mai román történetírásban sem. Ormos válasza szerint elindult valami. Ablonczy Balázsnak a Teleki Pálról írt könyve erről elég sok mindent tartalmaz. A holokauszt feldolgozása is lázasan folyik. Ormos szerint a magyar hibák valahol a XIX. század derekán kezdődtek. Wesselényi Miklós már figyelmeztetett. Arra a kérdésre, hogy hol tart a magyar–román történészi párbeszéd, Ormos leszögezte, attól tart, hogy sehol. Mindenki fél az ütközéstől. /Tibori Szabó Zoltán: Semmi sem ott kezdődik, ahol kezdődni látszik. Beszélgetés Ormos Mária akadémikussal. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2005. december 12.
December 10-én az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésezett Marosvásárhelyen. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes felszólalásában kijelentette: többször is halálosan megfenyegették bocsánatot kér a lányától „hiszen talán először is azért ütötték őt a gazemberek, mert az én lányom”, fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában leszögezte: Románia még mindig az ellentétek országa. Példaként az októberi román–magyar együttes kormányülést említette, amely után négy nappal a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. Markó mérleget készített az egyéves kormányzásról. A pozitívumok közé sorolta, hogy sikerült olyan jogi keretet kidolgozni a visszaszolgáltatás területén, amely példátlan a volt kommunista államokban. Eredménynek számít még több székelyföldi út megjavítása, az árvízkárosultak megsegítése és az egyházaknak juttatott több tízmilliárd lej, új iskolák létrehozása. Az észak-erdélyi autópálya kudarc, mert 2005-ben egy centimétert sem építettek az útból. Nem ment előre a kisebbségi törvénytervezet, késik a felekezeti oktatási törvény kidolgozása. Leszögezte: nem kezelhetik az RMDSZ-t a koalíció függelékeként. Kitért a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzési kezdeményezésére. A kisebbségi törvénytervezet kapcsán Szász Jenő egyre gyakrabban helyezkedik azonos álláspontra Gheorghe Funarral. Ebben a helyzetben a kérdés az, hogy folytatják-e a párbeszédre alapuló, megbékélés politikáját, vagy pedig teret engednek a szélsőséges nacionalistáknak. Toró T. Tibor, az RMDSZ-ben a maradék ellenzéket képviselő törvényhozó bírálta a szövetséget amiatt, hogy csak most terjesztették a parlament elé a kisebbségi törvénytervezetet. Szerinte a tervezet kidolgozásakor az RMDSZ sem az egyházakat, sem a civil szférát nem kezelte partnerként. Márton Árpád cáfolta, hogy ez lenne az első autonómiatörvény, emlékeztetett a kilencvenes évek elején beterjesztett tervezetre, és a Székely Nemzeti Tanács próbálkozásaira. Markó hiányolta, hogy Toró kizárólag belső okokkal próbálja magyarázni a kisebbségi törvénytervezet problémáit, és nem említi a román nacionalizmust. /B. T.: Nem a koalíció függeléke az RMDSZ Markó kategorikus üzenetet intézett Basescuhoz és a Demokrata Párthoz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ „Az elmúlt napokban kétszer ütötték-verték az én ragyogó lányomat, ezt a jóeszű, erős, szabad embert úgy, hogy visszhangzott tőle az ország. Ütötte egyszer két sötétben ólálkodó gazember, aztán rögtön utána ütni kezdte őt egy nekivadult politikus, több, a hírforrások versenyére hivatkozó senkiházi televíziós szerkesztő, és jónéhány, erkölcsöt és jóérzést nem ismerő újságíró. Magyarok is közöttük” – mondta az SZKT ülésén Markó Béla. „Én nem ilyen világért küzdöttem” – szögezte le Markó. Emlékeztetett: amikor az RMDSZ a jelenlegi koalíciót létrehozta, megegyezett az akkor már államelnök Traian Basescuval és a leendő miniszterelnök Calin Popescu Tariceanuval arról, hogy olyan kisebbségi törvényt fogadnak el, amely létrehozza a kulturális autonómia intézményeit. „Ennek az egyezségnek a felrúgása bizonyítja, hogy Románia továbbra is a nagy ellentétek és ellentmondások országa, amely a megbékélési politika, az integráció és a szélsőséges nacionalizmus éles alternatívái között vergődik – fűzte hozzá Markó. – Állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között”. Markó megerősítette: az RMDSZ nem lép ki a koalícióból. „Lépjen ki az, aki az egyezséget megszegi” – fejtette ki. Rendkívül élesen bírálta Markó a romániai magyarság egységének megbontására törekvő csoportokat, főként a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ). Súlyos dolognak minősítette Markó azt, hogy „Szász a magyarság háta mögött Funarral fog kezet”, meg azt is, hogy a Magyar Polgári Párt felhívásban arra buzdítja a románokat, hogy írják alá minél többen az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. Borbély László miniszter felhívta a figyelmet: amiatt, ami az utóbbi hónapokban a kisebbségi törvénnyel történt, megkérdőjeleződhet Románia EU-s tagsága is. A falu- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos anyagot Kerekes Gábor gazdasági alelnök terjesztette elő. A vitában felszólalók egyetértettek abban: Románia a rendszerváltás után elmulasztotta az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. /Bögözi Attila: Elnöki feddések a SZKT-n – kemény hangnemben a „csörtetőkről” és a „szószegőkről”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Puskás Bálint Zoltán elmondta, megalázó volt, hogy a szenátusban a kisebbségi törvénytervezet leszavazásakor örömujjongás tört ki. Abert Álmos, az alsó-háromszéki RMDSZ-szervezet elnöke kifejtette: nem működik a közintézmények vezetőinek cseréje. Konkrétan a művelődési igazgatóságot említette, ugyanis a Kovászna megyének juttatott pénzből /Szekeres Attila: Románia az ellentétek országa (Markó Béla). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2005. december 14.
December 13-án fogadta Nicholas Taubmant, az Amerikai Egyesült Államok új romániai nagykövetét Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Markó az RMDSZ kormányzati szerepéről szólva elmondta: a romániai magyarok sajátos problémái mellett az ország általános problémáinak megoldásához is hozzájárulnak. Az infrastruktúra-fejlesztési kérdésekben Markó Béla elmondta: fontosnak tartja, hogy folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése. A szövetségi elnök a kisebbségi törvénytervezetről is beszélt Taubmannak, és kitért arra, hogy a törvény elfogadási procedúrája lelassult. /G. G.: Amerika nagykövetét fogadta Markó. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./
2005. december 22.
Mint minden évben, a betlehemi láng idén is a cserkészszervezetek közvetítésével jutott el a vidékre. A láng repülőgéppel jutott el Betlehemből Bécsbe, ahol átvette, és Budapestre vitte a Magyar Cserkészszervezet. Tőlük a kisiratosi cserkészek hozták át a betlehemi lángot az országhatáron, majd két csapatra válva észak-erdélyi és dél-erdélyi körútra indultak vele. A dél-erdélyi csapat útba ejtette Kisiratost, Nagyiratost, Pécskát, Nagylakot, Aradot, Vingát, Temesvárt, ahol december 20-án a lángot átadták a Gerhardinum Katolikus Líceum diákjainak, majd Újszentesen megpihentek. Innen indultak tovább Lugosra, Facsádra, Marzsinára, ahol az éjszakát töltötték. Ma eljutnak Dévára, Gyulafehérvárra és visszajövet Máriaradnára, a körút végállomására. /(S.): Megjött a betlehemi láng. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./
2006. január 3.
Fennállásának második évfordulóján sajtótájékoztatón értékelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács eddigi tevékenységét Kolozsváron az EMNT elnöke és két alelnöke. A sajtótájékoztatót megnyitó Szabó László, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke emlékeztetett: tizenhat éve robbantotta ki Tőkés László püspök a védelmére siető temesváriakkal a forradalmat. Tőkés László elnök is egy évfordulóra hívta fel a figyelmet: hatvan éve foglalt állást a Magyar Népi Szövetség – „az akkori RMDSZ” – SZKT-ja amellett, hogy Észak-Erdély ne térjen vissza Magyarországhoz. Ahogy nekik nem volt joguk az egész erdélyi magyarság nevében így dönteni, ugyanúgy az RMDSZ-nek sincs joga a mi ügyeinkről dönteni anélkül, hogy megkérdezzen, hiszen a három-négyszázezres tagságot magáénak tudó szervezeten kívül létezik az Erdélyi Magyar és a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a Magyar Ifjúsági Tanács vagy az Erdélyi Magyar Ifjak, s e szervezetek szintén jelentős tömegeket képviselnek, ám nem értenek egyet az RMDSZ politizálásával” hangoztatta Tőkés László. Sikeresnek nevezte az EMNT munkásságát az elnök. Kezdeményezésükre az autonómia ügye újból a figyelem középpontjába került, továbbá az SZNT-vel közösen sikerült nemzetközi szintre emelniük az autonómiatörekvéseket. Az EMNT következő lépésként egyeztető autonómia-kerekasztal összehívását kezdeményezi, az RMDSZ-nek ugyanis nem áll jogában figyelmen kívül hagyni az erdélyi magyar történelmi egyházaknak, a Magyar Civil Szervezetek Országos Szövetségének, a MIT-nek és az EMI-nek a véleményét, akárcsak az EMNT és az SZNT parlament előtt lévő másik két törvénytervezetét. „Ha az RMDSZ erre a megbeszélésre sem jön el, azzal beismeri, hogy nem képviseli az erdélyi magyarság egészét”, jelentette ki Szilágyi Zsolt alelnök. Kiadott nyilatkozatában az EMNT ismételten szorgalmazza az autonómia érdekében való magyar–magyar összefogás megvalósítását a létrehozandó Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) keretében, továbbá üdvözli a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt 2006. február 3–5. között rendezendő autonómiakonferenciát. Toró T. Tibor alelnök az elmúlt két év ellenzéki törvényjavaslatait ismertette, rámutatva, hogy az RMDSZ számos elemet átvett ezekből, de sajnos nem eleget, és nem törekedett nemzeti konszenzusra a fő kérdésekben. A sajtótájékoztatón jelen volt a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviseletében Kovács Lehel is, ismertette a BKB küzdelmét a Bolyai újraindításáért, és hírül adta, hogy néhány órával azelőtt leszavazta a román többségű kari tanács a BBTE Matematika és Informatika Karán kérvényezett önálló magyar tanszék létrehozását. /Bagoly Zsolt: Kétéves az EMNT. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./
2006. január 14.
Az Európai Beruházási Bank (EBI) továbbra sem hajlandó finanszírozni az észak-erdélyi autópályát, jelentette ki Wolfgang Roth, az EBI elnöke Bukarestben. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megerősítette, hogy Romániának a negyedik európai közlekedési folyosó nyomvonalán haladó dél-erdélyi autópálya jelent prioritást. A miniszterelnök és az európai bank vezetője találkozójukon megállapodtak, hogy erre a projektre az EBB 250 millió eurós kölcsönt biztosít Romániának. A dél-erdélyi autópályára az idei költségvetésből még 104 euró van elkülönítve. /Nem kap európai pénzt az észak-erdélyi autópálya. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2006. január 14.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az észak-erdélyi autópályával kapcsolatosan sincsenek már viták, a szerződés kérdését sikerült tisztázni, tovább fog épülni a sztráda. Kijelentette ki, hogy ha a Demokrata Párt az Európai Néppárt (EPP) tagja akar lenni, tudomásul kell vennie, hogy az EPP-ben nem fogadható el semmiféle szélsőséges megnyilatkozás sem nemzeti, sem más kérdésben. Markó az RMDSZ abszolút prioritásának az európai uniós csatlakozást nevezte. Az RMDSZ nem fogad el lényegi változtatást a kisebbségi törvényben, hangsúlyozta. /Markó Béla: Nem fogadunk el lényegi változtatásokat a kisebbségi törvényben! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2006. január 19.
Az idei év költségvetésébe foglalt százmillió eurónyi összeg helyett 500 millió euróval finanszírozza idén az észak-erdélyi autópálya építési munkálatait a kormány – erősítette a meg hírt Borbély László területrendezési és középítkezési tárcavezető. Az összeg módosulását korábban Calin Popescu-Tariceanu kormányfő jelentette be, viszont a hivatalos értesítés még a sztrádát építő amerikai Bechtel cég képviselőihez sem jutott el. Borbély László reménykedik, ebből az 500 millió eurónyi összegből a telekkisajátítások folytatása és a terep előkészítése mellett legalább 50 kilométeres autópályaszakaszt is meg lehet építeni az év végéig. /Bálint B. Eszter: Több pénz sztrádára. Borbély: 50 kilométer autópálya készülhet el idén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2006. február 8.
Új könyvekkel és kiadványokkal bővült a Nagyváradon az Illyés Gyula Református Könyvesbolt kínálata. Szőcsné Gazda Enikő Erkölcs és közösség című műve mellett újdonságnak számít, Bíró Sándor Kisebbségben és többségben című munkája is. A könyvesboltban kapható továbbá az Autonomisták és centralisták. Észak-Erdély a két román bevonulás között, 1944. szeptember-1945. március című kötet is, amelyet Nagy Mihály Zoltán és Vincze Gábor állított össze. /G.: Új könyvek az Illyésben. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 8./
2006. február 9.
Az észak-erdélyi autópályára a 2006-os országos költségvetésben elkülönített pénzösszeget megkétszerezik. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök közölte: az idei büdzséből az autópályára szánt összeg meghaladja a 300 millió eurót. Eredetileg csak 100 millió eurót terveztek az államkasszából erre költeni. A többletet a Román Kereskedelmi Bank privatizációjának árából teremtik elő. /Autópálya: kiegészítik a költségvetést Autópálya: kiegészítik a költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
2006. február 9.
A Román Tudományos Akadémia február 6-án megünnepelte Gabriel Tepelea születésének 90. évfordulóját. A román lapok azonosan írtak életútjáról. Gabriel Tepelea tizenhét évesen lépett be a Nemzeti Parasztpártba, ahol csakhamar Iuliu Maniu elnök közeli munkatársa lett. “A kommunista diktatúra kezdetén, politikai tevékenysége miatt nehézbörtönre és vagyona elkobzására ítélték.” Innen az életrajzírók 1990-be vezérlik az olvasót, amikor Gabriel Tepelea akadémikus, számos egyetem díszdoktora, könyvtárnyi filológiai értekezés szerzője, parasztpárti parlamenti képviselő lett. A Maniu-bandák 1944 őszén Észak-Erdélyben mintegy 1500 magyart mészároltak le. A háromszéki Szárazajtáról, ahol fejszével fejezték le áldozataikat, Benkő Levente részletes dokumentumriportot közölt /Szárazajta, Kaláka Könyvek, Sepsiszentgyörgy, 1995/, de annak idején a román sajtó is írt erről: a Scanteia 1944. októberi lapszámaiban (a bandák bukaresti pere), valamint Mihai Fatu Sfarsit fara glorie (Dicstelen vég) című, a Parasztpárt történetéről szóló könyvében (Bukarest, 1972.). Úgyszintén könyvet írt Petre Turlea, a PUNR volt parlamenti képviselője, Vatra-ideológus, jelenleg a Nagy-Románia Párt házi történésze is. Ebben – Monumente non grata cím alatt (Bukarest, 1996.) – igyekezett tisztára mosni a Maniu-bandákat, mondván, hogy ezek a hazafias zászlóaljak valójában a rendet állították helyre Erdélyben. Bemutatta vezérüket, Gavrila Olteanut, aki a korabeli vádiratokban mint szadista pribék szerepelt. A vérszomjas különítményeket egy bukaresti agytröszt irányította. Ma is élő tagjainak nevét Petre Turlea gondosan elhallgatta. Azonban könyvének 26. lapján elszólta magát: a magyar vérre szomjas haditanács alelnöke Gabriel Tepelea volt. Mihai Pelin levéltári kutatásai alapján készült munkájában (Cartea alba a Securitatii) szintén fel-felbukkan Gabriel Tepelea neve. Gavrila Olteanu “parancsnok” 1946-ban öngyilkos lett a börtönben, Telepelát pedig most ünnepelte a Román Tudományos Akadémia. /Barabás István: Foltos történelmi dicsfény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2006. február 18.
Elfogadta a kormány az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel kötött szerződés újratárgyalt változatát. Az új egyezség szerint az állam minden évben csupán a költségvetésben megállapított összeg 30 százalékát folyósíthatja. /Borbély Tamás: Célegyenesben az észak-erdélyi autópálya. A kormány elfogadta az újratárgyalt szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2006. március 11.
Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár észak–erdélyi körútja során Szatmárnémetiben találkozott a megye és a város, valamint a környezetvédelmi ügynökség vezetőivel, majd sajtóértekezleten ismertette észrevételeit. Elégedetten nyilatkozott az ISPA projekt keretén belül finanszírozott munkálatok menetéről, amelynek során Szatmárnémeti víz–és csatornahálózatának teljes felújítása megtörténik. Szabó István, a Megyei Tanács elnöke megköszönte Korodi Attila államtitkár közbenjárását a megyei hulladéktároló finanszírozásának támogatása érdekében. /Márkus Mónika: Környezetvédelmi államtitkár Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 11./
2006. április 3.
Több román lap a csodálat hangján méltatta az eseményt: Fogarason megnyílt a kommunista rendszer romániai ellenállásának múzeuma. Anyagát zömében a túlélők vallomásai alkotják. A főszereplő Ion Gavrila-Ogoranu, aki a Fegyveres Ellenállás Alapítványának elnöki tisztségét is betölti. Legutóbb, március 27-én a Cotidianul mutatta be harcos múltját abból az alkalomból, hogy négy kötetben közzétette visszaemlékezéseit. Ogoranu 1923-ban született a Fogarasi-hegyekben. 1944-ben önkéntesnek jelentkezett, hogy „harcolhasson a horthysta csapatok ellen”. 1947-ben több társával a hegyekbe menekült, ahol „harcba kezdett a kommunista rendszer ellen”. Huszonegy évig majdani felesége, Ana Sabadus bújtatta, a Szekuritáté ezért nem tudta elfogni. Bővebb információval szolgált az Adevarul évekkel ezelőtt (1997. december 13.). A riporter megkérdezte Ogoranutól: igaz-e, hogy a fegyveres ellenállók döntő többsége az egykori Vasgárda soraiból került ki? A válasz: „Igaz. Harcunk egyezett az ő eszményeikkel. A Fratii de Cruce (a fasiszta mozgalom fegyveres szárnya) sok olyan partizánt küldött a hegyekbe, akik a barátság és önfeláldozás kultuszában nőttek fel.” Jurnalul National, 2004. május 10.: Dr. Gheorghe Cornea, volt partizán: „A kommunistaellenes fegyveres mozgalom az összes volt kommunista országok közül Romániában volt a legkiterjedtebb és itt tartott leghosszabb ideig.” National, 1998. szeptember 9.: Paul Goma, a Ceausescu-rendszer ellenállója, jelenleg Párizsban élő író a román nacionalizmus élharcosairól: „Nyugtalanító mindaz az ostobaság, amit szemrebbenés nélkül hangoztatnak: mi, románok voltunk a legvehemensebben kommunistaellenesek; mi, románok voltunk leghosszabb ideig ellenállók stb. Börtönéveim alatt kapcsolatba kerültem néhány ilyen harcossal, és mindannak alapján, amit elmondtak, tanúsítani tudom: a románok antikommunista harca is passzív mozgalom volt; a mi partizánjaink megelégedtek annyival, hogy bujkáljanak, hátha sikerül majd Nyugatra menekülniük. Mindazt, amit ezzel kapcsolatban írtam, igazolta Ion Gavrila-Ogoranu is.” Revital, 2004/14.: Dumitru Steanta, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja idézi fel emlékeit. Egyetemi hallgatóként 1944 őszén Brassóban bekapcsolódott a Parasztpárt szervezte „anti-horthysta mozgalomba.” Zászlóalja Iuliu Maniu nevét viselte, céljául azt tűzte, hogy a front elvonulása után Észak-Erdélyben „visszaállítsa a rendet”. „A háromszéki Szárazajtán elfogtunk 13 magyart, akikről helybeliek jelentették, hogy román katonákat bántalmaztak. A háború törvényei szerint halálra ítéltük őket. A fővádlottat lefejeztük, a többit főbe lőttük. Csíkszentdomokoson hasonlóképpen jártunk el a magyarokkal, akik meg akarták tartani Erdélyt. Vezérünk egy vérbeli hős, Gavrila Olteanu volt. Mikor Maniu utasítást adott zászlóaljaink felszámolására, a hegyekbe vonultunk, hogy utolsó csepp vérünkig folytassuk a harcot. Nem akartuk hagyni a magyarokat, hogy csúfot űzzenek Erdélyből, de az oroszokat sem, hogy leigázzanak bennünket.” /Barabás István: Milyen ügy hősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2006. április 10.
Amennyiben a Fidesz győz, Markóék készülhetnek a gyónásra. Akkor hamar kiderül, hogy a tavaly októberi bukaresti közös kormányülésből a románok öt-nullás győzelemmel kerültek ki: nincs Bolyai Egyetem, nincs kisebbségi törvény, nincs autonómia, a Gozsdu Alapítványt az ortodox egyház nyomására nem szavazták meg, az észak-erdélyi autópálya ügye nem halad. /Irházi József: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./
2006. április 29.
Két évvel a választások után április 28-án az RMDSZ megyei önkormányzati konferenciát tartott Marosvásárhelyen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes kijelentette: az elmúlt két évben, a kormánykoalícióban levő viszálykodások ellenére, az RMDSZ jól teljesített. „Erdély felemelését, decentralizációt, autonómiát, a magyar közösség sajátos gondjainak megoldását ígértük” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. A kormánykoalíció nem teljesített úgy, ahogy kellett volna, a folyton viszálykodó koalícióban az RMDSZ is kevesebbet tudott tenni – hangsúlyozta. Markó a legnagyobb eredménynek az észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak folytatását nevezte. Az elnök úgy vélte, az EU-ba való belépés nagy esélyt kínál számos kérdés megoldására. Frunda György szenátor hangoztatta, hogy a parlament ki van téve a sajtó, az elnöki hivatal, a kormány egy részéről érkező támadásoknak. Elfogadhatatlannak nevezte az igazságügyi miniszter RMDSZ ellen irányuló támadásait. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő megállapította, hogy a 630 meghívott önkormányzati tisztségviselő mindössze fele jött el. Borbély László közmunkaügyi és területfejlesztési miniszter hangsúlyozva, hogy Romániában 16 éve nem fogalmaztak meg területfejlesztési koncepciót, ennek viszont ez év végéig meg kell történnie. Az önkormányzati tisztségviselők egyöntetűen a pénzhiányra panaszkodtak. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere az infrastrukturális gondokat, az orvoshiányt emlegette Szász Movila István a pályázatírás-oktatási tanfolyamok szervezését szorgalmazta. /Antalfi Imola: Számvetés félúton. Megyei RMDSZ Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./
2006. május 5.
Sík Sándor a magyar katolikus irodalom és tudományosság egyik legjelentékenyebb huszadik századi képviselője: piarista szerzetes, szegedi egyetemi tanár, a magyarországi piaristák tartományfőnöke – emellett kiváló költő és irodalomtudós, akinek nevéhez egy könyvtárra való szépirodalmi, tudományos és hitbuzgalmi munka fűződik, írta róla Pomogáts Béla. A második világháború idején – Észak-Erdély visszacsatolása után Sík Sándor nyarait – 1941 és 1944 között négy alkalommal – a Szociális Testvérek Rendjének marosfői házában töltötte. Ekkor születtek Sík Sándor marosfői versei. Most Pomogáts Béla közreadta marosfői versek válogatását /Vízözön előtt/, a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó gondozásában. /Pomogáts Béla: A marosfői nyár békéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./
2006. május 15.
A múlt hét végén mind a kormány, mind az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel képviselői megerősítették, hogy a napokban újrakezdődhet a sztráda építése. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszter bejelentette, hogy a jövő héten az Országos Autópálya- és Országútkezelő Társaság előleget utal át az amerikai fővállalkozónak, amely nekiláthat a majdnem egy éve felfüggesztett építkezésnek. /Újraindul az autópálya-építés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./
2006. május 27.
Két évvel ezelőtt kezdődött meg az észak-erdélyi autópálya építése. Azóta az erdélyi magyarság számára létfontosságú terv kivitelezése terén kevés történt. A munkálatok egyéves szüneteltetése után most is csigalassúsággal lépnek az illetékesek. Adrian Nastase miniszterelnök 2003 nyarán írta alá az amerikai Bechtellel az autópálya megépítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. Az Európai Unió (EU) 2004 február elején közbeszólt. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa személyesen vizsgálta a meg 450 kilométeres útszakaszra szóló szerződést, mert a 2,5 milliárd dolláros autópálya-építési megbízást a román kormány közbeszerzési eljárás nélkül adta az amerikai Bechtel vállalatcsoportnak. A beruházás zavarhatja az uniós támogatással tervezett dél-erdélyi autópályát. A 2004 végén hatalomra került liberális-demokrata többségű kormány kifogásokat emelt a szerződéssel kapcsolatban, ezért annak újratárgyalását kérte. Az egyeztetés egy évig szüneteltette a munkálatokat. Gheorghe Dobre közlekedési miniszter kifejtette: a munkálatokat csak lassították, de nem szüneteltek. A Bechtel jelenleg 30 millió euró birtokában van, amiből folytathatja az építkezést. /Borbély Tamás: Bürokrácia is késleltette az autópályát. Egy amerikai beruházás romániai kálváriája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
