Nem apokaliptikus látomás, hanem valóság, a dunaszerdahelyi terrorrendőrség bemutatásában láthattuk Ady Endre A hőkölés népe című ön- és nemzetostorozó versének előadását. A rendőrök úgy rohantak a lelátó magyar szurkolók által benépesített szektorába, mint akik történelemkönyveikből és politikusaiktól is tudják, hogy a magyar Vertnek született, nem verőnek. Továbbá: Nem rúg vissza, csak búsan átkoz / S ki egyszer rúgott a magyarba, / Szinte kedvet kap a rúgáshoz. Az első rúgásokat a magyar szurkolók nem Dunaszerdahelyen szenvedték el, hanem otthon, az övéiktől. A felvidéki magyarverésnek volt modellértékű előzménye, volt kardlapozó lovasrendőr-roham, voltak szemkilövések, voltak skalpolások, és lettek vaskordonok. És nemcsak kordonok voltak, hanem a tényeket elferdítő törvénykezési procedúrák is, írta Sylvester Lajos. Szólni kell a dunaszerdahelyi borzalmat követő hazai rúgásról is: Eörsi Mátyás SZDSZ-s képviselő, akárcsak Fico és harcostársa, Jan Slota, lefasisztázta úgy általában is a magyarokat, leszélsőségezte őket. Miközben ,,odaát", az egykori Felvidéken a Benes-dekrétumok képezik az ország működésének politikai keretét, és önverő Malina Hedvigeket kreálnak, s betiltják Dunaszerdahely magyar nevének kiejtését és leírását. /Sylvester Lajos: Fejünket, szívünket, jussunkat kobozzák? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2008. november 18.
Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban. A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége kétnapos ünnepséget szervezett a jubileum alkalmából. A budapesti találkozóra Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából és Délvidékről több mint száz riporter, szerkesztő érkezett. Az ünnepségen magyarországi és határon túli politikusok is részt vettek, köztük Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke és Józsa László, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Elismerésre méltó, hogy a Magyar Televízió tizenöt éve segíti a határon túli magyarságot, bemutatja életüket, problémáikat. A médiának hatalmas felelőssége van abban, hogy a megosztottságon túllépve bemutassa az összmagyarság sokszínűségét, és erősítse a nemzet tagjai közötti párbeszédet” – mondta el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke. Peták István, az MTV volt elnöke, a határon túli műsorok alapítója kifejtette, korábban számos alkalommal megkérdőjelezték az MTV ilyen jellegű műsorainak létjogosultságát. Mint elmondta, azóta megszületett a magyar médiatörvény, amely a nemzeti jelleg megjelenítésének feladatáról is rendelkezik. „Ha már a történelem így alakult, érthetetlen számomra, hogy egyáltalán felmerül: a nemzeti közszolgálati televíziónak feladata-e a nemzet minden egyes tagjához szólni, felkínálni a lehetőséget, hogy kapcsolatban maradjon kultúrájával?” – tette fel a kérdést Peták István. A legnépszerűbb határon túli tematikájú műsor a 25 perces Kárpát Expresszt is a Kárpát-medencei tudósítóhálózat teszi naprakésszé. A Magyar Televízió 1993-ban indította el a határon túli magyarság életét bemutató első önálló műsorsorozatát. Az MTV létrehozta Kisebbségi Szerkesztőségét. /Határon túli tévések ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2008. december 5.
Halálának harmincadik évfordulója alkalmával Mécs László emlékestet rendeztek december 3-án Kolozsváron. „Mécs László papköltőt sokáig mellőzték, mégis sokan ismerik” – mondta Fábián Mária Caritas-igazgató. Kovács Sándor főesperes beszélt a költő munkásságáról. A Mécs-verseket Bogdán Zsolt színművész tolmácsolta. Jakab Gábor plébános részletesen ismertette Mécs Lászlót irodalmi pályáját, aki a harmincas években rengeteg szavalóestet tartott nemcsak Magyarországon, hanem szülőföldjén, a Felvidéken is. 1935-ös erdélyi körútja során több városba hívták meg szavalni. 1944-ben, második kötetének francia kiadásához maga Paul Valéry írt előszót. Jakab Gábor, majd kitért a papköltő ars poeticájának tartott – s az est címéül választott – Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! című versre. /Nagy-Hintós Diana: A rózsaoltó emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ Mécs Lászlót (1895-1978) 1953-ban bebörtönözték, 1956-ban szabadult.
2008. december 6.
A Trianon Kutató Intézet gondozásában jövő év január elején megjelenik a Trianoni Szemle folyóirat első száma. A negyedéves történelmi magazin célja az 1920. június 4-i békeszerződés előzményeivel, létrejöttével, tartalmával és következményeivel kapcsolatos tanulmányok, források, szépirodalmi művek, szakmunkák ismertetése – írta a trianonportal.hu oldal. Emellett a lapban helyet kapnak a Kárpát-medencei magyar kisebbségek helyzetének elemzésével foglalkozó cikkek. A kiadvány bemutatja a XIX. és a XX. században megjelent fontosabb írásokat, de a legújabb kiadványokat is. A Trianoni Szemle első száma a Felvidékre és Benesre koncentrál. A lap folytatásonként közli a hírhedt dekrétumok kiagyalójának egyik művét, amelynek komoly negatív hatása volt Magyarországra nézve. A tanulmány eddig soha nem jelent meg magyar nyelven. /Új folyóirat a Kárpát-medencében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
2008. december 8.
„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2008. december 9.
Erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki kézművesektől, hagyományőrzőktől hangos az adventi hétvégeken Budapest. A XII. alkalommal megrendezett Budavári Mézesnapokon nemcsak a „méhészet gyümölcseivel” találkozhatott az ember, hanem a Kárpát-medencei ünnepi, karácsonyi népszokások is megelevenedtek. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza megtelt moldvai csángó népzenével, a szilágysomlyóiak a szállást kereső szent család történetét és a kisded születését bemutató betlehemet játszották, lucáztak a felvidékiek, a székelyudvarhelyiek pedig táncban elevenítették fel az adventi szokásokat. A székházban Kárpát-medencei karácsonyesti „terülj asztalkám¨ is volt. A hatalmas aulában Kovács Pali Ferenc a jeles népi bútorfestő piros, fehér és kék színben pompázó, kalotaszegi motívumokkal díszített kis ládáival, dobozaival jelent meg. A mákófalvi mester már 25 éve készíti egyedi darabjait. /Kánya Gyöngyvér: Adventi mézesnapok Budán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
2008. december 12.
Az 1980 óta működő Bethlen Gábor Alapítvány célja, hogy anyagi, szellemi támogatásával, díjaival úttörő szerepet vállaljon a nemzeti összetartozás szolgálatában, a közép- európai szellemi együttműködésben és a határon túl élő magyarság magyarországi megismertetésében. A szervezet alapítója Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. A Bethlen Gábor Alapítvány szeretné elérni, hogy az EU keretében a magyarság ne csak a bajban, a vészben, hanem az értékőrző küzdelemben, a nemzet jó ügyeinek szolgálatában is legyen szolidáris nemzettársaival. A kuratórium idei ünnepségén tizenegy díjazott kapott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, valamint Márton Áron- és Teleki Pál-emlékérmet. A díjátadó ünnepséget a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló – eredménytelen – népszavazás évfordulóján tartották meg. Bethlen Gábor-díjban részesült Erdélyi Géza szlovákiai református püspök és Rózsás János író. Erdélyi Géza egyházi munkásságát és helytállását Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke méltatta. A második világháború után a kilencéves szovjet hadifogságot túlélő, az idén elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz író rabtársa, Rózsás János életútját Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke ismertette. A Márton Áron-emlékérem (Szervátiusz Tibor alkotása) kitüntetettjei dr. Bábel Balázs kalocsai érsek, laudációját Lezsák Sándor országgyűlési képviselő tartotta; Kiss József, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ny. természetrajztanára, munkásságát az alapítvány kurátora, dr. Németh Ágnes vegyész, Németh László író leánya méltatta, és Szente Imre Svédországban élő költő, műfordító, laudálta Gyurácz Ferenc, a Magyar Nyugat Könyvkiadó vezetője. Tamási Áron-díjat kapott dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, laudációját dr. Márkus Béla irodalomtörténész, egyetemi tanár mondta el. Teleki Pál-érdemérem kitüntetést kaptak: Makovecz Imre építész, dr. Papp Lajos szívgyó-gyász, Illyés Mária művészettörténész, alapító-kurátor és dr. Vekerdi László tudománytörténész, alapító-kurátor. Az ünnepségen közreműködött Écsi Gyöngyi felvidéki ref. lelkész, népdalénekes Hetényből. A díjazottak között Kiss József tanár az egyetlen erdélyi. Pedagógusi munkásságának koronája ez a díj, melyet személyesen vehetett át Budapesten. Kiss József tanár életfilozófiájában azt vallja, amit Márton Áron 1946. október 27-én, Kolozsvárott elhangzott prédikációjában tisztán és világosan megfogalmazott: „Csakis az erkölcsileg érett, lelkiismeretes és a felelősségük tudatában levő emberek tudják a köz javát őszintén és önzetlenül szolgálni, és csak az ilyen emberekből álló társadalom tudja az ember méltóságát és elidegeníthetetlen jogait tiszteletben tartani. A közösség ügye tehát a demokráciában a társadalom minden tagjának személyes ügye…” /Bölöni Domokos: Márton Áron-emlékérmes Kiss József ny. tanár. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./
2008. december 17.
1986. óta minden december derekán Betlehemben, a Születés-kápolna mécseséről gyertyát gyújtanak, és elindul a Láng őrizve, továbbadva kézről-kézre, előbb repülőben, majd vonatokon, autókban, biciklisen, gyalogosan, hogy karácsony estéjére eljuthasson bazilikákba és kis fatemplomokba egyaránt. Olykor faluszéleken virrasztva, várva, hogy fáklyás menet kíséretében vonulhasson be a templomba... Így vonul, vándorol a Láng, az osztrák cserkészektől a magyarországi cserkészekhez, tőlük Felvidék, Délvidék, Kárpátalja magyarlakta területeire, át a piros vonalas határokon, s persze Erdélybe is. Az erdélyi cserkészek először 1993 karácsonyán kapcsolódtak be ebbe. A nagybányai cserkészek Nagyváradról, éjszakai vonaton hozták a Lángot, máskor Magyarországról hozta az Erdélyt „belángoló” cserkészautó. Néhány éve a sepsiszentgyörgyi cserkészek vették át a stafétát és hatalmas mécsesekben szállítják három országon keresztül a lángot. Idén december 13-án került sor Bécsben az ünnepélyes lángosztásra. A Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai, a világ minden tájáról összesereglett cserkészekkel együtt vették át a szeretet lángját, majd elindult a busz, hogy Szentestéig bevilágítsa Magyarországot, Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot. Idén a Duna Televízió is felkarolta az eseményt, így a cserkészekkel együtt öt földrész magyarjaihoz igyekeznek eljuttatni a szeretet lángját. /Salló Emőke, RMCSSZ: Erdélybe érkezett a Szeretet Lángja – a cserkészek terjesztik. = Erdely. ma, dec. 17./
2008. december 20.
A 17-19. század erdélyi kerámiáit mutatja be A Kárpát-medence kerámiaművészete című sorozat most megjelent nyitóalbuma. Csupor Sándor kötetét, amelyben hatszáz szilke, csupor, tál, bögre, tányér, korsó és bokály ad képet Erdély népi kerámiaművészetéről, bemutatták Budapesten. Csupor István, a budapesti Néprajzi Múzeum kerámia osztályának vezetője. A Novella Könyvkiadó gondozásában napvilágot látó sorozatban a tervek szerint külön-külön kötetben mutatják majd be Holics, Magyarország, a Felvidék és a habánok kerámiaművészetét. /Új könyv Erdély népi kerámiaművészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2008. december 24.
,,Európa jövője a keresztény gyökereken alapszik, amelynek letéteményesei vagyunk. Ez az identitásunkból fakadó elhivatásunk, függetlenül attól, hogy katolikusok, protestánsok, anglikánok, ortodoxok vagy más valláshoz tartozóak vagyunk. Keresztény gyökereink nagyon erősek, és kötelességünk azokat védelmezni. ” – többek között ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 9-én Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a brüsszeli parlamenti épületben első alkalommal rendezett európai bibliakiállítást, amelynek kezdeményezője Tőkés László püspök, független EP-képviselő volt, fővédnöke Sólyom László magyar köztársasági elnök. Másnap, a szintén Tőkés László által indítványozott Keresztény Európáért program keretében tartott Kereszténység és Európa című konferencia résztvevői – köztük erdélyi református lelkészek, egyházközeli értelmiségiek – egyetértettek abban, és ezt a tanácskozás záródokumentumába is belefoglalták, hogy az Európai Unióban a ,,gazdasági érdekeken túlmenően az egymással egyesítő, közös értékeknek kell érvényesülniük”. Az Európai Parlament hétszáznyolcvanöt képviselője évente száz-száz látogatót hívhat meg saját költségén, ezt valamennyien ki is használják. December 8-11-e között Tőkés László egy harminchét főnyi látogatócsoportot fogadott vendégül Erdélyből, két felvidéki résztvevővel. Tőkés László elmondta, Hans Gert Pöttering EP-elnök jelenléte a bibliakiállítás megnyitóján nagy megtiszteltetés az egész Kárpát-medencei magyarság számára, és ez azért is bír különleges jelentőséggel, hiszen ,,keresztyénségünk a szekularizált nyugati világban nagyon háttérbe szorult, és itt, az Európai Unióban, az Európai Parlamentben is tovább él a francia forradalomban eredeztethető egyfajta szublimált egyházellenesség. Én, aki Kelet-Európából jövök, az ateista kommunizmus örökségével, megrökönyödéssel kerülök a ló másik oldalára, ahol egy vallástalan, szekuralizált világ vallásidegenségével találkozom. Megítélésem szerint fontos, hogy a kereszténységet, a keresztény gyökereinket, amelyek kimaradtak az európai alkotmányból, mértékadó módon és méltó módon képviseljük”. Tőkés László szerint ,,Európa mélységes erkölcsi válságban van, a gazdasági, pénzügyi és egyéb válságok ezt háttérbe szorítják, márpedig talán az európai keresztyénségnek ez a legsúlyosabb válsága”. Ilyen körülmények között keresi a szövetségeseket, és talál társra ,,más képviselőkben, katolikus istentiszteleti csoportokban, főként lengyel képviselők körében, protestáns imareggeli közösségben, ortodoxok társaságában, akik itt is gyakorolják a hitüket”. A nagyváradi püspök indítványozza, hogy a jövő esztendőben hozzanak létre egy ,,keresztény pártállású” frakcióközi csoportot, ,,amelyik tudatos és hitvalló módon lenne képes képviselni hitünkből fakadó értékeinket, erkölcsi és világrendünket, mert szét vagyunk szóródva a szekularizált, laicizált Európában, nem mutatkozik eléggé meg a mi hitünk és identitásunk. János Pál pápa szerepe, az EU alapító atyáinak öröksége viszont jó kezdetet jelent ahhoz, hogy most se hagyjuk elfakulni a mi hitünket, és egyházunk értékeit jelenítsük meg az Európai Unióban és ezen belül itt, a parlamentben. ”,,A Gutenberg-galaxis harmóniájában a mai napon az ország nélküli népekkel is találkozunk – a skótok, a walesiek, a katalánok, a baszkok, a frízek, a lappok és a cigányok nyelvén megszólaló Ige által” – mondta a bibliakiállítás megnyitóján angol nyelven Tőkés László. A magyar kezdeményezésre létrejött, az európai nyelveken kiadott bibliák tárlatán Hans-Gert Pöttering azt hangsúlyozta, ,,Isten minden nyelven beszél, de ma kiemelten magyarul”. Az EP elnöke megköszönte Tőkés Lászlónak a kiállítás szervezését, aki ,,Európa egy olyan régiójából érkezett, a Partiumból, amely népének évszázadokon keresztül harcolnia kellett vallási és személyi szabadságáért”, és kiemelte, hogy ,,nekünk, keresztényeknek kötelességünk harcolni minden vallási meggyőződés védelméért”. A bibliakiállítás megnyitóján Sólyom László felolvasott üzenetében leszögezte, hogy az ,,Ó- és Újszövetség nem kizárólag vallási dokumentum, hanem nyelvi, filozófiai, művészeti forrás, amelyből gazdagon merítettek Európa népei”. A konferecián Gál Kinga magyarországi EP-képviselő a családon belüli és a társadalomban is megnyilvánuló egymás iránti szeretet szerepét hangsúlyozta; Fejes Anzelm Rudolf, a nagyváradi római katolikus premontrei rend prépostja a keresztény nevelésről beszélt; Inzce Zsolt, a sepsiszentgyörgyi szemerjai református gyülekezet lelkésze az egyházi oktatás hazai nehézségeit ismertette; Csíki Sándor, az Erdélyi Nagycsaládosok Szövetségének elnöke a családok értékteremtő szerepét hangsúlyozta; Forró László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület tanácsosa az egyházaknak a fenntartható fejlődésben betöltött szerepéről beszélt; Surján László magyarországi EP-képviselő szerint az európai ember boldogtalan, nem vállalja vallási önazonosságát, és míg a kelet-európaiak négy évtizedes vallási üldözöttség idején veszítették el hitüket, a nyugati ember önként mond le vallásosságáról. /Fekete Réka: Keresztény misszió a gyökértelenné váló Európában (Tőkés László helytállása Brüsszelben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./
2009. január 16.
Mostanra már nyolcnaposra nőtte ki magát a kilenc évvel ezelőtt egynapos rendezvényként debütáló, Nagyvárad és Berettyóújfalu által közösen szervezett Magyar Kultúra Ünnepe, január 22-e, a magyar kultúra napja alkalmából. Magyarországon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, román oldalon pedig Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke vállalta a védnökséget, jelezte Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere. Fleisz János nagyváradi egyetemi tanár, a közös rendezvénysorozat kezdeményezője kifejtette, hogy két központi téma köré csoportosulnak az események, az egyik a Himnusz mint a megtartó erő jelképe, a másik az alkotás. Számtalan kiállítás, könyvbemutató is helyet kapott a programban. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint ügyeltek arra, hogy a kulturális jelleg ne csorbuljon. A magyar kultúra napja ünnepségsorozathoz csatlakozva a szatmári Ady Endre Társaság Egycsillagú égbolt címmel rendezi meg a magyar kultúra hetét. Először Szatmárnémetiben, majd Nagykárolyban Vetési Nándor kolozsvári egyetemi tanár előadásával emlékeznek Ady halálának 90. évfordulójára. Január 17-én a Felvidéki Rockszínház a szatmárnémeti katolikus székesegyházban A költő visszatér című Páskándi-mű zenés változatát mutatja be, másnap pedig a filharmóniában a nyíregyházi Pro Muzica leánykara lép fel. Székelyudvarhelyen a jövő héten szerveznek fotó- és képzőművészeti kiállításokkal, néptánc-előadásokkal fűszerezve, majd január 22-én a Művelődési Ház nagytermében kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. /D. Mészáros Elek: Határon átívelő értékmegóvás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
2009. január 19.
Szatmárnémetiben az Ady Endre Baráti Társaság által szervezett Magyar Kultúra Hete című rendezvénysorozat keretében előadás hangzott el a huszárságról, majd a huszárok XX. század eleji eltűnésének körülményeiről. Ezt követően filmbejátszások segítségével mutatta be a magyar katonai hagyományokat őrző szervezeteket a Magyar Hagyományőr Világszövetség. A Felvidéki Rockszínház a Székesegyházban előadta Páskándi Gézának a Kormorán együttes által megzenésített A költő visszatér című művét. Január 18-án, vasárnap elhangzott el a nyíregyházi Pro Musica Leánykar In memoriam Ady Endre című műsora a szatmárnémeti filharmóniában. /Babos Krisztina: Gazdag kulturális programkínálat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./
2009. január 19.
A kecskeméti Forrás szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat két munkatársa volt a Kolozsvár Társaság vendége január 15-én. Füzi László József Attila-díjas irodalomtörténésszel, a lap főszerkesztőjével és Buda Ferenc Kossuth-díjas költővel Kántor Lajos beszélgetett. A Kolozsvár Társaság elnöke a Kárpát-medence egyik legjobb folyóiratának nevezte a Forrást. Füzi László elmondta: a folyóirat idén márciusban ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A lap 1969-ben a teljes magyar irodalom összefogását tűzte ki célul, és ezt az alapelvét napjaink pénzhiánya közepette is megpróbálja megőrizni. Az est folyamán szó esett többek között a lap szerkesztési technikájáról, illetve a tanulmányok erdélyi, felvidéki, vajdasági szerzői és a kecskeméti Buda Ferenc az Isten szalmaszálai című kötetéből olvasott fel verseket. /F. ZS. : A Forrás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2009. január 22.
A magyar kultúra napja tiszteletére az idén 20 éves fennállását ünneplő felvidéki Palóc Társaság 13. alkalommal hirdetett pályázatot általános és középiskolás diákok számára. A Kárpát-medencében élő és tanuló pályázók öt országból jelentkeztek pályamunkákkal, az ünnepélyes eredményhirdetést január 18-án, vasárnap tartották a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Budapesten. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Dénes, a Magyar Írók Egyesületének és az Országos Trianon Társaságnak az elnöke a magyarság eredetéről tartott előadást. A pályamunkákat egy szakmai bizottság bírálta el, melynek elnöke Kolczonay Katalin egyetemi tanár volt. A Szatmári Református Gimnázium két diákja is második díjat nyert a pályázaton. /Szatmári nyertesek a Palóc Társaság vetélkedőjén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./
2009. február 3.
A nemzeti közösségek fennmaradásának egyik kulcsfontosságú feltétele az önálló, állami finanszírozású, anyanyelvű egyetem megléte. Jól tudják ezt Európa kisebbségei, hiszen mindegyik, körülbelül százezer főnél nagyobb lélekszámú, őshonos nemzeti közösség – mint a spanyolországi katalánok, a dél-tiroli németek, a felvidéki magyarok, a macedóniai albánok, a moldvai gagauzok, a finnországi svédek – kiharcolta magának ezt a jogot. Jól tudja ezt a mindenkori román politikai vezetés is, ezért igyekszik minden eszközzel megakadályozni az állami magyar egyetem újraindítását. Az eszközök közé tartozik az egyetemi oktatók megfélemlítése és megvásárlása is, hangsúlyozta dr. Hantz Péter. A 2006-os táblaakcióval a Bolyai Kezdeményező Bizottság a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult tarthatatlan állapotokra, tágabb összefüggésben pedig az erdélyi magyar felsőoktatás rendezetlen helyzetére hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét. A magyar feliratokat akkor helyezték ki, amikor az egyetem kiállítást rendezett az Európai Parlamentben, ahol azt állították, hogy az intézményben többnyelvű a feliratozás. A kiállítás megnyitójának napján helyezte ki dr. Hantz Péter, néhol közelharc árán, azokat a magyar feliratokat, melyeket aztán a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége azonnal leveretett. Az eset után Hantz Pétert és Kovács Lehelt kirúgták egyetemi állásukból. A táblaügy után akkora volt a felháborodás, hogy sok mindent el lehetett volna érni. Ezt azonban az árulók, a Babes–Bolyai Tudományegyetem volt és jelenlegi magyar rektor-helyettesei (mint például Magyari Tivadar, Nagy László, Szamosközi István) akadályozták meg. Jelenleg dr. Hantz Péter a heidelbergi molekulárisbiológia-laboratóriumban kutató. A Bolyai Kezdeményező Bizottság most dolgozik az erdélyi magyar felsőoktatás távlati fejlesztési perspektívájának kialakításán. A tanulmány egyetemfejlesztési, gazdasági, demográfiai és politikai kérdéseket vizsgáló fejezetekből fog állni. Semmilyen körülmény között nem szabad vegyes tannyelvű egyetemet létesíteni. Ezek ugyanis melegágyai a megalkuvó, opportunista vezető réteg kialakulásának. Azt szeretnék, ha a leendő magyar egyetemi hálózat egyik kara Sepsiszentgyörgyre települne, és ha megszabadulhatnának az elrománosítási céllal létrehozott struktúráktól. Dr. Hantz Péter távlati tervei között szerepel egy erdélyi kutatólaboratórium megalapítása. A Bolyai Egyetem újraindítása érdekében kifejtett tevékenységet a www.bolyai.eu honlapon követhetik nyomon, tájékoztatott Hantz Péter. /Puskás Attila: Magyar tannyelvű egyetemért (Interjú dr. Hantz Péterrel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./
2009. március 3.
A Fidesz és Tőkés László kölcsönösen részt vesz egymás európai parlamenti kampányában, erről állapodott meg Orbán Viktor Fidesz elnök és Tőkés László erdélyi magyar EP-listavezető március 2-án, Budapesten. Tőkés László a találkozó után tartott sajtótájékoztatón közölte: meghívta Orbán Viktort, hogy jöjjön el Erdélybe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ közös listája mellett kampányolni. A Fidesz elnöke megtiszteltetésnek nevezte a meghívást, és azt kérte, hogy Tőkés László is vegyen részt a Fidesz kampányában. Orbán arra hívta a fel a figyelmet, hogy először lesz egyidőben az EP-választás Erdélyben, a Felvidéken és Magyarországon, ez pedig komoly kihívás és lehetőség is a nemzeti elkötelezettségű erőknek, hogy a mondandójukat, programjukat, mozgásukat „össz-kárpát-medencei magyar politikai akcióvá” alakítsák. Tőkés László szintén arról beszélt, ha nincs is „szupranacionális pártjuk”, de úgy készülnek fel a kampányra, mintha egy pártban volnának a felvidékiek, a magyarországiak és az erdélyiek. Mint mondta, ebben kérte a Fidesz támogatását. A politikus úgy vélte: az egységes magyar európai képviselettel és a határok eljelentéktelenedése folytán „lehetővé válik bizonyos értelemben még Trianonnak a korrekciója” is. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor és Tőkés László is értékelte az EMNT és az RMDSZ nemrégiben kötött megállapodását, amelynek értelmében a két szervezet az romániai EP-választásra létrehozta a „magyar összefogás” listáját, valamint döntöttek egy paritásos alapon működő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum megalakításáról is. /Közösen kampányol Orbán Viktor és Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./
2009. március 9.
A Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra Petőfi halálának 160. évében emlékdíjat alapított és adományozott azoknak a Kárpát-medencei közösségeknek, melyek az utóbbi évtizedekben a legtöbbet tettek a költő kultuszának éltetése érdekében. A Gubcsi Lajos költő vezette Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma ez alkalommal hét díjat osztott. A díjjal követték azokat a magyarországi, felvidéki és erdélyi emlékhelyeket, melyek Petőfi életútjában meghatározó szerepet töltöttek be. Erdélyből Fehéregyháza, a költő ottani emlékét gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, valamint a költő partiumi kultuszáért – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékének éltetéséért sokat tett – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Partiumi Alelnöksége révén Szatmár megye magyarsága részesült a kitüntetésben.A szatmáriaknak ítélt díjat március 15-én Muzsnay Árpád EMKE-alelnöknek adják át. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az adományozók óhajának megfelelően biztosítja, hogy a Petőfi porcelánszobor /Tamás Ákos alkotása/ állandó kiállítási helye Erdődön a vár még álló bástyája egykori kápolnájában tervezett Petőfi-emlékmúzeum lesz. Annak létrehozásáig és megnyitásáig az erdődi Petőfi-Szendrey szobor mögötti református templomban helyezik el. /Díj megyénk magyarságának. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 9./
2009. március 23.
Bethlen Farkas, Verőce polgármestere kezdeményezésére – „Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért” – sokan részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén március 21-én a Verőce melletti Katalinpusztai-völgyben.„E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet”– hangsúlyozta Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében. Önkéntes segítők érkeztek több településről és az elszakított területekről is, például Kárpátaljáról, Erdélyből, Felvidékről. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában valósul meg. Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyóvá válhat idővel a Kárpát-Haza templom. /Frigyesy Ágnes: Közadakozásból építenék fel a Kárpát-Haza templomát. = Erdély.ma, márc. 22./
2009. április 7.
Aránytalanul keveset foglalkoznak a határon túli magyar médiumok a más-más országokba szakadt magyarság társadalmi-politikai helyzetének megismertetésével, a szomszédos és „baráti” demokráciák magyarellenes jelenségeinek elemzésével. Továbbra is számolni kell a kisantanti logikával, amellyel a többségi nemzetek igyekeznek a magyar kisebbségeiket elszigetelni, ellehetetleníteni, végső soron asszimilálni őket. Öt évvel ezelőtt a felvidékiek ugyanazzal a választási kényszerrel szembesültek, mint a romániai magyarság az ezredfordulón, amikor a kisebbik rossz ürügyén tömegesen szavazták a hatalomba Ion Iliescut Vadim Tudorral szemben. Ivan Gasparovic ellenjelöltje 2004-ben az a Vladimir Meciar volt, aki kormányfőként is inkább magyarellenes retorikájával vált közismertté, semmint kormányzati teljesítménye miatt. Azután kiderült, hogy a magyarfaló Meciar nem a szélsőségesség legalja Pozsonyban. Jan Slota már Magyarországra szabadítandó tankokkal, turul-ijesztő kettős keresztekkel és szentistváni bóhóckodással sértette vérig a Kárpát-medence magyarságát. Az idei, szlovákiai elnökválasztási kampány hangulatát mi sem jellemzi jobban, mint ennek a diplomáciai pengeváltásokat is provokáló politikusnak a sommás megjegyzése, miszerint az új szlovák államfőnek az a feladata, hogy „helyesen viszonyuljon” a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. „Ez sajnos csak az egyik jelölt esetében lehetséges, mert a másiknak, a nőnemű jelöltnek ez a viszonya kissé zavaros” – állította. Iveta Radicova volt ugyanis az a bizonyos „nőnemű jelölt”, aki magyarajkú választóit – Szlovákia választásra jogosult állampolgárainak egytizedét – anyanyelvükön is megszólította. Nyilván képletesen, hiszen a több nyelven is folyékonyan beszélő, publikáló Radcova magyarul nem tud. A választási kampány idején is képes volt az elhíresült tankönyv-vitában a magyarság álláspontját megvédeni. Gasparovic és támogatói sikeresen tematizálták a közbeszédet Radicova ellenében, és ennek eredményeképpen Radicova nem túl nagy különbséggel ugyan, de végül alulmaradt a második fordulóban. A magyarok mozgósításával pedig egyértelművé válhat a mindenkori szlovák politika számára, hogy a választópolgárok egytizedének a bizalmát egyszerűen tisztességes politizálással is meg lehet szerezni. /Laczkó Vass Róbert: Körmagyar analógiák. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./
2009. április 18.
Hamarosan megkezdheti működését az Ung-Tisza-Túr Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium gazdasági együttműködését segítheti elő. A kezdeményezéshez eddig 80, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna és Románia határai közelében fekvő település csatlakozott. Később további kétszáz település vehet még részt az együttműködésben; így a társulás a jövőben közel 400 ezer ember képviseletét láthatja el a régióban. A bejegyzésre váró csoportosulás idén nyáron kezdheti el tevékenységét; az első feladat egy olyan népfőiskola létrehozása lesz, amellyel szeretnék alkalmassá tenni térségben élőket a fejlesztések befogadására, illetve generálására. Az EGTC céljai között közös fejlesztési alap létrehozása is szerepel, amelyből az uniós pályázati támogatások önerejét szeretnék biztosítani. /Határ menti együttműködési csoportosulás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./
2009. április 20.
Európában akkor sikeresek a magyar képviselők, ha a magyar ügyet tudják képviselni – mondta április 18-án Marosvásárhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Marosvásárhelyen ülésezett az EMNT, amelynek egyik fő feladata, hogy a szervezet átalakulását készítse elő az RMDSZ-szel nemrég született együttműködési megállapodások következményeként. Az EMNT közleményében beszámolt Tőkés László marosvásárhelyi beszédéről. Szerinte a választási összefogás során mozgósítani kell az erdélyi magyarokat. Idézte az EMNT választási üzenetét: „Legyen négy képviselőnk Brüsszelben!” Utalva az április 17-i fideszes programalkotó gyűlésére, kifejezte meggyőződését: legkésőbb 2010-ben új, nemzeti magyar kormány felállása várható, amelynek külpolitikáját erősítheti az európai parlamenti képviselők együttese Felvidéktől az anyaországon át Erdélyig. Nincsenek „külön magyar ügyek” – vélekedett a püspök, aki szerint Európában a magyarok akkor lehetnek sikeresek, ha egy erős Magyarországhoz erős nemzetrészek hálózata csatlakozik. „Akkor egy tizenötmilliós nemzet hallatja szavát, és ez közép-kelet-európai szomszédaink viszonylatában számottevő lélekszám” – fogalmazott Tőkés. /Tőkés László: Európában a magyar ügyet kell képviselni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./ Az EMNT Választási Bizottsága megvitatta Toró T. Tibor EMNT-alelnök által ismertetett, az EMNT jövőjét illető elképzeléseket, majd javaslatokkal egészítették ki a Demeter Szilárd kommunikációs igazgató által vázolt kampánystratégiát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke levélben üdvözte a tanácskozást, ugyanígy Csávossy György, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) tiszteletbeli elnöke, valamint Bardócz Csaba, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke. A „nemzeti lista” kudarcában meghatározó szerepe volt az SZNT és az Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőségének, jelentette ki Tőkés László. Az RMDSZ-nek sem lehetett könnyű a döntés, hiszen többéves politizálásukat kellett felülvizsgálniuk. Ennek köszönhetően most a plurális összefogásról beszélhetnek. Szükséges az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács újjáalakítása. Amikor Székelyföld területi autonómiájáért harcolnak, akkor egyben kérik az érmelléki autonómiát is, a szilágysági önrendelkezést, a határ menti régiók tényleges „eurorégiókká” való alakítását, a személyi elvű és a kulturális autonómiát, hangsúlyozta Tőkés László. A Vásárhelyi Találkozó ünnepi pillanatai következtek: bemutatkoztak az EMNT jelöltjei. Dávid László, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora emlékeztetett, tíz évvel ezelőtt elhatározták a Sapientia-EMTE megalapítását, ennek eredményeként most magyar nyelvű egyeteme van Marosvásárhelynek, Csíkszeredának és Kolozsvárnak is. Ábrám Noémi a nők, az édesanyák szerepéből indult ki. Sylvester Lajos közíró, a Háromszék napilap munkatársa kijelentette, a menni vagy maradni dilemma igazi tétje abban áll: bárhol a világon arra kell törekednünk, hogy hasznára legyünk nemzetünknek. Lakatos Róbert filmrendező a vizuális kultúra fontosságát emelte ki. /Vásárhelyi találkozó – Újjáalakult az EMNT, személyi és pártérdekek fölött. = Erdély. Ma, ápr. 19./
2009. április 20.
Hivatásosak Disznajón sosem gyűjtöttek népdalokat. Szakszerű „mélyfúrást” Jagamas János végzett a szomszéd faluban, kutatása eredményét 1984-ben adta ki Magyaró népzenéje címmel. Disznajó zeneileg vegyesebb képet mutat. Csősz Ferenc tanító (Réty, 1930 – Disznajó, 1990), 1975-ben költözött Disznajóra, és ott nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait. Több mint húsz gyermeket tanított meg hangszeren játszani. 1980-ban országos hírű folklóregyüttest szervezett, mellyel 1990-ig, haláláig, 55 alkalommal lépett színpadra. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak. A daljátékkal öt évig jártak vendégszerepelni. Voltak Csősz Ferencnek más „vállalkozásai” is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, -felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. A disznajói fiatalok kultúrtevékenységének legsikeresebb éve 1987 volt, amikor műsoraikkal sikeresen szerepeltek az egy hónapig tartó turnéjuk alkalmával Magyarországon és a Felvidéken. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: „Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért. ” Disznajó művelődési életének része Fráter Béla (1870–1935) dalszerző munkássága. Csősz Ferencék munkája beérett. Újabb gyümölcse egy gyűjtemény: Megáradt a Maros. Disznajói daloskönyv. Csősz Irma gyűjtése (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2008). – Férjem és én, disznajói tanítók, a népzene szerelmesei, közel két évtizedes munkával összegyűjtöttük a megőrzött, énekelt kincseket. Nagyon sok dalt írtunk össze – tájékoztat Csősz Irma (sz. 1936) az előszóban. Olyan dalokat is megmentettek, amelyeket mára már mindenki elfeledett. Mára kihalt a szokás, nem siratóznak a halott mellett. Férje távoztával árván maradva is folytatta Csősz Irma a gyűjtést. /Bölöni Domokos: Nem múlt el nap ének nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2009. április 23.
Dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértő elmondta, hogy évekkel ezelőtt kezdődött a kutatás. Első tanulmánya egy magyar tudományos folyóiratban körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt jelent meg. Budapesten ő volt a határon túlról érkezett orvosok honosítási bizottságnak az elnöke. A legtöbb orvos Erdélyből érkezett. Felvidékről és Vajdaságból sokkal kevesebben jöttek. A legtöbben 1991–1992-ben jöttek. A 90-es évek elején, négy év alatt közel 1500 orvos érkezett Magyarországra. A következő hullám Magyarország uniós csatlakozása után következett be. Hamar lelassult a folyamat. Mostanában a diplomás bevándorlók száma 100 és 200 közé tehető évente. A bevándorlók zöme marosvásárhelyi, illetve a vásárhelyi egyetem végzettje. Vannak másfajta jelenségek is. Romániában megemelték a háziorvosi fizetést, lehet, hogy megkezdődik a visszaáramlás. /Máthé Éva: Hazatérnek az orvosok. Interjú dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértővel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2009. április 23.
Április 12–20. között tizedik fesztiválját rendezte a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport, amelyen 21 hazai és külföldi csoport – közel félszáz résztvevő – képviseltette magát és tájegységének kultúráját. „A részt vevő hagyományőrző csoportok szűkebb régióját tekintve jelen volt a Felvidék, a Hortobágy, a Székelyföld tárgyi és szellemi kultúrája, és meggyőződhettünk, hogy a dallamok a legkeletibb magyar szórványoktól a nyugati magyar nyelvterületekig majdnem ugyanúgy hangzanak” mondta a főszervező, Both Aranka, a vendéglátó Kékiringó vezetője. Minden este más-más ország mutatta be táncait, szokásait, viseleteit, énekeit, hagyományos gasztronómiáját. /A nemzetek Európája Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2009. április 24.
Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, így jelezve a határokkal szétszabdalt területeken élő hívek újbóli egyesülését. Történelme egyik legfontosabb pillanatára készül a magyar református közösség: május 22-én Debrecenben ül össze az Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata, hogy elfogadja a közös alkotmányt, és ilymódon egyesüljenek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Este az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának kihirdetése következik, és ebben az időpontban egyszerre kondul meg, és tíz percen keresztül szól majd a Kárpát-medence valamennyi református templomának a harangja. „Amit Trianon szétszabdalt, azt református hívők körében próbáljuk valamilyen formában helyrehozni, és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyház van!” – nyilatkozta az Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Pap Melinda: Közös harangszóval ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./
2009. április 28.
Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2009. április 28.
Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2009. május 8.
Az Országgyűlés Arany Emlékérmét adta át Szili Katalin házelnök május 6-án Pécsett Mézes Rudolfnak, a Csemadok alelnökének a szervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medencei magyar regionális képviselők és civil közösségek vezetőinek VI. találkozója kezdődött Pécsen, a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány szervezésében. A Csemadok nagyon sokat tett azért, hogy a felvidéki magyarság őrizni tudja az identitását, hagyományait, kultúráját. Ezért számukra nincs az az elég nagy elismerés, amivel ezt meg lehet hálálni – mondta Szili Katalin. Hozzátette: a Határokon Túli Magyarságért Alapítványt köszönet illeti, hogy összefogja a civileket. A fórumon a Kárpát-medencei magyarság helyzetével, valamint a vallás, az identitás és az anyanyelv kérdéseivel foglalkoztak a résztvevők. Hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, korábbi nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, azaz a Csemadok. /Arany Emlékérmet a Csemadoknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./
2009. május 9.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a kárpátaljai Ungváron tartott idei, IV. közgyűlése zárónyilatkozatában szorgalmazta a magyar újságíró-egyesületeket tömörítő, a magyar újságírók érdekeit képviselő brüsszeli székhelyű nemzetközi civil szervezet létrehozását. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK), az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet 2005 májusában alakult Magyarországon, Szegeden. A mostani közgyűlésen a gazdasági válságnak sajtóra gyakorolt hatásairól, a közszolgálatiságról értekeztek. Az erdélyi állapotokat Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője ismertette. Több mint négyszáz lap létezik, köztük egyházi, községi, kistérségi, szakmai, réteg- és diáklapok is. A nagy megyei lapok önfenntartóak, ám a művelődési, tudományos folyóiratok főleg támogatásból élnek. Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő folyóirat brüsszeli tudósítója egyedül képviselte a szlovákiai magyar sajtót. A többi meghívott nem jött el, Felvidéken újságíró-szervezet sem alakult. A rendszerváltás után átöröklődött a korábbi pártsajtó. Újabb próbálkozások is voltak, de azok lemorzsolódtak. Egyetlen magyar napilap van, a baloldali pozsonyi Új Szó, az bizonyos érdekeket szolgál ki, így torzul a gondolkodásmód. A vajdasági helyzetet Tóth Lívia, a Hét Nap felelős szerkesztője ismertette. Egyetlen napilap, a Magyar Szó és egy hetilap, a Hét Nap működik a régióban. Ezenkívül egy gyermek- és egy ifjúsági lap. Ezek tartományi támogatásban részesülnek, tehát megjelenésük biztosított. Kérdéses az utánpótlás. A kétmilliós lélekszámú Szlovéniában 5200 magyar él a Muravidéken és mintegy ezer szórványban. Támogatott a Népújság magyar hetilap, de egyre csökken olvasottsága, a húsz évvel ezelőtti, közel kétezres példányszám felére esett vissza. A kárpátaljai magyar sajtó helyzetét Kőszeghy Elemér ismertette. Egyetlen országos lap működik, a Kárpáti Igaz Szó, amely hetente háromszor jelenik meg, mivel a posta csak akkor szállít. Két megyei bejegyzésű hetilap, a Kárpátalja és a Kárpátinfó, három járási lap, az ungvári, nagyszőlősi és beregszászi él. Utóbbiak kétnyelvűek, a helyi közigazgatás a lapalapító. Városi lap működik Beregszászon, továbbá a református, római katolikus és görög katolikus egyháznak van újságja. Ha nem lenne a Szülőföld Alap, a kárpátaljai magyar sajtó fele eltűnne. /Szekeres Attila: A Vereckei-hágótól Brüsszelig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2009. május 15.
A magyar nemzet sokat hangoztatott határok feletti egyesítésének minden bizonnyal egyik legfontosabb színtere Brüsszel. A határon túlról érkező magyar képviselők itt egyebek mellett anyanyelvükön szólalhatnak föl, megtehetik tehát azt is, amit a saját országuk parlamentjében aligha. A magyar delegációk legsikeresebbike a Fidesz – Magyar Polgári Párté, állapította meg Laczkó–Vass Róbert. Újra a jelöltek közt van a nagyváradi születésű Gál Kinga, valamint a roma származású Járóka Lívia, akik az emberi jogi, Őry Csaba pedig szociális kategóriában lett az elmúlt évek valamelyikében az Év Európai Képviselője. Járóka ráadásul az EP legnagyobb frakcióját adó Európai Néppártnak az idei kampányarca. Hasonló eredményekkel egyetlen más térségbeli delegáció sem büszkélkedhet. Érdekes módon az első roma képviselőt nem a „demokratikus normagyakorlattal” rendelkező, cigány kisebbséget is számláló nyugat-európai országok delegálták az Európai Parlamentbe, hanem az Európai Unióba 2004-ben újonnan érkező Magyarország, éppen Járóka Lívia személyében. A Fidesz az EP-parlamentbe biztos befutó helyre jelölte a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökét, Kósa Ádámot, aki a jelbeszédet is a hivatalos európai uniós nyelvek rangjára kívánja emelni. Ez a képviseleti felkérés nem a toleranciát és a másság iránt való figyelmességet úton-útfélen hangoztató pártok részéről érkezett. Gál Kinga erdélyi származásúként pontosan ismeri a kisebbségi lét problémáit, e tárgyban saját bevallása szerint is igazi szélmalomharccal bízta meg az őt jelölő Fidesz öt évvel ezelőtt. Az újdonsült képviselő asszonynak sikerült egy olyan kényes kérdésben, mint a vajdasági magyarverések, határozott állásfoglalásra bírni az Európai Parlamentet. Külön érdeme, hogy a romániai magyar kisebbség ügyét sikerült nevesítve is bevinnie különböző EP-dokumentumokba. A „roma kisebbség ügyének európai szintű kezelését” szorgalmazó MSZP egyetlen roma jelöltet sem tervez Brüsszelbe juttatni, befutó helyet ugyanis cigány származású politikusnak nem ajánlottak. A Szabad Demokraták Szövetsége kormányzati szerepvállalása, politikai hitelvesztése miatt választási küszöb alá esett. A listát a Brüsszelben és Magyarországon egyaránt megbecsülésnek örvendő politikus, Szent-Iványi István vezeti. A válságba sodródott Magyar Demokrata Fórum EP-listájának második jelöltje, Habsburg György komolyan gondolja jelölését. Az MDF meglepetése a hajdan ősellenségnek számító közgazdász, Bokros Lajos listavezetővé jelölése, amely gyakorlatilag a párt szétesését eredményezi. Bokros, ha bejut, éppen a jelenlegi fórumos EP-képviselőt, a Brüsszelben sikeres zöldpolitikust, Olajos Pétert üti ki a ringből Brüsszeli képviselőségre pályázik Morvai Krisztina a Jobbik Magyarországért Párt színeiben. Ő újsütetű radikalizmusa és antiglobalizmusa miatt közismert, jogászként az Európai Emberi Jogi Bizottságban és az ENSZ nőjogi bizottságában is dolgozott, a családon belüli erőszak és a nőkkel szembeni diszkrimináció kutatója. A felvidéki magyarok Magyar Koalíció Pártjának jelenlegi támogatottságát és a pártszakadás közeli állapotokat figyelembe véve bravúros teljesítmény lenne megismételni az öt évvel ezelőtti választási eredményeket. Ehhez ugyanis Szlovákiában a magyarság számarányát jóval meghaladó mértékben a szavazatoknak legalább 14 százalékát kellene megszerezniük. Reális esetben a felvidéki magyarságnak egy képviselőt sikerül a jelenlegi kettő helyett Brüsszelbe juttatnia, listavezetőként Bauer Edit újrázhat. Romániában a Magyar Összefogás listája brüsszeli képviselethez valószínűleg ugyanazokat a szereplőket juttatja. Listavezetőként a jelenleg egyéni mandátummal rendelkező Tőkés László végre tagja lehet a legtöbb magyar képviselőt (Fidesz, RMDSZ, MKP) tömörítő EP-néppárti frakciónak. /Laczkó–Vass Róbert: Európába mindahányan. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
