Máj. 11-én Sepsiszentgyörgyön tüntetést rendezett a város ifjúsága. A kommunizmus elleni tüntetést kezdeményező bizottság bejelentette, hogy csatlakoznak a Temesvári Kiáltványhoz, szolidárisak a decemberi forradalom eszméivel, a bukaresti Egyetem tér és más városok tüntetőivel, javasolják a nyilvános párbeszédet a tüntetők és a hatalom képviselői között. /Tüntetés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./
1990. május 15.
A gyulafehérvári római katolikus egyházmegye papsága állást foglalt a választások kérdésében. Mindenki tekintse lelkiismereti kötelességének a választási jogát. Mindenki lelkiismerete szerint döntsön, a választás "nem népük megosztottságát, hanem egységének megerősítését kell hogy szolgálja." /Az egységet szolgáljuk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
1990. május 17.
Király Károllyal készített interjút Magyari Lajos. Király Károly elmondta, hogy 1972-ben lemondott minden tisztségéről. Érezte, hogy a passzív rezisztenciánál többet kell vállalni, sorra írta beadványait az államvezetéshez, a pártvezetéshez. Ez adott erkölcsi alapot ahhoz, hogy a nemzetközi fórumokhoz forduljon, és a "világ közvéleménye elé tárjam sorsunkat, helyzetünket." Ez hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény valamelyest reális képet alakítson ki az itteni állapotokról. - A diktatúra korszaka zavaros sovinizmussal fertőzte meg a lelkeket, "s hosszú-hosszú évekre lesz szükség, hogy a társadalmat kigyógyítsuk ebből az iszonyatos betegségből." Marosvásárhely után "még erősebben fellángolt a sovén uszítás". /Magyari Lajos: Beszélgetés Király Károllyal, az RMDSZ háromszéki szenátorjelöltjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
1990. május 17.
Kolozsváron márc. 18-án megalakult Kriza János Néprajzi Társaság, megválasztották a vezetőséget /elnök: Pozsony Ferenc, titkár: Salat Zakariás Erzsébet/, a tiszteletbeli elnök Almási István és a következő szakosztályok megalakítása mellett döntöttek: anyagi néprajz - vezetője Gazda Klára, szellemi néprajz - vezetői Könczei Csilla, Pozsony Ferenc és Keszeg Vilmos, társadalom-néprajz - vezetője Nagy Olga, ifjúsági tagozat - vezetője Bardócz Sándor. A társaság Sepsiszentgyörgyön tartotta második ülését. Elhatározták évkönyv kiadását, az egyes üléseken elhangzó tanulmányok megjelentetésére. Ennek szerkesztésére Péntek Jánost, Almási Istvánt és Keszeg Vilmost bízták meg. /Péter Sándor: Néprajzosok ülése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./
1990. május 18.
Mihai Sora közoktatási miniszterhez írt nyílt levelet három iskolaigazgató és egy tanfelügyelő /Pál Ferenc, a Mikes Kelemen Líceum, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium, Erdélyi László, a 3. Számú Ipari Líceum igazgatója és Tulit Ilona tanfelügyelő/, arra reagálva, hogy az utóbbi hónapokban a Kovászna megyei magyar pedagógusokat alaptalanul megrágalmazta a sajtó és a televízió. Kérik, hogy névtelen feljelentés alapján ne indítsanak vizsgálatot, a kivizsgálások eredményét tegyék közzé minden olyan fórumon, ahol a vádak elhangzottak. /Nyílt levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
1990. május 19.
Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1990. május 23.
Bukarestben az egyetemen megalakult a hungarológiai tanszék. Vezetője, dr. Molnár Szabolcs elmondta, hogy ez nagy előrelépés, sikerült leválniuk a keleti nyelvek tanszékétől. Eddig csak második szakként lehetett választani a magyart. Volt olyan év is, amikor nem is volt első éves hallgatójuk. Ettől az évtől tehát főszak lesz a magyar. Nem akarnak versenyezni Kolozsvárral, Bukarestben ugyanis nem tanárokat képeznek. A hungarológusnak nem kell feltétlenül magyarnak lennie. /Péter Sándor: Hungarológiai tanszék a fővárosban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 23.
Kovászna megyében nyilvánosságra hozták a megye választási végeredményét. Szenátorjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /76,67 %/, Nemzeti Megmentési Front /17,52%/, Casuneanu Vlad /független jelölt/ 1,72 %, Nemzeti Liberális Párt /1,66 %/, 1% alatt: Romániai Demokrata Agrárpárt, Romániai Ökológiai Mozgalom, Román Szocialista Demokrata Párt, Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt. - Kovászna megyében megválasztott szenátorok: Király Károly és Kozsokár Gábor. Képviselőjelöltekre leadott szavazatok, a pártok sorrendje. RMDSZ /77,10 %/, Nemzeti Megmentési Front /16,63 %/, a többi 2 % alatt. Kovászna megyében megválasztott képviselők: Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos. /Az RMDSZ meggyőző sikere. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 23.
Megalakult a Felsőháromszéki Szentkereszty Stephannie Kórház Alapítvány, jelentette be dr. Boga Olivér ideiglenes bizottsági elnök. Az alapítvány az 1877-ben létrehozott kórházegyesület eszméjének örököse, segíteni akarják a kórházat. Az alapító közgyűlés Sepsiszentgyörgyön lesz, máj. 23-án. /Felsőháromszéki Szentkereszty Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
1990. május 26.
Az RMDSZ Kovászna és Hargita megyei szervezetei Petre Roman miniszterelnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak a kormányfő által aláírt, az 1990/91-es tanév működését szabályozó 521/1990-es határozata ellen. Ez a határozat ellentmond a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i kiáltványának és Petre Roman által kiadott márc. 23-i közleménynek, korlátozza a kisebbségeket abban, hogy megteremtsék saját tanintézeteiket. /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./ Az RMDSZ Hargita és Kovászna megyei szervezeteink állásfoglalása részletezi az 521/1990-es határozatnak a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó intézkedéseit. A határozat antidemokratikus, mert leszögezi, hogy az oktatás minden fokon román nyelven történik. "A nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre is." Ez hátrányos megkülönböztetést jelent. A határozat felsorolta a nemzeti kisebbségek számára szervezendő iskolatípusukat, ebből hiányzik a szakoktatás. Az egyetemi oktatást taglaló fejezetben szó sincs az anyanyelvű oktatásról. A rendeletnek egy másik szakasza szerint a szükségletnek megfelelő beiskolázási számokat lehet megállapítani a kisebbségek anyanyelvén történő felsőfokú képzésben. A központilag összevont tanügyi irányítás ugyancsak kisebbségellenes. Az RMDSZ követeli az óvodától az egyetemig önálló nemzetiségi oktatást biztosító kormányhatározat kibocsátását. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
1990. május 26.
Jakab Antal gyulafehérvári püspök ismételt kérésére a Szentszék elfogadta lemondását. Jakab Antal Márton Áron püspök közvetlen munkatársaként tevékenykedett, tizenhárom évig volt börtönben, majd kilenc évig segédpüspök és tíz évig püspök. A pápa márc. 14-én kelt levelében kinevezte utódjának Bálint Lajos segédpüspököt, ugyanekkor Jakubinyi Györgyöt pedig segédpüspöknek. A pápai leveleket püspöki körlevelében közölte Bálint Lajos püspök. /Római katolikus püspöki körlevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./
1990. május 31.
A hatvanas évek végén több háromszéki faluban művelődési egyesületet hoztak létre, Kisbaconban a Benedek Elek Művelődési Egyesületet, Zágonban a Mikes Kelemen Művelődési Egyesületet, Csernátonban a Bod Péter Művelődési Egyesületet. Élénk művelődési élet zajlott az egyesületekben. A diktatúra szétverte ezeket a kis közösségeket. Idén újra létrejöttek az egyesületek, így Csernátonban már jan. 10-én postázták a Bod Péter Művelődési Egyesület alapszabályzatát, ugyanezen a napon készült el Torján az Apor Péter Művelődési Egyesület szándéknyilatkozata. Február elején pedig megalakult a Háromszéki Mikes Kelemen Művelődési Egyesület programtervezete, az elnök Farkas Árpád. Mindezek mutatják, hogy az RMDSZ kongresszusán elfogadott kisebbségi önszerveződés nem óhaj, hanem társadalmi tapasztalat. /Sylvester Lajos: Közművelődés ? egyesület ? autonómia. = A Hét (Bukarest), máj. 31./
1990. június 4.
A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./
1990. június 5.
Jún. 5-én Budapesten Mircea Dinescu, a Román Írószövetség elnöke és Koczkás Sándor, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára aláírta a magyar és román írószövetség 1990. évi együttműködési megállapodását. /MTI, Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
1990. június 30.
Gazda László a Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) hasábjain közreadott néhány történelmi megállapítást a csángók történetéről. A lap románul is összefoglalta írását. Ennek alapján megtámadta Gazda László írását a Cuvintul Nou Sepsiszentgyörgyi román lap, ahol egy nevét nem vállaló szerző azt állította, Gazda László megállapításait magyar forrásokra alapozta. Ez természetesen nem igaz. Gazda László most a Háromszékben közreadta cikkét. A román nép legnagyobb történetíróit idézte, Cantemirt és Iorgát. Dimitrie Cantemirt először 1769-ben Hamburgban megjelent Moldva leírása című könyvében írt a Moldvában élő magyarokról, megállapítva: "Mivel a magyarok megingathatatlanok voltak pápista törvényükben, megőrizték országuk nyelvét." A legnagyobb román történetíró, Nicolae Iorga Romania, cum era pina la 1918 című könyvében szintén elismerte, hogy a moldvai magyarok az 1200-as évek óta élnek falvaikban. A magyarok, írta "a XIII. század elején leereszkedtek a kunok katolikus püspökségének földjére, eljutva zen az úton a Szeret vizéig. Annyi század eltelte után megőrizték régi székely nyelvüket és törvényüket." /Gazda László: Kik is a moldvai csángók? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./
1990. augusztus 4.
Kozsokár Gábor jogász, Háromszék szenátora elmondta, hogy a szenátus ülésein a vatrás szenátorok minden alkalmat megragadnak arra, hogy a magyarokat támadják. Képtelen állításokat sorolnak, bizonyíték nélkül, így csökken a szavahihetőségük. A marosvásárhelyi márciusi vérengzésről készült Minzatu-jelentés olyan elfogult, hogy a kivizsgáló bizottság tagjai sem írták alá. A múlt héten kormánybizottság járt Háromszék megyében. Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat vezetője kijelentette, hogy Hargita és Kovászna megye két forró pont az ország térképén, tel feszültségekkel. A magyar szenátorok kérték, mondjon konkrét dolgokat, akkor elhallgatott. /Péter Sándor: Hiszem, ügyünk diadalra jut. Beszélgetés Kozsokár Gábor jogásszal, Háromszék szenátorával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
1990. augusztus 15.
A székelyudvarhelyi Székelység, a "Székelyföldet és népét ismertető folyóirat" 1931 és 1944 között jelent meg. Most újraindult /júliusban/ a Székelység Székelyudvarhelyen, szerkesztői Hermann Gusztáv Mihály, Gyöngyössy János, Zepeczáner Jenő és Bíró Gábor. Kiadja a Haáz Rezső Kulturális Egyesület /Haáz Rezső Múzeum/, a székelyudvarhelyi Infopress Kft. betűivel. Az új folyamot Kisgyörgy Zoltán ismertette. /Kisgyörgy Zoltán: Köszöntjük a Székelység új folyamát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 15./
1990. augusztus 21.
A kormány kinevezte a prefektusokat, feszültséget szítva mind magyar, mind román oldalról. A háromszéki tiltakozó nyilatkozatokat újabbak követték Maros, Hargita, Szamár, Bihar, Kolozs és Temes megyéből. A kinevezések semmibe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét, emellett súlyosan kompromittált emberek lettek prefektusok. Kolozs megye újdonsült prefektusa, Grigore Zanc például nyolc nappal a forradalom kitörése előtt magasztaló cikket írt Ceausescuról. Augusztus közepén Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetés zajlott. A tüntetők a Vatra Romaneascára jellemző magyarellenes jelszavakat skandáltak. /Dormándi K. János csíkszeredai tudósító: Folyamatos a romániai elégedetlenség. = Magyar Hírlap, aug. 21./
1990. szeptember 20.
A Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok terjesztését a postától átveszi a Háromszék Lapterjesztő Vállalkozás. Az összevont július-augusztusi számból 13 ezer példány Napsugárt és 10 ezer Szivárványt rendeltek. A szeptemberi számból 27 ezret, illetve 20 ezret rendeltek. /A Napsugár és a Szivárvány szerkesztőségének nyílt levele. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./
1990. szeptember 21.
Nagy gondot jelent a magyar nyelvű tankönyvek hiánya. Eddig csak a XI-es magyar irodalom látott napvilágot. Arra kényszerültek, hogy összeszedjék a régi tankönyveket és azokat szétosszák az iskolák között. /Péter Sándor: Több az üröm, mint az öröm. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./
1990. szeptember 23.
Mikes Kelemen születésének 300. évfordulója alkalmából Háromszék ünnepelte nagy fiát. Sepsiszentgyörgyön szept. 22-23-án Mikes-ülésszakon olvastak fel dolgozatokat, Zágonban pedig ökumenikus istentiszteleten emlékeztek rá az egybegyűltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Szept. 22-én Sepsiszentgyörgyön tudományos Mikes-ülésszakot tartottak, szept. 23-án az ökumenikus istentisztelet alkalmával szűknek bizonyult a földrengéskor megrongálódott zágoni református templom. Délután többek között Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Jókai Anna, a Magyar Írószövetség elnöke és Czine Mihály irodalomtörténész mondott beszédet. /Takács Éva: Mikes emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
1990. október 24.
Az RMDSZ vízszintes építkezésű sejtrendszere: a szakmai érdekképviseleti szervek. Ezt a szerveződést az RMDSZ-re nehezedő feladathalmaz teszi szükségessé. Ez a szervezés a következő alapfunkciókat biztosíthatja: szervezési és dokumentációs; politikai /horizontális kapcsolat a Kisgazdapárttal, a Kereszténydemokrata Párttal, MISZSZ-szel stb./; gazdasági és kereskedelmi funkciókör /ipari munkásság, mezőgazdaság, kisipar, vállalkozók, kereskedelem, bank, pénzügyek/; tömegtájékoztatás /Romániai Magyar Újságírók Egyesülete/; kultúra /horizontális szerveződés: EMKE/; vallás /horizontális szerveződés: püspökségek/; tanügy, tudomány /horizontálisan: EMT, Bolyai Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Zenetársaság, Iskola-bizottság/; környezet- és műemlékvédelem /horizontálisan: Erdélyi Kárpát Egyesület, Kelemen Lajos Társaság/; szociális és egészségügyi kérdések /horizontálisan: Magyar Orvosok és Gyógyszerészek Szövetsége/; nő- és családvédelem, ifjúsági kérdések /horizontálisan: a majdan megszervezendő nőmozgalom, cserkészek/; etikai; jogi funkciókör. /Sylvester Lajos: Vízszintes építkezésű sejtrendszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
1990. november 13.
Sepsiszentgyörgyön megtartotta bemutatkozó előadását a nyáron alakult Háromszék Állami Népi Együttes. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15,16./
1991. március 15.
Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
1991. március 26.
A Gandul liber /Brassó/ 12. számában olvasói levelet közölnek. A szerző gyűlölettel ír a "magyar férgekről", a hazátlanokról, kifejtve, hogy "néhány éven belül egy szál nemrománt sem találunk román földön." /Lapozgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1991. március 30.
A Gandul liber brassói lapban megjelent olvasói levél gyűlölködő, magyarellenes hangvételű. Ami Temesvárt illeti, "a ma magyar férgek fészkét, amelyek befurakodtak a szorgos romániai hangyák közé, el fogjuk taposni őket. A ganék elkotródnak..." "Tanuljatok meg jobban beszélni románul, tetűk..." A Vatra Romaneasca "a minden románok egyesülete", stb, stb. /Gandul liber (Brassó), márc. 26.-ápr. 2./, ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1991. május 19.
Máj. 18-19-én Gyergyószárhegyen szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ megalakulásának százéves évfordulója alkalmából az ünnepi találkozót. Az EKE jogutódja, a Kárpát Turista Egyesület vezetői /elnök: dr. Tövissi József ny. egyetemi adjunktus/ voltak jelen és mondtak beszédet. Ökumenikus istentisztelet után következtek a fölolvasások. Gyergyószárhegyet és a művésztelepet Simó András helyi tanár, illetve Borsos Júlia muzeológus mutatta be, Kristó András az EKE csíkszéki, dr. Vofkori László az udvarhelyszéki, Kisgyörgy Zoltán pedig a háromszéki szakosztályról adott ismertetőt. /László Ferenc: Az EKE gyergyószárhegyi centenáriumi találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1991. június 8.
Kézdivásárhelyen a Széchenyi-emlékév keretében jún. 8-án avatják fel ünnepélyesen a Nagy Mózes Líceumban a Széchenyi-domborművet, Vetró Artúr alkotását. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, az előadók között van dr. Antal Árpád egyetemi tanár, Egyed Ákos történész és Fábián Ernő művelődéstörténész. /"A legnagyobb magyar" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
1991. június 12.
Kincses Előd elmondta, hogy románra fordította Marosvásárhely fekete márciusa című könyvét, amelyet most a sepsiszentgyörgyi Háromszék Kiadó jelentetett meg. Kiegészítést tett ebbe a fordításba: annak a teherautónak, amely nekirontott a görög katolikus templom lépcsőjének, és halálra gázolta Kiss Zoltánt, egyik utasa, az egyik felfegyverzett román támadó, Teodor Rusu belehalt a teherautó ütközésénél szerzett sérüléseibe, tehát nem a magyarok áldozata volt. /Oláh István: Adalékok a fekete márciushoz. Kincses Előddel beszélgettünk Kisvárdán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
1991. június 18.
1990. májusában jelent meg a Tábortűz, a Romániai Cserkészszövetség szerény kivitelezésű, kétoldalas lapja. Második száma nem tudott önállóan napvilágot látni, a Háromszék biztosított két oldalt a Tábortűz 2. számához. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./
