Nyolcas kopjafaavatót tartottak május 28-án a Nyergestetőn. A Kelengye Egyesület kezdeményezésére Kézdivásárhely nyolc iskolája kopjafát állíttatott az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc háromszéki hőseinek. Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hősökre emlékezett. Ezt a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola diákjainak zenés-verses műsora követte. Végezetül a jelen levő iskolaigazgatók köszönetet mondtak István Sándor fafaragónak, a kopjafák készítőjének, majd a Nagy Mózes Elméleti Líceum diákjai megkoszorúzták a nyolc kopjafát. /Iochom Zsolt: Nyolc kopjafa a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./
2007. június 7.
Az almási templom udvarán tizenegy kiscserkész tett ígéretet, tizenhat cserkész pedig fogadalmat. Az almási cserkések hivatalosan is megkapták a 134-es csapatszámot, és felvették Kelemen Didák nevét. Jelenleg Tamás Károly parancsnok irányítása alatt harmincnégy cserkész tevékenykedik a Kelemen Didák Általános Iskola keretében. Az avatóünnepségen a kézdivásárhelyi 34-es számú Gábor Áron Cserkészcsapat is jelen volt, mely jelentős szerepet vállalt abban, hogy Kézdialmáson cserkészcsapat létesült. /Iochom István: Cserkészavatás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./
2007. június 8.
Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság padlásgalériájában Pozsony Ferenc megnyitotta László Károly kerámia-kiállítását. A Kézdivásárhelyen korongolást, agyagformálást oktató tanár főként 15–19. századi erdélyi mázolatlan kályhacsempe-másolatokat mutatott be. a közönség elé tárta. /Ö. I. B. : Agyagba zárt örökség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2007. június 9.
Volt egyszer egy pártlap Sepsiszentgyörgyön, Megyei Tükörnek hívták, a nyolcvanas évek elején, miután négyoldalas napilappá vált, elvesztette olvasói kétharmadát, mindössze hatezer példány kelt el belőle. A kommunista párt szócsöve volt, nem tetszett a pártbizottságnak, hogy propagandaeszköze ily látványosan népszerűtlenné vált, kiadta a parancsot a községi párttitkároknak, fizessenek elő, s az apparátussal is rendeltessék meg a lapot. Sikeres akció volt, néhány hónap alatt tízezer fölé emelkedett a példányszám, s kúszott rendesen fölfelé. A négyoldalas, jórészt Nicolae Ceausescu elvtárs beszédeivel, a pártélet rovattal és némi napi információval megjelenő újság meglehetősen magas példányszámmal érte meg a rendszerváltást. 1989 után egymás után szűntek meg a korábban nagy példányszámú és nem is népszerűtlen lapok, átrendeződött a sajtópiac, a helyzet stabilizálódni látszott. Az RMDSZ kivetette soraiból a másként gondolkodókat, elmosta a platformokat, egy szűk csoport vette kezébe a vezetést. Megvásárolta a már működő lapok, rádiók közül azokat, amelyek erre kaphatók voltak, esetleg újakat alapított. S a támogatásra szánt pénzeket – melyeket a román állam a magyar kisebbségnek, s nem az RMDSZ-hez hű sajtónak, kulturális egyesületeknek adott – szemrebbenés nélkül saját körén belül osztotta el. Sokatmondó tény, hogy Kelemen Hunor, a Communitas Alapítvány elnöke, amikor újságírók szóvá tették e természetellenes helyzetet, így reagált: nincs kommentárom. Az RMDSZ szócsöveit nagylelkűen támogatja. Tulajdonosaik minden létező romániai vagy magyarországi anyagi forrást felkutatnak, és alaposan meg is fejik azokat. A Romániai Magyar Szó két évvel ezelőtt csődbe jutott, most Új Magyar Szó (Maszol) néven jelenik meg, kiadója, többségi tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Példányszámgondjai lehetnek, mert a hazai és magyarországi átlagot meghaladó támogatások ellenére, no meg a Nagy Zsolt vezette minisztérium százezer eurós nagyságrendű reklámjuttatásai dacára, most terjesztési hadjáratot indított. Sepsiszentgyörgyi irodájuk vezetője, Király Róbert azzal az ajánlattal keresi fel a községek polgármestereit, hogy fizessenek elő önkormányzati pénzből ötven példányra, ellentételezésképp a 8,9 millió régi lej értékben az év folyamán bármikor hirdetést közölhetnek a lapban. Abban reménykednek, hogy az ötven ingyen példányból néhányat megszeretnek, és előfizetnek rá. Kovászna megye 46 településének felében Király sikerrel járt, máshol nem. Márton Árpád képviselő egy korábbi körlevélben felszólította az RMDSZ tisztségviselőit, vegyék, olvassák a lapot, mert pontosan tájékoztat az RMDSZ politikájáról, a bukaresti történésekről. A kézdivásárhelyi Székely Hírmondó azt ajánlotta, hogy a helyi tanács pengessen le minden hónapban száz eurót a szerkesztőségnek, s ellenszolgáltatásképpen a Hírmondó igen szép cikkeket fog közölni a községről. A Communitas Alapítvány írott sajtónak szánt román kormánypénzéből az átlagot meghaladó 15 000 lejes támogatásban részesült a Székely Hírmondó, de a magyarországi Szülőföld Alapítvány is tavaly bőven csurgatott Tamás Sándor és Antal Árpád képviselő rádióinak, vállalkozásainak. Antal Árpád Pro Regio Siculorum Egyesület fejlesztési központjára kétmillió forintot adtak, az Antal & Tamás Kft. az Aktív nevű tévére (amiről eddig úgy tudták, hogy a sepsiszentgyörgyi Média3 Alapítvány tulajdona) 2,5 millió forintot kapott, az Antal Árpád vezette Pro Regio Siculorum Egyesület a Régió Rádió beindítására 3,5 millió forintot, a kézdivásárhelyi Profi Rádió támogatására, mely közismerten társtulajdonban él a Székely Hírmondóval, 3,5 millió forintot kapott, miközben az Anyanyelvápolók Sepsiszentgyörgyi Szövetsége 700 000 forintot. /Simó Erzsébet: Sajtószabadság, -etika és a mindent fölülíró pénz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./
2007. június 11.
Június 10-én Kézdivásárhelyen dr. Szabó Béla, csíkszeredai főkonzul jelenlétében kettős esemény helyszíne volt a Céhtörténeti Múzeum. Kozma Mária, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője a Műterem sorozat 16. könyveként a 2004-ben megjelent Kosztándi B. Katalin-művészalbumot ismertette, majd bejelentette: két hét múlva Vetró B. András szobrász albuma jelenik meg. Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. /Iochom István: Kosztándi B. Katalin tárlatmegnyitója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./
2007. június 13.
Újból indulhat katolikus IX. osztály a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnáziumban, ezt mutatja a képességpróba eredménye: harminchárman sikeresen vizsgáztak. A Nagy Mózes Gimnáziumban 2000 előtt is többször próbálkoztak katolikus osztályok indításával, de jelentkező hiányában csak hézagosan alakult egy-egy csoport, jelenleg egy X. osztálynak van teológiai besorolása. /(fekete): Lesz katolikus osztály Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2007. június 13.
A napokban jelent meg a kézdivásárhelyi Ambrózia Kiadó 12. könyve. Borcsa János Őrzők és ébresztők című új kötete 1974 és 2006 között lapokban megjelent, vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit és kritikáit tartalmazza. A szerző hatodik könyvét Fekete Vince költő szerkesztette. A kötet a sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó nyomdájában készült. /Iochom István: Megjelent. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./
2007. június 14.
Az 1332-es, az 1333-as illetve az 1334-es évi pápai tízed jegyzékek mind Gyergyó, mind pedig Gyergyószentmiklós történetében az első okleveles említéseket jelképezik. Az 1581-es évi gyergyószentmiklósi falutörvény megfogalmazása a helyi közösség által, településünket azon három közösség tagjai közé sorolja, melyek az okiratok alapján első három településként fogalmaztak meg communitásaik számára olyan jogi normákat, melyek meghatározták a határrendtartást, és döntő módon befolyásolták az egyén és közösség viszonyát a földművelés, állattartás, az egyéni irtás és a székely örökség rendszere tekintetében. A XVI–XVII. századi forrásaink a legnépesebb településként mutatták be a korabeli Gyergyószentmiklóst. Az 1614-es évi Bethlen lustrában ugyanis 209 családot írtak össze a Békény-parti településen. Ugyanebben a katonai összeírásban Sepsiszetgyörgyön 128, Kézdivásárhelyen 155, Ilyefalván 138, Székelyudvarhelyen 174 családfőt jegyeztek fel. Ez a népesség településünkön huszonkilenc esztendő múlva megkétszereződött. Az 1643-as évi, I. Rákóczi György által szervezett összeírás szerint Gyergyószentmiklós népességét 472 család alkotta. Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem 1607-ben vásárjogot adományozott Gyergyószentmiklósnak. A vásártartás joga döntő módon hozzájárult az örmények gyergyószentmiklósi letelepedéséhez. Gyergyószentmiklós közigazgatási-jogi szempontból is a gyergyói térség központját jelentette. Itt tartották ugyanis az alszék gyűléseit, a széki hatóságoknak pedig igazságszolgáltatási feladatköre is volt. 1763-ban az első székely határőrezredet, a székely határőrség gyergyói központját Gyergyószentmiklóson hozták létre. Benkő József leírása mellett az 1721-es, az 1750-es, az 1785-ös, valamint az 1820-as évi összeírások is úgy mutatják be Gyergyószentmiklóst, mint a Gyergyói-medence gazdasági, közigazgatási, jogi és katonai központját. A köztudat szerint Orel Dezső polgármester nevéhez kötődik a városi jog megszerzése. Az utókor megfeledkezett arról, akinek döntő szerepe volt a városjog kiharcolásában: Gyergyószentmiklós korabeli jegyzőjéről, Puskás Adolfról van szó. /Dr. Garda Dezső: Vásárjog, mezővárosi státus és városjog Gyergyószentmiklós történetében. Az Orel-korszak = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), jún. 14. – 24. sz. /
2007. június 15.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./
2007. június 16.
Június 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./
2007. június 22.
Dóczy András a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kós András, Vetró Artur és Korondi Jenő tanárai irányításával végezte a szobrász szakot 1976-ban, ezt követően egy évig rajztanárként dolgozott Csíkszentsimonban, majd a tanulók házánál vezetett szobrászkört. 1983-tól szabadfoglalkozású, visszatért az apai örökséghez, a kőfaragás gyakorlásához. Mindez közeledést jelentett a szobrászat felé, ugyanis szobrok talapzatának elkészítéséhez, megtervezett műemlékek kivitelezéséhez egyre gyakrabban vették igénybe szobrászkollégák. A rendszerváltás után nyílt alkalom számára a monumentális munkák elkészítésére. A 2000-ben Nagyváradon felállított Millenniumi-emlékmű elkészítésénél méltó társa Bocskay Vincének és Gergely Istvánnak. A kézdivásárhelyi világháborús emlékművet Bocskayval és Sántha Csabával együtt állították fel. Az aradi szabadságszobor hiányzó kőoszlopait, darabjait is tőle rendelték meg. Az elmúlt évben két 1956-os emlékműnek a társszerzője: a nagyváradi emlékmű esetében Gergely István tervéhez társul kivitelezőként, Sepsiszentgyörgyön Varga Mihály és Sántha Csaba nevéhez adta a magáét, kivitelezőként. A kilencvenes években készült márványszobra a Monospetriben felállított Madonna-kompozíció, pályázaton pedig díjat nyert Márton Áron portréja. A június 23-án Csíkszentsimonban felállítandó Szent László király szobor teljesen az ő alkotása, a szobor és a talapzat is. Talapzatostól három méter magas a szobor. /Ferencz Imre: Szobor és talapzat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./
2007. június 23.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző matematika–informatika, filológia–idegen nyelv és óvónő–tanítónő osztályának 87 végzőse ballagott június 22-én. Bajcsi Ildikó iskolaigazgató búcsúbeszédét követően díjazták Voloncs Melindát, a végzős évfolyam legjobb tanulóját. /Közélet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2007. június 23.
Megnyílt Kosztándi B. Katalin tárlata. Kosztándiné Bálint Katalin szülőfaluja Székelyvarság. Innen költözött családja végül Malomfalvára. Kosztándiné Bálint Katalin a kolozsvári képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait. Később férjével, Kosztándi Jenővel Kézdivásárhelyen telepedtek meg. Kosztándi B. Katalin életművében a hó, a téli táj mindegyre visszatérő motívum. /Jánó Mihály: Szél, havas táj felett (Kosztándi B. Katalin tárlata). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2007. június 23.
Június 22-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban megnyílt a csíkszeredai származású, huszonnégy éves Tódor Előd festő harmadik egyéni tárlata. /Iochom István: Egy fiatal festő harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./
2007. június 25.
Háromszék – Kézdiszék, Sepsiszék, Orbaiszék – olvasható azon a hármas kopjafán, amelyet június 23-án avattak fel Gelencén a Bodor György Művelődési Ház udvarán. Az eseményt a nyolcadik alkalommal megszervezett Gelencei Napok keretében szervezték; az avatóünnepséggel egy időben a nemrég megalakult Szent László cserkészcsapat 11 tagja is letette az esküt. A kopjafaegyüttest a gelencei Both fivérek, László és Imre a csernátoni tájmúzeum vezetője, Haszmann Pál irányításával készítették el. Többek között a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja, valamint a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat lépett fel, számos koncert és sportrendezvény zajlott. /Bartos Lóránt: Kopjafaavató Gelencén. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2007. június 27.
Megjelent Szabó K. Attila Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című közel ezer oldalas munkája. Szabó Kálmán Attila, a könyv szerkesztője előszavában kiemelte: „az intézményes képzés első formáinak megjelenése (1777) óta eltelt két és negyed század folyamán Erdély 23 városában 45 olyan iskola működött, amelyben valamilyen formában rövidebb-hosszabb ideig ilyen jellegű oktató-nevelő munka (is) folyt. ” Önálló magyar tanintézet működik a következő városokban: Kolozsvár, Nagyenyed, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, román intézet tagozataként: Marosvásárhely, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Zilah. /Sipos Erzsébet: Az erdélyi tanító- és óvóképzés történetéből. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./
2007. június 28.
Jó esély mutatkozik arra Kézdivásárhelyen, hogy a Petőfi Sándor Általános Iskola az új tanévet a huszonnégy tantermes, 1990-ben megkezdett épületben indítsa. Török Sándor polgármester elmondta: 60 ezer lejt kaptak idén az építés folytatására, de ez nem elég, hogy befejezzék az iskolát, még 120 ezer lejre lenne szükség. Ígéretet kaptak arra, hogy a hiányzó összeget is átutalják a városkasszába. /Iochom István: Új iskola Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./
2007. június 30.
A Székelyudvarhelyen megjelenő Erdélyi Művészet képzőművészeti folyóirat – főszerkesztő: Veres Péter – 25. számában Kovács Árpád a Kolozsvárról Magyarországra áttelepült Kádár Tibor festőművésznek a Duna Televízió székházában kiállított „kalotaszegi” képeiről írt. Németh Júlia a nemrég elhunyt jeles keramikus művészre, Szabó Bokor Mártára emlékezett és Jakobovits Márta nagyváradi képzőművész kolozsvári művészeti kerámia kiállítását méltatta. Incze László a kézdivásárhelyi múzeum képzőművészeti gyűjteményét mutatta be. /Erdélyi Művészet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2007. július 5.
Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója látogatott el kollégáival Gyergyószentmiklósra, a Tarisznyás Márton Múzeumba. Csergő Tibor igazgató mutatta be a vendégeknek a Tarisznyás Márton Múzeumot. Dr. Kovács Tibor elmondta, 2002-ben vették fel a székelyföldi múzeumokkal a kapcsolatot, elsősorban Sepsiszentgyörggyel. Ekkor a néprajzi jellegű kiállítások cseréjére, és gyűjtések szervezésére korlátozódott a kapcsolat. Felmerült egy kiállítás lehetősége, mert még soha nem történt meg az, hogy a székelyföldi múzeumok együtt bemutatkozhassanak, Székelyföld történetét eddig nem mutatták be Magyarországon, Budapesten. Elképzelhetőnek tartják, hogy láncszerűen, hat–nyolc–tíz év alatt, több kiállítást szervezve mutatnák be a meglévő anyagokat. Várhatón 2008 őszén bemutatják a Magyar Nemzeti Múzeumban a székelyek történetét, életmódját. A főigazgató fontosnak tartja, hogy támogatást kapjon az itteni múzeum. Meglepődött azon, hogy mindössze heten alkotják a múzeum közösségét, és mindent ők látnak el. A tervek szerint a budapesti kiállításon a marosvásárhelyi múzeum a mezővárosi részt, a székelykeresztúri múzeum a parasztház teljes berendezését, a csíkszeredai múzeum Csíksomlyó szellemi központként való megjelenítését, a kézdivásárhelyi múzeum céhes anyaggal, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a képtárából a történeti jellegű alkotásokat mutatná be, a Tarisznyás Márton Múzeum pedig a város örmény jellegével, illetve a malommal erősíti Székelyföld bemutatását. /Baricz-Tamás Imola: Székelyföld bemutatása a magyar fővárosban. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), júl. 5. – 27. sz. /
2007. július 5.
Fehérlófia témával szervezték meg Bálványosfürdőn az Incitato művésztábort. Az ember és a ló kapcsolatát jelenítik meg azok az alkotások, amelyek a Bálványosfürdőn zajló XV. Incitato Művésztáborban készülnek. Idén mintegy húsz magyarországi és erdélyi képzőművész dolgozik a művésztelepen. A kéthetes tábor fő motívuma minden évben a ló. Simó Enikő, a tábor művészeti vezetője elmondta, valamennyi vendég számára kihívást jelent ebben a témában alkotni. A táborban készült munkákat az immár hagyományossá vált Incitato kiállításon mutatják be a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. /Bartos Lóránt: Monda ihlette művek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2007. július 6.
Negyvenhárom háromszéki kezdett el dolgozni a napokban a felvidéki Galántán, és ma újabb jelentkezőket toboroznak Kézdivásárhelyen. Eközben egyszerűsödött a külföldi munkavállalás ügyintézése is, az érdeklődőknek már nem kell Bukarestbe utazniuk, hanem Sepsiszentgyörgyön rendezhetik irataikat. A Galántán lévő Samsung gyár havonta egy alkalommal autóbusszal hazahozza az ittenieket, és négy nap pihenés után visszaviszi őket. Ez része a bérnek, amely 350–400 euró készpénzt jelent, emellett a vállalat biztosítja a szállást és az étkezést. /Mózes László: Felvidék fogadja a háromszékieket (Munkaerőexport). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2007. július 7.
Felröppent a hír: megtalálták Pusztai Ferenc maradványait azon a helyen, ahol eddig is sejtették. Újabb hír: el is temették a csontokat az ozsdolai temetőben. Pusztai Ferenc az ötvenes évek elején, ahogy ez kiderül Iochom István jól dokumentált könyvéből (Pusztai, Jeges, Dézsi, Kézdivásárhely, Székely Nyomda, 2006), társaival fegyveresen szegült szembe a kommunista diktatúra helyi képviselőivel, s ezért sokan politikai ellenállóknak és a kommunizmus mártírjainak tekintették őket. Ha a maradványok Pusztai csontjai, ezeknek a családi sírhelyen történő eltemetése keresztényi kötelesség. Mivel a kommunista diktatúra mártírja, ezért nyilvános és ünnepélyes kegyeleti szertartásra tarthat igényt, amelyhez mi, a volt politikai foglyok – írta Puskás Attila – asszisztálni óhajtunk tiszteletadásunk kinyilvánításával. Pusztai megérdemli az emlékjel (kopjafa, emlékoszlop stb.) felállítását. /Puskás Attila: Az élőnek emlékezést, a halottnak örök nyugodalmat! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2007. július 7.
A Kosztándi művész házaspár albuma után a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó a napokban jelentette meg Műterem sorozatának legújabb kötetét, melyben Banner Zoltán művészettörténész Vetró B. András kézdivásárhelyi szobrász munkásságát mutatja be. Az album most jelent meg, mondta Vetró B. András, de kiállítással egybekötött bemutatására október végén kerül sor Csíkszeredában, december első felében pedig a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. Vetró B. András most Magyarországra megy, Nagyatádon, Kézdivásárhely egyik testvérvárosában vesz részt egy alkotótáborban. Vetró B. András elkészítette Rákossy Árpád bronz mellszobát, melynek avatására a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával, augusztus 18-án Felsőcsernátonban lesz. Július 22-én pedig a márkosfalvi iskola névadó ünnepségén másik alkotását, a település legnagyobb szülöttének, Barabás Miklós festőművésznek a domborművét leplezik le. /Iochom István: A művész és alkotásai (Villáminterjú Vetró B. András szobrásszal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./
2007. július 9.
A barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegylet és a helyi önkormányzat szervezésében július 8-án tartották Barátoson a 36. fúvóstalálkozót, amelyen a házigazdák mellett részt vettek a székelykeresztúri, a kápolnásfalui, a rétyi, a kovásznai és kézdivásárhelyi zenekarok. A rendezvény a hagyományos felvonulással kezdődött. /Bodor János: Harsogott Barátos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./
2007. július 9.
Megjelent Vetró András /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007/, a Műterem sorozat 22. kötete, Banner Zoltán bevezető tanulmányával. Vetró András szobrász 1973 óta Kézdivásárhelyen él; az eltelt évtizedek alatt ő lett a város szobrásza, ez főként az emlékszobrászat jegyében valósul meg. Előszeretettel idézi különböző műfajokban – plakett, portré, szobor – a magyar kultúra, a magyar történelem személyiségeit. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2007. július 21.
Az Amőba Alapítványt a sepsiszentgyörgyi Amőba cég hozta létre 1996-ban azzal a céllal, hogy széles körben népszerűsítse a korszerű ismereteket Kovászna megyében. Az alapítvány oktatást támogató programjairól, tudást népszerűsítő tevékenységéről vált közismertté. Az Amőba Alapítvány által koordinált egészségügyi menedzsmentképzések az orvosi kabinetrendszer átalakulási folyamatát könnyítették meg közel száz háromszéki orvos számára. Kézdivásárhelyen színvonalas informatika-tanfolyamok támogatásával több száz fiatal és középkorú számára teszi lehetővé a szakmai előrelépést munkahelyeken. Legfontosabb programja a nemzetközi ifjúsági program, a Global Teenager Projekt, amelynek országos koordinátora 2000 óta. A GTP-ben többek között háromszéki és Hargita megyei református kollégiumok, elméleti líceumok tanulói és tanárai vesznek részt, sikerrel. /Amőba Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./
2007. július 23.
Ozsdolán hatodik alkalommal szervezték meg a háromnapos falunapokat, erre a magyarországi Doboz testvérfalu küldöttségét is meghívták. A falunapok minifoci-bajnoksággal kezdődtek. Július 21-én a sporttornák mellett Angie, Dancs Annamari és a Karaván együttes lépett színpadra. Július 22-én, vasárnap a szentmise után a kézdivásárhelyi fúvósok és mazsorettek egyórás előadását az ozsdolaiak vastapssal jutalmazták. Folytatódtak a minifoci-mérkőzések, este népi műsort mutattak be, majd ismét a könnyűzenekarok vették birtokukba a színpadot. /Iochom István: Ozsdolai Napok – hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./
2007. július 24.
Bár tizenkét gyermeket felvettek, mégsem indulhat szeptembertől drámaosztály a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban. Keresztély Irma megyei tanfelügyelőnő közölte, a beiskolázási terv előkészítése minden évben októberben kezdődik. „Ez egy több mint két hónapos folyamat, s ezután, december végén kell benyújtani az osztályindítási kérelmet”. A drámaosztályt nem terjesztették elő, így a minisztérium felé nem is tudta december végén jóváhagyni a kérelmet. Kerezsi János, a líceum igazgatója szerint kezdetben nem volt meg az induló létszám. Fazakas Misi, a drámaosztály vezetője úgy érzi, mindent megtett annak érdekében, hogy az osztály elindulhasson. Ez az ország egyetlen középiskolai drámatagozata, ahol magyar nyelven folyik az oktatás, ezért fontos lenne, hogy létrejöhessen az új évfolyam. /Erdős Zsófia: Drámai drámaosztály-ügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./
2007. július 25.
Immár másodszorra kerül a földre II. Rákóczi Ferenc szobra a marossárpataki szoborparkban. Miholcsa József képzőművész felháborodottan vette tudomásul, hogy a marossárpataki önkormányzat hanyagsága miatt kőből faragott műve alatt elkorhadt és megrogyott az évek óta szolgáló, ideiglenes nyárfa talapzat. A Marossárpatakra költözött művész által létrehozott szoborparkban eddig egyetlen alkotás sem került végleges talapzatra. Ennek tudható be, hogy az erdélyi fejedelem szobrát évekkel ezelőtt egyszer már ledöntötték. Miholcsa József elmondta: „A szoborpark valamennyi alkotását felavatásuk után átadtam az önkormányzatnak. A helyhatóságoknak kötelessége lett volna a szobrok sorsáról gondoskodni. Sajnos azok hosszú évek óta ideiglenes, fából ácsolt talapzaton állnak. Annyi történt, hogy a hónapokkal ezelőtt a Krónikában megjelent riport nyomán a polgármester kitakaríttatta a parkot. ” Miholcsa József őszig elkészíti és átadja az önkormányzatnak báró Kemény János mellszobrát. A művész számos köztéri szobra látható a marosvásárhelyi Állatkert, Kézdivásárhely, Székelykövesd, Gyergyószentmiklós, Torja és Makó terein. A népi kultúra és regevilág, az ősi népművészeti elemek tárházából merítő művész alkotásaiból szoborpark jött létre Marossárpatak főterén. A művész Erdély fejedelmeiről megmintázott sorozata évről évre új alkotással bővül. /Szucher Ervin: Földön a Rákóczi-szobor. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./
2007. augusztus 8.
Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
