November végén a rangos kézdivásárhelyi képzőművész-házaspár, Kosztándi Jenő és Kosztándi Katalin munkáiból nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galéria. Kosztándi Jenő festőművésznek tavaly, Kosztándi Katalin grafikusművésznek és akvarellistának a napokban jelent meg albuma a Pallas-Akadémia Könyvkiadó Műterem című sorozatában. Mindkét albumban a művészek munkásságát Jánó Mihály művészettörténész méltatta. /Gál Éva Emese: A Kosztándi házaspár a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2004. december 13.
Az Eufónia Kulturális Egyesület által negyedik alkalommal megrendezett fesztivál három napján Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely templomaiban a kamarazene gyöngyszemeit hallgathatta a közönség. Magyarországról is érkeztek kórusok, Csíkszeredából a Harmónia, Kézdivásárhelyről a Cantus, Sepsiszentgyörgyről pedig a Pro Musica, a Snaps Vocal-Band, a Laudate és a Vox Humana, a kolozsvári Schola Gregoriana Monostoriensis, a gyergyócsomafalvi Belcanto kamarakórus és a baróti Kájoni Consort mutatkozott be. /(Ferencz): Rang és színvonal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./
2004. december 17.
Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./
2004. december 18.
Dec. 17-én ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Kézdivásárhelyen a Turóczi Mózes Általános Iskola fennállásának harmincadik évfordulójáról. A megjelenteket Dobos László és Emilia Stefan, az iskola igazgatója, illetve aligazgatója köszöntötte magyar és román nyelven. A Turóczi Mózes Általános Iskolában 1974 őszén indult be az oktatói-nevelői munka 398 tanulóval, két év múlva a román tagozat is megalakult, s működik azóta is. Az iskolának a legnagyobb tanulólétszáma az 1987/88-as tanévben volt, amikor 1079 gyerek ült a padokban. 1989 óta látványosan csökkent a tanulók száma, ma már csak 451-en tanulnak az iskolában. A harmincadik évforduló tiszteletére ötszáz példányban megjelentették az iskola jubileumi évkönyvét. /(Iochom): Harmincéves iskola köszöntése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./
2004. december 21.
Vetró András Kézdivásárhelyen élő szobrászművész /sz. Temesvár, 1948/ apja, Vetró Artúr szobrászművész nyomdokaiba lépett, aki Kolozsváron, a Képzőművészeti Főiskolán a szobrászatot tanította. 1989 októberében együtt állítottak ki édesapjával. Apja 1992-ben meghalt, és abban az évben volt kettőjüknek gyűjteményes emlékkiállításuk. András fia az Incitato lovas művésztábor vezetője, másik fia, Barna a fiatal művészek Udvartér nevű megnyilvánulásának szervezésében vállal oroszlánrészt. Fábián Ernő filozófus plakettjét leleplezték Kovásznán, jövőre pedig a Barcsay Jenő plakettje lesz felavatva. Vetró András a hagyományos módszereket alkalmazza, főleg híres emberek mellszobrait, plakettjeit készíti el. /Farkas Imola: Műterem az udvartérben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2004. december 29.
Magyar miniszterek Románia új kormányában: Markó Béla államminiszter (miniszterelnök-helyettes) 1951. szeptember 8-án Kézdivásárhelyen született, 1974-ben végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karán, magyar–francia szakon. 1976–1989 között a Marosvásárhelyen megjelenő Igaz Szó című irodalmi folyóirat szerkesztője; 1990-től a Marosvásárhelyen megjelenő Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője. 1989–1990 a Maros megyei RMDSZ alelnöke; 1990–1992 a szenátus Művelődési Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1992 – az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke; 1992–1996 a szenátus Külügyi Bizottságának és Oktatási Bizottságának tagja; 1993-tól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Írói tevékenység: Több verseskötet; gyermekverskötet, esszé- és tanulmánykötet. Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter 1971. június 21-én Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Műszaki Egyetem végzett, mérnök, rendszer- és számítógép tudomány, informatika. Továbbképzésben vett részt Washingtonban és Budapesten. 1995–1999 az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az ifjúsági főosztály vezetője; 1999–2003 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2003–2004 – az RMDSZ és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium együttműködési programjának koordinátora. 1998–2003 – az RMDSZ képviselője az Európai Demokrata Unió Vezető Tanácsában; 2003. október – az alkotmánymódosító népszavazást előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – az önkormányzati választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője; 2004 – a parlamenti választásokat előkészítő országos kampánystáb vezetője. 2004 – a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési tárca nélküli miniszter Marosvásárhelyen született 1954. március 26-án. Temesváron véezte az egyetemet, majd Bukarestben a Közgazdaságtudományi Egyetemen posztgraduális képzés. 1990–1994 – Maros megyei RMDSZ-elnök; 1990–1996 –képviselő, 1991–1994 – a képviselőházi RMDSZ frakció alelnöke; 1994–1996 – a képviselőház jegyzője, 1997–2000 államtitkár – Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium; 1998 – az RMDSZ ügyvezető alelnöke, 2000-től képviselő.A 2002/2003-as tanévtől óraadó tanár a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Humán Tanszékén. Winkler Gyula kereskedelmi tárca nélküli miniszter 1964. március 14-én született Vajdahunyadon. Temesváron végzett, majd külföldön továbbképezte magát. Vajdahunyadon volt fejlesztési igazgató. RMDSZ Hunyad Megyei tanácsának tagja, Hunyad megyei alprefektus, az RMDSZ parlamenti képviselője (2000–2004). /Magyar miniszterek Románia új kormányában. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./
2005. január 13.
Január 12-én tartották a kézdivásárhelyi bíróságon Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia Reiner Antal ellen indított perének huszonegyedik tárgyalását. A bíró bejelentette: január 26-án fognak alapfokon ítéletet hirdetni. /Iochom István: A huszonegyedik tárgyalás (Agache-per. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./
2005. január 18.
Szerbia-Montenegró december közepén, a szégyentelen magyarországi népszavazás után megadta a világon bárhol élő szerbeknek és montenegróiaknak a kettős állampolgárságot, írta Czegő Zoltán. Idézte Kézdivásárhelyről Páll Zsolt levelét. „Az anyanemzet mi vagyunk, mi, Magyarországon kívüli magyarok, mert a magyarság nélkülünk elvész, ha már el nem veszett.” Kézdivásárhelyen huszonnégy órás rádióműsort sugároznak magyar nyelven, Szőcs Géza fizika szakos tanár vezeti a rádiót. Ő a kilencvenes évek elején Egerben tanított a tanárképző főiskolán, ott is doktorált, azután hazatért. /Czegő Zoltán: Vigaszhordozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 18./
2005. január 28.
Huszonegy tárgyalás után, január 26-án a kézdivásárhelyi bíróságon alapfokú ítélet született az Aurel Dionisie Agache versus Rainer Antal perben. Rainer esztelneki házának ezentúl két tulajdonosa lesz: az egyik ifjú Agache, a másik pedig Rainer exfelesége, Bugár Lenke. Az ítélet közlése után Rainer Antalnak tíz nap áll majd rendelkezésére, hogy a megyei törvényszéken megfellebbezze a kézdivásárhelyi bíróság döntését. /(Iochom): Rainer albérlő lesz saját házában? (Agache-ügy) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ Előzmény: Az 1989 decemberében Kézdivásárhely főterén meglincselt népnyúzó milicista őrnagy legnagyobb fia, Aurel Dionisie Agache azért kezdeményezett tárgyalást a másfél évi börtön után 2003. februárjában szabadult Reiner ellen, hogy be tudja hajtani rajta a – két évvel ezelőtt jogerős bírósági döntéssel megítélt – mintegy 70 millió lejt kitevő erkölcsi és anyagi kártérítést. Reiner egyetlen vagyona esztelneki házrésze.
2005. február 5.
Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./
2005. február 7.
Február 5-én Kézdivásárhelyen ismét megszervezték az immár hagyományos lovas-szekeres farsangi kalákát, melyen idén anyagi okok miatt csupán négy falu – Ozsdola, Torja, Vargyas és a Brassó megyei Hétfalu – hagyományőrzői vonultak fel. A 2002-ben alakult vargyasi Csudálókő Együttes első alkalommal mutatkozott be a céhes város közönsége előtt. A helyi együttesek közül a hattagú ,,Úri cigányzenekar” a Vigadó előtt szórakoztatta a közönséget. A maskarás felvonulást követően a Vigadó nagytermében a Kurta Béla által vezetett sepsiszentgyörgyi Mikes Együttes zenélt. Este a Kézdivásásárhelyi Családegyesület (KÉCSA) álarcos kosarasbálja zárta az idei farsangot. /Iochom István: Lovas-szekeres farsangi felvonulás (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2005. február 9.
1999-ben a Legfelső Bíróság elutasította a hírhedt Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi polgárok fellebbezését. Frunda György, az ügyvédjük bejelentette, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságnál megtámadja az ítéletet. Ennek alapján Filip Orbán Daniela Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy, Reiner Antalt és Kanabé Sándort három-három évre ítélték. Ketten börtönbe kerültek, mások elhagyták az országot. Február 8-ra tűzték ki a tárgyalást. Frunda kérte, hogy hosszabbítsák meg a dokumentáció beküldésének határidejét, ez megtörtént. Február 28-ában állapodtak meg, hogy minden bizonyító iratot beszerezhessenek. /Béres Katalin: Perújrafelvétel Strasbourgban. Az Agache-per elítéltjei reménykedhetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
2005. február 9.
Kézdikővár és Kézdiszárazpatak szeretne leválni Kézdiszentlélektől. A leválni akaró két településnek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1612 lakója van. A 2780 lelket számláló községközpont, Kézdiszentlélek a 290 lakosú Kiskászonnal együtt 3070 lakossal maradna. Kézdiszentlélek folytatja véget érni nem akaró földháborúját Kézdivásárhellyel. Gondot okoz a szárazpataki általános iskola, az épület egyik fele megsüllyedt. Az iskolában 214 gyerek tanul, az óvodások száma 85, csökken a tanulólétszám. /Kisgyörgy Zoltán: Szentléleken nem állt meg az idő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./
2005. február 19.
Öt évvel ezelőtt nyílt meg Kézdivásárhely egyetlen magán-kiállítóterme. Tolvaj József hatvannégy éves naiv fafaragó megvásárolta és felújította a várostörténeti múzeum szomszédságában levő régi fagerendás házat, melynek egyik termében szobrait, faragott bútorait és kisebb tárgyait állította ki, a belső helyiségben pedig faragóműhelyét rendezte be. Nincs belépődíj, sem nyitási rend, a naiv művész kora reggeltől késő estig várja és kalauzolja látogatóit. Tolvaj József azt szeretné, hogy a kiállítóterem majd a várostörténeti múzeum részlegeként működjön tovább, életműve maradjon egyben, ne kallódjon el. A naiv faragónak 1972 óta húsz egyéni kiállítása volt. /Iochom István: Ötéves magán-kiállítóterem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 19.
2000-ben jelent meg az először Kézdivásárhely évkönyve, melyre akkor a polgármesteri hivatal írt ki pályázatot. Azóta Kocsis Károly, a Székely Hírmondó alapító lapigazgatója négy városkönyvet tett le az asztalra. Az első három a Kézdivásárhely Képes Kalendáriuma címet viselte, a most megjelent már Kézdivásárhely évkönyve. A két év összevonására azért volt szükség, mert tavaly nem kerülhetett nyomdába az egyébként megszerkesztett anyag. /Iochom István: Kézdivásárhely évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 23.
Január végén alapfokon döntés született az Agache versus Rainer perben. A kézdivásárhelyi bíróság alapfokú döntését a két érintett fél a múlt hét elején kapta kézhez. Rainer Antal nem látja érdemesnek fellebbezni, úgyis elveszíti a pert. Rainer elmondta, hogy előbb Budapesten élő exfeleségét keresi fel – aki az esztelneki ház felének a kifizetésére tart igényt –, majd Bukarestbe készül, ahol Traian Basescu államfővel és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel szeretne találkozni. A Legfelsőbb Bíróság 1999-es döntése értelmében az Agache család kérésére ez év januárjától Rainer Antal 2 376 856 lejes nyugdíjából 767 000 lejt vonnak le, és utalnak át az Agache család folyószámlájára. /Iochom István: Az alperes nem fellebbez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./
2005. február 24.
Az Illyés Alapítvány négy évvel ezelőtti pályázatán nyert felszerelések nélkül maradhatnak a székelyföldi televízióstúdiók. A sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, brassói, gyergyói és udvarhelyi televíziók több tízmillió forintos segítséget kaptak a Duna Televízió tudósítóhálózatának kiépítésére. Akkor úgy tűnt, egyszerűbb, ha a felszerelést a Székelyudvarhelyért Alapítvány hozza be Romániába, majd ingyen és bérmentve átadja a pályázóknak. A stúdiók 2002 januárjában megkapták a kamerákat, vágósorokat, egyéb kiegészítőket. 2003 októberében a brassói területi vámhivatal egy feljelentés nyomán ellenőrzést tartott, megállapította, hogy nem tartották be a vámmentességre jogosító nonprofit rendeltetést, és a vámilleték kifizetésére kötelezte a Székelyudvarhelyért Alapítványt. Az alapítvány perelt, azonban tavaly decemberben jogerős ítélet erősítette meg a vámhivatal álláspontját. A tudósítóknak átadott felszerelések vámilletéke áfával, büntető- és késedelmi kamatokkal mára elérte a hárommilliárd lejt, s ha nem fizetik ki, a vámhivatal lefoglalja a felszereléseket. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak ez a pénz nem áll a rendelkezésére, így január végén levélben fordult az érintett stúdiókhoz, és kérte, szállítsák át a pályázatban nyert felszerelést. A kézdivásárhelyi Polyp TV vezetője ezt megtette. Sepsiszentgyörgyön egyelőre kivárnak. Azt mondják, hogy a magyar adófizetők pénzén vett felszerelést nem engedhetik át szó nélkül a román államnak. Levélben fordultak az Illyés Alapítványhoz. /Farkas Réka: A vámhivatal lefoglalja a magyar adományt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./
2005. március 2.
Reiner Antal 94 633 714 lejjel adósa a néhai őrnagy családjának, ifj. Aurel Dionisie Agachének, aki beperelte Reinert. Agache apját 1989 végén a felháborodott tömeg agyonverte. Ezért indított pert az elhunyt fia. A kifizetési határidő március 16-a. Amennyiben Reiner nem fizet, a bírósági végrehajtó árverésre bocsátja Reiner esztelneki házát. A bírósági döntés szerint Reinernek csak a ház fele és az ingatlan egyharmada van birtokában. A kézdivásárhelyi területi RMDSZ számláján, amelyet az ún. Agache-ügyben szereplő személyek megsegítésére nyitottak, Reiner Antal részére mindössze 47 millió lej gyűlt össze, ami kevés ahhoz, hogy az Agache családnak kifizessék a 2001-ben megítélt kártérítést. A New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) hajlandó lenne az RMDSZ által nyitott számlán levő összeget pótolni, hogy ne kerüljön sor Reiner házának az árverésére. /Iochom István: Március 16-án elúszik Reiner háza (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 2./
2005. március 4.
Reiner Antal neve, sorsa az Agache-per kapcsán vált közismertté. Egyike azoknak a kézivásárhelyi embereknek, akiket egy hírhedt, koncepciós perben ítéltek el, s aki a rá kiszabott börtönbüntetést le is töltötte. 1989. december 22-i napon Kézdivásárhelyen a tömeg közvetlen kínzójára támadt, egy pénzéhes, vad és örökös bosszúvágytól lihegő milicistára, Agache Aurelre. Sok embernek okozott bajt, bánatot, többeket megvert, kifosztott, volt, akit megerőszakolt. Agachével végzett a népharag. Teljesen ötletszerűen öt embert választottak ki és megvádoltak gyilkossággal. Az elítélés nem volt jogilag tiszta eljárás (2001. március 26-án a Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlen döntése értelmében Filip Orbán Gabriella Kamillát hét évre, Paizs Ottót és Héjja Dezsőt négy-négy évre, Reiner Antalt és az időközben elhunyt Konrád Jánost három-három év börtönbüntetésre ítélték). Börtönben valójában csak Reiner ült, mert a beteg Héjját néhány hét után kiengedték, Paizs és Filip Kamilla Magyarországra menekült, Konrád meghalt. A román állam a forradalom hősévé avatta a néhai milicistát, szobrot és díszsírhelyet állítottak neki, és egyik gyermeke, Agache Aurel Dionisie megfogadta, hogy bosszút áll apja úgynevezett gyilkosain, perelt és perelt, s a román bíróság mindig neki adott igazat. Így történhet meg, hogy az egyetlen emberen, akinek volt még valamije – Esztelneken egy kis házrésze –, Reiner Antalon fogja behajtani az apján esett sérelmet. Az elfogult és igazságtalan ítéletet Frunda György ügyvéd a strasbourgi emberjogi bírósághoz továbbította. 2005. március 15-én Agache egyik gyermeke elárverezteti Reiner Antal házát. Addig kellene Háromszék polgárainak az eddig gyűjtött 47 millióhoz még 47,6-ot összegyűjtenie. /Simó Erzsébet: Negyvenhétmillió lejen múlik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2005. március 9.
Az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete gyűjtést kezdeményezett, hogy megmentsék az Agache-perben elítélt kézdivásárhelyi Reiner Antal otthonát. Reiner március 16-án elveszíti esztelneki házát, ha addig nem fizet ki közel százmillió lej kártérítést. Az RMDSZ eddig 49 millió lejt gyűjtött Reiner esztelneki házának megvásárlására. Józsa Péter, az amerikai Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) romániai képviselője a Krónikának elmondta, még 2003-ban összegyűjtöttek 12 ezer dollárt az Agache-per két elítéltje, Héjja Dezső és Reiner Antal megsegítésére, ebből az alapítvány havonta ötven dollárral járul hozzá a két férfi kiadásaihoz. Reiner részéből még maradt néhány ezer dollár, az alapítvány azonban ódzkodik attól, hogy Agachénak fizesse ki ezt az összeget, mert ezzel Józsa szerint legitimizálnák a Reineréket elítélő bírósági döntést. Hozzátette: végső megoldásként a HHRF kiegészíti a Romániában összegyűjtött összeget, a maradékból pedig nemzetközi fórumokon továbbra is keresik a jogorvoslat lehetőségét az igazságtalanul meghurcolt kézdivásárhelyiek ügyében. /Bíró Blanka: Az RMDSZ és a HHRF megmentené Reiner házát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./
2005. március 9.
Csíkszeredában több mint fél éve havi rendszerességgel tartja összejöveteleit a Nagycsaládosok Egyesülete. Hivatalos bejegyezésük folyamatban van. Legfontosabb céljuk a nagycsaládosok társadalmi szerepének elismertetése. Dánél Sándor elnök családja is kilenc tagú. Dánél Sándor beszámolt arról, hogy Erdélyben a nyárádszeredai, üvegcsűri, marosvásárhelyi, ozsdolai, kézdivásárhelyi, bélafalvi és nagyváradi egyesületekkel alakítottak ki szorosabb kapcsolatokat. /Péter D. Erika: Tizenhárom család – ötven gyermekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2005. március 10.
A sepsiszentgyörgyi Képtárban március 9-én megnyílt a kézdivásárhelyi Kosztándi B. Katalin tárlata, láthatók a leheletfinom akvarellek. A kiállításon bemutatott Kosztándi-katalógus (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) tanulmányírója, Jánó Mihály művészettörténész Kosztándi B. Katalin művészi pályáját vázolta röviden Malomfalvától Székelyudvarhelyen át Kolozsvárig, onnan Kézdivásárhelyig. /Fekete Réka: Akvarellben fogalmazott balladák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2005. március 12.
Az aláírók közleményükben elismerésüket fejezték ki az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének. „Eörsi Mátyás előadásának megakadályozása Kolozsvár szimbolikus, – mondhatni: szakrális – színhelyein, egyenesen erkölcsi imperatívusz volt az SZDSZ és Eörsi Mátyás másfél évtizedes nemzetellenes tevékenysége után. Ne feledjük, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar érdekek feladásával járó magyar – román alapszerződés megkötését, a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen, majd pozsonyi és bukaresti politikusokkal vállvetve próbálta megakadályozni a törvény életbe léptetését. Eörsi Mátyás mindezen túl több ízben is állást foglalt a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia, valamint a kettős állampolgárság ellen. Az SZDSZ és Eörsi Mátyás olyan politikai vonalvezetést jelenítenek meg, melynek képviselőivel közös értékbázis hiányában éppen úgy nincs mit tárgyalni, mint ahogy a Nagy-Románia Párt reprezentánsait sem léptethetjük elő tárgyalópartnerré.” Az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépése nem Magyarországról importált. Aláírások: András Imre, Kolozsvár; Árus Zsolt, vállalkozó, Gyergyószentmiklós; Bálint Zoltán, vállalkozó, Arad; Bancsi Edit Anna, tanár, Gyergyószentmiklós; Baracsi Levente, lelkipásztor, Arad; Bencze Tibor, vállalkozó, Csíkszereda; Benedek Barna, mérnök, Málnásfürdő; Bodor János, újságíró, Kovászna; Borbély Imre, politikai elemző, Temesvár; Borbély Réka, fogorvos, Arad; Borbély Viktória, vegyészmérnök, Temesvár; Borbély Zsolt Attila, politológus, Arad; Borsos Géza József, ny. tanár, Gyergyócsomafalva; Burján Sándor, orvos, Köröskisjenő; Cziple Aurél János, tanár, Nagybánya; Cziple Katalin, vegyészmérnök, Nagybánya; Csíki Sándor, tanár, Nyárádszereda; Dávid Zsuzsa, lelkipásztor, Arad; Dénes András, menedzser, Szatmárnémeti; Fekete A. Oszkár, egyetemi hallgató, Csíkszereda – Budapest; Ferencz Csaba, újságíró, Sepsiszentgyörgy; Fülöp Róbert, mérnök, Kézdivásárhely; Gábor Ferenc, Pro Tharkan Egyesület, Köröstárkány; Gazda Zoltán, színész, Sepsiszentgyörgy; György Attila, író, Csíkszereda; Hegedüs Pál, mérnök, Szatmárnémeti; Kiss István, mérnök, Marosvásárhely; Kocsis Károly, újságíró, Kézdivásárhely; Kovács Csaba, informatikus, Csíkszereda; Dr. Köllő Gábor, plébános, Magyarfenes; Lakatos Artur, történész, Kolozsvár; Lázár László, mérnök, Lövéte; Makkay József, újságíró, Kolozsvár; Mátyás Attila, lelkipásztor,Nagyvárad; Péter Zoltán, mérnök, Csíkszereda; Sikó Gyula Levente, vegyészmérnök, Gyergyószentmiklós; Siska Szabó Zoltán, fotóművész, Arad; Siska Szabó Hajnal, festőművész, Arad; Somló Imre, gépészmérnök, Arad; Somló Mária, nyugdíjas, Arad; Szabó Gyula, matematikus, Kolozsvár; Szabó József, gyógyszerész, Nagyzerind; Szabó Mihály, lelkipásztor, Kolozsvár; Thamó Csaba, tanár, Székelyudvarhely; Tóthpál Tamás, túravezető, Kolozsvár; Török Éva, tanár, Gyergyóalfalu; Tulit Attila, vállalkozó, Sepsiszentgyörgy; Vadász Szatmári István, tanár, Gyergyószentmiklós; Varró István, programozó, Marosvásárhely; Szász Gábor, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Enikő, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Detre cégvezető, Kolozsvár; Szász Ágnes, nyugdíjas, Kolozsvár; Szász Szabolcs, cégtulajdonos, Kolozsvár; Policsek Róbert, mérnök, Kolozsvár; Policsek Küne, tanár, Kolozsvár; Policsek Károly, nyugdíjas, Kolozsvár. Továbbá: Bankó Ágnes, Budapest; Jordáky Béla, közgazdász, Göteborg; Kovásznay Ádám, mérnök, Göteborg; Kovásznay Enikő, tanár, Göteborg; Nagy Baka György, fordító, Budapest; dr. Száva Tibor, Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete, Bécs, Tamás György, Stockholm. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./
2005. március 14.
Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban 1989 óta tizenhatodik alkalommal megnyílt a március 15-e tiszteletére rendezett ünnepi tárlat, melyen idén huszonöt képzőművész negyvenegy munkáját állították ki. A közönséget házigazdaként Dimény Attila, a múzeum vezetője köszöntötte. /(Iochom): Március 15-i tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./
2005. március 15.
2002 januárjától 2005. március 11-ig 500 185 személy nyújtotta be a magyar igazolvány iránti kérelmét. Ezzel párhuzamosan 38 920 diákigazolvány, 7990 pedagógus-igazolvány és 563 oktatói kártya igénylést regisztráltak a tájékoztató irodákban. A 2002-es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 34,93%-a igényelt magyar igazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 52,55 %-a nyújtotta be a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges papírokat. Szilágy megyében a kérelmek aránya 49,24 %, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 48,71 %. /Ötszázezer magyar igazolvány.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2005. március 15.
A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2005. március 15.
Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./
2005. március 15.
Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
2005. március 16.
A jövő az ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani – hangzott el március 15-én Kézdivásárhelyen, a Gábor Áron téren tízezres tömeg előtt, Török Sándor, kézdivásárhelyi polgármester beszédében. A rendezvény főszónoka Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium diákja, a Zúg Március szónokverseny nyertese volt. Tamás Sándor képviselő mondott beszédet, kihangsúlyozva a háromszékiek példaértékű összefogását. A felsőháromszéki települések lovas-szekeres felvonulói zászlókat lengetve, forradalmi dalokat énekelve vonultak fel. Az ünnepségről a Duna Televízió megalakulása óta immár harmadszor – fél órát sugárzott élő adásban. /(Báthor Zsolt): Kézdivásárhelyen a márciusi ifjaké volt a főszerep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./
2005. március 18.
Wass Albert első életrajza tavaly nyáron jelent meg Magyarországon, a Marosvásárhelyről elszármazott dunaújvárosi kutató, Szücsné Harkó Enikő tollából, Wass Albert írói pályaképe címmel. Nem sokkal később a kézdivásárhelyi Pro Press Egyesület megszerezte a romániai kiadás jogát. Március elején került piacra a kézdivásárhelyi Havas Kiadó jóvoltából. A könyv kivitelezése a kézdivásárhelyi Székely Nyomdát dicséri. /(Kocsis Károly): Megjelent az első Wass Albert-életrajz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
