Tizenhat háromszéki – hat egyházi és tíz világi – kórus vett részt március 23-24-én a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenharmadik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hetedik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – által szervezett találkozón négyszázötvenen vettek részt. /Iochom István: Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./
2007. március 27.
A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) ötödik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita, Kovászna és Brassó megyéből tíz középiskolás csapat vett részt. Az első és második helyet a kézdivásárhelyi GÁMOK két csapata nyerte, harmadik helyen a brassói Áprily Lajos Líceum, a negyediken pedig a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium csapata végzett. /(iochom): Médiainfo-verseny Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2007. március 31.
Április 1-jén, vasárnap, szentmisét követően a berecki művelődési központban ünneplik meg a kilenc éve havi rendszerességgel megjelenő Berecki Harangszó századik számát. Az ünnepségen a lap régebbi és jelenlegi szerkesztői, támogatói lesznek jelen. A független művelődési és közéleti lap főszerkesztője Balogh András, a művelődési központ igazgatója. Ebből az alkalomból nyílik meg Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris-gyűjteményéből álló kiállítás. /(Iochom): A Berecki Harangszó századik száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2007. március 31.
Impozáns kötettel /Háromszéki olvasókönyv/ rukkoltak ki a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Charta Kiadó a háromszéki magyarok augusztusi világtalálkozójára. A tekintélyes kötet Kovászna megye leírásával indít (Kisgyörgy Zoltán), Hermann Gusztáv Mihály történész Székely történeti kis tükröt adott közre, szerepel még a kötetben Demeter Lajos Háromszék területi egységeit és népét székenként való bemutatása, Szellemi értékek címmel Háromszék népművészetéről, művészettörténetéről, iskoláiról, a Székely Nemzeti Múzeumról, a Kézdivásárhelyi Múzeumról, a csernátoni Haszmann Pál Múzeumról, a kézdivásárhelyi színjátszásról és Háromszék írott sajtójáról. A könyv legterjedelmesebb részét a Háromszéki írók, írók Háromszékről fejezet tölti ki. Alig ismert régi szerzők is szerepelnek. A Háromszéki olvasókönyv olyan emlékkönyv, amelyet az itthon élők s a nagyvilágba szétszóródottak örömmel olvashatnak. /Sylvester Lajos: Háromszéki olvasókönyv (Reprezentatív kiadvány a világtalálkozóra). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./
2007. április 4.
Hosszas betegség után elhunyt Incze László /Barót, 1928. dec. 14. - Kézdivásárhely, 2007. ápr. 2./, Kézdivásárhely helytörténésze, céh- és várostörténeti múzeumának alapítója, volt igazgatója. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakán diplomázott 1952-ben kiváló eredménnyel. 1953-tól kezdődően Kézdivásárhelyen oktatott. Munkássága több mint ötven éven át összefonódott Kézdiszék céhes, vásáros, művelődési és egyházi központjával. Döntő szerepe volt abban, megnyitották az első céhtörténeti kiállítást, mely 1972. március 2-ától a Kovászna megyei múzeumi hálózat, 1990-től kezdődően pedig a Székely Nemzeti Múzeum részlegévé vált. Incze László élete összekapcsolódott az általa alapított, folyamatosan gyarapított Céhtörténeti Múzeum sorsával. A látogatók megismerkedhettek Kézdivásárhely évszázados múltjával, a székelyek 1848–49-es önvédelmével, az ágyúöntő Gábor Áron szerepével, a helyi céhek emlékeivel. Itt talált menedékre a Zsuzsi és Andris baba-kollekció, mely elsősorban az erdélyi és a moldvai magyarság hagyományos ünnepi viseletét vonultatja fel. A múzeum kiállítótermében évtizedeken át minden hónapban rangos képzőművészeti kiállításokat és tudományos értekezleteket szerveztek. Amikor az erdélyi magyar képzőművészek munkái a nacionalista hatalom miatt kiszorultak a galériákból, Kézdivásárhely múzeuma folyamatosan biztosította számukra alkotásaik bemutatását. Incze László évtizedeken át az erdélyi magyar nemzettudat őrzője volt. /Pozsony Ferenc: In memoriam Incze László 1928–2007. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./
2007. április 4.
Berecken nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték meg a Balogh András által főszerkesztett Berecki Harangszó századik lapszámának, valamint a Berecki Harangszó hetedik évkönyvének megjelenését. A megemlékezést Balogh András, a művelődési központ igazgatója, a lap főszerkesztője nyitotta meg. A rendezvényen közreműködött a Comenius Általános Iskola énekkara és szavalócsoportja. Ezt követően Salamon Ferenc tanár, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója ex libris gyűjteményét mutatta be, és vezette be a jelenlevőket a kisgrafika készítésének titkaiba. /Iochom István: Hármas ünnepség Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
2007. április 14.
A Kézdivásárhelyen tizennégy éve megszakítás nélkül működő Polyp Tévé április 16-ával új köntöst ölt, a helyi műsor megújult stúdióval, új magazinműsorokkal jelentkezik. Dávid Sándor főszerkesztő elmondta: a műsor változatlanul délután fél hatkor kezdődik, lesz benne magyar és román nyelvű híradó, a nap fontosabb eseményeit összefoglaló kalendárium, és továbbra sem fognak hiányozni a kulturális, sport-, gazdasági és informatikai magazinok. /Iochom István: Arculatváltozás a kézdivásárhelyi tévénél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2007. április 14.
A szovjet hadifogságról 1990-ig beszélni sem volt ajánlatos, ezért a hadifogsággal foglalkozó könyvek csak a rendszerváltást követően jelenthettek meg. Az utóbbi tizenhét esztendőben több tucat visszaemlékezés is napvilágot látott. Romániában a Szemtanú könyvek sorozat első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg 1997-ben Történetek a fogságból címmel, és hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazta. A kézdiszentléleki Ráduly Béla Törhetetlen hittel címet viselő visszaemlékezéseit az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ jelentette meg 2005-ben. Ezt megelőzően Gocz József veterán sepsiszentgyörgyi frontharcos könyve a 3006 év hadifogságban (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001) alapmunkának számít, háromszéki viszonylatban egyedülálló a maga nemében. A szerző Kovászna megye minden egyes településéről összesítette a második világháborúban frontot és hadifogságot megjárt háromszéki férfiak személyi adatait, mégpedig székenként, ezeken belül pedig helységenként. A magyar honvédség központi irattárának parancsnoka által közzétett adatok alapján összeállított munkájának eredeti iratanyagát a Székely Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. 108 helységben 1544 nevet talált, olyanokat, akik összesen 3006 év hadifogságot szenvedtek. Innen ered a kötet címe. Könyvében 770 kézdiszéki volt hadifogoly neve, születési éve, frontszolgálatának és hadifogságának időtartama is szerepel. Iochom István megjelenés előtt álló könyvében kizárólag kézdiszéki volt hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötte össze. A visszaemlékezők egytől egyig a nyolcvanadik életévüket is betöltötték, a legidősebb kilencvenhét éves. A Szovjetunióban raboskodó negyven volt hadifogoly visszaemlékezését rögzítette. /Iochom István: Élet a csipkésdrót mögött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./
2007. április 17.
Barabás Miklós szülőfalujában, a közigazgatásilag Szentkatolnához tartozó Márkosfalván megújult a művelődési és egyházi élet, mióta a Tamás lelkészházaspár, Endre Ottó és Orsolya a faluba költözött. A lelkészházaspárnak köszönhetően 2005-ben könyvtárat létesítettek, egy évvel ezelőtt pedig a templomkertben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek állítottak emlékművet. Tamás Orsolya tiszteletes asszony, a kézdivásárhelyi Református Kollégium iskolalelkésze elmondta: lelkes pedagógusok kerültek a falu iskolájába, akikkel nagyon jól együttműködnek. Jelenleg a július második felében sorra kerülő falunapokra készülnek. A nyári szünidő kezdetén a gyermekek számára egyhetes evangelizációs tábort szerveznek. A falunapok alkalmával a település Csernáton felőli bejáratához székely kaput állítanak, az általános iskola pedig felveszi a Barabás Miklós nevet. /Iochom István: Mozgolódó márkosfalviak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./
2007. április 20.
Számos érdeklődő jelenlétében április 20-án Kovásznán a városi képtárban megnyílt a Kőrösi Csoma Sándor-napok képzőművészeti tárlata, melyen hatvanhat erdélyi és magyarországi képzőművész alkotásai sorakoztak. A tárlatot – melynek idei témája: Jelek – Deák Ferenc, a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola magyar szakos tanára nyitotta meg. A megnyitón közreműködött Márk Attila brassói daltulajdonos és Horváth Réka nagykanizsai szavaló. /Bodor János: Jelek a képtárban (Csoma-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./
2007. április 23.
Április 21-én szervezték meg a Felső-Háromszéki Református Kórusok harmadik találkozóját Kézdivásárhelyen, melyen tizenegy református, unitárius és római katolikus énekkar vett részt. A találkozón több mint háromszázan jelentek meg. A szervezők nevében Balázs István kántor emléklapot és szalagot adott át minden dalárda vezetőjének. /Iochom István: Református kórusok harmadik találkozója Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2007. április 25.
Április 24-én Sepsiszentgyörgyön, a Váradi József Általános Iskolában tartották a gyermekszínjátszó találkozót. Dunaszerdahelyről eljöttek Mátyás király lustái, a gelenceiek két előadással rukkoltak ki, Kézdivásárhelyről a Petőfi Sándor és a Molnár Józsiás iskola gyermekszínészei érkeztek. /Fekete Réka: Gyermekszínészek ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
2007. április 30.
Asalos Victor, az utolsó gorzafalvi fazekasmester állandó vendége Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi vásárnak. Hetvenegy esztendejével már nem tud úgy dolgozni, mint régen, s bár lánya, kézdivásárhelyi unokája követi a mesterségét, nosztalgiával emlékezett vissza azokra az időkre, amikor még háromszázhatvanan korongoztak az Ojtozhoz közeli Gorzafalván. Mózes László: Az utolsó gorzafalvi fazekasmester (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./
2007. május 2.
Erdő János unitárius püspökre emlékeztek április 28-án Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégium zsúfolásig megtelt dísztermében, az Erdő János emlékezete című kötet bemutatása alkalmával. Molnár-Bodrogi Lehel ismertette Erdő János életútját. Az 1913. április 28-án Kézdivásárhelyen született Erdő János 1930-ban került a kolozsvári Unitárius Teológiai Akadémiára, ennek elvégzése után Budapesten és Angliában képezte tovább magát, majd Kolozsváron teológiai tanár, dékán és rektor lett. Az 1956-os magyar forradalommal való kiállása miatt perbe fogták, és elítélték. Többéves börtönéveiről, átélt szenvedéseiről soha nem nyilatkozott. 1963 februárjában szabadult, különböző egyházi tisztségeket töltött be, később pedig visszakerült a teológiára. 1978–1982 között újra az intézet rektora lett. 1982-es nyugdíjazása után folytatta oktatói tevékenységét. 1994-től haláláig, 1996. július 27-ig töltötte be a püspöki tisztséget. Erdő János egyházépítői tevékenységéről Szabó Árpád püspök, írásaiból körvonalazódó szellemi arcéléről Rezi Elek beszélt, végül Kovács Sándor ismertette a Szabó Árpád püspök által szerkesztett, 15 tanulmányt tartalmazó emlékkötetet. /Nagy-Hintós Diana: Isten és ember szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2007. május 5.
A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2007. május 8.
Kézdivásárhelyen a megüresedett rendőrfőnök-helyettesi tisztségére hatan pályáztak, a versenyvizsgát Csutak András nyerte meg, akit beiktattak új tisztségébe. Csutak 1989 előtt is Kézdivásárhelyen dolgozott, a bűnügyi osztály vezetője is volt. /(Iochom): Új rendőrfőnök-helyettes Kézdivásárhelyen. = Háromszék Kézdivásárhelyen (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./
2007. május 12.
Az idén tizenhatodik alkalommal megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek Kézdivásárhelyen a névadó szobránál. Ezt követően egykori tanárukra, Fülöp Kálmánra (1905-1996) emlékeztek az ötvenöt éves véndiák-találkozó résztvevői, köztük Sylvester Lajos, a lap főmunkatársa. Felidézték a nagy tudású pedagógus személyiségét, majd az iskola egyik tantermében Sylvester Lajos és Bajcsi Ildikó, a tanítóképző igazgatója leleplezte Vetró B. András Fülöp Kálmán-domborművét. A megnyitón közreműködött az iskola Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. A Vigadó kistermében Nyelvi változások címmel tudományos ülésszak kezdődött. Megtartották a Kossuth-szónokverseny erdélyi szakaszának döntőjét. Az irodalmi kávéház meghívottja Fekete Vince költő volt. A rendezvény első napja táncházzal, népdalénekléssel és tábortűzzel ért véget. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 12.
A Kelengye Egyesület kezdeményezésére május 28-án ünnepélyes keretek között, kézdivásárhelyi iskolák képviselőinek jelenlétében nyolc nagyméretű kopjafát avatnak fel a Nyergestetőn a háromszéki hősök emlékére, akik 1849. július 31-én és augusztus elsején Tuzson János őrnagy vezetése alatt megállították a számbeli fölényben lévő egyesült osztrák-orosz sereget. A csoportos emlékmű a tömegsír közelében áll majd, és a nyolc kopja egy-egy kézdivásárhelyi iskolát képvisel. A tanintézetek felkarolták István Sándor fafaragómester kezdeményezését, négy iskola tanulói pedig a kopjafák elkészítésében is segédkeznek. /Iochom István: Kopjafák a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 12.
Erdély tíz városában, köztük Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Baróton is megtartották a múlt héten az Adj, király, katonát! elnevezésű, a család szerepét népszerűsítő versenyt. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett vetélkedőn háromfős csapatok alkottak egy-egy családot, amelyek változatos feladatokat kaptak. (kov): Vetélkedő Háromszéken is (A család mindenekelőtt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./
2007. május 14.
Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 14.
Kilencedik alkalommal rendezték meg a hét végén Kolozsváron a Báthory István Gimnáziumban a Kurutty – Kisiskolások Általános Műveltségi Vetélkedőjének országos döntőjét. A rendezvényt a házigazda gimnázium, a Kolozs megyei tanfelügyelőség, a Napsugár gyermeklap és a Csíkszentdomokosi Kurutty Egyesület szervezte. A résztvevők kilenc témakörben mérték össze felkészültségüket és rátermettségüket: honismeretre, anyanyelvre, matematikára, környezetismeretre, művészetekre, híres emberekre s az EU-ra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk, ezenkívül háromperces jelenetet mutattak be németül vagy angolul, végül pedig kézügyességüket tették próbára. A legtöbb pontszámot a kézdivásárhelyi Forrás csapat szerezte, az egyhetes illyefalvi Napsugár-táborozást a nagybányai Szellő csoport nyerte el, de mindegyik csoport különdíjban részesült. /Kiss Judit: Kurutty-vetélkedő Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./
2007. május 15.
Május 12-én Kézdivásárhelyen a DataS Kft. és a Nagy Mózes Elméleti Líceum tizedik alkalommal szervezte meg számítástechnikai versenyét a nagy múltú kantai iskolában. Erdély, Moldva és a Regát tizenhárom középiskolájából érkeztek versenyzők. /Iochom István: Informatikaverseny tizedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./
2007. május 15.
Május 15-ét, a nemzetközi családnapot töltse szerettei körében jót beszélgetve! – erre kéri önt és családját, valamint közösségének tagjait az idén alakult és pillanatnyilag nyolc szervezetet tömörítő szövetség, amely átfogja Erdélyt Nagyváradtól Csíkszeredáig. A nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, nyárádszeredai, üvegcsűri és kézdivásárhelyi családszervezetek önkéntesei megállapították, hogy családjainkban a szülők és a gyermekek túl sokat tévéznek, számítógépeznek s keveset beszélgetnek. Ezért van szükség kellemes családi napra. /Az Erdélyi Családszervezetek Szövetségének felhívása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
2007. május 16.
Bereck felé menet egyik napról a másikra nem Kézdisárfalvára ért be az ember, hanem Nyújtódra, és továbbmenve hiába kereste Kézdiszászfalut, mert az lekerült a térképről, olvasható a lapban. Egyik nap még volt helységnévtábla, ma már nincs. Ugyanúgy, mint ahogy 1956-ban eldobták Oroszfalu nevét, a falu nyomtalanul szívódott fel Kézdivásárhelybe. Ma már elfeledkeztek azokról az emberekről is, akik a torjai Karatnát, Volált, a kézdivásárhelyi Kantát, a maksai Eresztevényt, a rétyi Komollót alapították. /Sántha Attila: Rekviem Sárfalváért, Szászfaluért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./ A táblák valóban lekerültek a két falu bejárata elől, annyi történt, hogy a megrozsdásodott táblákat a tavasz folyamán leszerelték. Amint sikerül elfogadtatni a Székelyföld összes településére érvényes helységtáblák szimbólumait, Nyujtódra, Kézdisárfalvára és Kézdiszászfaluba is új táblákat szerelnek fel. /Iochom István: Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu nem tűnt el! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2007. május 22.
Nincs pénz a Tamási Áron Gimnázium teljes körű tatarozására. Ipari alpinisták verték le a meglazult vakolatot a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium homlokzatáról, így próbálva elejét venni a baleseteknek. „A város legszebb épülete a város szégyene lesz” – kesereg Laczkó György igazgató. A három év híján százéves épületet 2004-ben kapta vissza a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye. Akkor megyei első volt a gimnázium a világbanki kölcsönből felújítandó iskolaépületek listáján. A visszaszolgáltatással azonban elesett ettől a lehetőségtől, és sem a helyi önkormányzattól, sem a minisztériumtól nem kaphatnak pénzt a felújításra. A tatarozási munkálatokat az egyháznak kellene állnia. Azonban a római katolikus egyház nem tudja ezt fedezni. Lehetséges anyagi forrást jelenthetne számukra az 2006/1884-es kormányhatározat. „Az állam 50 évig használta, lelakta az épületeket, tehát a felújítás költségeit is állnia kell. Ehhez azonban hosszú távú bérleti szerződést kell kötnie az egyháznak, a tanfelügyelőségnek és a városnak, és akkor a központi költségvetésből igényelhető pénz a felújításra” – állította Szász Jenő polgármester. A Katolikus Státus azonban ezt újabb államosításként értékeli, és elutasítja a hosszú távú bérleti szerződéseket. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye a csíkszeredai Márton Áron, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes, valamint a marosvásárhelyi Unirea, a valamikori II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium épületét is visszakapta. Csíkszereda önkormányzata évi 150 ezer lejt fizet bérként, az új díjszabások szerint viszont 890 ezer lejt kellene fizetnie. Kézdivásárhelyen a visszaszolgáltatás előtt sikerült világbanki kölcsönből felújítani a Nagy Mózes Gimnázium épületét, ezért ott eddig nem fizetett bért az önkormányzat. A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal tavalyig pereskedett az Unirea épületének tulajdonjogáért, ezért nem fizetett bért. A katolikus egyház pert nyert, és az idéntől itt is bért fizet a város az épületért. /K. Cs. : Omladozik az iskola. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 22.
Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2007. május 23.
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár szervezésében május 23-án Kézdivásárhelyen bemutatják Iochom István Élet a csipkésdrót mögött /alcíme Volt hadifoglyok visszaemlékezései a szovjet lágerekről/ című könyvét. A szerző hatodik kötetét dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus ismerteti. /Könyvbemutató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./
2007. május 24.
Kézdivásárhely első írásos említésének 600. évfordulója tiszteletére kilencnapos rendezvénysorozatot szerveznek. Az ünnepség május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődött. A rendezvénysorozat fénypontját jelentette Földi István Gábor Áron című színművének bemutatása a Vigadóban. A Földi-darabot már 1943-ban játszották Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Dr. Szőcs Géza a háromfelvonásos darabot kétfelvonásosra dolgozta át, ennek ősbemutatója május 18-án Bereckben volt. /(Dévai): /Ünnepre készül a hatszáz éves város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./
2007. május 25.
Kocsis Károly szerkesztette a Kézdivásárhely és vidéke című, 48 oldalas kiadványt, amely röviden összefoglalja mindazt, amit a céhes város és a kézdiszéki falvak múltjáról, építészeti örökségéről, nevezetességeiről, jeles szülötteiről tudni érdemes. A rendkívül igényes kivitelezésű füzet Kézdivásárhely hatszáz éves fennállásának tiszteletére a Pro Press Egyesület és a Vigadó Művelődési Ház közös kiadásában, a kézdivásárhelyi önkormányzat támogatásával néhai Incze László múzeumigazgató emlékére jelent meg. /(Iochom): Incze László emlékére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2007. május 29.
Szülővárosában, Kézdivásárhelyen mutatta be a hét végén Markó Béla annak a sorozatnak az első kötetét, amely a gyanúsan magas szerzői jogdíj által került egy évvel ezelőtt a figyelem középpontjába. A Hány életünk volt című verseskötet csíkszeredai Bookart adta ki, a szerző 99, korábban már közölt szonettjét tartalmazza. Markó Béla a könyvbemutatón személyesen is megköszönte a minőségi kiadást Hajdu Áronnak, a Bookart kiadó tulajdonos igazgatójának. A telefonon megkeresett cégtulajdonos vonakodott attól, hogy a Krónikát beavassa a kiadás részleteibe. „A Bookartnak lesz majd gondja arra, hogy a sajtót értesítse mindarról, amit szükségesnek tart” – jegyezte meg. Elmondta, az ezer példányban kiadott könyv megvásárolható a Pallas Akadémia Kiadó és a Corvina üzlethálózat könyvesboltjaiban. Markó Béla gyanúsan magas szerzői jogdíja a Traian Basescu leváltására szervezett népszavazás kampányában is számtalanszor terítékre került. A miniszterelnök-helyettes a tavalyi vagyonnyilatkozatában közölte: 90 ezer lej szerzői jogdíjból származó bevételre tett szert. A kisvárosi háromszobás tömbházlakás árával egyenértékű bevételről csak annyit árult el, hogy öt évre eladta versei kiadási jogát egy magyarországi és egy hazai könyvkiadónak, ezeket azonban nem kívánta megnevezni. Azt ígérte, már két-három hónapon belül rendkívüli kivitelezésben jelenik meg egy gyermekverses kötete. Ez a kötet azóta sem került piacra. Az ügyre a korrupcióellenes ügyészség is felfigyelt. A miniszterelnök-helyettes tavaly októberben a sajtó nyomására volt kénytelen elismerni, hogy a csíkszeredai Bookart kiadóval kötött szerződést. A kiadó korábban még nem adott ki könyvet, és csak a sajtóbotrány kirobbanása után kezdte keresni a magyarországi partnert. /Gazda Árpád: Igazolás a jogdíjra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./
