Annak ellenére, hogy a Kolozs megyei RMDSZ és PSD közötti helyi protokollumtervezet sarkalatos pontját képező Bocskai téri ingatlan két fő bérlőjével – a Statisztikai Hivatallal és a Mezőgazdasági Igazgatósággal – előzetesen megegyeztek az épület átadásáról, a két hivatal vezetője utólag közölte az RMDSZ-vezetéssel: megváltoztatták álláspontjukat. Ezt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke jelentette be máj. 31-én, hozzátéve, hogy – egyezségüktől eltérően – aznap sem jelent meg Ioan Rus belügyminiszter, a kormánypárt megyei elnöke kettejük tervezett találkozóján. Az RMDSZ már mintegy két hónapja elkészítette és eljuttatta a PSD-hez a protokollum tervezetét, melynek egyik legfontosabb pontja a Bocskai téri református egyházi ingatlan visszaszolgáltatása. Az ingatlan egyik szárnyát a Belügyminisztérium elidegenítette egy osztrák–román vegyes vállalatnak. Kónya-Hamar megjegyezte: habár a tervezetet már régen eljuttatták a kormánypárthoz, a PSD részéről máig nem érkezett egyetlen megjegyzés, módosító javaslat sem a szövegtervezet kapcsán. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Kormánypárti alibi Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./
2002. június 4.
Idén egy hónappal hamarabbra tűzte ki a Kolozs megyei tanfelügyelőség az első osztályosok beíratásának időszakát mint tavaly, így — mivel nem tudni hány magyar család akarja majd megszokásból a nyári hónapok alatt beíratni gyermekét — jelenleg átláthatatlan Kolozs megyében a megszűnés határára került első osztályok száma. A magyar tagozatra beíratott gyermekek számát tekintve Kolozsváron egyre több oktatási szakember véli úgy, hogy ősszel legkevesebb 6 magyar első osztállyal lesz kevesebb — a borúlátók 12-re tippelnek. Amennyiben valóban ilyen arányú lesz a magyar első osztályosok csökkenésének aránya, mint arra a jelenlegi adatokból következtetni lehet, akkor az egész anyanyelvű oktatási hálózatot át kell majd az elkövetkező években rajzolni. /Szabó Csaba: Megkezdődött a magyar közoktatás leépülése? 6–12 magyar első osztállyal kevesebb lehet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./
2002. június 5.
Jún. 3-án a bőséges esőzések okoztak jelentős szennyezést az Aranyoson hétfőn. A 12 kilométeres hosszúságú szennyfoltot a megfigyelő állomások szakemberei jelezték. A szennyeződés az aranybánya egy 100 hektáros derítőjéből származik, ahol több millió tonna szennyező anyagot tárolnak. És az esőzés miatt az egyik ülepítő összeomlott. A szakembereknek csupán másfél óra után sikerült megakadályozniuk a szennyező anyagnak az Aranyosba való jutását. A szennyfolt jún. 4-én eljutott Kolozs megyébe. A jelenség nem járt különösen súlyos következményekkel, ugyanis az Aranyosból gyakorlatilag mindent kiöltek már az előző szennyeződések. /Újabb szennyezés az Aranyoson. Már nem volt mit elpusztítani. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2002. június 7.
A jún. 7-én véget érő pedagógusi áthelyezések során mintegy 400 versenydosszié sorsáról kellett döntenie Kolozs megyében a tanfelügyelőségnek. A legnehezebb a tanítók áthelyezése volt, 47 tanító állása maradt bizonytalan. Ezek sorsa ősszel fog eldőlni. A megyében tavaly az óvodai és általános iskolai oktatásban (0–8 osztály) 86 078 diák szerepelt a naplókban, az idén ez a szám 82 800-ra csökkent. A 2001— 2002-es tanévben 4240 osztály/csoport működött ezen a szinten, az idén már csak 4168-at sikerült beindítani. /Sz. Cs.: Bizonytalan tanítói állások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2002. június 8.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2002. június 8.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákszínpada az elmúlt hét végén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. A hátrahagyott éveket Gazda József nyugalmazott magyartanár, író és műkritikus, a diákszínpad irányítója és rendezője 1972—1993 között, valamint Molnár János, az iskola informatika szakos tanára, a diákszínpad jelenlegi rendezője ismertette. Gazda József elmondta, 1972 előtt már voltak diákszínjátszó-törekvések Kovásznán, így 1964-ben már létezett diákszínjátszó mozgalom. A fő célkitűzés a magyar kultúra ápolása volt, elsősorban a szórványvidéken kisebbségi sorban élők körében. Évtizedeken át Erdély faluszínháza, szórványszínháza voltak, rendszeresen felkeresték Beszterce-Naszód, Mezőség (Kolozs és Maros megye), Szilágyság, Kalotaszeg, Fehér, Szatmár, Temes, Szeben és Brassó megye eldugott, félreeső falvait. A Ceausescu-korszak utolsó éveiben szűkült a játszóterük, Szilágyság és Kolozs megyéből kitiltották, máshol a szekuritáte ,,díszkísérete" követte őket. 1993-ban az irányítást átvette Molnár János tanár, aki a kísérleti színház felé nyitott, a szövegközpontú előadások helyett a mozgásra, a testbeszédre összpontosított. 1995-ben az Ősvigasztalással a kovásznai diákszínpad elnyerte az Országos Diákszínjátszó Fesztivál (ODIF) nagydíját. Örkény István Egyperces novelláiból összeállított játékkal 1999-ben másodszor is megnyerték az ODIF nagydíját. Kosztolányi Dezső novellája alapján rendezett Sakk-matt című pszichodramatikus játékkal 2001-ben a Nagyváradon megrendezett ODIF-on első díjat kaptak. /Bodor János: Diákszínjátszás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./
2002. június 11.
Hosszú várakozás után az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre kézhez kapta a kormánypárt helyi szervezete által szerkesztett együttműködési megállapodás-tervezetet. Az RMDSZ-javaslatcsomagot teljesen figyelmen kívül hagyták. A tervezet szerint "bővíteni és erősíteni fogják a kolozsvári felsőoktatás multikulturális jellegét". Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök szerint politikai következetlenség, felelőtlenség terméke ez a tervezet. /Sz. K.: Semmitmondó az SZDP helyi együttműködési tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./
2002. június 15.
Az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet optimális megoldási módot kínál a felmerülő kérdésekre, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy személyesen kapcsolatba lép Ioan Rus belügyminiszterrel, valamint a kormánypárt tárgyalócsoportjával és sürgetni fogja a helyi szintű együttműködési megállapodás aláírását. A képviselő értékelte az SZDP helyi szervezetének állásfoglalását, miszerint elérkezett az idő Gheorghe Funar polgármesteri tevékenységének elemzésére, és reméli, hogy ez lesz az első lépés a Kolozsváron immár egy évtizede eluralkodott áldatlan helyzet elemzésére. /Együttműködni lehet, megállapodni nem. Továbbra is várat magára a helyi RMDSZ–SZDP protokollum aláírása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/
2002. június 22.
Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2002. június 24.
Sikere volt a Szamosújvári Napoknak. Negyven műkedvelő együttes és énekes fellépésének tapsolhatott a múlt hét végén a közönség. Külön fénypontja volt a rendezvénynek a tizedik alkalommal sorra kerülő Erdélyi Trió népzene fesztivál, amelyre tizenegy máramarosi, hargitai, szilágysági, Maros, Suceava és Kolozs megyei együttes nevezett be. /Erkedi Csaba: Jól sikerült Szamosújvári Napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2002. június 25.
A kisérettségire beiratkozott mintegy nyolcezer Kolozs megyei nyolcadikos közül 762-en végezték tanulmányaikat magyar nyelven. A megyei általános sikerarány a tavalyihoz volt hasonló - 77 százalék -, a magyar diákok teljesítménye viszont tíz százalékkal gyengébb, 67,5 százalékos. Ezek szerint a kisérettségiző magyar nyolcadikosok egyharmada megbukott. Részletezve: román nyelv és irodalomból 168-an, magyar nyelv és irodalomból 62-en, matematikából 87-en, történelemből 29-en, földrajzból 53-an buktak meg. Török Ferenc főtanfelügyelő nem értékeli katasztrófaként az eredményeket, viszont elismeri, hogy idén lényegesen gyengébben teljesítettek a magyar nyolcadikosok. Másrészt a pótkisérettségi még hátravan, és ott még eredmények is születhetnek. /Szabó Csaba: Megbukott a kisérettségin a nyolcadikosok egyharmada. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2002. június 28.
Megrongálták a kétnyelvű táblákat a Kolozs megyei Magyarpalatkán. Az ismeretlen tettesek lekaparták a táblákról a magyar nyelvű feliratokat. Elrendelték a két megrongált tábla azonnali kijavítását. Magyarpalatkán a magyar lakosság számaránya meghaladja a 30 százalékot. /Magyarpalatkán megrongálták a kétnyelvű táblákat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2002. február 18.
Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) közötti együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő bizottság tagjai febr. 17-én Kolozsváron megbeszélést folytattak a kormánypárt tizennégy erdélyi szervezetének képviselőivel a helyi szinten megkötendő protokollumok tartalmáról. A megállapodás előírja, hogy a két politikai alakulat harminc napon belül megyei szinten is megállapodásokat köt. A prefektúrán zajló találkozón többek között jelen volt Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Geoana külügyminiszter, Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke és Cosmin Gusa főtitkár. Ioan Rus belügyminiszter elmondta: még a héten elkezdik a tárgyalásokat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetével a helyi szintű protokollum megkötése érdekében. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak az egyetemek szenátusai dönthetnek az új magyar karok és tanszékek létrehozásáról. A bizottság tagjai több kolozsvári egyetem rektorával folytattak megbeszélést. Arra a megállapodásra jutottak, hogy magyar nyelvű karok és tanszékek a tanügyi törvény előírásainak és az egyetem autonómiájának tiszteletben tartásával történhet meg. /Papp Annamária: Kormánypárti egyeztetés a helyi megállapodásokról. Rus: Csak az egyetemek szenátusa dönthet új karok létrehozásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy a kormánypárt elkezdje értelmezni a központi szinten megkötött protokollumot, hiszen annak kidolgozásakor és aláírásakor mind a kormánypárt, mind pedig az RMDSZ országos vezetősége tudatában volt annak, hogy mit lehet abban konkrét formában megfogalmazni. A képviselő szerint a protokollumnak éppen a konkrétumok jelentik az erősségét, amelyek közé tartozik a magyar karok és tanszékek létesítése is a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián vagy az Agrártudományi egyetemen. "Amennyiben külön értelemzést nyer helyi szinten a központi protokollum, nekünk is viszonyulni kell ahhoz. Mi következetesen be szeretnénk tartani annak előírásait és továbbra is úgy érezni, hogy a megállapodás nemcsak elvi szinten fogalmaz meg bizonyos kitételeket. Ha azonban értelmezést akarnak érvényesíteni — a mai találkozó résztvevőinek nyilatkozata pedig erre utal — akkor mi is kénytelenek leszünk bekeményíteni és kérni a protokollum felülvizsgálását", mondotta Kónya-Hamar Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./"
2004. január 8.
Több frissen alakult magyar politikai szervezet bejelentette, hogy saját jelölteket állít az önkormányzati választásokon. Marosvásárhelyen három magyar polgármesterjelölt indul, emellett Szilágy megyében négy településen, míg Szatmár megyében egy helységben kell választaniuk a polgároknak magyar jelöltek közül. Az eddigi jelek szerint Kolozs megyében nem hoznak létre magyar ellenszervezetet. Szilágy megyében, Zilahon két polgári kör is működik, de a két szervezet vezetői ellentétesen ítélik meg a polgári körök szerepét. – Nem tudnám elviselni, ha miattam kevesebb magyar tisztségviselő kerülne be a helyi és a megyei tanácsba Zilahon – nyilatkozta Sándor József zilahi bőrgyógyász, az egyik helyi polgári kör vezetője, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező testületének munkájában is részt vállalt. Ezzel szemben a Szilágysági Magyar Polgári Egyesület, a Pécsi Ferenc parlamenti képviselő vezette Szatmári Polgári Egyesület fiókszervezete egyelőre négy településen, Zilahon, Szilágysomlyón, Debrenben és Szilágycsehben akar saját polgármester-jelöltet indítani. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezetésével alakult Magyar Polgári Szövetségen kívül – amelynek eltökélt szándéka, hogy Székelyföldön jelölteket állítson – Nagyváradon és Máramarosban is léteznek polgári körök. /Borbély Tamás: Az egység és az egységbontás dilemmája Kolozs megyében egyelőre nem vetődik fel a kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./
2004. január 9.
Történelmi felelősség terheli mindazokat, akik gyakorlatilag kísérletet tesznek arra, hogy megszűnjön az önálló romániai magyar politikai érdekérvényesítés lehetősége, jelentette ki Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora január 8-i sajtóértekezletén, elemezve a polgári köröknek azt a bejelentését, miszerint polgármester-jelöltet állítanak Marosvásárhelyen és több más erdélyi városban. A kormánypárt (SZDP) és az RMDSZ között megkötött protokollumról kifejtette: az egyezménynek voltak jótékony hatásai is, többek között, hozzájárult az ország politikai egyensúlyának a fenntartásához és meghatározó lépések történtek az európai integráció felé. Véleménye szerint nem kellene új egyezséget kötnie a két pártnak, tekintettel arra, hogy 2004 választási év Romániában. /Köllő Katalin: Megszűnhet az önálló érdekérvényesítés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
2004. január 10.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kolozs megyében is jelölteket szándékozik állítani az önkormányzati választásokon. Még nem tisztázott, hogy külön vagy közös listán szerepelnek-e majd az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei – derül ki a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterrel, az MPSZ elnökével készített interjúból. Az MPSZ szándéka az, hogy helyi és megyei tanácsosai, valamint polgármester-jelöltjei legyenek Székelyföld valamennyi településén, mert a magyar többség lehetővé teszi a versenyhelyzetet. Ezáltal nem veszélyeztetik a magyar jelenlétet a helyi testületekben. Az MPSZ elképzelései szerint Székelyföldön, az 50 százalék fölötti magyar lakosságú településeken nyugodtan lehet versenyezni. A többi területen, ahol 15-20 százalék fölött van a magyarság aránya, szintén lehet tanácsosi listákat állítani az RMDSZ mellett. A polgármester-jelöléseknél viszont az 50 százalék alatti magyar lakosságú településeken azt javasolják, hogy legyen előválasztás, amelyen a magyar jelöltek megmérkőzhetnek egymással. /Borbély Tamás: /Kolozs megyében is ellenjelölteket állítanának. Interjú Szász Jenővel, az MPSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. január 10.
Több civil szervezet és a Kolozs megyei RMDSZ összefogásának köszönhetően mintegy hatvan, szórványban élő magyar gyermek kapott karácsonyi ajándékot. Az akció sikerén felbuzdulva a szervezők idén könyv-, ruhanemű- és tanszergyűjtést rendeznek a szórványban élő kiskorúak számára. A választás Farkas Sándor református lelkipásztor körzetére esett. Ezen a karácsonyon a kidei, bádoki, kolozsborsai és kolozsgyulai magyar gyermekek kaptak ajándékot. Az ajándékok összeállításában több civil szervezet vett részt: a Szabó Dezső Egyesület, az Areopagos Alapítvány, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Diaszpóra Alapítvány. /P. M.: Ajándék a szórványba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2004. január 12.
Spekulációnak nevezte Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökének kijelentését, miszerint lehet, hogy Kolozsváron önálló tanácsosi listát indítanak. Kónya-Hamar szerint az elégedetlenség csupán az RMDSZ központi vezetőségével szemben fogalmazódott meg. A megyei szervezet azonban kész tárgyalni a közösségi képviselet megoldásáról. /Borbély Tamás: Kónya-Hamar: Spekuláció a megyei ellenjelöltek indítása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./
2004. január 17.
Kónya–Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, a helyhatósági választásokon legalább azt kellene elérni, amit 2000-ben sikerült. Amennyiben az egyfordulós polgármesteri választás érvénybe lép, az Kolozsváron rosszul sülhet el, nincs olyan választói háttér, hogy egy fordulóból sikerüljön bejuttatni magyar támogatottságú polgármestert. Alapvető fontosságú, hogy a kisebbségi kollektív jogok ügye benne legyen az európai alkotmányban. Kolozs megyében RMDSZ-szempontból politikai stabilitás van, a választásokon nem lesz belső magyar versenytársuk. /Csomafáy Ferenc: Autonómiát – európai jogi pillérre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./
2004. január 19.
Az SZNT január 17-i sepsiszentgyörgyi ülésén részt vevők ellen ügyészségi kivizsgálás beindítását kéri Petre Calian, a Nagy-Románia Párt Kolozs megyei elnöke. A szélsőséges nacionalista párt helyi vezetője úgy véli: Székelyföld Autonómiájának Statútuma nemcsak a román nemzeti érzések megsértését jelenti, hanem megszegi az ország törvényeit, és veszélyezteti az egységes román nemzetállam biztonságát. Calian követelte, hogy tiltsák meg a magyar közösségnek a helyhatósági és parlamenti választásokon való részvételt, amennyiben továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az autonómia Románia európai integrációjának előfeltétele legyen. /Ügyészségi kivizsgálást kér az NRP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2004. január 21.
Az elmúlt két év alatt négyszázezer magyarigazolványt bocsátottak ki, nyilatkozta Székely István, a státustörvény végrehajtásáért felelős Központi Tájékoztatási Iroda vezetője. A mintegy 423 ezer benyújtott kérelemnek körülbelül 96 százalékát bírálták el eddig pozitívan. A legtöbb kérelmet Csíkszereda környékéről regisztrálták. Csíkszeredából a lakosság 43,4 százaléka, Fehér megyében 40,3, Kézdivásárhelyről pedig a lakosság 40 százaléka folyamodott magyarigazolványért. Többen kérelmeztek Temes és Szeben megyéből is. Kolozs megyében 32 ezer személy kapott igazolványt, ez a megye magyar lakosságának a 26 százalékát teszi ki. Az országban további 21 területi iroda működik. /400 ezer magyarigazolványt bocsátottak ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
2004. január 22.
Az SZNT által a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslat ügyének parlamenti képviseletével megbízott, de betegeskedő Birtalan Ákos Kovászna megyei RMDSZ-képviselő levélben kérte fel Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly Kolozs megyei, Kovács Zoltán és Szilágyi Zsolt Bihar megyei, Pécsi Ferenc Szatmár és Toró T. Tibor Temes megyei képviselőket, hogy fizikailag képviseljék, és iktattassák a parlamentben a székelyföldi autonómiastatútumot. Toró T. Tibor a felkérést vállalja. Fontosnak tartja, hogy csoportos indítványként nyújtsa be a román parlament két házába. Szilágyi Zsolt szintén jelezte, eleget tesz a felkérésének. Kovács Zoltán részt vesz annak a csoportnak a munkájában, mely a Székelyföld területi autonómiájának statútumát a parlament elé terjeszti. Kónya-Hamar Sándor felrótta a kezdeményezőknek, hogy a sajtóból értesült a felkérésről, de az ügy felvállalását a legtermészetesebb feladatának tekinti. Ugyanis az RMDSZ programjában szerepel az autonómia, tehát valójában minden vezetőnek vállalnia kellene azt. Kónya szerint ez a helyzet kitűnő alkalom lehetne arra, hogy valamennyi RMDSZ-tisztségviselő színt valljon, hogy tisztázzák álláspontjukat egymás és választóik előtt. Ki kell derülnie annak – jelentette ki –, hogy ki mit gondol, s egyben annak is, hogy az RMDSZ valóban az erdélyi magyarság érdekképviselete-e, vagy álmainak temetője. Pécsi Ferenc szintén vállalja a felkérést, Vekov Károly is a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy Birtalan Ákos és Csapó József felkérésének eleget tegyen. /(s.): Vállalják Birtalan Ákos felkérését. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 22./
2004. január 23.
Január 22-én a Szociáldemokrata Párt (SZDP) helyi vezetői kifejtették: szerintük fölösleges Kolozs megyei szinten politikai megállapodást kötni az RMDSZ-szel, hiszen jelenleg ez még központi szinten sincs kilátásban. Stefan Dimitriu, a kormánypárt kolozsvári szervezetének elnöke szintén úgy vélte, hogy nincs szükség semmilyen dokumentum aláírására, hiszen helyi szinten jó az együttműködés a két politikai alakulat között. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az SZDP vezetőinek nyilatkozata visszaigazolása annak, amit ő mindig is állított: a kormánypártiak a protokollumot valójában eddig sem akarták aláírni. /Kiss Olivér: Nem kell protokollum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 24.
Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 24.
Gál Kelemen (1869–1945) neve ismerős a kolozsváriaknak, összeforrott az Unitárius Kollégiummal, annak 1892-től 1932-ig némettanára, s a századfordulótól 25 éven át igazgatója is. Az 1920-as években a kisebbségi helyzetbe került magyarság tanügyi küzdelmeinek egyik vezetője, krónikása volt. Két kötetben írta meg iskolája történetét (1935), Ferencz József unitárius püspök (1936), valamint Jakab Elek (1938) életrajzát. Méltán vette fel nevét az RMPSZ Kolozs megyei oktatási központja. Gál Kelemennek egy életrajzi könyve kéziratban maradt. A 2001-ben megindított Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai sorozat 3. köteteként most Kovács Sándor és Molnár B. Lehel gondozásában sajtó alá került e kézirat, Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza (Kolozsvár, 2003) címmel. Káli Nagy Elek a magyar közélet mára teljesen elfeledett szereplője. /Gaal György: Gál Kelemen könyve Káli Nagy Elekről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
2004. január 26.
A Kolozs megyei ifjúsági egyeztető tanács megalakítása volt a fő témája annak az ifjúsági fórumnak, amelyet az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Ifjúsági Főosztályának kezdeményezésére január 23-án Kolozsváron hívtak össze. Több mint harminc szervezet mutatta be az általa képviselt alakulat tevékenységét, és vállalta fel az együttműködést. Tíz szervezet képviselői írták alá azt a beadványt, amelyet Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány képviselője nyújtott át Kovács Péter ügyvezető alelnöknek, hogy az elkövetkező másfél hónapban szorgalmazza a civil szervezetek párbeszédét az RMDSZ vezetőségével. A beadvány aláírói kérték, hogy találjanak végleges megoldást a civil szférának támogatásokat osztó alapítványok átláthatóságának kérdésében, illetve, hogy azok a politikusok, akik a támogató intézményekben vezető tisztséget töltenek be, mondjanak le erről és engedjék át a helyet a civil szervezetek által kijelölendő személyeknek. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök január 27-ére összehívta az ifjúsági egyeztető tanácsot megalakító ülést. /Bálint B. Eszter: Megalakul az ifjúsági egyeztető tanács. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./
2004. január 27.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének közleménye szerint Gheorghe Funar "titkos megállapodást köt a Székely Nemzeti Tanácsba (SZNT) tömörülő szélsőségesekkel, és az önmagát Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT) nevező struktúrát alkotó Tőkés-hívekkel, a kölcsönös támogatás reményében". Tőkés László püspök, az EMNT elnöke nem kívánt nyilatkozni az ügyről, szóra sem érdemesítve a feltételezéseket. – Csak elmebetegek állíthatnak ilyesmit – reagált Gheorghe Funar az SZDP közleményére. /(köllő): Megállapodás a magyar radikálisokkal? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2004. január 28.
Hosszas huzavona után január 27-én megalakult a Kolozs megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács. A Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök javaslatára összegyűlt 22 ifjúsági szervezet képviselői egyöntetűen elfogadták a fórum megalakulását. Arra a kérdésre, szeretnének-e majd a Magyar Ifjúsági Értekezlettel együttműködni, amint ezt az RMDSZ-Miért egyezmény kimondja, több szervezet nemmel válaszolt. Rácz Norbert, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület részéről nyilatkozatot olvasott fel, mely szerint a Magyar Ifjúsági Tanács az RMDSZ országos vezetésével nem ért egyet, ezért függetlenedni kíván tőle, a Kolozs megyei RMDSZ-képviselettel viszont szeretne együttműködni. Ezt több szervezet is aláírta. /Bálint B. Eszter: Egyeztető ifjúság. Együttműködve függetlenednének az RMDSZ-től. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./
2004. február 2.
A Kolozs megyei helyhatósági választások előkészítése, a területi szervezet elmúlt évi költségvetésének kiértékelése és az idei elfogadása, a Kolozs megyei szervezet viszonya a polgári tömörülésekkel, a megyei ifjúsági alelnök megválasztása szerepelt az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) január 31-i ülésének napirendjén. A polgári tömörülésekkel kapcsolatban a megjelentek javasolták, hogy a kérdésben megyei elnöki minőségében Kónya-Hamar Sándor képviselő fogalmazza meg az álláspontját. Kónya-Hamar kifejtette, nincsen semmilyen "viszonya" a polgári körökkel, a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT). Jelenleg az RMDSZ megyei szervezetének választott elnöke, s kötelessége egységben tartani a szervezetet. /Papp Annamária: Elfogadták a helyhatósági választások forgatókönyvét. Két szakaszban zajlanak az előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
2004. február 3.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) székelyudvarhelyi kongresszusának egyik legfontosabb kérdése a választásokon az RMDSZ ellen induló szervezetek összefogásának megvalósítása volt. Kiderült, hogy együtt akarnak dolgozni, de ennek végső formáját még nem találták meg. Szász Jenő, az MPSZ elnöke úgy vélte, hogy mivel a tömbmagyarság feltételei már csak Székelyföldön adottak, ezért ez a történelmi terület kell hogy ellássa a vezető szerepet. A kongresszuson csak a Szatmár megyei Pécsi Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő vezette Pro Civitate – Magyar Polgári Egyesület (PCMPE) csatlakozott az MPSZ-hez. Szász ismertette a 2000-es helyhatósági választásokon is részt vett Udvarhelyi Polgári Egyesületből megalakult MPSZ-t, amelyet Alsó-Háromszék, Erdővidék, Kézdi-, Orbai-, Csík- és Gyergyó-szék, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs és Máramaros megye alkotnak. /Borbély Tamás: Elvi megállapodás az összefogásról. Székelyföldé lesz a vezető szerep? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
