Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1994. február 19.
Febr. 19-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati fórumát, polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok megbeszélését. Elhatározták, hogy rendszeresítik tanácskozásaikat. A megjelentek nyilatkozatot fogadtak el: tiltakoznak a két magyar ifjúsági szervezet, a KMKSZ és a MADISZ önkényes kilakoltatása ellen, egyben felkérik a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson megfelelő székhelyt a két szervezetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. március 30.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Funar polgármester elvakult magyargyűlöletében hozzákezd a főtér arculatának megváltoztatásához a műemléki bizottság engedélye nélkül. Amennyiben újabb műemlékgyalázások, kultúra- és magyarellenes intézkedések történnek, Kolozsvár magyar közössége élni fog a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1994. április 6.
Kolozs megye, ezen belül Kolozsvár magyar népessége erősen fogyatkozik, olvasható a statisztikai adatokkal alátámasztott megállapítás Miklós László tollából, miközben a megye román lakossága nagy mértékben növekedik. Az 1966-os és 1977-es népszámlálás között 79.893 fővel gyarapodott a románság száma Kolozs megyében, 1977 és 1992 között pedig 20.794 fővel. Közben Kolozs megye magyarságának lélekszáma a következő volt. 1966: 162.771 magyar lélek, 1977: 167.473 lélek, 1992: 146.186 lélek. /Miklós László: Mit mutat a népszámlálás. Fogyunk, fogyunk, fogyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Hasonló megállapításra jutott dr. Octavian Buracu, ugyanebben a számban. Ö viszont más lélekszámokat közölt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1994. április 20.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron három, egymástól távol levő épületben tevékenykedik. A Majális utcai házban nincs telefon, itt van a politikai, valamint az oktatási és ifjúsági főosztály. A Pavlov utcában van az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, Takács Csaba elnök, a szervezési főosztály, a Donáth úton az önkormányzati és a művelődési-egyházi ügyekkel foglalkozó főosztályok kaptak helyet, továbbá EMKE, Kötő József a művelődési-egyházügyi főosztály vezetője, egyben az EMKE főjegyzője is. A gazdasági főosztály Csíkszeredában működik, de vezetője, György Béla Zsolt időnként Kolozsvárra utazik, hogy részt vegyen a megbeszéléseken. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./
1994. május 11.
Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
1994. június 3.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadvánnyal fordult Funar polgármesterhez, választ kérve arra, hogy a ki adott utasítást a Teleki-ház falán álló Bem-emléktábla bevakolására, és rendelkeznek-e ehhez műemlékvédelmi bizottsági engedéllyel. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), jún. 2./
1994. június 8.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ kolozsvári tanácsosai közleményben jelentették be, hogy nem vesznek részt a memorandista-emlékmű avatási ünnepségén, mert az emlékmű megváltoztatja Kolozsvár történelmi központjának arculatát, hiányzik az Országos Műemlékvédő Bizottság engedélye, egyetlen városi tanácsülésen sem vitatták meg az emlékmű helyét, erre nincs is határozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1994. június 17.
Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület és a Polgári Szövetség képviselői nyílt levélben kérték az Európa Tanácsot és az UNESCO-t, hogy lépjenek közbe a román kormánynál a Mátyás-szobor érdekében. - Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus a Magyar Televízióban jún. 16-án kijelentette, hogy nincs szó a szobor elmozdításáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
1994. június 22.
Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./
1994. június 23.
A Demokratikus Konvenció /DK/ Kolozs megyei szervezete is felemelte szavát a Mátyás-szobor mellett, Virgil Lazar szóvivő közölte, hogy a DK részt vesz a tiltakozó akciókban. Octaviu Buracu pedig kijelentette, hogy szükség esetén a szoborhoz láncoltatja magát. /Magyar Hírlap, jún. 24., a Demokratikus Konvenció felhívása: Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 24.
Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
1994. június 24.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./
1994. június 27.
Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus meghatározatlan időre elnapoltatta az ásatásokat. - A pártok sorra állást foglaltak az ásatásokkal kapcsolatban. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint az országnak jelenleg nem állnak rendelkezésére megfelelő összegek az ásatásokra. /Népszabadság, jún. 27./
1994. július 5.
Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az oktatási törvény jelen formájában elfogadhatatlan. Az újonnan létesített Ifjúsági Főosztály vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki, felmentették Fischer Fülöp Ildikót az Oktatási Főosztály vezetése alól. Molnos Lajos, Kolozs megye RMDSZ elnöke ismertette a Mátyás-szoborral kapcsolatos helyzetet, a polgármester törvénysértő intézkedéseket helyezett kilátásba. Az RMDSZ élni fog a politikai küzdelem minden eszközével a romániai magyarságot érintő támadásokkal szemben. /Közlemény = RMDSZ Tájékoztató, 320. sz., júl. 6./
1994. július 15.
RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatójában összegezte az eddig történteket. Funar polgármester és Liviu Medrea alprefektus ismételten a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetésével fenyegetőztek. Az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt. A kiadott építési engedély pedig törvénytelen, mert hiányoznak a szükséges tervrajzok, minisztériumi és régészeti bizottsági engedélyezések, továbbá a terület egy része római katolikus egyházi tulajdon. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1994. augusztus 2.
Kolozsváron aug. 2-án megkezdődtek a régészeti próbaásatások. Rendőrök jelenetek meg a téren. Dél felé az RMDSZ közleményében jelentette be, hogy fenntartásait nem adta fel, de eláll a polgári engedetlenség szándékától. A téren megjelentek előtt felolvasták a közleményt, majd a tömeg békésen szétoszlott. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye: Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 3., Népszava, Magyar Nemzet, aug. 3./
1994. augusztus 27.
Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke statisztikát mutatott be a román és magyar újságíróknak. Csendes, békés etnikai tisztogatásnak lehet nevezni, ami Kolozsvár hivatalaiban folyik. Kolozs megyében a magyarság aránya 23 %-os, ennek ellenére a megyei egészségügyi igazgatóság tizenegy tisztségviselője mind román. A megyei törvényszék 19 bírójából 17 román és csak ketten magyarok, hasonlóan rossz az arány a megyei tanfelügyelőségen. A megyei mezőgazdasági igazgatóságon mind a 78 alkalmazott román nemzetiségű. A megyei tanács 118 belső alkalmazottja között egyetlen magyar van, a Funar vezette polgármesteri hivatalnak nincs magyar alkalmazottja. /Új Magyarország, aug. 27./
1994. szeptember 17.
Az országos műemlékvédelmi felügyelőség jóváhagyta a kolozsvári főtéri ásatások kiterjesztésének tervét. A hír meglepetésszerűen érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét is. Képviselői a Magyar Hírlapnak nyilatkozva fájlalták, hogy nem tartották be adott szavukat, hogy semmiképpen nem bővítik az ásatásokat. /Magyar Hírlap, szept. 17./
1994. október 1.
A Kolozs megyei Kide Nyírő József Kulturális Egylete meghívására a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület 40 tagú csoportja is részt vett a kidei Sipos Dávid Emléknapon, okt. 1-jén. Az ünnepségen Nyírő Józseffel kapcsolatos emlékeiről Herédi Gusztáv /Kolozsvár/ beszélt. Nyírő József /1889-1953/ 1914-ben került Kidére, római katolikus plébánosként. Nyírő 1919-ben kilépett a papi rendből, majd megnősült. Az író 1921-ben költözött Kolozsvárra. Kide nagy szülöttjéről, a kőfaragó Sipos Dávidról B. Murádin Katalin emlékezett meg. Életéről keveset tudunk, 1762-ben halt meg. /Erdélyi Gyopár (Kolozsvár), 1994/6./
1994. október 31.
Okt. 31-én több RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben. Borbély László a prefektusi személyzet felduzzasztásával és a közigazgatási székházak kormánytulajdonba utalásával foglalkozott, Asztalos Ferenc a Kolozs és Bihar megyei magyar osztályok összevonásának ügyét vetette fel újra. Kolozs megyében húsz magyar osztályt érintett ez az intézkedés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1994. október 31.
Okt. 31-én több RMDSZ-képviselő interpellált a parlamentben. Borbély László a prefektusi személyzet felduzzasztásával és a közigazgatási székházak kormánytulajdonba utalásával foglalkozott, Asztalos Ferenc a Kolozs és Bihar megyei magyar osztályok összevonásának ügyét vetette fel újra. Kolozs megyében húsz magyar osztályt érintett ez az intézkedés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
1994. november 17.
A Kolozs megyei RMDSZ Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott Molnos Lajos megyei elnök ellen hozott jogsértő törvényszéki végzéssel kapcsolatban. Molnos Lajos városi tanácsost 1994. júl. 8-án - több, a Mátyás szobor körüli törvénytelen ásatások miatt tiltakozó társával együtt - 5 ezer lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség. A megbírságoltak fellebbeztek, a tárgyalást 1995. jan. 11-ére tűzték ki. Közben a rendőrség kezdeményezte a pénzbüntetések fogházra való átváltását, ennek megfelelően a törvényszék a pénzbírságot egy hónapi börtönbüntetésre változtatta okt. 14-én. Minderről Molnos Lajos nem tudott, a tárgyalásra nem hívták. Nov. 15-én találta postaládájában a végzést, a letartóztatási parancsot. Az RMDSZ nyilatkozata szerint ez az eset jelzi az egyre agresszívabb támadást az RMDSZ és általában a romániai magyarság ellen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 16, RMDSZ Tájékoztató 414. sz., nov. 17./
1994. november 22.
Nov. 22-én Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke lakásán rendőrök jelentek meg, letartóztatási paranccsal. Molnos bemutatta fellebbezését, akkor a rendőrök elálltak szándékuktól. Molnos Lajos előzőleg nov. 17-én beszélt Virgil Ardeleannal, Kolozsvár rendőrparancsnokával, közölte vele, hogy fellebbezett. Mindezt súlyosbítja, hogy a megyei törvényszék az előző napon, nov. 21-én tárgyalta ügyét, helyt adott fellebbezésének és megsemmisítette a börtönbüntetés kiszabását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1994. november 23.
Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke nyílt levelet írt Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyetteséhez, kifogásolva, hogy az Erdélyi Napló okt. 26-i számában elhibázottnak nevezte az RMPSZ szovátai ingatlanvásárlását. Nem vitatkozni kell, hanem cselekedni, zárta levelét Szőcs Judit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. november 30.
A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./
1994. december 3.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester felszólította az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét, hogy távozzon jelenlegi székházából, amely az RMDSZ országos vezetése egy részének is helyet ad, írták a dec. 3-i kolozsvári lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Magyar Hírlap, dec. 5./
1994. december 17.
Funar polgármester a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségnek küldött átiratában felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ a Brassai Sámuel Líceumban politikai összejövetelt tartott. Iskolákban tilos politikai összejövetelt tartani, ezért a polgármester kéri a líceum vezetőségének leváltását és az unitárius egyháznak "illegálisan átadott termek" visszaszolgáltatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
1996. január 3.
A Rákóczi Szövetség, az Erdélyi Szövetség, a Hunyadi Szövetség és a Kárpátaljai Szövetség nyílt levélben fordult Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, emlékeztetve őt arra, hogy a múlt év decemberében levélben kérték Göncz Árpádot, szíveskedjen belefoglalni beszédébe a Magyarok Világszövetségének felhívását, amely a világ bármely táján élő magyarokat arra kéri, újév napján este nyolc órakor gyújtsanak gyertyát ablakukban, kifejezve szolidaritásukat azokkal, akiket anyanyelvük használatában korlátoznak. Göncz Árpád ezt nem tette meg, egyetlen biztató szóval sem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. /Új Magyarország, jan. 3./ Az Új Magyarország munkatársának kérdésére Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette, hogy a hivatalos Magyarország - beleértve az államelnököt is - nem minden esetben lép fel határozottan, nem találja meg a kisebbségügyben hatásos tiltakozási formákat. - A román oktatási törvény életbe lépésekor az anyaország hallgatott. A kisantant működik, figyelmeztetett Molnos Lajos, Szlovákia és Románia rendszeresen egyezteti kisebbségpolitikáját. Horn Gyula kijelentése, hogy csak tízmillió magyar miniszterelnöke akar lenni, beigazolódni látszik. /Új Magyarország, jan. 3./ Molnos Lajosnak ezt e véleményét a Vocea Romaniei kormánylap is ismertette, jan. 8-i számában. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Göncz Árpád államfő hivatala közleményt adott ki, ebben reagált a négy társadalmi szervezet hozzá intézett levelére. A Magyar Köztársaság elnöke egész politikájában mindenkor következetesen képviselte a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit - szögezte le a közlemény. Kifogásolták azt is, hogy az államfő beszédében nem fordult a határokon túl élő magyarokhoz. A közlemény szerint az elnök újévi üdvözletében - mint ahogy az a "Honfitársaim! Határainkon innen és túl élő magyar testvéreim!" kezdő szavakból is kitűnik - minden magyarhoz szólt. /Társadalmi szervezetek levele a magyar államfőhöz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./ Göncz Árpád nem adott választ arra, hogy miért nem foglalta bele beszédébe a kérést.
1996. január 3.
Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./
