Évente Romániában közel háromszázezer ember változtat lakhelyet - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Ez 30 %-os növekedést jelent a kommunista időszak népvándorlási adataihoz képest. 1983-1989 között évente 217 ezer ember változtatta meg lakhelyét. 1990-ben ez a szám elérte a 786 ezer, ezután visszaesett (1991-ben 265.000 fő), majd enyhe növekedést mutatva napjainkra megközelítette az évi háromszázezer főt. A Transilvania Jurnal regionális napilap A moldvaiak elárasztották Erdélyt című cikkéből kiderült, hogy a régiók közti migrációt illetően /a lakhelyváltoztatások 32 %-a/ az emberek továbbra is Munténiából, Moldvából és Olténiából vágyakoznak el leginkább. A fő cél elsősorban Erdély, de jelentős vonzerővel bír a Bánság, Bukarest, illetve Dobrudzsa is. Általában a szegényebb megyékből vándorol a lakosság a gazdagabb megyék felé. - Erdélyben a legiskolázottabb (líceumi, posztlíceumi és egyetemi képzésben részesült) lakosságú Kolozs és Brassó megye, ahol a lakosság 28 %-a iskolázott. Ezt követi Hunyad és Szeben megye 25-27 %-kal, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna 22-24%-kal, legvégül pedig Szilágy és Beszterce-Naszód megye 19-21 %-kal. - 1991 óta jelentős mértékben (szinte a felére) esett vissza a lakosság faluról városra történő vándorlása, ennek fordítottja pedig megnőtt. A rendszerváltozás óta városról falura költözött lakosság jelen pillanatban a falusi lakosság 6%-át teszi ki. A falusi lakosság 14%-át pedig azok képezik, akik feladták városi munkahelyüket, abbahagyták az ingázást. Elsősorban a 20 és 35 év közötti korosztály adja legszívesebben fejét lakhelyváltoztatásra. /Népvándorlás Romániában. Erdély tele van moldvaiakkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./
2000. május 24.
A millennium jegyében, Jókai Mór születésének 175. évfordulója tiszteletére rendeztek ismét képzőművészeti vetélkedőt a Kárpát-medence gyermekeinek Budapesten. Kolozs megyéből a Báthory és az Apáczai líceumok, a Süketnéma iskola, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon, valamint a tordai Andrei Muresanu és Tudor Vladimirescu líceumok növendékei vettek részt a versenyen. Hasonló rendezvényekre 1996 óta nem került sor. Az idei vetélkedő sajátossága, hogy Jókai személyisége révén az irodalom és a képzőművészet találkozott. A hazai mezőnyben a legtöbb díjat, tizenkettőt, és két különdíjat is a zsobokiak hoztak haza. A báthorysok négy, az apáczaisok két díjjal gazdagították iskolájuk hírnevét. /Toll és ecset. Kárpát-medencei gyermekrajzpályázat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2000. június 7.
Kolozs megyében a választási irodának jún. 6-án még nem sikerült összesítenie a megyei tanácsosi listákra leadott voksokat. A szavazólapok 80 százalékának feldolgozása után kiadott részeredmény szerint a Kolozs megyei RMDSZ akár 12-13 tanácsosi helyet is kaphat az alakuló tanácsba. - Kolozsváron a városi tanácsban 8 mandátummal az RMDSZ-é a legnagyobb frakció. Ugyanennyi hely jutott a Nagy-Románia Pártnak is, amelynek 1996-ban alig egy helyet sikerült megszereznie. Csökkent a Román Demokratikus Konvenció tanácsosainak a száma (6 mandátumról 3-ra), megnőtt viszont a Román Társadalmi Demokrácia Pártjának a befolyása (1-ről 5 helyre.) A Román Nemzeti Egységpártnak 3, a Demokrata Pártnak, a Szövetség Romániáért Pártnak és a Nemzeti Liberális Pártnak pedig 2-2 tanácsosa lesz. Boros János újraválasztott városi tanácsos szerint ha az RMDSZ a "hagyományos" partnerekkel, tehát a koalíciós pártok helyi szervezeteinek az önkormányzati képviselőivel próbál szövetséget kötni, akkor nem sikerül megteremteni a többséget. A kényelmes kétharmados többséghez ismét be kell vonni az RTDP képviselőit is. - 2000-ben Kolozsváron néhány százzal kevesebb magyar szavazó járult az urnák elé, mint 1996-ban. Számítások szerint Kolozsváron megközelítőleg 56.000 szavazati joggal rendelkező magyar él, ebből pedig alig 31.000 ment el szavazni. Van tehát 25.000 kolozsvári magyar, akinek közömbös a város sorsa. /Sz. K.: Huszonötezer kolozsvári magyart továbbra sem izgat a város sorsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2000. június 8.
A Kolozs megyei RMDSZ döntése értelmében Eckstein-Kovács Péter miniszter, kolozsvári polgármester-jelölt nem vesz részt a polgármester-választás második körében, hanem visszalép a harmadik helyezett, a konvenciós Serban Radulescu javára. A bejelentést megelőzően hosszas tárgyalás folyt az RMDSZ, a Román Demokratikus Konvenció, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Társadalmi Demokrácia Pártja, a Jobboldali Erők Szövetsége és a Román Nemzeti Egységpárt helyi szervezeteinek képviselői között. Valamennyien összefognak Gheorghe Funar jelenlegi polgármester ellen. Az RMDSZ nem akarta, hogy "etnikai szavazásra" kerüljön sor a második fordulóban, hiszen egy Eckstein-Kovács Péter - Gheorghe Funar forduló egyértelműen a Nagy-Románia Párt jelöltjének a malmára hajtotta volna a vizet. Serban Radulescu orvos - a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője - megköszönte a pártoknak a támogatást. A Szabadság kérdésre, hogy mit ígér Kolozsvár magyar választóinak, Radulescu biztosított: legfőbb céljai közé tartozik a normalitás, tolerancia megteremtése, a város európai szellemiségének felélesztése. /Székely Kriszta: Eckstein-Kovács Péter visszalépett a konvenciós Serban Rădulescu javára. Az RMDSZ és a helyi román pártok összefogtak Funar ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2000. június 8.
A Hargita Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara, valamint a szegedi Mac Line Kft. szervezésében megnyílt a Csík-Expo Tavaszi Általános Vásár, melyet jún. 7-10-e között tartanak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán. A kiállítással egybekötött vásárra összesen 70 cég jelentkezett be Magyarországról, Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna és Szeben megyékből, valamint Bukarestből. A tavaszi vásár keretében üzletember találkozó lesz. /(Hátsekné Kovács Kinga): Csík Expo 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
2000. június 10.
Jún. 8-án este nyilvánosságra hozták a jún. 4-i helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményét. Az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) győzelmét és az RMDSZ vártnál jobb szereplését hozta az első forduló. A 17,6 millió választásra jogosult állampolgár 50,85 %-a vett részt a szavazáson. Ez volt a legalacsonyabb részvételi arány 1990 óta Romániában. A szavazóknak 2957 polgármester személyéről, a helyi és a megyei tanácsok összetételéről kellett dönteniük. Az első fordulóban csak 706 polgármestert sikerült megválasztani. A polgármester-jelöltekre leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - az érvényes szavazatok 27,37 százalék, 337 megválasztott polgármester, Demokrata Párt (PD) - 12,32 százalék, 96 polgármester, Nemzeti Liberális Párt (PNL) - 9,06 százalék, 39 polgármester, Szövetség Romániáért (ApR) - 8,53 százalék, 30 polgármester, Román Demokrata Konvenció (CDR) - 8,01 százalék, 22 polgármester, Nagy Románia Párt (PRM) - 5 százalék, 5 polgármester, RMDSZ - 4,75 százalék, 110 polgármester, Romániai Szociáldemokrata Párt (PSDR) - 2,13 százalék, 8 polgármester, függetlenek - 6,04 százalék - 33 polgármester. A helyi és a megyei tanácsok összetétele már az első fordulóban kialakult. A helyi tanácsosok listájára leadott szavazatok alapján a következő sorrend alakult ki:PDSR - 25,78 százalék, 11380 tanácsos, PD - 10,4 százalék, 5463 tanácsos, ApR - 8,04 százalék, 4448 tanácsos, PNL - 7,8 százalék, 3978 tanácsos, CDR - 7,27 százalék, 2767 tanácsos, RMDSZ -5,5 százalék 2451 tanácsos, PRM - 6,19 százalék 2105 tanácsos, PSDR - 2,28 százalék 883 tanácsos, Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) - 2,17 százalék, 869 tanácsos, Román Nemzeti Párt (PNR) - 1,98 százalék, 815 tanácsos, Szocialista Munkapárt (PSM) - 1,98 százalék, 755 tanácsos, Romániai Egységpárt (PUR) - 1,61 százalék, 595 tanácsos, Jobboldali Erők Szövetsége (UFD) - 2,21 százalék, 551 tanácsos A megyei tanácsosok listájára leadott szavazatokat lehet a legpontosabb előrejelzésnek tekinteni az ősszel tervezett törvényhozási választásra, mivel a képviselőket és a szenátorokat a pártok megyei listáin választják meg. A megyei tanácsosi listákra leadott szavaztok alapján a következő sorrend alakult ki: PDSR - 27,44 százalék, 496 tanácsos, PD - 9,91 százalék, 205 tanácsos, ApR - 7,38 százalék, 173 tanácsos, PNL - 6,96 százalék, 160 tanácsos, CDR - 7,47 százalék, 156 tanácsos, PRM - 6,62 százalék, 143 tanácsos, RMDSZ - 6,27 százalék, 135 tanácsos, PSDR - 2,35 százalék, 44 tanácsos, PUNR - 2,35 százalék, 37 tanácsos, PNR - 1,91 százalék, 26 tanácsos, PSM - 1,79 százalék, 24 tanácsos, PUR - 1,55 százalék, 22 tanácsos, UFD - 2,2 százalék, 20 tanácsos.. Az RMDSZ lett a legerősebb szervezet hét romániai megye tanácsában: Kovászna megye (67,6 százalék, 26 tanácsos a 35 fős tanácsban), Hargita megye (61,8 százalék, 27 tanácsos a 33 fős tanácsban), Maros megye (39,6 százalék, 17 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szatmár megye (35,7 százalék, 14 tanácsos a 35 fős tanácsban), Szilágy megye (23,9 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Bihar megye (23,2 százalék, 10 tanácsos a 32 fős tanácsban), Kolozs megye (19,4 százalék, 10 tanácsos a 38 fős tanácsban). Tanácsosi helyekhez jutott az RMDSZ Fehér, Arad, Beszterce- Naszód, Brassó, Máramaros és Temes megyékben is. /A helyhatósági választás első fordulójának hivatalos végeredményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
2000. június 10.
Jún. 10-e a ballagás napja. Kolozs megye öt városában - Kolozsváron, Bánffyhunyadon, Désen, Szamosújváron és Tordán - 531 magyar maturandus sorakozik fel az iskolák udvarán. Elsöprő többségük elméleti és reál szakon végzett, az egyedüli iskola, ahol szaklíceumtól búcsúznak a ballagók, az az Elektrotechnikai Líceum. /Szabó Csaba: Ma ballagási ünnepségek Kolozsvár-szerte. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
2000. június 21.
Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában: 2451 helyi tanácsos jutott be az önkormányzatokba /1996-ban 2445 tanácsost/. A megyei tanácsokban 135 RMDSZ tanácsos foglal majd helyet /1996-ban 133/, az RMDSZ-nek 148 polgármestere lesz /1996-ban 139/. Több nagyobb településen RMDSZ-es polgármester lesz: Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Nagykárolyban és Baróton. - Megyénkénti RMDSZ-eredmények: Arad megyében 4 polgármester, 66 helyi tanácsos és 4 megyei tanácsos. - Beszterce-Naszód megyében 34 helyi és 2 megyei tanácsos. - Bihar megyében 16 polgármester, 239 helyi tanácsos és 10 megyei tanácsos. - Brassó megyében 2 polgármester, 62 helyi és 4 megyei tanácsos. - Fehér megyében 1 polgármester, 44 helyi és 2 megyei tanácsos. - Hargita megyében 34 polgármester, 574 helyi és 27 megyei tanácsos. Hunyad megyében 11 helyi és 2 megyei tanácsos. - Kolozs megyében 8 polgármester, 170 helyi és 10 megyei tanácsos. - Kovászna megyében 20 polgármester /többek között Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton/, 352 helyi és 26 megyei tanácsos. Maros megyében 29 polgármester, 442 helyi és 17 megyei tanácsos. - Máramaros megyében Hosszúmezőnek lett RMDSZ-es polgármestere, 44 helyi és 4 megyei tanácsosa van. - Szatmár megyében 7 polgármester /többek között Bogdándon, Nagykárolyban, Szilágypéren és Túrterebesen/, 204 helyi és 14 megyei tanácsos. -. Szeben megyében 11 helyi tanácsos. - Szilágy megyében 12 polgármester, 157 helyi és 10 megyei tanácsos. - Temes megyében 3 polgármester, 41 helyi és 3 megyei tanácsos. /Az RMDSZ végleges eredményei a helyhatósági választások második fordulójában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Az eddig megalakult megyei tanácsokban az RMDSZ képviselői a következő tisztségeket töltik be: Bihar megyében alelnök Kiss Sándor, Kovászna megyében elnök Demeter János, alelnök György Zsolt, Beszterce-Naszód megyében alelnök Szántó Árpád. Az RMDSZ-es Bognár Leventét választották meg Arad alpolgármesterévé, az RMDSZ-es Ludescher Istvánt választották meg Nagybánya alpolgármesterévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21. - 1748. sz./
2000. június 22.
A Kolozs megyei RMDSZ képviselőinek tanácsa (MKT) jún. 20-i ülésén megerősítette azt a korábbi döntést, amely szerint a megyei szervezet igényt tart Kolozsvár egyik alpolgármesteri tisztségére. A városi tanács RMDSZ-frakciója nem tudott határozni arról, hogy Boros Jánost, vagy - az alpolgármesterség ötletét különben ellenző - Molnos Lajost jelöljék erre a tisztségre, a döntés az MKT-ra hárult. Az alprefektusi tisztségről lemondó Buchwald Péter helyébe az RMDSZ Somogyi Gyula közgazdászt javasolták. /Székely Kriszta: Ma tartja alakuló ülését a városi tanács. RMDSZ-es alpolgármester Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2000. június 22.
Márton Áron római katolikus püspök 1944. máj. 18-án a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban tartott beszédében határozottan tiltakozott a Kolozsvár környéki zsidók deportálása ellen, és élete kockáztatásával levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz, a Kolozs megyei főispánhoz, Kolozsvár polgármesteri hivatalához, amelyben kérte a deportálások leállítását. Jún. 20-án ugyanott, ahol 56 évvel ezelőtt Márton Áron felemelte szavát a fasiszta rendszer ellen, a zsidó állam képviselője, David Saranga konzul, Izrael bukaresti nagykövetségének titkára post mortem a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet legmagasabb kitüntetését, A népek igaza címet adományozta a püspöknek. A Holokauszt Múzeuma ezentúl olyan nevek mellett, mint Iosef Schindler és Raoul Wallenberg, Márton Áront is hősei között tartja számon. - A Yad Vashem kitüntetését olyan személyek kapják, akik életüket téve kockára, legalább egy zsidó életét megmentették. Márton Áron a kor egyetlen magas rangú katolikus egyházi személyisége volt, aki felemelte szavát a gyilkos rendszer ellen - mondotta a Szent Mihály templomban tartott beszédében az izraeli konzul. David Saranga átadta a díjat Márton Áron utódjának, Jakubinyi György érseknek. Az érsek három nyelven - héberül, magyarul és románul - mondta el, hogy Márton Áron példája ma is utat mutat, az emberséget példázza. "Meghajolok elődöm keresztény és emberi nagysága előtt, köszönöm Izrael államnak és a Yad Vashem Intézetnek, hogy a Mindenható adta emberi jóságot értékelni tudta" - hangzott el mindhárom nyelven. Czirják Árpád érseki helynök hangsúlyozta, Márton Árpád személyisége olyan az erdélyi katolikusok számára, mint Ábrahám a zsidók számára. Rá hivatkoznak, őt idézik lépten-nyomon, utcát, iskolát, kiadót neveznek el róla. /Salamon Márton-László: Márton Áron, "A népek igaza" A jeruzsálemi Holokauszt Múzeum post mortem elismeri a püspök érdemeit. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2000. június 24.
Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2000. június 29.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által a 2000 júniusi helyhatósági választásokon elért eredmények a következők. Megválasztott polgármesterek száma148 - '96-ban 134. Megválasztott helyi tanácsosok száma 2451 - '96-ban 2331. Megválasztott megyei tanácsosok száma 135 - '96-ban 133. Az RMDSZ megyei tanácsosi listáira leadott szavazatok országosan 6,35%-ot jelentenek. Az 1992-es népszámláláskor a lakosság 7,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek. .A megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján az RMDSZ a legerősebb politikai szervezet Erdélyben, a szavazatok 21,22%-át szerezte meg. A népszámlálás adatai alapján Erdélyben a lakosság 20,77%-a vallotta magát magyarnak.. A megválasztott polgármesterek számát illetően az RMDSZ az 5. politikai szervezet Romániában. A megyei tanácsokban elért tisztségek a következőek: Beszterce-Naszód megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Bihar megye: megyei tanács alelnök - '96-ban nem volt, Brassó megye: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Hargita megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - 96-ban ugyanazok a tisztségek, Kolozs megye: megyei tanács alelnök - 96-ban nem volt, Kovászna megye: megyei tanács elnök, 2 alelnök - '96-ban elnök, 1 alelnök, Szatmár megye: megyei tanács elnök - '96-ban alelnök, Szilágy megyei: megyei tanács alelnök - '96-ban ugyanaz a tisztség, Maros megyében még nem került sor a megyei tanács alakuló ülésére.(Az RMDSZ Országos Kampánystábja) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2000. június 30.
A kormány kinevezte Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává, aki a megyei tanácsosi tisztséget választó Buchwald Péter helyébe lép. /Kinevezték Somogyi Gyulát Kolozs megye alprefektusává. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ A kormány Túsz Ferencet nevezte ki Arad megye alprefektusi tisztségébe, miután elődjét - Bognár Leventét - a Maros-parti város alpolgármesterévé választották. Túsz Ferenc 60 éves, mérnök, egyetemi adjunktus, számos tudományos dolgozat szerzője, az elmúlt nyolc esztendőben az aradi helyi tanács RMDSZ-es tanácsosa volt. /Túsz Ferenc lett Arad megye alprefektusa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./
2000. július 1.
Somai József, a rendszerváltás után Kolozs megye első magyar nemzetiségű főjegyzője visszaemlékezett az indulásra. 1990. január elején a Nemzeti Megmentési Front a végrehajtó bizottság és néptanácsok helyett megyei, városi, községi polgármesteri hivatalokat hozott létre. Ezek működtek az 1992-es helyhatósági választásokig. A Babes-Bolyai jogi karán titkárként dolgozó Somait az RMDSZ javasolta erre a posztra. 1990-ben, amikor odakerült, Kolozs megye hivatalában a 107 alkalmazottból 4 volt magyar, de egyik sem vezető tisztségben. Hosszú évtizedek ő lett az első magyar megyei szintű vezető. Ranga főügyész lett a polgármester, Nicolici az alpolgármester, ő pedig a titkár. A vállalatoknál 89 előtt magyar igazgatója csupán a Flacarának volt, és egy-egy aligazgató a városi közlekedési vállalatnál, illetve a sörgyárnál. A vezetőségváltásnál ilyen szinten sem történt áttörés, a 22 százalékos arány kevés volt ehhez. Somai nagy feladata volt a parlamenti választási kampány előkészítése és levezetése. Az RMDSZ összehívta a jelöltállító gyűlést. A lista élén a következő nevek szerepeltek: Pillich, Podhrádszky, Eckstein, Buchwald, majd őt javasolták a lista elejére, így került a harmadik helyre. - Az első hetekben az iskolakérdés került a kisebbségi magyar politikum figyelmének központjába. Kolozsváron a Kása Zoltán féle egyetemkezdeményezést több mint száz értelmiségi írt alá. Megalakult a Bolyai Társaság, amely az önálló Bolyai egyetem újraindítását tűzte ki célul. Közben országszerte beindult az iskolaharc, amely Marosvásárhelyen robbant ki a Bolyai Líceum ügyben. Kolozsváron sikerült leválasztani a Brassai Líceum román tagozatát is. A marosvásárhelyi etnikai összecsapás fordulópontot jelentett Kolozsvár életében is. Kolozsváron is megjelent a Vatra Romaneasca és a PUNR. Kolozsvárt akkor kezdte meghódítani az értelmiségi nacionalizmus. Somai József áprilisban alpolgármester lett. Az 1990 májusi parlamenti választások után megindult a visszarendeződés, a helyhatóság nagyfokú átpolitizálása. Kolozs megye prefektusának azt a Grigore Zancot nevezték ki, aki korábban a pártbizottság felelős tagja volt. Az RMDSZ-nek felajánlottak két tisztség nélküli helyet a megyei bizottságban, Somai részére pedig a városi alpolgármesteri széket. Az RMDSZ viszont úgy döntött, hogy vagy megőrizheti az alprefektusi tisztséget vagy nem vállal semmit. Ez rossz döntés volt, mert így az RMDSZ kiesett a helyi közigazgatásból. 1990 augusztusától 1992 tavaszáig, az első helyhatósági választásokig egyetlen magyar sem vett részt a Kolozs megyei helyhatóságban, semmilyen szinten. - Somai József felhívta a figyelmet arra, hogy egy 1989 márciusában készült kimutatás szerint Kolozs megye magyarsága 29,7 százalék volt. Ez a szám megegyezik a történelmi magyar egyházak híveinek számával is. Az 1992-es népszámlálás viszont csak 19 százalékos magyar lakosságot mutatott ki. Somai ebben a népszámlálási adatok szándékos meghamisításának bizonyítékát látja. Két év alatt nem fogyhat 10 százalékot egy közösség. /Gál Mária: Útban az önkormányzat felé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./
2000. július 10.
Júl. 8-9-én immár hatodik alkalommal rendezték meg a Vasvári-emlékünnepséget Kőrösfőn, egyidőben a Reformátusok IV. Világtalálkozójával. A megemlékezés júl. 8-án kezdődött a Vasvári-kopjafánál. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök és Bitay Levente ügyvezető elnök képviselte. Idén az emlékezők első alkalommal zarándokoltak el a jósikafalvi Béles-tóhoz, a csata színhelyére. Délután a Magyarvalkón tartott ünnepi rendezvény keretében dr. Egyed Ákos történész előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Júl. 9-én a vasárnapi istentiszteleten Ferenc László esperes hirdetett igét, aki az 1848-1849-es szabadságharc alig huszonhárom éves korában elesett géniuszára, Vasvári Pálra emlékezett. A kopjafánál Szabó László helyettes államtitkár a magyar kormány üdvözletét hozta el Kalotaszegre. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott beszédet. Idén is kiosztották a Vasvári Pál érdemdíjat: ezúttal Ferenc László esperesnek, Gecse Gézának, a Kossuth Rádió szerkesztőjének, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társaságának és a Magyar Nemzet napilapnak ítélték oda. Ezután Ki tud többet Vasvári Pálról, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról című ifjúsági vetélkedőt tartották meg. /Vasvári-ünnepség Kőrösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2000. július 15.
Buchwald Péter 1989. decemberéig Kolozsváron gyógyszerkémiai kutatóintézet főkutatója volt, 1974-ben doktorált, több találmányát szabadalmaztatták. 1990. január 6-tól az RMDSZ javaslatára az akkor megalakult Nemzeti Megmentési Front Kolozsvár városi alelnöke volt augusztusig, majd októbertől 1992. szeptemberéig az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. 1992. októberétől 1996. szeptemberéig Kolozs megye szenátora, majd 1996. december 26-tól 2000. június 16-ig a megye alprefektusa. Az idei választásokon a megyei tanácsosi listán bejutó helyen indult. Sokan azt várták, hogy Buchwald Péter megmarad alprefektusnak a novemberi országos választásokig, de ő nem így döntött. Összeférhetetlenség van a két tisztség között, választania kellett, a megyei tanácsosi tisztséget választotta. Buchwald Péter a megyei tanács alelnöki székére pályázott, azonban az RMDSZ frakciója Kerekes Sándort választotta meg erre a tisztségre. Buchwald Péter ezt személyes kudarcnak fogta fel, úgy látta, hogy eddigi munkáját nem értékelték. Szerinte azért döntöttek így, mert ő a Reform Tömörüléssel együtt, a belső ellenzék politikai vonalát vivő Kolozs megyei RMDSZ-ben az RMDSZ országos vezetésének politikai irányát képviseli. Úgy látta, hogy "ebben a balkáni bizánci szellemű román politikai életben" lehetőségeik csak akkor vannak, "ha a hatalomban vagyunk." Visszaemlékezett a múltra: "Az RMDSZ-en belül első pillanattól kezdve létezett egy úgynevezett belső ellenzék: amikor Domokos Gézát megválasztották, ez ellen összeállt a Szőcs Géza vezette radikális vonal, Markó Béla megválasztása után pedig a Markó-Tőkés vonal mentén alakult ki ez az ellenzékiség." Buchwald szerint a mérsékelt-radikális ellentét mögött "személyes politikai ambíciók is jelentkeztek." /Újvári T. Ildikó: Egy politikus ne legyen sértődős - vallja Buchwald Péter, Kolozs megye volt alprefektusa, jelenleg megyei tanácsos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2000. július 17.
Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
2000. július 24.
A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségének (RODOSZ) elnöksége elfogadja a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának a külhoni magyar állampolgárság intézményéről szóló javaslatát, a Magyarok Világkongresszusának Zárónyilatkozatába foglalt álláspontot, és csatlakozik az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának határozatához - olvasható a RODOSZ közleményében. A RODOSZ felkérte az RMDSZ országos vezetőségét, hogy csatlakozzon a RODOSZ álláspontjához, és tegye meg a megfelelő lépéseket a külhoni magyar állampolgárság intézményének gyakorlati megvalósítása érdekében. - Elkezdődött a XI. Bálványosi Szabadegyetem, a szervezők az idén ezer vendéggel számolnak, ami a az előző évekhez képest 100 százalékos növekedést jelent. Az első két napon a centrumpártok együttműködési lehetőségeit vizsgálják meg. Meghívottak: Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke és Ioan Muresan, a Keresztény-Demokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke. /Külhoni magyar állampolgárságot akar a RODOSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2000. augusztus 3.
Kolozs megyében a fölosztás, vagyis a Lupu-féle 2000/1-es törvény alkalmazásában a legnagyobb gondot a földmérő szakemberek hiánya okozza: a megye 80 településén csupán 44 földmérő dolgozik. A volt tulajdonosok névjegyzékei 80-85 %-ban elkészültek. A kísérleti állomások földjeivel kapcsolatban bonyolultabb a helyzet, ezek az intézmények görcsösen ragaszkodnak az 517-es kormányhatározathoz, amely meghatározta, hogy mennyi földjük maradhat meg. A volt tulajdonosok közül a szegényebbek ott hagynák a földjüket a kísérleti állomásoknál, ha bíznának a méltányos kárpótlásban. /Barazsuly Emil: Beszélgetés Pethő Zsigmond mérnökkel, a Kolozs megyei mezőgazdasági kataszteri hivatal vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2000. augusztus 9.
A magyarországi állampolgársági törvény három cikkelyének módosítása megoldaná a határon túli magyarok anyaországi jogállásának kérdését, számunkra utazási szabadságot biztosítana, és a szülőföldjükön maradást ösztönözné - nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház titkára, Kolozs megyei RMDSZ-elnök. Kónya-Hamar elmondta: az RMDSZ már korábban eldöntötte, hogy kidolgozza a külhoni állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Ezután Magyarországról azt a tájékoztatást kapták, hogy a jelenleg hatályos, a magyarországi állampolgársági ügyeket rendező 1993. évi LXXXVI. törvény három cikkelyének módosításával megoldódnának a határon túli magyarok által elvárt kedvezmények. - Az RMDSZ elégedetlen a státustörvény jelenlegi koncepciójával, mert az nem rendezi a határátkelés és Magyarország Schengen-tagsága esetében a vízum ügyét. Markó Béla továbbította a magyar kormánynak a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet javaslatát, miszerint ″a Kárpát-medencében élő magyar nemzet békés integrációjának folyamatában az egyik fontos eszköz a külhoni magyar állampolgárság intézményének megteremtése″ - mondta. Kónya szerint a leendő törvény alapján legfeljebb három hónapra adnának ki munkavállalási engedélyt. Aug. 15-ig elkészítik a tervezetet az RMDSZ szakértői a magyarországi Magyar Jogászok Szövetségének, illetve a Magyarországon Ösztöndíjjal Tovább Tanuló Doktoranduszok Szövetségének (RODOSZ) a közreműködésével. - Külhoni állampolgárság létezik például Spanyolországban, Hollandiában és más európai államokban is. /T. Sz. Z.: Augusztus 15-ig elkészül a külhoni állampolgárságról szóló törvény tervezete. A kettős állampolgárságot, illetve a különleges státust biztosító jogszabály helyett a magyar kormány már csupán törvénymódosításban gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2000. augusztus 10.
A közrend és a közbiztonság szavatolására, a törvényellenes megnyilvánulások megelőzése érdekében Bogdan Cerghizan, Kolozs megye prefektusa betiltott valamennyi, a közrendet és közbiztonságot veszélyeztető tüntetést, és utcai felvonulást. Emlékezetes, hogy Gheorghe Funar arra kérte Bogdan Cerghizant, intézkedjen a kolozsvári magyar főkonzulátus épületére kitűzött zászló azonnali kicserélésére, amelyen, véli - ″dualista címer″ - díszeleg. A polgármester a sajtónak úgy nyilatkozott: amennyiben augusztus 30-ig a zászlót nem cserélik ki, a Nagy-Románia Párt utcai tüntetéseket szervez. A prefektus nem volt hajlandó megerősíteni azt, hogy a rendelet kapcsolatba hozható-e a polgármester fenyegetőzéseivel. /Augusztus végéig tilosak az utcai tüntetések, felvonulások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2000. augusztus 18.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában - az Európai Unió PHARE programjának keretében - oktatási és információs központ létesült. Az itteni központ még az év folyamán még négy megyében (Kolozs megyében is) fiókirodákat szervez. /Oktatási és információs központ a gazdáknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2000. augusztus 19.
Aug. 18-án ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A hét végén Kolozs megye több településén emlékeznek az államalapító szent királyra: Inaktelkén, Kisbácsban, Szamosújváron, Várfalván, Magyarfenesen és Kalotaszentkirályon ünnepi rendezvénnyel készültek az eseményre. Augusztus 20-án, vasárnap Kolozsváron népviseleti felvonulásra kerül sor, majd a Szent Mihály-templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet. /Megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2000. augusztus 21.
Aug. 20-án Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházától a Szent Mihály-templomig tartott a II. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó részvevőinek felvonulása. A népviseletükbe öltözött daloló, táncoló fiatalokat a Főtéren összegyűlt alkalmi nézők megtapsolták. Hasonlóképpen a templom bejáratánál egybeverődött sokadalom is szeretettel fogadta a vendégeket és a házigazda együtteseket. Igazi hagyományteremtő ünnepségsorozat volt. Aug. 18-án a magyar színházban ünnepi nyitógálát rendeztek. Dr. Jakab Gábor plébános az idei augusztus 20-a kettős ünnepére hívta fel a figyelmet: Krisztus születésének kétezredik és a magyarság Kárpát-medencében való végleges letelepedésének ezredik évfordulóját ünnepeljük. A Szent István-i életműre minden magyar joggal lehet büszke. ″Ez a Kolozs megyei nemzetközi fesztivál az ő személyének szól″ - fejezte be beszédét dr. Jakab Gábor. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: ″A nemzet maradt, váltsuk valóra ezeréves akaratunkat!″ - mondotta a szónok. /Ökumenikus istentisztelet és néptáncfesztivál Szent István napján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./
2000. augusztus 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2000. augusztus 23.
Az Európa Tanács egyik ajánlásának megfelelően a román Egészségügyi Minisztérium ezután a magyar lakosság legnagyobb része számára elérhetővé teszi anyanyelvén is az egészségnevelési tájékoztató és betegség-megelőzési kiadványokat. Az újdonság most az, hogy az egészségnevelési iroda termékeit más magyarlakta megyékbe is eljuttatják, s az ezzel járó többletkiadásokat pedig, Hajdú Gábor tárcavezető közbenjárására, a minisztérium állja az országos egészségügyi programok költségvetéséből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Hargita megye lesz az államilag támogatott magyar nyelvű egészségnevelési publikálások központja. /Mert itt eddig is voltak magyar nyelvű tájékoztatók./ A tíz megye - Arad, Bihar, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy és Temes - attól függően, hogy hány magyar él területén, 550-3000, összesen 15 300 példányt kap a kiadványokból. Hargita megyében végezik majd a kiadványok szerkesztési és nyomtatási munkálatait. /Egészségnevelés magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./
2000. augusztus 24.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa (MKT) aug. 22-én ülésezett. Elfogadták a képviselő- és szenátorjelölés feltételeit és módszereit: nem lehet jelölt az a személy, aki nem tagja a helyi szervezetnek, nincs állandó lakhelye az illető szervezet területén, az eddigi választásokon függetlenként vagy más párt, szervezet listáján indult, nem tagja legalább három éve az RMDSZ-nek, vagy egyik társult szervezetének, az érvényben lévő ügynöktörvény hatálya alá esik, büntetett előéletű (kivéve a politikai elítélteket), a 2000-es helyhatósági választásokon polgármesteri, alpolgármesteri, megyei tanácselnöki, illetve alelnöki mandátumot nyert. Az MKT döntése szerint a képviselő- és szenátorjelöltek sorrendjének megállapítása ne urnás előválasztásokkal történjen, hanem ez a küldöttgyűlés feladata legyen. A testület nyilatkozatot fogadott el a Magyarok Világszövetsége által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetről. /Papp Annamária: MKT-gyűlés Kolozsváron. Elfogadták a parlamenti jelöltállítás módszereit. Szeptember 16-án küldöttgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2000. augusztus 28.
Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2000. augusztus 31.
Aug. 30-án Kolozsváron előadássorozattal emlékezett a polgármesteri hivatal a bécsi döntés hatvanadik évfordulójára. Többek között jelen volt Gheorghe Funar polgármester, Mircea Gavrila alpolgármester, Serban Gratian, a megyei tanács alelnöke, Emil Boc, a Demokrata Párt megyei szervezetének elnöke, George Gutiu görög katolikus érsek, illetve Gheorghe Tinca volt honvédelmi miniszter, aki ma a Szövetség Romániáért Párt egyik alapembere. Valamennyi felszólaló az 1940. augusztus 30-i esemény sajtóvisszhangját, a ″magyarok által elkövetett atrocitásokat″ mutatta be. Egyesek ″a magyar nép barbár voltáról″ tartottak előadást, mások pedig a bécsi döntés kapcsán az őszi választásokon szükséges nemzeti összefogás szükségességéről, a jelenlegi hatalom ″a magyar revizionisták előtti meghunyászkodásáról″ beszéltek. A korábbi tervekkel ellentétben a résztvevők nem vonultak a magyar főkonzulátus elé. Kolozs megye prefektusa, Bogdan Cerghizan ugyanis betiltott mindenféle utcai tüntetést augusztus végéig. /Elmaradt a polgármesteri tüntetés. A nacionalista szónoklatok viszont elmaradhatatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2000. szeptember 1.
Aug. 31-én Bukarestben ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. A testület napirendjén szerepelt a területi szervezetek által elfogadott módszer jóváhagyása a parlamenti jelöltállításról. Markó Béla szövetségi elnök a Szabadság kérdésére elmondta: az operatív tanács jóváhagyta a Kolozs megyei szervezetnek azt a döntését, amely szerint a képviselő- és szenátorjelöltek rangsorolása a küldöttgyűlés feladata legyen, és ne előválasztásokkal történjen. A testület ugyanakkor megvizsgálta a Gyergyó területi szervezet beadványát is. Ez elégedetlenségének adott hangot amiatt, ahogyan a Hargita megyei egyeztető tanács a parlamenti mandátumokat elosztotta. A tanács úgy döntött, hogy nem változtatnak a Hargita megyei egyeztető tanács határozatán. Ennek értelmében az udvarhelyi területi szervezetnek két szenátori és két képviselői, a csíkinek egy szenátori és egy képviselői, a gyergyóinak pedig egy biztos bejutó képviselői hely jut. Az elnökválasztásokkal kapcsolatban a végleges döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szeptember 9-i ülésén hozzák meg. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter bejelentette: a kormány jóváhagyta egy kisebbségkutató intézet létrehozását Kolozsváron. /Parlamenti jelöltállításról tárgyalt az OT. Kisebbségkutató intézet létesül Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
