|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak ![]() | kinyomtatom ![]() | könyvjelzõzöm ![]() |
Helymutató: 2001. március 14.Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus megbeszélést tartott a kisegítő iskolák igazgatóival a kisegítő iskoláknak a megyei tanács hatáskörébe való átadási folyamatának utolsó szakaszáról. A találkozón Soporannak átadták azon közszolgáltatási vállalatok névsorát, amelyeket a prefektúra kell a továbbiakban meggyőzzön arról, hogy a kisegítő iskolák tartozásait ütemezzék át. A prefektus megnyugtatta az átadó és az átvevő felet egyaránt, hogy rövidesen sikerül megtalálni a rendkívüli összetettséget mutató átadási rendszer/adóssági törlesztések körüli vitákra az optimális megoldást. /Befejeződött a kisegítő iskolák átadása A prefektus az adósságok átütemezését kéri. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2001. március 15.A közszolgálati Román TV Kolozs megyei részlegén Ion Muslea igazgató ülésen ismertette a Román Televízió igazgató tanácsának határozatát, miszerint júniustól a lehetőségek mértékében beindul a Román TV kettes csatornáján a területi szórás. Ez Kolozsvárt annyiban érinti, hogy az erdélyi megyékre kiterjedő szórás napi két óra, 28-20 óra között a hét minden napján, tehát heti 14 óra. Ebből három és fél óra magyar nyelvű lenne. A területi stúdió munkatársai már törik a fejüket az új műsorpolitikán. /Bővül az adásidő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 16.Közel háromezren emlékeztek márc. 15-én Kolozsváron az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra: a főtéri Szent Mihály-plébániatemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten többszáz fiatal gyűlt össze. Az ünnepi rendezvényen Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök mondott köszöntő beszédet, majd az Erdélyi Református Egyházkerület nevében Vetési László lelkész, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, a Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről dr. Kovács László Attila, a Protestáns Teológiai Intézet rektora, Mikes Sámuel, a Magyar Baptista Imaház főlelkésze beszélt. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke azokra a budapesti ifjakra emlékezett, akik a béke, szeretet és egyetértés jelszavával egy nap alatt megfordították a világ állását Budapesten. A kolozsvári magyar konzulátus részéről dr. Cseh Áron a Magyar Köztársaság üzenetét tolmácsolta. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszédében kifejtette: "határtalan nemzet határtalan ünnepe van ma. Március 15-ét nem kellett és nem kell újraértékelni, hiszen évről évre általa újultunk és újulunk meg". Az ünnepség a Biasini Szálló előtt folytatódott. Boros János kolozsvári alpolgármester üdvözölte a jelenlévőket, majd átadta a szót Dan Canta alprefektusnak, illetve Kerekes Sándornak, a Kolozs megyei tanács alelnökének, akik Adrian Nastase kormányfő március 15-i üzenetét tolmácsolták román és magyar nyelven. Dr. Cseh Áron konzul Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét ismertette. /Papp Annamária: Március 15-re emlékeztek Kolozsváron. Határtalan nemzet határtalan ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A kolozsvári népfőiskolai rendezvények keretében Csetri Elek akadémikus tartott előadást Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc jelentősége címmel. Albert Júlia színművésznő részleteket olvasott fel Petőfi Sándor, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Mikszáth Kálmán írásaiból és leveleiből. /Balog Éva és Levey Ferenc: Március 15-re emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2001. március 17.Országos szinten 30 százalékkal kell csökkenteni a helyi önkormányzatok személyzetét, ezeknek számát a helység lakosságának arányában kell meghatározni - nyilatkozta Adrian Nastase kormányfő. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy ugyanezt a módszert kell alkalmazniuk a megyei tanácsoknak is. Szokásos heti telekonferenciáján Nastase azt is közölte, hogy az önkormányzatok költségeit ezentúl nem lehet az állami pénzekből finanszírozni, ugyanakkor a tanácsosoknak járó ülésdíjak 40 százalékkal csökkennek. Serban Gratian, a Kolozs megyei tanács elnöke szerint ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni. Szerinte egy 1500-as lélekszámú helységben a polgármesteri hivatalok bevételeikből képtelenek lesznek fizetni az alkalmazottakat. - A kolozsvári városi tanács 468 alkalmazottja közül a polgármesternek 218-at el kell bocsátania. Erre Gheorghe Funar - mint azt néhány napja elmondta - nem hajlandó. 1992-ben Kolozsváron a városházának csak 72 alkalmazottja volt, azóta a működésének nagy részét teljesen informatizálták, a polgármester mégis 450 felettire emelte az alkalmazottak számát. Ezenkívül az évi költségvetés 11 százalékát költik a működtetésre, ami összesen 50 milliárd lejt tesz ki. /Lázár Lehel: Takarékoskodni kell. Megszorító kormányintézkedések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 17./2001. március 17.Négy megye /Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér/ anyanyelvi oktatása a következő képet adja. A négy megyében magyar oktatás minden fokon csak egyben (Kolozs) működik, csak ebben lehet magyar óvodába, általános iskolába, középiskolába, szakoktatásba, kisegítő iskolába járatni a gyermekeket. Azonban a középiskola minden profiljára, a szakoktatás változatos mesterségeire már Kolozs megyében sem jelentkezhetnek tanulók. A kisebbségi oktatás ezekben a megyékben a leépülés sorsára jutott. Ezen változtatni az oktatás jelenlegi rendszerében, infrastruktúrájában nehezen lehet. Azokban a megyékben, amelyekben 30%-nál kevesebb magyar él (mind a négy megye ide tartozik), csak olyan, új beruházással létrehozott iskolaközpontokban lehetne fejleszteni a magyar oktatást, amelyek V. osztálytól bennlakással, ösztöndíjakkal várnák a szórványvidéken magyarul tanulni akarókat. A román költségvetésből ilyesmire továbbra sem fog jutni. Az oktatás szintentartására kell találni szükségmegoldásokat, de csak olyanokat, amelyek nem kerülnek plusz pénzbe. - Óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás magyar nyelven működik mind a négy vizsgált megyében. Ebben a négy megyében kisebb arányú a magyar nyelvű beiskolázás. Beszterce-Naszód és Fehér megyében a magyar lakosság arányszáma is kicsi. Erdélyi viszonylatban az óvodásoknak még 6,3%-a tanul magyar anyanyelvén, az I-IV osztályosoknak 5,2%-a, az V-VIII osztályosoknak 4,5%-a, a IX-XII. osztályosoknak már csak 3,6%-a, a szakoktatásban részesülőknek csak 2,3%-a. A számarányok megyei szinten is ugyanezt mutatják. Kolozs megyében a magyar óvodákba a megye óvodásainak 13,5%-a jár, magyar nyelvű líceumokba már csak 8,3%, szakiskolába pedig mindössze 2%-a. Kolozs megye magyar lakosságának a részaránya az 1992-es népszámlálás adatai szerint 19,8%, míg a magyar nyelven tanuló óvodásoké és iskolásoké mindössze 10,1%. /Anyanyelvi oktatás négy erdélyi megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2001. március 17.Négy megye /Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér/ anyanyelvi oktatása a következő képet adja. A négy megyében magyar oktatás minden fokon csak egyben (Kolozs) működik, csak ebben lehet magyar óvodába, általános iskolába, középiskolába, szakoktatásba, kisegítő iskolába járatni a gyermekeket. Azonban a középiskola minden profiljára, a szakoktatás változatos mesterségeire már Kolozs megyében sem jelentkezhetnek tanulók. A kisebbségi oktatás ezekben a megyékben a leépülés sorsára jutott. Ezen változtatni az oktatás jelenlegi rendszerében, infrastruktúrájában nehezen lehet. Azokban a megyékben, amelyekben 30%-nál kevesebb magyar él (mind a négy megye ide tartozik), csak olyan, új beruházással létrehozott iskolaközpontokban lehetne fejleszteni a magyar oktatást, amelyek V. osztálytól bennlakással, ösztöndíjakkal várnák a szórványvidéken magyarul tanulni akarókat. A román költségvetésből ilyesmire továbbra sem fog jutni. Az oktatás szintentartására kell találni szükségmegoldásokat, de csak olyanokat, amelyek nem kerülnek plusz pénzbe. - Óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatás magyar nyelven működik mind a négy vizsgált megyében. Ebben a négy megyében kisebb arányú a magyar nyelvű beiskolázás. Beszterce-Naszód és Fehér megyében a magyar lakosság arányszáma is kicsi. Erdélyi viszonylatban az óvodásoknak még 6,3%-a tanul magyar anyanyelvén, az I-IV osztályosoknak 5,2%-a, az V-VIII osztályosoknak 4,5%-a, a IX-XII. osztályosoknak már csak 3,6%-a, a szakoktatásban részesülőknek csak 2,3%-a. A számarányok megyei szinten is ugyanezt mutatják. Kolozs megyében a magyar óvodákba a megye óvodásainak 13,5%-a jár, magyar nyelvű líceumokba már csak 8,3%, szakiskolába pedig mindössze 2%-a. Kolozs megye magyar lakosságának a részaránya az 1992-es népszámlálás adatai szerint 19,8%, míg a magyar nyelven tanuló óvodásoké és iskolásoké mindössze 10,1%. /Anyanyelvi oktatás négy erdélyi megyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2001. március 24.Emil Boc képviselő, a Demokrata Párt Kolozs megyei szervezetének elnöke márc. 23-i sajtóértekezletén keményen bírálta a jelenlegi kormányt. Elmondta: a kabinet újraéleszti a diktatúra idején használt technikákat. Példaként a Román Külügyi Hírszolgálat élére kinevezett, a Szekuritátéval együttműködött új igazgató esetét, a titoktörvényt, a belügyminisztérium működési szabályzatát, a szekusdossziékat vizsgáló bizottság bírálatát, Chitac és Stanculescu tábornokok büntetésének felfüggesztését és Miron Cosma esetének esetleges újratárgyalását említette. Az államtitkokról a büntető törvénykönyv is rendelkezik, külön törvényre nem lett volna szükség. A belügyminisztérium működési szabályzatának módosításával a kormány párhuzamos titkosszolgálatot hozott létre. Nastase kormányfő kérdőre vonta a szekusdossziékat tanulmányozó bizottság szükségességét, holott valamennyi volt kommunista országban működik hasonló intézmény. /Kommunista diktatúrára emlékeztető technikák Bírálják a kormányt a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2001. március 29.Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 31.Az idei költségvetési tervezetnek olyan célkitűzései vannak, amelyek nem felelnek meg az RMDSZ által is támogatott kormányprogramnak - jelentette ki Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei RMDSZ-elnök a Kolozsváron márc. 30-án tartott sajtóértekezletén. A költségvetés hibája, hogy a pénzek elosztásánál az erdélyi megyék jóval kisebb támogatásban részesülnek, mint a Kárpáton túliak. A képviselő tiltakozott az efféle diszkriminatív elbírálás miatt, amelyet az RMDSZ vezetői számos alkalommal szóvá tettek. /K. O.: Erdélyi pénzekből támogatják a Kárpátokon túli megyéket. Kolozs megyének csak töredék jut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2001. április 6.Ápr. 5-én Kolozsváron megnyílt az általános közszükségleti cikkeket bemutató VIII. Közép-Kelet-Európai Vásár és a IV. Vakáció Nemzetközi Vásár. A megnyitón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania főigazgatója, kiemelte a pécsi társszervező, a Fair Expo Kft. együttműködését, melynek köszönhetően a nyolcvanegy kiállító között huszonnégy magyarországi cég jöhetett el Kolozsvárra. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa utalt arra, hogy amikor 1992-ben az első Center East Euro Fairen vett részt, a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok csak az évi 200 millió dollárnál tartottak. Most pedig megközelítik az egymilliárd dollárt. Romániában 3500 magyar vagy vegyes tőkéjű vállalat működik, 200 millió dollárnyi össztőkével, és ebben Kolozs megye, a maga 90 millió dollárjával, vezető helyet tölt be. /Ördög I. Béla: Húsvét előtti vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2001. április 10.Kolozsvár és Kolozs megye magyarsága nyilvántartásának elkészítését tervezi az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Eddig Kisbács és Tordatúr magyar lakosságának összetételéről készült részletes kimutatás. Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: pontos képet kívánnak nyerni arról, hogy az elmúlt időszakban Kolozsváron és a megyében hogyan alakult a magyarság képe. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szinte teljes és részletes tagnyilvántartással rendelkezik. Ezt akarják felfrissíteni és kibővíteni. A magyar történelmi egyházak nyilvántartásával és más módszerekkel fel tudnák mérni, hogy tíz évvel a rendszerváltás után hogyan néz ki Kolozsvár és Kolozs megye magyarságának számbeli aránya és összetétele. /Papp Annamária: Nyilvántartás készül Kolozsvár magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2001. április 14.Az RMDSZ Csíki területi szervezete ápr. 6-i tisztújító közgyűlése állásfoglalása szerint elhibázott, nem demokratikus a Szövetségi Képviselők Tanácsa ama legutóbbi döntése, hogy a testület a szövetség kongresszusáig nem újítja meg magát, s kérik: az SZKT vizsgálja felül e döntését s tűzze napirendre a tisztújításra vonatkozó határozattervezetet. Korábban pl. a Reform Tömörülés platform, illetve Tőkés László tiszteletbeli elnök és a Kolozs megyei RMDSZ fogalmaztak meg hasonló véleményt. Ezekről kérdezte a lap az RMDSZ ügyvezető elnökét, Takács Csabát, aki az Ügyvezető Elnökség kidolgozta szabályzattervezet jó ismerője, hogy mi is történt az utolsó SZKT-n és mi okozhatta az idézett reakciókat? - Takács Csaba emlékeztetett: az az SZKT döntésére akkor került sor, miután Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke javasolta: ne tárgyalják az előterjesztett szabályzat-tervezetet, amíg az SZKT nem dönt arról, hogy a szövetségi elnök által felvázolt két alapvető elv közül, vagyis az SZKT jelenlegi korporatív összetételét megtartó szabályozás, vagy az egyenlő, közvetlen és titkos jelölési szabályzati elvek mentén történjen a megújítás. - Az SZKT előtt egy héttel, Medgyesen találkoztak a területi elnökök egy utolsó véleménycserére. Ezen a tanácskozáson Toró T. Tibor nem vett részt. /Könyvet állíthatnék össze az SZKT megújításának történetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2001. április 18.Gerhardt Schröder német kancellár föl akarja keresni édesapja sírját, amelyet most fedeztek föl a Kolozs megyei Mezőcsán településen. "Boldog vagyok és meghatott, hogy végre tudom, hol van az édesapám sírja. Hamarosan föl fogom keresni, magánemberként, remélem, ezt a jogomat tiszteletben fogják tartani" - jelentette ki Gerhard Schröder. /Torda mellett nyugszik Gerhardt Schröder apja. A kancellár fel akarja keresni a sírt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2001. április 21.Ismeretlen magyar katona sírjára bukkant 1997 szeptemberében a Kolozs Megyei Polgári Felügyelőség a Torda közelében található kőbányánál. Ugyancsak 1997-ben, Kolozsváron a lett két német katona földi maradványait fedezték fel. Ezeket hivatalosan átadták a németországi Világháborús Hadisírgondozó Egyesületnek, amely a bukaresti Belu temető Pro Patria részlegében újra elhantolta a katonák földi maradványait - tudtuk meg Ioan Savin ezredestől. Lates Vasile tábornok, a Hősök Országos Emlékegyesülete Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: az ismeretlen magyar katonát nem sikerült azonosítani, de annyit megállapítottak, hogy a magyar hadseregben teljesített szolgálatot. Az ügyről értesítették a kolozsvári magyar főkonzulátust, hogy intézkedjen a magyar katona földi maradványainak esetleges hazaszállításáról. Azonban Magyarország és Románia között még mindig nem jött létre tárcaközi egyezmény a hadisírok gondozásáról. Tavaly novemberben Budapesten a Rákosligeti temetőben létrehozták a Román Katonák Hősi Parcelláját. Orbán Viktor miniszterelnök akkor kijelentette, hogy szükségesnek és természetesnek tartja hasonló parcella megteremtését Romániában is. /Papp Annamária: Elfelejtett ismeretlen magyar katona? Hiányzik a román-magyar tárcaközi egyezmény a hadisírokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. április 25.A Nagy-Románia Párt a belügyekbe való beavatkozással, Románia függetlenségének veszélyeztetésével vádolja a magyar kormányt. - Mellőzve és megalázva érezzük magunkat ettől a kezdeményezéstől, amely a térség destabilizálásának a veszélyét hordozza magában - jelentette ki tegnap Damian Brudascu Kolozs megyei NRP-képviselő. A képviselőház külügyi bizottságának titkára a bukaresti látogatáson levő Stephen Wall, a brit miniszterelnök EU-szakértőjének figyelmébe ajánlotta a törvényt. A vendég, aki a külügyi szakbizottság ülésén vett részt, diplomatikus válaszában elkerülte Brudascu felszólalásának, illetve a státustörvénynek a kommentálását. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2001. április 25.A hatalmas mennyiségű eső ellenére Kolozs megyében áradásokról nem érkeztek jelentések. Csupán Désaknán és Nádasszentmihályon vannak kisebb gondok, Désaknán tíz gazdaságot öntött el részlegesen a víz, Nádasszentmihályfalván több ház víz alatt állt. /Kolozs megyében is áradnak a folyók. Néhány településen riadókészültség van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./2001. április 26.A Kárpát-medence tizenhat, Szent László nevét viselő településének képviselőit hívták meg az idei /máj. 30.-jún. 1. közötti/ Lármafa-találkozóra - közölte Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke. A találkozóra olyan településekről is várnak résztvevőket, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan volt templomi freskóábrázolása a Szent László-legendának - fűzte hozzá, mondván, hogy a Kárpát-medence mintegy negyvennyolc településéről van szó. A legtöbb Szent László-freskó a Felvidéken és Erdélyben - 21-21 - található, Magyarországon 5 településen, míg Burgenlandban 1 településen őriznek, avagy őriztek Szent László-ábrázolást. A Szent László nevét viselő települések közül öt Erdélyben, egy Szlovéniában, tíz pedig Magyarország területén található. A Julianus Alapítvány idén negyedik alkalommal szervezi meg a Lármafa-találkozót. Idén a Kolozs megyei Tordaszentlászló, a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke, valamint a háromszéki Maksa és Gelence látja vendégül a találkozó résztvevőit. Cegőtelkén a Julianus Alapítvány 1998-ban emelt emlékművet a cserhalmi ütközet emlékére. A legenda szerint Cserhalomnál ütköztek meg az 1068-ban Moldvából betört uzok Szent László seregeivel. Az emlékművet a mezőségi szórványmagyarság, de az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé kívánja tenni - hangsúlyozta a szervező. A maksai, gelencei rendezvények díszvendége a tervek szerint Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, a 2000. évi Julianus-díj kitüntetettje lesz. /Szent László nevű települések találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2001. április 27.Gheorghe Funar polgármester közleménye szerint "a Kolozs megyei RMDSZ, az önmagukat történelminek nevezett egyházak szélsőséges vezetői és civil szervezetek több mint egy hónapja a magyar nemzetiségű kolozsváriak úgynevezett népszámlálásán dolgoznak". A polgármester szerint a "törvénytelen és románellenes akció célja meggyőzni a polgármestert arról, hogy a magyar ajkú kolozsváriak aránya meghaladja a 22 százalékot". Funar úgy tudja, a "népszámlálásból" szándékosan kihagyják az 1991 után Kolozsvárt elhagyó magyarokat. Funar viszont az elkövetkező hónapokban "valódi" népszámlálást szeretne szervezni a városban. A polgármester szerint a kolozsvári magyarok aránya nem haladja meg a 11 százalékot, a nemrég kihirdetett és a Hivatalos Közlönyben megjelent közigazgatási törvény nem alkalmazható. /(kiss): A polgármester nem bízik az egyházak népszámlálásában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2001. május 7.A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ helyi szervezete évezrednyitó ríszegtetői majálisra várta máj. 5-én Kalotaszeg, Kolozs és a környező megyék, a határon inneni és túli magyar ajkú fiatalokat. Akik eljöttek, megcsodálhatták a Ríszegtetőről kínálkozó gyönyörű kilátást, a kalotaszegi népviseletet. Voltak sportvetélkedők, gyermekjátékok. A hagyományos népdalvetélkedőn a kalotaszentkirályi fiatal népdalénekesek tűntek ki, minden kategóriában sikerült megszerezniük az első díjat. - A ríszegtetői majális mára Kalotaszeg hagyományos népi ünnepélyévé vált. /Papp Annamária: Évezrednyitó ríszegtetői majális.Kalotaszeg hagyományos ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2001. május 8.Máj. 7-én Vasile Soporan Kolozs megye prefektusa megbeszélésre hívta Gheorghe Funar polgármestert. A találkozón a helyi közigazgatási törvény előírásairól esett szó elsősorban. A szóvivő szerint a megbeszélés során a törvénynek a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló előírásait egyik fél sem vetette fel. Megegyeztek abban, hogy minden hétfőn a megyei tanács elnöke, a prefektus és a polgármester megbeszélést tart a törvény alkalmazási módjáról, a felmerülő kérdésekről. A polgármester szóba hozta az unitárius egyháznak visszaszolgáltatott ingatlan kérdését is. Máj. 11-én Funar polgármester Razvan Theodorescu művelődési és vallásügyi miniszterrel is találkozik. A polgármester felveti az unitárius egyház ingatlanában levő pedagógus szakkönyvtár kérdését. /Soporannal találkozott a polgármester. Kerülgették a helyhatósági törvény kisebbségi előírásait. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 9.Az unitárius egyház felszólította a Kolozs megyei tanfelügyelőséget, hogy április 15-ig költöztesse ki az iskolaépületéből a tanfelügyelőséghez tartozó pedagógus szakkönyvtárat. Mikó Lőrinc jogász, az unitárius egyház tanácsosa elmondta: a pedagógus szakkönyvtáron kívül más intézmény is - a tanügyi szakszervezet és a tanügyi kölcsönös segélypénztár - helyet kapott a szóban forgó ingatlanban. A kommunista diktatúra idején a közel négyszáz éves könyvtárat elkobozták az egyháztól, és a mintegy negyvenezer kötetet, könyvet és kéziratgyűjteményt a Farkas utcai Akadémiai Könyvtárba telepítették át. A 182-es törvény értelmében az unitárius egyház a kisajátított könyvtárat vissza kívánja szerezni és eredeti helyére szállítani. Mikó Lőrinc hangsúlyozta: amennyiben a szóban forgó intézmények nem szabadítják fel a helyiségeket, az unitárius püspökség kénytelen lesz a bírósághoz fordulni. /Papp Annamária: Tulajdonát követeli az unitárius egyház. Könyvtár és óvoda létesül. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./2001. május 12.Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselőt, megyei RMDSZ-elnököt nem érte meglepetésként a liberálisok bírálata. Kónya szerint a liberálisok elsősorban azért lendültek támadásba, mert az RMDSZ nem támogatja az NLP és a DP közösen szerkesztett egyszerű bizalmatlansági indítványát a kormány ellen. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: hiába számít arra Valeriu Stoica, hogy pártja népszerűbb lesz a magyarellenes kirohanásoktól, azok az idők, amikor ebből tőkét lehetett kovácsolni, elteltek. Ha olyan komoly kifogásai vannak az NLP-nek az RMDSZ-szel szemben, nem kellett volna vállalnia 1996-ban a szövetséget - hangsúlyozta Markó. /Sz. K.: Kónya-Hamar: Az NLP-DP-indítvány támogatása nem jelentené az RTDP-RMDSZ-egyezmény megszegését). = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2001. május 16.Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megkezdte a kolozsvári magyarság kataszterének elkészítését - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető alelnök. Tájékoztatása szerint a kataszterbe való beiratkozás nem jelent egyet az RMDSZ-be való belépéssel. Ezzel annyiban függ össze, hogy kiinduló adatbázisként a tagnyilvántartást használják fel. Nemcsak Kolozsváron, hanem Kolozs megye több településén is hasonló kataszter készül. A kisbácsiak elsőként végezték el a nyilvántartást. Őket követte Tordatúr, jelenleg Tordán kezdeményeztek hasonló akciót. /Katasztert készít a megyei RMDSZ Várják a jelentkezőket.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./2001. május 18.Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kolozsvárra, máj. 17-én a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara képviselőivel tárgyaltak. A küldöttség a prefektúrán tett látogatást, ahol a Kolozs és Békés megye közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit tekintették át. Ismeretes, hogy Kolozs megye külföldi tőkeberuházásainak listáját hosszú ideje a magyarországi cégek vezetik. /Magyar gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2001. május 18.Magyar gazdasági küldöttség érkezett Kolozsvárra, máj. 17-én a Kolozs Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara képviselőivel tárgyaltak. A küldöttség a prefektúrán tett látogatást, ahol a Kolozs és Békés megye közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit tekintették át. Ismeretes, hogy Kolozs megye külföldi tőkeberuházásainak listáját hosszú ideje a magyarországi cégek vezetik. /Magyar gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2001. május 19.Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2001. május 21.Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2001. május 21.Máj. 18-19-én Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a Project on Ethnic Relations szervezésében tartották meg A közigazgatási törvény életbeültetése az anyanyelvnek a közigazgatásban való alkalmazására vonatkozóan című szemináriumot. A szervezők a parlamenti, kormány- és önkormányzati képviselők mellett jó néhány kisebbség vezetőit is meghívták. A pillanat a legmegfelelőbb arra, hogy Románia megtegye azon lépéseket, amelyek az európai országokhoz közelítik - szögezte le Livia Plaks, a PER ügyvezető igazgatója. Florea, Marosvásárhely polgármestere kifejtette, hogy elsősorban a gazdasági jellegű gondok megoldását tartja elsődlegesnek, mert "csak így lehet túllépni az érzelmi problémákon" és hogy a megyeszékhelyen minden feltétel adott a közigazgatási törvény alkalmazására. Ezután Florea elsietett, és nem is tért vissza a tanácskozásra. Mit tegyünk a helységnevekkel? - kérdezte Ionel Flesariu közigazgatási minisztériumi államtitkár. Frunda György válaszolt: a hagyományos neveket kell használni, amelyekről egyébként a Tudományos Akadémiának létezik nyilvántartása. Emil Pop, a Kolozs megyei tanács képviselője úgy nyilatkozott, hogy "a probléma törékeny, időre van szükség". Szerinte a hagyományos helységnevekhez való visszatérés feszültségekhez vezet egyes helységekben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-nek sikerült egy olyan jogszabályt elfogadtatnia, amilyenre eddig Romániában nem volt precedens. Jóindulatúan kell a törvényt alkalmazni - vélekedett Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, aki a közigazgatási törvényt a demokratikus erők egyetértése eredményének nevezte. /A közigazgatási törvény megszületett, a nehézségek ezután kezdődnek. Jóhiszeműen kell alkalmazni. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./ A szeminárium végén kiadott közlemény szerint a nemzeti kisebbségek szervezetei a következőket kérik: a törvényt jóhiszeműen alkalmazzák, közöljék azon helységek listáját, melyekben valamely kisebbségnek 20 százaléknál nagyobb a részaránya, valamint a Román Akadémia nyilvántartásának megfelelően a tradicionális helységneveket, tegyék közzé azon közhivatalok listáját, melyek elnevezését a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg kell jeleníteni. Vezessék be az olyan köztisztviselők alkalmazásának kötelező voltát, akik ismerik azon kisebbség nyelvét, melynek részaránya meghaladja a 20 százalékot az illető helységben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./2001. május 22.Máj. 20-án Bánffyhunyadon, a református templomban ünnepi istentisztelet keretében avatták fel a második világháborúban elesett hősök tiszteletére készített emléktáblát, melyet Pap Géza református püspök leplezett le. Az ünnepségen jelen volt többek között Alföldi László főkonzul, Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke. - Az ünnepségen az RMDSZ nem helyezhetett el koszorút, sőt az RMDSZ képviselőit nem hívták meg az ünnepségre. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott a bánffyhunyadi RMDSZ. /Emléktábla a második világháború hőseinek. - Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./2001. május 23.Kónya-Hamar Sándor interpellált Adrian Nastase miniszterelnökhöz azon állampolgárok ügyében, akiket 1944. augusztus 23-a után etnikai alapon deportáltak Erdélynek mind az északi, mind a déli részéből, de nemigen kárpótolják őket. Pedig ezeket az akkori fiatal fiúkat sok esetben román tisztekre cserélték ki, így kerültek hosszú évekre Oroszországba. A legtöbb magyar áldozatnak nem volt semmiféle dokumentuma, ezért sok tanúvallomást nem fogadtak el. Az RMDSZ tanácsára az érintettek írtak a hadügynek és a belügynek is. Olyan válaszok érkeztek azonban, amelyekben tagadták még e táborok létét is. Annak ellenére, hogy az 1944-es Hivatalos Közlönyben benne van e táborok működési szabályzata és jogi megalapozottsága. Földváron például haláltábor volt, időközben előkerült az itt elpusztultak listája, a helyi polgármesteri hivatal megőrizte az anyakönyveket az elhaltakról. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megyei képviselő A kormányfőtől várja a választ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||