Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: pontosan kell tudni, hogy hányan vannak Kolozsváron és környékén. Pontos tagnyilvántartás nélkül a további RMDSZ-stratégia is elképzelhetetlen. Jelenleg Kolozsváron kívül a megye 87 településén kötelező a törvény szerint magyar helység- és utcanévtáblákat elhelyezni, a helyi tanácsok dokumentumait és döntéseit magyarul is meg kell jelentetni, s a kisebbségi állampolgárok anyanyelvükön is kérelmezhetik ügyeik intézését. Azért is fontos a magyarságot összeírása, hogy az 2002 márciusára meghirdetett népszámláláskor elejét vehessék a csalásoknak. Főleg Kolozsváron kell figyelni, mert a jelenlegi polgármestertől bármi kitelik. - A képviselő beszámolt arról, hogy megvan a külhoni állampolgárságot és a Frunda György államfőjelölését támogató aláírások gyűjteménye, ezenkívül felhasználják az egyházi nyilvántartásokat, valamint a tavalyi helyhatósági választások választói névjegyzékeit. A fehér foltok felfedezés is fontos, mert van, aki jelenleg nem tartozik sehova, nem szerepel egyik nyilvántartásban sem. A számlálás megkezdése óta kiderült például, hogy nagyon sok fiatal magyar értelmiségi talált Kolozsváron munkahelyet. Ők sok esetben nem tartoznak egyetlen felekezet itteni parókiájához sem, mint ahogy az állandó lakhelyük sem ide szól, hiszen a lakás egyelőre csak álom számukra. De Kolozsváron élnek, itt dolgoznak, a számuk mintegy 1700 fő. Az ő letelepedésüket segíteni kell, hiszen a várost elhagyó, végleg kivándorló értelmiségieket pótolják. /Román Győző: Megszámlált fehér foltok. Interjú Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./
2001. május 30.
Máj. 29-én Kolozsváron A mezőgazdaság és a vidék fejlesztésében jártas csoportok és szervezetek intézményes fejlesztése címmel az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO), a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szervezésében kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött. A rendezvény célja az erdélyi falu lehetőségeinek felmérése, a mezőgazdaság haladásának szervezett formában történő szorgalmazása, a nemzetközi tapasztalatok megismerése és alkalmazásának terjesztése. Vincze Mária (BBTE) a romániai falufejlesztési koncepciókról szólva elmondta: sok faluban még a SAPHARD programokról sem hallottak, sok helyen a régit akarják feltámasztani, ami ma már lehetetlen és értelmetlen. Romániában alig ismert fogalom a mikrorégió, pedig nyugatabbra ennek köszönhetően komoly eredmények születtek. Kerekes Sándor, a Kolozs megye tanács alelnöke, falufejlesztési és mezőgazdasági termékek forgalmazását megkönnyítő programokat ismertetett. Jellemző adat: a tavaly a földgáz bevezetésére összesen 800 milliárd lej volt az igény, ebből csupán 25 milliárdot tudtak teljesíteni. Hasonló gondok jelentkeznek a víz bevezetésével kapcsolatban is. A Mezőségi vízhiány leküzdése érdekében holland segítséggel indul program. Egy Phare-program pedig októberig a megye huszonnégy községét látja el számítógépes hálózattal. /Ördög I. Béla: Mezőgazdasági és vidékfejlesztési tanácskozás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. június 1.
A jászvásári ítélőtábla elutasította a Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus és Dan Canta alprefektus megsemmisítési folyamodványát, így elméletileg elkezdődhet az Antonescu-szobor felépítése - áll a polgármesteri hivatal közleményében. Mint ismeretes, 1999. október 28-án Kolozsvár tanácsa úgy döntött: szobrot állítanak Ion Antonescu marsallnak. A polgármester trükköt alkalmazott az előzőleg több ízben elutasított határozattervezet elfogadására: a tanácsosok meggyőzésére I. C. Bratianu, Ferdinánd király és Iuliu Maniu mellszobrának felépítését is hozzácsatolta a tervezethez. Ilyen formában a tanács 23 szavazattal fogadta el a határozatot. Bogdan Cerghizan prefektus óvást emelt a közigazgatási bíróságon a tanácsi határozat és a polgármester szoborállítási rendelete ellen. Ugyanakkor a volt prefektus rendeletet bocsátott ki a szoborépítés leállítására. Boros János alpolgármester elmondta: csupán politikai eszközökkel akadályozható meg a szoborállítás, ugyanis a tanács kétharmados többséggel a szobrok elhelyezésének helyszínéhez is hozzájárult. - Amennyiben a helyi költségvetésből fedezik a szobor felépítését, a tanács beleegyezésére is szükség van. Ez adomány esetében is érvényes. A Ion Antonescu Társaság korábban felajánlotta, hogy saját pénzen helyezik el a marsall szobrát. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: Antonescu- szobor nincs mit keressen se Kolozsváron, se más városban. /K. O.: Épülhet az Antonescu-szobor? Elutasították a prefektus óvását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2001. június 2.
A Nastase-kormány máj. 31-i ülésén több gyermekvédelmi intézkedést hozott. A kormányfő szerint a hatalmas anyagi ráfordítással járó programokat Románia gazdasági lehetőségeihez kell igazítani, és országos prioritásként kezelni. - Nem élünk olyan országban, ahol végtelen forrásokat fordíthatunk egy bizonyos kérdés kezelésére csak azért, mert egy politikus egy nemzetközi intézménytől úgy akarja - mondta Nastase, aki Emma Nicholsonra, az Európa Parlament Románia jelentéstevőjére utalt. Nastase elmondta: azt akarják elérni, hogy év végéig tízezer árva gyermek találjon befogadó családra. - Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus közölte: a napokban megteszi a kellő intézkedéseket annak érdekében, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a közigazgatási törvény valamennyi előírását. /Kiss Olivér: Nastase: Gyermekvédelem - lehetőségeinkhez mérten. Ismét a helyi közigazgatási törvény betartására szólított fel a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2001. június 2.
Jún. 1-jén az Erdélybe látogató MSZP-küldöttség és a megyei RMDSZ képviselői közti tanácskozást követően sajtóértekezletet tartottak. Bár a Magyar Szocialista Párt támogatja a státustörvényt, úgy ítéli meg, hogy a jogszabály több helyen módosításra szorul. Az ellenzékben levő MSZP több mint 50 módosító indítványt nyújtott be a státustörvénnyel kapcsolatban. Barát Etele és Kocsi Zoltán szocialista országgyűlési képviselők kétnapos erdélyi látogatásának célja: megismerni a határon túli magyar szervezetek képviselőinek a véleményét a státustörvénnyel kapcsolatban felvetődő kérdésekről. Az MSZP-képviselők ismertették a Kolozs megyei RMDSZ képviselőivel módosító javaslataik lényegét, és megelégedéssel tapasztalták, hogy a megyei RMDSZ a kérdések többségében osztotta az MSZP véleményét. Egyetértettek abban, hogy a határon túli magyarok számára a törvényes magyarországi munkavállalás ne csak három, hanem hat hónapos időszakra terjedjen. Az MSZP ugyanakkor azt javasolja, hogy a magyar igazolvány ne csak öt, hanem legalább tíz évig legyen érvényes. Mint kiderült: a Kolozs megyei RMDSZ ezt is rövidnek tartja. /Székely Kriszta: MSZP-RMDSZ-konzultációk a státustörvény ügyében. A megyei vezetőség egyetért a szocialisták módosító indítványaival. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2001. június 2.
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete szervezésében május 8-11. között továbbképző tréningen vettek részt Kolozs, Kovászna és Hargita megyei könyvtárosok Csíksomlyón, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. A téma: menedzsment az információs és könyvtári szolgáltatásokban. Tanulságos a stratégiai terv, amit a megjelentek kidolgoztak az erdélyi magyar érdekeltségű könyvtárak számára, s amit a két magyarországi előadó magával vitt, hogy véglegesítse és közreadja a magyar sajtóban. Ez a tanulmány a könyvtárak helyzetét vizsgálta. Erősségek: többnyelvű könyvállományt, két kultúra és nyelv ismerete, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalakítása, a megyei és városi könyvtárak többségében van internet, fénymásoló, szerveznek továbbképzőket, vannak helytörténeti bibliográfiák. Gyengeségek: tudományos kutatás és publikációk hiánya, a könyvtárközi kölcsönzés hiánya, kevés a magyar könyvtáros, a pályázatmegírási ismeretek hiánya, könyvtári kiadványok hiánya, a folyóirat-gyűjteményi együttműködés hiánya. Lehetőségek: technikai felszerelés fejlesztése, tájékoztatás a gyarapodásról, közös kiadványok. Problémák: a könyvtárak támogatottsága gyenge. /Gál Éva Emese: Erősségek, gyengeségek, lehetőségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
2001. június 4.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete úgy döntött: megszámolja a Kis-Szamos mentén élő magyarokat. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke arról tájékoztatott, hogy a munka még folyik, de már megvannak az első eredmények. Kolozs megyében már most naprakészen - talán az országban egyedülállóan - megvan a magyarság lakossági nyilvántartása, amelyhez felhasználták a statisztikai hivatal adatai mellett a választási és a felekezeti listákat is. Fehér foltokra is bukkantak. Főleg a lakótelepeken találtak olyan magyarokat, akik semmiféle listán nem szerepeltek. Sok fiatal diplomás talált magának Kolozsváron munkahelyet, és segítséget kértek, hogy itt letelepedhessenek, megkapják az ide szóló személyazonossági bizonyítványt. 1 500 körüli a számuk. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint: Tudnunk kell hányan vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
2001. június 4.
A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./
2001. június 8.
Jún. 7-én Kolozsváron a polgármesteri hivatalban összegyűltek városi tanácsosok. Gheorghe Funar polgármester nem pecsételte le az üléstermet, így megtarthatták a múlt héten kezdeményezett ülést. Elkezdték a testület működési szabályzatának vitáját. A tanácsüléssel párhuzamosan Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet rögtönzött. Véleménye szerint a tanácsosok búcsúülést tartanak, azért nem pecsételtette le az üléstermet. Funar biztosította az újságírókat, hogy okirathamisítás vádjával büntető feljelentést tesz a tanácsosok ellen. Funar bízik abban, hogy a prefektus végleg feloszlatja a városi tanácsot. /Kiss Olivér: Kolozsvári tanácsülés - fél gőzzel. Funar: búcsúgyűlésről van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Megengedhetetlen, hogy egy jogállamban a végrehajtó feladatokkal felruházott polgármester ne a törvények végrehajtásával, hanem önkényes értelmezésével és alkalmazásával foglalatoskodjék - jelentette ki tegnapi sajtónyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter. A szenátor szerint örvendetes, hogy a törvényesség felügyeletével megbízott prefektus, illetve az ügyészség lépett ebben az ügyben és büntetőeljárást indított Gheorghe Funar ellen, aki ellehetetlenítette a városi tanács működését. Hasonló nyilatkozatot tett közzé jún. 7-én a Kolozs megyei RMDSZ is. A szervezet szintén üdvözli az "állam felelős intézményeinek (prefektúra, ügyészség és rendőrség) régóta esedékes, határozott föllépését Kolozsvár törvényes rendjének visszaállítása és érvényesítése érdekében". Azzal a felhívással fordulnak Kolozsvár demokrata erőihez, közvéleményéhez és a média képviselőihez, biztosítsák azt a politikai-társadalmi hátteret, amelyre Kolozsvár európai jellegének és szellemiségének újraépítéséhez szükség van. Ez alkalommal ugyanis napvilágra kerülhet minden olyan törvényszegés, "amely fölött a közvélemény már ítélkezett, csak éppen az állami törvényes rend képviselői hunytak szemet", példaként említve a Mátyás-szoborcsoport kitartó rongálását, a Főtér sorozatos és szándékos meggyalázását, a sörfesztiválok botrányát, illetve a magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó megnyilvánulások megszervezését. "Kolozsvár lakossága, s így a magyar lakosság is, méltósággal tűrte mindeddig ezt a bánásmódot, eljött azonban az ideje minden olyan állami intézkedésnek, amelytől törvényes rendet, nyugalmat és biztonságot remélünk" - fogalmaz a közlemény. /Sz. K. [Székely Kriszta]: A megyei RMDSZ üdvözli az állami intézmények határozott fellépését a polgármesterrel szemben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2001. június 9.
Boros János Trianon óta Kolozsvár első szabadon választott magyar nemzetiségű alpolgármestere. Építészmérnök, 1992-től kolozsvári városi tanácsos. Kolozs megyében és Kolozsváron a 2000. évi júniusi helyhatósági választások alkalmával a legjobb eredményt az RMDSZ érte el. Ennek köszönhető tíz megyei, nyolc városi tanácsosi, az egyik kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztsége, melyet Kerekes Sándor tölt be. - Boros János kifejtette, hogy Funar polgármester sajátosan értelmezi és alkalmazza a törvényeket. Csak azokat a paragrafusokat és cikkelyeket alkalmazza, melyek neki teljes mértékben megfelelnek. Számtalan törvénysértést követett el. Méghozzá súlyosakat is. A hírhedt pilótajátékban is számottevő szerepe volt. Boros reménykedik, hogy a jelenlegi kormány az igazságszolgáltatásra is hatással tud lenni. Boros úgy látja, hogy a magyarság számára az önkormányzatiság a legfontosabb. A nemzeti megmaradás az önkormányzatokban rejlik. A felhalmozott tapasztalat átadására beindították az Önkormányzati Hírlevelet az Ügyvezető Elnökségen. Ő vezette be a jogszabályfigyelőt. - Egy város akkor életképes, ha idegen tőke áramlik be. Kolozs megye befektetési lehetőségei óriásiak. Viszont amíg a városnak ilyen polgármestere van, messze elkerülik az idegen tőkebefektetések. /Csomafáy Ferenc: Csendes, nyugodt Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2001. június 9.
Az Iránytű elnevezésű pályaorientációs programcsomag negyedik részét mutatták be jún. 8-án a nagyváradi Albin Alapítvány képviselői. Az 1990-ben indított Iránytű-csomag a fiatalnak segít megfelelő pályát választani. Az alapítvány programcsomagja öndefiníciós kérdőívekkel, pályaleírásokkal segít a fiataloknak. A románul és magyarul elkészített Iránytű negyedik fejezete a Bihar, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei középfokú oktatási intézetek (líceumok, szakiskolák, inasiskolák, kollégiumok, iskolacsoportok) részletes jegyzékét tartalmazza. Az iskolák neve, címe, telefonszáma mellett az egyes helyeken indítandó szakokat, az oktatás típusát, időtartamát, a helyek számát és az oktatás nyelvét is tartalmazza. /Segít az Iránytű. Iskolaismertető négy megyéből. = Bihari Napló (Nagyvárad), 2001. jún. 9./
2001. június 19.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete év végére el szeretné készíteni a kolozsvári magyarság nyilvántartását - jelentette ki Bitay Levente ügyvezető elnök. Bitay elmondta: az összeírás jó ütemben halad, az emberek egyre érdekeltebbek magyarságuk megvallásában. Eddig mintegy 30 ezer személy adatait sikerült összegezni. Nemcsak az RMDSZ-tagokat keresik fel, hanem elsősorban azoknak az adatait próbálják összegyűjteni, akik nem RMDSZ-tagok. /Javában folyik a magyarság összeírása. Egyre nagyobb az érdeklődés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2001. június 25.
Jún. 23-án tanácskoztak a Kolozs megyei RMDSZ-küldöttek. Mátis Jenő MKT-elnök. AZ MKT újraszervezte szakbizottságait. Kiegészült a megyei ügyvezető elnökség: a Megyei Küldöttek Tanácsa /MKT/ egyhangúan megerősítette tisztségében Széplaky Attila ifjúsági alelnököt. Kónya-Hamar Sándor megyei elnök hangsúlyozta: a Kolozs megyei RMDSZ a Magyar Ifjúsági Tanács jelöltjeit támogatja, és nem azokat, akik az úgynevezett Itthon, fiatalon mozgalom kapcsán próbálnak elérni különféle pozíciókat. Az MKT levélben fordult az Etnikumközi Párbeszéd Szövetség elnökségéhez, amelyben a hasonló nevű kiadványukban megjelenő cikkek tartalmának felülvizsgálatára szólítja fel az illetékeseket. Az MKT Fey Lászlónak a lap februári számában megjelent egyik írását sérelmezte, és arra kérte a kiadvány szerkesztőbizottságát, járuljon hozzá a megyei RMDSZ-elnök ez ügyben fogalmazott állásfoglalásának közzétételéhez. Végül az MKT úgy döntött, hogy a Gheorghe Funar polgármester sorozatos provokációi kapcsán Kolozsváron kialakult, a helyi magyar közösség számára tovább nem tolerálható helyzet kapcsán megkereséssel fordul az országos elnökséghez, amelyben a kérdés minél hamarabbi orvosolására kéri fel a szövetség vezetőit. /Székely Kriszta: Kolozsvár ügyében az MKT az országos vezetéshez fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./
2001. június 28.
Idei erdélyi tájékoztató körútján jún. 27-én Kolozsváron járt az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) küldöttsége. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke vázolta az 1992 óta működő alapítvány kuratóriumához fűződő jó kapcsolatukat. Dobos András, az alapítvány igazgatója felelevenítette a 2000-ben a határon túli magyarok vállalkozóknak nyújtott támogatások mérlegét, az összeg 50-60%-a Erdélybe került. A legnagyobb sikernek tavaly a Bethlen Gábor Alapítvány révén kísérleti jelleggel Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben alkalmazott mikrohiteltámogatási program örvendett. Ezt idén több más térségre, így Kolozs megyére is kiterjesztik. A tavalyi teljes támogatás Erdélyben százhatvan pályázatot érintett és összesen 200 millió forintot tett ki. Egyre fontosabbá válnak azok a források, amelyek az EU-n keresztül áramlanak be, és az ÚKK ezek megszerzésében segédkezik. A tavaly az Új Kézfogás Közalapítvány a Kárpát- medencében 300 beérkezett pályázat közül 230-at bírált el pozitívan, ezek támogatása elérte a 370 millió forintot, amelyhez még 1,2 milliárd forintnyi külső támogatás adódott hozzá, és ez több ezer új munkahely megteremtését jelentette. Az idén a teljes összeg 546 millió forintra emelkedik. /Ördög I. Béla: Növeli támogatását az Új Kézfogás Közalapítvány. Idéntől Kolozs megyei vállalkozók is igényelhetnek mikrohitelt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2001. június 30.
Június 24-én múlt egy éve, hogy Boros János Kolozsvár alpolgármestere. Hosszú idő óta először van a városnak választott magyar alpolgármestere. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ Kolozsváron végezte az egyetemet, építészmérnök, elvégezte a római katolikus teológia hitoktató szakát is. Az RMDSZ-ben: az Ügyvezető Elnökség önkormányzati főosztályának főelőadója, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke (1997-1999), megyei önkormányzati alelnök, az Országos Önkormányzati Tanács titkára, városi tanácsos (1992-2000), 2000. Jún. 24-től Kolozsvár alpolgármestere. Elmondta, hogy ez a legnehezebb munkaköre. Munkáját nagymértékben nehezíti a városházán uralkodó ellenséges hangulat. A polgármester munkastílusára jellemző, hogy legtöbb esetben az alpolgármester megkerülésével közvetlenül igazgatóival működik együtt, így megpróbálja Borost elzárni a fontosabb információktól. - A befektetőkkel a tárgyalások sikeresek lettek volna, ha normális hozzáállású polgármester van a városban. Általános jelenség, hogy a beépítésre, eladásra szánt telkek tulajdonjogi viszonyai rendezetlenek. A tanács elé terjesztett határozattervezetek felületesek, hiányosak, és sok esetben nem fedik a valóságot. - Amíg Funar a polgármester, gyökeres változásokra nem lehet számítani. /Papp Annamária: Tudtam, hogy nem számíthatok csodákra. Interjú Boros János kolozsvári alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2001. július 6.
Az elmúlt 24 órában újabb anyagi károk keletkeztek Kolozs, Arad és Suceava megyékben, jelentette a központi árvízvédelmi bizottság. A Körös áradása miatt 20 gazdaságot és 10 hektár mezőgazdasági földet öntött el a víz az aradi Nagyhalmágyon, tíz gazdaságot és 150 hektár földet Halmágycsúcson, továbbá egy gazdaság és 3 kilométer megyei út került víz alá Décsén. Az esőzés következtében Kolozsváron öt házat elöntött a víz, Kissebes községben szintén öt házat, tíz gazdasági melléképületet és 60 hektár termőföldet. A Hunyad megyei Piskiben az árvízvédelmi bizottság megtiltotta a kútvizek fogyasztását. A liberális párt tegnap nyilatkozatban szólította fel lemondásra a környezetvédelmi minisztert, kiemelve, hogy a kormánypárt semmilyen megoldással nem rendelkezik az időjárási viszonyok okozta súlyos problémák elhárítására. Az elmúlt két napban két gyermek meghalt és kilenc megyében 120 gazdaság került víz alá. /Tekintélyes anyagi károkat okoztak az áradások. A környezetvédelmi miniszter lemondását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2001. július 7.
Az elmúlt két nap felhőszakadásai újabb károkat okoztak Kolozs megyében: Magyarnagykapus és Tordaszentlászló környékén okozott komoly rombolást a vihar. Magyarnagykapus környékén 8 kilométeres útszakasz vált használhatatlanná, emiatt Egerbegy, Bölcsest, Gyerővásárhely, Bánffydongó és Gyerőfidongó helységek nehezen megközelíthetők. Tordaszentlászlón 6 hektár termőföldet árasztott el a víz, és a községben egy 50 méteres útszakasz vált járhatatlanná. Nagyenyeden 80 gazdaságot, illetve lakhelyet öntött el a víz. /H. Gy: Újabb esőzés okozta károk Magyarnagykapuson, Tordaszentlászlón, Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2001. július 7.
Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 13.
Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az "egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetőségét - nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor. Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elő a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor emlékeztetett: az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre időszerűbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy az RMDSZ újrafogalmazza tíz évvel ezelőtti kritikai észrevételeit. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2001. július 13.
A Serban Gratian Kolozs megyei tanácselnök vezette küldöttség júl. 13-án indul Fejér megyébe, hogy viszonozza a magyarországi önkormányzati képviselők elmúlt évi látogatását. Tavaly Kolozsváron sor került egy szándéknyilatkozat aláírására, amelyet ezúttal véglegesítenek majd a két megye vezetői. Az együttműködési megállapodás gazdasági, társadalmi és kulturális téren jelent kapcsolattartási és együttműködési lehetőséget. /Együttműködési megállapodás Fejér és Kolozs megyék között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
2001. július 21.
A Kolozs megyei polgármestercsoport magyarországi látogatásának talán legfontosabb jelentősége a megrögzött történelmi nézeteltérések feloldására tett első lépés, számolt be Fejér megyei látogatásáról Fekete P. P. János egeresi polgármester. Figyeltek arra, hogy a román anyanyelvű polgármestereknek kollégáik tolmácsolhassanak. /K. E.: Fekete P. P. János szerint Legfontosabb a történelmi feszültség oldása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./
2001. július 23.
A képességvizsgák lezajlottak, a fellebbezési időszaknak is vége. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Oktatási és Ifjúsági Főosztály vezetője leszögezte: A nagy ijedelem, hogy a magyar középiskolai osztályok üresen maradnak, részben alaptalannak bizonyultak. - Igaz, hogy a tanulók számítógépes elosztását végző internetes program az összeomlott, de a szakemberek gyorsan elhárították a zavart. Végül is az elosztó rendszer kiállta a próbát. Az üres helyek az augusztus 20-án kezdődő pótképességvizsga után elkelnek. Az előzetes jelzések szerint Kovászna megye az országos listán a kullogók közé soroltatott. Végül kiderült: a kovásznai eredmények, ha nem is a legjobbak, de mindenképpen a középmezőnybe tartoznak a 62,41 %-os eredményességgel. - A legjobb statisztika Bukaresté: a 14 magyarul tanuló diák közül 13 átment. Beszterce-Naszód következik 83,68 %-kal, Szeben 80,95-tel, Temes 74,13-mal, Hargita 73,24-gyel, Hunyad 68,83-mal, Maros 68,15-tel, Kolozs 65,70-nel, Kovászna 61,20-szal, Bihar 61,07-tel, Fehér 60,31-gyel, Arad 59,70-nel, Brassó 56,70-nel, Szatmár és Szilágy 56,58-cal, Máramaros 50,42-vel. - Az elmúlt évekhez hasonlóan a legkeresettebbek az elméleti középiskolák matematika-informatika és idegennyelv profiljai. Továbbra is mérsékelt a középszintű szakképzés iránti érdeklődés. Annak ellenére, hogy a módosított tanügy törvény ma már lehetővé teszi az anyanyelvű oktatást a szakképzésben is, az igény mégis szinte elenyésző iránta. - A kisebbségi gyerekek esélyeit a diszkriminatív paragrafusok is számottevően gyengítették. Nyilvánvaló hátrányt jelentett, hogy a négy vizsgatantárgyból kettőt nem az anyanyelvükön tanultak. Román nyelvből erdélyi viszonylatban a sikertelenül vizsgázók aránya 10,7%, ez az arány magyar vonatkozásban 28 %. Jelentős különbség van a városi és a vidéki tanulók tudásszintje között. - Kiderült az is, hogy a tantervek, tankönyvek és a vizsgakövetelmények nincsenek megfelelően összehangolva. - A romániai magyarok nem kerültek be számos oktatási reformbizottságba. Megengedhetetlen az, hogy gépiesen átveszik a román kerettanterv megszabta kötelező óraszámot, ehhez hozzáadják a magyar nyelv és a magyar vonatkozású tantárgyak óraszámát, s kiderül, hogy napi 8 órát ül a gyermek az iskolában öt napon keresztül. A magyar felsőoktatásnak nincs képviselője az akkreditációs bizottságban. /Cseke Gábor: Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy látja: A nagy ijedelem alaptalannak bizonyult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
2001. július 23.
Immár ötödik alkalommal rendezték meg az idei nyáron a szamosújvári szórványtábort: 62 gyermeket láttak vendégül. Jövőre újból Szamosújváron találkoznak Kolozs megye szórványtelepüléseinek magyar ajkú gyermekei. /Erkedi Csaba: Bezárta kapuit a szamosújvári szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
2001. július 25.
Grigore Zanc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezetének elnöke bejelentette: az alaptörvény első cikkelye, amely az egységes nemzetállamra vonatkozik, nem módosítható. /Nem módosítható az alkotmány első cikkelye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2001. július 26.
Az önkormányzatok működésének magyarországi és romániai tapasztalatait elemezték júl. 25-én Tusnádfürdőn, a nyári szabadegyetemen. A román alkotmánynak tartalmaznia kell végre a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hangsúlyozta, hogy Romániában nincs valós önkormányzati rendszer, "a szovjet típusú néptanács és az önkormányzat közötti átmenet felénél sem tartunk". Szűkös jogkörrel rendelkeznek a polgármesterek és a helyi önkormányzati testületek, s a meglévő jogok gyakorlásához sem rendelkeznek a kellő anyagi forrásokkal. A meghívott román előadók - ez alkalommal Serban Mihailescu kormányfőtitkár, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus, valamint Viorel Coifan liberális képviselő nem jelentek meg. Soporan prefektust sajtószóvivője, Despina Neagoe képviselte. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Nincs valós önkormányzati rendszer Romániában A néptanács és az önkormányzat közti átmenet felénél sem tartunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26
2001. július 28.
A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. augusztus 3.
A Kolozs megyei RMDSZ végzi a magyar lakosok összeírását. Az akcióról Bitay Levente megyei ügyvezető elnök tájékoztatott. Eddig Kolozsvár magyarságának körülbelül a fele iratkozott fel, és ha csak 80%-a is tesz eleget felkérésüknek, az 1992-es népszámlálási adatok szerint, ez hozzávetőlegesen 55-60 ezer embert jelent. Többen ez alkalommal visszairatkoztak az RMDSZ-be is. - Faluhelyen könnyebb a helyzet, mert ott a helyi pap segédletével hamar összeáll a lista. Az összeírás remélhetőleg az év végéig, de a márciusi hivatalos népszámlálás előtt mindenképpen befejeződik. /Ördög I. Béla: Év végére lesz kész a Kolozs megyei magyarság katasztere "Felpezsdítette a közösséget". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2001. augusztus 15.
Aug. 15-én nemzeti öntudaterősítő céllal Kolozsvárra érkezik Adrian Nastase. A miniszterelnök a füzesmikolai kolostorba látogat, ahol ünnepi egyházi szertartáson vesz részt. A kolostori látogatás során elbeszélget az ortodox egyház helyi vezetőivel, majd a románság másik nagy Kolozs megyei búcsúhelyénél, Mihály vajda szentmihályi sírjánál imádkozik. Ezt követően az egykori hadvezér mellszobrának aranyosgyéresi leleplezésére indul. Délután pártmegbeszéléseket folytat; aug. 16-ánn Kolozsváron felavatja az Avram Iancu nevét viselő tűzoltó-kapitányságot, majd a 4. Erdélyi Hadsereg 85. évfordulójának nagyszabású ünnepségén vesz részt. /Sz. Cs.: Adrian Nastase Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
