A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt 58 képviselője által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványt vitatott meg nov. 26-án a képviselőház plénuma. A liberális és a demokrata képviselők az egészségügy súlyos anyagi helyzete miatt nyújtották be indítványukat, jelezve, hogy ha a kormány sürgősen nem lép, a hazai egészségügyi ellátás pénz hiányában működésképtelenné válhat. A két ellenzéki párt kezdeményezését a nagy-romániások kezdettől fogva támogatták. Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a szavazás előtt jelezte: a jelen lévő 16 RMDSZ-képviselő a bizalmatlansági indítványt támogatja. A tavalyi választások óta az RMDSZ először szavaz egységesen a kormány ellen, ami jelzésértékű az elmúlt napok igen kemény magyarellenes megnyilvánulásaira. A többi kisebbség képviselőit a kormánynak sikerült meggyőznie, így a szavazás végeredménye: 128 a bizalmatlansági indítvány ellen és 116 mellette. /Ellenzékként szavazott az RMDSZ. Támogatta a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2001. december 1.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének politikai bizottsága nov. 30-i ülésén részlegesen megalakította a státustörvényt felügyelő országos testület területi képviseletét. A testületnek 15 tagja lesz, amelyből az RMDSZ-nek, a magyar történelmi egyházaknak és a civil szervezeteknek egyenlően öt-öt hely jut. Az RMDSZ részéről a testületben részt vesz Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Platform elnöke, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform elnöke, Mátis Jenő, a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) elnöke, a Reform Tömörülés képviselője. Az ötödik hely a Megyei Önkormányzati Tanács (MÖT) jelöltjének jut, akit a testületnek dec. 3-ig kell megneveznie. Az RMDSZ dec. 3-ra várja, hogy az egyházak is megnevezzék jelöltjeiket. A civil társadalomnak jutó öt helyből egyet-egyet kötelezően az írott és elektronikus sajtó, valamint az ifjúság képviselőinek tartanak fenn. /Megalakul a területi felügyelő bizottság. Várják az egyházak és a civil szervezetek jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2001. december 1.
Vekov Károly Kolozs megyei képvisel egy éve került be a parlamentbe. Vekov Károly létrehozta a kereszténydemokrata elkötelezettségű Nemzetépítő Platformot, ennek egyik fontos célkitűzése a romániai magyarság önrendelkezési jogának megvalósítása. A Szent Mihály templomban 1992-ben elhangzott Kolozsvári Nyilatkozatot elfeledték. Vekov leszögezte: a Kolozsvári Nyilatkozat aktuálisabb, mint valaha. A Nemzetépítő Platform szerint el kell érni, hogy a román politikai élet fogadjon el minden olyan autonómia formát, amely Európában használatos. Nyilvánvaló, "hogy elvárásainkat csakis a román politikai élet képviselőivel folytatott tárgyalások során érhetjük el." - emelte ki Vekov. Ideje végre véget vetni a hatalom előtti hajlongásnak és megalázkodásnak, hangsúlyozta a képviselő. Ebben a pillanatban úgy kellene tekinteni, hogy a vállalások be nem tartása miatt semmis a kormánypárttal kötött protokollum. - Az RMDSZ jó ideje lemondott arról, hogy külföldön is megjelenítse a magyarság érdekeit. Újbóli nyitás szükséges külföld felé. - A választók tényleges eredményeket várnak. Az RMDSZ-nek ezzel szembe kell néznie. - Az a gond, hogy az RMDSZ-ben nincs egy olyan fórum, ahol döntő, kulcsfontosságú kérdéseket alaposan végig lehetne tárgyalni, állapította meg Vekov Károly. Jelenleg egy szűk - főleg vásárhelyiekből álló - csoport hozza meg a fontos döntéseket. Az RMDSZ-t meg kell reformálni, fogalmazott a képviselő. A magyar nemzeti közösség számára döntő kérdéseket újra meg kell fogalmazni. - Román és magyar vonatkozásban egyaránt megfeledkeztek Kolozsvárról. Az RMDSZ ejtette Kolozsvárt. /Makkay József: Belső reformra szorul az RMDSZ. Beszélgetés Vekov Károllyal, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2001. december 13.
Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./
2001. december 14.
Dec. 14-én A helyi közigazgatás szerepe a regionális fejlődésben címmel kerekasztal-megbeszélést tartottak Kolozsváron, amelyet a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért szervezett. A megbeszélésen nem vitatták a régiók, regionális fejlődés fontosságát vagy szükségességét, hanem ennek jelentőségéről, az ezáltal a szervezési forma által elérhető pályázati támogatásokról esett szó. /Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus a regionális fejlesztés előnye mellett hangsúlyozta a helyi közigazgatási szervek, a polgármesteri hivatalok, városi és megyei tanácsok közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke példaként megemlítette a külföldi gyakorlatot. A régiók a decentralizációs folyamat eredményét jelentették, ez a folyamat az Európai Unió országaiban még a hetvenes évek elején elkezdődött. Mindegyik európai országnak megvan a külön regionális szervezési modellje, ezek a folyamatok nem kerülhetik el Romániát sem. A regionalizmus lentről felfele tartó folyamat. A témához hozzászóló szociológusok, jogászok, egyetemi tanársegédek és előadótanárok hangsúlyozták, hogy a regionális fejlesztés eszköz, amelynek révén a helyi közigazgatási intézmények megoldhatják saját problémájukat. A jogászokat külön foglalkoztatja a mikrorégiók létrehozásának lehetősége, amelynek révén fejlesztési eszközökhöz, az Unió által finanszírozott programokhoz is juthatnak. /(U. I.): Régiófejlesztés - a helyi problémák megoldása. Ideje különválasztani a politikát a közigazgatástól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2001. december 14.
A Kolozs megyei tanfelügyelőség dec. 13-i sajtóértekezletén közzétették a megye nyolcadikosainak továbbtanulási opcióit. Továbbra is él a líceum-mítosz, ugyanis a megkérdezetteknek csak 16 százaléka szeretne szakiskolába/inasiskolába iratkozni. A megye nyolcadikosainak mintegy 40 százaléka elméleti, 18 pedig szaklíceumban szeretne továbbtanulni. A művészeti és a szakiskolai oktatás iránt a megkérdezettek 12, illetve 16 százaléka érdeklődik komolyan. /Szabó Csaba: Még mindig él a líceum-mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2001. december 15.
Norica Nicolai, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) Kolozs megyei szenátora dec. 14-i sajtóértekezletén úgy vélekedett: a HarKov-ügy kapcsán kirobbant vitát és a Memorandum-ügyet a Ioan Rus belügyminiszter által nyilvánosságra hozott Kiáltványt Erdélyért című dokumentum provokálta ki. Norica Nicolai szerint a HarKov-ügy kapcsán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek mást, mint a "nacionalista diskurzusokkal történő játszadozást", amelynek célja elterelni a figyelmet az ország valódi problémáiról. Szerinte egyetlen olyan irat sincs, amely bizonyítaná, hogy a román állam elvesztette volna fennhatóságát a két megye fölött. /(k. o.): Rus okolható a botrányokért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 15.
Az SZKT dec. 15-i ülését megelőzően dec. 14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: a testület ülésén szóvá teszi majd, hogy megyei szinten is ki kell értékelni a kormánypárttal kötött protokollumot. Az országos vezetéstől ugyanakkor kérni fogják, hogy az együttműködési megállapodás megújításánál feltételként szabják meg a kolozsvári helyzet rendezését, a státustörvény kapcsán pedig hagyjanak fel a magyarellenes hangulatkeltéssel. A megyei szervezet fontosnak tartja továbbá, hogy állást foglaljanak a Memorandum-, illetve Sógor Csaba szenátor ügyében. /Összeült a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. december 20.
Dec. 21-én együttes ülésen tárgyalja a parlament az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt. - Nem hozott különösebb eredményeket a román gazdaságban a 2001-es esztendő, csupán felvillantotta a siker reményét - vélte Vida Gyula képviselő. Növekedett ugyan az export, de jóval nagyobb arányban növekedett az import, ami a kereskedelmi mérlegnek, illetve a folyó fizetési mérlegnek a deficitjét 2000-hez képest megkétszerezte. Ennek ellenére Vida szerint a kormány pozitív irányba mozdította ki a dolgokat. Kelemen Attila Maros megyei képviselő, frakcióvezető szerint a józan ész arra kötelezi az RMDSZ-t, hogy ne támogassa a bizalmatlansági indítványt. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei RMDSZ-elnök úgy látja: a kormány nem teljesítette a választási kampányban megfogalmazott ígéreteit, sem gazdasági, szociális téren, sem a korrupció, a bürokrácia elleni harcban. Ma már nyilvánvaló, hogy Romániát 2007-nél hamarabb nem veszik fel az EU-ba, és igencsak kérdéses a NATO-tagság is. Ilyen összefüggésben jogos az ellenzék bizalmatlansági indítványa. Az RMDSZ azonban olyan sajátos kisebbségi politizálásba kezdett. Amennyiben az RMDSZ nem csatlakozik az ellenzékhez, akkor annak meg kell kérni az árát. /Székely Kriszta: Nem időszerűek a "politikai iszapbirkózások" RMDSZ-képviselők a kormányfő év végi mérlegéről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2001. december 20.
A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2002. július 3.
Kolozs megyében csökkent a magyar igazolványért folyamodók száma. Eddig 18 500 igénylést jegyeztek: az 1992-es népszámlálási adatok alapján a magukat magyarnak vallók 12,7 százaléka kért magyar igazolványt. Ezren diákigazolványt, harmincnégyen pedagógusigazolványt, negyvenegyen pedig oktatói kártyát igényeltek. A magyar igazolványok igénylése mellett az iroda munkatársai a két vagy többgyerekes családok anyagi támogatására az alapítványi űrlapok kitöltésében is segédkeznek, amelyet Szovátára, a Teleki Oktatási Központnak kell ajánlott levélben postázni. /(m. j.): Többgyerekes családok kaphatnak támogatást. Folyamatosan igényelhető a magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2002. július 5.
A népszámlálás szerint a romániai magyarság 1 434 377 lelket számlál, ami 185 623 fővel kevesebb, mint 1992-ben, ugyanakkor az ország lakosságának 6,6 százalékát adja, a tíz évvel ezelőtti 7,1 százalékhoz képest. A magukat magyar nemzetiségűnek vallóknál 13 167-tel nagyobb a magukat magyar anyanyelvűnek tartó személyek száma. A magyar ajkúak Románia összlakosságának 6,7 százalékát alkotják. A vallás szerinti megoszlás: az ország lakosságának 86,7 százaléka ortodox, míg a görög katolikus vallást a lakosság 0,9 százaléka követi. A római katolikusok 1 028 401 főt (4,7%) számlálnak, míg a református felekezetűek száma 698 550 (3,2%). Unitárius vallásúnak 66 846 személy vallotta magát. Kolozsváron 318 027 személy él, közülük 59 975 a magyar nemzetiségű. Kolozsvár magyarsága 1992-ben 22,78 százalékot tett ki, jelenleg a megyeszékhely lakosságának alig 18,86 százaléka magyar nemzetiségű. Kolozs megyében a magyarság részaránya az összlakosság 17,36 százaléka. A kincses város magyar lakossága ezek szerint mintegy húsz százalékkal csökkent. /Nem lesz többé táblaháború Kolozsváron? Húsz százalék alá süllyedt a magyarság részaránya Erdély fővárosában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./
2002. július 6.
Júl. 5-én este kilenc óra körül érkezett meg Medgyessy Péter miniszterelnök Tordaszentlászlóba, a Tamás Bisztróba, látogatásának első állomásához. A vendéglőben együtt vacsorázott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, Frunda György, Verestóy Attila, Takács Csaba, Kelemen Attila és Kelemen Hunor RMDSZ-politikusokkal. A zárt körű vacsorán részt vett a magyar miniszterelnökkel érkező diplomáciai testület is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta: a vacsorára nem hívtak meg helyi RMDSZ-tisztségviselőt. A vacsora után Medgyessy Péter Kolozsvárra utazott, és a Transilvania Szállóban töltötte az éjszakát. /B.T., M. J.: Tordaszentlászlóra érkezett Medgyessy Péter. Ma délelőtt kezdődik kolozsvári programja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2002. július 8.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester közleménye szerint nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy a népszámlálással kapcsolatban igaza volt a kolozsvári magyarság létszáma húsz százalék alá csökkent, ezért a kétnyelvű táblák kifüggesztésének megtagadásával csupán a helyi közigazgatási törvény előírásait tartotta be. Köztudott, a helyi közigazgatási törvény előírásai alapján a kétnyelvű táblák elhelyezéséhez az 1992-es népszámlálási adatokat kell figyelembe venni, ezért Kolozsváron a polgármester még mindig köteles kitenni a többnyelvű feliratokat. /B. T.: Jubilál a polgármester a "kedvező" népszámlálási adatokért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete perelni készül. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./
2002. július 9.
Júl. 8-án Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT). Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Szabadságnak elmondta: Markó Béla szövetségi elnök, többek között, kiértékelte az elmúlt parlamenti ülésszakot, a képességvizsgák eredményeit, a nemrég nyilvánosságra hozott részleges népszámlálási adatokat és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök romániai látogatását. Napirenden szerepelt a megyei szintű protokollumok kiértékelése is. Ami a Kolozs megyei helyzetet illeti, Kónya-Hamar Sándor ismételten azt hangsúlyozta: mindaddig, amíg nem rendeződik a református egyház tulajdonában lévő Bocskai (Avram Iancu) téri ingatlan helyzete, a megyei szervezet nem írja alá a kormánypárttal a helyi szintű együttműködési megállapodást. Ugyanakkor a megbeszélésen szóba került a volt Református Kollégium épületének sorsa is, amelyet bár törvényesen visszaszolgáltattak a református egyháznak, a gyakorlatban azonban azt nem sikerült birtokba venni. A jelenlévők pozitívan értékelték, hogy a Medgyessy-kormány megháromszorozta azoknak a magyarországi hivatalnokoknak a számát, akik a magyar igazolványok kézbesítéséért felelnek. /Marosvásárhelyen ülésezett a TEKT. Kolozs megye nem tágít. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2002. július 10.
Medgyessy Péter miniszterelnök Kolozsváron nem a Transilvania (volt Belvedere) Szálloda elnöki szobájában, hanem unokatestvére, a Török család lakásában töltötte az éjszakát. A család mindig tartotta a kapcsolatot Medgyessyvel. Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezett Kolozsvárra. Előzőleg a vacsorát a tordaszentlászlói Tamás Bisztróban fogyasztotta el, az RMDSZ vezetőinek társaságában. A Kolozs megyei RMDSZ zokon vette, hogy a helyieket nem hívták meg a falatozásra. Kónya-Hamar Sándor képviselő megjegyezte: annak ellenére, hogy Tőkés László is az RMDSZ Operatív Tanácsának a tagja, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét nem hívták meg a vacsorára, mi több, Medgyessy Nagyváradon sem találkozott vele. Kónya szerint "egy asztalhoz hasonlók csupán hasonlókkal ülnek le". /Kiss Olivér: Medgyessy Péter kolozsvári unokahúga. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 10.
Egy hónap telt el azóta, hogy a Szabadság közzétette az első osztályok csökkenésével kapcsolatos számításait, eszerint ősszel 9-12 magyar osztállyal lesz szegényebb a Kolozs megyei magyar közoktatási hálózat. Kónya Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke leszögezte: nem kerültek volna ilyen helyzetbe, ha a magyar pedagógusok elkészítik mindazokat a kimutatásokat, amelyekről megegyeztek a Megyei Küldöttek Tanácsán. Ezek hiányában csak tapogatózni tudnak. Az RMDSZ komoly lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy legfeljebb 5-re rúgjon ősszel a megszűnt első osztályok száma Kolozsváron. Sürgetni kell, hogy a román első osztályok indításához szükséges minimum 3-as létszámot a magyar tagozatra is terjessze ki az állam, mert igazságtalan az, hogy a román anyanyelvűek számára már 3, a magyarnál viszont csak 12 diákkal lehet osztályt indítani. A megyei RMDSZ az Iskola Alapítványnál megpályázott egy kisbuszt, amellyel az osztály nélkül maradt elsősöket fogják majd a legközelebbi magyar tagozatos iskolákba ingáztatni. Amennyiben nem érkezik meg szeptemberig a pénz, akkor- átmenetileg - a képviselői autókat fogják az elemisták szállítására felhasználni. /Szabó Csaba: Magyar elemisták a képviselői autókban. Lépések a első osztályok tömeges megszűnése ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. július 12.
Bálint-Pataki József /sz. Bonchida, 1953. máj. 8./ édesapja református lelkész. 1976-ban végezte el a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakát. 1976 és 1988 között történelemtanár volt Kolozs megyei általános és középiskolákban. 1988-ban - Magyarországra való áttelepülési szándéka miatt - a Ceausescu-rendszer gyakorlatának megfelelően állásától megfosztották, egy évig munkanélküli volt. Áttelepülését követően 1989 őszén a szegedi József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának munkatársa lett. 1990-ben, az első szabadon választott kormány által a Miniszterelnöki Hivatal keretében létrehozott Határon Túli Magyarok Titkárságán kormányfőtanácsosként a romániai magyarsággal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) 1992-es megalakulása után ezt a tevékenységet folytatta főosztályvezetőként, az I. Területi Főosztály élén. 2002. június másodikán nevezték ki a HTMH elnökének. Bálint-Pataki József, az erdélyi magyarság helyzetére vonatkozó szakmai publikációk mellett két történeti kiadvány közreadója (Kőváry László: Tájképek utazási rajzokban, Kriterion, Bukarest 1984; Kolozsvári emlékírók, Kriterion, Bukarest, 1990). Nős, felesége dr. Bálint-Pataki Klára a fővárosi Szent-István Kórház Központi Laboratóriumának főorvosa. Zsófia lánya egyetemi hallgató a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, Máté gimnáziumi tanuló. Bálibt-Pataki József jól beszél románul, ért angolul. Szakvizsgázott köztisztviselő, eddigi munkáját a HTMH előző vezetése 1999. március 15-én a "Határon túli magyarság szolgálatában" oklevéllel ismerte el. Bálint-Pataki József a Szatmári Friss Újság munkatársának adott interjúban leszögezte: a magyar igazolvány átvételére azért kell olyan sokat várni Budapesten, mert az igénylőknek a fele a fővárosi átvételt jelölte meg kérelmében. A budapesti hivatal vezetősége az elmúlt héten változtatott eddigi munkarendjén, s most már reggel hét órától a hét minden napján az igénylők rendelkezésére állnak. Bálint-Pataki József kinevezése utáni első hivatalos útja Erdélybe, Pusztakamarásra vezetett, ahol a falu Sütő András születésnapját ünnepelte, és ő vihette Medgyessy miniszterelnök köszöntő levelét a Kossuth-díjas írónak. Még ebben a hónapban újra Erdélybe látogat, tervei szerint a bálványosi Nyári Egyetemen vesz részt, egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, amelyre a HTMH valamennyi eddigi elnökét meghívták. A HTMH elnöke a folyamatosságot hangsúlyozza. A határ menti együttműködés és az otthonmaradást biztosító vállalkozások segítésében lát olyan lényeges elmozdulási lehetőséget, amelyet az előző 12 évben elődeinek nem sikerült megvalósítaniuk. Fontos továbbá, hogy ne Budapest mondja meg egy bizonyos határon túli szervezetről, legitim-e avagy sem, hanem az a közeg, amelyikben az illető szervezet tevékenykedik. - Bálint-Pataki József hiszi, hogy a jövőben sem fogja befolyásolni az aktuálpolitika a hivatal működését. Az RMDSZ belső vitáival kapcsolatban megjegyezte: Az RMDSZ legnagyobb értéke, hogy a különböző ideológiák egy ilyen ernyőszervezetben együtt tudtak maradni, és az erdélyi összmagyarság létfontosságú kérdéseiben - a nyilvánvaló véleménykülönbségek ellenére - a különböző szemléletű emberek együtt tudtak dolgozni. Szerinte az RMDSZ erejét ez a sokszínűség adja, és a belső viták sohasem jelentették az egység megkérdőjelezését, és a jövőben sem fogják jelenteni. Nem tartja szerencsésnek azokat a címkézéseket, melynek során egyesek a "radikálisok", mások pedig a "mérsékeltek" minősítést kapták. /Princz Csaba: Bálint-Pataki József, a magyarországi Határon Túli Magyarok Hivatalának frissen kinevezett elnöke: Az erdélyi magyarság marad a HTMH legfontosabb partnere. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 12./
2002. július 18.
Kolozs megye prefektusa egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy továbbra is maradhatnak a kétnyelvű táblák. Vasile Soporan, aki egyben a Megyei Népszámláló Bizottság elnöke, kijelentette: július elején a statisztikai hivatal csupán részleges adatokat hozott nyilvánosságra, a végleges adatok nyilvánosságra hozataláig a legutóbbi, tehát az 1992-es cenzus tekintendő hivatalosnak. A prefektus ekképp válaszolt Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkárának felvetésére, hogy a megye több falvában és községében 20 százalék alá csökkent a magyar lakosság aránya, így az itt elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat le kell szedni. /K. O.: Maradhatnak a kétnyelvű táblák. A polgármesternek nincs igaza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
2002. július 22.
Nyárádszentmártonban, a MIÉRT nyári akadémiáján Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kifejtette: egy adott kisebbség igényei annál magasabbak, minél több engedményt tesz neki a többség. A miniszter szerint a magyar kisebbség olyan, mint az elkényeztetett gyermek: addig terrorizálja erélytelen szülejét - a román nemzeti többséget -, amíg beadja a derekát, és enged a tirannus poronty érzelmi zsarolásának. Markóék erejéből csupán vérszegény figyelmeztető nyilatkozatokra futja, a kormánypárt tehát úgy döntött: szorosabbra vonja a gyeplőt. Ennek több jele van: a Kolozs megyei prefektus átvette Funar polgármester retorikáját helységnévtábla-ügyben, a státustörvény végrehajtását ellenőrző bizottság az RMDSZ megkerülésével készített kedvezőtlen jelentést. /Salamon Márton László: Dancu spirálja. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./
2002. július 26.
Székelyudvarhelyen öt éve, 1998-ban alakult meg a Gépkör, mely tevékenysége kiterjed egész Udvarhely-medencére. Jelenleg 90 tagja van. Az országban 16 gépkör van bejegyezve, Hargita, Maros, Brassó, Besztercenaszód, Kolozs, valamint Suceava megyékben - tájékoztatott Lőrincz Géza, az udvarhelyszéki Gépkör ügyvezetője. - A gépkörök szövetségének székhelye Gyergyószentmiklóson van, amely ugyancsak 1998-ban jött létre azzal a céllal, hogy segítsen a gazdáknak. Gyergyószentmiklóson évről évre megszervezik a gazdák továbbképzését. A tanfolyam után a résztvevők Svájcba és Németországba utaznak, ahol különböző gyakorlatokon vehetnek részt. Beindították a gazdasszonyképzőt, újabban pedig a bébiszitterképzéssel próbálkoznak. /Fekete B. Zoltán: Ötéves a Gépkör. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 26./
2002. július 27.
Románia alkotmányának első cikkelyét, amely az országot nemzetállamként határozza meg, csupán kétlépcsős stratégiával lehetne módosítani - jelentette ki Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor. Elsősorban a 148-as cikkely megkötéseit kellene feloldani, mely bizonyos cikkelyek - mint a szóban forgó első számú - megkérdőjelezhetetlenségét mondja ki. Az RMDSZ továbbra is fenntartja a magyar tannyelvű egyetem alkotmányos elismerését, a közigazgatás átszervezésének reformját, és a közigazgatási törvény bizonyos kitételeinek az alkotmányba foglalását, mely szerint mind az igazságszolgáltatás, mind a közigazgatás intézményeiben anyanyelven, tolmács segítségével tárgyalhatnak az ügyfelek. A szenátor az ingatlanszolgáltatás kolozsvári helyzetéről is beszámolt. Eddig 3500 ingatlan-visszaigénylési kérést adtak be. Eddig csupán kétszázat vizsgált fölül a hetente összeülő bizottság, ennek fő oka, hogy a polgármesteri hivatal csupán két hivatalnokot bízott meg a beadott dokumentumok feldolgozásával. Már tizenkét éve folyik a huzavona ebben az ügyben, de ilyen ütemben 2010-ig fejeződnének be a visszaszolgáltatások. /Rostás-Péter Emese: Kétlépcsős stratégia. Eckstein-Kovács Péter az alkotmánymódosításról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2002. augusztus 1.
A román kormány anyagi támogatásban részesíti - többek között - Kolozs, Szilágy és Fehér megyék árvízsújtotta településeit. Kolozs megyében négy község gazdái részesülnek segélyben: Pecsétszeg, Csucsa, Kajántó és Mócs. /(balázs): Állami segély árvízsújtotta településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2002. augusztus 1.
A román kormány anyagi támogatásban részesíti - többek között - Kolozs, Szilágy és Fehér megyék árvízsújtotta településeit. Kolozs megyében négy község gazdái részesülnek segélyben: Pecsétszeg, Csucsa, Kajántó és Mócs. /(balázs): Állami segély árvízsújtotta településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2002. augusztus 1.
A Kolozs megyei RMDSZ náci módszerek alkalmazásával vádolja Gheorghe Funart, mivel a városháza ellenőrző osztálya az RMDSZ-t büntette meg Kolozsvár helységnévtábláinak megrongálásáért. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a 4,8, illetve 14,8 millió lejre rúgó büntetést Funar parancsára rótták ki az RMDSZ-re. A városháza közleménye szerint a Torda felőli bejáratnál lévő helységnévtáblát lefirkálták, a talapzatra festett trikolórt pedig bemázolták. "Ennek következtében az 1998. szept. 17-én elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal kihágást megállapító jegyzőkönyvet állított össze, amelyben helységnévtábla törvénytelen feliratozása miatt 4,8 millió lejre büntette az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét" - áll a sajtóközleményben. Ugyanakkor a Dés és Nagyvárad felőli bejáratnál elhelyezett helységnévtáblákra felírták: Kolozsvár. Mi több, a tettesek a Dés felőli bejáratnál található tábla talapzatán levő trikolórra egy akasztott embert rajzoltak. A közlemény szerint a polgármester parancsára az ellenőrző testület felügyelői 14,4 milliós büntetést szabtak ki az RMDSZ-re. A polgármester románellenes cselekedetnek tekinti a tábla lefirkálását és az akasztott ember rajzát. Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke újságíróktól értesült a büntetésről, mivel az érdekvédelmi szervezethez még semmilyen hivatalos irat nem érkezett. A polgármesternek inkább a városi tanács által megszavazott háromnyelvű táblák elhelyezéséről kellene gondoskodnia, nem pedig az RMDSZ megbüntetéséről. /Kiss Olivér: A polgármester megbüntette a helyi RMDSZ-t. Helységnévtáblák bemázolásával vádolja a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2002. augusztus 5.
Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2002. augusztus 8.
Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. Arra is felkérte a tanfelügyelőségeket, bocsássák el a szakképzetlen pedagógusokat. Szerinte az így fellépő tanárhiányt úgy lehetne pótolni, hogy a jelenlegi kinevezett pedagógusok órabér ellenében vállalnák el a fennmaradó tanórákat. A versenyvizsgán megbukott szakképzett jelentkezőknek eddig lehetőségük nyílt évente helyettesítő tanárként dolgozni. Most azonban a miniszteri rendelet értelmében semmiféle funkciót nem kaphatnak a tanügyben. A versenyvizsgázók 36 százaléka kapott 5-ösnél alacsonyabb osztályzatot Kovászna megyében. Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint addig nem teszik ki állásaikból a megbukott tanárokat, míg a szaktárca erre írásban nem utasítja az intézményt. Az üres állásokra való kinevezéskor az idei személyzeti leépítés nyomán állás nélkül maradt 140 óvónő és tanító élvez elsőbbséget. A megyében 283 állás maradt betöltetlenül. Kolozs megyében mintegy háromszáz helyet írtak ki a versenyvizsgára, ezeket még nem sikerült betölteni. Faluvégi Zoltán Szilágy megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a miniszter "butaságokat beszél, aki ilyesmiket állít, a törvény nem engedélyez ilyesmit". Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a megyében annyi a betöltetlen pedagógusi állás, hogy kénytelenek lesznek nyugdíjasokat is alkalmazni. A gyengén felkészült pedagógusok a Temes megyei tanfelügyelőknek fejtörést okoztak. Az 1 043 jelölt közül 274-en még az átmenőjegynek elkönyvelt ötösig sem tudták magukat feltornászni. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme ezen intézményekből került ki. - Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke elítélte a miniszteri nyilatkozatot és a tanári állások betöltését célzó vizsgarendszert. Szerinte alkalmasabb lenne a tanárok felvételére egy szemtől szembeni interjú, hiszen a pályázók tudásszintjéről egyetemi oklevelük tanúskodik, legfeljebb ott lenne értelme írásos versenyvizsgát tartani, ahol több jelentkező van egy helyre. /Drákói intézkedések a tanügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2002. augusztus 9.
A Kolozs megyei Ajtony községben a községházának helyet adó ingatlant egykori tulajdonosa visszaigényelte. Az Egyesült Államokban élő Sándor István szándékai szerint az ingatlanban hoznák létre a Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke által tervezett erdélyi televízióállomás stúdióját. A tévéstúdió napi 24 órán át sugározna, elsősorban magyar nyelvű műsorokat. A TV-állomás tervét a helyi tanács egy része nem hajlandó elfogadni. A törvény nem engedi meg azoknak az ingatlanoknak a természetben való visszaszolgáltatását, amelyekben jelenleg közintézmény működik. A község vezetője felháborodottan mondta el, hogy az alpolgármester és a tanácsosok egy része a visszaszolgáltatás ellen hangolta a közvéleményt. A terv ellenzői a Nagy-Románia párti Damian Brudascu képviselőt keresték fel panaszukkal, aki ugyancsak a magyar nyelvű televízióadó ellen agitál. A képviselő közleménye szerint az adó veszélyt jelent a környék román lakosságára. /Lázár Lehel: Tévéadó az ajtonyi községházán? = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./
2002. augusztus 10.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kónya-Hamar Sándor elnök nevében büntető feljelentést tett Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, jelentette be aug. 9-én Kónya-Hamar Sándor képviselő. A megyei RMDSZ a Büntető Törvénykönyv 248-as cikkelyének értelmében közérdek ellen való hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésével vádolja a polgármestert. A feljelentés két vádpontot fogalmaz meg: 1. A 2001/215 sz. törvény előírásainak rosszhiszemű megszegése, amely, mint köztudomású, biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban ott, ahol az adott nemzetiség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény életbelépésétől a jelen büntető feljelentés megfogalmazásáig Kolozsvár polgármestere nem tartotta be ezen törvény előírásait, holott a 2002-es népszámlálás végleges adatait csak 2003-ban hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A második vádpont a következőképpen hangzik: A polgármesteri hatáskör nem megfelelő, illetve hibás végrehajtása a 2002-es népszámlálás lebonyolításakor, valamint ennek eredményei megváltoztatására irányuló megrontó tevékenység folytatása, egyes állampolgárok fenyegetése által. Kónya-Hamar Sándor aug. 9-én benyújtotta fellebbezését a polgármesteri hivatalhoz a megyei elnök nevére kiállított 4 800 000 lejes büntetés ellen, amellyel a városháza ellenőrző szervei sújtották. A Kolozsvár határain elhelyezett helységnévtáblák összemázolásával a polgármesteri hivatal ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ-t vádolta. Kolozsváron, a polgármester megnyilvánulásai olyan abszurd szintet értek el, amelyet sem politikai, sem jogi, sem polgári értelemben nem tudtunk elfogadni. Jelezte a képviselő. /Köllő Katalin: Büntető feljelentés a polgármester ellen. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre akcióba lépett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
2002. augusztus 12.
Négy halálos áldozatot követeltek és hatalmas anyagi károkat okoztak a múlt héten a nagy esőzések nyomán keletkezett áradások. A heves nyári zivatarokat követő árvizek az ország területének felét kitevő 19 megyében - Olténiában, Havasalföldön, Moldvában és Dobrudzsában - különösen súlyos károkat okoztak. Az országban hatvan falu és város, hatalmas kiterjedésű termőföld került víz alá. Tetemes károkat okozott az időjárás Erdélyben is, különösen Hargita, Maros, Kolozs és Fehér megye területén. A hét végén az erdélyi területeken négyzetméterenként átlagosan 25-30 liter csapadék esett. A belügyminisztérium szombati jelentése szerint Csucsa mellett két megyei utat rongált meg az árvíz, három hektár termőföld pedig víz alá került. A hét végi esőzések nyomán több ház fél méternél magasabb vízben állt a Fehér megyei Metesden. Aranyosbányán a felhőszakadások következtében földcsuszamlás fenyegeti az egyik hidat. /Víz alatt a fél ország. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
