A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./
2002. december 7.
Romániában a magyar többségű megyékben a legmagasabb az öngyilkosságok számaránya. Hargita megye a magyar öngyilkosságok legkirívóbb példája: november elejéig 120 ember dobta el az életét. Ezzel Romániában az első három közé tartozik a megyék öngyilkossági ranglistáján. Mint minden esztendőben, most is csaknem száz százalékban magyar nemzetiségűek vetettek így véget életüknek. Dr. Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász főorvos egy tízéves (1991-2001) időszakot vizsgálva dolgozta fel a hargitai öngyilkosságok jelenségét. Szerinte az okok társadalmi, lélektani és biológiai, de nem örökletes tényezőkkel magyarázhatók. "A depresszió legfőbb kiváltója Hargita megyében az alkoholizmus" - véli a főorvos. A megye tíz éve őrzi "előkelő" helyét az egy főre eső alkoholfogyasztás statisztikájában. Az elkövetett öngyilkossági esetek 54 százalékában valamilyen módon az alkohol a döntő tényező. Hargita megye Bihar és Kovászna megyével vetekedik az első három helyért, utánuk Maros, Kolozs és Szilágy megye következik. Mindenütt nagy a magyarság számaránya. /Hargita megye vezeti a listát. Erős a romániai magyaroknál az öngyilkossági hajlam. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2002. december 9.
Dec. 8-án Zsobokon hármas kiállítást nyitottak meg a Bethesda Gyermekotthon dísztermében. Gróf Bánffy Miklós (akinek lánya, Kabdebó Lívia szintén megjelent az ünnepségen) a legismertebb, ő sokat tett a zsoboki református templom újjáépítéséért. Nevelőapja, Kovács Lajos 15 esztendeig tanított a faluban, és gyakran elhozta ide fogadott fiát, Horescu János festőművészt is. A kiállítás a Bánffyhoz kapcsolódó fotókat, kézirat- és könyvborító másolatokat, Kovács Lajos hagyatékát és Horescu festményeit mutatta be a közönségnek. Mákófalván pedig átadták a gyülekezetnek a több éve épülő közösségi házat. Rendbehozatalára megmozdult a falu népe. /Sándor Boglárka Ágnes: Adventi csodavárás Kolozs megyében. Tevékeny emberek, gyarapodó gyülekezetek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2002. december 10.
A kilencvenes évek elején hatvan Kolozs megyei faluban alakult gazdakör a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében. Az akkor létrejött gazdakörök alig tíz százaléka maradt életben, a többi megszűnt. Az RMGE Kolozs megyei elnöke, Farkas Zoltán ezt azzal magyarázza, hogy a romániai magyar gazdaszövetségnek nincsenek lehetőségei arra, hogy anyagilag támogassa a gazdákat. A szakmai képzés, a szakmai tapasztalatcserék területén a Kolozs megyei RMGE-nek több dolgot sikerült megvalósítania. Tavaly ősszel került sor Bálványosváralján szakmai tapasztalatcserére. 2002 első hónapjaiban ezüstkalászos gazdatanfolyamot szerveztek Kajántón, májusban újabb tanfolyam következett Válaszúton. Novemberben mezőgazdasági szaktanácsadást szerveztek Szentmargittán. /(m.j.): Mezőgazdasági szakismeretekben segíthet a gazdakör. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./
2002. december 11.
Tordaszentlászlón találkoztak dec. 10-én Kolozs megye egyik körzetéhez tartozó települések könyvtárosai, akiket az érdeklődőbb polgármesterek, alpolgármesterek is elkísértek az éves rendszerességgel sorra kerülő találkozóra. Kajántó, Gyalu, Kisbács és Reketó önkormányzati elöljárói is jelen voltak a Tordaszentlászlói Községi Könyvtár könyvtárosa, Tamás Gebe Melinda által szervezett találkozón. /K. E.: Könyvtárosok éves találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2002. december 13.
Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármester asszonya nem győzi hangsúlyozni, hogy a panaszokat, kérvényeket az emberek megfogalmazhatják magyarul, a Polgármesteri Hivatal ugyanúgy foglalkozik ügyükkel, mintha románul írták volna. Nagyváradon a polgármesteri hivatalban kétszáz beadványból csak egy a magyar. Az emberek attól félnek, ha magyarul írják a kérvényt, akkor azt nem veszik azt figyelembe. A polgármesteri hivatalnak kötelessége harminc napon belül válaszolnia a beadványra. Tehát gyakorlatilag számonkérhető a kérvény útja. Nagyváradon a városi tanács napirendi pontjait közzéteszik magyarul, hasonlóképpen a közérdekű határozatokat is megjelentetik magyarul. Jól működik a törvény Szatmár megyében, kevésbé Kolozs megyében, pontosabban Kolozsváron, viszont jól működik Aradon. Nagyváradon most kicserélik a bejövő helységnév-táblákat. Bíró Rozália háromszor küldtem vissza a tervet: először elfelejtették magyarul kiírni, másodszor kiírták, de jóval kisebb betűkkel. A helyi sajtóban ismertetni kell a lakossággal a részlegek, irodák helyes magyar megnevezését, hiszen az első akadály, hogy sokan nem tudják azt mondani például, hogy Ingatlankezelő Ügynökség, csak úgy tudják, Administratia Patrimoniului Imobiliar. Az ügyintézést segíti az a kezdeményezés, hogy Nagyváradon a Polgármesteri Hivatalban az iroda nevét magyarul is kitették. /Balla Tünde: Anyanyelvhasználatról az önkormányzatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./
2002. december 14.
Lakatos András oktatási alelnök, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnökségének tagja, minden egyetem előtti oktatással kapcsolatos kérdés a hatáskörébe tartozik. A romániai magyar közoktatás válságban van. Lakatos határozattervezetet nyújtott be az SZKT-nak, amelyet az el is fogadott. Ennek lényege az, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetése valóban tegyen azért, hogy a reformfolyamat újra beinduljon. A közoktatást ugyanis továbbra is egy olyan centralizált rendszer működteti, amelyet a diktatúrától örököltek. Magyar iskolaközpontokat kell kialakítani, mert hatékony, minőségi és versenyképes oktatást csak akkor lehet biztosítani. Adatbázisra van szükség, melynek s létrehozását az EMKE ifjúsági szárnya vállalta magára, azonban a megpályázott 42 millió lejt az RMDSZ nem biztosítja. - Lakatos a megyében segít jóváhagyatni osztályokat, óvodai csoportokat. Amikor jelezték, hogy Válaszúton probléma van, mert a bonchidai polgármester nem akarja engedélyezni a magyar osztály beindítását, akkor Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel intézkedtek. Ugyanez történt Kajántón és Magyarpalatkán. Lakatos az RMDSZ-kongresszuson a tanüggyel kapcsolatos problémák megvitatását fogja kérni. Az RMDSZ vezetésének arra kellene figyelnie, hogy egy iskola létesítése ne lokális kezdeményezés, ne partizánakció legyen, hanem egy tudatos, megtervezett folyamat része. - Lakatos úgy látja, válság van az RMDSZ-en belül. Óriási szakadék van aközött, ahogy az RMDSZ munkáját megítéli maga a vezetés, és ahogyan ez lecsapódik a hétköznapi emberek szintjén. Lakatos kételkedik abban, hogy azokkal az emberekkel, akik Markó Bélát körülbástyázzák, képes lesz-e váltani. /Sándor Boglárka Ágnes: Válságban a romániai magyar közoktatás. Interjú Lakatos András oktatási alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./
2002. december 18.
Maros, Arad és Kolozs megyében is visszaigényelték az RMDSZ székházát a volt tulajdonosok. A törvény szerint csak akkor maradhatna ezekben a székházakban az RMDSZ, ha a bíróságon bebizonyítja, hogy párt, nem érdekvédelmi szövetség. A Maros megyei RMDSZ székházát dr. Hankó Tibor orvos testvérének gyerekei /akik Marosvásárhelyen élnek/ visszaigényelték az államosított családi házat. A Hankó család először Kincses Elődöt kérte fel ügyének intézésére, ám Kincses visszautasította a család képviseletét. "Annak idején RMDSZ-elnökként én szereztem az épületet a szövetségnek - nyilatkozta az ügyvéd -, ha elvállaltam volna a Hankó család képviseletét, azt akár bosszúként is értelmezhették volna egyes RMDSZ-vezetők." A család ügyét végül Magos Méta marosvásárhelyi ügyvédnő vállalta, aki elmondta: Hankóék már megnyerték a pert, és papíron visszakapták az épületet. Az ügyvédnő úgy tudja, az RMDSZ meg akarja vásárolni a házat Hankóéktól. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott: "Rengeteg pénzt fektettünk az ingatlan feljavításába, tulajdonképpen a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar lakosság pénze áll ebben az épületben". Hankó Gábor örökös elmondta, tavaly november óta próbál egyezséget kötni az RMDSZ-szel, de mindmáig hiába. Találkozott Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnökkel, aki megígérte, hogy jogtanácsost küld a családhoz. Ez nem történt meg. Hankó megkereste Borbély László képviselőt, de ez sem hozott változást. A Hankó család azt szeretné, hogy az RMDSZ bérelje a házat. Az Arad megyei RMDSZ-székház ügyét hónapok óta tárgyalják különböző bíróságokon. Az ingatlant Lucia Spiroiu leszármazottja visszaigényelte. Király András Arad megyei RMDSZ-elnök tájékoztatott: az aradi bíróságon elveszítették a pert, az indoklás szerint az RMDSZ nem párt, így nem vonatkozik rá a törvény azon kitétele, miszerint azok az ingatlanok, amelyekben székel, nem szolgáltathatók vissza természetben. Az ítélet ellen fellebbeztek, és a temesvári táblabíróság már az RMDSZ javára döntött; az indoklásban az áll, hogy az RMDSZ pártként működik, tehát rá is vonatkoztatható a fenti törvény. Most ügyük a bukaresti Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Az ingatlan másik részét a Németországba kivándorolt Adelmann család visszaigényelte. Kolozsváron a Fürdő (Pavlov) utcai RMDSZ-székházat az egykori tulajdonos, Alexandru Lupas lánya visszaigényli. Azon múlik, hogy pártnak minősül-e az RMDSZ, vagy sem. /Antal Erika, Salamon Márton László: RMDSZ-es tudathasadás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./
2002. december 20.
Romániában egyes felmérések alapján 2000, mások szerint mintegy 5000 gyermek él az utcákon. Kolozsváron körülbelül 200 gyermek él az utcán. A Kolozs megyei gyermekvédelmi hatóság felmérése szerint az utcagyerekek 52 százaléka roma, 38 százaléka román, 9 százaléka pedig magyar. A kolozsvári utcagyerekeknek mindössze egy százaléka árva, a többinek legalább egyik szülője életben van. Elterjedt jelenség, hogy a szülők küldik az utcára a gyermekeiket kéregetni. A gyerekek 66 százaléka a kéregetés során szerzett "javakból" tartja fenn magát, 5 százaléka lop, 20 százaléka pedig valamilyen munkát végez: szélvédőt mos, virágot, vállfát árul. A Keresztény Alapítvány az Utcagyermekekért Kolozsváron több mint 40 hajléktalan kiskorúnak biztosít szállást, ruhát, oktatást és meleg ételt. /Gálffy Attila: Akiknek otthonuk az utca. Csupán egy százalékuk árva. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2002. december 20.
Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ezüstfenyő-díjat adományoz azoknak a személyeknek, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul elállamosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszerzésében. A következő személyek részesülnek Ezüstfenyő-díjban: Bálint Elemér Imre polgármester, Oroszhegy, Udvarhelyszék; Barabás András polgármester, Nagyajta, Háromszék; Barcsa Márton mezőgazdasági ügyvezető alelnök, Szecseleváros, Brassó megye; Birtalan Ákos parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Bölöni Dávid polgármester, Csernáton, Felső-Háromszék; Burkhardt Árpád alprefektus, Marosvásárhely, Maros megye; Csóka Tibor alprefektus, Zilah, Szilágy megye; Cziszter Kálmán a megyei RMDSZ szervezet alelnöke, Arad megye; Elek Barna volt parlamenti képvislő Marosvásárhely, Maros megye; Eőry László volt megyei tanácsos, Déva, Hunyad megye; Fodor György erdőmérnök Székelyudvarhely, Udvarhelyszék; Garda Dezső parlamenti képviselő Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Gerstmayer József RMDSZ-elnök, Máramarossziget, Történelmi Máramaros; Hajdú Menyhért Gábor volt egészségügy-miniszter, Csíkszereda, Csíkszék; Joó János polgármester Árpástó, Beszterce-Naszód megye; Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Marosvásárhely, Maros megye; Kiss Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, Nagyvárad,; Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Nagyenyed, Fehér megye; Kolumbán László közbirtokossági elnök, Gyergyószentmiklós, Gyergyó terület; Lázár Mária közbirtokossági elnök, Gyergyótölgyes, Gyergyó terület; Lengyel Ferenc, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Márton Árpád parlamenti képviselő, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági Hivatal igazgatója, Marosvásárhely, Maros megye; Oláh Badi Álmos polgármester, Maksa, Háromszék; Olosz Gergely alprefektus, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Pete István szenátor, Nagyvárad, Bihar megye; Pethő Zsigmond, a Megyei Kataszteri Hivatal igazgatója, Kolozsvár, Kolozs megye; Puskás Bálint szenátor, Sepsiszentgyörgy, Háromszék; Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Csíkszereda, Csíkszék; Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokosság Érdekvédelmi Szövetség elnöke, Tusnád, Csíkszék; Rancz Sándor közbirtokossági tanácsadó, Kézdialmás, Felső- Háromszék; Riedl Rudolf alprefektus, Szatmárnémeti, Szatmár megye; Seres Dénes szenátor, Zilah, Szilágy megye; Sztranyiczky Szilárd , a Megyei Kataszteri Hivatal jogtanácsosa, Kolozsvár, Kolozs megye; Tamás Sándor parlamenti képviselő, Kézdivásárhely, Felső-Háromszék; Téglás Lajos alpolgármester, Koltó, Nagybánya terület; Tempfli József megyéspüspök, Nagyvárad, Bihar megye; Verestóy Attila szenátor, Székelyudvarhely, Udvarhelyszék. A díjátadásra dec. 21-én, szombaton, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az RMDSZ megalakulásának 13. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi rendezvényen kerül sor. /Marosvásárhelyen adják át az RMDSZ Ezüstfenyő-díjait. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2002. december 24.
A 2002-es esztendőről foglalta össze gondolatait Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein Kovács Péter szenátor. Eckstein Kovács Péter szerint ez az év valamivel jobb volt, mint a tavalyi. Románia számára a 2002-es év a NATO-ba való meghívás és a schengeni vízumkényszer feloldásának éve. A népszámlálásnál szembesülni kellett azzal, hogy nagyobb mértékben csökkent a magyarság lélekszáma, mint ahogyan azt sejtették. Megszületett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elrendelő törvény. Az erdők visszaszolgáltatásában pozítív fordulat következett be. Az RMDSZ-en belüli ellentéteket illetően a szenátor nem tart szakadástól. Szerinte az RMDSZ presztízse mind a román parlament, mind pedig a külföldi kormányok előtt felértékelődött. A közelgő RMDSZ-kongresszuson alkalom lesz a reform megtételére. Szenátori tevékenységét illetően résztvevője volt az alkotmánymódosító bizottságnak és tagja az Európa jövőjéről szóló konventnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő: a gazdasági reformok hiánya gondot okoz. Visszafordíthatatlanná vált a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. 2002 januárjában elkezdődött a magyar státustörvény beindítása. Az identitás vállalásával egy nemzeti és kulturális közösség nem mondhat le azokról a jogorvoslatokról, melyek történelmi-társadalmi-gazdasági sérelmeit rendezni hivatottak. A helyhatósági törvény anyanyelvhasználati előírásait szinte helységekként és megyékként kellett külön és sajátos módon végrehajtatni. Kolozs megyében is. Kolozsvár esetében mindez várat magára, ez annak a politikai cinkosságnak tulajdonítható, amelyet vádként is megfogalmazhatunk! - állapította meg Kónya-Hamar Sándor. Kompromisszumot kellett kötniük, demokratikus elveket sértő törvényjavaslatokat kényszerültek vállalni (büntető törvénykönyv, sajtóreplika, titoktörvény, párttörvény stb.). Kolozsvárott viszont következetességgel kell harcolni, nem lehetett aláírni a helyi protokollumot, ha a Református Kollégium, a Bocskai téri ingatlan, a hóstáti földrészek és a többi jogviszonya csak papíron rendezett. Dec. 21-én a Református Kollégium végre visszafoglalhatta régi otthonát. Vekov Károly képviselő kiemelte: a hazai magyar közhangulat nem nevezhető jónak. Válság van. Romániában a régi struktúrák és mentalitások tovább élnek, márpedig Európában csak az lesz képes állni a versenyt, aki tud dolgozni. A státustörvénynek és a vitáknak is az éve volt. Vekov leszögezte. "jogunk van a nemzeti identitásunkhoz, a magyar nemzeti identitáshoz, még akkor is, ha ettől a jogunktól hosszú időn keresztül meg akartak fosztani és megkérdőjelezték hovatartozásunkat." Románia elkezdte az igazodást a nyugat-európai elvárásokhoz. "Átfogóbb, összehangoltabb cselekvésre lenne szükség, és ebből mi, magyarok is kivennénk a részünket, ha valaki ezt igényelné." A protokollum-politika: döcögős kapcsolat. "Partneri viszony ide vagy oda, a rövidebbet csak mi húzzuk." Jogos az igény az egységre, de nem elméleti egységre, hanem az erdélyi magyarság érdekei mellett kell végre kiállni. A kongresszus jó irányba fordíthatná a magyarságot. /Politikusaink a 2002-es esztendőről. Megvalósítások - egy év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
1997. július 2.
Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./
1997. július 4.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./
1997. július 5.
Júl. 5-én a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának Szabad Szakszervezete meghívására Kolozs megye parlamenti képviselői és megyei pártelnökei, valamint a stúdió igazgatósága megbeszélést folytattak a közszolgálati televízió területi stúdióit fenyegető központi intézkedésekről, ezen intézkedések meggátolása érdekében. A meghívásnak csak a kormánykoalíciót alkotó megyei pártok tettek eleget. RMDSZ-részről a tanácskozáson részt vett Boros János megyei elnök, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az éppen Kolozsváron tartózkodó Boros Zoltán, az RTV magyar nyelvű adásának főszerkesztője is. A tanácskozáson megállapították, hogy Stere Gulea, az RTV ideiglenes vezérigazgatója költségvetési gondok ürügyével fel szándékszik számolni a területi stúdiókat. Első lépésként a nyári időszakra ? előzetes bejelentés nélkül ? több mint 30%-kal csökkentették a Kolozsvári Területi Stúdió műsoridejét. A résztvevők támogatásukról biztosították nemcsak a kolozsvári, hanem mindhárom területi stúdiót, amelyek léte elengedhetetlen feltétele Románia demokratizálási folyamatának. E tanácskozást megelőzően Boros János és Sebesi Karen Attila megyei közművelődési alelnök tárgyalást folytatott Ioan Musleával, a területi stúdió igazgatójával és Csép Sándorral, a Kolozsvári Területi Stúdió magyar szerkesztőségének vezetőjével a központilag csökkentett műsoridő arányos, a magyar nyelvű adás számára méltányos elosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./
1997. július 7.
Júl. 7-én a kolozsvári Stirea című román napilap szerkesztőségének szervezésében rendkívüli kerekasztalvitára került sor a házigazdák moderátori közreműködésével. A részvevők ? Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere és Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök ? a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kolozsvári, illetve Kolozs megyei alkalmazási lehetőségeiről vitatkoztak. Gheorghe Funar polgármester a sajtóból már jól ismert álláspontját hangoztatta, miszerint várja a mintegy 72 000 kolozsvári magyar írásbeli kérését ahhoz, hogy bevezethesse a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, illetve, hogy kifüggeszthesse a kétnyelvű feliratokat a városban. - A prefektus felszólította a polgármestert a kormányrendelet végrehajtásának megkezdésére, mindazok ellenére, hogy várja e rendelet műszaki jellegű pontosításait a kormányfőtitkárságtól. - Boros János a szerkesztők aggályait eloszlatva, miszerint e rendelet alkalmazása etnikai feszültségeket váltana ki, mesterkéltnek, a média által felfújtnak nevezte a többségi kolozsváriak "felháborodását", amely nem más mint a szélsőséges-nacionalista pártok túl hangos zavarkeltése, ami mögött viszont nincs meg a tömegek támogatása. Rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek kedvező rendelkezések jogosságát nemzetközi egyezmények rögzítik, s e dokumentumokat Románia parlamentje is ratifikálta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./
1997. július 9.
A román ellenzéki pártok Kolozs megyei szervezetei Kolozsvári felhívás címmel közös nyilatkozatban szólítottak föl a Ciorbea-kormány megdöntésére, illetve arra, hogy az RMDSZ-t távolítsák el a kabinetből és függesszék fel az oktatási törvény módosítását. A felhívást az RNEP, a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt, a Szocialista Párt és még két kisebb szervezet írta alá. Elvárják, hogy más pártok és szervezetek is csatlakozzanak a haza "válságos helyzetében", hogy megakadályozzák "a nemzeti oktatás felszámolását és az ország föderalizálását." A felhívást ismertető sajtóértekezleten Liviu Medrea az RMDSZ tevékenységét leleplező kötetet népszerűsített, melynek egyik társszerzője Hajdu Győző. Felszólalásában kijelentette, hogy az RMDSZ románellenes, irredenta szervezet, és Magyarországgal nem szabad békülgetni. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
1997. július 10.
Júl. 10-én Bitay Károly kolozsvári főkonzul megkapta a román hatóságoktól a működési engedélyt. A magyar főkonzulátus hivatala júl. 16-án kezdi meg működését. Ideiglenes helye Kolozsvár főterén van /Unirii tér 23. II. emelet 3. számú lakás/ A főkonzulátushoz Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megyék tartoznak. Az ünnepélyes megnyitó júl. 23-án lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1997. július 10.
Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./
1997. július 16.
Júl. 16-án tanácskozott az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége a Megyei Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságával. A tanácskozás célja az augusztus 2-i MKT-ülés, illetve a szeptember 6-i megyei küldöttgyűlés előkészítése. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az MKT-nak javasolni fogják egy 150 fős küldöttgyűlés megszervezését, valamint azt is, hogy a Kolozs megyei szervezetnek járó 17 kongresszusi mandátumból 5-öt elkülönítenek a megyében tevékenykedő civil-szakmai szervezetek számára. - A Megyei Elnökség ugyanaznap tanácskozott a megye tíz vidéki RMDSZ-körzetének elnökével is. Megvitatták a nyár folyamán újrakezdődő vidéki kiszállások lehetőségeit, a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, a kétnyelvű feliratok megvalósításának feltételeit, valamint a megye magyarlakta települései számára készült komplex adatbázist, amely kiterjed az RMDSZ-nek mint érdekvédelmi szervezetnek minden tevékenységi területére: önkormányzat, közművelődés, egészségügy, oktatás, postai szolgáltatás, helyi vállalkozók, egyházak, szervezeti problémák, kontakt-személyek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./
1997. július 18.
Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa fejtette ki véleményét az RMDSZ tevékenységéről. Az RMDSZ következetes, tekintettel kell lenni arra, hogy a kormánykoalíció programjába nem férhetett be a teljes RMDSZ-program. "Sajnos, vannak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hét hónap alatt óriási eredményeket értünk el." Szerinte ilyen tanügyi törvény nem jelent meg Trianon óta. - A Bolyai Egyetemről nem mondunk le, hangsúlyozta. Cáfolta Nits Árpád közbevetését, hogy elfogadták a "multikulturális kitalálmányt". Ehelyett a "Bolyai Egyetem visszaállításának folyamatként való elképzelését fogadtuk el." A "magyar egyetemnek Kolozsváron és Bolyai nevével kell helyreállnia." /Nits Árpád: A meghívott szemével.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
1997. július 23.
Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1997. július 23.
Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./
1997. július 24.
A Stirea megírta, hogy Iliescu szükségtelennek nevezte a konzulátus létesítését, mivel szerinte egy ilyen intézmény az olyan országok között szükséges, amelyek esetében vízum szükséges a határ átlépéséhez. Szerinte a román-magyar alapszerződés, melyet aláírt nem tartalmazott a konzulátus létesítésére vonatkozó utalást, másrészt "az RMDSZ nincs miért beleavatkozzon ebben a kérdésbe". Adrian Severin az RTDP vezetőjének kijelentésével kapcsolatosan kijelentette, hogy gyakran a politikusok a nép bölcsességszintje alatt helyezkednek el. Szerinte olyan jelenleg igazolt olyan pártok jelenléte az ellenzékben, mint az RTDP. A lap idézi Kovács László kijelentését, miszerint ha szükségesnek látszik, akkor közben fog járni a román kormánynál egy magyar konzulátusnak Marosvásárhelyen való létesítése érdekében is. A kolozsvári konzulátus Kolozs, Szilágy, Fehér, Arad, Bihar és Szatmár megyékre bír tevékenységi hatáskörrel. Az Adevarul de Cluj is ismerteti beszámolójában Iliescu kijelentését. Az RTDP elnöke gyanúsnak minősítette azt az állhatatosságot, amellyel a konzulátus Kolozsváron való megnyitását követelték. A lap ismerteti az RNEP megyei irodája nyilatkozatát, mely kém-fészeknek, valamint a románellenes akciók székhelyének minősíti a kolozsvári magyar főkonzulátust. A Ziua tájékoztat, hogy Funar kérte Constantinescu államfőt, lépjen közbe a magyar zászlónak a konzulátus faláról való eltávolítása érdekében. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 24., 139. sz./
1997. július 26.
A rendőrség kézre kerítette a magyar lobogó eltávolítóit és júl. 26-án ünnepélyesen visszaadta a magyar zászlót Bitay Kálmán prefektusnak. A tettesek /Roman Neag, Vasile Dragan és Ioan Rusu/ a polgármesteri hivatal dolgozói és azt vallották, hogy tettüket hirtelen elhatározásból követték el. Neag felesége nyilatkozott a bukaresti televíziónak: férje ártatlan, mert munkahelyi utasítást hajtott végre. A rendőrség szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Liviu Medrea, Funar barátja, a Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei alelnöke, a polgármesteri hivatalnál vállalati igazgatója vagy Funar részese lenne a zászló ellopásának. Funar örömmel nyugtázta júl. 26-án "a három jó román jó cselekedetét, amelyet majd más jó románok megismételnek". Funar felháborítónak tartja a három tettes elleni rendőri intézkedést, és kilátásba helyezte, hogy a jövő héten a kétnyelvű névtáblát is eltávolítják a főkonzulátus épületéről. Funar ígéretet tett, hogy C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke egy-egy millió lejjel jutalmazza a zászlótolvajokat, és ha majd valaki felgyújtja a magyar lobogót, hárommillió lejre is számíthat. -Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus kijelentette: az ügyészségen etnikumközi gyűlölet szításáért és lopásra felbujtásért feljelentést tesz Funar ellen. "Ha a bíróság Funart bűnösnek találja, kezdeményezni fogom polgármesteri tisztségéből történő felmentését" - tette hozzá. /Népszabadság, júl. 28./
1997. július 28.
A Jurnalul National bukaresti lapnak adott nyilatkozatában nemzeti hősnek, nem pedig zászlótolvajnak tartja magát Roman Neag, aki ellopta a magyar lobogót Kolozsváron, a főkonzulátus épületéről. Végül a három tettes /polgármesteri hivatal alkalmazottai/ beismerte, hogy főnökeik utasítására követték el tettüket. /Népszava, júl. 29./ Az Ion Iliescu által vezetett Társadalmi Demokrácia Pártja júl. 28-i nyilatkozatában ellenezte a zászlótolvajok felelősségre vonását. - Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa levélben fordult a kormányhoz a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, kifejtve, hogy a magyarok középkori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. A prefektus Tibori Szabó Zoltán kérdésére megerősítette, hogy nem ért egyet a régi magyar nevek kiírásával, szerinte a román városneveket lehet csak magyarra fordítani. A prefektus szerint semmiképpen sem lehet például Tordaszentlászló nevet használni. /Népszabadság, júl. 29./
1997. július 30.
A rendőrség júl. 30-án megakadályozta az újabb, a kolozsvári magyar főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászló ellopására irányuló kísérletet, amelyet ezúttal egy darus kocsi segítségével kívántak elkövetni. A helyszínre érkezett Grigore Blaga ezredes, a Kolozs megyei rendőrség parancsnoka, aki felszólította Funar polgármestert, hogy tartózkodjon a zászlót érintő újabb akcióktól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Népszabadság, júl. 31./
1997. július 30.
Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa a kormány főtitkárságához írt levelében kifejtette, hogy a magyarok középkori, Habsburg-kori és Horthy-korabeli településnevek használatát követelik. Tibori Szabó Zoltán kérdésére elmondta, hogy szerinte csak a román neveket lehet lefordítani, így Kolozsvár csak Kolozs lehet. Szerinte nem léteznek magyar nevek, minden településnek egyetlen neve van: a hivatalos román. "Látja, ez egy román embernek az álláspontja." A vitás esetekben a kormánynak kell döntenie. - A főtéri ásatásokkal kapcsolatban az újságíró Ioan Piso professzort, az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatóját idézte, aki néhány napja kijelentette: több évre van szükség ahhoz, hogy az ásatásokat befejezzék. Piso az ásatásoknak a Szent Mihály templom felé történő kiterjesztése mellett kardoskodik. A prefektus véleménye az, hogy most konzerválni kell az eddig feltártakat, majd betömni a gödröket. Egyszer, amikor Románia gazdag ország lesz, folytatják az ásatást. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1997. július 30.
Bárdos Attila, Tordaszentlászló polgármestere még júniusban elrendelte a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint Bárdos Attila helyesen járt el. Amikor kifüggesztették a kétnyelvű táblákat, a kolozsvári román sajtó hevesen támadta őket. /Kétnyelvű feliratok Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1997. augusztus 4.
Gavril Dejeu belügyminiszterrel folytatott aug. 4-i zárt körű megbeszélésen az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetői következetesen a törvényesség betartását követelték, mondotta Boros János megyei RMDSZ-elnök, és ugyanezt húzta alá a Szabadságnak adott nyilatkozatában Eckstein-Kovács Péter szenátor is. Állásfoglaló nyilatkozatot készítettek elő, de azt szeretnék, ha a kormánykoalíció tagjai is magukévá tennék azt, akkor nagyobb súlya lenne. Eckstein-Kovács Péter szenátor furcsállotta, hogy a belügyminiszter a sürgősségi kormányrendeletekről /oktatással és kétnyelvű feliratokkal kapcsolatban/ azt mondta: akkor lesznek törvényerejűek, ha azokat a parlament megszavazza. /Miklós László: Hajtsák végre a törvényt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1997. augusztus 6.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete aug. 6-án a következő szövegű Állásfoglalást adta ki: A helyi közigazgatási, illetve az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek érvénybe lépése, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása kapcsán az ellenzéki nacionalista pártok sorozatos, összehangolt támadást indítottak a kormánykoalíciós pártok ellen. - Ennek részeként Kolozsváron a Román Nemzeti Egységpárt uszító, leszámolásra buzdító nyilatkozatokat adott ki az RMDSZ és vezetői ellen. Azt állítják, hogy az RMDSZ terrorszervezet, félkatonai alakulatai vannak, feketelistákat állított össze, az RHSZ, a rendőrség és más szervek vezetői ellen leszámolásra készül. Az RNEP Kolozs megyei alelnöke felszólította az úgymond "jóérzésű románokat", hogy e helyzet tűrhetetlen, ütött az óra, eljött a cselekvések ideje. - E fenyegetéseket tettek is követték: eltávolították egy külképviselet zászlaját, majd az elkövetőket pénzbeli jutalomban részesítették, további bűncselekményre buzdító felhívást tettek közzé, jelentős jutalmat ígérve. Határozottan tiltakozunk az ilyen, a demokratikus államrendet fenyegető provokációk ellen. Követeljük a tettesek, felbujtóik és az őket utasítók törvény elé állítását. Felkérjük az illetékes hatóságokat, beleértve Románia kormányát is, tegyenek meg mindent az ország törvényeinek betartásáért. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen az, hogy a jogszabályok alkalmazását attól tegyék függővé, milyen feltételezett következményei lehetnek, illetve milyen érzelmeket válthatnak ki. Habár e szélsőséges nacionalista pártok képviselői önmagukat az egész románság képviselőinek képzelik, és ezt állandóan hangoztatják, meggyőződésünk, hogy Románia lakosságának többsége az elkezdett reformfolyamat, az euroatlanti integráció híve, és elítéli e provokációkat, amelyek le akarják téríteni Romániát az európai beépüléshez vezető útról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 6., 1085. sz./
