Zárt ajtók mögött tárgyalt febr. 1-jén Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel, Markó Bélával, Takács Csaba ügyvezető alelnökkel, Tokay Györggyel és Verestóy Attilával, a parlamenti frakciók vezetőivel. A magyar küldöttség átadta a kisebbségekről szóló törvény tervezetét, továbbá a megoldatlan kérdésekre és a megoldásukra tett javaslatot tartalmazó dokumentumot. Az elnök megígérte, hogy tanulmányozni fogja a javaslatokat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ Az RMDSZ csaknem egy éve tárgyalt utoljára az államelnökkel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla elnök. Átadták Iliescu elnöknek az RMDSZ-nek az Európa Tanácshoz intézett memorandumát Románia fölvételével kapcsolatban, továbbá számos elemzést, dokumentációt az oktatással, az önkormányzattal, az egyházi javak visszaszármaztatásával, a magyar elítéltekkel, a Kovászna és Kolozs megyei egyre feszültebb interetnikai viszonnyal kapcsolatban, azonkívül a megoldási javaslatokat is. Iliescu elnök álláspontja az előző tárgyalás óta nem változott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Az előző RMDSZ-Iliescu megbeszélés: 1993. febr. 24. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. febr. 26./ Markó Béla a Magyar Hírlap munkatársának elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az Európa Tanácsba történt felvételkor tett vállalások terén, továbbá folytatódik a magyarellenes politika. Nem közeledtek az álláspontok, összegezett Markó Béla. Iliescu szerint viszont nincsenek különösebb problémák. /Magyar Hírlap, febr. 2./ Tokay György is nyilatkozott a megbeszélésről. Iliescu elnök egyetlen kérdésre sem felelt, mondván, hogy további tanulmányozás után ad választ. Az államfő kifogásolta, hogy az RMDSZ nemzetközi szervezetekhez fordul, ahelyett, hogy elképzeléseit helyi szinten szorgalmazná. Az RMDSZ minden alkalmat megragadott, válaszolták, hogy feladatainak eleget tegyen. Tokayt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néztek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1994. február 1.
Febr. 1-jén aláírta a kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke, Ovidiu Gherman és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ elnöke, Gheorghe Funar a két párt kormánykoalíciójára vonatkozó megállapodást. Az RNEP négy miniszteri tárcát kap márc. 1-ig. A két párt által még nem biztosított a parlamenti többség, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató Nagy-Románia-, Szocialista Munka-, és a Demokratikus Agrárpárttal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1994. február 1.
Ismeretlenek betörtek Kónya-Hamar Sándor /Kolozsvár/ lakásába jan. 28-án, elvitték parlamenti naplóját, iratait, a különböző beszélgetéseket rögzítő kazettákat, továbbá az ékszereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1994. február 1.
Rádióközleményben jelentették be, hogy febr. 1-jétől kérik a határátlépéskor a személyenként kirótt 10 ezer lejes díjat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1994. február 1.
A Duna Tv vezetői Erdélybe látogatnak Csoóri Sándorral az élen, febr. 1-jén Kolozsváron a Báthory Líceumban találkoznak a közönséggel, a következő napok programja: Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Marosvásárhely. /Új Magyarország, febr. 1./ A Báthory Líceum díszterme zsúfolásig megtelt, amikor a nézők találkoztak a Duna TV vezetőivel. Sára Sándor, a Duna TV főigazgatója elmondta, hogy 110 fős a létszámuk, idén székházat kapnak, jelenleg 15-17 %-os a saját adások aránya. Mind többen kezdik megérteni azt, hogy föltétlenül szükség van erre a televízióra az egész magyarság szempontjából - jelentette ki Csoóri Sándor. Ha egy nemzet meg akar újulni, akkor minden erejét, tudását, ismeretét össze kell gyűjtenie. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./
1994. február 2.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nyilatkozatban tiltakozott Funar kolozsvári polgármesternek a Mátyás-szoborral és más szobrokkal kapcsolatos tervei ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1994. február 2.
Febr. 2-án az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertették az Iliescu elnökkel történt megbeszélésüket. A találkozó az államfő javaslatára történt, tehát hamis volt a televízióban elhangzott állítás, hogy azt az RMDSZ kérte. Az álláspontok változatlanul eltérőek. Takács Csaba elmondta, hogy egy küldöttség élén tárgyalt Liviu Maior tanügyminiszterrel, akinek átadta az RMDSZ memorandumát az anyanyelvi oktatás problémáiról. A miniszter megígérte, hogy válaszolni fog a felvetett kérdésekre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1994. február 2.
Nagyváradon tanácskoztak a magyar könyv- és lapkiadók a közös gondokról. Ismét emelte a monopolhelyzetben levő bákói papírgyár az újságpapír árát, az importpapír vámmentességét megszüntették. A résztvevők kezdeményező csoportot hoznak létre, hogy megalakítsák az érdekvédelmi szervezetüket. Külön alakítják meg a könyvkiadók és külön a lapkiadók egyesületét. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1994. február 3.
Febr. 3-án a képviselőházban Birtalan Ákos RMDSZ-képviselő nyilatkozatot olvasott fel az Állami Vagyonalap Kovászna megyében folytatott politikájáról: mellőzik a helyi autonómia elvét és a kinevezéseknél a magyar nemzetiségűeket. Felszólította a képviselőházat, foglaljon állást abban, hogy biztosítsák a megyében az esélyegyenlőséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1994. február 4.
A szenátusban Valer Sulian, a Román Nemzeti Egységpárt szenátorának javaslatát elfogadták: az ország biztonságát és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető hamis információkért és dokumentumokért a tettes 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtható. Másik ötletét, hogy büntessék a nemzet hőseinek becsmérlését, nem fogadták el, mert jogilag nehezen körülírható fogalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Ugyanezen szenátor előállt további, a Btk-t kiegészítő javaslattal: aki Romániát vagy a román népet becsmérli, az félévtől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénytervezet ellen nemcsak az RMDSZ, hanem Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja vezetője is szót emelt. Ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt képviselője javasolja, amelyik doktrínáját a magyarellenességre alapozza. Ennek ellenére a szenátus elfogadta ezt a javasolt módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
1994. február 5.
Moses Rosen főrabbi tévényilatkozatában idézte Antonescut, aki 1941. ápr. 8-án kijelentette: "Gyűlölettel kell felvértezni a románokat a nemzet ellenségeivel szemben, úgy ahogy én nevelkedtem, gyűlölettel a lelkemben a törökök, a zsidók és a magyarok ellen. Ezt a gyűlöletet a végletekig kell fokozni, és ezért magamra vállalom a felelősséget." Antonescu betartotta ígéretét, a főrabbi minderről dokumentumokat mutatott be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1994. február 5.
Márc. 5-én az RMDSZ kolozsvári székházában a területi szervezetek elnökei és a frakcióvezetők tanácskoztak. Foglalkoztak a régebben tervezett Egyeztető Tanács felállításának ügyével is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége dokumentációt állít össze a kétnyelvű feliratok elleni prefektusi óvások ügyéről, ilyen történt már Kovászna, Hargita és Szilágy megyékben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 7./
1994. február 5.
1991. áprilisában német segélyszervezet adományként érkezett egy nyomda Kolozsvárra, ez lett a Glória Kft, amely a Keresztény Szó folyóiratot és a később megindult Vasárnap hetilapot, a két katolikus újságot kiadta. A Glória kereskedelmi vállalkozás, másrészt viszont feladata a katolikus kultúra ápolása. Ez a két tevékenység ellentmond egymásnak, ebből súrlódás támadt, 1992-ben ugyanis még 10 könyvet adtak ki, 1993-ban azonban már csak kettőt. Megpróbálják visszaállítani a kiadóhivatal függetlenségét. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
1994. február 5.
Febr. 5-én nagyon kevesen jelent meg Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában, a Látó folyóirat 1993-as évfolyamának legjobb írásait jutalmazó díjkiosztó ünnepségen. Markó Béla főszerkesztő három díjazottat köszöntött, a negyedik, Egyed Emese külföldön van. Ferenczes István költő csíkszentdomokosi tényfeltáró riportjáért kapott díjat, az esszé, kritika kategóriában Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó (Kolozsvár) felelős szerkesztője pedig Határátlépés kötetéért. Jelen volt felesége, Kisgyörgy Réka is, aki frissen kiadott kötetét dedikálta. Demény Péter kolozsvári egyetemista verseivel hívta fel magára a figyelmet. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, febr. 10./
1994. február 5.
A polgárőrség megalakulását a 26. törvény mondta ki 1993. máj. 26-án, a működési szabályzatát szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-ától áll rendelkezésre. Kolozsváron csak az utcákon 5600-nál több polgárőr lesz, a többiek a kereskedelmi egységek, gyárak területén teljesítenek szolgálatot. Fekete egyenruhájuk lesz, az állami vállalatoknak kötelező szerződni a polgárőrökkel, a magáncégeknek nem. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tesz. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1994. február 9.
Febr. 8-án Kolozsváron a Számvevőszék felszólította a MADISZ-t, hogy igényeljen új székházat, mert a jelenlegit /Mócok útja 18./ a Számvevőszék kapta meg és ők csak igazolvánnyal engednek be bárkit, de csak bizonyos órákban, mert munkájuk titkosnak minősül. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ A MADISZ és a vele együtt szintén ott működő KMDSZ képviselői Eckstein-Kovács Péter képviselő tanácsossal felkeresték Mihai Greabu alpolgármestert, aki annyit mondott, hogy sok az igénylő és kevés a szabad épület. A MADISZ febr. 9-én sajtóközleményben ismertette álláspontját, a felelősséget a polgármesteri hivatalra hárította. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1994. február 9.
Marosvásárhelyen a Maros megyei törvényszék úgy döntött, hogy támogatni kell Antonescu szobrának felállítását /Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./, a döntés ellen tiltakozott az RMDSZ és a zsidó hitközség. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. február 9.
A Zsidó Világkongresszusra Washingtonba utazott Moses Rosen főrabbi. El fogja mondani az igazságot, ha megkérdezik a romániai állapotokról, Antonescu rehabilitálásáról. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. február 9.
Az Anyanyelvi Konferencia /teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ elnöke, Pomogáts Béla és alelnöke, Kolczonay Katalin, valamint a társaság erdélyi elnöke, Kántor Lajos Kolozsváron az Interetnikai Párbeszéd Egyesület vendégei voltak, ahol dr. Octavian Buracu elnök, Gheorghe Vasilescu titkár és Kántor Erzsébet alelnök fogadták őket. A két szervezet közötti együttműködésről tárgyaltak. Buracu elmondta, hogy megbeszélést tartott két kolozsvári napilappal, hogy a Szabadság és az Adevarul de Cluj szenteljen hetente egy-egy oldalt az interetnikai kérdéseknek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1994. február 10.
Febr. 9-10-én Kolozsvárott ülésezett az RMGE országos elnöksége. Szervezési, gazdasági kérdésekben döntöttek. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 11./
1994. február 15.
Szatmárnémetiben febr. 15-én megkezdődött a református egyházi zsinat. Az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője, Csiha Kálmán kolozsvári püspök hat társával együtt távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. A megjelentek levélben kérték fel a távolmaradtakat a munkába bekapcsolódásba. /Magyar Nemzet, febr. 16./
1994. február 15.
Tiltakozást tett közzé a MISZSZ a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek székházukból való kilakoltatása ellen. /RMDSZ Tájékoztató, 222. sz., febr. 16./
1994. február 17.
Febr. 14-én Szabó Károlyt választották meg az RMDSZ szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila, alelnök lett. Frakciótitkár továbbra is Buchwald Péter maradt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1994. február 17.
A kolozsvári Mesagerul Transilvan febr. 16-i számában Stoica, a hírhedt Caritas szerencsejáték tulajdonosa elismerte, hogy vállalkozása, a Caritas csődbe ment. /Magyar Nemzet, febr. 17./
1994. február 18.
Az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla elnök beszámolt magyarországi látogatásukról, továbbá arról, hogy Kolozsvárott ismét feszült a helyzet, mert a polgármesteri hivatal kilakoltatott székházukból magyar ifjúsági szervezeteket. Németh János ismertette a képviselőházi tanügyi szakbizottságában elfogadott tanügyi törvénytervezetet: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. Az RMDSZ reméli, hogy a kormány újabb módosítást kezdeményez, hogy ne kelljen az RMDSZ-nek panasszal fordulni az Európa Tanács jelentéstevőihez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
1994. február 19.
Febr. 19-én tartották meg az RMDSZ Kolozs megyei önkormányzati fórumát, polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok megbeszélését. Elhatározták, hogy rendszeresítik tanácskozásaikat. A megjelentek nyilatkozatot fogadtak el: tiltakoznak a két magyar ifjúsági szervezet, a KMKSZ és a MADISZ önkényes kilakoltatása ellen, egyben felkérik a kolozsvári polgármesteri hivatalt, hogy biztosítson megfelelő székhelyt a két szervezetnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 19.
Sepsiillyefalván 79 éves korában elhunyt dr. Pap István a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ tiszteletbeli elnöke. Rendkívüli tehetségű polihisztor volt, agrármérnök, matematikus, agrárközgazdász, publicista, ragyogó előadó. Dr. Pap István, Székelyföld nagy fia, 1915. febr. 23-án született Verespatakon. tanári tevékenysége negyven esztendeje alatt mint állattenyésztési szakember, tudományos kutató és nagyszerű szakíró, tucatnyi szakkönyv, szakcikkek és tanulmányok szerzője volt. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
1994. február 23.
Tőkés László püspök összefoglalta a zsinat összehívásával kapcsolatos eddigi vitát, felsorolva a tervezett napirendi pontokat, Csiha Kálmán kolozsvári püspök és Kertész László főgondnok ellenkezését, akik nem akarták a zsinatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
1994. február 23.
A református zsinat összehívásával kapcsolatban a két református püspök, Tőkés László és Csiha Kálmán közötti levélváltásokat adja közre az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja. Csiha Kálmán kolozsvári püspök az eredeti tárgysorozattól való eltérésre hivatkozással döntött úgy, hogy nem megy el a zsinatra. /Értesítő (Kolozsvár), febr./
1994. február 26.
A Bolyai Társaság febr. 26-án Kolozsváron kibővített vezetőségi ülést tartott. Magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. Stratégiai cél továbbra is a Bolyai Egyetem újraindítása. Egy munkacsoport felmérést készít a nyugati főiskolákon a hasonló anyanyelvi főiskolai hálózat kiépítésére vonatkozóan. Támogatni kívánják a Babes-Bolyai Egyetemen tanító fiatal tanszemélyzetet, számbaveszik azokat a középiskolai tanárokat, akik előtt ilyen perspektívák állnak. Lépéseket tesznek arra, hogy a kolozsvári Zeneakadémián az elmélet tantárgyakat magyarul tanítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
