Febr. 26-án Sepsiillyefalván a romániai magyar színházak, bábszínházak, színművészeti főiskolák, valamint a kolozsvári Magyar Opera társulatának közös tanácskozását tartották és megalakították a Romániai Magyar Színművészeti Szövetségét /RMSZSZ/. A testület célja a szakmai érdekképviselet felvállalása, a működéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Megválasztották az ideiglenes vezetőséget. Elnök: Gáspárik Attila színész, alelnök: Kovács András Ferenc költő, titkár: Fodor Zenó bábszínházi igazgató. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
1994. március 1.
A magyar szövetkezeti hálózat két központja a második világháború után a Kaláka /Marosvásárhely/ és a Szövetség /Kolozsvár/ volt, a hozzájuk tartozó szövetkezetek hatalmas vagyont képviseltek, kiadványaik is voltak /Szövetkezés, Szövetkezeti Értesítő/. 1949-ben a szövetkezeteket államosították. Vissza kell szerezni az elvett szövetkezeti vagyont, vissza kell állítani a szövetkezeti rendszert, alapítvány szükséges az újrakezdéshez, olvashatjuk a kezdeményező bizottság nevében Nagy Elemér felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
1994. március 3.
Kolozsváron a tanács febr. 26-i ülésén egy időszaki közügyi kiadvány megjelentetéséről döntöttek. Az RMDSZ-tanácsosok az érvényes előírásokra hivatkozva kérték, hogy magyar nyelven is tegyék közzé a határozatokat. Ennek megfelelően döntöttek. A szélsőnacionalisták újra akarják tárgyalni a döntést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
1994. március 5.
Rohamrendőrök oszlatták szét Bukarestben a Caritas szerencsejáték bukaresti fiókintézetének megnyitását betiltó határozat ellen tüntetőket. Megjelent a tulajdonos, Ioan Stoica is, aki bejelentette, hogy tiltakozásul éhségsztrájkot kezd. Kolozsváron viszont a becslések szerint egymillió tagot számláló "Caritas áldozatai" szövetség tagjai terveztek tüntetést márc. 5-re. A marosvásárhelyi romák márc. 20-ára terveznek nagygyűlést, amennyiben nem kapják vissza pénzüket, ápr. 2-án megindulnak a Caritas játék kolozsvári székháza ellen. /Magyar Hírlap, márc. 5./
1994. március 9.
Moldvában az 1992-es népszámlálás szerint 1387 református él, két egyházközségbe tartoznak, a galaciba Moldva déli, a jászvásáriba /Iasi/ Moldva északi része tartozik. Az utóbbi lelkipásztora Sógor Géza, aki elmondta, hogy hívei a kényszerből idehelyezett értelmiségiek. Szétszórva élnek, szeretné felkutatni a Moldvában élő további híveket, ehhez kérte az olvasók segítségét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1994. március 9.
Márc. 9-én Kolozsváron EMKE-értekezlet volt Dávid Gyula országos elnök és Kötő József EMKE-főjegyző részvételével, megjelent Szabó Levente, a Pallas Kulturális Egyesület elnöke is. Szó esett a szórványmagyarságról. Megkezdődött a szórvány iskolaközpontok kialakításának folyamata. Iskolabuszokra és bentlakási lehetőségre van szükség, hogy gátat vessenek a magyar diákok elrománosodásának. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1994. március 11.
Még 1989 decemberében 1500 magyar egyetemista tanult Iasiban, azóta a hallgatók túlnyomó része visszatért az erdélyi egyetemekre, jelenleg mintegy 100 fő maradt. A Magyar Diákok Iasi Ligája /MADIL/ székházát elvették: kilakoltatták őket 1993 nyarán. A hallgatók fele református, akik évek óta járnak a Bibliakörbe, ez maradt az egyetlen szervezetük. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1994. március 11.
Az erdélyi magyar egyházak a legszorosabb egységben tevékenykednek, minden hat hétben találkoznak a püspökök Kolozsváron vagy Nagyváradon, hogy megbeszéljék a teendőket, emellett a magyar egyházak együttműködnek az RMDSZ-szel. A magyar papnevelés ügyében a Ceusescu-rendszerben szigorúan működött a numerus clausus, ennek megfelelően kiöregedett a papság. A változások után több jelentkezőt fölvehettek, de azok még csak harmadévesek. - Az ortodox egyház bejelentette igényét, hogy nyilvánítsák nemzeti egyházzá. - Az elvett egyházi tulajdonból semmit sem adtak vissza, a kegytárgyakat, könyvtárakat, levéltárakat és irattárakat sem. /Heti Nemzeti Újság (Budapest), márc. 11./
1994. március 15.
Kolozsváron megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, délután a Magyar Színházban ünnepi előadás volt, majd a Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1994. március 17.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elsődleges feladata az egyesületnek, a tagságnak az újjászervezése, tekintett vissza az eltelt négy évre Jakó Zsigmond professzor, az EME elnöke. Nullpontról kellett indulni, csaknem ötven évnyi szünet után. Konfliktusok is voltak, hiszen az emberi gyarlóság jelei mindig megmutatkoznak. Az EME programjában a tudomány művelése és annak népszerűsítése nem választható el egymástól. Ez így nem korszerű, de kisebbségi tudományos szervezetet másképpen nem lehet működtetni. Ma már több magyar tudományos szervezet működik. A gyakorlat fogja eldönteni, vajon nem szükséges-e ezeket összefogni, mert nincs elegendő szakember. - Az EME kiöregedett gárdáját fiatalokkal kell pótolni, ezért ő is lemond elnöki tisztségéről. A jelenlegi szakgárdával az erdélyi tudományt legfennebb hat-nyolc évig tudják még fenntartani. - Ahhoz, hogy a jövőről megalapozottabban szóljanak, több tudományosan ellenőrzött adatra lenne szükség. A mai erdélyi magyarság állapota minőségét tekintve erkölcsi szempontból romlott. Jakó professzor hiszi, hogy képesek lesznek megújulni. Leköszönve elnöki posztjáról vissza szeretne térni íróasztalához, hogy folytassa a középkori okleveles forrásanyag tudományos feldolgozását és kiadását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
1994. március 17.
Máthé Éva köszöntötte 90. születésnapján Csőgör Lajos professzort /sz. Nagysármás, 1904. márc. 18./, akinek munkássága összekapcsolódik Marosvásárhely szellemi életével. Csőgör Lajos középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi tanulmányait Szegeden kezdte és Kolozsváron fejezte be. 1940-től tanársegéd, 1944-től egyetemi tanár a fogászati tanszéken, majd a Bolyai Tudományegyetem rektora /1945-1949/, a Marosvásárhelyre költöző orvosi egyetem /Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet/ a fogászati tanszék tanára.1949-ben egy koncepciós perben bebörtönözték, 1955-ben szabadult, visszakerült az egyetemre, újból professzor lett, 1964-től 1967-ig az egyetem rektora lett. Bocskay István professzor, a fogászati klinika mai vezetője emlékezett vissza arra, milyen kiváló orvos volt Csőgör Lajos, fejlesztette az egyetemet, klinikákat alapított. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./ Csőgör Lajos Budapesten él.
1994. március 19.
Márc. 19-én Kolozsváron tanácskoztak Adrian Nastase, ügyvezető elnökkel az élen a kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja erdélyi szervezeteinek vezetői. A zárt ajtók melletti tanácskozáson arról beszéltek, hogyan lehetne Erdélyben erősíteni a kormánypártot, mert a választáson ezen a vidéken gyengén szerepeltek. Nastase terve az RMDSZ politikai befolyásának csökkentése, kimutatni, hogy a magyar lakosság zöme nem követi az RMDSZ "szélsőségeseit", nem akar autonómiát, az RMDSZ egyes vezetői cinkosságot vállalnak Budapesttel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./ A tanácskozáson megvizsgálták az Erdélyi Hadsereg gondjait is. Nastase a sajtótájékoztatón nagy teret szentelt az RMDSZ-nek: számos megnyilatkozása nem egyeztethető össze az alkotmányossággal, kétszínű. Tudomásuk van egyes RMDSZ-vezetők külföldi tevékenységéről. Folytatni kell a pártközi tárgyalásokat, mondta, de határozottan fellépnek, ha az szükséges. /Magyar Nemzet, márc. 21./
1994. március 19.
Kolozsváron márc. 19-én tartotta tisztújító közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Elnöki jelentésében Jakó Zsigmond történészprofesszor számvetést készített a nehéz körülmények között működő EME munkálkodásáról. Megválasztották az EME új vezetőségét. Elnök: Benkő Samu, alelnökök: dr. Péter Mihály orvosprofesszor és Tonk Sándor történész, egyetemi előadótanár, főtitkár: Kiss András ny. oklevéltáros, titkár: Sipos Gábor történész. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./
1994. március 19.
1945 nyarán Sepsiszentgyörgyön néhány értelmiségi Kossuth-kört alapított. Tanulmányozták Kossuth életét, munkásságát, rendszeresen összejöttek, röpcédulákat is készítettek. A kör vezetőjét, Nagy Lászlót 1958-ban tartóztatták le és húsz évre ítélte a kolozsvári hadbíróság. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
1994. március 22.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 22-én Kolozsváron ülésezett. Elhatározták, hogy máj. 13-14-én, Tusnádfürdőn tartják a román-magyar kerekasztal megbeszéléseit. A kétnyelvű helységtáblákkal kapcsolatos helyi tanácsi határozatot Maros megyében 5, Kovászna megyében 5, Bihar megyében 5, Hargita megyében 2, Szilágy megyében 1 esetben támadta meg a prefektus a közigazgatási bíróságon. Ezenkívül Nagykárolyban a Szatmár megyei prefektus, meg sem várva a bírósági döntést, eltávolíttatta a helynévtábkákat. Az RMDSZ ezekben az esetben jogsegélyt biztosít, felhívta a külföldi politikai tényezők figyelemét a történtekre. - Az RMDSZ meghívására a szlovákiai Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 25-28-a között erdélyi látogatásra érkezik és részt vesz Csíkszeredán a Szabadelvű Kör csíkszeredai konferenciáján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1994. március 23.
Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./
1994. március 25.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 25-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Iliescu elnök aláírta 24 elítélt kegyelmi kérvényét, köztük a zetelaki és oroszhegyi magyar elítéltekét. Az elnök kétharmadával csökkentette Ambrus Pál és Nagy István 15-15 éves, háromnegyedével Boldizsár Ferenc, Illyés István, Karsai László, Nagy Imre és Vass-Kiss Előd 18 és 20 év közötti, továbbá Bálint Mihály börtönbüntetését. Ugyanakkor kegyelmet kaptak a volt RKP Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai. Az elnöki kegyelem még nem teszi lehetővé a szabadulásukat, azonban a helyi szerveknek jogukban áll szabadlábra helyezni őket. Az RMDSZ ezt pozitív lépésnek tekinti, mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, azonban tovább folytatják a harcot a börtönben maradt Cseresznyés Pálért. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ Cseresznyés Pált tíz évre ítélték 1993. jún. 7-én. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1994. március 25.
Szilágyi István, a Helikon kolozsvári irodalmi folyóirat főszerkesztője nyilatkozott a lapok nehéz anyagi helyzetéről. Az irodalmi intézmények száma gyarapodott, ugyanakkor csökkent az irodalom iránti érdeklődés. A Román Írószövetség lapja a Helikon, 1993. októberében közölték, függesszék fel a megjelenést. Szilágyi és szerkesztő gárdája továbbra is megjelenteti a lapot. /Heti Magyarország, márc. 25./
1994. március 26.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság márc. 26-án, Kolozsváron tisztújító közgyűlést tartott. Dr. Selinger László eddigi elnök már két mandátumot teljesített, a szabályzat értelmében leköszönt tisztségéről. Az új elnök, dr. Fodor Alpár az egyetem kémiai karának adjunktusa, analítikai kémiát ad elő magyar és román nyelven. Az alelnökök: dr. Csibi Vencel műegyetemi adjunktus, Székely Zsuzsa kft-igazgató, Kovács István mérnök, Furdek Tamás informatikus. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
1994. március 29.
Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter márc. 29-én Bukarestben aláírta a román-orosz katonai együttműködési egyezményt. Az egyezmény felöleli a katonai együttműködés minden területét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ A NATO még nem minden, figyelmeztetett Gracsov. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ Gracsov tárgyalt Iliescu elnökkel is. Iliescu hangsúlyozta, hogy országa szorosabb együttműködést szeretne kiépíteni Oroszországgal. /Új Magyarország, márc. 30./
1994. március 29.
Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke márc. 28-án Temesváron átnyújtotta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét dr. Boros Béla címzetes érseknek, aki 1951-től 1964-ig volt börtönben és P. Godó Mihály jezsuita szerzetesnek, aki 18 évig raboskodott. Entz Géza beszédében Márton Áron püspök emlékét idézte. Az újságíró kérdésére Entz Géza elmondta, hogy Erdélyben még nem adtak át ilyen kitüntetést. Elsőként a katolikus egyház személyiségeit tüntették ki, mert a katolikus egyház meg tudta őrizni belső függetlenségét a kommunista időszakban, ez ily módon Magyarországon nem sikerült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1/ Márc. 29-én az Entz Géza vezette küldöttség Gyulafehérváron megkoszorúzta Márton Áron sírját, majd ugyanezen kitüntetést adta át Erőss Lajos apostoli protonotáriusnak, Léstyán Ferenc pápai prelátusnak, ny. marosvásárhelyi főesperes plébános az érdemrend Kiskeresztjét kapta. Dénes Anna Szeréna, a Szociális Testvérek Társaságának szerzetesnővére, a kolozsvári leányok volt nevelője, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett, a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Arany Érdemkeresztjét vette át. Akiket kiemeltek a kitüntetéssel, mondta Entz Géza, azok valami sajátosat vállaltak egy közösség fenntartása, fennmaradása érdekében, az anyaszentegyház szolgálatában. Az anyaszentegyház szolgálata minden emberi közösség szolgálatát, így a Romániába szakadt magyarság szolgálatát is jelenti, oly módon, hogy ez a magyarsággal együtt élő népek érdekeit is szolgálja. Léstyán Ferenc, köszönetet mondva a kitüntetésért, válaszában elmondta, szeretné megosztani, továbbadni az elismerést azoknak, akik az elmúlt években szenvedtek. Elsősorban Márton Áron püspökre gondolt és a többiekre, akik a püspök bebörtönzése után, mint a walesi bárdok, sorra mentek a börtönbe, azoknak, akik börtönben haltak meg, azoknak a papoknak, akiket kivégeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./ Ezután Entz Géza kíséretével együtt Marosvásárhelyre indult, ahol meglátogatták Sütő András írót, majd találkoztak az RMDSZ Maros megyei vezetőségével, megyei és városi RMDSZ-tanácsosokkal, az egyházak és a sajtó képviselőivel. Jelen volt a város polgármestere és a Megyei Tanács alelnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1994. március 30.
Az ET jelentéstevőinek zsúfolt programja volt, sorra tárgyaltak a pártok, a kisebbségi szervezetek, az egyházak képviselőivel, találkoztak Iliescu elnökkel és Vacaroiu miniszterelnökkel. A kormánypárti képviselők szerint az ET ajánlásainak elfogadása megfelelő ütemben halad. Funar a román állam elleni mesterkedésnek mondta az RMDSZ memorandumát. A Demokratikus Konvenció /DK/ az ellenzék véleményét tolmácsolta: a hatalom elodázza az ajánlások teljesítését. A Liberális Párt`93 memorandumban foglalta össze azokat a területeket, ahol az ajánlásokat nem vették figyelembe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ Gheorghe Funar követelte, hogy a raportőrök jelentését vitassa meg a parlament, König ezt visszautasította. Az RMDSZ nevében Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Bodó Barna politikai alelnök, Frunda György szenátor és Borbély László képviselő tárgyalt. Pontról pontra végigvették, hogy mit teljesített Románia az ajánlásokból. A román kormányban nincs meg a kellő politikai akarat a vállalások teljesítésére, állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ írásban nyújtotta be észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30., Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1994. március 30.
Márc. 30-án a külügyi sajtóértekezleten Simona Miculescu szóvivő foglalkozott Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének romániai látogatásával. Elmondta, hogy a bukaresti nagykövetség előzetes tájékoztatást adott arról, hogy Entz Géza magánszemélyként márc. 28-a és ápr. 4-e között Romániában fog tartózkodni, állami kitüntetéseket fog átadni. A szóvivő szerint a kitüntetések átadása nincs összhangban a magánlátogatással. A bukaresti nagykövetség pontosított: Entz Géza nem magánszemélyként ad át kitüntetéseket, csak a húsvéti ünnepet tölti az országban magánszemélyként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./ Adrian Nastase képviselőházi elnök, a kormánypárt ügyvezető elnöke a román hatóságokat hibáztatta, hogy nem tanúsítottak nagyobb határozottságot Entz Géza útjával kapcsolatban. Szerinte vízumkényszert kell bevezetni a diplomáciai útlevél esetében, hogy "megtanítsuk azokat, akik nem értették meg elég jól, hogy mit jelent a román állam szuverenitása egész területe fölött." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. március 30.
Gunnar Jansson, az ET javaslattevője Bukarestben, márc. 30-án beszédében kifejtette, hogy a finnországi svéd kisebbség képviselője. Finnországban a svédek a lakosságnak csupán 6 %-át teszik ki, az ország mégis hivatalosan kétnyelvű, a finn mellett a svéd is hivatalos. A svéd kisebbség képviselőjeként a parlamentben anyanyelvén beszélhet. A svédeknek külön svéd egyetemük is van Finnországban. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
1994. március 30.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy Funar polgármester elvakult magyargyűlöletében hozzákezd a főtér arculatának megváltoztatásához a műemléki bizottság engedélye nélkül. Amennyiben újabb műemlékgyalázások, kultúra- és magyarellenes intézkedések történnek, Kolozsvár magyar közössége élni fog a polgári engedetlenség eszközeivel. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./
1994. március 30.
A MÚRE-nak /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ 280 tagja van, ismertette tevékenységüket Gáspár Sándor ügyvezető elnök, minden romániai magyar szerkesztőséggel kapcsolatban vannak. Tagjai között vannak a rendszeresen közlő, de nem a sajtóban dolgozók is. Szükség lenne arra, hogy minden jelentős központban működjön sajtóklub, Kolozsváron hamarosan megnyílik az első. Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1993-ban megalakult a magyar újságírószak, jelenleg 13 hallgatója van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 30./
1994. március 31.
Az Entz Géza címzetes államtitkár vezette küldöttség márc. 30-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány épülő székházában találkozott a kolozsvári alapítványok képviselőivel. Meg kell teremteni ezen szervezetek folyamatos működését biztosító gazdasági intézményrendszert is. A magyar kormány támogatja a határon túli magyarság civil társadalmának önszerveződését - mondta Entz Géza. Márc. 31-én a küldöttség felkereste Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházát, ahol Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője adta át a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztjét Benkő Samu művelődéstörténésznek, az EME elnökének. Ezután a magyar küldöttség megbeszélést tartott az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Szó volt a kárpótlásról, a világkiállításról, a kivándorlás problémáiról, az oktatás helyzetéről. Entz Géza a sajtóértekezleten reagált a román külügyminisztérium, valamint Adrian Nastase bíráló megjegyzéseire: az RMDSZ meghívására hivatalos minőségben tett látogatást, előzőleg diplomáciai úton előre tájékoztatta a külügyminisztériumot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. március folyamán
A Korunk márciusi számát az RMDSZ-nek szentelte. Salat Levente, a Korunk főszerkesztő-helyettese írta a vitaindítót /A bénultság természetrajza. Vitairat az RMDSZ-ről/, ebben igazságtalanul elmarasztalta a szervezetet, pontokba szedve kifogásait /az RMDSZ világosan megfogalmazható célok kidolgozása helyett szimbolikus politikát folytat, a romániai magyarság helyzetét a románok megkerülésével akarja rendezni, stb./. A vitairatra válaszolók szinte mind elvetették Salat Levente téziseit. Tőkés László megkérdezte, hogy a bírálók miért nem vesznek részt az RMDSZ küzdelmeiben. A félreállók "kívül-és felülállásuk vélt igazával fosztják meg közösségünket igazán szükséges szolgálatukról." "A több évtizede tartó magyarellenes diszkrimináció és a kommunista kontraszelekció által meggyengített, a numerus clausus, a beolvasztó politika és a kivándorlás által megtizedelt, megötödölt kisebbségi népközösségünk" alig képes megfelelő embereket állítani az egyes helyekre. Bodó Barna hangsúlyozta, hogy a "megállapításokkal külön-külön is van vitatkozni valónk." Markó Béla kifogásolta, hogy csak a jelent vizsgálja a vitairat, holott "az elmúlt négy esztendő igazi értékelését csak az elmúlt negyven esztendő valódi elemzése nyomán lehetne elvégezni. Ritkán beszélünk arról, hogy milyen állapotban érte meg 1989 decemberét ez a magyar közösség: kivéreztetve, megcsúfolva, tönkretéve." Szőcs Géza a politikai kultúra teljes hiányáról, a szellemi-morális kivérzettségről írt. Olyan politikusok kellenek, akiknek történelmi helyzetfelismerő és helyzetalakító képességük van. Domokos Géza kijelentette, nem vesz részt a vitában /bár hozzátette, hogy a Salat-írás "elégtétellel töltötte el"/, hogy ne hangozzék el: "álliberálisok fognak össze neokommunistákkal /ez én lennék/ az igazi, felelős magyarok, a következetes autonomisták - Borbély Imre vesszőparipája -, a csalhatatlan Tőkés László követői ellen." /Korunk (Kolozsvár), 1994. 3. sz./
1994. április 1.
Frunda György márc. 31-én tárgyalt az igazságügyminiszterrel, megtudta, hogy mindegyik megyei főügyész utasítást kapott, hogy végezzék el a formaságokat az elítéltek szabadon bocsátása érdekében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
1994. április 1.
Kolozsváron a Láthatatlan Kollégium /LK/ célja irodalmi és társadalomtudományi szakemberek felkészítése, mert súlyos a szakemberhiány. Az LK interdiszciplináris, szakterületei: irodalomelmélet, filozófiatörténet, antropológia, kommunikációelmélet, néprajz, vallástörténet, logika, társadalomelmélet. Jelenleg 17 bölcsészkari hallgató jár az LK-ra. A Soros Alapítvány ösztöndíjat biztosít minden hallgatónak és fizetést minden tanárnak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./
