Adrian Nastase, a kormánypárt ügyvezető elnöke csapatával Kolozsváron járt, majd kijelentette, hogy cselekedni fognak az RMDSZ radikális csoportja ellen. Kijelentette, hogy az RMDSZ ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a Nagy-Románia Párt. A kormánypártot zavarja, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, képviselőházi titkár, hogy az RMDSZ állandó struktúrát alakít ki, amelyik működik. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./
1994. április 6.
Kolozs megye, ezen belül Kolozsvár magyar népessége erősen fogyatkozik, olvasható a statisztikai adatokkal alátámasztott megállapítás Miklós László tollából, miközben a megye román lakossága nagy mértékben növekedik. Az 1966-os és 1977-es népszámlálás között 79.893 fővel gyarapodott a románság száma Kolozs megyében, 1977 és 1992 között pedig 20.794 fővel. Közben Kolozs megye magyarságának lélekszáma a következő volt. 1966: 162.771 magyar lélek, 1977: 167.473 lélek, 1992: 146.186 lélek. /Miklós László: Mit mutat a népszámlálás. Fogyunk, fogyunk, fogyunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Hasonló megállapításra jutott dr. Octavian Buracu, ugyanebben a számban. Ö viszont más lélekszámokat közölt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
1994. április 9.
Az RMDSZ ápr. 7-én publikálni kezdett feljegyzésének 6. sz. melléklete az egyházi törvénytervezettel foglalkozik. Az 1990. dec. 17-én elkészült tervezet tárgyalását az egyházak írásban és szóban évek óta sürgették, eredménytelenül. A Romániai Magyar Egyházak Elöljárói Állandó Értekezletének képviselői Kolozsváron 1993. ápr. 21-én kifejtették, hogy nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely nem teszi lehetővé az egyházi iskolák visszaadását, az egyházi iskolák személyzetének államilag biztosított fizetését, az egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 8. számú ajánlása felszólítja a román kormányt az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1994. április 9.
Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./
1994. április 9.
Ápr. 9-én Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesülete. Érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, adott ismertetőt az egyesület megválasztott elnöke, Králik Lóránt, a Bihari Napló munkatársa, elnökségi tagok: Gálfalvi Zsolt, Horváth Alpár, Tibori Szabó Zoltán és Torma Sándor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1994. április 16.
Az Erdélyi Híradó budapesti irodája szabad szellemi műhely, és azért épült egy kolozsvári kiadó itteni képviseletére, mert az intézmények még rendkívül alulfejlettek, tájékoztatott Szőcs Géza. Olyan sodrásban van, amiből nem tud kilépni, nem tudja megtenni, hogy a felvállalt ügyeket, folyamatokat magukra hagyja, válaszolta arra a kérésre, hogy visszavonulhatna-e az irodalomba. Jelenleg egy jellegzetes erdélyi, "eurotransszilván" szellemi, ideológiai, politikai konstrukció kidolgozása foglalkoztatja. /Magyar Hírlap, ápr. 16., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 4./
1994. április 20.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron három, egymástól távol levő épületben tevékenykedik. A Majális utcai házban nincs telefon, itt van a politikai, valamint az oktatási és ifjúsági főosztály. A Pavlov utcában van az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, Takács Csaba elnök, a szervezési főosztály, a Donáth úton az önkormányzati és a művelődési-egyházi ügyekkel foglalkozó főosztályok kaptak helyet, továbbá EMKE, Kötő József a művelődési-egyházügyi főosztály vezetője, egyben az EMKE főjegyzője is. A gazdasági főosztály Csíkszeredában működik, de vezetője, György Béla Zsolt időnként Kolozsvárra utazik, hogy részt vegyen a megbeszéléseken. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./
1994. április 21.
Ápr. 21-én ünnepélyes székfoglalót tartott Gyulafehérváron a székesegyházban Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A kinevezést tartalmazó pápai bullát Bukowsky bíboros, bukaresti pápai nuncius olvasta fel. A szertartáson megjelent Paskai László bíboros, Esztergom-Budapest érseke, számos püspök és egyházi méltóság Magyarországról, Svájcból, Németországból, a romániai egyházi vezetők, továbbá Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a román kormányt Gheorghe Vladutescu államtitkár képviselte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22., Új Magyarország, ápr. 22., Új Ember, máj. 1./ A helyhatósági szervek előzetesen kérték, hogy a résztvevők ne énekeljék el a nemzeti himnuszt, erre nem is került sor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A leköszönő Bálint Lajos érsek elmondta, hogy egészségi állapota nem egyetlen oka lemondásának, 1989 után kudarcok sorozata érte. Ha személyének szólt a hatóságok viselkedése, reméli, hogy az új érseknek jobban sikerül elvégeznie feladatát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./ A gyulafehérvári római katolikus érsekség új címerében a nap és hold, mint Erdély címerében is, a magyarság és a székelység szimbóluma szerepel. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1994. április 23.
Ápr. 23-án Kolozsváron zajlott le az Emese álma című országos középiskolai vetélkedő a magyarság őstörténetének és eredet-mondáinak köréből. A versenyben 52 csapat vett részt , a legjobb 15 került a középdöntőbe, közülük 5 csapat jutott tovább a Magyarországon tartandó döntőbe. /RMDSZ Tájékoztató, 269. sz., ápr. 25./
1994. április 26.
Gombár Csaba Kolozsvárra látogatása után kijelentette, hogy az RMDSZ-t, "ezt az etnikai pártot nagy fenntartással figyelem." "Ugyanilyen furcsa kelet-európai találmánynak tartom a kollektív jogok követelését." A társnemzet fogalmát sem lehet visszaadni semmilyen nyelven. A konfliktusfelületeket növeli a parlamentben levő etnikai párt, az RMDSZ. A nemzetbiztonsági kérdésekbe nem kellene a kisebbségeknek beleszólni. Gombár Csabának azokkal van vitája, akik az etnikai szerveződést Magyarországról sugallják. "Akik azt mondják, hogy lélekben tizenötmillióan vagyunk." /168 Óra, ápr. 26./
1994. április 27.
E. Fehér Pál, a Kádár-korszak hírhedt újságírója, aki változatlanul a Népszabadság munkatársa, értékelte a Korunk /Kolozsvár/ márciusi számát. E. Fehér ugyanúgy figyelmeztetett, mint a kommunista rendszerben: a magyarországi megnyilvánulások függő helyzetbe hozzák a szomszédos országokban élő magyarságot... /Népszabadság, ápr. 27./
1994. április 30.
Ápr. 29-30-án tartották meg Szabédon és Kolozsváron a III. Szabédi-napokat. Szabédon a református templom falára elhelyezett, Hunyadi László szobrászművész által készített Szabédi László-emlékplakett leleplezése alkalmából Hubay Miklós, a Magyar Pen Club elnöke és Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az EMKE főjegyzője tartott beszédet. Kolozsvárott tudományos értekezlet kezdődött Magyar irodalom - magyar egyetem témakörben. Előadást tartott Kántor Lajos, Lászlóffy Aladár, Cs. Gyimesi Éva, Péntek János Kolozsvárról, Szász János Bukarestből, Gheorghe Cusing Londonból, Pomogáts Béla és Hubay Miklós Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5., RMDSZ Tájékoztató, 274. sz., máj. 3./
1994. május 4.
Hasonmás kiadásban napvilágot lát Boros Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című könyve a Pallas-Akadémia Kiadó gondozásában. A szerző dr. P. Boros Fortunát történész, ferences szerzetes, tartományfőnök volt, ezenkívül lapszerkesztő, a kolozsvári Szent Bonaventúra nyomda és kiadó igazgatója. Zetelakán született 1895. jún. 3-án, politikai fogolyként halt meg 1952. márc. 16-án Capui Midián, ahol őrei mint gyengélkedő beteget, lapáttal agyonütötték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1994. május 7.
Bethlenben máj. 22-én felavatják Bethlen Béla /Aranyosgyéres, 1888-Kolozsvár, 1979/ szobrát. Bethlen Béla 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 augusztusától pedig Észak-Erdély kormánybiztosa volt. 1945-ben letartóztatták, 1946-ban ötévi börtönre ítélték. 1952-ben felajánlották, települjön át Magyarországra. Erre nem volt hajlandó, ezért újabb három évre ítélték. 1954-ben szabadult. Emlékiratai 1989-ben jelentek meg: Észak-Erdély kormánybiztosa voltam, Zrínyi Kiadó, Budapest. Bethlenben szeretettel emlékeznek rá vissza az emberek, az a román is, akinek apját "Béla gróf" mentette meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./
1994. május 7.
A háború után évekre emlékezett a lap egyik cikke: 1946-ban a román diákok csoportokba verődve bántalmazták Kolozsvár magyar lakóit. 1946. máj. 28-án a Dermata gyár magyar munkásai vonultak a belvárosba és megverték a román diákokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7-8./
1994. május 10.
Funar kolozsvári polgármester bejelentette, eljárást indít, hogy a város nevét Napoca-Clujra változtassák meg. /Magyar Nemzet, máj. 10./
1994. május 11.
A parlament két háza máj. 10-i együttes ülésén, az 1994-es költségvetési vitát megszakítva megemlékezett az erdélyi memorandisták száz évvel ezelőtti kolozsvári perére. Egyes felszólalók felhasználták az emlékezést magyarellenes kirohanásokra. A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ szónoka, Costica Ciurtin szerint akkor a magyarok "vad arroganciával" magyarosították a városokat és a falvakat, az iskolát és a közigazgatást. C. V. Tudor rendreutasította az RMDSZ parlamenti csoportját, majd felhívta a figyelmet, hogy Erdélyben ma is él a magyar nacionalizmus. Tudor elítélte azokat, akik negatívan állítják be Antonescut. Petre Turlea kijelentette, hogy a memorandisták és általában a román nép harca nem állítható párhuzamba az erdélyi magyarság és az RMDSZ küzdelmével. A románok ugyanis mindig a szabadságért, az igazságért harcoltak, míg az RMDSZ a kiváltságokért, előjogokért küzd. Nicolae Draghia /Szocialista Munkapárt szerint a románságnak ma is erőfeszítéseket kell tenni, hogy a kisebbségekkel legalább egyenlő jogokat élvezhessen. /!/ Az RMDSZ nyilatkozatát az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Sinkó István képviselő olvasta föl. A Memorandum-per tanulságai a következők: a nemzetiségek túlélési óhaja nem orvosolható erőszakkal, büntetéssel, az osztrák-magyar birodalom szétesett, mert nem oldotta meg a nemzetiségi problémákat. Felszólította képviselőket arra, hogy ne alkalmazzák a történelmet a kisebbségek megalázására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., Németh János képviselő: Memorandumok időszerűsége. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
1994. május 11.
Kolozsváron tanácskoztak a felsőoktatásban dolgozók, az RMDSZ kezdeményezésére. Vitaindítónak kiosztották az RMDSZ oktatási- és ifjúsági főosztálya Felsőoktatásunk jövőképe című összeállítását. Románia 328 ezer főiskolásából és egyetemistájából mindössze 12 ezer magyar nemzetiségű. A Bolyai Egyetem visszaállítási terve mellett új irányvonalat jelent a szakképesítésre összpontosító főiskolák terve. Töttösy Istvánné dr. magyarországi oktatási minisztériumi főosztályvezető is emellett érvelt. A fórumon döntöttek a Felsőoktatási Tanács létrehozásáról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 11./
1994. május 11.
Kolozsváron Donogán Péter Monostori Fórum néven rendszeres találkozókat indítványozott. Először ápr. 28-án a Kolozs megyei RMDSZ-platformok képviselői gyűltek össze. Pillich László, a Szabadelvű Kör nevében elmondta, hogy a polgári réteget képviselik, a polgári értékeket felvállaló magyarországi pártokkal van jó kapcsolatuk. Vekov Károly, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei elnöke arról beszélt, hogy tagjaik nem szolgálták ki a régi rezsimet. Az RMKDP az Európai Kereszténydemokrata Unió teljes jogú tagja. A Szociáldemokrata Újbaloldal platform a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit vállalja fel, ismertette platformjukat Nagy Károly. Nem akarnak párttá alakulni. Átfedések vannak a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és platformjuk között. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezést Varga Rozália mutatta be. Alapelvük, hogy a magyarság régiónként a maximumot vívja ki magának. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
1994. május 12.
Máj. 12-én Kolozsváron magalakult az RMDSZ statisztikai szakcsoportja. Működési szabályzatukat az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége elé terjesztik. A szakcsoport eljuttatja az RMDSZ területi szervezeteinek az 1992-es népszámlálás végleges, településekre lebontott nemzetiségi összetételéről és felekezeti megoszlásáról szóló adatokat, valamint a visszaellenőrzés módozatairól szóló tájékoztatót. A hosszabb távú célkitűzések között szerepel a felmérések, statisztikai adatgyűjtések feltérképezése. /RMDSZ Tájékoztató, 282. sz., máj. 13./
1994. május 12.
A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./
1994. május 14.
Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
1994. május 17.
Még Bodor Pál is ellentmond Gombár Csabának, aki Kolozsváron elmondott beszédében megkérdőjelezte az etnikai pártok létjogosultságát és tagadta a kollektív jogok fontosságát. /Népszabadság, máj. 17./ Gombár Csaba véleménye: 168 Óra, ápr. 26.
1994. május 19.
Az Adevarul közölte a Romániáról szóló König-Jansson jelentés. A jelentéstevők fontosnak tartanák, hogy Románia csatlakozna az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, a büntetésről, illetve az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. A kisebbségek helyzete nem javult, a tanügyi törvény tervezete nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával, ugyanúgy a kétnyelvű utcatáblák eltávolítása is ellentétes ezzel az ajánlással. Melescanu külügyminiszter megígérte az új határátkelők és Kolozsváron magyar konzulátus megnyitását. Kérték a magyar elítéltek szabadon bocsátását, sajnálattal állapították meg, hogy Cseresznyés Pál börtönben maradt. A dokumentum kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket, a rádió és televízió semlegességét garantáló törvényeket sürgeti. Hiányzik a felekezeti törvény és késik az egyházi tulajdon visszaadása. /Adevarul, máj. 19., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1994. május 23.
Máj. 20-23-a között a KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ küldöttsége az RMDSZ meghívására Romániába látogatott. Közös közleményükben /Kolozsvár, máj. 23./ leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A szövetségek reményüket fejezik ki, hogy a mindenkori magyar kormány fontos kérdésnek tekinti a magyarság határokon kívülre került egyharmadának sorsát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1994. május 27.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala tájékoztatása az egyházi diverzió tárgyában címmel megtudhatjuk, hogy a bukaresti Tinerama máj. 13-19-i és a nagyváradi Crisana máj. 14-i számában megjelent egy névtelen cikk Tőkés László nem valódi püspök címmel. A lugosi református papok egy csoportjára hivatkozó írás szerint Tőkés Lászlót Iliescu elnök nevezte ki. Ebben a nemtelen, közvetve magyarellenes propagandában a Securitatéba beszervezett együttműködő papok és félrevezetett hívek vesznek részt, így Higyed István lugosi lelkész, akik már 1991-ben írtak hasonlókat román lapokban. Tunyogi Csapó Gyula volt kolozsvári főgondnok névtelenül terjesztette Aggódó erdélyi magyarok című gyalázkodó írását. 1993-ban Magyari Csaba bukott lelkipásztor és Kertész László főgondnok zsinati fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen, ezeknek utat engedett dr. Csiha László kolozsvári püspök. Átfogó lejárató kampányról van szó, amely mögött a román titkosszolgálat és egyházi kollaboránsaik állnak. A tájékozatás célja a válság leküzdése az igazság kimondásával, zárul a tájékoztatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Mindezt Gyarmath János a Magyar Nemzetben is ismertette Vádak Tőkés László ellen címmel. /Magyar Nemzet, máj. 26./
1994. május 27.
Máj. 28-án Székelykeresztúron az árvaház ünnepélyesen felveszi Zeyk Domokos, a fehéregyházi csata hősének nevét. Az árvaházban 3-18-éves korig 128 gyermek él. Az árvaház magyar nyelvű állami intézmény, amelyben a református, római katolikus és unitárius vallásoktatás folyik. Zeyk Domokos életét Vita Zsigmond idézte fel: 1816-ban született Diódon, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd hazament Diódra gazdálkodni. Az 1848-as szabadságharcban beállt Bem tábornok seregébe. Bem a kiváló katonát maga mellé vette, hadsegédnek. Kolozsvárról Zeyk Domokos űzte ki a császári hadsereget. Bem csapatai nem állomásoznak Nagyenyed közelében, így sikerült a várost és vidékét feldúlni, lakosait megölni Axente román csapatainak. Zeyk Domokos a fehéregyházi csatában is hősiesen harcolt a túlerővel szemben. Az orosz csapatok felszólították a megadásra, ő azonban nem tett eleget a felszólításnak, hanem főbe lőtte magát. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 27./
1994. május 28.
A Collegium Transsylvanicum Alapítvány részt vállal a pedagógusok szakmai továbbképzése erdélyi feltételeinek megteremtésében, konferenciák megszervezésében. E program összehangolója a Tankönyvtanács. A másik program a felsőoktatás munkájának ösztönzése, ennek vezetői között van Cs. Gyimesi Éva, Pálfalvi Attila és Székely Győző. Kolozsváron 4200 magyar nemzetiségű hallgató van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is./Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 28-29./
1994. május 31.
Kolozsvár főterén római kori település maradványaira bukkantak. Liviu Medrea, megyei prefektus-helyettes közölte, hogy a Mátyás-szobor elütne a feltárt település környezetétől, ezért el kell költöztetni a szobrot. /Magyar Hírlap, máj. 31./
1994. május 31.
De Hoop Scheffer nagykövet, az EBEÉ kisebbségi főbiztosának Romániában tartózkodó képviselője máj. 31-én találkozott szenátorokkkal és képviselőkkel, majd Melescanu külügyminiszterrel, akinek beszámolt Nagyszebenben, Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Brassóban szerzett tapasztalatairól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
