Dr. Demény Lajost felmentették tanügyminiszter-helyettesi tisztségéből. /Jelenleg az RMDSZ egyik megválasztott szenátora/ Az új kormányban nem lesznek helyettesek, hanem államtitkárok. Nem hiszi, mondta Demény Lajos, hogy a miniszterelnök újból kinevezte volna. A kolozsvári Agrártudományi Egyetem törvénytelenül járt el, amikor nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételit. Demény elmondta, milyen állapotok vannak az oktatási minisztériumban. Megállapodott a miniszterrel, hogy létrehoznak hét magyar nyelvű egészségügyi középiskolát. A tanügyminisztériumi tisztviselő, akinek ezt a döntést közölnie kellett volna az iskolákkal, megtagadta az utasítás továbbítását. Ismételt sürgetésre azt mondta, nincs írásos megállapodás. Demény megszerezte az írást, az illető azonban továbbra is megtagadta a végrehajtást. Végül maga Sora miniszter utasította őt, de az illető a miniszternek is megtagadta a végrehajtást. Végül a miniszter személyesen hívta fel a tanfelügyelőségeket. Ilyen állapotok uralkodnak /amikor magyar iskola indításáról van szó/. A nemzetközi közvélemény elé kell lépni a magyar oktatási panaszokkal és jogos igényekkel, állapította meg Demény Lajos. /Márkus Etelka: Legyünk mindenhol ott! Beszélgetés dr. Demény Lajossal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./
1990. július 13.
Létrehozzák a Vallásügyi Államtitkárságot, élére Vladutescu Gheorghét nevezték ki. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1990. július 13.
Nagy Endre hat éve a galaci református egyházközség lelkésze, Konstancán és Brailán is ő fogja össze a reformátusokat. ? Galacban is megalakult a helyi RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1990. július 17.
Júl. 17-én Iliescu elnök találkozott az RMDSZ képviselőivel, Domokos Géza elnökkel, Szőcs Géza főtitkárral, Verestóy Attila szenátorral és Pillich László képviselővel. A gazdasági helyzetről és a magyar kisebbség sajátos problémáiról tárgyaltak. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
1990. július 17.
Júl. 16-án Nagyszebenben folytatták Nicu Ceausescu, volt megyei első titkár perét. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./
1990. július 18.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az RMDSZ rendkívüli kongresszusának sürgős összehívását javasolta, ahol foglalkozni kellene az iskolaüggyel és a kivándorlás kérdésével. Az RMDSZ-nek követelni kellene a kisebbségi jogok biztosítására vonatkozó korábbi kormányzati igények valóra váltását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Le kell rombolni a félelem falát, jelentette ki Tőkés László és rámutatott, hogy a félelem nagymértékben befolyásolta a májusi választások kimenetelét és továbbra is a visszarendeződés, illetve a stagnálás irányába hat. A püspök külön kivizsgálást követelt a Vatra Romaneasca szélsőjobboldali szervezet ellen. /Rendkívüli kongresszus összehívását sürgeti Tőkés. = Magyar Nemzet, júl. 17./ Arra a kérdésre, hogy miért javasolta Tőkés László püspök az RMDSZ rendkívüli kongresszusának összehívását, a püspök elmondta: katasztrófaveszélyt érez a romániai magyarság körében, mert nagy mértéket öltött a szülőföld elhagyása. A történelmileg kialakult magyar nyelvterület megcsonkulásának veszélye késztette arra, hogy ezt kérje. A kongresszus a kivándorlás és oktatás kérdéskörével foglalkozna elsősorban. Fel kell rázni a romániai magyarságot, mert félő, hogy belesimul a politikai passzivitásba. /Fekete Zoltán: "Fel kell rázni a romániai magyarságot!" = Pesti Hírlap, júl. 20./
1990. július 19.
Doina Cornea a bukaresti júniusi véres események nemzetközi ellenőrzéssel történő kivizsgálását szorgalmazta. Szerinte Iliescu elárulta a forradalmat. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
1990. július 23.
A határokon kívül élő magyar kisebbségek ügyeivel foglalkozó Entz Géza államtitkár nyilatkozott munkájáról, feladatairól. Entz Géza Kolozsvárt született 1949-ben. Apja /id. Entz Géza/ a Bolyai Tudományegyetem tanára volt, művészettörténész. Õ maga a Művészettörténeti Kutatócsoportban dolgozott. A múlt évben Tabajdi Csaba vezetésével megalakult a Minisztertanács mellett a nemzeti és etnikai titkárság, Entz Géza is bekapcsolódott ennek munkájába. Az anyanemzeti felelősség tevőleges hozzájárulást jelent a nemzet által elért értékek fennmaradásához és továbbörökítéséhez. A nemzetiség kérdést nem lehet egy ország belügyének tekinteni. Az Illyés Alapítvány a határon túli magyarság kulturális és tudományos tevékenységének támogatására jött létre. A kuratórium elnöke Csoóri Sándor. Az anyanemzet kötelessége a támogatás. Ezt nem tekintheti egyetlen állam sem beavatkozásnak. /Ágoston Vilmos: Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Magyar Nemzet, júl. 23./
1990. július 24.
Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén bírálta az RMDSZ parlamenti csoportjának tevékenységét, amely nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1990. július 24.
A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye megállapította, hogy az 1989. dec. 22-én a nemzeti kisebbségeknek ígért jogokból nem lett semmi, ez hozzájárult "honfitársaink tömeges kivándorlásához." Az 1945 utáni igazságtalanságok, a kilakoltatások, a vagyonelkobzás, a Szovjetunióba, illetve a Baraganba való deportálás, a beolvasztási kísérletek miatt sokan választották a kivándorlást. A Fórum még januárban kérte az állam védelmét és támogatását, ami valamennyi nemzetiség számára fontos. Nem alakult meg a nemzetiségi minisztérium, a miniszterelnök a kormánynyilatkozatban nem tett említést a nemzetiségekről. Elvetették azt az indítványt, hogy a polgármesteri hivatalokban arányosan legyenek képviselve a kisebbségek is. /A Romániai Németek Demokrata Fórumának közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
1990. július 24.
Júl. 24-én a szenátus egyöntetűen megszavazta, hogy Románia nemzeti ünnepe dec. 1-je lesz, Erdély 1918-ban Romániával való egyesülésének napja. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./
1990. július 24.
Petre Roman miniszterelnök júl. 24-én Grigore Zancot nevezte ki Kolozs megye prefektusává. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1990. július 26.
Romulus Neagu külügyi államtitkár Budapestre érkezett és Szokai Imre külügyi államtitkárral tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Szokai Imre elmondta, hogy Magyarország számára rendező elv a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítása, illetve az ehhez szükséges intézményrendszer megteremtése, támogatja az RMDSZ igényét a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumának megteremtésére. A két fél elhatározta új kulturális egyezmény megkötését, a történészbizottság munkájának folytatását, új határátkelőhelyek megnyitását. A román fél nem tartotta időszerűnek a kolozsvári konzulátus újramegnyitását. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
1990. július 27.
Mihai Lupoi volt román idegenforgalmi miniszter a svájci sajtóban júl. 25-én ismertetett nyilatkozatában azzal vádolta Iliescu elnököt, hogy a hatalomra kerülését követő hetekben újjá akarta szervezni a politikai rendőrséget. Lupoi, aki februárban lemondott tisztségéből, majd Svájcban menedékjogot kért, elmondta, hogy miniszteri kinevezésekor Iliescu megbízta azzal, hogy szervezze újjá a román felderítő szolgálatot. Lupoi hamarosan tudatára ébredt annak, hogy Iliescu újjá akarja éleszteni a politikai titkosrendőrséget, Lupoi szembeszegült ezzel. A titkosrendőrség új tagjai nekikezdtek kartotékokat készíteni az ellenzékiekről, és ellentüntetéseket szerveztek. Lupoi febr. 6-án lemondott, ezután több gyilkossági kísérletet szerveztek ellene, júniusban kétszer is őrizetbe vették. Ezután döntött úgy, hogy elhagyja hazáját. Júl. 5-én érkezett Svájcba, ahol menekülttáborban lakik. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1990. július 27.
A magyarság képviselői számtalan beadványt készítettek, felemelték szavukat a magyar egyetem újraindítása, a magyar oktatási rendszer kiépítése ügyében. Az RMDSZ szenátusi csoportja például Petre Roman miniszterelnökhöz intézett, jún. 23-án kelt levelében tiltakozott amiatt, hogy sem a kormán, sem a minisztérium nem intézkedett a Bolyai Tudományegyetem visszaállításra ügyében. Nem válaszoltak a Bolyai Társaság ez ügyben írt egyetlen beadványára sem. A magyar felsőoktatás megoldatlansága az egész magyar nyelvű oktatást érinti. Nagy a tanárhiány a magyar iskolákban. Kolozsváron, az egyetemen számos szakon megszüntették a magyar nyelvű előadásokat, más szakokra pedig elenyésző számban kerültek be magyarok. A tanügy megoldatlansága kihat a kétmilliós magyar kisebbségre, identitástudatát veszélyezteti. Az utóbbi hónapokban 2500 magyar érettségizett magyar fiatal távozott Magyarországra, hogy ott tanuljon tovább. A Bolyai Tudományegyetem visszaállításának követelését eddig 178 ezren írták alá. Ezt elküldték a miniszternek. A magyar nyelvű felsőoktatást először Kolozsváron tegyék lehetővé. A Bolyai Tudományegyetem mellett szükség van a marosvásárhelyi orvosi egyetemre, továbbá a kolozsvári Műegyetemen, a konzervatóriumban, a képzőművészetin és a kolozsvári Agronómiai Intézetben indítsák újra a magyar nyelvű képzést. Király Károly szintén nyílt levélben kérte Iliescu elnöktől és Gheorghe Stefan oktatási minisztertől a felsőfokú magyar nyelvű oktatás újraindítását. /A társadalom levelező tagjai leszünk? = Valóság (Bukarest), júl. 27./
1990. július 27.
Székelyudvarhelyen a KMDSZ és a MISZSZ júl. 27-30-a között megrendezte az Erdélyi Diáktalálkozót. A programból: Vofkori László helytörténeti előadása, dr. Magyari András a kuruc mozgalomról, Dáné Tibor a romániai magyarság esélyeiről, dr. Egyed Ákos a segesvári csatáról, Balázs Sándor a transszilvanizmusról beszélt, Németh Zsolt /Budapest/ Fidesz-képviselő kisebbségi stratégiákról tartott előadást. /Erdélyi diáktalálkozó, Székelyudvarhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25.; aug. 1./
1990. július 27.
Aug. 1-jén tartja alakuló ülését a Kolozsvári Piarista Öregdiákok Baráti Köre. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./
1990. július 28.
Marosvásárhelyen az eddigi Színművészeti Intézet helyett "Színiakadémia" a főiskola új neve, adott ismertetőt Calin Florian rektor. Az elmúlt években elsorvasztották a színészképzést, a magyar szakon idén csak ketten végeznek. Rendezői szakot is indítanak, a magyar tagozaton erre öt főt vehetnek fel, ezenkívül tizenkét színinövendéket. /(K. N. K.): Vásárhelyen ismét "Színiakadémia". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
1990. július 30.
Kolozsváron többezres tüntető tömeg tiltakozott a júniusi események utáni megtorlás ellen és az őrizetbe vettek szabadon engedését követelte. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
1990. július 31.
Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára júl. 31-én Budapesten az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának a vendége volt. Kifejtette, az RMDSZ-en belül sikerült a legkülönbözőbb politikai és eszmei irányzatok egyensúlyát megvalósítani, így a nemzetiségi érdekvédelemre építve, koalícióként, "miniparlamentként" működnek. A 750 ezres tagságú RMDSZ egységes maradt, s ezt fenn kell tartani mindaddig, amíg Románia nem jut el a demokráciáig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. július 31.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tájékoztatta a tagságot, hogy Grigore Zanc prefektusi kinevezése után felkérték az RMDSZ-t, hogy a 11 tagú Kolozs megyei igazgatótanácsba jelöljön egy tagot. Figyelembe véve a megye nemzetiségi összetételét és a választási eredményeket, méltánytalan ez a felkérés. Az RMDSZ három személyt /egy alprefektust és két tanácsost/ jelöl a megyei közigazgatási vezetésbe. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
1990. július 31.
A romániai nemzeti kisebbségi szervezetek, szövetségek júl. 31-i közös közleményükben bejelentették, hogy a sajtóból értesültek a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Ligájának megalakulásáról, anélkül, hogy ezen részt vettek volna az egyes szövetségek illetékes képviselői. Ilyen körülmények között érvénytelennek tekintik a Liga megalakulását. Az aláírók között van az RMDSZ mellett a bolgár, görög, lipován, örmény, szerb, szlovák, cseh, tatár-török és ukrán szövetség. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1990. július folyamán
Erdély egyik legrégibb egyházi lapjának új folyama indult. 1888-tól 1948-ig jelent meg az Unitárius Közlöny. A kiadvány hosszú szünet után most újból jelentkezett. A szerkesztő- bizottság: dr. Szabó Árpád, Molnos Lajos, dr. Rezi Elek, Gál Mária. - A folyóirat hírt adott arról, hogy 1990. febr. 22-én a Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetség kolozsvári tagozata - több mint 40 éves szünet után - megkezdte tevékenységét. /Unitárius Közlöny - A Keresztény Magvető melléklete (Kolozsvár), júl./
1990. július folyamán
Megjelent az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság új kiadványa, az EMT Tájékoztató első száma. /EMT Tájékoztató (Kolozsvár), júl./
1990. augusztus 2.
Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.
1990. augusztus 2.
Új román nyelvű kolozsvári folyóirat látott napvilágot, a Vatra Romaneasca. Első számában Adrian Motiu szenátor a vele készült interjúban kijelentette, hogy az RMDSZ kívülről szorgalmazott politikájának következménye volt a marosvásárhelyi zavargás. Motiu szerint elégséges a nemzetiségeknek az óvodai és elemi iskolai anyanyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
A jún. 13-15-e közötti zavargásokban 6 személy meghalt, 12 szorult kórházi ápolásra, 185 főt letartóztattak, közölte a főügyészség. A gyújtogatások és a rongálások 150 millió lej kért okoztak. Bírói eljárást 34 személy ellen indítottak, közülük 29-et egy hónaptól hat hónapig terjedő börtönnel sújtottak. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1990. augusztus 2.
Ágoston Vilmos idézte a román sajtó magyarellenes megnyilvánulásait Szomorú szellemi kincstár címmel. A Vatra Romaneasca szélsőséges, idegengyűlölő elveit a politikai életben a Román Nemzeti Egységpárt juttatja érvényre. Az Adevarul in Libertate című kolozsvári lap közölte nyilatkozatukat: a magyar konzulátus románellenes, revizionista, szeparatista propagandát fejtett ki. "Romániában szabadságot nyert a fasiszta sajtó" - állapította meg Ágoston Vilmos. A Nagy Románia /Romania Mare/ lap vezetői, Eugen Barbu igazgató, Corneliu Vadim Tudor főszerkesztő és Ion Lancranjan főmunkatárs a Ceausescu-korszak kiszolgálói voltak. Tudor antiszemitizmusa közismert volt, a nyolcvanas évek elején Izrael diplomáciai úton is tiltakozott írásainak hangvétele ellen. Most ismét uszító hangú verseket és politikai röpiratokat közöl. Egyik magyargyalázó versében ezt írta: "Megátkozlak titeket az éggel és a tengerrel", "ti kizsarolt eszű erőtlenek", "viperát szüljetek, ne gyermekeket", "Mi nem fogjuk megérteni egymást soha, nem vagytok ti emberek, veszett kutyák"... A következő számban Tőkés László püspököt gyalázták, összetévesztve a református és a katolikus egyházat, Tőkést a Vatikán híveként mutatta be, hozzátéve, hogy takarodjon az országból, mert meg fogják ölni. /Ágoston Vilmos: Szomorú szellemi kincstár. Idézetek a román sajtóból. = Magyar Nemzet, aug. 2./
1990. augusztus 5.
Örömmel értesült a sepsiszentgyörgyi csángó összejövetelekről, írta Bartis Árpád, aki 1957-ben az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Vezérigazgatóságának tanfelügyelőjeként foglalkozott a moldvai csángók magyar iskoláival. 1957-ben Kardos János volt Bákó tartományi tanfelügyelővel 22 falut látogattak meg, azt vizsgálták, miért szűnt meg 1953-ban sok csángó faluban a magyar iskola. Sok helyen rémhírt terjesztettek, de közrejátszott a Magyar Népi Szövetség akkori felszámolása is. Gheorghiu Dej emberei egyszerűen felszámolták a moldvai csángó falvakban a magyar nyelvű oktatást. 1957-ben még működött a lészpedi, bahánai, újfalusi és egy gyimesbükki VII. osztály, továbbá négy környékbeli négyosztályos elemi iskola. Ekkor végzett Bákóban a magyar tanítóképző második évjárata 25 tanulóval, Albu Zsigmond volt az osztályfőnökük. Új elemi iskolákat nyitottak meg Magyarfaluban /Gaiceana-Unguri/, a bákói tanítóképzőben egy V. osztály, Külső-Rekecsinben, a magyar nyelvet, mint tantárgyat bevezették Dioszínben /Gioseni/, Szőlőhegyen /Pirgaresti/ és Ploscuteni falvakban. Ezután 1958 és 1960 között rendre felszámolták a magyar nyelvű moldvai iskolákat, még a gyimesbükkieket is. A Nemzetiségi Vezérigazgatóság - amelyben képviselve voltak Románia összes nemzetiségei: magyarok, németek, szerbek, ukránok, zsidók, szlovákok, tatárok - 1958-ban megszűnt. /Bartis Árpád: A csángómagyar iskolálról. = Keresztény Szó (Kolozsvár), aug. 5./
