Balázs Sándor Bölcselet az Erdélyi Múzeum-Egyesületben című könyvét mutatták be december 17-én Kolozsváron, az EME székhelyén. A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában megjelent kötet Egyed Péter szerint a magyar filozófiatörténet, a magyar irodalmi eszmetörténet, a modern filozófia szempontjából is fontos. – A kötet hézagpótló könyv, hiszen korábban nem jelent meg ezt a témát feldolgozó monográfia – mondta. A könyv kutatói szempontból is hasznos, hiszen közli a vizsgált, illetve a témához kapcsolódó tudományos könyvek lajstromát is. „A kötetben az EME története és a kor filozófusai köreinek metszetét, közös felületét vizsgáltam” – mondta a szerző. Megállapította: a tudomány műveléséhez intézményi keretre van szükség. Lennie kell egy közösségnek, ahol a tudomány alakuljon, és az EME ilyen tekintetben annak idején példamutató volt. Az EME másik pozitívuma az volt, hogy nem kapcsolódott egyik politikai párthoz, szervezethez sem. Az EMÉ-ben tevékenykedő erdélyi magyar tudósok kezéből európai mércével mérhető filozófiai alkotás nem került ki. Ennek okaira is utal Balázs Sándor filozófia professzor legújabb kötete. /D. I. : Az EME és a filozófusok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2007. december 20.
Az Erdélyi Kézmíves Céh és az Alternatíva Egyesület szervezésében nyílt meg december 19-én a Kézműves Ajándéktárgyak Vására Kolozsváron. A Mátyás utcai kirakodóvásárra várják az érdeklődőket. /Kézművesvásár Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 20.
Ötvenéves a NyIRK, teljes nevén: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1957-ben indult Kolozsváron a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirataként. Azóta is születése helyén jelenik meg évente kétszer. Az ünnepi számban két magyarországi szaktekintély: Görömbei András irodalomtörténész és Szathmári István nyelvész köszöntötte a folyóiratot. Ebben a számban Péntek János szóföldrajzi vizsgálatokat végzett a moldvai magyarban, Gulya János pedig a Halotti Beszéddel foglalkozott. A NyIRK megtett útjáról a folyóirat tudományos titkára, Murádin László nyelvész, a közismert nyelvművelő tájékoztatott. Kezdetben a példányszám ezer körül mozgott, 1974-től 500-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, utána ismét visszaesett 300-ra. Csak megrendelők kapják, az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba. Az I. évfolyam főszerkesztője Jancsó Elemér volt, őt követte Nagy István, aztán jött Gáll Ernő 1978-ban, utána a nemrég elhunyt Szabó Zoltán következett. A NyIRK tárgyköreit a nyelvészet és az irodalomtudomány között osztja meg, de nem zárkózik el más, humán jellegű szaktudományok, így a folklór vagy művelődéstörténet elől sem. Az írások szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóiból, illetve a kolozsvári egyetem magyar tanszékeinek tagjaiból kerülnek/kerültek ki (Antal Árpád, Benő Attila, Csomortáni Magdolna, Egyed Emese, Fazakas Emese, Máthé Dénes, P. Dombi Erzsébet, Péntek János, Szabó Zoltán, Szabó T. Attila, Szilágyi N. Sándor és mások). A lap megindította a hely- és személynévkutatást. /Komoróczy György: Ötvenéves a NyIRK. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./
2007. december 20.
Megjelent a kolozsvári Erdélyi Gazda 2007. december–2008. januári összevont száma. Advent van, gyönyörű címmel vezércikket Sebestyén Katalin főszerkesztő írt. A biotermék kiállításáról dr. T. Veress Éva számolt be. Dr. Márkus István talajszerkezet-javító és -kímélő művelésről közölt. A 97 éves korában elhunyt Veress István professzortól dr. Csávossy György és Györffy István, valamint szerető lánya, Éva búcsúzott. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 20.
Lehet-e esszét tanítani, tették fel a kérdést Szilágyi Júlia irodalomkritikusnak, esszéírónak azon december 19-i rendezvényen, amelyen a Korunk – Komp-Press Kiadó új köteteit mutatták be a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén. A Balázs Imre József által feltett kérdés az új, Szilágyi Júlia-kötet címe is /Lehet-e esszét tanítani?, Komp-Press, Kolozsvár, 2007/, amelyre a jelenlévők megkapták a választ a szerzőtől: nem tudja, mindig az volt az érzése, hogy a kérdésekre nagyobb szükség van, mint a válaszokra. Azzal tért ki a kérdés megválaszolása elől, hogy van-e az élménynek módszertana. Nincs. Az élmény nyújt valamit. Ez a csodálatos titok egyben az esszé titka is. Pieldner Judit volt a karácsonyi könyvbemutató másik vendége, a szerző Beszédterek, képterek című kötetében az irodalom és film viszonya áll a középpontban. /Köllő Katalin: Esszéírás: életforma, gondolkodásmód, stílus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 20.
A Korunk–Komp-Press Kiadó december 19-i kolozsvári rendezvényén több újdonságot is bemutattak. Pieldner Judit Beszédterek, képterek című könyve egyrészt irodalom és film kapcsolatát elemző írásokat, másrészt recenziókat tartalmaz az új generáció költőinek – Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Lövétei Lázár László és Székely Csaba – köteteiről. Bemutatták továbbá a Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié 1957–2007 című antológiát. Szabédi László leveleiből állították össze „A Lázár utcától a Postakert utcáig” című könyvet. A Korunk könyvespolcán még négy új könyv szerepel: Balázs Imre József szerkesztésében A sztálinizmus irodalma Romániában című tanulmánykötet, Máthé Dénes Nyelvi létmódok, Rigán Lóránd Erósz városa és Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai című könyve. /Rostás-Péter Emese: Nyolc könyv a Korunktól. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./
2007. december 21.
Eckstein-Kovács Péter szenátor kolozsvári sajtótájékoztatóján az év legfontosabb eseményeinek nevezte a Traian Basescu államfő felfüggesztéséről, illetve az egyéni választókörzetes választási rendszer bevezetéséről szóló népszavazást, továbbá a november 25-i európai parlamenti választást. A szenátor ugyanakkor több személyt is díjazott a 2007-ben elért megvalósításaikért: az év kolozsvári személyiségei kategóriában Emil Boc kolozsvári polgármester és Pászkány Árpád üzletembert tüntette ki. Az előbbi a Kincses Kolozsvár című kötetet kapta ajándékba a város érdekében kifejtett tevékenységéért, míg az utóbbi egy F. C. Barcelona feliratú sálat a CFR focicsapat által elért kiváló eredményekért. Az „év magyarja” díjban Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács (CNA) elnöke, valamint Frunda György szenátor részesült. /P. A. M. : Év végi díjak Ecksteintól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 21.
Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese cáfolta azokat a vádakat, amelyekkel Hantz Péter, a kolozsvári Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke illette. Hantz Péter közleményében követelte: „a MOGYE válassza szét a román és a magyar tagozat költségvetését, és a magyar tagozat pénzét haladéktalanul fordítsák a túlterhelt magyar oktatók számának növelésére, valamint az alacsonyabb beosztású oktatók arcpirítóan alacsony fizetésének növelésére. ” A BKB szerint „a magyar diákok kétszeresére növelt fejkvótája jelenleg nem ér el a magyar tagozatig, hanem elnyeli azt az egyetem közös költségvetése”. „A két tagozat különválasztásának jogi feltétele az akkreditálás, ehhez viszont nincs meg a szükséges infrastruktúra, nincs elég oktató, professzor, docens, adjunktus, nincs akikkel külön tagozatot lehetne alakítani” – nyilatkozta Nagy Örs. A professzor szerint „nem igaz, hogy rosszindulatúan akadályozzák a magyar oktatók előmenetelét, hiszen csak mint rektor-helyettes 1–2 héten belül láttamozni fogom az előléptetési dossziéját három magyar oktatónak is”. Hozzátette: a román és a magyar tagozatok azonos pozíciót betöltő oktatóinak alapfizetése között nincs különbség, a bérek viszont a kvalitás függvényében változhatnak. „A különbség nem román és magyar oktatók, hanem oktatók és oktatók között van, a pluszmunkát pedig órabérben fizetik ki” – szögezte le a rektor-helyettes. „Engem Hantz Péter telefonon hívott, azt kérdezte: van-e külön útja, lehetősége annak, hogy ez a bizonyos kvóta magyar vonalnak irányuljon. Azt mondtam: nincs, mert van egy közös költségvetése az egyetemnek” – nyilatkozta Nagy Örs. /K. K. L. : Nagy Örs: Hantz állításai nem fedik a valóságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2007. december 21.
A Sapientia Alapítványt létrehozó négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői december 20-án nevezték ki az alapítvány új kuratóriumát. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el a következő négy évben is az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető alapítvány vezetését. A korábbi kuratórium mandátumának lejártával az új testület sok üzletembert vonultat fel. Kató Béla ezt azzal magyarázta, hogy egy magánegyetem finanszírozásának ügye nem zárkózhat el az üzleti szférával való folytonos kommunikációtól. „A támogatást nem csak az anyagiakra kell érteni, hanem mindazokra a tanácsokra is, amit az üzleti szféra szereplőitől kaphatunk a végzős diákjaink munkahelyi lehetőségeinek megteremtéséhez” – fogalmazott Kató. Az elnök beszámolt az egyetem három helyszínének infrastrukturális beruházásairól (Kolozsváron, Marosvásárhelyen új bentlakások épülnek jövőtől, Csíkszeredában pedig bővítik az oktatási teret). „Jelenleg is zajlik az egyetem végleges akkreditációjához szükséges dokumentumok leadása. Nagy jelentőséggel bír, hogy jövőre az egyetem megszerezze az önálló státusát, hiszen ettől kezdve úgy a hazai, mint az uniós forrásokhoz is hozzáférhet. A legutóbbi román–magyar kormányülésen ismételten megerősítették, a román állam is részt kíván venni az egyetem finanszírozásában, ha meglesz a végleges akkreditáció” – tette hozzá Kató. /O. M. : Üzletemberek a Sapientia új kuratóriumában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./
2007. december 21.
Doina Cornea a vele készült beszélgetésben elmondta, azért állt ki a kommunizmus idején, hogy az írók, az értelmiség magatartását ostorozza. Ana Blandiana, Gabriel Andreescu, Dan Desliu, Mircea Dinescu – maréknyi emberen kívül mindenki hallgatott. Doina Cornea a Szabad Európa Rádión keresztül nyilvánosságra hozott leveleiben a romániai értelmiség passzív magatartását bírálta, az emberekhez szólt, hogy győzzék le magukban a félelmet és a kishitűséget. Nagy kérdés, hogy az 1989-es forradalmat ki idézte elő. Doina Cornea szerint a Szekuritáté egy része és a hadsereg belső hírszerző szolgálatai készítették elő. És Gorbacsov is, mert meg akart már szabadulni Ceausescutól. A Szekuritáté kihasználta a Papp László volt református püspök és Tőkés László akkori temesvári lelkész közötti konfliktust. Amikor egyre több román és szerb nemzetiségű ember is kiállt Tőkés László mellett, őbenne még nem volt semmi remény. 1989. december 21-én Kolozsvár tele volt katonákkal, milicistákkal, szekusokkal. Azután Doina Cornea elindulta a főtér felé. A járdákon páncélosok álltak, feléjük irányított fegyverekkel. Másnap, 22-én egy fekete esőköpenyes fiatalember kopogott be hozzá, kérte őt, jöjjön az ortodox katedrális előtti térre, nagygyűlés lesz. Ceausescu megfutamodása után az ortodox katedrálisban megint találkozott azzal a fekete köpenyes fiatalemberrel. 22-én délután értesült arról, hogy a Nemzeti Megmentési Front (FSN) listáján ő az első, Ana Blandiana a második, Mircea Dinescu a harmadik, Ion Iliescu az utolsó. Közleményt adtak ki demokratikus elveket, magántulajdont, politikai pluralizmust hirdető programról Amikor később újra közölték a programot, már szó sem volt benne ezekről az elvekről. Most már látja, tévedett, amikor televízión keresztül lebeszélte a bukaresti fiatalokat a további tüntetésekről. Azt hazudták ugyanis neki, hogy terroristák leselkednek rájuk, tehát azt mondta: Édes gyermekeim, ne kockáztassátok az életeteket, menjetek haza, a FSN programja demokratikus, amelyet ha nem tart be, én leszek az első, aki ellenzékbe vonul. Doina Cornea /sz. Brassó, 1929. márc. 30./ a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának francia szakos tanársegéde volt, fordító, publicista, kommunistaellenes ellenzéki. 1980-ban írta meg első szamizdatkönyvét (Incercarea labirintului), majd négy, szintén szamizdatfordítást készített. 1982 és 1989 között 31 levelet tett közzé a Szabad Európa Rádió révén Ceausescu Romániájáról. Állásából eltávolították, 1989. december 22-éig megfigyelés alatt tartották. /Benkő Levente: Gyávaságunk árát fizetjük. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 21.
December 17-én Kolozsváron a S. Toduta Zenelíceum román és magyar tagozata első ízben ünnepelt együtt az adventi várakozásban. A kétnyelvű áhítat után Adorjáni Ágota, végzős növendék orgonált. /Kulcsár Gabriella: Együtt ünnepeltünk: közös karácsonyi koncert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 21.
A kolozsvári Paprika Rádió karácsonyi akciósorozata keretében a Máltai Mozgássérült Óvoda 17 kisgyerekét lepte meg kürtöskaláccsal, friss déli gyümölccsel, sapkákkal és kesztyűkkel. A Paprika Rádió ajándék karavánja nem fejeződött be, december 21-én az AKSZA missziósházba, majd a Máltai Segélyszolgálat gondozásában levő idős emberekhez látogatnak el. /Mozgássérült gyermekeket ajándékozott meg a Paprika. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
2007. december 22.
December 21-én Kolozsváron is megemlékeztek az 1989-es forradalom áldozatairól. Az egykori forradalmárok és hivatalosságok végigvonultak a városon, megkoszorúzták a főtéri emlékművet, ahol annak idején huszonhét, többségében fiatalember vesztette életét a kommunista rendszer karhatalmával vívott összecsapásban. /Mementó’89. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. december 22.
Augusztus vége felé jelentős változás állt be Kolozsvár közéletében: a magyar katolikusság egyik legmeghatározóbb személyisége – dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök búcsút vett főesperesi hivatalától. A megürült tisztséget Kovács Sándor főesperes vette át. Kovács Sándor elmondta, a középiskolát Marosvásárhelyen végezte, akkor született meg a papi hivatása. Életében nagy szerepe volt Márton Áron püspöknek, aki személyesen vette fel őt a teológiára. A püspök szociológus volt, a teológián szociológiát is tanított. Marosvásárhelyre. Kovács Sándort Marosvásárhelyre helyezték. Székelyudvarhelyen nehéz volt a munkát elkezdenie, mert elődjéről, Pálffy Gézáról elterjedt a hír, hogy a Szekuritáté tette el láb alól. A Szekuritáté sokszor küldött hozzá provokátorokat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szeresd a népet, és a nép is szeretni fog téged. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. december 22.
Idén tizenötödszörre rendezett közös karácsonyi hangversenyt a Kolozsvári Református Kollégium és az ortodox szeminárium, amelynek során mindkét tanintézet kórusa ízelítőt adott hagyományos karácsonyi énekeikből, majd közösen énekeltek. Székely Árpád, a kollégium igazgatója visszaemlékezett az első, 1992-ben megrendezett közös hangversenyre. A református és ortodox diákok hangversenyére minden évben megtelnek a templomok. /N. -H. D. : Református-ortodox együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. december 22.
Öt éve halt meg Veress Pál festőművész, most újra Veresspál kiállítás van Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Az emlékkiállítás a művész hagyatékát gondosan őrző özvegyének, Veress Zsuzsának, és a tárlat anyagát összeállító művésztársaknak, Lőrincz Lehelnek és Nagy Endrének köszönhető. A művész csöndben és szerényen alkotott szinte az utolsó pillanatig, 2002. október 11-én bekövetkezett haláláig. A festészetben és a grafikában egyaránt járatos volt és 36 éven keresztül, 1954-től nyugdíjba vonulásáig nemzedékek hosszú sorát oktatta a kolozsvári főiskolán. A figuratív festészet híve volt, de az absztrakt irányába is sikeresen nyitott. A Barabás Miklós Céh (BMC) 1994-es újjáalakulása után pedig a szervezet ügyvezető titkáraként tevékenykedett, ő volt a BMC élő lelkiismerete. /Németh Júlia: Veresspál-emlékkiállítás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2007. december 23.
Immár tizenegyedik alkalommal rendeztek teológiai napokat december 14–15. között a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karán. Dr. Jakubinyi György érsek prédikációjában felvázolta az egyetemes és szolgálati papság bibliai gyökereit. Dr. Puskely Mária Spirituális erővonalak az Árpád-korban címmel az Árpád-házi szentek életpéldáján keresztül körvonalazta a sajátos történelmi és földrajzi koordinátáktól meghatározott nemzeti spiritualitás jellemzőit. Dr. Tóth Anna bizantológus (ELTE, Budapest) egy kevéssé ismert bizánci laikus történész, Joannes Malalas világtörténetét ismertette. Dr. Cs. Gyimesi Éva a kortárs irodalom egy alkotásán, Kamarás István Jézus-projektum című művén keresztül közelítette meg a mai keresztény értelmiségi helyére vonatkozó témát. December 15-én dr. Angi István zeneakadémiai tanár, esztéta A gregorián ének pirkadó reneszánsza laikusok körében című előadásával folytatódott a konferencia. Dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató Laikusok hagyományőrző szerepe a moldvai katolikusok körében című előadásából a hallgatóság képet alkothatott a csángó falvak múltbeli hitéletéről, amelyet magyar pap hiányában többnyire deákok irányítottak, de fény derülhetett az asszimilációs folyamatra és következményeire is. Dr. Holló László a Római Katolikus Státusról mint kifejezetten laikus intézményről tartott előadást. /Farmati Anna: Laikusok az egyházban. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 23./
2007. december 27.
Tibori Szabó Zoltán most megjelent értekezése /Árnyékos oldal, Koinónia, Kolozsvár, 2007/ mindenekelőtt sajtótörténeti jellegű, és a holokauszt után visszatért maroknyi erdélyi zsidóság identitásválságának bemutatását szolgálja. A szerző nem élte át a történteket, évtizedek óta munkálkodik a kollektív emlékezet ébren tartásán. Munkájának előzménye a szerző korábbi munkái: Teleki Béla erdélyisége. NIS Kiadó. Kolozsvár, 1993; Élet és halál mezsgyéjén. Zsidók mentése és menekülése a magyar–román határon 1940-1944 között. Minerva, Kolozsvár, 2004; Csík vármegye zsidósága a betelepüléstől a megsemmisítésig. In: Tanulmányok a holokausztról. III. kötet, Randolph L. Braham (szerk.). Balassi Kiadó, Budapest, 2004; Az erdélyi zsidóság sorsa a II. világháború után. 1945-1948. In: Molnár Judit (szerk.), A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Balassi Kiadó, Budapest, 2005.; A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája 1–3. Park Kiadó, Budapest, 2007. (Szerk. : Randolph Braham és Tibori Szabó Zoltán). Az Egység (Új Út) című kolozsvári lap évfolyamai, mint leggazdagabb forrás mellett a szatmári Deportált Híradó, az „Ichud” és az Új Ifjúság lapszámait dolgozta fel, igénybe vette a levéltárak, valamint a kortanúkkal készített interjúk információanyagát is. A kolozsvári Erdély, Igazság (Erdélyi Szikra), Világosság, a brassói/sepsiszentgyörgyi Népi Egység, a nagyváradi Új Élet, a marosvásárhelyi Szabad Szó és más (nagybányai, szatmárnémeti, temesvári, máramarosi) magyar sajtóorgánumok, majd a korabeli román lapok képezik a további fejezetek kutatási forrásanyagát. A szerző felvázolta a magyar, ezen belül az erdélyi zsidóság történetének alakulását. Kitért a deportálásokban közreműködött zsidó vezetők felelősségére, a népbíróságok keretében véghez vitt jogi eljárásokra, ítéletekre. Tibori kitért a magyar református egyház szociális jellegű segítségére, személyesen Vásárhelyi János püspök pozitív szerepének kiemelésére is. Tibori Szabó Zoltán valósághűen dokumentálta az Antonescu-kormány felelősségét a romániai zsidóság jelentős részének elpusztításában. /Cs. Gyimesi Éva: Törlesztés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 27.
Solymár József A hős páncéljában /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című történelmi kisregénye a fiataloknak és a gyökereiket megismerni szándékozóknak segít. A könyvből Kemény Simon erdélyi nemesifjú önfeláldozásának története kerekedik ki, aki Hunyadi János elkötelezett híveként harcolt és esett el a törökkel szembeni háborúban. Hőstette 1442. március 25-én történt Gáld közelében, amikor a rettegett erdélyi vajda fejére vadászó Mezid bég által vezetett törököket a fiatal hős Hunyadi János páncéljába bújva cselezte ki, így mentve meg vezérét. Könyörtelenül megölték, végül azonban a csatát a muzulmánok vesztették el. Maga Mezid bég is elpusztult, és sok magyar fogoly szabadult fel. /Ö. I. B. : Kemény-lecke, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./
2007. december 28.
Pászkány Árpád Zoltán kolozsvári üzletember hangsúlyozta, a román politika különböző üzleti körök kiszolgálójává vált, és mindezt egyesek olyan sportszerűtlenül művelik, hogy nincs az az eszköz, gazemberség, amelyet ne mernének bevetni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják. A 36 éves, Erdély Roman Abramovicsaként emlegetett vállalkozó szeretné, ha futballcsapata, a kincses városi CFR jövőre a Bajnokok Ligájában játszana. Pászkány kiemelkedően sikeres évet tudhat maga mögött két fő tevékenysége, az üzlet és a sport terén. Októberben megnyitotta a Trigránittal közösen létrehozott, Románia egyik legnagyobb ingatlanbefektetésének számító kolozsvári Polus Center bevásárlóközpontot, labdarúgócsapata pedig a 2007–2008-as szezon téli szünetében vezeti a pontvadászatot. A Polus megnyitása kapcsán emlékeztetett, tízéves értelmetlen harc áll mögötte. Ennek a bevásárlóközpontnak már 1998-ban meg kellett volna nyitnia kapuit. Mintegy 50 millió dolláros vagyonával Pászkány Románia hatodik leggazdagabb magyarja, és szerepel az ország legtehetősebb 300 embere között. Apja 1990 tavaszán telepedett le Németországban, ahová ősszel követte őt. Építkezési vállalkozást működtettek, húszról négyszáz főre duzzadt az alkalmazottak létszáma. Ezzel párhuzamosan nagykereskedelmi szinten beállt illatszerárusnak: kölcsönzött 13 ezer márkát, és behozott Romániába egy teherautó sprayt. Az emberek ki voltak éhezve erre, jól lehetett nyerni a dezodorokon. Pár hónap alatt megkereste az első millió márkát, a pénzt pedig újraforgatta. Aztán belekezdett az autóalkatrész-üzletbe. Romániában az övé olt az első, külföldi autók számára létesített nagy- és kiskereskedelmi hálózat. Miután megismerte Demján Sándort és a Trigránit csoportot, tevékenysége kiterjedt az ingatlanbefektetésekre is. Pászkány hat és fél év után, 1996-ban visszatért szülőföldjére, Kolozsvárra, honvágya volt. Futballba fektetett be, szereti a focit. Amikor a futballklubot átvette, mindössze pár hét választotta el a megszűnéstől. Az akkoriban ötezer fős befogadóképességű stadiont 15 és fél ezresre bővítette, jövő nyárra már akár 29 ezer szurkolót fogadhatnak. Pászkány kiábrándult a politikából, mindenütt korrupció van. Hónapokkal ezelőtt a román ügyészség zsarolás és bűnszervezet támogatása gyanújával eljárást indított Pászkány ellen, akkor ő többek között Traian Bãsescu államfőnél panaszolta be az üzleti szféra, a politika és az igazságszolgáltatás összefonódását, amely polipként hálózza be a közéletet. Bizonyos gazdasági körök pozícióba juttattak embereket, akik döntéseikkel hatást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra. Romániában az elmúlt 17 évben talán soha nem folyamodtak ennyire nyílt, durva eszközökhöz, mint most, soha nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a kommunista titkosszolgálat, a Szekuritaté is kinevelte az új nemzedéket, amellyel a gazdaság jelentős szegmensét ellenőrzi. Pászkány Árpád szerint a romániai ma Kelet-Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Ezért az ország tíz-tizenkét nagyvárosában szeretne Polus-bevásárló-központot nyitni a következő években. Pászkány úgy látja, az RMDSZ alapvető problémája: nincs konkrét politikai színezet. Beállítottsága többnyire kemény bal, viszont azt mégse mondhatja el magáról a szervezet, hogy kommunista. De nem vállalhatja magára a jobboldaliságot sem. Az RMDSZ megérett a tisztújításra, miután egyedüli romániai párt, amelynek élén 14 éve ugyanazok a személyek állnak. Sokan kiábrándultak az RMDSZ-ből, és úgy érzik, nem tett túl sokat a magyarságért. Pászkány szerint Romániában már nincsenek valós kisebbségi problémák, nem tapossák el a magyarokat. Pászkány Árpád Zoltán /sz. Sepsiszentgyörgy, 1971. nov. 19./ középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Számos romániai és multinacionális cég tulajdonosa vagy részvényese, tevékenységének fő területe az ingatlanfejlesztés, autókereskedelem és futball. /Rostás Szabolcs: Erdély Abramovicsa. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Kikapcsolódást ígérnek szilveszterre az erdélyi társulatok, a kolozsvári Magyar Opera kínálatában kabaréműsorok, operett-összeállítások, vígjátékok szerepelnek. Spiró György Prah című vígjátékát mutatja be december 29-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében a Tompa Miklós Társulat. A színmű ősbemutatóját 2007 áprilisában tartották Budapesten. Az előadást László Csaba rendezte. Hagyományt folytat szilveszteri előadásával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata: az újabb operett-műsorban Kálmán Imre Csárdáskirálynő című művének néhány jelenete kap helyet. A szilveszter este kezdődő előadást a Nagyváradi Állami Filharmónia színpadán, a filharmónia zenekarával közreműködve mutatják be. A váradiak Nemlaha György átdolgozásában láthatják az operettet. Operett-összeállítással készül a Kolozsvári Magyar Opera társulata is. A december 31-én kezdődő, Emlékszel még című műsorban a 125 éve született Kálmán Imre legnépszerűbb műveinek részletei csendülnek fel. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata szilveszter napján Michel André–Fényes Szabolcs–Szenes Iván Lulu című művét adja elő. A Czintos József által rendezett zenés vígjátékkal januárban és februárban turnéra indulnak a környező településekre. Zenés játékot állítanak színpadra a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban is. A Bolondos ünnep szinte minden műsorszáma más-más stílust, más-más műfajt kínál. A rendezést a társulat egésze jegyzi. Két marosvásárhelyi humortársulat is műsorral készül szilveszterre. A Hahota Színtársulat Nyárádszeredában mutatta be a Kabaré Expressz című zenés szilveszteri előadását, amelyet december 28-29-én Marosvásárhelyen, a Maros Művészegyüttes termében megismételnek. A Maros Művészegyüttes előadótermében december utolsó napján az Arrivederci Róma, vagy Búcsú a gengszterektől című előadást láthatja a közönség. /Zenés játékkal az újévbe. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Az óévet búcsúztató est leginkább kedvelt kulturális és színházi élménye a szilveszteri kabaré. A három székelyföldi színház kínálata a következő. Klasszikus musicallel zárja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata: Masteroff-Kander-Ebb Kabaré című művét december 31-én mutatják be. Az udvarhelyi Kabarét Gajdos József rendező-koreográfus vitte színpadra, munkáját két fiatal, Kolozsváron végzett művész segítette: a díszleteket Csíki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte. Vígjátékkal készül a szilveszterre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Paul és Franz Schönthan–Kellér Dezső által szerzett A szabin nők elrablása című zenés bohózat próbáit már a múlt hónapban megkezdte a társulat Keresztes Attila rendező vezetésével. Száz év magyar operettjeiből kínál ízelítőt a Csíki Játékszín december Kállai István–Nemlaha György Mesék az operettről című darabjával. Csutka István, az előadás rendezője és koreográfusa, aki a darab ősbemutatójának rendezője is volt 2003-ban, a debreceni Csokonai Színházban. /Fény, zene, pezsgő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Fazakas Tibor vajdahunyadi grafikusművész Kolozsváron, a Reményik Sándor pincegalériában állította ki valósághű tájkép sorozatát. Németh Júlia műkritikus szerint Fazakas Tibor az általa kreált virtuális valóságból leszállt a földre, az általunk is jól ismert valós világba, amely gazdag ihletforrásul szolgál számára. /(-eth): Tájak Fazakas Tibor művészi feldolgozásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 28.
Lászlóffy Aladárnak ítélték a Napút-díjat, az elismerést december 27-én vette át a költő Budapesten. A díjat az idén alapította a Cédrus Művészeti Alapítvány, a Kossuth-díjas kolozsvári költő, író műfordító elsőként részesült az elismerésben. Szondi György, a Napút című folyóirat főszerkesztője, a díjat odaítélő háromtagú kuratórium elnöke elmondta: egyértelmű döntés volt részükről, hogy Lászlóffy Aladár kapja az elismerést, amelyet a folyóirat szellemiségének megfelelő és a laphoz kötődő alkotóknak adnak. Lászlóffy Aladár az indulás, 1999 óta a lap konzulense, tavaly óta pedig Innen nézek szerteszét címmel saját rovata van a folyóiratban. A Napút című lap a 2007-es év kilencedik számát az idén hetvenéves alkotónak szentelte. A folyóirat összeállításában verssel, tanulmánnyal, karcolattal harminckét alkotó köszönti az ünnepeltet. /A Napút díja Lászlóffy Aladárnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
2007. december 29.
A Serkenj fel kegyes nép Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett, befejeződött. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum csapata a kecskeméti döntő hat résztvevőjének egyike volt a II. korosztályban. A legnagyobb sikert számukra nem csak a Leopold Mozart Zeneiskolával (Budaörs) megosztott IV. díj jelentette, hanem maga a döntőn való részvétel, amelybe az induló 106 csapatból az elődöntőt és az erdélyi középdöntőt megnyerve kerültek be. Ez a hat csapat ott lehetett a Kodály születésének 125. évfordulójára szervezett egyéves rendezvénysorozat záróünnepségein. /Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. december 29.
Bartók György püspök emlékét egy darabig még családja éltette: teológiai tanár, majd filozófiaprofesszor fia, ifj. Bartók György, valamint püspökké választott veje, Ravasz László. Összegyűjtötték a temetésén mondott beszédeket, róla szóló megemlékezéseket (1909), kiadták prédikációit (1910, 1912). Aztán emléke feledésbe merült. Az 1845-ben Málnáson született Bartók György a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult, majd a teológiát is elvégezte. A tübingeni egyetemen filozófiát és klasszikus nyelveket tanult, a doktorátust is megszerezte. Hazatérte után püspöki titkárként és a Református Kollégium vallástanáraként tapasztalatokat szerzett. Kolozsváron a tudományegyetem megszerezte magántanári habilitációját filozófiából, majd Kant filozófiájából hirdetett előadást és szemináriumot. 1876-ban Nagyenyeden lett lelkész, emellett 1876 júniusában megindította az Egyházi és Iskolai Szemle című hetilapot. A kolozsvári tudományegyetem 1872-es megnyitása után felvetették a kolozsvári református teológia létesítését. A református egyházon belül két párt alakult ki, az egyik az enyedi teológiát, s ezzel a kollégium főiskolai jellegét védelmezte, a másik a teológiai akadémiát Kolozsváron állította volna fel, összekapcsolva az egyetemmel. Az enyediek vezére Kovács Ödön és Bartók György lett, a kolozsvári párté Szász Domokos és öccse, Béla, az egyetem filozófia professzora. Így a Bartók szerkesztette Szemle az enyedi párt szócsövének számított. Állandó vitában állt a Szász Domokos szerkesztésében Kolozsvárt megjelenő Erdélyi Protestáns Közlönnyel. Bartók lapjában tudományos közleményeket közölt. 1883 decemberében, a nyolcadik évfolyam lezárásával szüntette meg Bartók a végig egyedül szerkesztett lapot. 1885-ben Szász Domokos lett a püspök, így egyre kilátástalanabbá vált az enyedi teológiát védelmezők helyzete. 1895-ben megnyitotta kapuit a kolozsvári „teológiai fakultás”. 1898-ban Bartók György lett az egyház főjegyzője, majd Szász Domokos halála után őt választották az egyházkerület püspökének. Ekkor nyilvánult meg bölcsessége. Nem próbálja visszafele forgatni a történelem kerekét – mint párthíveinek többsége elvárta volna. Bartók György folytatta tudományos munkáját. Tájékozás az újabb teológia körében címmel Keresztes József és Kovács Ödön enyedi professzorokkal együtt összefoglalta a liberális teológia újdonságait. Két vallásoktatási tankönyvet szerkesztett, ezek az 1920-as évekig használatban maradtak. 1907. december 19-én hunyt el Kolozsváron. Ifj. Bartók György /Nagyenyed, 1882. aug. 3. – Budapest, 1970. nov. 26./ apja halála után teológiai tanár, majd kolozsvári, azután szegedi filozófia-professzor lett, majd ő volt az 1940-ben visszatérő kolozsvári egyetem első rektora /1940-1941/. /Gaal György: Bartók György, a tudós püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2007. december 1.
Tordaszentlászló és környéke művelődési életének szervezője a 75 éves Boldizsár Zeyk Imre nyugalmazott tanár, közíró, népművelő. A Bolyai Tudományegyetemen végzett 1954-ben. A Mezőség közepébe, Buzába kapott igazgató-tanári kinevezést, később innen kérésre egy másik mezőségi nagyközségbe, Kolozsra került. Előbb a magyar tannyelvű iskola tanára, röviddel utána igazgatója, később pedig a román iskolával összevont magyar tagozat aligazgatója volt. Állandó harcba álltak a román tagozat pártaktivista igazgatójával, mert jobbak voltak az eredmények a magyar tagozaton, mint a románon. Boldizsár Zeyk Imre megszervezte a Szülők iskolája elnevezésű felnőttképzést. 1955 márciusában Kolozsvár rajoni magyar tannyelvű iskolák igazgatói tartották gyűlésüket, amikor bevonultak a román igazgatók, követelték, hogy román nyelven tartsák a gyűlést. Ezzel megszűntek a magyar nyelvű értekezletek. Végül 1961-ben visszatérhetett családjával szülőfalujába, Tordaszentlászlóra. Boldizsár Zeyk Imre akkor tapasztalhatta, hogy teljesen fellazultak a közösségformáló és megtartó közművelődési hagyományok, ezért nagy munkába kezdett. Újraalapította az 1940–1944 között elpusztított iskolai és falusi könyvtárakat mind Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán, mind pedig a hozzájuk tartozó öt román faluban. Újraindítottam megfelelő szakemberek bevonásával a kalotaszegi kézimunka oktatását. tanítványai bevonva elkezdte a kalotaszegi falvak szellemi és tárgyi néprajzának gyűjtését, a szellemi néprajzi anyag rögzítését, tárolását és feldolgozását valamint bemutatását. Boldizsár Zeyk Imre falumúzeumot hozott létre, 1995-től pedig azt Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeummá fejlesztette. A magyar iskolai hagyományoknak megfelelően visszaállította az Iskolaszéket, az iskola nem hivatalos, de hatékony szervét. /Buzás Pál: Születésnapi köszöntő. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. november-december/ Emlékeztető: A hatóságok is figyeltek rá:1992. március 19-én a rendőrség házkutatást tartott – névtelen feljelentés alapján – Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés – balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), 1992. márc. 20./
2007. december 1.
Nekrológ: Ferenczi Géza /1924-2007/ Apai ágon háromszéki, szemerjai származású. Már édesapja, Ferenczi Sándor régész és művelődéstörténész nagyobb kutatásokat végzett Háromszéken, s a Szemerjai Székely szignót használta. Bátyja, Ferenczi István régész és történész ugyancsak kötődött, mind ásatásokkal, mind pedig írásokkal Háromszékhez. Ferenczi Géza fél évszázaddal korábbi együttműködést megújítva kapcsolódott be 1996-ban a Székely Nemzeti Múzeum évkönyveinek munkálataiba, jelentős dolgozatokkal emelve a periodika színvonalát. 1924. június 22-én, Kolozsváron született, közép és felsőfokú tanulmányait is szülővárosában végezte, 1954-ben a Bolyai Egyetem történelem szakán szerzett diplomát. Székelyudvarhelyen húsz évig vezette a múzeumot, emellett a környéken bátyjával közösen végzett ásatások, kutatások révén gazdag leletanyaggal gazdagította a gyűjteményeit. 1976-tól a csíkszeredai múzeum mellett működő megyei műkincsvédelmi hivatal muzeológusa lett. 1987-es nyugdíjazása előtt három évig a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtárban dolgozott. Bátyjával közös búvárkodásai a kora középkori Magyarország határvédelmi rendszerének feltárására irányulva az erdélyi magyar letelepedés irányának, szakaszainak és idejének szabatosabb meghatározásához, új eredményekhez vezettek. Régészeti, nyelvtörténeti adatokra támaszkodva új szemszögből közelítette meg a moldvai ősibb csángók eredeztetését, Moldvába telepítésük idejét. Édesapja nyomdokain haladva a székely rovásírás kérdésével is behatóan foglalkozott, főként az énlaki és székelyderzsi felirat megfejtéséhez kapcsolódó közlései ismertek. Művelődéstörténeti tekintetben is édesapját követte, művészettörténeti vonatkozásban Balogh Jolán és Entz Géza tanítványa volt, nyelvtudományi kérdésekben Szabó T. Attilával, később Kósa Ferenccel tartott kapcsolatot. 2005-től már súlyos betegen, de utolsó óráiban is dolgozott, életének a kutatói munka, az eredmények közzététele adott értelmet. 2007. február 14-én hunyt el, Székelyudvarhelyen. Ferenczi Géza könyvei Hargita megye útikönyve magyar és román nyelven (Csíkszereda, 1973); Székely rovásírásos emlékek (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1997); A moldvai ősibb csángók (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999); Lapok Erdély múltjából. Tanulmányok (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Utazások Udvarhelyszéken (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002 – Dénes István előszavával); A székely rovásírás az idő sodrában (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2002); Régi várak, új írások. Régészet és rovásírás. Tanulmányok – társszerző: Ferenczi István (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006). /Hubbes Éva: Ferenczi Géza = Acta Siculica (Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, 2007, Sepsiszentgyörgy), 761-76. p. /
2008. január 3.
Andrei Marga egykori rektor újabb mandátumot nyert a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. A következő négy évre Magyari Tivadar rektor-helyettes, magyartagozat-vezető megmarad tisztségében. Magyari az ülés után elmondta, a magyar tagozat vezetőit egyhangúlag választották meg. A másik rektor-helyettes a magyar tagozat részéről Márkus András matematikus. Az Akadémiai Tanács alelnöke Nagy László fizikus lett, aki mostanáig az egyetem egyik rektor-helyettese volt. Benedek József történész az Akadémiai Tanács tagja lesz a következő négy évben. Újdonságnak számít, hogy Marga javaslatára hatról kilencre bővítették a rektor-helyettesi tisztségek számát, s az egyik újonnan létrehozott funkciót Szamosközi István pszichológus tölti be. Magyari Tivadar nyilatkozatában hangsúlyozta, a következő négy évben meg kell találni a megoldást a magyar tagozat szakmai-tannyelvi önállóságára. Ennek elmaradásáért azonban ő nem vállal felelősséget. Az új rektor támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kisebb létszámú, ezért könnyebben tanítható magyar évfolyamok esetében azt szolgálják, hogy a diákokkal több kérdésben személyesebben foglalkozzanak. Magyari a magyar tagozat alapszabályzata módosítását kezdeményezte, és megbeszélte az új rektorral, hogy a Chartát is olyan értelemben kell módosítani, hogy alapdokumentumként garantálja a szakmai alapú önállóságot. A BBTE-n jelenleg 7200 magyar diák tanul anyanyelvén, ők az egyetem diáklétszámának a 27 százalékát teszik ki. A Margával folytatott megbeszéléseken a felek egyetértettek abban, hogy a magyar tagozat sokat fejlődött, de orvosolni kell a lemaradást az oktatói létszám tekintetében, különösen bizonyos karokon, illetve a vidéki tagozatokon és a magyar tanítóképzőkön. Megteszik az utolsó lépéseket is, hogy a magyar nyelven oktatott tantárgyak teljes körűek legyenek az 59 szakon. /Pásztor Krisztina: Új-régi vezetőség a BBTE-n. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./
2008. január 4.
Káli Király Istvánra ruházta át 32 ezer lej értékű Mentor-részvényét Markó Béla, és örökölte egy sepsiszentgyörgyi lakás felét, derül ki az RMDSZ-elnök frissített vagyonnyilatkozatából. Jelenleg a számláin hétezer dollárral és 32 ezer lejjel van több, mint legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint. Markó Béla megtartotta a tulajdonában lévő négy mezőgazdasági területet, emellett a politikusnak van még két tömbházlakása, egyik Bukarestben (2005-ben vásárolta), a másik pedig a felesége által örökölt, Kolozsváron. Van továbbá egy háza Marosszentkirályon. /Vagyonosodott Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
