Lőrincz Róbert miskolci képzőművész munkáiból nyílt kiállítás április 18-án Kolozsváron a Reményik Sándor Galériájában. Az Útkereső címet viselő tárlatot Székely Géza képzőművész méltatta. /(köllő): Útkeresés a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./
2008. április 22.
Kolozs megyében RMDSZ és az MPP tárgyalásai eredménytelenül záródtak. Eckstein-Kovács Péter szenátor tárgyalt az RMDSZ megbízásából, elmondta, hogy az MPP-t későn jegyezték be, és mire megegyezés jöhetett volna létre a felek között, az RMDSZ-nél már kialakultak a listák. Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy sem városi, sem megyei szinten nem jött létre közös lista. Kiemelte, hogy az RMDSZ és az MPP Kolozs megyében állt legközelebb a megegyezéshez. Az MPP Kolozs megyében eddig kilenc helyen alakított szervezet. Eckstein-Kovács Péter mindkét szervezet nevében felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén újabb magyar fiatalokat bántalmaztak Kolozsváron. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben több ilyen eset is volt, de az érintettek féltek feljelentést tenni. Szatmár és Bihar megyében zajlanak még tárgyalások az RMDSZ és az MPP helyi szervezetei között. Maros megyében megállapodtak: Marosvásárhelyen az MPP nem indít saját jelöltet, így Borbély László fejlesztési miniszter egyedüli magyarként indulhat Dorin Florea jelenlegi polgármester ellen. A Maros Megyei Tanács elnöki tisztsége kapcsán a feleknek nem sikerült közös nevezőre jutniuk, így az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke ellen várhatóan Tőkés András is versenybe száll jelöltként az MPP részéről. Bihar megyében kudarccal végződtek a tárgyalások. /P. A. M. : Kevésen múlott a megegyezés Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 22.
Elítélte április 21-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a hét végi kolozsvári magyarellenes megnyilvánulást Tőkés László. Egyperces felszólalásában ismertette: a kincses városban három román elkövető amiatt támadt rá egy magyar fiatalokból álló csoportra, mert anyanyelvükön beszéltek. „Sürgős feladatunk, hogy román testvéreinkkel összefogjunk az erőszakos nacionalizmus visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a román hatóságoktól joggal várjuk el, hogy azonosítsák és példásan megbüntessék a tetteseket. Kérem önöket, figyeljenek oda a kisebbségben élő Kárpát-medencei magyarok helyzetére” – szólt EP-képviselőtársaihoz Tőkés. Emlékeztetett: március 15-én az Új Jobboldal elnevezésű román szervezet magyarellenes tüntetést rendezett Kolozsváron, ahol aznap szintén véresre vertek egy magyar fiatalt. Az elkövetők bozgornak (hazátlan) nevezték őket, majd „Ki a magyarokkal az országból!” felkiáltással rohantak el. /Rostás Szabolcs: Elítélendő magyarverés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 22.
Négy várost érintő turnéra indult a sepsiszentgyörgyi M Stúdió, amelynek első állomása Kolozsvár volt, majd a következőkben Marosvásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós. Kolozsváron stúdiójellegű előadást, A látogatót láthatták az érdeklődők. Az előadás alapötletét Lengyel Menyhért A csodálatos mandarin című klasszikus műve ihlette. Mozgásszínházi játékról van szó. /Darvas Beáta: Kolozsváron járt A látogató. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2008. április 22.
Április 21-én kezdődött az első, középiskolások számára kiírt országos szintű koreográfia és színművészeti tantárgyverseny Kolozsváron. A négynapos rendezvény újdonságnak számít, mivel a minisztérium programjában idén szerepel először a diákok színészi képességeit is felmérő verseny. A színművészet kategóriába kizárólag dráma tagozatos középiskolások jelentkezhettek. Romániában jelenleg mintegy tíz olyan középiskola van, ahol biztosítanak ilyen típusú oktatást. Az egyetlen magyar középiskolai dráma tagozat a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban működik, ahonnan két tanuló vesz részt az országos megmérettetésen. Az igazgató szerint a magyar diákok is egyenlő esélyekkel indulnak. /Bonczidai Éva: Zsűrizett improvizációk. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 22.
Április 19-én a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban szervezték meg a nyolcadik országos bibliaismereti vetélkedőt, melyen Marosvásárhely, Nagyenyed, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Zilah, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely kilenc református kollégiuma mérte össze bibliaismereti tudását. /Iochom István: Országos bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./
2008. április 22.
Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a Sapientia EMTE együttműködött a rádiós képzésben az Agnus Rádióval és az Unitárius Webrádióval. A program keretében mintegy 30 egyetemistának biztosítottak lehetőséget, hogy betekintsenek a szakmába, megismerkedjenek a rádiózással. Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári dékánja köszöntötte az egybegyűlteket. Az elméleti előadások sorát Szenkovics Dezső, a Sapientia kolozsvári karának főtitkára, az Agnus Média Alapítvány volt igazgatója kezdte. Nagy István, a marosvásárhelyi Gaga Rádió igazgatója beszélt a kereskedelmi rádiózás jellegzetességeiről. Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora szerint a jövő rádiójában a közszolgálatiság a közösség felé kereskedelmi szinten valósul majd meg. /S. B. Á. : Rádiósokat képeztek Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 22.
Fergeteges taps jutalmazta Huszka Jenő Bob hercegét április 20-án, vasárnap a kolozsvári Magyar Operában. A népszerű operettet három éve láthatta utoljára a város operakedvelő közönsége. Simon Gábor igazgató elmondta, az elkövetkezendőkben a Bob herceg lesz az egyik leggyakrabban műsorra tűzött operett. /Újra színpadon a Bob herceg. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./
2008. április 23.
Feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a kolozsvári rendőrkapitányságon az a két magyar fiatal, akit etnikai hovatartozásuk miatt megvertek Kolozsvár belvárosában. A két fiatalember azután fordult a nyomozó szervekhez, hogy sikerült megszerezniük a törvényszéki orvosi látleletet, amit a verés napján nem kaphattak meg, az ortodox virágvasárnap miatt. A lelet szerint az egyik fiatal négy-öt, míg a másik, orrsövényrepedést szenvedett fiú nyolc-kilenc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. László Attila Kolozs megyei RMDSZ elnök felhívta a lakosság figyelmét, ne hallgassák el a hasonló eseteket, hogy együttesen léphessenek fel. /Feljelentették ütlegelőiket a magyarverés áldozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2008. április 23.
Nincs olyan, hogy román vagy magyar. Csak rossz és jó ember létezik” – mondogatták nagyszüleink, mikor legelőször kicsúfoltak minket azért, mert más nyelven beszéltünk- olvasható a lapban. A napokban magyar fiatalokat vertek meg Kolozsváron. A három román fiatal az „Afara cu ungurii din tara!” – mondatot kiabálta /Ki magyarokkal az országból!/. A támadók később nem kerültek elő. „Azt hiszem, valahol mindannyian felelősnek érezhetjük magunkat. Nagy a szánk. ” – állapította meg a két cikkíró, az „állandó hőzöngés” nem használ. Március 15-én megvertek egy 17 éves magyar fiút, Kolozsváron. Nemrég magyarellenes feliratok jelentek meg a városban, többek között: ,,Halál a magyarokra!” Kárpátalján és a Vajdaságban számos esetben magyar fiatalokat. Világméretű jelenségről van szó. A cikkírók szerint a „lehetséges megoldás az lenne, ha megpróbálnánk csendben maradni” – legyünk méltók az európai polgár megnevezésre – ajánlják. /Osváth Diána, Románszki Zsuzsa: Konfliktus. Kezelés? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2008. április 23.
Az Európai Bizottsághoz fordult április 22-én Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő a kolozsvári magyarverések ügyében. Az RMDSZ-es politikusok levelükben a nacionalizmus újabb romániai térhódítására hívták fel a figyelmet. „Fennáll a veszély, hogy újból előretör a Kárpát-medencében az ultranacionalizmus. Az uszító és bántalmazó magatartás provokációt jelent a kisebbségek és mindazok számára, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek” – olvasható levelükben. A nacionalizmus felerősödése miatti aggodalmát fejezte ki Markó Béla RMDSZ-elnök is. /Az EB-hez fordultak a magyarverések ügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2008. április 23.
A felvételizőknek segítséget nyújt az OMDSZ (Országos Magyar Diákszövetség) Egyetemi kalauz kiadványa, amit minden évben frissített változatban megjelentetnek. Ebben a könyvecskében a magyar magán-, egyházi- és alapítványi intézményekről, a magyar tannyelvet is használó állami egyetemekről, valamint a nagyobb egyetemi központokban lévő román állami egyetemekről van információt, tartalmazz a 2007–2008-as tanév felvételi adatait, a 2008–2009-es év beiskolázási adatait, a felvételikkel kapcsolatos információkat, valamint az egyetem által biztosított ösztöndíjakat és bentlakás-lehetőségeket is. Ennek a tájékoztató könyvnek a népszerűsítéséért az OMDSZ körutat is szervezett, április 16–25-e között. A körút Kolozsváron kezdődött a Sapientia EMTE épületében. /Tötszegi Orsolya: Országos úton az Egyetemi Kalauz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2008. április 23.
Április 19-én tartották az első országos gyermekkari találkozót, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezett – Éneklő Ifjúság Kodály Zoltán szellemében mottóval – a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség (82 esztendős kora ellenére tevékeny) tiszteletbeli elnöke, bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ezt a rendezvényt évente, mindig más-más helységben/régióban és más kórusokkal (is) megismétlődő vándortalálkozóvá szeretnék fejleszteni. /Fodor György: Első gyermekkari találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
2008. április 24.
Kétélű dolog az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Vannak, akik évtizedek óta éltek ezekben a lakásokban, amint lehetőség nyílt rá, megvásárolták ezeket, most azonban elvesztik otthonaikat, és költözni kényszerülnek. Általában pereskedés zajlik a visszaigénylő és a jelenlegi tulajdonos között, amelyben a bíróság dönt valamelyik fél javára, sokszor érthetetlen érvrendszer alapján. Évek óta pereskednek a kolozsvári Egyetem utca 8. szám alatti épület lakói is. Valóságos tragédiák alakulnak ki. Tizenöt család próbálta a bíróság közbenjárásával elérni, hogy maradhasson abban a lakásban, amelyet az államtól megvásárolt – az ügyben harmadfokon született döntés értelmében nyolc család őrizheti meg otthonát. Az egyik lakó elmondta, családi házat a kommunizmus alatt államosították, erőszakkal, a milícia segítségével kilakoltatták, a házat a szemük láttára rombolták le. A részükre kiutalt lakásba négy hónapon át be sem juthattak, a lezárt lakásban a város leltározott. Azután hosszú évtizedek munkájával lakhatóvá tették azt, fürdőszobát építettek. 1997-ben vásárolták meg a várostól, nem tudván, hogy visszaigénylés alatt áll. Most másodszor veszik el a munkával megszerzett lakásukat. Egyesek pert nyertek, mások vesztettek, minden indoklás nélkül. A városháza azzal bíztat, kapnak majd szociális lakást. Sokan kétségbe vonják a visszaszolgáltatást kérő örökös létezését. Hallani olyan hangokat is, hogy a tehetősebbek, valamint a cégek megnyerték a pert, az egyszerű emberek pedig elvesztették. /Farkas Imola: Utcára kerülhetnek a hazai igazságszolgáltatás áldozatai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2008. április 25.
Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./
2008. április 25.
Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2008. április 25.
Helytörténeti és névtani munkákból tartott könyvbemutatót április 23-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB). Hochbauer Mária ismertette Bura László: Öt évszázad utcanevei. Szatmárnémeti (Satu Mare) (1500–2000) című kötetét. A Szatmárnémetiben ma is aktív magyar szakos, hely-, irodalom- és művelődéstörténész tanár alaposan dokumentált helytörténeti munkája levéltári dokumentumokra, térképekre, adattárra támaszkodik. Fazakas Emese Asztalos Lajos sokak által már ismert Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár című kötetét frissítette fel a közönség emlékezetében, külön kiemelve azt, hogy a szerző közszájon forgó, a hivatalos nyelvből kikopott elnevezéseket is bevitt adattárába. Csomortáni Magdolna pedig Murádin László Utak és nevek. Településnevek partiumi utakon című könyvét méltatta. /Ö. I. B. : Helytörténeti kötetek a KAB-nál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./
2008. április 26.
A magyar tudományosság napját ülték meg április 24-én Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE). A találkozón számos, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együttműködő határon inneni és túli értelmiségi vett rész. Ugyanakkor megalakították a Kolozsvári Akadémiai Bizottsághoz tartozó nagyváradi munkacsoportot is. A találkozó az Intézményépítés és összehangolás a Kárpát-medencei magyar tudományos kutatásban címet kapta, melyet a budapesti MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság, a kolozsvári Erdélyi Múzeum-Egyesület, a PKE, illetve a nagyváradi Varadinum Kulturális Alapítvány és a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezett. Görömbei András irodalomtörténész, akadémikus, az MTA külföldi fiókszervezeteivel foglalkozó bizottságának elnöke „Az irodalom személyiség- és közösségformáló szerepéről” címmel értekezett. Előadásában Nagy Gáspár költő példáját említette, akit Öröknyár: elmúltam 9 éves című verséért állásából is kirúgtak, mert az 1956-os forradalomban elhunytaknak, a megtorlás áldozatainak adózott: „egyszer majd el kell temetNI, / és nekünk nem szabad feledNI, / a gyilkosokat néven nevezNI!” Az igazságtalanság elleni küzdelme, politikai kiállása csak 1989-ben vált ismertté. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke Tudománypolitika, tudományszervezés: a KAB lehetséges feladatai címmel bemutatta az MTA kolozsvári fiókjának működését és céljait. Az előadó elmondta: a kincses városbeli bizottság össze kívánja fogni a Romániában tevékenykedő kutatókat. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetét Emődi András elnök mutatta be. Fleisz János történész néhány mondatban a Sapientia Varadiensis Alapítvány tevékenységét ismertette, majd Geréb Zsolt teológus, a PKE rektora a felsőoktatási intézményről szólt. A KAB kezdeményezésére, János-Szatmári Szabolcs irodalomtörténész vezetésével megalakult Nagyváradon az Idegen nyelvek, irodalmak munkacsoport. /Borsi Balázs: A tudományosság napján. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./
2008. április 26.
Tizenöt éves születésnapját ünnepli a napokban a kolozsvári Zurboló Táncegyüttes. Új bemutatóval ünnepelték a születésnapot, az együttes vezetője, Könczei Csongor által rendezett Postakert című táncszínházi előadással. Könczei Csongor elmondta, ő javasolta a Zurboló nevet. A zurboló annak az edénynek a neve, amelyben köpülik a vajat. Amatőr táncegyüttes, nem is akartak hivatásos táncegyüttes lenni. /Köllő Katalin: Zurbolós születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2008. április 26.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) nemrég Monoki István-díjjal jutalmazta a nagyenyedi Bethlen Könyvtár könyvtárosát, Györfi Dénes történelem szakos tanárt, a könyvtár állományának szakszerű és elkötelezett gondozásáért. Harmincéves könyvtárosi munkája elismerése a díj, mondta a kitüntetett. A díj névadója is könyvtáros volt, fél évszázadon át a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Györfi Dénes megjelent kötetei: a Bethlen Kollégium Évkönyve (1995), Nagyenyed és Kollégiuma (1999), Nagyenyedtől az egyenlítőig (2001). Előkészületben van Vita Zsigmond levelesládája című könyve. Györfi a Bethlen Gábor Kollégium híres tanárait és diákjait népszerűsítette: Hegedüs Sámuelt, P. Szathmáry Károlyt, Vita Zsigmondot, Áprily Lajost, gróf Mikó Imrét, Szabó T. Attilát például. Előadássorozatot indított Aranylapok a Bethlen Könyvtárban címmel. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyed – Monoki István-díjjal jutalmazták a három évtizedes munkát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./
2008. április 26.
A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. alapította Árpád fejedelem-díjat a kuratórium rangos intézmények és kiemelkedő személyiségek társaságában a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségének ítélte oda. A mostani kitüntetettek: Aracsi pusztatemplom és a bánsági püspökség, a Háromszék szerkesztősége, Győrffy Sándor szobrászművész, Illyés Gyula (posztumusz), Kubik Anna színművész, Dunaszerdahely városa és Wass Albert (posztumusz). Az Árpád fejedelem-emlékdíjat 2007-ben alapították, és 52 alkalommal adományozták a nemzetépítésben rendkívüli szerepet vállaló intézményeknek és személyeknek. A korábbi kitüntetett között van: Apáczai Csere János Református Líceum – Kolozsvár, Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium és Berszán atya – Gyimesfelsőlok, Az erdélyi néptánc 30 éve – Csíkszereda, Böjte Csaba atya és a dévai gyermekek, Duna TV, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Jókai Anna, Kobzos Kiss Tamás, László Gyula (posztumusz), Makovecz Imre, Nagyszeben magyar közössége, nagyváradi püspökség, Nemeskürty István, Révkomárom városa, Sapientia Egyetem – Csíkszereda, Sára Sándor, Sütő András (posztumusz), Székely Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely városa – Orbán Balázs emlékére, Szörényi Levente, Zenta városa. /Sylvester Lajos: Árpád fejedelem-díj a Háromszéknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./
2008. április 29.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság júniusban aláírásgyűjtést kezdeményez egy olyan törvénytervezet támogatása érdekében, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáról rendelkezne – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Hantz Péter, a BKB alelnöke. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről másfél évvel ezelőtt elbocsátott, jelenleg Heidelbergben kutató fizikus elmondta, a kezdeményezők nyílt levélben kérik az erdélyi magyar szervezetek – az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, az Erdélyi Magyar, illetve a Székely Nemzeti Tanács – támogatását akciójukhoz. Emlékezetes, hogy a román parlament tárgyalásra sem tartotta érdemesnek azt a félmillió erdélyi magyar aláírásával szentesített, 1994-ben beterjesztett tervezetet, amely ugyancsak az állami magyar egyetem felállítását célozta. Hantz Péter közölte, hogy Kovács Lehellel együtt pert indítanak a román állam ellen a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon amiatt, hogy 2006-ban mindkettőjüket elbocsátották a kolozsvári BBTE-ről. /Rostás Szabolcs: Aláírásokkal a Bolyaiért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2008. április 29.
Nem vehette át a neki ítélt díjat Kolozsváron, a dráma tagozatos középiskolások országos tantárgyversenyének gáláján Máthé Kincső, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tizenegyedik osztályos tanulója, azzal az indoklással, hogy nem jelentkezett be hivatalosan a versenybe. Marius Loga, a rendezvénynek otthont adó kolozsvári Octavian Stroia Koreográfia és Drámaművészeti Líceum igazgatója kijelentette: „Nem igaz, hogy elmaradt a magyar diákok bejelentkezése, egyszerűen csak annyi történt, hogy a bírálóbizottság számukra nem utalt ki díjat”. Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi dráma tagozat vezető tanára elmondta, valótlan a vád, miszerint késve jelentette volna be a diákjait, pedig a beiratkozás nem volt zökkenőmentes. „Amikor felhívtam a versenyt szervező kolozsvári iskola titkárságát, azt mondták, szó sem lehet arról, hogy a két szentgyörgyi diák magyarul mondja el a repertoárjában szereplő szövegeket. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő és Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fogadják a két magyar diákot” – tette hozzá Fazakas. /Bonczidai Éva: Elnapolt elismerés. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./
2008. április 29.
Ünnepélyes keretek között adták át április 26-án Kolozsváron az idei alkotói ösztöndíjakat. A Communitas Alapítvány által meghirdetett ösztöndíjat idén 41 fiatal művész nyerte el. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési főosztályának ügyvezető alelnöke elmondta: ezzel a rendezvénnyel, nem hivatalosan ugyan, de felavatják az Iskola Alapítvány új székházát, amelyben az irodahelyiségek mellett helyet kapnak a fiatal tanárok számára készült lakások is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki az ösztöndíjbizottság elnöke is, elmondta: a Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíja része annak a közös gondolkodásnak, amely a fiatal művészekről, értelmiségiekről szól. Az ünnepségen Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh (BMC) elnöke megnyitotta a 2007-es képzőművészeti díjazottak munkáiból összeállított kiállítást. /Köllő Katalin: Átadták az alkotói ösztöndíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2008. április 30.
Néhány vállalkozó kedvű fiatal tavaly nyáron két héten át szekerekkel és kocsikkal járva a Dicsőszentmárton környéki falvakat, színházi előadást tartott olyan településeken is, ahol évtizedek óta nem jártak színjátszók. Az Erdélyi Vándorszínház csapata 2007. július 8-án a Kolozsváron az Állami Magyar Színház próbatermében alakult kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti szakos hallgatókból. A társulat Csuja László, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakos diákjának vezetésével és Tompa Gábor igazgató-rendező támogatásával kezdte meg munkáját. Faluról falura vándorolva közel 1200 néző előtt játszottak. Csupán egy rögzített cselekményváz állt a színészek rendelkezésére, előre megírt szövegkönyv nélkül minden alkalommal más formmt öltött az előadás: a játszók beépítették az adott hely jellegzetességeit, tárgyait, folyamatosan bevonták nézőiket is a játékba. Az Erdélyi Vándorszínház nyáron újabb előadást szeretne létrehozni, most a Szatmárnémeti környéki falvakban. /Bonczidai Éva: Vándorszínház a 21. században. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. április 30.
A kolozsvári magyar joghallgatók Jurátus Köre április 21–22. között megrendezte a már hagyományossá vált bukaresti parlamentlátogatást. A parlamentben Markó Béla, az RMDSZ elnöke elbeszélgetett velük. A Környezetvédelmi Minisztériumban Korodi Attila minisztert Dósa Szilárd tanácsos helyettesítette. /Jurátus kiruccanás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. április 30.
Április 10–12-e között Kolozsváron zajlott a sok kreativitást, közgazdasági ismeretet igénylő vetélkedő, az OMEV (Országos Menedzsment Esettanulmány-oldó Verseny). A Kolozsvári Közgazdász Klub által szervezett versenyen négyfős csapatok versenyeztek. Április 24–26-a között Csíkszeredában az OMEV-et Sapientia Egyetem, illetve a Bölöni Farkas Sándor Szakkollégium szervezte. A csapatok között magyarországiak is voltak. /Oldottunk esetet…. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. április 30.
Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke szervezésében tankönyvíró konferencia kezdődött Kolozsváron, jelen volt Pásztor Gabriella államtitkár is. A képzés második fele már tantárgyakra lebontva történik, a következő helyszín valószínűleg Budapest és Debrecen lesz. /N-H. D. : Tankönyvíró konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. április 30.
Dr. Demény Piroska, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nevelési aligazgatója elmondta, a kollégium több olyan továbbképzést szervezett, amelyek a pedagógusok módszertani megújulását és modern ismeretek átadását segítették elő. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), illetve a gyulafehérvári Tanítók Háza közreműködésével folytatták az óvónők, illetve tanítók Magister nevű képzésének megszervezését. Fehér megye magyar óvónőinek és tanítóinak lehetőségük nyílt magyar nyelvű továbbképzésen részt venni Nagyenyeden. Az Apáczai Közalapítvány egymillió forintos támogatásának köszönhetően a képzést kiterjeszthették a magyar nyelven tanító tanárokra is. Neves anyaországi és erdélyi szakembereket hívhattak meg képzéseikre. Idén folytatják a szakmai továbbképzéseket: együttműködnek a magyarországi Drámapedagógiai Társasággal és a budapesti Alela Műhellyel. A szülők igényeit felmérve vezették be az elemi osztályok számára a délutáni korrepetálást. Kisdiákok számára működtetik heti rendszerességgel a Mesekuckó tevékenységeit. Az iskola hagyománnyal rendelkező eseménye a gólyák irodalmi bemutatkozása, illetve a gólyabál. A kollégium diákjai tavaly több versenyen bizonyították helytállásukat, felkészültségüket. Népi táncegyüttesük és a Collegium Gabrielense régizene-együttes fellépéseivel népszerűsítette az iskolát. Tavaly meghirdették a Pápai Páriz Ferenc diáktudományos pályázatot. A Fenichel Sámuel nevét viselő diákkör tagjai külföldi neves tudományos ülésszakokon vettek részt. A tavalyi tanévben megalakult az Erdélyi Magyar Ifjak nagyenyedi szervezete, amely a Bethlen-napok alkalmából irodalmi – zenés összeállítással mutatkozott be. Áprilisban tartották a hagyományos szórványszínjátszó találkozót, melyre közel 250 gyermek érkezett Erdély minden részéből. /Simon Zsuzsanna: Folyamatos fejlődésben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Beszélgetés dr. Demény Piroska nevelési aligazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. április 30.
1885. április 12-én alakult meg Haller Károly vezetésével a kolozsvári Vigadó, a Redut nagytermében az EMKE, amit aztán 43 éves tetszhalálból 1991. április 20-án Brassóban támasztottak fel az újjáalakulás tényét rögzítő közgyűlésen, ahol megválasztották Dávid Gyulát elnöknek és Kötő Józsefet főtitkárnak. Az EMKE története megtalálható a Művelődés 1995. évi augusztus–szeptemberi összevont százlapos számában. Ma már dokumentumértékű ez a külön kötetként is megjelent összefoglalás, amely első ízben vette számba a 89-es decemberi fordulat után gomba módra megszaporodott romániai magyar egyesületeket is. 1992-től osztják ki az erdáélyi szellemi élet, közművelődés személyiségeinek nevét viselő EMKE-díjakat. A 2007. évi EMKE-díjak: Spectator-díj Szilágyi Aladárnak, az 1990 után kibontakozó kisebbségi önépítést segítő gazdag publicisztikai tevékenységéért, Kacsó András-díj a Háromszék Népi Együttes Zenekarának, az erdélyi népzene értékeinek itthoni és határon túli népszerűsítéséért, minőségi műveléséért, Bányai János-díj Bárth János néprajzkutatónak, az erdélyi népi kultúra értékeinek feltárása és közlése terén végzett kiemelkedő kutatói tevékenységéért, Kún Kocsárd-díj Széman Péternek, a versenyképes magyar közösség létrehozásáért végzett közművelői tevékenységéért, Nagy István-díj Öllerer Ágnesnek, kiváló zenepedagógiai, karnagyi és a kamarazenei mozgalom terén végzett munkásságáért, Bánffy Miklós-díj Székely Szabó Zoltánnak, fáradhatatlan szervezőmunkájáért, melynek eredményeképpen a Magyarország határain kívül működő magyar színtársulatok rendszeresen jelen vannak Bécsben és más ausztriai településeken, Kovács György-díj Balázs Attilának, korszerű és nagyhatású színészi munkásságáért, sokoldalú tehetségéért, mellyel a temesvári színpadot szolgálja és az erdélyi magyar, román és német színjátszás egymás felé fordulását segíti, Poór Lili-díj Balázs Évának, az anyanyelvi színpadi szó nemesítő erejébe vetett hitéért, mindig megújulásra kész emberábrázoló művészetéért, Szentgyörgyi István-díj Fazakas Mihálynak, színjátszásunk kiemelkedő hagyományának ápolásáért, a diákszínjátszásunk terén elért kiemelkedő érdemeiért, Szolnay Sándor-díj Soó Zöld Margitnak, utolérhetetlen művészi érdemeiért és az alkotói közösség érdekében kifejtett áldozatos tevékenységéért, Monoki István-díj Györfi Dénesnek, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Könyvtár állományának elkötelezett és szakszerű gondozásáért, Balázs Ferenc-díj a Calepinus Alapítványnak az 1990-ben létesített nyelviskola működtetéséért, biztosítva több ezer személynek az idegen nyelvek oktatását, nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, gr. Mikó Imre-díj Irsay Miklósnak, értékteremtő, kultúrapártoló tevékenységéért. Életmű-díjban részesültek: Bálint Lajos, a míves könyvek erdélyi hagyományát folytató félévszázados munkásságáért, kultúrahordozó szép könyvek kivitelezéséért, Laskay Adrienn művészeti és oktatói tevékenységéért, az erdélyi Bartók- és Kodály-kultusz kiteljesítésében szerzett érdemeiért. /Szabó Zsolt: EMKE-díjak 2007. = Művelődés (Kolozsvár), 2008. április/
